Biztonságpiac

A több mint egymilliárd forint értékű fejlesztés átadásakor Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára hangsúlyozta: manapság a biztonság az egyik legfontosabb közösségi érték, aminek meghatározó elemét a katasztrófavédelem nyújtja az emberek számára.

A magyar kormány eddig is mindent megtett és a jövőben is megtesz mindent a biztonság erősítése érdekében – tette hozzá. Mint elmondta: az új járművek a tűzvédelmet szolgálják. Vagyis jó helyre kerültek az uniós és az azt kiegészítő hazai források. Kontrát végül fontosnak nevezte, hogy hazai cég, magyar mesteremberek munkáját dicsérik az újonnan átadott járművek.

A fejlesztés keretében tíz kritikusinfrastruktúra-bevetési járművet, négy szimplafülkés erdőtüzes vízszállítót, hat duplafülkés erdőtüzes vízszállítót, öt gyorsbeavatkozó járművet és egy magasból mentő tűzoltógépjárművet adtak át az az Európa Unió Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programjának (KEOP) támogatásával.

Az ünnepségen elhangzott, hogy egy korábbi, az elmúlt hónapban lezárult, szintén az Európai Unió támogatásával végrehajtott program végrehajtása során, három év alatt 108 új tűzoltóautóval gazdagodott a katasztrófavédelem.

A hazai gyártású gépjárműfecskendők beszerzéséhez 14,5 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást nyújtott az Európa Unió szintén a KEOP keretében – idézték fel.

A külföldre utazó katonáknál követelmény egy bizonyos szolgálati idő letöltése, a nyelvtudás és a Magyarországon nyújtott kiemelkedő teljesítmény – tette hozzá.

Az amerikai hadsereg vezérkari akadémiájának egykori hallgatója azt mondta, a külföldi képzések során rengeteget lehet tanulni más országok kultúrájáról, és lehetőség nyílik különböző álláspontok megismerésére a felmerülő témákkal kapcsolatban. Az akadémiai képzésen hetven ország – gyakorta egymással szemben álló régiók – katonái vettek részt, akik építő munkát végeztek és időtálló kapcsolatokat építettek – fűzte hozzá Ruszin.

“Nem zárom ki például annak a lehetőségét, hogy az orosz lakosságtól +megtisztított+ délnyugat-ukrajnai földekre tömegesen települjenek át az ígéret földjének lakói, aki belefáradtak a folyamatos közel-keleti háborúba” – írta Glazjev a Zavrta című lap online felületén megjelent bejegyzésében, amely felhördülést váltott ki az ellenzéki és a külföldi sajtóban.

Glazjev – aki az amerikai Szabadság Rádió orosz nyelvű hírportálja szerint a regionális politika és a gazdasági integráció kérdéseiben látja el tanácsokkal Vlagyimir Putyint – úgy vélekedett, hogy Zelenszkij a betelepítést valószínűleg Donald Trumptól és az izraeli szélsőjobboldaltól kapta feladatként. A tanácsadó egyúttal “nagyon időszerűnek” minősítette, hogy Putyin megkönnyítette az orosz állampolgárság megszerzését a Donyec-medence lakóinak.

A megnyilvánulás gúnyos kommentárok özönét indította el a közösségi médiában. Többen megjegyezték, hogy Glazjevet feltehetően az arról szóló jelentések ihlethették meg, hogy a zsidó származású Zelenkij Dnyipróban (korábbi nevén: Dnyepropetrovszkban) rabbikkal találkozott.

“A kijevi fasiszta junta egyre kreatívabb” – írta a leendő ukrán elnököt a rabbik körében ábrázoló fotó mellé Alekszej Navalnij politikus arra utalva, hogy a moszkvai politikai kommentárokban korábban gyakran lenácizták az ukrán vezetést.

Peszkov orosz elnöki szóvivő újságíróknak kijelentette, hogy Glazjev a magánvéleményének adott hangot, Putyinnak nincs köze hozzá, és hogy az ügy nem téma a Kremlben. Megjegyezte: nem ismeri, milyen szövegösszefüggésben jelent meg a kifogásolt blogbejegyzés, és nem kívánta azt érdemben kommentálni.

Matteo Salvini olasz és Pintér Sándor magyar belügyminiszter megállapodott arról, hogy közös nyomozócsoportot alakítanak a hét éve Olaszországból elrabolt kislány felkutatására. A magyar anya hét éve rabolta el kislányát és menekült vele Magyarországra, az olasz apa pedig saját bevallása szerint már százmillió forintot költött arra, hogy a gyereket megtalálja.

A BM azt közölte: az Olasz Köztársaság és Magyarország belügyminiszterei – utóbbi javaslatára – budapesti találkozójukon elviekben megállapodtak az olasz-magyar nyomozócsoport felállításáról.

Tonello Chantal Ildikót 2017. április 6-ai hatállyal nyilvánították eltűntnek. A magyar hatóság szerint a gyermek nagy valószínűséggel nincs Európában – közölte a BM.

Conte és Fájez esz-Szarrádzs másfél órán át egyeztetett egymással a római kormánypalotában. A líbiai nemzeti egységkormány vezetője Róma segítségét kérte az “agresszor” Halífa Haftar tábornokkal szemben. A Haftar irányítása alatt álló “Líbiai Nemzeti Hadsereg” a múlt hónapban kezdte támadni Tripolit, arra hivatkozva, hogy a fővárost terroristák és zsoldosok tartják ellenőrzésük alatt.

Az olasz kormányfő újságíróknak nyilatkozva kijelentette, hogy minden líbiai és nemzetközi félnek azt hangsúlyozza, hogy Líbiában a katonai megoldás nem vezet stabilizációhoz. Kifejtette, hogy a Fájez esz-Szarrádzstól is kapott információk szerint az észak-afrikai országban a helyzet “továbbra is kritikus, és bármely pillanatban még kritikusabbá válhat”. Megjegyezte, hogy az utóbbi hetek harcai és diplomáciai egyeztetései ellenére semmilyen előrelépés nem történt.

Conte hozzátette, hogy hamarosan a líbiai nemzeti egységkormánnyal szemben álló Haftar tábornokkal is találkozni akar.

A Haftár tábornok által negyven napja külügyminiszternek kinevezett Abdel-Hádi Ibrahim Havídzs a Corriere della Sera olasz napilapban kedden megjelent interjúban kijelentette, hogy politikai párbeszéd csak akkor kezdődhet, ha a Líbiai Nemzeti Hadseregnek sikerül megtisztítani Tripolit és Miszrátát a “fegyveresektől és terroristáktól”. Úgy vélte, Olaszország “rossz oldalra” áll, ha a nemzeti egységkormány miniszterelnökét támogatja.

Gennaro Vecchione, az olasz nemzetbiztonsági hivatal (Dis) vezetője hangsúlyozta, hogy az olasz kormány folyamatos kapcsolatban áll minden líbiai féllel. Róma tavaly novemberben líbiai békekonferenciát rendezett Szicíliában. Haftar tavaly szeptemberben és decemberben is Rómában tárgyalt, idén áprilisban pedig a tábornok delegációt küldött az olasz kormányhoz.

Fájez esz-Szarrádzs Rómából Berlinbe utazott tovább, ahol Angela Merkel német kancellár fogadja, majd Párizsba látogat, ahol szerdán Emmanuel Macron francia elnökkel folytat megbeszélést. A líbiai miniszterelnök európai körútja során a tervek szerint Theresa May brit kormányfővel is találkozik.

Mint az NKE az MTI-hez eljuttatott közleményében felidézte: a Ludovika Fesztivál része a száznapos ünnepség, amely a tisztavatásig hátralévő időt jelöli. A fesztivál szombati programja is ehhez kapcsolódik, hiszen a rendezvényt megnyitó Benkő Tibor honvédelmi miniszter beszéde után a legkiválóbb végzős honvédtisztjelöltek elismeréseket vehetnek át.

Az egész napos rendezvényen a szervezők szombat reggel 10 órától várják az érdeklődőket, akik találkozhatnak a Magyar Honvédség katonai alakulataival, régi-új katonai és rendészeti járművekkel, valamint a katasztrófavédelem eszközeivel is. A rendezvényen részt vesznek többek között az 1848-as hagyományőrzők, életmentési és katonai testnevelési bemutatót is láthatnak, bemutatkoznak az NKE Sportegyesület szakosztályai, valamint a Veszprémi Légierő Zenekar és a Katasztrófavédelem Központi Zenekara is szórakoztatja majd a közönséget. Az eseményen megismerkedhetnek a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kiberbiztonsági akadémiájának tevékenységével is.

A fesztivál egyik látványos eleme lesz az AS 350-es helikopter bemutató. Az ingyenesen látogatható rendezvényen az érdeklődők helyszíni regisztrációt követően a történelmi Ludovika főépületet is megtekinthetik – olvasható az NKE közleményében.

A másodfokú bíróság a kétrendbeli hamis vád bűntette ügyében helybenhagyta a Debreceni Járásbíróság által kiszabott három év fegyházbüntetést. Dobó elmondta: a vádlottat 2016 decemberében hallgatták ki Debrecenben szexuális erőszak gyanúja miatt. A férfi beismerő vallomást tett, amit később is fenntartott; 2017. március 26-án is úgy nyilatkozott, hogy “teljes mértékben bűnösnek érzem magam”.

A bíróság 2017. június 2-án többszörös visszaesőként, halmazati büntetésül kilenc év szabadságvesztésre ítélte a férfit, majd fellebbezések után a Debreceni Törvényszék 2017 októberében tíz évet szabott ki rá.

A férfi a fellebbezési eljárás közben feljelentést tett az ügyészségen kényszervallatás és közokirat-hamisítás miatt az őt kihallgató rendőrök ellen. Azt állította, hogy az első kihallgatásakor nem ismerte el a szexuális erőszakot, de más tartalmú jegyzőkönyvet írattak alá vele. Azt mondta, azzal vették rá az aláírásra, hogy ha beismerő vallomást tesz, akkor négy-öt évet, ellenkező esetben tíz-tizenkét évet is kaphat.

Feljelentésében azzal vádolta meg a nyomozót, hogy megfenyegette őt: ha korábbi beismerő vallomását visszavonja, az addigi gyanúsításon túl a súlyos testi sértést is “ráveri”. Az ügyészség a vádlott feljelentését bűncselekmény hiányában elutasította.

A tanács elnöke kedden, az ítélet szóbeli indoklásában hangsúlyozta, egyetlen olyan bizonyíték sincs, amely a vádlott állítását támasztaná alá. A vádlott bármivel védekezhet, bármit mondhat, de mást bűncselekmény elkövetésével hamisan nem vádolhat, ez a védekezés végső határa – fejtette ki.

Benkő Tibor azt mondta: a katonáknak például az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban, Németországban van lehetőségük tanulni. Jelenleg 28 tiszt tartózkodik kint, külföldi képzésen.

A miniszter elmondta, a legjobbaknak szeretnének lehetőséget biztosítani a kijutásra, mint ahogy a honvédségnél is az a cél, hogy a legjobbak szolgáljanak.

A honvédelmi és haderőfejlesztési program a személyi állomány kiválasztásáról, felkészítéséről, és a róluk való gondoskodásról is szól – jegyezte meg Benkő.

A NATO Biztonsági beruházási program, valamint a Modern városok program keretében az elkövetkező időszakban fejlesztik a kecskeméti légibázist, ezért a fel- és leszállópálya a gurulóutakkal május közepétől legalább fél évig nem lesz alkalmas repülőgépek fogadására – írták a közleményben.

Az MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázis Gripen géppárja átmenetileg Pápán látja el a fegyveres légvédelmi készenléti szolgálatot.

Felhívták a figyelmet arra is, hogy az áttelepülés ideje alatt – valamint a feladatok ellátásának függvényében időszakosan – az ideiglenes állomáshely körzetében a megszokottnál nagyobb hanghatásra lehet számítani. Kitértek arra is, hogy a szükséges technikai eszközök szállítása közúton és vasúton történik, ezért az 52-es és a 8-as számú főutakon hétfőtől szerdáig, majd pénteken, valamint jövő hétfőn megnövekedett forgalomra számíthatnak az arra közlekedők.

A Magyar Honvédség a vonatkozó jogszabályokat betartva törekszik arra, hogy a lehető legkisebb mértékben zavarja az állampolgárok nyugalmát – írta a HM.

A megbeszélés után Erdogan és Stoltenberg a NATO és hét NATO-n kívüli ország között 25 évvel ezelőtt létrejött Földközi-tengeri Párbeszéd évfordulós ülésén elnökölt.

A török államfő és a NATO-főtitkár találkozójára nem sokkal azután került sor, hogy Mike Pence amerikai alelnök április elején válaszút elé állította Törökországot az orosz Sz-400-as légvédelmi rendszer vásárlása miatt: vagy továbbra is fontos tagja marad “a történelem legsikeresebb katonai szövetségének”, vagy kockáztatja a NATO-partneri viszonyt. Az ankarai vezetés – miként korábban – azóta is többször leszögezte: nem lép vissza az orosz légelhárító rakéták beszerzésétől.

Erdogan a hétfői ülésen felszólalva szintén azt hangoztatta, hogy Ankara fegyvervásárlása Moszkvától Törökország szuverén joga.

A NATO-főtitkár az Anadolu török, részben állami hírügynökségnek vasárnap Brüsszelben nyilatkozva a NATO szolidaritásáról biztosította Törökországot, amely szerinte komoly biztonsági próbatételekkel néz szembe ebben az időszakban. Stoltenberg az orosz Sz-400-asok vásárlását illetően aláhúzta annak jelentőségét, hogy Ankara és Washington között párbeszéd zajlik az ügyben. Egyúttal üdvözölte Törökország és az Egyesült Államok további egyeztetéseit az amerikai Patriot légvédelmi rendszer esetleges beszerzéséről.

A NATO-főtitkár az interjúban hangsúlyozta: ugyan a hadászati eszközök vásárlása az egyes tagállamok saját hatáskörébe tartozik, ám a szövetségesek fegyveres erőinek összehangolt munkája a NATO számára a műveletek végrehajtása szempontjából alapvető kérdés. Az Egyesült Államok attól tart, hogy az orosz technológia valódi célja adatgyűjtés a NATO katonai repülőgépeiről.

Egy amerikai törvény gazdasági szankciókat helyez kilátásba mindazoknak az országoknak, amelyek orosz vállalatoktól vásárolnak fegyvereket.

Ezzel összhangban az amerikai védelmi minisztérium április elején bejelentette: az Egyesült Államok első lépésként leállította az F-35-ös vadászbombázók törökországi fogadásához és hadrendbe állításához szükséges felszerelések és kézikönyvek szállítását. A Pentagon ugyanakkor akár a száz darab harci gép eladásáról kötött egyezmény felmondását is kilátásba helyezte, sőt azt is, hogy Törökországot kizárja a fejlesztési programból, amelyben a kezdetek óta részt vesz.

Fuat Oktay török alelnök vasárnap megerősítette: Törökország nem enged a szankciókkal fenyegetőző Egyesült Államoknak az Sz-400-asok ügyében. Az első orosz ütegek a közeljövőben, júniusban vagy júliusban érkezhetnek meg Törökországba. Stoltenberg a nap folyamán tárgyalást folytat még Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszterrel is.

Korom Ferenc altábornagy, a Magyar Honvédség parancsnoka elmondta: május 21., a honvédelem napja alkalmából május 17-től háromnapos, családi nappal egybekötött technikai bemutatót tartanak, amelyen áttekintik, hol tart a Magyar Honvédség és milyen lesz a jövőben, a résztvevők megismerhetik a Zrínyi 2026 honvédelmi és haderőfejlesztési program eddig elért eredményeit és a várható fejlesztéseket is.

A rendezvényen egyszerre lesznek láthatók a jelenleg rendszerben lévő haditechnikai eszközök és az újak. Mind a szárazföldi, mind a légi, mind a logisztikai támogató erők technikai eszközállományát kiállítják majd. A háromnapos rendezvényen statikus és dinamikus bemutatók egyaránt lesznek, bemutatkoznak a többi között az új szállítórepülők és az új helikopterek.

Az első napra, május 17-ére, péntekre azokat az általános iskolás és középiskolás tanulókat hívják meg, akik érdeklődnek a haditechnikai eszközök, a Magyar Honvédség iránt. Korom megjegyezte: nem titkolt céljuk a toborzás, hogy a jövő generációinak megmutassák, érdemes a Magyar Honvédséget választani, akár életpályának, akár szerződéses formában. Ennek érdekében lesz kint toborzópont, a fiataloknak lehetőségük lesz arra is, hogy beszélgessenek a katonákkal, kérdezzenek tőlük. Ezzel együtt céljuk, hogy bemutassák, mire a fiatalok odáig eljutnak, már egy teljesen más Magyar Honvédségben szolgálhatnak.

Május 18-án és 19-én, szombaton és vasárnap mindenki számára nyitott lesz a rendezvény. A két napnak azonos a bemutatóprogramja: a kapukat 9 órakor nyitják, majd a 10 órai megnyitót követően a Magyar Honvédség légierejének gépei díszelgő áthúzással “tisztelegnek” a látogatók előtt. Azt követően bemutatót tartanak a különleges műveleti katonák, az ejtőernyős válogatott tagjai. Bemutatkoznak továbbá a Katonai Rendészet járőrkutyái, a robbanóanyag-kereső kutyák robottal. Lesz még számos gyermekprogram is.

Mindhárom nap segítik a résztvevők kijutását Budaörsre: a fővárosi Széll Kálmán térről és Kelenföldről külön buszjáratok indulnak majd a budaörsi repülőtérre. A rendezvényről folyamatosan frissülő információkat találnak az érdeklődők a www.honvedelem.hu/budaors weboldalon.

Korom emlékeztetett: a Magyar Honvédség alaprendeltetésből fakadó feladata, hogy Magyarország szuverenitását, a magyar emberek védelmét biztosítsa. A magyar emberek akkor élhetnek biztonságban a régióban és Magyarországon, ha egy erős honvédség tudja ezt biztosítani – szögezte le a parancsnok, hozzátéve: ezért van szüksége erre a haderőfejlesztési programra.

A parancsnok kiemelte: a cél az, hogy 2026-ra a régió egyik legütőképesebb haderejévé váljon a Magyar Honvédség. Ezt úgy lesznek képesek megvalósítani, ha a korszerű haditechnikai eszközök beszerzése mellett a katonát helyezik előtérbe. Az új Magyar Honvédség mindenkitől megköveteli ezt a fajta szemléletváltást.

Korom kitért arra is, hogy a honvédelem napja Buda vára visszafoglalásának 170. évfordulója is egyben. Ezért az idei ünnepséget szeretnék összekötni a háromnapos technikai bemutatóval, amelynek célja, hogy bemutassák, hol tart a haderőfejlesztés.

Május 21-én, a honvédelem napján pedig a Magyar Honvédség idén január elsejével megalakult parancsnoksága átveszi csapatzászlóját Áder János köztársasági elnöktől a budai Várban.

A fogoly az al-Kaida terrorszervezet egyik feltételezett tagja volt, és Behennát nem előre megfontolt gyilkosságért ítélték el 2009-ben. 2014-ben büntetését tíz évre felfüggesztették, és feltételesen szabadlábra helyezték.

Trump döntését a teljes körű kegyelemről Sarah Huckabee Sanders, a Fehér Ház szóvivője jelentette be, emlékeztetve arra, hogy a katonai fellebbviteli bíróság ugyan jóváhagyta az ítéletet, de megjegyezte: vannak fenntartásai azzal kapcsolatban, ahogyan a hadbíróság azt a körülményt kezelte, hogy Behenna önvédelemből cselekedhetett. A hadsereg kegyelmi ügyekkel foglalkozó illetékes szerve ezért már korábban 15 évre csökkentette a büntetés mértékét, és amint lehetségessé vált, elrendelte a feltételes szabadlábra helyezést is.

Behenna egyébként a tárgyaláson elismerte, hogy a foglyot a feljebbvalói parancsa ellenére nem hazavitte, hanem egy elhagyatott vasúti vágányhoz, ahol pisztolyt nyomott a fejéhez és úgy faggatta ki arról az út menti bombáról, amely a szakaszának két tagját megölte. Vallomása szerint a fogoly egyszer csak felállt és felé indult, mire ő – attól tartva, hogy el akarja venni a fegyverét – agyonlőtte.

Sanders hangsúlyozta, hogy Behenna mintaszerű viselkedést tanúsított a börtönben, és kegyelmi ügye széleskörű támogatást élvezett mind a hadsereg, mind választott tisztségviselők körében.

Oklahoma két republikánus szenátora, James Lankford és Jim Inhofe üdvözölte a kegyelmi döntést, és mindketten külön köszönetüket fejezték ki Trumpnak a teljes körű kegyelemért.

Közleményükben azt írták: a biológiai módszer kevésbé látványos, mint a kifejlett rovarok kémiai gyérítése, de megfelelő körülmények között jelentősen csökkenti a szúnyogok utánpótlását. Az eljárás során egy baktérium által termelt fehérjét tartalmazó készítményt juttatnak a vízbe. Ez a természetben is előforduló talajlakó baktérium olyan méreganyagot termel, amely kizárólag a szúnyoglárvákat pusztítja el, minden más élőlényre teljesen ártalmatlan.

A szakértői felmérések szerint néhány területen már jelentős számban megjelentek olyan szúnyogok, amelyek az embereket is megcsípik. A jelenlegi hűvös időjárás miatt ezek a szúnyogok kevésbé aktívak, így nem okoznak zavaró mértékben gondot, ezért a héten elegendő a lárvák számának, vagyis az utánpótlásnak a csökkentése.

A héten a Tisza-tónál repülőgéppel, míg a Fertő tónál, Sopron környékén és a Csepel-sziget településein földi úton juttatják ki a biológiai készítményt a szúnyogok tenyészőhelyeire; összesen 1400 hektárnyi vízfelületet kezelnek a szakemberek.

Kitértek arra is, hogy a mostani esős időjárás után a kertekben minden edényben, lavórban, vödörben és kaspóban összegyűlt annyi víz, amiben már szaporodni tudnak a szúnyogok. Ezért az OKF azt kéri, ezeket a vizeket fedjék le, vagy ha azokra nincs szükség, öntsék ki.

Szvetlana Petrenko, az SZK szóvivője hétfői moszkvai sajtóértekezletén elmondta, hogy a vizsgált tényezők között szerepel a pilóták, a légi irányítók és a műszaki karbantartók alulképzettsége, a repülőgép meghibásodása, illetve a kedvezőtlen időjárási körülmények.

Tatyjana Kasztakina, a SU-1492-es járat utaskísérője a Rosszija 24 hírcsatornának elmondta, hogy a repülő röviddel felszállás után felhőbe, erős jégesőbe került. A beszámolója szerint ekkor robbanás és elektromos villanás történt. A stewardess szerint az utasok azonnal a földet érés után felugráltak üléseikről és a kijáratokhoz rohantak, holott a gép még haladt. Szavai szerint az evakuáció a megállás után azonnal megkezdődött.

Genyisz Jevdokimov, a gép kapitánya azt mondta a hírtelevíziónak, hogy villámcsapás miatt megszűnt a rádiókommunikáció és a komputer helyett manuálisan kellett átvenni a gép irányítását. A vészhullámhosszon a pilótának csak néhány szó erejéig sikerült helyreállítani a kapcsolatot a földi irányítókkal, aztán újra kellet indítani a berendezést.

Az orosz és a nemzetközi médiában azonban ezzel a verzióval kapcsolatban megszólaltak olyan szakemberek is, akik kétségbe vonták, hogy a villámlás komoly veszélyt jelenthet a korszerű repülőgépekre.

A hatóságok a szerencsétlenül járt repülőgép két fekete dobozát megtalálták, és átadták őket a FÁK-országok légiközlekedésével foglalkozó orosz Államközi Repülésügyi Bizottság (MAK) szakembereinek. A berendezések műszaki állapota lehetővé teszi a dekódolást. Az eljárás 2-4 hetet vehet igénybe.

Az SZK az ügyben a közlekedésbiztonsági szabályok több személy halálát okozó megsértése címén indított eljárást. A katasztrófát ki fogja vizsgálni egy kormányzati különbizottság, az Aeroflotnál, Seremetyjevón és a légi irányítóknál pedig a közlekedésbiztonsági hatóság (Rosztransznadzor) nyomoz.

Az orosz közlekedési minisztérium ugyanakkor nem lát okot arra, hogy felfüggesszék az SSJ-100-asok (Sukhoj Superjet 100-asok) repülését. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azt mondta, hogy a Superjetek repülési tilalmáról dönteni a szakemberek előjoga.

Jelenleg a légitársaságok 138 darab SSJ-100-ast üzemeltetnek, közülük az oroszok 105-öt. A legtöbb, 50 darab az Aeroflot gépparkjában találgató.

Novemberben a Brussels Airlines belga, februárban pedig a CityJet ír légitársaság mondott le az ilyen típusú gépek használatáról. Sajtóértesülések szerint ennek oka a Superjetek gyakori meghibásodása, valamint a drága akadozó szervizelés, amit szakemberek a típus “gyermekbetegségeként” tudnak be.

Az Aeroflot légitársaság Moszkvából Murmanszkba tartó járata vasárnap koraeste 28 percnyi repülés után visszatért a seremetyjevói reptérre, ahol 78 főnyi utassal és személyzettel a fedélzetén kényszerleszállást hajtott végre.

A pilóták a lekapcsolódott automatikával, nagy sebességgel haladó utasszállítót csak második kísérletre, kézi vezérléssel tudták letenni.

A gép lángba borult, miután az orra a leszállópályához csapódott és a hátsó futóművei vagy nem nyíltak ki, vagy megrongálódtak – valószínűleg ezért sérült meg az üzemanyagtartály. A pilóták a landolás előtt nem eresztették ki a kerozint a tartályokból.

A kigyulladt SSJ-100-as típusú repülőről az emberek két felfújható vészcsúszdán menekültek. A balesetben 40 utas és a személyzet egy tagja életét vesztette. A szerencsétlenség kilenc túlélőjét moszkvai kórházakban ápolják, hármójuk állapota súlyos.

A túlélő utasok méltatták a személyzet önfeláldozó munkáját. Makszim Mojszejev utaskísérő akkor vesztette életét, amikor a gép farokrészén található vészkijáratot próbálta meg az utasoknak kinyitni. Az öttagú személyzetből hárman szorultak kórházi ápolásra. A mentést ugyanakkor – a közösségi médiában megjelent értesülések szerint – hátráltatta, hogy a lángoló fedélzetről többen megpróbálták magukkal vinni a kézi poggyászukat. Ezt megerősíteni látszanak az evakuálásról készült képsorok, amelyeken látható, hogy egyesek kezükben nagyobb táskával hagyták el a járművet.

A mentési műveletet az Aeroflot szerint az előírt kilencven helyett 55 másodperc alatt hajtották végre. A bejelentést azonban a jelek szerint beárnyékolja, hogy az SZK szerint mind a 41 áldozat a gépen maradt. Az egészségügyi tárca szerint a halottak egyike gyerek. Az Egyesült Államok moszkvai nagykövetsége közölte, hogy a baleset egy amerikai áldozatot is követelt.

A történtek miatt Murmanszk megyében háromnapos gyászt rendeltek el, 26 áldozat ugyanis az észak-oroszországi terület lakosa volt. Az életüket vesztett utasok hozzátartozóinak az ottani önkormányzat egymillió, a súlyos sérülteknek pedig 500 ezer rubel fájdalomdíjat fizet ki. A biztosítók a halálesetek és a súlyos egészségkárosodások esetén mintegy kétmillió rubelt ítélhetnek meg. Az Aeroflot az áldozatok hozzátartozóinak öt-öt millió rubelt szándékozik adni (A rubel jelenleg mintegy 4,4 forintot ér.)

A legnagyobb orosz légitársaság részvényei a tragédia nyomán három százalékkal estek.

Az északkelet-szibériai Norilszkban egyébként hétfőn egy Krasznojarszkból érkező Boeing-737-es repülőgép túlfutott a leszállópályán. A gép több mint száz utasa közül senki sem sérült meg. Az esetről beszámoló Interfax hírügynökség nem közölte, hogy melyik légitársaság gépével történt meg az incidens. Korábbi közlés szerint a norilszki repülőtéren hóvihar miatt 15 járatot töröltek, vagy késéssel indítottak.

Közleményük szerint 2018-ban a folyamatban lévő peres ügyek száma a 2010. évi 14 579-ről annak 55 százalékára, 8050-re csökkent. Ez valamennyi korábbi időszaknál kedvezőbb eredmény.

A járásbíróságok a 2010. évi 10 110 két éven túl folyamatban lévő ügyet 5772-re, a törvényszékek elsőfokú tanácsai a 2010. évi 3635 ügyet 1771-re csökkentették 2018 végéig.

A törvényszéki másodfokú egy éven túli ügyek csökkenése tizenegy százalék. Az ítélőtáblákon még nagyobb mértékű az ügyek számának mérséklődése: összességében 58 százalékkal csökkent 2018 végére a hat hónapon túli ügyek aránya 2010-hez képest – közölte az OBH.

Ez hat százalékpontos növekedést jelent a 2017 augusztusában mért értékhez képest. Mindössze a megkérdezettek harminc százaléka támogatta a beavatkozás folytatását.

A válaszadók több mint egyharmada, 37 százaléka vélekedett úgy, hogy a szíriai konfliktus egy “új Afganisztánná” fajulhat Oroszország számára (tavalyelőtt nyáron még 32 százalék vélekedett így). Ötven százalék szerint egy ilyen forgatókönyv megvalósulása kevéssé valószínű.

A Szíria ügyében folytatott orosz politikát a felmérésbe bevont személyek 51 százaléka támogatta, 35 százaléka viszont elutasította.

A közvélemény-kutatás, amelyet egy 1625 fős országos reprezentatív mintán, személyes megkérdezéssel végeztek el, megállapította, hogy az Szíria iránt érdeklődő oroszok részaránya egy év alatt 86 százalékról 61 százalékra esett vissza. Mindemellett csak 13 százalék kíséri komoly figyelemmel az ottani eseményeket.

A vádirati tényállás szerint az idős férfi és veje kapcsolata a fiatal házaspár válása miatt romlott meg. A helyzet olyannyira elmérgesedett, hogy a vádlott 2017. novemberétől két hónapon át, több alkalommal megjelent a veje tiszaújvárosi lakásánál és rendszerint megfenyegette őt, hogy megvereti, de ha kell, akkor ő maga veri vagy öli meg.

A sértett a sérelmére elkövetett bűncselekmény miatt a vádlottal szemben magánindítványt terjesztett elő.

A nyomozás eredményeként a járási ügyészség előbb az eljárás feltételes ügyészi felfüggesztéséről döntött, mivel úgy ítélte meg, hogy ettől az elkövető magatartásának kedvező változása várható, és a felfüggesztés egy évi időtartamának eredményes elteltével az eljárás megszüntetésének lehet helye. Az idős férfi azonban az ügyészség döntésével szemben panasszal élt, melyre tekintettel az eljárás folytatását kellett elrendelni és az ügyben vádemelésre került sor.

Az ügyészség vádiratában a büntetlen előéletű férfival szemben tárgyalás mellőzésével, büntetővégzésben próbára bocsátás intézkedés alkalmazására tett indítványt a Tiszaújvárosi Járásbíróságnak.

Az ELTE egyetemi tanára azzal kapcsolatban nyilatkozott, hogy fegyvert viselhetnek a tanárok Florida államban. Frank kifejtette: a 329 milliós Egyesült Államokban 390 millió fegyver van magánkézben. Ez nem azt jelenti, hogy mindenkinek van fegyvere, viszonylag kevés kézben van viszonylag sok fegyver – tette hozzá.

A szakember szerint sokaknak azért van fegyverük, mert félnek: egymástól, a bevándorlóktól, a munkanélküliségtől.

Frank felidézte, az elmúlt években mintegy féltucat fegyveres tömeggyilkosság történt az Egyesült Államokban. Ezek után mindig van egy felbuzdulás a fegyvergyártás, fegyverviselés visszaszorítására, de erős a fegyverlobbi – jegyezte meg. A fegyverviselést támogató lobbicsoportnak mintegy ötmillió tagja van, és ők sok pénzt fordítanak politikai célokra.

Frank szerint a fegyveres gyilkosságokkal kapcsolatban beszélni kell a média felelősségéről is. Sok gyilkos hajlamú fiatal ilyen módon szeretne híres lenni, ezért szólította fel Donald Trump a médiát, ne ábrázolják úgy a gyilkost, hogy “ragyogjon” – mondta.

Az újságírót, Vadim Komarovot betört fejjel, eszméletlenül fekve találták meg járókelők szombat délelőtt a belváros egyik utcájában. Az Ukajinszka Pravda hírportál vasárnapi jelentése szerint a kórházban műtétet hajtottak végre rajta, de még kómában van. A rendőrség közben súlyos testi sértésről gyilkossági kísérletre minősítette át a bűncselekményt.

Szemtanúk a rendőrségnek később arról számoltak be, hogy egy ismeretlen férfi támadt ütlegekkel az utcán haladó újságíróra, majd eltűnt a helyszínről. A hírportál szerint Komarovot 2016-ban már egyszer megpróbálták lelőni.

Az újságíró kimondottan veszélyes témákkal foglalkozott, írt például egy börtönlázadásról vagy egy törvénytelen építkezés körüli, helyi politikusokat érintő korrupciós ügyről is.

“Az események alakulásának minden lehetőségét mérlegeljük, egyebek között azoknak mind Oroszországra, mind pedig az európai kontinens nemzetközi kapcsolataira gyakorolt külpolitikai hatása szempontjából” – felelte a diplomata arra a kérdésre, hogy az orosz vezetés megállapodás híján kész-e kilépni az egyezményből és az ET-ből.

Oroszország 2016-ban függesztette fel munkáját a PACE-ben, két évvel azután, hogy küldöttségét a Krím elcsatolása nyomán megfosztották szavazati jogától. Az orosz delegáció 2017 óta nem fizet tagdíjat, és Moszkva a közgyűlésekre nem küldi el a törvényhozói akkreditáláshoz szükséges iratokat.

Áprilisi ülésszakán a PACE határozatot fogadott el, amelyben felszólította Oroszországot, hogy alakítson küldöttséget, és fizesse be az elmaradt tagdíjat. A közgyűlés egyúttal eljárás megindítását javasolta azon tagországok ellen, amelyek súlyosan megsértik az alapszerződésben rögzített kötelezettségeiket, vagy nem tartják tiszteletben az alapvető elveket és értékeket. A PACE párbeszédre szólította fel Moszkvát egy olyan helyzet elkerülése érdekében, amely akár azzal is végződhet, hogy a szervezet távozásra szólítja fel az érintett országot, vagy arra, hogy önmaga ajánlja fel tagságának visszavonását.

Vjacseszlav Vologyin, az orosz parlament alsóházának alelnöke januárban kijelentette, hogy Oroszország mindaddig nem térhet vissza a közgyűlésbe, amíg nem teljesítik a követelését, és a működési szabályzatból nem törlik a szankciós előírásokat. Valenytina Matvijenko, a felsőház elnöke a visszatérést szintén ahhoz a feltételhez kötötte, hogy a PACE szüntesse meg a nemzeti küldöttségek “diszkriminálásának” lehetőségét, és azt hangoztatta, hogy a működési szabályzat nem áll összhangban az ET alapokmányával.

Az orosz parlament két háza januárban nyilatkozatot fogadott el, amely azzal vádolta meg a PACE-t, hogy “durván megsértette” Oroszország Európa tanácsi jogait, amikor parlamenti delegációját 2014-ben és 2015-ben – a Krím annektálására és Oroszország ukrajnai beavatkozására hivatkozva – megfosztotta kulcsfontosságú jogköreitől, amivel egyébként a testület “rendszerszintű válságba” került.

Az orosz törvényhozás egyebek között nehezményezte, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) bíráinak több mint felét orosz részvétel nélkül választották meg, ami a képviselők szerint Oroszország viszonylatában felveti a testület döntéseinek legitimitását.

Az orosz parlamenti küldöttség tagjai emellett – az ellenük bevezetett szankciók értelmében – nem szavazhatnak a közgyűlésben, nem vehetnek részt a PACE vezető testületeinek munkájában, nem lehetnek jelentéstevők, nem lehetnek tagjai a PACE választási megfigyelő küldöttségeinek, és nem képviselhetik a közgyűlést sem az ET szerveiben, sem a tanácson kívül.