Biztonságpiac

Ezzel egyúttal megszűnik a korábbi, negyven évig terjedő börtönbüntetés, így életfogytig tartó börtönbüntetésre lesznek ítélhetők a jövőben a különös kegyetlenséggel elkövetett gyilkosságok végrehajtói, a kiskorúak megrontói, a legmagasabb állami méltóságok gyilkosai, az alkotmányos rend és Szerbia biztonsága ellen súlyosan vétők, valamint a népirtásra, emberiesség elleni bűncselekményekre, háborús bűnökre vagy terrorista cselekményekre szövetkezők.

A törvénymódosítás szerint az elítéltek ezentúl legalább 27 letöltött év után lesznek feltételesen szabad lábra helyezhetők, kivéve a gyermekek, várandósok és magatehetetlenek gyilkosai, esetükben nem lesz mód a feltételes szabadon bocsátásra. Ez utóbbi módosítást szerb és külföldi jogászok is bírálták, szerintük ugyanis nem emberséges, és ellentétes a nemzetközi joggal az, hogy egy elítéltnek ne legyen lehetősége a fellebbezésre.

A törvénymódosítással súlyosbították a visszaeső bűnözők büntetési tételeit. Emellett szigorúbb büntetések szabhatók ki ezentúl a kínzásért, a zaklatásért, a családon belüli erőszakért, az adócsalásért, az állatkínzásért és -gyilkolásért, a hivatalos személy munkájának hátráltatásáért, a hivatalos személy elleni támadásért, valamint a sporteseményeken történő erőszakos viselkedésért. A Szerbiai Ügyvédi Kamara javaslatára a büntető törvénykönyvbe új büntetési tételként került be az ügyvédek elleni támadás.

A Btk. módosítására a 250 tagú parlament 159 képviselője szavazott igennel, az ülésen nem vettek részt a törvényhozás munkáját hónapok óta bojkottáló ellenzéki képviselők.

A javaslat civil kezdeményezésre készült el. A tizenhat éves Tijana Juricot 2014-ben elrabolták és meggyilkolták. Gyilkosát 40 év letöltendő börtönbüntetésre ítélték. A kislány édesapja azt mondta, elégedett a büntetéssel, később mégis petíciót indított az életfogytig tartó börtönbüntetés bevezetésére, amelyet több mint 160 ezren írtak alá, így a javaslat a parlament elé került. A büntető törvénykönyv módosítása azonban csak a hatályba lépés után elítéltekre vonatkozik, így Juric gyilkosa büntetése kétharmadának letöltését követően kérheti feltételes szabadon bocsátását.

A 150 bűnügyi/ügyintézői és a 350 járőrkocsi beszerzési értéke bruttó 4,08 milliárd forint. Ezzel a civil személygépkocsik átlagéletkora öt évre, míg a járőrkocsik átlagéletkora három évre csökkent a rendőrségnél – írták.

Az autókban a hatékony feladatellátás és az üzembiztos működtetés garantálására úgynevezett rendőrségi alapfelszerelést helyeztek el – áll a közleményben. A járőrkocsikat a többi között a feliratok megjelenítésére alkalmas fényhíddal, EDR-rádió előkészítéssel, lövedékállómellény-tárolóval és járműkövető rendszerrel is felszerelték.

A tájékoztatás szerint az autók öt évre vagy kétszázezer kilométer futásteljesítményig szóló szervizcsomaggal rendelkeznek, amelyeknek része a teljes körű karbantartás, a szezonális gumicsere és a helyszíni hibaelhárítás is. A járművekhez a nyári és a téli gumiabroncskészlet is biztosított.

Az autókat Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára és Balogh János országos rendőrfőkapitány adta át a területi szervek munkatársainak a Készenléti Rendőrség Kerepesi úti ingatlanján.

Korom szerint a csapatzászló teszi teljessé a katonai szervezet létezését, mert megtestesíti az összetartozást, és hirdeti azt a szellemi és erkölcsi értékrendet, amely köré bajtársi katona közösségük szerveződik. “Minden zászló annyit ér, mint a közösség, amely a magasba emeli” – jelentette ki a parancsnok. A zászló, a múlt a jelen és a jövő egységének szimbóluma. A szervezet minden katonáját kötelezi jövőbeli feladatainak lelkiismeretes teljesítésére – hangzott el.

Korom felidézte: 2019. január elsejével átalakult és újjászerveződött a honvédelmi vezetés rendszere, megalakult a Magyar Honvédség Parancsnoksága. Ez a képességbeli fejlődés teszi a honvédséget alkalmassá arra, hogy a kor biztonsági kihívásainak megfelelő modern haderővé váljon – tette hozzá. A biztonság létezésünk elengedhetetlen feltétele, nélküle nem lehet nyugodt, kiszámítható jövőt építeni – emelete ki. Ahhoz, hogy ezt a biztonságot garantálni tudja a Magyar Honvédség, motivált személyi állományra és korszerű haditechnikára van szükség – tette hozzá.

Korom azt mondta, hogy a megkezdett haderőfejlesztés az elmúlt majd fél évszázad legátfogóbb és legkomplexebb védelmi fejlesztése. Minden haderőnem olyan új eszközökkel gyarapodik, amelyekkel ütőképes lesz a hadsereg, amely a béke és biztonság zálogát jelenti – mondta. A motivált személyi állomány és korszerű haditechnika mellett viszont fontos a támogató hátország is – jelentette ki a parancsnok.

Az ünnepségen ismertették Áder adományozó okiratát is. Ebben a köztársasági elnök úgy fogalmazott: a csapatzászló, mint a katonai becsület, bátorság és bajtársiasság jelképe. Mélyen gyökerezik a magyar katonai hagyományokban, egybeforrt hazánk honvédő és szabadságharcaival. A zászló alapvető szimbóluma honvédségének. A történelmi múlt emléke előtt tisztelegve kifejezi a közösség összetartozását, a katonai eskü és az alakulat iránti hűséget, a haza védelme iránti feltétlen elkötelezettséget – fogalmazott Áder az okiratban.

Szervezeti átalakítások nyomán idén január elsejével a Honvédelmi Minisztérium (HM) és a Magyar Honvédség (MH) integrációja megszűnt. A Honvéd Vezérkar és az Összhaderőnemi Parancsnokság (ÖHP) egybeolvadásával megalakult a Magyar Honvédség Parancsnoksága. Parancsnoka, az addigi vezérkari főnök, Korom Ferenc lett.

“Soha többé ne fenyegesse az Egyesült Államokat!” – fogalmazott az elnök Iránnak üzenve helyi idő szerint még vasárnap. A rakéta becsapódása után egy iraki katonai szóvivő Bagdadban azt mondta újságíróknak, hogy a rakétát nagy valószínűséggel Bagdad keleti részén lőtték ki, ahol jobbára az Irán által támogatott síita milíciák otthona van.

Az Egyesült Államok és Irán között az elmúlt hetekben erősödött a feszültség. A hónap elején a Trump-adminisztráció repülőgép-anyahajót és bombázókat vezényelt a Perzsa(Arab)-öböl térségébe, arra hivatkozva, hogy el akarja hárítani Irán, vagy Irán támogatását élvező csoportok amerikai érdekek elleni feltételezett fenyegetését. Május elején Mike Pompeo amerikai külügyminiszter előre be nem jelentett látogatásra utazott az iraki fővárosba, és ott arról tájékoztatta az iraki hírszerzést, hogy amerikai értesülések szerint Irán amerikai érdekeket fenyeget a Közel-Keleten. Az amerikai diplomácia vezetője nem szolgált részletekkel az állítólagos fenyegetésekről. Néhány nappal Pompeo vizitje után azonban az Egyesült Államok hazarendelte nem létfontosságú munkát végző diplomatáit Irakból.

Az amerikai elnök mindazonáltal enyhébb hangnemet ütött meg az elmúlt hetekben. A Teherán elleni gazdasági szankciók újabb szigorításakor május elején kiadott elnöki rendeletében leszögezte, hogy “reményei szerint rövid időn belül” találkozik Irán vezetőivel egy újabb nukleáris megállapodás végett. A múlt héten pedig a svájci elnököt fogadva újságíróknak azt hangsúlyozta: nem akar háborút Iránnal.

Az amerikai haditengerészet vasárnap bejelentette: a térségbe vezényelt Abraham Lincoln repülőgép-anyahajóval – amely egyébként még nem érte el a Hormuzi-szorost – és a hozzá rendelt támadó alakulattal pénteken és szombaton hadgyakorlatot hajtott végre az Arab-tengeren. A közlés szerint a gyakorlat a tengerészgyalogosokkal egyeztetett kiképzéssel párosult, annak érzékeltetésére, hogy az Egyesült Államok “gyorsan és halálos kimenetellel képes válaszolni bármiféle fenyegetésre” és az amerikai stratégiai érdekek megvédése érdekében képes az elrettentésre.

Vasárnap Szaúd-Arábia külügyminisztere, Ádel al-Dzsubeir újságíróknak azt mondta: országa “mindent megtesz a háború elkerüléséért, de ha a másik fél a harcot választja, a királyság teljes erejével és eltökéltségével válaszol, és megvédi magát és érdekeit”. Al-Dzsubeir hozzátette: “a labda Irán térfelén pattog, és tőle függ, hogy eldöntse, mi legyen a sorsa”.

Mohamed Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszter azt szögezte le: Teherán nem akar konfliktust, de egyetlen országnak sem szabad azt hinnie, hogy szembeszállhat Iránnal.

„Innovatív, titkos csatornát használó, a jelenlegi szigetszerű megoldásokat integráló biztonságtechnikai rendszer kifejlesztése, mely képes újfajta fuzzy logikán alapuló cselekvési tervet készíteni és megjeleníteni high-end AR technológia alkalmazásával” című pályázatával az ERANDO és konzorciumi partnere, a COMTRANS Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. a Széchenyi 2020 program keretében összesen 413,58 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatást nyert el.

A Széchenyi 2020 program keretében megvalósult fejlesztés olyan hiánypótló megoldások kidolgozását tette lehetővé, amelyek egy egységes keretrendszerbe integrálják a jelenleg szigetszerűen alkalmazott biztonságtechnikai szoftverek által lefedett funkciókat. A keretrendszer funkciói kiegészültek az AR technológián alapuló virtuális tér szimuláció és megjelenítés megoldásokkal az eltérő biztonságtechnikai szinteken történő alkalmazásával.

Az iparágban eddig nem létező, fuzzy logikán alapuló mesterséges intelligencia hozzájárul egy hatékonyabb biztonságtechnikai előrejelzési módszer alkalmazásához. Az egyedileg kialakított SIOT (Secure Intranet Of Things) kommunikációs platform kidolgozása és a rendszer kommunikációs megoldásaként történő integrálásának metodikájának kidolgozása elősegítették a biztonságtechnikai területén történő alkalmazás kialakítását és elterjedését.

A létrejött rendszer lehetséges felhasználói a hadiipari, terror elhárítási, nemzetközi biztonságpolitikai, magánbiztonsági, rendvédelmi, bűnmegelőzési, büntetés végrehajtási, tűz és katasztrófavédelmi, biztonságtechnikai, adatvédelmi, kereskedelmi területen működő entitások és azok ügyfelei lehetnek.

A projekt Pakson és Miskolcon valósult meg, két éves időtartam alatt, s 2019. április 30-án zárult.

Szlávik elmondta, hogy Magyarországon több mint hatezren lehetnek fertőzöttek, minden évben két-háromszáz új vírushordozót szűrnek ki, ebből körülbelül ötven ember kerül a betegség végstádiumába, és 10-15 meghal az AIDS következtében.

Mint elmondta, a világon 33 millió ember fertőzött, egyes országokban vannak speciális jellemzők, például Ukrajnában és Oroszországban szinte csak az intravénás kábítószerek útján terjed a betegség, míg Közép-Európában gyakran a homoszexuálisak között figyelhető meg a vírus átadása.

Szlávik hangsúlyozta: a HIV-fertőzés jól karbantartható, de nem gyógyítható betegség. Ha a beteget a HIV-fertőzés korai stádiumában, az első pár évben diagnosztizálják, akkor az AIDS nem alakul ki nála és kezelésekkel hosszú életet élhet – fűzte hozzá, megjegyezve, hogy a kutatások a gyógymódot a génterápia jövőjében valószínűsítik.

A vádirati tényállás szerint a nő néhány nappal a bűncselekmény elkövetését megelőzően, anyagi ellenszolgáltatás reményében szexuális kapcsolatot létesített egy tiszaújvárosi férfival, aki azonban az aktusért a megegyezésük szerinti ötezer forintot nem fizette ki a vádlottnak, de ígéretet tett arra, hogy egy-két napon belül rendezi a tartozását. A vádbeli időben – 2019. április 3-án délután -, a sértett Tiszaújváros főterén egy úgynevezett okospadnál tartózkodott, ahol a mobiltelefonját töltötte, mikor a vádlott két ismerőse társaságában megjelent és kérdőre vonta, hogy hol van a pénze. A férfi közölte, hogy csak a következő napon tud fizetni, mire a vádlott megfenyegette, hogy amennyiben legkésőbb másnap nem fizet, akkor meghal.

A sértett végül nem tett eleget a vádlott követelésének, hanem a történteket követően feljelentést tett a rendőrségen.

Az ügyészség a nőt – aki a bűncselekményt a korábbi szabadságvesztéséből történt feltételes szabadságra bocsátás tartama alatt követte el – önbíráskodás bűntettének kísérletével vádolja és vele szemben végrehajtandó börtönbüntetés és közügyektől eltiltás kiszabására, valamint a korábban alkalmazott feltételes szabadság megszüntetésére tett indítványt a Tiszaújvárosi Járásbíróságnak.

Németh Szilárd kiemelte, hogy az 513 milliárd forintos költségvetésből 150 milliárd forint jut fejlesztésre azért, hogy egy modern, ütőképes, a hazája iránt elkötelezett hadsereget építsünk fel, amely bármely más nemzet fegyveres erejével szemben felveszi a versenyt. Jelezte, hogy már számos haditechnikai beszerzéssel büszkélkedhet a honvédség, amelyek a budaörsi repülőtéren rendezett háromnapos haditechnikai és légi bemutatón is megjelennek.

Az államtitkár beszélt arról, hogy a modern technológia, a nemzeti emlékezet szerves részét képező katonai hagyományok, valamint a magyar katonák elszántsága és hazaszeretete a garancia arra, hogy Magyarország és az európai értékek a jövőben is biztonságban legyenek, ezért a kormány nem akarja, hogy egy idegen hatalom beavatkozzon Magyarország életébe. “Nem szeretnénk, hogy veszélybe kerüljön szabadságunk, vallásunk, identitásunk” – fűzte hozzá Németh.

Az államtitkár kiemelte: a kormány tiltakozik az ellen, hogy mások akarják megfogalmazni a magyar állampolgárok helyett, hogy “milyen úton járjunk, kivel legyünk toleránsak, kit fogadjunk bizalmunkba, vagy kinek adjunk helyet a szülőföldünkön”.

Németh úgy fogalmazott, a magyarok büszkék önmagukra, őseikre, hazájukra és büszkék a katonáikra is, azokra a honvédekre, akik a szabadságharcos elődökhöz hasonlóan elhivatottan, hűséggel szolgálják hazánkat itthon, vagy külföldi misszióban tartják fenn a törékeny békét.

Az államtitkár fontosnak nevezte a mostani rendezvényhez hasonló alkalmakat, amikor a honvédek és Magyarország polgárai személyesen is találkozhatnak egymással, és a fiatalok a bemutatókat látva kedvet kapnak a katonáskodáshoz. Nem titkolt célunk, hogy megnyerjük őket a honvédelem ügyének – jelentette ki Németh.

A parlamenti államtitkár elmondta, hogy a közelmúlt eredményeinek bemutatásával azt az utat szeretnék megismertetni, amely elvezet oda, hogy Magyarország 2026-ra a régió egyik legmeghatározóbb, legütőképesebb katonai erejévé váljon.

Az akció során több embert – köztük körözött bűnözőket – is elfogtak. A közleményben ismertették: a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) pénteken 21 órától a Készenléti Rendőrséggel, a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal, a Budapesti Közlekedési Központtal, az Innovációs és Technológiai Minisztériummal, a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatallal, az Erzsébetváros Rendészeti Igazgatósággal, az V. és a VII. kerületi Önkormányzattal, valamint a polgárőrség munkatársaival közösen 110 rendőr és a társszervek részéről 36 ember részvételével ismét komplex bűnügyi és rendészeti ellenőrzést tartott az V., VI. és VII kerületben.

A rendőrök az ellenőrzés során összesen 211 embert igazoltattak és nyolc embert fogtak el, akik közül ketten kábítószert árultak, három másiknál pedig kábítószert találtak. Három embert elfogatóparancs miatt vettek őrizetbe, ebből ketten nem vonultak be a börtönbe a jogerősen kiszabott szabadságvesztésük letöltésére, a harmadikat garázdaság miatt körözték.

Az akcióban hét belvárosi szórakozóhelyet ellenőriztek. Egy férfi és egy nő ellen azért indítottak a rendőrök kábítószer-kereskedelem bűntett miatt eljárást, mert az ellenőrzéskor kiderült, hogy a páros az egyik szórakozóhelyen felszolgálóként terített kábítószert, őket “munka” közben elfogták. Amikor átkutatták lakásaikat és a szórakozóhelyet, több mint 30 gramm kokaint és 58 gramm marihuánát foglaltak le.

A rendőrök a társszervekkel együtt 49 taxist ellenőriztek, öt esetben közlekedési szabálysértés miatt éltek feljelentéssel. A társhatóságok további 18 esetben egyéb eljárást kezdeményeztek. A közleményben kiemelték: a BRFK a megnövelt rendőri jelenlét mellett a következő időszakban is folytatja belvárosi szórakozó- és vendéglátóhelyek ellenőrzését.

Az átadáson Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára azt mondta: a biztonság határozza meg az ország mindennapjait, a lakosság életfeltételeit. A biztonság tovább erősödik, ezt bizonyítja ez a beruházás is – tette hozzá.

A politikus úgy fogalmazott: a kormány 2016-ban határozott háromezer határvadász szolgálatba állításáról, erre, illetve elhelyezésükre csaknem százmilliárd forintot biztosított. Az országban tizenegy határvadász-laktanya épült, a határvadászok huszonegyedik századi körülmények között élhetnek, felkészülhetnek a szolgálatra és teljesíthetik a törvényben előírt feladataikat.

A rendőrség feladatairól azt mondta: első a közbiztonság fenntartása, az államhatár védelme, az illegális migráció megakadályozása. Ma Magyarország biztonságos országnak számít, a határvadászok megvédték a déli határt, amely schengeni határnak is számít, jelentősen javult a közbiztonság – hangoztatta az államtitkár.

Statisztikai adatokat sorolva rámutatott: 2010-ben több mint 448 ezer volt a regisztrált bűncselekmények száma, ez 2018 végére 55 százalékkal, kétszázezer alá csökkent; ezt a rendőrség úgy érte el, hogy a határt is védte közben. Kontrát megjegyezte, mindezt a lakosság is érzékeli, és büszke a rendőrökre, hálás nekik.

A cikk szerint a holland titkosszolgálat (AIVD) vizsgálatot folytat az ügyben, egyebek mellett azt próbálják megállapítani, hogy a biztonsági rés lehetővé tette-e a kémkedést a pekingi kormány számára. Azt nem részletezték, hogy hardveres vagy szoftveres “hátsó ajtóról” van-e szó, és egyáltalán hogyan működik.

Korábban a Huawei egyik szóvivője azt mondta az újságnak, hogy világszerte a helyi törvények betartásával működnek, zárva tartják az ajtót a hálózatukat olyan tevékenységekre felhasználni próbáló kormányok és mások előtt, amelyek sértenék a kiberbizonságot. Az AIVD nem kívánta kommentálni a De Volksrant cikkét, múlt hónapban ugyanakkor Oroszországot és Kínát megnevezve óva intett attól, hogy “Hollandia olyan államok cégeinek hardvereitől vagy szoftvereitől függjön, amelyek aktív kiberprogramokat folytatnak a holland érdekek kárára”.

A három nagy holland szolgáltató közül a KPN és a VodafoneZiggo nem reagált a lap megkeresésére, míg a T-Mobile/Tele2 azt közölte, hogy nincs tudomásuk semmilyen vizsgálatról. A holland kormányzat által megbízott testület vizsgálatot folytat annak érdekében, hogy miként szavatolható a jövőbeli ötödik generációs mobiltávközlési hálózatok (5G) biztonsága. Stef Blok külügyminiszter szerdán elmondta, hogy hamarosan döntenek arról, részt vehet-e az infrastruktúra kiépítésében a Huawei.

Az Egyesült Államok elnöke a napokban rendeletet írt alá, amely nemzetbiztonsági kockázatok esetén lehetővé teszi majd bizonyos külföldi technológiák vásárlásának betiltását az amerikai cégek számára, illetve kulcsfontosságú amerikai technológiák külföldi eladását. Szakértők szerint elsősorban a Huawei és a szintén kínai ZTE van a rendelet célkeresztjében.

Biztonsági megfontolásokból nemrég az Egyesült Államok, majd Ausztrália, Új-Zéland és Tajvan is kizárta az 5G-hálózatok fejlesztéséből a Huaweit, s Japán is erre készül. Washington szerint Peking kémkedésre használhatja fel a vállalat berendezéseit, a vádak arra a kínai jogszabályra hivatkoznak, amely megköveteli a technológiai cégek együttműködését a hírszerző szervekkel. A kínai kormány és a Huawei ezt tagadja.

A vádirat szerint a vádlott, egy 41 éves férfi 2011 júniusában egy X. kerületi lovardában kapott szállást. 2011. június 7-én a délutáni órákban a férfi a szállásán egy nőismerősével italozni kezdett, amelyet az esti órákban egy közeli kocsmában folytattak. A lovastanyára visszafele a vádlott felelősségre vonta a nőt, hogy miért nem járt el az érdekében, hogy tovább maradhasson a lovardában. Miközben a sértettől magyarázatot követelt, hátulról lökdösni kezdte őt, majd a fejét több alkalommal, ököllel megütötte, illetve miután a nő a földre esett megrugdosta.

A sértett a bántalmazás következtében többszörös csonttörést és koponyaűri vérzést szenvedett, amely utóbbi életveszélyes sérülésnek minősül. A férfi a bántalmazást követően ismeretlen helyre menekült, ezért ellene európai elfogatóparancsot is kibocsátottak a magyar hatóságok. Más bűncselekmény miatt az osztrák rendőrség elfogta a férfit, majd 2017 márciusába átadta a magyar nyomozó hatóságnak.

A Fővárosi Főügyészség a férfival szemben életveszélyt okozó testi sértés bűntette miatt nyújtott be vádiratot a Fővárosi Törvényszékre, amely bűncselekményt a törvény kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel rendel büntetni.

A jogszabályi keret először fogja lehetővé tenni az EU számára, hogy szankciókat vezessen be olyan emberek és szervezetek ellen, akik-amelyek megkísérelt vagy végrehajtott kibertámadásokért felelősek; pénzügyi, technikai vagy anyagi támogatást nyújtanak ilyen támadásokhoz vagy egyéb módokon működnek közre bennük. Szankciók vethetők ki az ilyen emberekkel és szervezetekkel kapcsolatban állókra is – közölték.

Az új eszköz használata kiterjedhet az unión kívüli országok vagy nemzetközi szervezetek ellen irányuló kibertámadásokra is, ha a közös kül- és biztonságpolitika céljainak elérése ezt szükségessé teszi. Az új szankciós rendszer hatálya alá olyan jelentős hatást gyakorló kibertámadások tartoznak, amelyek az unión kívülről erednek, vagy amelyeket az unión kívül követnek el.

Természetes személyek esetében beutazási tilalom és vagyonbefagyasztás, jogi személyek esetében pedig az utóbbi szankció alkalmazható majd. Az uniós állampolgároknak és az EU-ban regisztrált szervezeteknek pedig tilos lesz pénzt juttatniuk olyanoknak, akiket ilyen szankciók sújtanak.

A WHO szakértői világszerte gyűjtik a kígyómérgeket, hogy ellenszérumot lehessen kifejleszteni belőlük. Egyikük, David Williams a BBC-nek elmondta: már hatszor érte kígyómarás. “Olyan érzés, mintha egy kalapáccsal ütötték volna meg a kezemet” – mesélte felidézve, hogy legutóbb az mentette meg az életét, hogy volt vele ellenszérum.

A legtöbb áldozatnak azonban nincs ekkora szerencséje. A kígyómarás miatt sok százezren szenvednek maradandó károsodást is, legtöbbjük amputáció miatt – hívta fel rá a figyelmet a szervezet. A kígyómarás főleg a legszegényebb afrikai, ázsiai és latin-amerikai közösségeket érinti. A földművesek nap mint nap kockáztatják az életüket a földeken dolgozva, ahol a halálos mérgű kígyók meghúzódnak. A kígyómarásoknak nagyon sok gyermek is áldozatul esik.

A WHO és a brit Wellcome Trust jótékonysági szervezet közös fellépést tervez a kígyómarás okozta válsághelyzet kezelésére. A Wellcome Trust 80 millió fontot (30 milliárd forintot) fektet egy új programba, amelyet új kezelések kifejlesztésére és a hatékony ellenmérgekhez való hozzájutás megkönnyítésére fordítanak. A WHO pedig egy olyan akciótervet készít, amelynek célja, hogy 2030-ra felére szorítsák vissza a kígyómarás okozta halálozást és amputációkat.

Mike Turner professzor, a Wellcome tudományos igazgatója hangsúlyozta: a megfelelő ellenanyag birtokában nagyon jók a túlélés esélyei. “Mindig lesznek, akiket halálos mérgű kígyó mar meg, de ez nem ok arra, hogy meg is haljanak”.

Philip Prince, a Welcome szakértője szerint az is súlyos probléma, hogy a drága kezelést sokan nem engedhetik meg maguknak, és sokan nem jutnak el a kórházig sem, ahol megmenthetnék az életüket. Sok kórházban az orvosok felkészültsége sem megfelelő, és nem állnak rendelkezésre a kezeléshez szükséges gyógyszerek, eszközök. Prince szerint a páciensek a helyi gyógyítókhoz fordulnak, így ki sem derül, hogy kígyómarás áldozatai, és a legtöbb országban ebből kifolyólag nem is tűnik fel, hogy milyen súlyos problémát okoznak a kígyómarások.

A WHO adatai szerint jelenleg a szükséges kígyóméreg-ellenszérumnak csak mindössze egyharmadát állítják elő. A kezelést az is nehezíti, hogy sokféle mérgeskígyó van, és a marásukra nem minden ellenszérum hatásos. Afrikában a forgalomban lévő ellenszérumok 90 százaléka hatástalan a szakértők szerint.

Jelenleg nincs olyan hivatalos nemzetközi lista, amely felsorolja az összes ellenszérumot és azt is, hogy milyen kígyómarást lehet velük kezelni. Williams szerint ugyanakkor a nehézségek ellenére nem megvalósíthatatlan a WHO 2030-ra kitűzött célja.

Mint felidézte, Pápua Új-Guineában 2003-ban minden negyedik gyermek meghalt, akit kígyó mart meg, jelenleg pedig a hatékony kezeléseknek köszönhetően minden ötvenedik kígyómarásra is kevesebb mint egy halálozás jut. Williams elismerte, hogy ez a szám is magas, de mint hangsúlyozta, a megoldás “nem igényel rakétatudományt”: biztonságos, hatékony ellenanyagokra, képzett egészségügyi dolgozókra, a problémát felismerő és hatékonyan védekező közösségekre van szükség.

A WHO a májusi genfi éves közgyűlésén jelenti be a kígyómarás okozta halálozások és sérülések visszaszorítására irányuló stratégiáját.

Mint elmondta, itt olyan eszközökkel ismerkedhetnek meg a jelenlévők, amelyekkel a honvédség már rendelkezik, és egyaránt alkalmasak a hagyományos, a modern és a hibrid hadviselés műveleti feladatainak ellátására. Emellett a rendezvénnyel a cél az is, hogy a honvédség együtt ünnepelhesse a honvédelem napját a társadalommal. “A honvédség egy nagy család” – fogalmazott a miniszter, hozzátéve: azt szeretnék, ha ez a család a jövőben még tovább bővülne.

Kiemelte: arra törekednek, hogy a magyar katonák olyan eszközökkel rendelkezzenek, amelyek a 21. századi kihívásokra kellő mértékű választ tudnak adni. Azt szeretnék, hogy az emberek valóban békében élhessenek – hangsúlyozta Benkő Tibor. Napjainkban rendkívül gyorsan változik a biztonsági környezet a világban, Európában, Magyarország környezetében is – jegyezte meg a miniszter. Majd Julius Caesart idézve leszögezte: “ha békét akarsz, készülj a háborúra”.

Ugyanakkor aláhúzta: a katonák nem akarnak háborút, a békét kívánják megőrizni. Minden felelősségteljesen gondolkodó vezetőnek kötelessége, hogy gondoskodjon hazája, országa, népe biztonságáról.

Szerinte olyan katonákra van szükség, akik követik az 1848-as forradalom és szabadságharc hőseinek emlékét. Emlékeztetett arra, hogy 1849. május 21-én a forradalom és szabadságharc “legékesebb” ütközetében a magyar katonák visszafoglalták Budát. Ennek emlékére május 21. a honvédelem napja.

A haditechnikai bemutató első napjának programjai jelentős tömegeket vonzottak a Budaörsi Repülőtérre. A kijelölt parkolók a 9 órai kapunyitást követően rövid időn belül megteltek. A Budapestről induló ingyenes buszjáratokat is sokan vették igénybe. A légibemutató és a délelőtti dinamikus bemutatók a gyerekek és felnőttek körében is osztatlan sikert arattak.

A 28 éves mélykúti férfi 2018. október 24-én délben megjelent régi ismerőse családi házában, ahol pénzt és kábítószert követelt tőle, tudván azt, hogy a mindkét karján izomsorvadásban szenvedő férfi a vádlott erőszakos fellépésével szemben nem fog tudni ellenállni. A sértett azonban a követelésnek önként nem tett eleget, ezért a vádlott kiabálni kezdett vele, majd ököllel kétszer megütötte a mellkasán. A sértett az ütések hatására hátratántorodott és az ágyra leült. Ekkor a rabló a zsebéből egy bicskát vett elő és a férfi arcához tartva megfenyegette, hogy ha nem ad neki kábítószert, leszúrja.

Az erőszak és fenyegetés hatása alatt álló sértett zsebéből ekkor a rabló tízezer forintot és egy alufóliába csomagolt, négyezer forint értékű, 0,4-0,5 gramm „kristályt” vett ki, majd a helyszínről távozott.

A többszörösen büntetett előéletű férfit az ügyészség felfegyverkezve, bűncselekmény elhárítására fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére elkövetett rablás bűntettével vádolja, amely öt-tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Az ügyészség a letartóztatásban lévő vádlottal szemben fegyházbüntetés kiszabását indítványozza. Bűnösségéről a Kiskunhalasi Járásbíróság fog dönteni.

A sértettel szemben külön büntetőeljárás folyik kábítószer birtoklása miatt.

A műsorban elhangzott: a rendőrség által készített videóban azt is elmondják, mikor kell tárcsázni a segélyhívót, és azt is, hogy mit kell elmondani a diszpécsernek. A rendőrség adatai szerint évente csaknem ötmillióan hívják a segélyhívót. A hívások mintegy fele fals. Márpedig fals hívásért akár 150 ezer forintos bírságot is kaphat a telefonáló.

A tudatlanságból vagy szándékosan tett fals bejelentések azoknak az életét kockáztatják, akik valóban bajban vannak – emelték ki a híradóban.

A már korábban engedélyezett 94 darab SM-2 blokk típusú, közepes hatótávolságú légvédelmi rakéta mellett Washington 12 irányítórendszer eladását is jóváhagyta. Az amerikai külügyminisztérium közleménye szerint összesen 313,9 millió dolláros üzletről van szó. Az Egyesült Államok zöld utat biztosított 160 darab AMRAAM levegő-levegő rakéta és egy irányítórendszer eladásának Tokió számára 317 millió dollár értékben.

Közleményében az amerikai külügyi tárca leszögezte: ezek a fegyvereladások “nem befolyásolják a jelenlegi erőegyensúlyt a térségben”. A fegyvereladásokat a kormányzat engedélyezte, a döntést a kongresszusnak is jóvá kell hagynia. Erre egy hónapos határidejük van a törvényhozóknak.

Az EWTN amerikai katolikus hírtelevíziónak nyilatkozva a miniszter azt mondta, hogy a védelmi együttműködés, a fegyverkereskedelem tekintetében Orbán Viktor miniszterelnök és Donald Trump amerikai elnök hét eleji washingtoni találkozója nem hozott újdonságot. Amikor Mike Pompeo külügyminiszter az év elején Magyarországon járt, a kormány már világossá tette, hogy szeretné amerikai védelmi technológiával fejleszteni az ország légvédelmi rendszerét annak érdekében, hogy a fejlettebb technológiájú közép-hatótávolságú rakétarendszer védje a legfontosabb infrastrukturális létesítményeket.

Amikor tehát amerikai rakétavédelmi fegyverek vásárlására utalnak, a februári Pompeo-látogatáson elhangzottakra utalnak vissza – szögezte le Szijjártó. Most, a májusi csúcstalálkozón magyar részről csak “megerősítették, hogy a szándék komoly, az előkészületek folytatódnak, és (…) hamarosan a befejező szakaszba kerülhetnek”.

Szijjártó kijelentette, hogy Donald Trump és Orbán Viktor találkozója nagyon baráti, közvetlen légkörben zajlott le. Úgy vélte, hogy a két vezetőnek nagyon hasonló a megközelítése a jelenlegi legkomolyabb nemzetközi problémák közül a migráció, a biztonságpolitika, a hazafias politika és a keresztény kisebbségek megvédésének területén is.