Biztonságpiac

A másodfokú bíróság a kétrendbeli hamis vád bűntette ügyében helybenhagyta a Debreceni Járásbíróság által kiszabott három év fegyházbüntetést. Dobó elmondta: a vádlottat 2016 decemberében hallgatták ki Debrecenben szexuális erőszak gyanúja miatt. A férfi beismerő vallomást tett, amit később is fenntartott; 2017. március 26-án is úgy nyilatkozott, hogy “teljes mértékben bűnösnek érzem magam”.

A bíróság 2017. június 2-án többszörös visszaesőként, halmazati büntetésül kilenc év szabadságvesztésre ítélte a férfit, majd fellebbezések után a Debreceni Törvényszék 2017 októberében tíz évet szabott ki rá.

A férfi a fellebbezési eljárás közben feljelentést tett az ügyészségen kényszervallatás és közokirat-hamisítás miatt az őt kihallgató rendőrök ellen. Azt állította, hogy az első kihallgatásakor nem ismerte el a szexuális erőszakot, de más tartalmú jegyzőkönyvet írattak alá vele. Azt mondta, azzal vették rá az aláírásra, hogy ha beismerő vallomást tesz, akkor négy-öt évet, ellenkező esetben tíz-tizenkét évet is kaphat.

Feljelentésében azzal vádolta meg a nyomozót, hogy megfenyegette őt: ha korábbi beismerő vallomását visszavonja, az addigi gyanúsításon túl a súlyos testi sértést is “ráveri”. Az ügyészség a vádlott feljelentését bűncselekmény hiányában elutasította.

A tanács elnöke kedden, az ítélet szóbeli indoklásában hangsúlyozta, egyetlen olyan bizonyíték sincs, amely a vádlott állítását támasztaná alá. A vádlott bármivel védekezhet, bármit mondhat, de mást bűncselekmény elkövetésével hamisan nem vádolhat, ez a védekezés végső határa – fejtette ki.

Benkő Tibor azt mondta: a katonáknak például az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban, Németországban van lehetőségük tanulni. Jelenleg 28 tiszt tartózkodik kint, külföldi képzésen.

A miniszter elmondta, a legjobbaknak szeretnének lehetőséget biztosítani a kijutásra, mint ahogy a honvédségnél is az a cél, hogy a legjobbak szolgáljanak.

A honvédelmi és haderőfejlesztési program a személyi állomány kiválasztásáról, felkészítéséről, és a róluk való gondoskodásról is szól – jegyezte meg Benkő.

A NATO Biztonsági beruházási program, valamint a Modern városok program keretében az elkövetkező időszakban fejlesztik a kecskeméti légibázist, ezért a fel- és leszállópálya a gurulóutakkal május közepétől legalább fél évig nem lesz alkalmas repülőgépek fogadására – írták a közleményben.

Az MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázis Gripen géppárja átmenetileg Pápán látja el a fegyveres légvédelmi készenléti szolgálatot.

Felhívták a figyelmet arra is, hogy az áttelepülés ideje alatt – valamint a feladatok ellátásának függvényében időszakosan – az ideiglenes állomáshely körzetében a megszokottnál nagyobb hanghatásra lehet számítani. Kitértek arra is, hogy a szükséges technikai eszközök szállítása közúton és vasúton történik, ezért az 52-es és a 8-as számú főutakon hétfőtől szerdáig, majd pénteken, valamint jövő hétfőn megnövekedett forgalomra számíthatnak az arra közlekedők.

A Magyar Honvédség a vonatkozó jogszabályokat betartva törekszik arra, hogy a lehető legkisebb mértékben zavarja az állampolgárok nyugalmát – írta a HM.

A megbeszélés után Erdogan és Stoltenberg a NATO és hét NATO-n kívüli ország között 25 évvel ezelőtt létrejött Földközi-tengeri Párbeszéd évfordulós ülésén elnökölt.

A török államfő és a NATO-főtitkár találkozójára nem sokkal azután került sor, hogy Mike Pence amerikai alelnök április elején válaszút elé állította Törökországot az orosz Sz-400-as légvédelmi rendszer vásárlása miatt: vagy továbbra is fontos tagja marad “a történelem legsikeresebb katonai szövetségének”, vagy kockáztatja a NATO-partneri viszonyt. Az ankarai vezetés – miként korábban – azóta is többször leszögezte: nem lép vissza az orosz légelhárító rakéták beszerzésétől.

Erdogan a hétfői ülésen felszólalva szintén azt hangoztatta, hogy Ankara fegyvervásárlása Moszkvától Törökország szuverén joga.

A NATO-főtitkár az Anadolu török, részben állami hírügynökségnek vasárnap Brüsszelben nyilatkozva a NATO szolidaritásáról biztosította Törökországot, amely szerinte komoly biztonsági próbatételekkel néz szembe ebben az időszakban. Stoltenberg az orosz Sz-400-asok vásárlását illetően aláhúzta annak jelentőségét, hogy Ankara és Washington között párbeszéd zajlik az ügyben. Egyúttal üdvözölte Törökország és az Egyesült Államok további egyeztetéseit az amerikai Patriot légvédelmi rendszer esetleges beszerzéséről.

A NATO-főtitkár az interjúban hangsúlyozta: ugyan a hadászati eszközök vásárlása az egyes tagállamok saját hatáskörébe tartozik, ám a szövetségesek fegyveres erőinek összehangolt munkája a NATO számára a műveletek végrehajtása szempontjából alapvető kérdés. Az Egyesült Államok attól tart, hogy az orosz technológia valódi célja adatgyűjtés a NATO katonai repülőgépeiről.

Egy amerikai törvény gazdasági szankciókat helyez kilátásba mindazoknak az országoknak, amelyek orosz vállalatoktól vásárolnak fegyvereket.

Ezzel összhangban az amerikai védelmi minisztérium április elején bejelentette: az Egyesült Államok első lépésként leállította az F-35-ös vadászbombázók törökországi fogadásához és hadrendbe állításához szükséges felszerelések és kézikönyvek szállítását. A Pentagon ugyanakkor akár a száz darab harci gép eladásáról kötött egyezmény felmondását is kilátásba helyezte, sőt azt is, hogy Törökországot kizárja a fejlesztési programból, amelyben a kezdetek óta részt vesz.

Fuat Oktay török alelnök vasárnap megerősítette: Törökország nem enged a szankciókkal fenyegetőző Egyesült Államoknak az Sz-400-asok ügyében. Az első orosz ütegek a közeljövőben, júniusban vagy júliusban érkezhetnek meg Törökországba. Stoltenberg a nap folyamán tárgyalást folytat még Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszterrel is.

Korom Ferenc altábornagy, a Magyar Honvédség parancsnoka elmondta: május 21., a honvédelem napja alkalmából május 17-től háromnapos, családi nappal egybekötött technikai bemutatót tartanak, amelyen áttekintik, hol tart a Magyar Honvédség és milyen lesz a jövőben, a résztvevők megismerhetik a Zrínyi 2026 honvédelmi és haderőfejlesztési program eddig elért eredményeit és a várható fejlesztéseket is.

A rendezvényen egyszerre lesznek láthatók a jelenleg rendszerben lévő haditechnikai eszközök és az újak. Mind a szárazföldi, mind a légi, mind a logisztikai támogató erők technikai eszközállományát kiállítják majd. A háromnapos rendezvényen statikus és dinamikus bemutatók egyaránt lesznek, bemutatkoznak a többi között az új szállítórepülők és az új helikopterek.

Az első napra, május 17-ére, péntekre azokat az általános iskolás és középiskolás tanulókat hívják meg, akik érdeklődnek a haditechnikai eszközök, a Magyar Honvédség iránt. Korom megjegyezte: nem titkolt céljuk a toborzás, hogy a jövő generációinak megmutassák, érdemes a Magyar Honvédséget választani, akár életpályának, akár szerződéses formában. Ennek érdekében lesz kint toborzópont, a fiataloknak lehetőségük lesz arra is, hogy beszélgessenek a katonákkal, kérdezzenek tőlük. Ezzel együtt céljuk, hogy bemutassák, mire a fiatalok odáig eljutnak, már egy teljesen más Magyar Honvédségben szolgálhatnak.

Május 18-án és 19-én, szombaton és vasárnap mindenki számára nyitott lesz a rendezvény. A két napnak azonos a bemutatóprogramja: a kapukat 9 órakor nyitják, majd a 10 órai megnyitót követően a Magyar Honvédség légierejének gépei díszelgő áthúzással “tisztelegnek” a látogatók előtt. Azt követően bemutatót tartanak a különleges műveleti katonák, az ejtőernyős válogatott tagjai. Bemutatkoznak továbbá a Katonai Rendészet járőrkutyái, a robbanóanyag-kereső kutyák robottal. Lesz még számos gyermekprogram is.

Mindhárom nap segítik a résztvevők kijutását Budaörsre: a fővárosi Széll Kálmán térről és Kelenföldről külön buszjáratok indulnak majd a budaörsi repülőtérre. A rendezvényről folyamatosan frissülő információkat találnak az érdeklődők a www.honvedelem.hu/budaors weboldalon.

Korom emlékeztetett: a Magyar Honvédség alaprendeltetésből fakadó feladata, hogy Magyarország szuverenitását, a magyar emberek védelmét biztosítsa. A magyar emberek akkor élhetnek biztonságban a régióban és Magyarországon, ha egy erős honvédség tudja ezt biztosítani – szögezte le a parancsnok, hozzátéve: ezért van szüksége erre a haderőfejlesztési programra.

A parancsnok kiemelte: a cél az, hogy 2026-ra a régió egyik legütőképesebb haderejévé váljon a Magyar Honvédség. Ezt úgy lesznek képesek megvalósítani, ha a korszerű haditechnikai eszközök beszerzése mellett a katonát helyezik előtérbe. Az új Magyar Honvédség mindenkitől megköveteli ezt a fajta szemléletváltást.

Korom kitért arra is, hogy a honvédelem napja Buda vára visszafoglalásának 170. évfordulója is egyben. Ezért az idei ünnepséget szeretnék összekötni a háromnapos technikai bemutatóval, amelynek célja, hogy bemutassák, hol tart a haderőfejlesztés.

Május 21-én, a honvédelem napján pedig a Magyar Honvédség idén január elsejével megalakult parancsnoksága átveszi csapatzászlóját Áder János köztársasági elnöktől a budai Várban.

A fogoly az al-Kaida terrorszervezet egyik feltételezett tagja volt, és Behennát nem előre megfontolt gyilkosságért ítélték el 2009-ben. 2014-ben büntetését tíz évre felfüggesztették, és feltételesen szabadlábra helyezték.

Trump döntését a teljes körű kegyelemről Sarah Huckabee Sanders, a Fehér Ház szóvivője jelentette be, emlékeztetve arra, hogy a katonai fellebbviteli bíróság ugyan jóváhagyta az ítéletet, de megjegyezte: vannak fenntartásai azzal kapcsolatban, ahogyan a hadbíróság azt a körülményt kezelte, hogy Behenna önvédelemből cselekedhetett. A hadsereg kegyelmi ügyekkel foglalkozó illetékes szerve ezért már korábban 15 évre csökkentette a büntetés mértékét, és amint lehetségessé vált, elrendelte a feltételes szabadlábra helyezést is.

Behenna egyébként a tárgyaláson elismerte, hogy a foglyot a feljebbvalói parancsa ellenére nem hazavitte, hanem egy elhagyatott vasúti vágányhoz, ahol pisztolyt nyomott a fejéhez és úgy faggatta ki arról az út menti bombáról, amely a szakaszának két tagját megölte. Vallomása szerint a fogoly egyszer csak felállt és felé indult, mire ő – attól tartva, hogy el akarja venni a fegyverét – agyonlőtte.

Sanders hangsúlyozta, hogy Behenna mintaszerű viselkedést tanúsított a börtönben, és kegyelmi ügye széleskörű támogatást élvezett mind a hadsereg, mind választott tisztségviselők körében.

Oklahoma két republikánus szenátora, James Lankford és Jim Inhofe üdvözölte a kegyelmi döntést, és mindketten külön köszönetüket fejezték ki Trumpnak a teljes körű kegyelemért.

Közleményükben azt írták: a biológiai módszer kevésbé látványos, mint a kifejlett rovarok kémiai gyérítése, de megfelelő körülmények között jelentősen csökkenti a szúnyogok utánpótlását. Az eljárás során egy baktérium által termelt fehérjét tartalmazó készítményt juttatnak a vízbe. Ez a természetben is előforduló talajlakó baktérium olyan méreganyagot termel, amely kizárólag a szúnyoglárvákat pusztítja el, minden más élőlényre teljesen ártalmatlan.

A szakértői felmérések szerint néhány területen már jelentős számban megjelentek olyan szúnyogok, amelyek az embereket is megcsípik. A jelenlegi hűvös időjárás miatt ezek a szúnyogok kevésbé aktívak, így nem okoznak zavaró mértékben gondot, ezért a héten elegendő a lárvák számának, vagyis az utánpótlásnak a csökkentése.

A héten a Tisza-tónál repülőgéppel, míg a Fertő tónál, Sopron környékén és a Csepel-sziget településein földi úton juttatják ki a biológiai készítményt a szúnyogok tenyészőhelyeire; összesen 1400 hektárnyi vízfelületet kezelnek a szakemberek.

Kitértek arra is, hogy a mostani esős időjárás után a kertekben minden edényben, lavórban, vödörben és kaspóban összegyűlt annyi víz, amiben már szaporodni tudnak a szúnyogok. Ezért az OKF azt kéri, ezeket a vizeket fedjék le, vagy ha azokra nincs szükség, öntsék ki.

Szvetlana Petrenko, az SZK szóvivője hétfői moszkvai sajtóértekezletén elmondta, hogy a vizsgált tényezők között szerepel a pilóták, a légi irányítók és a műszaki karbantartók alulképzettsége, a repülőgép meghibásodása, illetve a kedvezőtlen időjárási körülmények.

Tatyjana Kasztakina, a SU-1492-es járat utaskísérője a Rosszija 24 hírcsatornának elmondta, hogy a repülő röviddel felszállás után felhőbe, erős jégesőbe került. A beszámolója szerint ekkor robbanás és elektromos villanás történt. A stewardess szerint az utasok azonnal a földet érés után felugráltak üléseikről és a kijáratokhoz rohantak, holott a gép még haladt. Szavai szerint az evakuáció a megállás után azonnal megkezdődött.

Genyisz Jevdokimov, a gép kapitánya azt mondta a hírtelevíziónak, hogy villámcsapás miatt megszűnt a rádiókommunikáció és a komputer helyett manuálisan kellett átvenni a gép irányítását. A vészhullámhosszon a pilótának csak néhány szó erejéig sikerült helyreállítani a kapcsolatot a földi irányítókkal, aztán újra kellet indítani a berendezést.

Az orosz és a nemzetközi médiában azonban ezzel a verzióval kapcsolatban megszólaltak olyan szakemberek is, akik kétségbe vonták, hogy a villámlás komoly veszélyt jelenthet a korszerű repülőgépekre.

A hatóságok a szerencsétlenül járt repülőgép két fekete dobozát megtalálták, és átadták őket a FÁK-országok légiközlekedésével foglalkozó orosz Államközi Repülésügyi Bizottság (MAK) szakembereinek. A berendezések műszaki állapota lehetővé teszi a dekódolást. Az eljárás 2-4 hetet vehet igénybe.

Az SZK az ügyben a közlekedésbiztonsági szabályok több személy halálát okozó megsértése címén indított eljárást. A katasztrófát ki fogja vizsgálni egy kormányzati különbizottság, az Aeroflotnál, Seremetyjevón és a légi irányítóknál pedig a közlekedésbiztonsági hatóság (Rosztransznadzor) nyomoz.

Az orosz közlekedési minisztérium ugyanakkor nem lát okot arra, hogy felfüggesszék az SSJ-100-asok (Sukhoj Superjet 100-asok) repülését. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azt mondta, hogy a Superjetek repülési tilalmáról dönteni a szakemberek előjoga.

Jelenleg a légitársaságok 138 darab SSJ-100-ast üzemeltetnek, közülük az oroszok 105-öt. A legtöbb, 50 darab az Aeroflot gépparkjában találgató.

Novemberben a Brussels Airlines belga, februárban pedig a CityJet ír légitársaság mondott le az ilyen típusú gépek használatáról. Sajtóértesülések szerint ennek oka a Superjetek gyakori meghibásodása, valamint a drága akadozó szervizelés, amit szakemberek a típus “gyermekbetegségeként” tudnak be.

Az Aeroflot légitársaság Moszkvából Murmanszkba tartó járata vasárnap koraeste 28 percnyi repülés után visszatért a seremetyjevói reptérre, ahol 78 főnyi utassal és személyzettel a fedélzetén kényszerleszállást hajtott végre.

A pilóták a lekapcsolódott automatikával, nagy sebességgel haladó utasszállítót csak második kísérletre, kézi vezérléssel tudták letenni.

A gép lángba borult, miután az orra a leszállópályához csapódott és a hátsó futóművei vagy nem nyíltak ki, vagy megrongálódtak – valószínűleg ezért sérült meg az üzemanyagtartály. A pilóták a landolás előtt nem eresztették ki a kerozint a tartályokból.

A kigyulladt SSJ-100-as típusú repülőről az emberek két felfújható vészcsúszdán menekültek. A balesetben 40 utas és a személyzet egy tagja életét vesztette. A szerencsétlenség kilenc túlélőjét moszkvai kórházakban ápolják, hármójuk állapota súlyos.

A túlélő utasok méltatták a személyzet önfeláldozó munkáját. Makszim Mojszejev utaskísérő akkor vesztette életét, amikor a gép farokrészén található vészkijáratot próbálta meg az utasoknak kinyitni. Az öttagú személyzetből hárman szorultak kórházi ápolásra. A mentést ugyanakkor – a közösségi médiában megjelent értesülések szerint – hátráltatta, hogy a lángoló fedélzetről többen megpróbálták magukkal vinni a kézi poggyászukat. Ezt megerősíteni látszanak az evakuálásról készült képsorok, amelyeken látható, hogy egyesek kezükben nagyobb táskával hagyták el a járművet.

A mentési műveletet az Aeroflot szerint az előírt kilencven helyett 55 másodperc alatt hajtották végre. A bejelentést azonban a jelek szerint beárnyékolja, hogy az SZK szerint mind a 41 áldozat a gépen maradt. Az egészségügyi tárca szerint a halottak egyike gyerek. Az Egyesült Államok moszkvai nagykövetsége közölte, hogy a baleset egy amerikai áldozatot is követelt.

A történtek miatt Murmanszk megyében háromnapos gyászt rendeltek el, 26 áldozat ugyanis az észak-oroszországi terület lakosa volt. Az életüket vesztett utasok hozzátartozóinak az ottani önkormányzat egymillió, a súlyos sérülteknek pedig 500 ezer rubel fájdalomdíjat fizet ki. A biztosítók a halálesetek és a súlyos egészségkárosodások esetén mintegy kétmillió rubelt ítélhetnek meg. Az Aeroflot az áldozatok hozzátartozóinak öt-öt millió rubelt szándékozik adni (A rubel jelenleg mintegy 4,4 forintot ér.)

A legnagyobb orosz légitársaság részvényei a tragédia nyomán három százalékkal estek.

Az északkelet-szibériai Norilszkban egyébként hétfőn egy Krasznojarszkból érkező Boeing-737-es repülőgép túlfutott a leszállópályán. A gép több mint száz utasa közül senki sem sérült meg. Az esetről beszámoló Interfax hírügynökség nem közölte, hogy melyik légitársaság gépével történt meg az incidens. Korábbi közlés szerint a norilszki repülőtéren hóvihar miatt 15 járatot töröltek, vagy késéssel indítottak.

Közleményük szerint 2018-ban a folyamatban lévő peres ügyek száma a 2010. évi 14 579-ről annak 55 százalékára, 8050-re csökkent. Ez valamennyi korábbi időszaknál kedvezőbb eredmény.

A járásbíróságok a 2010. évi 10 110 két éven túl folyamatban lévő ügyet 5772-re, a törvényszékek elsőfokú tanácsai a 2010. évi 3635 ügyet 1771-re csökkentették 2018 végéig.

A törvényszéki másodfokú egy éven túli ügyek csökkenése tizenegy százalék. Az ítélőtáblákon még nagyobb mértékű az ügyek számának mérséklődése: összességében 58 százalékkal csökkent 2018 végére a hat hónapon túli ügyek aránya 2010-hez képest – közölte az OBH.

Ez hat százalékpontos növekedést jelent a 2017 augusztusában mért értékhez képest. Mindössze a megkérdezettek harminc százaléka támogatta a beavatkozás folytatását.

A válaszadók több mint egyharmada, 37 százaléka vélekedett úgy, hogy a szíriai konfliktus egy “új Afganisztánná” fajulhat Oroszország számára (tavalyelőtt nyáron még 32 százalék vélekedett így). Ötven százalék szerint egy ilyen forgatókönyv megvalósulása kevéssé valószínű.

A Szíria ügyében folytatott orosz politikát a felmérésbe bevont személyek 51 százaléka támogatta, 35 százaléka viszont elutasította.

A közvélemény-kutatás, amelyet egy 1625 fős országos reprezentatív mintán, személyes megkérdezéssel végeztek el, megállapította, hogy az Szíria iránt érdeklődő oroszok részaránya egy év alatt 86 százalékról 61 százalékra esett vissza. Mindemellett csak 13 százalék kíséri komoly figyelemmel az ottani eseményeket.

A vádirati tényállás szerint az idős férfi és veje kapcsolata a fiatal házaspár válása miatt romlott meg. A helyzet olyannyira elmérgesedett, hogy a vádlott 2017. novemberétől két hónapon át, több alkalommal megjelent a veje tiszaújvárosi lakásánál és rendszerint megfenyegette őt, hogy megvereti, de ha kell, akkor ő maga veri vagy öli meg.

A sértett a sérelmére elkövetett bűncselekmény miatt a vádlottal szemben magánindítványt terjesztett elő.

A nyomozás eredményeként a járási ügyészség előbb az eljárás feltételes ügyészi felfüggesztéséről döntött, mivel úgy ítélte meg, hogy ettől az elkövető magatartásának kedvező változása várható, és a felfüggesztés egy évi időtartamának eredményes elteltével az eljárás megszüntetésének lehet helye. Az idős férfi azonban az ügyészség döntésével szemben panasszal élt, melyre tekintettel az eljárás folytatását kellett elrendelni és az ügyben vádemelésre került sor.

Az ügyészség vádiratában a büntetlen előéletű férfival szemben tárgyalás mellőzésével, büntetővégzésben próbára bocsátás intézkedés alkalmazására tett indítványt a Tiszaújvárosi Járásbíróságnak.

Az ELTE egyetemi tanára azzal kapcsolatban nyilatkozott, hogy fegyvert viselhetnek a tanárok Florida államban. Frank kifejtette: a 329 milliós Egyesült Államokban 390 millió fegyver van magánkézben. Ez nem azt jelenti, hogy mindenkinek van fegyvere, viszonylag kevés kézben van viszonylag sok fegyver – tette hozzá.

A szakember szerint sokaknak azért van fegyverük, mert félnek: egymástól, a bevándorlóktól, a munkanélküliségtől.

Frank felidézte, az elmúlt években mintegy féltucat fegyveres tömeggyilkosság történt az Egyesült Államokban. Ezek után mindig van egy felbuzdulás a fegyvergyártás, fegyverviselés visszaszorítására, de erős a fegyverlobbi – jegyezte meg. A fegyverviselést támogató lobbicsoportnak mintegy ötmillió tagja van, és ők sok pénzt fordítanak politikai célokra.

Frank szerint a fegyveres gyilkosságokkal kapcsolatban beszélni kell a média felelősségéről is. Sok gyilkos hajlamú fiatal ilyen módon szeretne híres lenni, ezért szólította fel Donald Trump a médiát, ne ábrázolják úgy a gyilkost, hogy “ragyogjon” – mondta.

Az újságírót, Vadim Komarovot betört fejjel, eszméletlenül fekve találták meg járókelők szombat délelőtt a belváros egyik utcájában. Az Ukajinszka Pravda hírportál vasárnapi jelentése szerint a kórházban műtétet hajtottak végre rajta, de még kómában van. A rendőrség közben súlyos testi sértésről gyilkossági kísérletre minősítette át a bűncselekményt.

Szemtanúk a rendőrségnek később arról számoltak be, hogy egy ismeretlen férfi támadt ütlegekkel az utcán haladó újságíróra, majd eltűnt a helyszínről. A hírportál szerint Komarovot 2016-ban már egyszer megpróbálták lelőni.

Az újságíró kimondottan veszélyes témákkal foglalkozott, írt például egy börtönlázadásról vagy egy törvénytelen építkezés körüli, helyi politikusokat érintő korrupciós ügyről is.

“Az események alakulásának minden lehetőségét mérlegeljük, egyebek között azoknak mind Oroszországra, mind pedig az európai kontinens nemzetközi kapcsolataira gyakorolt külpolitikai hatása szempontjából” – felelte a diplomata arra a kérdésre, hogy az orosz vezetés megállapodás híján kész-e kilépni az egyezményből és az ET-ből.

Oroszország 2016-ban függesztette fel munkáját a PACE-ben, két évvel azután, hogy küldöttségét a Krím elcsatolása nyomán megfosztották szavazati jogától. Az orosz delegáció 2017 óta nem fizet tagdíjat, és Moszkva a közgyűlésekre nem küldi el a törvényhozói akkreditáláshoz szükséges iratokat.

Áprilisi ülésszakán a PACE határozatot fogadott el, amelyben felszólította Oroszországot, hogy alakítson küldöttséget, és fizesse be az elmaradt tagdíjat. A közgyűlés egyúttal eljárás megindítását javasolta azon tagországok ellen, amelyek súlyosan megsértik az alapszerződésben rögzített kötelezettségeiket, vagy nem tartják tiszteletben az alapvető elveket és értékeket. A PACE párbeszédre szólította fel Moszkvát egy olyan helyzet elkerülése érdekében, amely akár azzal is végződhet, hogy a szervezet távozásra szólítja fel az érintett országot, vagy arra, hogy önmaga ajánlja fel tagságának visszavonását.

Vjacseszlav Vologyin, az orosz parlament alsóházának alelnöke januárban kijelentette, hogy Oroszország mindaddig nem térhet vissza a közgyűlésbe, amíg nem teljesítik a követelését, és a működési szabályzatból nem törlik a szankciós előírásokat. Valenytina Matvijenko, a felsőház elnöke a visszatérést szintén ahhoz a feltételhez kötötte, hogy a PACE szüntesse meg a nemzeti küldöttségek “diszkriminálásának” lehetőségét, és azt hangoztatta, hogy a működési szabályzat nem áll összhangban az ET alapokmányával.

Az orosz parlament két háza januárban nyilatkozatot fogadott el, amely azzal vádolta meg a PACE-t, hogy “durván megsértette” Oroszország Európa tanácsi jogait, amikor parlamenti delegációját 2014-ben és 2015-ben – a Krím annektálására és Oroszország ukrajnai beavatkozására hivatkozva – megfosztotta kulcsfontosságú jogköreitől, amivel egyébként a testület “rendszerszintű válságba” került.

Az orosz törvényhozás egyebek között nehezményezte, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) bíráinak több mint felét orosz részvétel nélkül választották meg, ami a képviselők szerint Oroszország viszonylatában felveti a testület döntéseinek legitimitását.

Az orosz parlamenti küldöttség tagjai emellett – az ellenük bevezetett szankciók értelmében – nem szavazhatnak a közgyűlésben, nem vehetnek részt a PACE vezető testületeinek munkájában, nem lehetnek jelentéstevők, nem lehetnek tagjai a PACE választási megfigyelő küldöttségeinek, és nem képviselhetik a közgyűlést sem az ET szerveiben, sem a tanácson kívül.

A tárca vezetője, Jens Spahn a Bild am Sonntag című vasárnapi lapnak elmondta: a kormány célja, hogy az óvodába kerülő gyerekek mind védettek legyenek a kanyaróval szemben. Ezért a tervezett új szabályok szerint a felvétel egyik feltétele a kanyaróoltás beadásáról szóló igazolás lesz. A védőoltással nem rendelkező gyermekeket valamennyi óvodából ki kell zárni.

Az iskolarendszerben a tankötelezettség miatt nem lehet a kitiltás eszközét alkalmazni, az oltási kötelezettségnek ellenszegülő szülők gyermekeit is be kell iskolázni. A minisztérium velük szemben a pénzbüntetés eszközét javasolja, a tervezet szerint akár 2500 euróba (810 ezer forint) is kerülhet a védőoltás beadatásának elmulasztása.

A kötelezettség alól csak egészségi okok miatt, orvosi szakvélemény alapján lehet felmentést szerezni a törvényjavaslat szerint.

Németországban nincsen általános, szövetségi szintű oltási kötelezettség, mindenki önállóan dönthet arról, hogy milyen betegség ellen oltatja be magát vagy kiskorú gyermekét. Az egyetlen kivétel Brandenburg tartomány, ahol alig egy hónapja, április közepén döntött a helyi törvényhozás (Landtag) a kanyaró elleni védőoltás kötelezővé tételéről.

A Robert Koch országos járványügyi intézet (RKI) legutóbbi, 2017-es adatai szerint 93 százalékos az első osztályos általános iskolás gyermekek körében mindazok aránya, akik megkapták a kanyaró elleni oltás mindkét adagját, vagyis teljesen védettek a betegséggel szemben. Ez nem megfelelő arány, “a kanyarót ki kell irtani”, amihez legkevesebb 95 százalékos úgynevezett átoltottsági arány szükséges – mondta Spahn.

A minisztérium javaslata irányváltást jelez az oltási kötelezettségről Németországban évtizedek óta folytatott közéleti vitában. A kormány eddig a kötelezettség bevezetése helyett a társadalmi összefogás ösztönzésében, az egészségügyi hatóságok, az orvosok, iskolák, óvodák és a családok közös erőfeszítéseiben látta a megoldást.

A kanyaró erősen fertőző betegség, vakságot, süketséget és agykárosodást okozhat, halálos is lehet. A világ számos térségében, köztük Európában is terjed. A fertőzöttek száma 2018-ban megháromszorozódott, az egy évvel korábbi 25 863-ról 82 596-ra emelkedett, a kanyaróban meghaltak száma pedig 35-ről 72-re emelkedett az Egészségügyi Világszervezet (WHO) európai statisztikai régiójában, amelybe 53 ország tartozik, az Európai Unió (EU) tagállami mellett a Balkán EU-n kívüli országai, Ukrajna, Fehéroroszország, Oroszország, a kaukázusi térség több országa, valamint Törökország és Izrael. A WHO szerint a betegség terjedésének egyik oka a nem megfelelő átoltottsági arány.

A férfi 2016 szeptembere és 2017 márciusa között Magyarbánhegyesen két fiatalkorú és egy felnőtt személynek értékesített 111 gramm marihuánát. Az egyik fiatalkorú részére további harminc gramm marihuánát adott át azzal a céllal, hogy azt barátai körében háromezer forint/gramm áron értékesítse.

A 18. életévét be nem töltött fiú azonban nem adta át a kábítószer értékesítéséből várt kilencvenezer forintot a vádlottnak, aki ezért az egyik közösségi portálon keresztül fenyegetni kezdte azzal, hogy ha az adósságát nem törleszti, akkor baja lesz neki és a családjának is. A fiú ezután több részletben 15 ezer forint készpénzt és ötezer forint értékű kannás bort adott a vádlottnak törlesztésül.

A vádlottól az egyik fiatalkorú 2016 decemberében ellopott négy gramm marihuánát, amit tőle a férfi visszakövetelt, vagy helyette 150 ezer forintot kért. A fiú nem fizetett, ezért a vádlott megöléssel és megveréssel fenyegette meg a tartozás behajtása érdekében, azonban nem járt eredménnyel.

Egy férfi részére a vádlott hosszabb időn keresztül hitelbe nyugtató hatású gyógyszereket adott, valamint 19 ezer forintért a férfi számítástechnikai eszközöket is vásárolt tőle. Az adós a tartozását nem rendezte, ezért előbb a vádlott megfenyegette, majd előre megbeszélt időpontban találkozott vele egy italmérő helyen, ahol egy fémből készült viperával próbálta fejen ütni a sértettet, azonban ő a támadást elhárította.

A Battonyai Járási Ügyészség a férfit kétrendbeli kábítószer-kereskedelemmel és három rendbeli önbíráskodással vádolja, amelyek közül a legsúlyosabb bűncselekményt, a kábítószernek a 18. életévüket be nem töltött személyeknek értékesítését a törvény öt-tíz évig terjedő szabadságvesztéssel bünteti.

A járási ügyészség a vádiratban a férfival szemben fegyházbüntetés kiszabását és a kábítószer-kereskedelemből származó közel háromszázezer forint elkobzását, továbbá a több mint hatszázezer forintos bűnügyi költség megfizetésére történő kötelezését indítványozta.

Az FAA megállapítása szerint több mint egy tucat biztonsági ellenőr nem fejezte be a szükséges teljes körű kiképzést, ennek ellenére megkapta a bizonyítványt a Boeing 737 MAX-gépek üzembe helyezéséhez szükséges ellenőrzéshez.

Daniel Ellwell, az FAA vezetője a washingtoni szenátus kereskedelmi bizottságában tartott meghallgatásán elmondta: 22 biztonsági ellenőr közül 16 nem fejezte be a munkaköréhez szükséges kiképzést, de 11 ellenőr nem is vehetett volna részt ilyen tanfolyamon, mert nem volt szakképzett repülőoktató.

Ellwell kifejtette: az ellenőrök már munkájuk végzése közben vettek részt a tanfolyamon, ami eleve nem lett volna szabad. Az FAA vezetője “zűrzavaros” állapotokat tapasztalt, és közölte, hogy a hatóság szeptemberig új követelményeket dolgoz ki a kiképzési programokra.

A légügyi hatóság már korábban nyilvánosságra hozta, hogy egyik menedzsere retorziókat alkalmazott egy alkalmazott ellen, aki felvetette, hogy valami baj van a kiképzési programokkal.

Az FAA megállapításától függetlenül pénteken kilenc ország repülési szakemberei megtartották első tanácskozásukat a texasi Forth Worthben a Boeing 737 MAX-gépek repülési engedélyezési eljárásáról. A hatóság áprilisban hívott meg külföldi repülési szakembereket erre a tanácskozásra.

A The Wall Street Journal – a Boeing repülőgépgyártól származó értesülésekre hivatkozva – arról írt, hogy a 737 MAX típusú gépek kudarcához a Boeing mérnökei és tesztpilótái közötti rossz viszony is hozzájárult. A mérnökök ugyanis nem osztották meg a fejlesztési folyamatban részt vevő saját tesztpilótáikkal sem az egyes kulcsfontosságú repülésirányítási műszerek – például a fel- és leszállást szabályozó automatika – részletes adatait.

Az elmúlt hónapokban a Boeing két 737 MAX típusú gépe zuhant le. Az egyik az etióp légitársaság gépe volt, amely az etióp fővárosból történt felszállás után zuhant le március elején, a másik pedig az indonéz Lion Air légitársaság flottájához tartozott és tavaly októberben zuhant le. A két katasztrófa együttesen 346 halálos áldozatot követelt.

Március közepén a 737 MAX-gépeket kivonták a forgalomból és megkezdődtek a vizsgálatok. Ezek során eddig már számtalan hiányosságra derült fény. A Boeing jelenleg a szoftverek módosításán dolgozik, az FAA májusra ígéri a próbarepülést. Április végén tartott chicagói tanácskozásukon a Boeing részvényesei megerősítették posztján Dennis Muilenburgot, a vállalat elnök-vezérigazgatóját.

A 34 éves Hamed Chadrire egy levegőből érkező rakéta csapott le, amikor autójával Gáza városban közlekedett. Ő volt az irániak embere az övezetben, aki nagy összegekben iráni készpénzt juttatott a terrorszervezetekhez. A ynet szerint ezzel az izraeli hadsereg visszatért a terrorért felelős személyek elleni kivégző akciók gyakorlatához. Az Iszlám Dzsihád nevű gázai iszlamista csoport szóvivője a célzott kivégzés után bejelentette, hogy Izrael minden városát lőni fogja.

“Készen állunk egy nyílt hadműveletre Izraellel szemben, és nem lesz benne sehol sem biztonságos hely. Ha Izrael továbbra is házakat bombáz, akkor Izrael minden városát és térségét támadni fogjuk” – fenyegetőzött az Iszlám Dzsihád az izraeli légierő ellencsapásai után.

A hadsereg szóvivőjének bejelentése szerint a katonák a Sin Bet belbiztonsági szolgálattal közösen hajtották végre Chadri kivégzését, aki olyan pénzváltó vállalkozás tulajdonosa volt, amelyet Izrael 2018 júniusában terrorszervezetnek nyilvánított. Chadri cégén keresztül jelentős összegeket adott át készpénzben az övezetet uraló radikális iszlamista terrorszervezetnek, a Hamász katonai szárnyának, az Iszlám Dzsihádnak, illetve több más gázai terrorcsoportnak.

Közben háromra emelkedett a gázai rakétatámadások izraeli halálos áldozatainak száma. Kórházba szállítása után meghalt az askelóni üzem egyik életveszélyesen megsebesült alkalmazottja, ahol egy rakéta csapódott az üzemépületbe. Szintén belehalt sérüléseibe az a hatvanéves férfi, aki autóját a Gázai övezet melletti úton vezette, amikor eltalálta egy rakéta. A katonai rádió bejelentette, hogy a történtek után lezártak több, Gázához közeli utat.

A harmadik halálos áldozat Askelonban házának ajtajánál vesztette életét szombat éjjel egy gázai lövedék miatt. Gáza mellett mintegy fél perc áll a civil lakosság rendelkezésére a fedezékbe jutáshoz, amikor megszólalnak a légvédelmi figyelmeztetések, de a közvetlenül a határ mellett lévő szomszédos településeken a rakéták még ennél is gyorsabban célba érnek.

Mind a gázai iszlamisták, mind Izrael állami és katonai vezetése a harcok folytatásával és erősítésével fenyeget, noha mindkét fél számára kényelmetlen, hogy éppen ebben az időszakban lángolnak fel az erőszakos cselekmények. A muzulmánok számára vasárnap kezdődik a ramadán, a böjti hónap, és egyrészt nehezebb a hadviselés, ha sem enni, sem inni nem tudnak, másrészt a harcok közepette nem tudják esténként családi, baráti körben elfogyasztani az ünnepi ételt.

Izraelt is kényes időpontban érték az újabb támadások, ugyanis jövő szerdán kezdődik a legfontosabb nemzeti ünnep, az emlékezés napja, majd csütörtökön a függetlenségi nap, amelyen hagyományosan rengeteg szabadtéri rendezvényt szerveznek országszerte.

Emellett május közepén rendezik Tel-Avivban az Eurovíziós Dalfesztivált, amelyre egész Európából több ezer vendéget várnak. Katonai szakértők szerint éppen ezért valószínűtlen olyan nagyobb izraeli ellencsapás, amely akár hosszan tartó rakétaháborúhoz vezethetne a Hamásszal és az Iszlám Dzsiháddal.

A rakétatámadások idején több, a gázai határhoz közeli városban megszólaltak a légitámadásra figyelmeztető szirénák. Az izraeli rádió híradása szerint több gázai rakéta mélyen Dél-Izrael belsejében csapódott be, de áldozatokról nem érkezett hír. A gázai egészségügyi minisztérium tájékoztatása szerint az izraeli válaszcsapásokban meghalt egy 22 éves palesztin férfi. Palesztin biztonsági források közölte, hogy izraeli harci repülőgépek egy mezőgazdasági területen vettek célba egy több emberből álló csoportot.

A katonai rádió rendkívüli szombati híradásában elhangzott, hogy a települések felé tartó rakéták túlnyomó többségét a levegőben befogják a Vaskupola légvédelmi rendszer ellenrakétái. Az övezet közelében lévő Netív Haaszara nevű településen egy házat azonban eltalált egy gázai rakéta, de csak anyagi kár keletkezett.

Az Iszlám Dzsihád nevű gázai iszlamista terrorszervezet azzal fenyegetőzik a rádió szerint, hogy pokollá teszi az övezet környékén lakók életét, ha Izrael nem szünteti be a gázai katonai célpontok elleni csapásokat. Az izraeli hatóságok lezárták a Gázától északra lévő Zikim nevű tengerparti sávot, az ország déli részének kirándulóhelyeit, valamint az askelóni tengeri fürdőhelyeket, s a környező településeken megnyitották a közösségi óvóhelyeket.

Aviv Kochavi vezérkari főnök rendkívüli biztonsági tanácskozást hívott össze a hadsereg tel-avivi főhadiszállásán Nadav Argaman, a Sin Bet belbiztonsági szolgálat vezetőjének, valamint Herzl Halevinek, a déli katonai erők parancsnokának részvételével, s később a katonai rádió szerint Benjámin Netanjahu miniszterelnök is csatlakozik hozzájuk.

Izraelt igen kényes időpontban érte az újabb rakétatámadás, ugyanis jövő szerdán kezdődik a legfontosabb nemzeti ünnep, az emlékezés napja, majd csütörtökön az azt követő függetlenségi nap, amelyen hagyományosan rengeteg szabadtéri rendezvényt szerveznek országszerte. Ráadásul május közepén kezdődnek Tel-Avivban az eurovíziós dalfesztivál elődöntői, és egész Európából több ezer vendéget várnak, s ezért ezekben a napokban a rádió katonai szakértői szerint valószínűtlen egy olyan nagyobb izraeli ellencsapás, amely akár hosszan tartó rakétaháborúhoz vezetne az övezetet uraló iszlamista Hamász terrorszervezettel és az Iszlám Dzsiháddal.

A szombati gázai rakétatámadások előzményeihez tartozik, hogy pénteken két izraeli katona megsebesült, négy palesztin pedig meghalt a határ menti összecsapásokban a Gázai övezetnél. A kövek parittyázásával és dobálásával indult határ menti tüntetésen palesztin mesterlövészek izraeli katonákat vettek célba, és válaszul az izraeli légierő és harckocsik támadást intéztek a Hamász állásai ellen.

Moszkva mindamellett támogatja a nukleáris fegyverzetek szakaszos csökkentésének és korlátozásának folyamatát, amelynek az egyenlő és oszthatatlan biztonság elvén kell alapulnia. Ez nem hajtható végre anélkül, hogy létrejönnének azok a feltételek, amelyek elősegítik a haladást a világ atomfegyver-mentesítésének célja felé.

Oroszország szerint annak jött el az ideje, hogy megkezdődjön a munka a nukleáris leszerelési folyamat többoldalúvá tételéért. A dokumentum szerzői kiemelték annak fontosságát, hogy tiszteletben tartsák a konszenzus követelményét és az összes részvevő érdekeit.

Moszkva szerint gátolja a nukleáris leszerelést, hogy az Egyesült Államok továbbra is állomásoztat nem hadászati nukleáris eszközöket Európában, és a NATO-ban folytatódnak a “közös nukleáris missziók”, amelyek keretében nukleáris eszközökkel nem rendelkező országok katonáit készítik fel az amerikai nukleáris fegyverek bevetésének lehetőségére.

“Az említett problémáknak az egyenlő és oszthatatlan biztonság alapján való megoldása nélkül aligha lehet komolyan beszélni további gyakorlati lépésekről a nukleáris leszerelés terén” – hangzott az állásfoglalás, amely szerint az érintett feleknek még ki kell jelölniük az utat ebbe az irányba az atomsorompó-egyezmény alapján.

A moszkvai diplomáciai tárca közölte, hogy az orosz küldöttség ebben a szellemben lépett fel az atomsorompó-egyezmény működését vizsgáló 2020-as New York-i konferencia előkészítő bizottságának ülésén.