Biztonságpiac

A gyöngyösi katasztrófavédelmi kirendeltség és a hivatásos tűzoltóság mind a személyi állományt, mind a rendelkezésre álló gépjárműállományt alapul véve az ország legjelentősebb szervezeti egységei közé tartozik. A kirendeltség 64 településért felel, a hivatásos tűzoltóság 48 település mentő tűzvédelméről gondoskodik.

A tűzoltók feladatai egyre összetettebbek, munkavégzésükhöz speciális járművekre és gépekre van szükség. Ezeket az eszközöket a nap 24 órájában készenlétben kell tartani, azokra bármikor szükség lehet. Ahhoz, hogy valamennyi használatban lévő gépet és szerszámot megfelelő módon tudják tárolni a tűzoltók, egy új, nagyobb, a jelenleginél jobb adottságokkal rendelkező laktanyára van szükség. Az új ingatlanegyüttes ezért egy új helyen, a Bethlen Gábor utcában, a volt honvédségi laktanya területén épül fel.

A csaknem egy hektáros területen megépülő új laktanya alapterülete több mint 1600 négyzetméter lesz, amely két funkcionális egységből áll majd. Az irányítási, hivatali épületrész mellett egy, a szertárakat magába foglaló, a készenléti állomány elhelyezésére szolgáló épületszárnyat is kialakítanak, több mint 1003 négyzetméteren. Itt az összes szükséges technikai építmény (mászóház, sportpálya, kismotorfecskendő-szerelő pálya és így tovább) helyet kap, továbbá az összes szerállás áthajtó rendszerű lesz. A káreseményhez riasztott szerek két irányba hagyhatják el a laktanyát, a visszatérő járművek pedig útvonal-keresztezés nélkül juthatnak vissza a szerállásba. A létesítményben összesen tizenkét gépjármű helyezhető el.

Az épületegyüttest korszerű építési anyagokból, a modern építési technológiák alkalmazásával alakítják ki, amely a kor kihívásainak megfelelő, komfortos környezetet biztosít majd az állomány számára. A tetőn elhelyezett napelemes erőmű a villamos energiát, a négy napkollektor a meleg víz előállítását biztosítja.

A beruházásra azért van szükség, mert a jelenlegi tűzoltóság nem bővíthető és gazdaságos átalakítására sincs lehetőség, a tűzoltójárművek, speciális technikai eszközök és berendezések szakszerű tárolása és üzemeltetése helyhiány miatt korlátozott. A jelenlegi épület egyes helyiségei szűkösek, az ügyfelek fogadására használt épületrész akadálymentesítése nem megoldott. Ezzel szemben az új épület minden szempontból megfelel a mai kor kihívásainak és a szakmai elvárásoknak.

Az építési munkálatok előreláthatóan 2020 második felében fejeződnek be.

A vádirati tényállás szerint 2018. december 22-én éjjel a vádlott élettársa kért rendőri intézkedést bőcsi lakóhelyükre, mivel a vádlott erősen ittas állapotban agresszív módon viselkedett vele szemben. Mire a rendőrök a helyszínre érkeztek a konfliktus megoldódott, így a rendőrök egyike a szolgálati gépkocsiban ülve csupán felszólította a vádlottat, hogy későbbi magatartásával ne legyen probléma, ne kelljen a rendőrségnek ismét kijönnie. A vádlott ezen felháborodott, majd szájának kitépésével és fejbeveréssel fenyegette meg a hozzá felszólítást intéző rendőrt. Ezután a helyszínen lévő négy járőr intézkedés alá vonta a vádlottat, mire ő ordítva szitkozódni kezdett, durva, obszcén és rendőri mivoltukban lealacsonyító jelzőkkel illette a járőrök mindegyikét.

A bántalmazással megfenyegetett rendőr zaklatás vétsége miatt magánindítványt terjesztett elő a vádlottal szemben.

Az ügyészség a férfit négy rendbeli becsületsértés vétségével valamint személy elleni erőszakos cselekménnyel fenyegetve elkövetett zaklatás vétségével vádolja, és vele szemben tárgyalás mellőzésével, büntetővégzés meghozatalára irányuló eljárásban, közérdekű munka büntetés kiszabását indítványozta a Miskolci Járásbíróságnak.

2017. november hó első napjaiban az éjszakai órákban az egyik fiatalkorú vádlott Miskolc belvárosában lévő bevásárlóközpont kijáratánál szóváltásba keveredett az üzletet akkor elhagyó négy sértettel, három férfivel és egy nővel, valamint egy további ott tartózkodó férfival.

A sértettek elhagyták a helyszínt, azonban a vádlott az időközben odaérkező rokonaiból és barátaiból álló 13 fős társaságnak odakiabált, hogy jöjjenek, mivel az egyik sértettnél szerinte pénz van. A társaságból kivált a további négy vádlott, valamint még hét férfi, és további két gyermekkorú fiú. Mindannyian követték a sértetteket, és többször megállásra szólították fel őket. Azok menekülni kezdtek, közülük az egyik férfi megbotlott, így a vádlottak közül három férfi és egy gyermekkorú fiú utolérték, és azonnal bántalmazni kezdték, arcon ütötték, rugdosták. Ezt látva, a többiek elfutottak, de a vádlottak és gyermekkorú társaik üldözték őket, mikor egy társasház mögötti gépjárműparkolóba értek, zsákutcába jutottak, nem tudtak hová menekülni, így a két férfi és a nő a ház falából kiálló villámhárítón felmásztak a légkondicionáló berendezéshez.

A sértettek közül az egyik férfi már nem tudott a társai után mászni, így őt a felnőtt korú és az egyik fiatalkorú vádlott megfogták, földre térdeltették, majd több alkalommal pofon ütötték és fejbe rúgták. A bántalmazáshoz csatlakozott még két fiatalkorú vádlott is, akik ököllel ütötték.

A vádlottak közül a felnőtt korú férfi, a fiatalkorú lány a sértettektől értéktárgyakat akart megszerezni, ezért kövekkel és fadarabokkal dobálták őket, azt kiabálták nekik, hogy „pénzt vagy életet, különben meghaltok!” A sértettek hatszáz forintot, valamint egy ötszáz forintos papírpénzt és még hatvan forint összegű aprópénzt dobtak le a vádlottaknak. A cselekménynek az vetett véget, hogy a társasház egyik lakója felfigyelt a kiabálásra és értesítette a rendőrséget.

Az ügyészség a felnőtt korú vádlottal szemben fegyházbüntetést és közügyektől eltiltást, a fiatalkorú lánnyal szemben javítóintézeti nevelést, míg a további három fiatalkorú férfival szemben próbára bocsátás intézkedést indítványozott pártfogó felügyelet egyidejű elrendelésével.

Az SS Iron Crown szállítóhajó 1942-ben süllyedt el, a támadásban a legénység 38 tagja halt meg. Öt túlélőt egy másik hajó vett a fedélzetére – idézte fel a BBC News. A torpedó hatvan másodperc alatt elsüllyesztette a Dél-Ausztráliából Új-Dél-Walesbe ércet szállító hajót.

A tengeri régészek a 77 éve az óceán fenekén fekvő roncsot hétszáz méter mélyen fedezték fel. A tengerfenék kutatásához és feltérképezéséhez szonáreszközöket és kamerákat használtak.

Peter Harvey, a victoriai örökségvédelmi szervezet tengeri archeológusa elmondta, hogy az SS Iron Crown volt az egyetlen hajó, amelyet az állam felségvizein torpedóval elsüllyesztettek a második világháború alatt. Hozzátette, hogy a tengerbe veszett áldozatok családtagjai számára végre lezárulhat ez a tragikus esemény most, hogy sikerült megtalálni a hajót. A hatóságok megemlékezést szerveznek az elhunytak emlékére.

A legidősebb túlélő, George Fisher 2012-ben hunyt el. Mint 2003-ban elmondta: élete legszomorúbb eseménye volt a hajó elsüllyedése.

A megalapozott gyanú szerint az elkövető február 15-én a Fővárosi Törvényszéken az ítélet kihirdetése után megszerezte az őt kísérő büntetés-végrehajtási felügyelő szolgálati fegyverét, és elmenekült a törvényszék épületéből. Beült egy arra közlekedő személygépkocsiba, amelynek vezetőjét fegyverrel fenyegetve arra kényszerítette, hogy hajtson el a belvárosból. Üldözés közben a rendőrök többször megkísérelték feltartóztatni a gyanúsítottat, aki – az intézkedés megakadályozása érdekében – feléjük célzott a pisztollyal, a felszólításokat figyelmen kívül hagyta, több alkalommal lövő mozdulatokat tett.

A gyanúsított és védője a gyanúsítás közlése miatt panaszt jelentett be. A gyanúsított panaszát érdemben nem indokolta, vallomást nem tett.

A Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség fegyveresen elkövetett hivatalos személy elleni erőszak bűntette miatt folytat nyomozást. A nyomozó ügyészség a megalapozott gyanút alátámasztó bizonyítékokat beszerezte, így a gyanúsítás törvényes intézkedés volt, ezért a KNYF az alaptalan panaszt elutasította.

A rendőrök sérelmére elkövetett bűncselekmény két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható – közölte a KNYF.

Korábbi sajtóhírek szerint a törvényszékről megszökött rabot nem sokkal később a XV. kerületben sikerült feltartóztatniuk az őt üldöző rendőröknek. Miután a férfi rendőri felszólításra, figyelmeztető lövésekre sem állt meg, a rendőrök többször rálőttek. A szökevényt a mentők súlyos, életveszélyes sérülésekkel vitték kórházba, ahol stabilizálták az állapotát.

A törvényhozás felső kamarája végül húsz perc késéssel kezdte meg ülését. A szenátus 151 támogató és négy elutasító szavazat, valamint egy tartózkodás mellett elfogadta a jogszabály tervezetét, amely bírálói szerint indokolatlan kormányzati ellenőrzést biztosít a webhasználat felett.

A törvényt az előterjesztők indoklása szerint azért kellett elfogadni, mert az Egyesült Államok kiberbiztonsági doktrínája a kibertérben végrehajtandó támadó műveletekkel számol, és mások mellett Oroszországot is fenyegető tényezőként nevezi meg. A jogszabály a tervek szerint javarészt november 1-jén lép majd hatályba, kivéve a kriptográfiai információvédelemre és a nemzeti domainnév-rendszerre vonatkozó rendelkezéseket, amelyek 2021 januárjától lépnek majd érvénybe.

A jogszabály olyan infrastruktúra létrehozását kezdeményezi, amely “szavatolja az orosz internetes erőforrások működését abban az esetben, ha lehetetlenné válik az orosz távközlési szolgáltatók kapcsolódása az internethálózat külföldi gyökérszervereihez”. A dokumentum egyebek között rögzíti a forgalomirányítás szabályait, valamint azt, hogy miként kell érvényt szerezni nekik.

Ha az orosz kormány úgy ítéli meg, hogy az internet országon belüli stabilitása veszélyeztetett, akkor a tömegtájékoztatás- és távközlésügyi hatóság (Roszkomnadzor) központi ellenőrzést vezethet be az általános felhasználású hálózatban, és intézkedéseket foganatosíthat majd a fenyegetések elhárítása érdekében. A “rendkívüli” helyzetekben a Roszkomnadzor lesz felelős a szolgáltatások elérhetőségéért és a szolgáltatók tevékenységének összehangolásáért.

A törvénytervezet értelmében az állami szervek és vállalatok informatikai rendszereinek kódolással biztosítanak majd pótlólagos védelmet. A szolgáltatókat mentesíteni fogják a tiltott tartalmakat közlő oldalakhoz való hozzáférés kötelezettségétől, ha a fenyegetések elhárítását szolgáló eszközöket fognak alkalmazni, a kormány által meghatározott módon. Ezen berendezések üzembiztos működéséért a Roszkomnadzor felel majd.

Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök egyébként március végén azt állította, hogy Oroszország nem fogja követni Kína példáját a világháló rá eső szegmensének szabályozásában. A kormányfő emlékeztetett rá: az internet történelmileg úgy alakult ki, hogy működését jelentős mértékben az Egyesült Államok, nem pedig nemzetközi szerződések határozzák meg.

“Ezért meg kell védelmeznünk az érdekeinket, nem azért, hogy mi valamit lekapcsoljunk, hanem hogy bennünket ne kapcsoljanak le” – mondta Medvegyev. A törvény hatályba lépéséhez már csak Vlagyimir Putyin aláírása szükséges.

Az ügy vádlottja, egy negyvenéves férfi rendszeresen utazott a nógrádi megyeszékhely és az egyik kistelepülés közötti helyközi autóbuszjáraton, amelyen egy női gépkocsivezető dolgozott. 2017. év tavaszától néhány ízben ittasan, utazásra alkalmatlan állapotban akart a buszra felszállni, és miután a gépkocsivezető ezt számon kérte, a vádlott egyre dühösebb lett rá.

2017. június 5-én a vádlott azért kezdte szidalmazni és megöléssel fenyegetni a gépkocsivezető nőt, mert ittasan nem engedte felszállni, és nagy testű harci kutyáját póráz és szájkosár nélkül magával vinni a buszra. A nő a segítségére siető kollégái közbelépésével tudott a járműről lemenekülni, és sokkos állapota miatt az autóbuszjáratot sem tudta teljesíteni.

Két hónappal később, 2017. augusztus 16-án az egyik délutáni járaton ismét megjelent a vádlott, ordítva újra szidalmazni kezdte a nőt, ismét megöléssel fenyegette, sőt megvárta azt a késő esti járatot, amit a nő vezetett. A vádlott ekkor a buszt annak indulási helyén várta, és amint meglátta a járműhöz közeledő gépkocsivezetőt szidalmazni kezdte, veréssel fenyegette, és közben felugrott a már kinyitott járműre, ahonnan a biztonsági őr húzta le.

A vádlott magatartásával az autóbusz vezetőjét akadályozta a feladatkörének ellátásában, és folyamatosan félelmemben tartotta őt, ezért az ügyészség folytatólagosan elkövetett közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűntette miatt emelt vádat ellene, és rá, mint többszörös visszaesőre fegyházbüntetés kiszabását és közügyektől eltiltását indítványozta azzal, hogy a vádlott a szabadságvesztésből feltételes szabadságra sem bocsátható.

A Salgótarjáni Járásbíróság most meghozott első fokú ítéletével a férfit egy év hat hó börtönbüntetésre ítélte és két évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától.

Az ítélettel szemben a Salgótarjáni Járási Ügyészség fellebbezést jelentett be a büntetés súlyosítása érdekében. Ennek indokaként kifejtette, hogy az a tény, hogy a cselekmény során a vádlott nem alkalmazott erőszakot, „csupán” fenyegetéssel, trágár szavak közepette való fenyegető fellépésével akadályozta a buszvezetőt feladata ellátásában, nem teszi cselekményét kevésbé veszélyessé.

Erre is figyelemmel az ügyészség a férfivel szemben a súlyosító körülményekre, így előéletére, ittasságára, a folytatólagos elkövetésére és az erőszakos bűncselekmények elszaporodottságára figyelemmel indítványozta, hogy a bíróság a kiszabott szabadságvesztés mértékét a több mint négy évben megállapítható középmértékhez közelítő tartamra súlyosítsa, a szabadságvesztés végrehajtási fokozatát pedig a legsúlyosabb, fegyház fokozatban állapítsa meg azzal, hogy a vádlott feltételes szabadságra sem bocsátható.

Mariya Gabriel leszögezte: az EU piaca nyitva áll az uniós törvényeket tiszteletben tartó minden külföldi vállalat előtt, de a tagországok biztonsági megfontolások alapján kizárhatnak piacaikról vállalatokat.

Március 6-án Gerolf Annemans, az Európai Parlament képviselője hivatalos kérdésben kért felvilágosítás a kibervédelemről szóló állásfoglalásban a Kaspersky Labról megfogalmazott, “rosszindulatú” minősítésről. Az EB-hez benyújtott kérdésében a képviselő felidézte, hogy az Európai Parlament 2018. június 13-án elfogadott kibervédelmi állásfoglalásának 76. pontjában név szerint nevezett meg egy magánvállalatot és “potenciálisan veszélyesnek”, illetve “bizonyítottan rosszindulatúnak” nevezte annak termékeit.

Az állásfoglalásban az EP “felhívja az EU-t, hogy végezze el az intézményekben használt szoftverek, informatikai és kommunikációs berendezések és infrastruktúra átfogó felülvizsgálatát a potenciálisan veszélyes programok és eszközök elhárítása és a bizonyítottan rosszindulatú eszközök – mint például a Kaspersky Lab – betiltása érdekében”.

A képviselő arról kért tájékoztatást az Európai Bizottságtól, hogy az állásfoglalás milyen bizonyítékok alapján minősítette veszélyesnek és rosszindulatúnak a vállalat termékeit, különös tekintettel arra, hogy számos uniós tagország, például Németország, Franciaország vagy Belgium nem tapasztalt problémát a vállalattal folytatott együttműködésben.

A képviselő tájékoztatást kért arról is, hogy a Kaspersky Lab termékein kívül szóba került-e más vállalat termékeinek potenciális veszélyforrásként való felmérése, és használatuk esetleges betiltása az Európai Unióban.

A digitális gazdaságért és társadalomért felelős biztos nyilvános válaszában leszögezte: “a Bizottságnak nincs birtokában bizonyíték a Kaspersky Lab termékeinek használatával kapcsolatos potenciális problémákról”.

A Bizottság szoros figyelemmel követi az informatikai termékek és berendezések biztonságának fejleményeit és az erről folyó szakmai egyeztetéseket, beleértve az uniós piaci hozzáférést potenciálisan korlátozó intézkedésekről folyó vitát is – fejtette ki válaszában az uniós biztos. Hozzátette: az Európai Unió szabad piac, minden, az uniós törvényeket tiszteletben tartó külföldi vállalat előtt nyitva áll. Megjegyezte azonban, hogy a tagországoknak biztonsági megfontolásokból jogukban áll saját hatáskörükben vállalatokat kizárni piacaikról.

Gabriel a képviselőnek adott válaszában kijelentette, hogy “a felvetett témában a Bizottság nem adott megbízást tanulmány készítésére”.

A hetek óta húzódó, Boszniában csak szalafista botrányként emlegetett ügy előzménye, hogy Dragan Mektic boszniai védelmi miniszter korábban azt állította: tudomása van arról, hogy a horvát titkosszolgálat a radikális iszlámhoz köthető boszniai állampolgárokat próbált meg beszervezni és rajtuk keresztül fegyvert juttatni boszniai iszlám imahelyekre. A minsizter szerint azzal a céllal, hogy – mint fogalmazott – bebizonyosodjon, Kolinda Grabar-Kitarovic horvát államfő igazat mondott akkor, amikor azt állította: Bosznia-Hercegovina ma a terrorizmus egyik bölcsője, valamint, hogy a szíriai és iraki harcmezőkről tízezer, az Iszlám Állam oldalán harcoló potenciális terrorista térhet vissza az országba.

Danijel Markic, a SOA igazgatója elutasította a vádakat, ugyanakkor megerősítette, hogy a titkosszolgálat emberei valóban hallgattak ki az országon átutazó boszniai állampolgárokat, azok kötődése miatt a radikális iszlamista szervezetekhez.

“Természetesen a SOA beszélt ezekkel az emberekkel, és a jövőben is beszélni fog, a saját és szomszédai, valamint az Európai Unió és a NATO biztonsága miatt” – mondta Markic még márciusban.

A szlovén titkosszolgálat nemrég három, Szlovéniában állandó lakhellyel rendelkező boszniai állampolgárt utasított ki az országból, mert azok aktívan támogatták a vallási szélsőségeket és a terrorizmust, valamit erőszak alkalmazását politikai, vallási és ideológiai célok elérése érdekében.

A nyugat-balkáni országokból több százan – a legtöbben Bosznia-Hercegovinából és Koszovóból – csatlakoztak az Iszlám Állam szíriai és iraki harcaihoz 2012 óta, ám a hatóságok információi szerint 2016 óta nem indultak útnak újabb csatlakozni kívánók a térségből. Ennek egyik oka az, hogy Bosznia-Hercegovina törvényben tiltja a külföldi harcokban való részvételt, illetve a toborzást és a kiképzést, és azokat is bünteti, illetve megfigyeli, akik visszatértek a harcterekről. Eddig húsznál több hazatért iszlamistát ítéltek el.

A boszniai muszlimok többsége kerüli a szélsőséges cselekvéseket, de de ennek ellenére sokan csatlakoztak az iszlám radikális ágához, a szalafista mozgalomhoz, amelyet az 1992-1995-ös boszniai háború idején a térségbe érkező külföldi harcosok, a mudzsahedek terjesztettek el.

Kim Putyin meghívására érkezik majd a csúcstalálkozóra. Az észak-koreai vezető lehetséges vizitjével kapcsolatban már tavaly több forgatókönyv is felmerült. Szó volt egyebek között arról, hogy Kim részt vesz a Vlagyivosztokban szeptemberben megtartott Keleti Gazdasági Fórumon. Ez az elképzelés nem valósult meg, de az orosz vezetés részéről többször is elhangzott, hogy a politikust bármely, számára alkalmas időpontban szívesen látják.

A Yonhap dél-koreai hírügynökség a hét elején azt jelentette, hogy a csúcsot a jövő héten, valószínűleg Vlagyivosztokban fogják tető alá hozni, ahol Kim vonatja Peking felé tartva meg fog állni. Jurij Usakov orosz elnöki tanácsadó korábban bejelentette, hogy Putyin részt vesz majd az április 26-án és 27-én a kínai fővárosban megtartandó Egy övezet – egy út nemzetközi fórumon.

Az Interfax orosz hírügynökség csütörtökön egy meg nem nevezett, jól értesült forrásra hivatkozva azt írta, hogy az észak-koreai vezető kabinetfőnöke, Kim Cshan Szon Vlagyivosztokban tartózkodik, “valószínűleg a találkozó előkészítése miatt”. Szerdán a japán Fuji TV közölt egy fotót, amelyen szerinte a phenjani funkcionárius éppen szemlét tart a vlagyivosztoki pályaudvaron. A tévétársaság rámutatott, hogy Kim külföldi útjainak előkészítése az elnöki hivatal vezetőjének feladata.

A Kyodo News orosz kormányforrásra hivatkozva azt írta, hogy magas rangú észak-koreai tisztségviselő járt Vlagyivosztokban és hogy Oroszország április 24-én és 25-én készül fogadni Kim Dzsong Unt. A japán hírügynökség szerint Kim Cshan Szon, aki az amerikai-észak-koreai csúcstalálkozók előtt Szingapúrba és Hanoiba is ellátogatott, márciusban Moszkvában és Vlagyivosztokban is járt.

A vlagyivosztoki repülőtér vezetése az Interfax szerint szerdán közölte, hogy jövő héten az észak-koreai AirKoryo légitársaság egyik gépét szándékozik fogadni. Sajtóértesülések szerint lehetséges, hogy a csúcstalálkozót a Vlagyivosztokhoz tartozó Russzkij-szigeten fogják megtartani, a Távol-keleti Szövetségi Egyetemen, ahol április 24-én és 25-én “hivatalos küldöttségek látogatása” miatt szüneteltetni fogják az oktatást.

Putyin tavaly januárban, vagyis még az amerikai-észak-koreai csúcstalálkozókat megelőzően, “abszolút kompetens és már érett politikusként” jellemezte Kimet, aki szerinte a nukleáris robbanótöltet és a nagy hatótávolságú rakéta létrehozásával “megoldotta stratégiai feladatát”. Az orosz elnök azt hangoztatta akkor, hogy a realitásokból kiindulva, óvatosan, tárgyalásos úton kell megoldani a Koreai-félsziget atommentesítésének feladatát. Úgy vélekedett, hogy ez végeredményben megvalósítható, ha a folyamat összes részvevője, köztük az észak-koreaiak is biztosak lehetnek abban, hogy biztonságuk nukleáris fegyver nélkül is szavatolható.

A hatóság a közleményében azt írta, a szolgáltatók egyre szélesebb körben adnak lehetőségeket a kiskorúak védelmére, de gyakran eltérnek a médiatanács gyerekzárajánlásában foglaltaktól, és nem alkalmazzák a káros tartalmakra utaló különféle eszközöket. Az NMHH ezért az ajánlás figyelembe vételére is felszólítja a szolgáltatókat.

A médiatanács felülvizsgálta a gyerekzárajánlását is, és megállapította, hogy a módosítása műszaki szempontból nem indokolt – tették hozzá.

A csupán órákkal korábban elkövetett Srí Lanka-i robbantásos merényletekkel kapcsolatban a katolikus egyház vezetője azt mondta: “együttérez ennek a kegyetlen erőszaknak az áldozataival, akiknek húsvétkor fájdalmat kell elszenvedniük és gyászolniuk kell”.

Olasz nyelvű beszédében Ferenc pápa azt kérte, korunk számos szenvedésével szemben az emberiség ne maradjon rideg és közömbös. Az egyházfő a fegyverek zajának elhallgatását sürgette nemcsak a harctereken, hanem a városokban is. A nemzetek vezetőihez fordulva a fegyverkezés leállítását sürgette. A rászorulók, szegények, munkanélküliek, kirekesztettek befogadását szorgalmazta, azokkal együtt, akik “ajtóinkon kopogtatnak kenyeret, menedéket, méltóságuk elismerését keresve”.

A világ konfliktus dúlta térségei közt Ferenc pápa elsőként Szíriát említette. Hangsúlyozta, hogy a régóta tartó háborúba a világ egyre inkább beletörődni tűnik. Az egyházfő a közömbösség helyett politikai megoldást sürgetett a humanitárius helyzet megoldása, a menekültek hazatérése érdekében.

A közel-keleti térséget megosztó feszültségekről szólva a pápa a harcoktól és éhezéstől szenvedő Jement emelte ki.

Az izraeli és palesztin politika vezetőitől békét és stabilitást sürgetett.

Fegyverletételt szorgalmazott Líbiában, a konfliktusok megállítását az afrikai Burkina Fasóban, Maliban, Nigerben, Nigériában és Kamerunban, valamint Szudánban. Új történelmi fejezet indítására szólította fel Dél-Szudán politikai, társadalmi és vallási vezetőit a nemzeti megbékélés érdekében.

Megbékélést kért a konfliktustól szenvedő Ukrajnának is, humanitárius kezdeményezések és a tartós béke megteremtésével.

A pápa külön megemlékezett Venezueláról, ahol az erőszak leállítását és a lakosság megsegítését sürgette. Minél előbbi békés megoldást sürgetett emellett Nicaraguában.

A beszéd után Ferenc pápa húsvéti Urbi et Orbi áldását adta Róma városára és a világra.

A beszámoló szerint a két embert az isztambuli főügyészség által folytatott egyik nyomozás keretében fogták el. A török hatóságok vizsgálják, hogy az előállítottaknak közük van-e a szaúdi ellenzéki újságírónak, Dzsamál Hasogdzsinak a meggyilkolásához, akivel tavaly október 2-án végeztek Szaúd-Arábia isztambuli főkonzulátusán – írta az Anadolu.

A szaúdi vezetést élesen bíráló Hasogdzsi azért kereste fel az isztambuli szaúdi főkonzulátust, hogy a közelgő esküvőjéhez szükséges dokumentumokat beszerezze. Török menyasszonya az épületnél várta, de nem látta kijönni. Hang- és videofelvételekre hivatkozó török sajtóbeszámolók, valamint nevük elhallgatását kérő török tisztségviselőktől származó amerikai értesülések szerint Hasogdzsit a főkonzulátuson brutális módszerekkel meggyilkolták. Rijád a gyilkosságot először tagadta, később azonban beismerte, hogy az újságíró dulakodás következtében vesztette életét. A gyanúsítottak elleni per januárban kezdődött, azóta pedig a szaúdi kormány többször hangsúlyozta, hogy belpolitikai ügynek tekinti a történteket. Sokan azonban, köztük az ügy kivizsgálásával megbízott ENSZ-jelentéstevő a szaúdi trónörököst, Mohamed bin Szalmánt tartja a felbujtónak.

Hasogdzsi földi maradványai a mai napig nem kerültek elő.

Az elnöki hivatal közleménye szerint Donald Trump “terrorizmus elleni erőfeszítésekről” és a Líbiában megteremtendő békéről egyeztetett a tábornokkal, akinek harcosai az észak-afrikai ország keleti térségeit tartják ellenőrzésük alatt, és harcot folytatnak a nemzetközi közösség által elismert egységkormány és a főváros, Tripoli ellen.

“Az elnök elismerte Haftar hadseregtábornok jelentős szerepét a terrorizmus elleni harcban és a líbiai olajvagyon védelmében, és megvitatta a mindkettőjük által vallott elképzeléseket a líbiai átmenetről egy stabil, demokratikus politikai rendszerbe” – fogalmazott a rövid közlemény. A Fehér Ház további részleteket nem közölt a beszélgetés tartalmáról.

A líbiai konfliktusban az Egyesült Államok Haftar riválisait, azaz a tripoli egységkormányt támogatja. Ugyanakkor Haftar Tripoli ellen indított támadássorozata előtt – amerikai sajtójelentések szerint – az amerikai kormányzat tisztségviselői felvették a kapcsolatot e tábornokkal, jelezve neki: Washington azt szeretné, ha a tábornok szerepet vállalna Líbia jövőjének alakításában.

A Tripoli elleni támadás megindítása előtti napon John Bolton amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó telefonon egyeztetett Haftarral, megpróbálva lebeszélni őt a támadásról. A hadúr mégis megindította az offenzívát, melynek leállítására Mike Pompeo amerikai külügyminiszter nyilvánosan szólította fel őt. “A líbiai konfliktusnak nincs katonai megoldása” – nyilatkozta pár nappal ezelőtt az amerikai diplomácia vezetője.

Washington a Tripoli elleni offenzíva után bejelentette, hogy kivonta kis létszámú kontingensét az országból.

Lungin elismert rendező Oroszországban, akit a Taxi Blues című filmjéért 1990-ben a legjobb rendezőnek járó díjjal tüntették ki a cannes-i filmfesztiválon. Hazája politikai vezetésével konfliktusba nem keveredett, támogatta a Krím félsziget elcsatolását.

A Walt Disney orosz leányvállalata által forgalmazott filmje április 8-án megkapta a kultusztárcától a vetítési engedélyt és azt az eredeti tervek szerint május 9-én, a nácizmus felett aratott győzelem évfordulóján kezdték volna el játszani a mozik. A Bratsztvo azonban váratlanul éles bírálatot kapott Igor Morozovtól, az orosz parlamenti felsőház kulturális bizottságának elnökhelyettesétől, aki egy április elejei zártkörű vetítésen látta az alkotást.

Morozov szenátor a filmet hazafiatlannak minősítette és úgy vélekedett, hogy az elriasztja a fiatalokat a katonai szolgálattól és árt az ország imázsának. Kifogásolta, hogy a Lungin által ábrázolt katonák isznak, verekednek és karavánokat fosztanak ki.

Vlagyimir Megyinszkij kulturális miniszter azt mondta akkor, nem látta ugyan a filmet, de “99 százalékig biztos benne”, hogy az semmilyen törvénysértést nem tartalmaz. Bejelentette, hogy – elkerülendő a kényes dátumot – a premiert néhány nappal elhalasztják.

Ezt követően hangzott el Gromov éles tiltakozása. A nyugállományú vezérezredes, a Szovjetunió Hőse a”klasszikus befeketítő ruszofóbia” megnyilvánulásának nevezte a filmet, amely a szovjet katonákat “degeneráltak, tolvajok, csalók, gyilkosok és gazemberek gyülekezetének” mutatja be, a “terroristákat” viszont kedvező színben tünteti fel. Ezt követően hasonló szellemben szólaltak meg más afganisztáni háborús veteránok és az elesett katonák hozzátartozói is.

Lungin a maga részéről azt hangsúlyozza, hogy mély tisztelettel viszonyul az afganisztáni veteránokhoz, hogy őszinte filmet akart forgatni a szörnyű konfliktusról és, hogy “sokkolta” őt “a cenzúra új, aluról jövő formája. Mint mondta a cselekmény Nyikolaj Kovaljov, az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) volt igazgatójának és volt parlamenti képviselőnek a memoárjain alapul. Kovaljov április 5-én elhunyt, de halála előtt még meg tudta nézni a filmet és gratulált a rendezőnek.

Afganisztán 1979 végétől 1989 elejéig tartó háborúban 14 ezer szovjet katona vesztette életét. A kivonulás 30. évfordulóján az orosz társadalom egy részében vita bontakozott ki a beavatkozás célszerűségével és erkölcsi vonatkozásaival kapcsolatban.

A Bratsztvo 1988-ban játszódik, nem sokkal a kivonulás előtt, amikor a 108. gépesített lövészdandárt a Szalang-hágóhoz vezényelték. A filmben a katonák megkísérelnek kiszabadítani egy foglyul ejtett szovjet pilótát.

Lungin alkotása, amely 150 millió rubeles (több mint 660 millió forintos) támogatást kapott nem illeszkedik az elmúlt évek szovjet és orosz katonai és sportsikereket felelevenítő filmek sorába és egy újabb példa arra, hogy politikai-világnézeti okok befolyásolhatják egy-egy, a történelmi közelmúltról szóló mű bemutatását Oroszországban.

A kultusztárca tavaly, egyebek között kegyeletsértésre hivatkozva, megtagadta a Sztálin halála című brit-francia szatíra forgalmazását, holott eredetileg kiadta rá az engedélyt. Alekszej Kraszovszkijt rendező januárban úgy döntött, hogy az őt érő bírálatok és a hatóság packázása miatt a mozik helyett az interneten mutatja be a Prazdnyik (Ünnep) című filmvígjátékát, azt mutatta be, hogyan a készült a szilveszter megünneplésére egy privilegizált család a náci blokád alá vont Leningrádban.

Az európai általános adatvédelmi rendelet, a GDPR miatt április 26-tól annyiban módosulnak az előírások, hogy a panaszt vagy javaslatot tartalmazó oldalt a vásárlói beírást követően haladéktalanul el kell távolítani azért, hogy a korábbi bejegyzéseket és a bejegyzők adatait más fogyasztók ne láthassák. A kereskedőnek ezeket az oldalakat elzártan kell megőriznie, és szükség esetén a hatóságnak kell megmutatnia – közölte a tárca.

Nincs olyan előírás, amely szerint a kereskedőknek ki kellene cserélniük az eddig használt vásárlók könyvét, ha az előzőekben részletezett rendelkezéseknek megfelelően járnak el.

A vásárlók könyvét továbbra is jól láthatóan és könnyen hozzáférhető helyen kell elhelyezni az üzletekben, abba az üzlet működésével, az ott folytatott kereskedelmi tevékenységgel kapcsolatos panaszok és javaslatok jegyezhetők be. A vevőket e joguk gyakorlásában megakadályozni vagy befolyásolni tilos. A vállalkozó változatlanul harminc napon belül köteles megválaszolni a vásárlók könyvébe írt panaszt – közölte a tárca.

A 474 szavazat, 163 ellenszavazat, és 14 tartózkodás mellett jóváhagyott irányelvnek köszönhetően visszaszorulhat a megtévesztő kereskedelmi tevékenység. A vállalatok, ha egész Európában forgalmaznak egy terméket, amelynek országonként eltérő a minősége, akkor nem címkézhetik fel ugyanúgy és látszólag ugyanazzal a márkanévvel, mert az a fogyasztók félrevezetését jelenti – rögzítették a képviselők.

A jogszabály szerint a fogyasztók megtévesztésének minősül a jelentősen eltérő összetételű vagy jellemzővel rendelkező termékek azonosként való forgalomba hozatala a különböző tagállamokban.

Előírják azt is, hogy a vásárlót tájékoztatni kell a termékek közötti, jogszerű és tárgyilagos okokon alapuló különbségekről is. Ilyen lehet az alapanyagok elérhetősége, az egészséges étkezés elősegítését célzó önkéntes stratégiák, és az előállítók azon joga, hogy ugyanazon márkájú terméket eltérő tömegű vagy térfogatú kiszerelésben hozhasson forgalomba.

Az irányelv egyértelművé teszi, hogy a nemzeti hatóságoknak hogyan kell kezelniük a megtévesztő tevékenységet az eltérő minőségű termékek problémájának megoldására. Ezek között szerepel a gyors, határokon átnyúló együttműködés és adatcsere a nemzeti fogyasztóvédelmi és élelmiszer-felügyeleti hatóságok, a fogyasztói szervezetek és az Európai Bizottság között.

Az uniós ügyekkel foglalkozó miniszterekkel már egyeztetett új törvény emellett frissíti az internetes vásárlást érintő jogokat is. Biztosítja, hogy a fogyasztók több információt kapjanak a termékekről, a fizetési feltételekről, a jogorvoslat tekintetében, és rendelkezik arról, hogy a személyre szabott árképzés átláthatóbb legyen.

A szabályokat megsértő kereskedőket sújtó szankciókról az EP úgy határozott, hogy a tagállamok részéről kiszabható maximális bírság összegének a kereskedő által az előző pénzügyi évben elért éves forgalom legalább négy százalékának kell lennie. Ha az éves forgalomra vonatkozó információ nem áll rendelkezésre, a vétkes kereskedőnek kétmillió eurós (mintegy 640 millió forint) bírságot kell fizetnie.

A szerdán elfogadott jogszabályt a tagállamoknak az irányelv hatálybalépésétől, az unió hivatalos lapjában való közzétételt követően számított 24 hónapon belül kell átültetniük nemzeti jogrendjükbe.

Trump a minnesotai Burnsville városkában nagygyűlést tartott, amelyen elsősorban az erős amerikai gazdaság eredményeit sorolta, de kitért Észak-Koreára is. Dicsérte a Kim Dzsong Un észak-koreai vezetőhöz fűződő – mint fogalmazott: – “nagyszerű viszonyát”, és ismételten hitet tett amellett, hogy Észak-Koreának fel kell számolnia atomfegyvereit és fel kell hagynia rakétakísérleteivel.

Utalva arra, hogy Kim szombaton jelezte, készen állna egy harmadik csúcstalálkozóra is, leszögezte: “a tárgyalás ok, tárgyalni oké”. Kifejtette, hogy “jó a viszonyunk, a szankciók érvényben vannak… és sok konstruktív dolog történik. De hozzátette, hogy nem híve a túlságosan is gyors tárgyalásoknak. “Nincs szükség gyorsaságra, most tökéletes iramban haladunk. Jó a viszonyunk, de a szankciók is érvényben vannak” – mondta.

Trump egyébként a múlt héten Washingtonban Mun Dzse In dél-koreai elnökkel tárgyalva már jelezte: a tavalyi szingapúri és az idei vietnami csúcstalálkozó után készen áll egy harmadik találkozóra is az észak-koreai vezetővel.

Pompeo amerikai külügyminiszter egy texasi rendezvényen elhárította Kim felvetését, miszerint Washingtonnak rugalmasságot kellene tanúsítania az atomfegyver-mentesítésről szóló tárgyalásokon. Pompeo szintén megismételte a korábbi álláspontját: Phenjannak be kell tartania az atomfegyver-mentesítésre tett ígéretét. Hozzáfűzte, hogy az észak-koreai vezetésnek bizonyítania kell, hogy megtette a lépéseket ebbe az irányba.

Az amerikai diplomácia vezetője azt is hangoztatta: Trump “eltökélt abban, hogy a diplomáciai eszközeivel haladjon előre”.

Washington azt jelezte Varsónak, hogy Andrzej Duda lengyel államfőt június közepén hívnák meg a Fehér Házba, hogy “megoldják az utolsó vitás kérdéseket az Egyesült Államok lengyelországi bázisainak fejlesztését illetően” – írja a lengyel kormánnyal szemben távolságtartó, jobbközép irányultságú újság, három meg nem nevezett lengyel és amerikai forrásra hivatkozva. Amennyiben a két elnök előzetes megegyezésre jut, Trump meghirdetheti Varsóban az új amerikai katonai kezdeményezést.

A lengyel államfői hivatal csupán azt erősítette meg a Rzeczpospolitának, hogy Trump szerepel a szeptemberi megemlékezés meghívottjai között, valamint hogy Duda júniusban az Egyesült Államokba készül. A már korábban tervezett amerikai út napirendjén egyelőre gazdasági témák szerepelnek, és jelenleg a nyugati part az úti cél. A lap szerint Trump még az őszi lengyel parlamenti választás előtt, vagyis a jelenlegi varsói kormánnyal szeretné megkötni a szóban forgó megállapodást. A varsói látogatás egyúttal megerősíthetné Trumpot az amerikai elnökválasztás idején, hozzájárulhatna az Egyesült Államokban élő népes lengyel közösség szavazatainak megnyeréséhez.

A Rzeczpospolita szerint Trump Varsóban bejelentheti majd, hogy vízummentességet adnak a lengyel állampolgárok számára, és meghirdethet fontos gazdasági kezdeményezéseket is, mindenekelőtt az energetika területén. Duda és Trump tavaly szeptemberben írtak alá Washingtonban egy stratégiai együttműködési megállapodást. A lengyel elnök akkor szorgalmazta az amerikai katonai jelenlét megerősítését, akár egy amerikai bázis létesítésével. A Rzeczpospolita úgy tudja, a jelenlegi amerikai fejlesztési tervek “egy hadosztály-formátumról” szólnak.

A lap már március közepén megírta: az amerikai védelmi minisztérium felajánlotta Varsónak, hogy állandóvá teszi a Lengyelországba küldött amerikai alakulatok egy részének jelenlétét.

A Lengyelországba 2017-ben, úgynevezett állandó rotációs jelleggel telepített, jelenleg összesen mintegy 4500 főt számláló amerikai alakulatok egy része – elsősorban a parancsnoki egységek, a hírszerzés, a felszerelésről és a lőszerről gondoskodó egységek, valamint a légierő is – a jövőben állandó jelleggel állomásozna az országban. A bázisok kiépítése 2-3 évet venne igénybe. Az erre vonatkozó tárgyalások viszont még 6-12 hónapig eltarthatnak – írta korábban a Rzeczpospolita.

Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára április elején megerősítette, hogy az észak-atlanti szövetség 260 millió dollárt szán egy, a nyugat-lengyelországi Powidzben építendő amerikai katonai raktár építésére. A nyártól építendő raktárban páncélozott járműveket, lőszert és fegyvert tárol majd az amerikai hadsereg.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) közleménye szerint a korai beüzemelést az indokolta, hogy az elmúlt években több alkalommal is volt május előtt a gazdák számára komoly károkat okozó jégeső.

A közlés szerint annak ellenére, hogy az elmúlt harminc év legszélsőségesebb, legzivatarosabb tavasza, nyara volt tavaly, a jégkárok hetven százalékkal, a jégkár aránya pedig az összes bejelentett mezőgazdasági káron belül a harmadára esett vissza. Az országos jégkármérséklő-rendszer működtetésével 2018-ban tízmilliárd forintos nagyságrendű kárt előztek meg a mezőgazdaságban, a polgári, ipari és állami létesítményekben, ingatlanokban és ingóságokban – olvasható a közleményben.

A NAK-on belül működő üzemeltetési iroda az idei szezonra kiemelt feladataként tűzte ki a hálózat informatikai rendszerének fejlesztését. Ennek részeként az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) részletesebb előrejelzést küld a kezelők számára, a jégbejelentések pedig automatikusan az OMSZ-hoz érkeznek, ami nagy mértékben javítja a beavatkozások hatékonyságát. Az OMSZ új modelleket alakított ki az előrejelzésre, erősebb számítógépek használatával nőtt a meteorológiai előrejelzések pontossága, biztonsága és gyorsasága is – írták.