Biztonságpiac

A vádirati tényállás szerint a nő néhány nappal a bűncselekmény elkövetését megelőzően, anyagi ellenszolgáltatás reményében szexuális kapcsolatot létesített egy tiszaújvárosi férfival, aki azonban az aktusért a megegyezésük szerinti ötezer forintot nem fizette ki a vádlottnak, de ígéretet tett arra, hogy egy-két napon belül rendezi a tartozását. A vádbeli időben – 2019. április 3-án délután -, a sértett Tiszaújváros főterén egy úgynevezett okospadnál tartózkodott, ahol a mobiltelefonját töltötte, mikor a vádlott két ismerőse társaságában megjelent és kérdőre vonta, hogy hol van a pénze. A férfi közölte, hogy csak a következő napon tud fizetni, mire a vádlott megfenyegette, hogy amennyiben legkésőbb másnap nem fizet, akkor meghal.

A sértett végül nem tett eleget a vádlott követelésének, hanem a történteket követően feljelentést tett a rendőrségen.

Az ügyészség a nőt – aki a bűncselekményt a korábbi szabadságvesztéséből történt feltételes szabadságra bocsátás tartama alatt követte el – önbíráskodás bűntettének kísérletével vádolja és vele szemben végrehajtandó börtönbüntetés és közügyektől eltiltás kiszabására, valamint a korábban alkalmazott feltételes szabadság megszüntetésére tett indítványt a Tiszaújvárosi Járásbíróságnak.

Németh Szilárd kiemelte, hogy az 513 milliárd forintos költségvetésből 150 milliárd forint jut fejlesztésre azért, hogy egy modern, ütőképes, a hazája iránt elkötelezett hadsereget építsünk fel, amely bármely más nemzet fegyveres erejével szemben felveszi a versenyt. Jelezte, hogy már számos haditechnikai beszerzéssel büszkélkedhet a honvédség, amelyek a budaörsi repülőtéren rendezett háromnapos haditechnikai és légi bemutatón is megjelennek.

Az államtitkár beszélt arról, hogy a modern technológia, a nemzeti emlékezet szerves részét képező katonai hagyományok, valamint a magyar katonák elszántsága és hazaszeretete a garancia arra, hogy Magyarország és az európai értékek a jövőben is biztonságban legyenek, ezért a kormány nem akarja, hogy egy idegen hatalom beavatkozzon Magyarország életébe. “Nem szeretnénk, hogy veszélybe kerüljön szabadságunk, vallásunk, identitásunk” – fűzte hozzá Németh.

Az államtitkár kiemelte: a kormány tiltakozik az ellen, hogy mások akarják megfogalmazni a magyar állampolgárok helyett, hogy “milyen úton járjunk, kivel legyünk toleránsak, kit fogadjunk bizalmunkba, vagy kinek adjunk helyet a szülőföldünkön”.

Németh úgy fogalmazott, a magyarok büszkék önmagukra, őseikre, hazájukra és büszkék a katonáikra is, azokra a honvédekre, akik a szabadságharcos elődökhöz hasonlóan elhivatottan, hűséggel szolgálják hazánkat itthon, vagy külföldi misszióban tartják fenn a törékeny békét.

Az államtitkár fontosnak nevezte a mostani rendezvényhez hasonló alkalmakat, amikor a honvédek és Magyarország polgárai személyesen is találkozhatnak egymással, és a fiatalok a bemutatókat látva kedvet kapnak a katonáskodáshoz. Nem titkolt célunk, hogy megnyerjük őket a honvédelem ügyének – jelentette ki Németh.

A parlamenti államtitkár elmondta, hogy a közelmúlt eredményeinek bemutatásával azt az utat szeretnék megismertetni, amely elvezet oda, hogy Magyarország 2026-ra a régió egyik legmeghatározóbb, legütőképesebb katonai erejévé váljon.

Az akció során több embert – köztük körözött bűnözőket – is elfogtak. A közleményben ismertették: a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) pénteken 21 órától a Készenléti Rendőrséggel, a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal, a Budapesti Közlekedési Központtal, az Innovációs és Technológiai Minisztériummal, a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatallal, az Erzsébetváros Rendészeti Igazgatósággal, az V. és a VII. kerületi Önkormányzattal, valamint a polgárőrség munkatársaival közösen 110 rendőr és a társszervek részéről 36 ember részvételével ismét komplex bűnügyi és rendészeti ellenőrzést tartott az V., VI. és VII kerületben.

A rendőrök az ellenőrzés során összesen 211 embert igazoltattak és nyolc embert fogtak el, akik közül ketten kábítószert árultak, három másiknál pedig kábítószert találtak. Három embert elfogatóparancs miatt vettek őrizetbe, ebből ketten nem vonultak be a börtönbe a jogerősen kiszabott szabadságvesztésük letöltésére, a harmadikat garázdaság miatt körözték.

Az akcióban hét belvárosi szórakozóhelyet ellenőriztek. Egy férfi és egy nő ellen azért indítottak a rendőrök kábítószer-kereskedelem bűntett miatt eljárást, mert az ellenőrzéskor kiderült, hogy a páros az egyik szórakozóhelyen felszolgálóként terített kábítószert, őket “munka” közben elfogták. Amikor átkutatták lakásaikat és a szórakozóhelyet, több mint 30 gramm kokaint és 58 gramm marihuánát foglaltak le.

A rendőrök a társszervekkel együtt 49 taxist ellenőriztek, öt esetben közlekedési szabálysértés miatt éltek feljelentéssel. A társhatóságok további 18 esetben egyéb eljárást kezdeményeztek. A közleményben kiemelték: a BRFK a megnövelt rendőri jelenlét mellett a következő időszakban is folytatja belvárosi szórakozó- és vendéglátóhelyek ellenőrzését.

Az átadáson Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára azt mondta: a biztonság határozza meg az ország mindennapjait, a lakosság életfeltételeit. A biztonság tovább erősödik, ezt bizonyítja ez a beruházás is – tette hozzá.

A politikus úgy fogalmazott: a kormány 2016-ban határozott háromezer határvadász szolgálatba állításáról, erre, illetve elhelyezésükre csaknem százmilliárd forintot biztosított. Az országban tizenegy határvadász-laktanya épült, a határvadászok huszonegyedik századi körülmények között élhetnek, felkészülhetnek a szolgálatra és teljesíthetik a törvényben előírt feladataikat.

A rendőrség feladatairól azt mondta: első a közbiztonság fenntartása, az államhatár védelme, az illegális migráció megakadályozása. Ma Magyarország biztonságos országnak számít, a határvadászok megvédték a déli határt, amely schengeni határnak is számít, jelentősen javult a közbiztonság – hangoztatta az államtitkár.

Statisztikai adatokat sorolva rámutatott: 2010-ben több mint 448 ezer volt a regisztrált bűncselekmények száma, ez 2018 végére 55 százalékkal, kétszázezer alá csökkent; ezt a rendőrség úgy érte el, hogy a határt is védte közben. Kontrát megjegyezte, mindezt a lakosság is érzékeli, és büszke a rendőrökre, hálás nekik.

A cikk szerint a holland titkosszolgálat (AIVD) vizsgálatot folytat az ügyben, egyebek mellett azt próbálják megállapítani, hogy a biztonsági rés lehetővé tette-e a kémkedést a pekingi kormány számára. Azt nem részletezték, hogy hardveres vagy szoftveres “hátsó ajtóról” van-e szó, és egyáltalán hogyan működik.

Korábban a Huawei egyik szóvivője azt mondta az újságnak, hogy világszerte a helyi törvények betartásával működnek, zárva tartják az ajtót a hálózatukat olyan tevékenységekre felhasználni próbáló kormányok és mások előtt, amelyek sértenék a kiberbizonságot. Az AIVD nem kívánta kommentálni a De Volksrant cikkét, múlt hónapban ugyanakkor Oroszországot és Kínát megnevezve óva intett attól, hogy “Hollandia olyan államok cégeinek hardvereitől vagy szoftvereitől függjön, amelyek aktív kiberprogramokat folytatnak a holland érdekek kárára”.

A három nagy holland szolgáltató közül a KPN és a VodafoneZiggo nem reagált a lap megkeresésére, míg a T-Mobile/Tele2 azt közölte, hogy nincs tudomásuk semmilyen vizsgálatról. A holland kormányzat által megbízott testület vizsgálatot folytat annak érdekében, hogy miként szavatolható a jövőbeli ötödik generációs mobiltávközlési hálózatok (5G) biztonsága. Stef Blok külügyminiszter szerdán elmondta, hogy hamarosan döntenek arról, részt vehet-e az infrastruktúra kiépítésében a Huawei.

Az Egyesült Államok elnöke a napokban rendeletet írt alá, amely nemzetbiztonsági kockázatok esetén lehetővé teszi majd bizonyos külföldi technológiák vásárlásának betiltását az amerikai cégek számára, illetve kulcsfontosságú amerikai technológiák külföldi eladását. Szakértők szerint elsősorban a Huawei és a szintén kínai ZTE van a rendelet célkeresztjében.

Biztonsági megfontolásokból nemrég az Egyesült Államok, majd Ausztrália, Új-Zéland és Tajvan is kizárta az 5G-hálózatok fejlesztéséből a Huaweit, s Japán is erre készül. Washington szerint Peking kémkedésre használhatja fel a vállalat berendezéseit, a vádak arra a kínai jogszabályra hivatkoznak, amely megköveteli a technológiai cégek együttműködését a hírszerző szervekkel. A kínai kormány és a Huawei ezt tagadja.

A vádirat szerint a vádlott, egy 41 éves férfi 2011 júniusában egy X. kerületi lovardában kapott szállást. 2011. június 7-én a délutáni órákban a férfi a szállásán egy nőismerősével italozni kezdett, amelyet az esti órákban egy közeli kocsmában folytattak. A lovastanyára visszafele a vádlott felelősségre vonta a nőt, hogy miért nem járt el az érdekében, hogy tovább maradhasson a lovardában. Miközben a sértettől magyarázatot követelt, hátulról lökdösni kezdte őt, majd a fejét több alkalommal, ököllel megütötte, illetve miután a nő a földre esett megrugdosta.

A sértett a bántalmazás következtében többszörös csonttörést és koponyaűri vérzést szenvedett, amely utóbbi életveszélyes sérülésnek minősül. A férfi a bántalmazást követően ismeretlen helyre menekült, ezért ellene európai elfogatóparancsot is kibocsátottak a magyar hatóságok. Más bűncselekmény miatt az osztrák rendőrség elfogta a férfit, majd 2017 márciusába átadta a magyar nyomozó hatóságnak.

A Fővárosi Főügyészség a férfival szemben életveszélyt okozó testi sértés bűntette miatt nyújtott be vádiratot a Fővárosi Törvényszékre, amely bűncselekményt a törvény kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel rendel büntetni.

A jogszabályi keret először fogja lehetővé tenni az EU számára, hogy szankciókat vezessen be olyan emberek és szervezetek ellen, akik-amelyek megkísérelt vagy végrehajtott kibertámadásokért felelősek; pénzügyi, technikai vagy anyagi támogatást nyújtanak ilyen támadásokhoz vagy egyéb módokon működnek közre bennük. Szankciók vethetők ki az ilyen emberekkel és szervezetekkel kapcsolatban állókra is – közölték.

Az új eszköz használata kiterjedhet az unión kívüli országok vagy nemzetközi szervezetek ellen irányuló kibertámadásokra is, ha a közös kül- és biztonságpolitika céljainak elérése ezt szükségessé teszi. Az új szankciós rendszer hatálya alá olyan jelentős hatást gyakorló kibertámadások tartoznak, amelyek az unión kívülről erednek, vagy amelyeket az unión kívül követnek el.

Természetes személyek esetében beutazási tilalom és vagyonbefagyasztás, jogi személyek esetében pedig az utóbbi szankció alkalmazható majd. Az uniós állampolgároknak és az EU-ban regisztrált szervezeteknek pedig tilos lesz pénzt juttatniuk olyanoknak, akiket ilyen szankciók sújtanak.

A WHO szakértői világszerte gyűjtik a kígyómérgeket, hogy ellenszérumot lehessen kifejleszteni belőlük. Egyikük, David Williams a BBC-nek elmondta: már hatszor érte kígyómarás. “Olyan érzés, mintha egy kalapáccsal ütötték volna meg a kezemet” – mesélte felidézve, hogy legutóbb az mentette meg az életét, hogy volt vele ellenszérum.

A legtöbb áldozatnak azonban nincs ekkora szerencséje. A kígyómarás miatt sok százezren szenvednek maradandó károsodást is, legtöbbjük amputáció miatt – hívta fel rá a figyelmet a szervezet. A kígyómarás főleg a legszegényebb afrikai, ázsiai és latin-amerikai közösségeket érinti. A földművesek nap mint nap kockáztatják az életüket a földeken dolgozva, ahol a halálos mérgű kígyók meghúzódnak. A kígyómarásoknak nagyon sok gyermek is áldozatul esik.

A WHO és a brit Wellcome Trust jótékonysági szervezet közös fellépést tervez a kígyómarás okozta válsághelyzet kezelésére. A Wellcome Trust 80 millió fontot (30 milliárd forintot) fektet egy új programba, amelyet új kezelések kifejlesztésére és a hatékony ellenmérgekhez való hozzájutás megkönnyítésére fordítanak. A WHO pedig egy olyan akciótervet készít, amelynek célja, hogy 2030-ra felére szorítsák vissza a kígyómarás okozta halálozást és amputációkat.

Mike Turner professzor, a Wellcome tudományos igazgatója hangsúlyozta: a megfelelő ellenanyag birtokában nagyon jók a túlélés esélyei. “Mindig lesznek, akiket halálos mérgű kígyó mar meg, de ez nem ok arra, hogy meg is haljanak”.

Philip Prince, a Welcome szakértője szerint az is súlyos probléma, hogy a drága kezelést sokan nem engedhetik meg maguknak, és sokan nem jutnak el a kórházig sem, ahol megmenthetnék az életüket. Sok kórházban az orvosok felkészültsége sem megfelelő, és nem állnak rendelkezésre a kezeléshez szükséges gyógyszerek, eszközök. Prince szerint a páciensek a helyi gyógyítókhoz fordulnak, így ki sem derül, hogy kígyómarás áldozatai, és a legtöbb országban ebből kifolyólag nem is tűnik fel, hogy milyen súlyos problémát okoznak a kígyómarások.

A WHO adatai szerint jelenleg a szükséges kígyóméreg-ellenszérumnak csak mindössze egyharmadát állítják elő. A kezelést az is nehezíti, hogy sokféle mérgeskígyó van, és a marásukra nem minden ellenszérum hatásos. Afrikában a forgalomban lévő ellenszérumok 90 százaléka hatástalan a szakértők szerint.

Jelenleg nincs olyan hivatalos nemzetközi lista, amely felsorolja az összes ellenszérumot és azt is, hogy milyen kígyómarást lehet velük kezelni. Williams szerint ugyanakkor a nehézségek ellenére nem megvalósíthatatlan a WHO 2030-ra kitűzött célja.

Mint felidézte, Pápua Új-Guineában 2003-ban minden negyedik gyermek meghalt, akit kígyó mart meg, jelenleg pedig a hatékony kezeléseknek köszönhetően minden ötvenedik kígyómarásra is kevesebb mint egy halálozás jut. Williams elismerte, hogy ez a szám is magas, de mint hangsúlyozta, a megoldás “nem igényel rakétatudományt”: biztonságos, hatékony ellenanyagokra, képzett egészségügyi dolgozókra, a problémát felismerő és hatékonyan védekező közösségekre van szükség.

A WHO a májusi genfi éves közgyűlésén jelenti be a kígyómarás okozta halálozások és sérülések visszaszorítására irányuló stratégiáját.

Mint elmondta, itt olyan eszközökkel ismerkedhetnek meg a jelenlévők, amelyekkel a honvédség már rendelkezik, és egyaránt alkalmasak a hagyományos, a modern és a hibrid hadviselés műveleti feladatainak ellátására. Emellett a rendezvénnyel a cél az is, hogy a honvédség együtt ünnepelhesse a honvédelem napját a társadalommal. “A honvédség egy nagy család” – fogalmazott a miniszter, hozzátéve: azt szeretnék, ha ez a család a jövőben még tovább bővülne.

Kiemelte: arra törekednek, hogy a magyar katonák olyan eszközökkel rendelkezzenek, amelyek a 21. századi kihívásokra kellő mértékű választ tudnak adni. Azt szeretnék, hogy az emberek valóban békében élhessenek – hangsúlyozta Benkő Tibor. Napjainkban rendkívül gyorsan változik a biztonsági környezet a világban, Európában, Magyarország környezetében is – jegyezte meg a miniszter. Majd Julius Caesart idézve leszögezte: “ha békét akarsz, készülj a háborúra”.

Ugyanakkor aláhúzta: a katonák nem akarnak háborút, a békét kívánják megőrizni. Minden felelősségteljesen gondolkodó vezetőnek kötelessége, hogy gondoskodjon hazája, országa, népe biztonságáról.

Szerinte olyan katonákra van szükség, akik követik az 1848-as forradalom és szabadságharc hőseinek emlékét. Emlékeztetett arra, hogy 1849. május 21-én a forradalom és szabadságharc “legékesebb” ütközetében a magyar katonák visszafoglalták Budát. Ennek emlékére május 21. a honvédelem napja.

A haditechnikai bemutató első napjának programjai jelentős tömegeket vonzottak a Budaörsi Repülőtérre. A kijelölt parkolók a 9 órai kapunyitást követően rövid időn belül megteltek. A Budapestről induló ingyenes buszjáratokat is sokan vették igénybe. A légibemutató és a délelőtti dinamikus bemutatók a gyerekek és felnőttek körében is osztatlan sikert arattak.

A 28 éves mélykúti férfi 2018. október 24-én délben megjelent régi ismerőse családi házában, ahol pénzt és kábítószert követelt tőle, tudván azt, hogy a mindkét karján izomsorvadásban szenvedő férfi a vádlott erőszakos fellépésével szemben nem fog tudni ellenállni. A sértett azonban a követelésnek önként nem tett eleget, ezért a vádlott kiabálni kezdett vele, majd ököllel kétszer megütötte a mellkasán. A sértett az ütések hatására hátratántorodott és az ágyra leült. Ekkor a rabló a zsebéből egy bicskát vett elő és a férfi arcához tartva megfenyegette, hogy ha nem ad neki kábítószert, leszúrja.

Az erőszak és fenyegetés hatása alatt álló sértett zsebéből ekkor a rabló tízezer forintot és egy alufóliába csomagolt, négyezer forint értékű, 0,4-0,5 gramm „kristályt” vett ki, majd a helyszínről távozott.

A többszörösen büntetett előéletű férfit az ügyészség felfegyverkezve, bűncselekmény elhárítására fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére elkövetett rablás bűntettével vádolja, amely öt-tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Az ügyészség a letartóztatásban lévő vádlottal szemben fegyházbüntetés kiszabását indítványozza. Bűnösségéről a Kiskunhalasi Járásbíróság fog dönteni.

A sértettel szemben külön büntetőeljárás folyik kábítószer birtoklása miatt.

A műsorban elhangzott: a rendőrség által készített videóban azt is elmondják, mikor kell tárcsázni a segélyhívót, és azt is, hogy mit kell elmondani a diszpécsernek. A rendőrség adatai szerint évente csaknem ötmillióan hívják a segélyhívót. A hívások mintegy fele fals. Márpedig fals hívásért akár 150 ezer forintos bírságot is kaphat a telefonáló.

A tudatlanságból vagy szándékosan tett fals bejelentések azoknak az életét kockáztatják, akik valóban bajban vannak – emelték ki a híradóban.

A már korábban engedélyezett 94 darab SM-2 blokk típusú, közepes hatótávolságú légvédelmi rakéta mellett Washington 12 irányítórendszer eladását is jóváhagyta. Az amerikai külügyminisztérium közleménye szerint összesen 313,9 millió dolláros üzletről van szó. Az Egyesült Államok zöld utat biztosított 160 darab AMRAAM levegő-levegő rakéta és egy irányítórendszer eladásának Tokió számára 317 millió dollár értékben.

Közleményében az amerikai külügyi tárca leszögezte: ezek a fegyvereladások “nem befolyásolják a jelenlegi erőegyensúlyt a térségben”. A fegyvereladásokat a kormányzat engedélyezte, a döntést a kongresszusnak is jóvá kell hagynia. Erre egy hónapos határidejük van a törvényhozóknak.

Az EWTN amerikai katolikus hírtelevíziónak nyilatkozva a miniszter azt mondta, hogy a védelmi együttműködés, a fegyverkereskedelem tekintetében Orbán Viktor miniszterelnök és Donald Trump amerikai elnök hét eleji washingtoni találkozója nem hozott újdonságot. Amikor Mike Pompeo külügyminiszter az év elején Magyarországon járt, a kormány már világossá tette, hogy szeretné amerikai védelmi technológiával fejleszteni az ország légvédelmi rendszerét annak érdekében, hogy a fejlettebb technológiájú közép-hatótávolságú rakétarendszer védje a legfontosabb infrastrukturális létesítményeket.

Amikor tehát amerikai rakétavédelmi fegyverek vásárlására utalnak, a februári Pompeo-látogatáson elhangzottakra utalnak vissza – szögezte le Szijjártó. Most, a májusi csúcstalálkozón magyar részről csak “megerősítették, hogy a szándék komoly, az előkészületek folytatódnak, és (…) hamarosan a befejező szakaszba kerülhetnek”.

Szijjártó kijelentette, hogy Donald Trump és Orbán Viktor találkozója nagyon baráti, közvetlen légkörben zajlott le. Úgy vélte, hogy a két vezetőnek nagyon hasonló a megközelítése a jelenlegi legkomolyabb nemzetközi problémák közül a migráció, a biztonságpolitika, a hazafias politika és a keresztény kisebbségek megvédésének területén is.

Meg kell tudni felelni a kihívásoknak, amihez elegendő számú katona kell, és fontos a katonákról, családjaikról való gondoskodás is – hangoztatta Korom Ferenc.

Fontosnak nevezte azt is, hogy a katonák korszerű haditechnikai eszközökkel rendelkezzenek. Az eddig beszerzett eszközöket meg lehet tekinteni a honvédelem napja alkalmából szervezett budaörsi haditechnikai bemutatón is, amelyre szombaton és vasárnap várják az érdeklődőket – tette hozzá.

Úgy fogalmazott: “ki kell nyitni a kapukat”, ezt a célt is szolgálja a hétvégi budaörsi rendezvény. A Magyar Honvédség nem létezik a társadalom támogatása, egyáltalán a társadalom nélkül – mondta Korom.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság police.hu oldalra feltöltött közleményének szóhasználata szerint B. Jusztin így “állt bosszút”, amiért előtte zárták be a szerelvény ajtaját. A diszpécser azonnal áramtalanította a metróárkot és értesítette a biztonsági szolgálatot, miután azonban kiderült, hogy a férfi indokolatlanul jelentett vészhelyzetet, értesítette a rendőrséget.

A járőrök kiérkezéséig B. Jusztint a biztonsági szolgálat visszatartotta. A férfit közérdekű üzem megzavarásának bűntette miatt gyanúsítottként hallgatták ki a nyomozók – olvasható a közleményben.

A jogszabály – amelyet a The Washington Post című amerikai lap “országos rendkívüli állapotot” kihirdető rendeletnek nevezett – széles körű felhatalmazást ad az amerikai kormányzatnak arra, hogy megtiltsa amerikai telekommunikációs vállalatoknak az üzletkötést olyan külföldi alkatrészgyártókkal, amelyek nemzetbiztonsági kockázatot jelenthetnek az Egyesült Államok számára. A jogszabály nem nevezi néven, de elemzők szerint egyértelmű, hogy a kínai Huaweiről, vagy a szintén kínai ZTE telekommunikációs cégről van szó.

A rendelet szövegezői megemlítik, hogy az Egyesült Államok külföldi ellenfelei kihasználják az amerikai távközlési technológia és szolgáltatások bizonyos fokú sérülékenységét, és ezzel összefüggésben különösen aggasztónak tartják a gazdasági és az ipari kémkedést is.

Sarah Huckabee Sanders, a Fehér Ház szóvivője közleményt adott ki, amelyben a többi között leszögezte: “az elnök egyértelművé tette, hogy a kormányzat megteszi a szükséges lépéseket Amerika biztonsága és felvirágzása megőrzéséért és annak érdekében, hogy megvédje Amerikát azon külföldi ellenségektől, amelyek aktívan és egyre növekvő mértékben teremtik meg és aknázzák ki az Egyesült Államok információs és kommunikációs infrastruktúrájának sebezhetőségét”.

Az elnöki rendelet felhatalmazza a kereskedelmi minisztert, hogy állítson le minden olyan, kommunikációs technológiákat is magában foglaló beszerzést, amely külföldi kormányzatokkal kapcsolatban álló cégekhez köthető. Ezek ugyanis – a rendelet szerint – “elfogadhatatlan kockázatot” jelentenek az Egyesült Államok nemzetbiztonságára. Az ilyen alkatrészek, az elnök megítélése szerint, az ipari kémkedés kockázatát hordozzák magukban, vagy beszerelésük esetén figyelemmel kísérhetik, akár meg is szakíthatják az életbe vágó fontosságú, napi szolgáltatásokat biztosító amerikai telekommunikációs, vagy más infrastrukturális hálózatok működését.

A bejelentésre elemzők már csaknem egy éve számítottak, de eddig a Fehér Ház Országos Gazdasági Tanácsa mindig megakadályozta a rendelet kiadását. Most azonban – miközben az amerikai-kínai kereskedelmi tárgyalások újabb fordulója pénteken eredménytelenül zárult – már nem lépett fel ellene.

Trump elnöki rendelete nem zár ki azonnali hatállyal konkrét országokat vagy vállalatokat a telekommunikációs üzletből, és nem vonatkozik kizárólagosan egyetlen technológiára, például az 5G-rendszerekre sem.

Közleményük szerint az idei 24 esetből tizenegy fajult tettlegességig, ebből egy nyolc napon túli sérüléssel járt. Hétszer fordult elő tettleges becsületsértés, hatszor verbális agresszió, fenyegetés áldozatai voltak a jegyvizsgálók. Cegléd és Szolnok között öt, a szobi, az újszászi vonalon, valamint Cegléd és Szeged között három-három, a veresegyházi vonalon két bántalmazás fordult elő.

A vasúttársaság hangsúlyozta: mindent megtesz a jegyellenőrök biztonságának garantálásáért. A MÁV-Start számos rendőrségi és polgárőrségi megállapodást kötött, biztonsági személyzetet, vasútőri kíséretet rendelt ki és biztonságtechnikai beruházásokat valósított meg. Évente csaknem 80 ezer vonatot vagyonőrök, 14 ezret pedig rendőrök kísérnek – idézték fel.

Hozzátették: a jegyvizsgálók védelmében a jegyellenőrző készülék segélykérő funkcióval bővült, amelynek segítségével gyorsan tudják riasztani a vonaton utazó vagyonőrt, a többi jegyvizsgálót, a mozdonyvezetőt vagy az üzemirányítókat.

Kitértek arra is, hogy az utasok és vagyontárgyaik védelme érdekében március végétől testkamerát viselnek a Mátészalkát érintő vasútvonalakon szolgálatot teljesítő jegyvizsgálók. Újabb testkamerákat is beszereznek majd – írták -, azokat várhatóan ősztől kapják meg a jegyvizsgálók Budapest elővárosaiban és országszerte több vasútvonalon.

Az újságírók szinte kizárólag az Irán körül kialakult feszültségről faggatták az amerikai elnököt. Arra az újságírói kérdésre, hogy vajon Washington háborúzni fog-e Iránnal, azt válaszolta: “Remélem, nem!” Svájc, amely hagyományosan semleges ország, rendszeres kapcsolattartó az Egyesült Államok és Irán között. Washington ugyanis 1979-ben megszakította a diplomáciai kapcsolatokat Teheránnal.

Az amerikai-svájci tárgyalásokról kiadott közlemény szerint a két államfő nemzetközi kérdéseket vitatott meg, köztük a venezuelai és a közel-keleti helyzetet.

“Trump elnök háláját fejezte ki Svájcnak azért, hogy az Egyesült Államokat képviselve megkönnyíti a nemzetközi egyeztetéseket és diplomáciai kapcsolatokat” – fogalmazott a Fehér Ház közleménye. A kommüniké azonban nem részletezte, hogy konkrétan milyen kérdések kerültek szóba, és megvitatták-e az Irán körül kialakult feszültséget is.

A The New York Times csütörtök este internetes oldalán meg nem nevezett forrásokra hivatkozva közölte értesüléseit, melyek szerint Trump azt mondta Patrick Shanahan ügyvezető védelmi miniszternek, hogy nem akar háborút Iránnal. A kijelentésre egy heves vitákkal terhelt szerdai tanácskozáson került sor, és Trump állítólag nagyon határozottan állást foglalt mindenféle katonai akció ellen. A The New York Times úgy tudja: az elnök Shanahan révén üzenni akart azoknak a héjaként számon tartott tanácsadóinak – elsősorban John Bolton nemzetbiztonsági tanácsadónak -, akik nyomást gyakorolnak rá egy Irán elleni katonai akció megindítása érdekében.

A The Washington Post is arról cikkezett, hogy nézetkülönbségek, sőt, feszültségek vannak az amerikai kormányzaton belül az Iránnal kapcsolatos politika miatt. A Post értesülései szerint Trump kifejezetten John Bolton álláspontja miatt aggódik, attól tartva, hogy Bolton Irán elleni háborúba sodorja az Egyesült Államokat.

Sarah Huckabee Sanders, a Fehér Ház szóvivője a Fox televíziónak adott interjújában cáfolta, hogy feszültség volna Donald Trump és tanácsadói között. Mint a szóvivőnő fogalmazott, “az elnök szívesen fogadja a különböző álláspontokat, nemzetbiztonsági csapatának valamennyi munkatársát meghallgatja, és aztán ő dönti el, hogy mi a legjobb és a legbiztonságosabb lépés az amerikai nép számára”.

Nancy Pelosi, demokrata párti házelnök csütörtökön újságírók előtt kijelentette: a kongresszus nem adott felhatalmazást egy Irán elleni háborúra. Később, egy másik interjúban pedig megelégedettségét fejezte ki, hogy Trumpnak “nincs ínyére egy katonai konfliktus Teheránnal”.

Mint írták, május 15-én lépnek életbe az új szabályok, egyben új biztonsági szolgáltatót bíz meg a Budapest Airport. Az ő feladatuk lesz az illegális, vagy kéretlen tevékenységek megakadályozása. Ide tartoznak azok a “hiéna” taxisok is, akik nem szerződtek le fuvarszervezővel, hanem független szolgáltatóként működnek.

A hatóságok által jóváhagyott repülőtéri rend értelmében május 15-től kezdődően minden kereskedelmi vagy adománygyűjtő, politikai vagy egyéb típusú tevékenységhez, beleértve a szórólapozást, a rendezvények szervezését, a filmforgatást, vagy az utasok kereskedelmi ajánlatokkal történő megszólítását, a Budapest Airport előzetes, írásbeli jóváhagyása szükséges.

Az új szabályok nem érintik a Budapest Airport és hivatalos, engedéllyel rendelkező utasszállító partnerei közötti hatályos megállapodásokat, azaz a BKK buszok, a Főtaxi és a Minibud szolgáltatását, a telefonon előre megrendelt taxik is változatlan módon közelíthetik meg a terminált, miként az utasok csoportjait szállító turistabuszok is a szokott rendben működhetnek a továbbiakban.

A biztonsági szolgáltató szakemberei minden illegális utasfelvételt megkísérlő, vagy kéretlen, nem kívánt ajánlatot tevő személy tevékenységét udvariasan, de határozottan meg fogják akadályozni, és az elkövetők jogi eljárásra is számíthatnak.