“A NATO maga vetette el a pozitív napirendet az Oroszországgal fenntartott viszonyban. Ilyen nem létezik. És egyelőre nincs jele annak, hogy a NATO-nál tudnák, hogyan kellene kijönni ebből a zsákutcából” – mondta a diplomata, aki korábban Oroszország állandó képviselője volt az észak-atlanti szövetségnél. A tárcavezető-helyettes abszurdnak minősítette azt az általa a NATO-nak tulajdonított döntést, miszerint katonai vonalon fel kell függeszteni a meglévő normális munkakapcsolatokat. Megjegyezte, hogy az európai biztonság nagymértékben függ az Oroszország és a szövetség közötti viszonytól. Úgy vélekedett, hogy a NATO túl messzire ment az Oroszországgal való konfrontálódásban. Mint mondta, Moszkva és a szövetség viszonya ma a hidegháborúra emlékeztet.
“Ismét lefújták a port a párbeszédről és a feltartóztatásról szóló Harmel-doktrínáról. Csakhogy ebben a képletben ma sok a feltartóztatás és kevés a párbeszéd” – nyilatkozott a diplomata.
Rámutatott, hogy a NATO katonai kiadásai tavaly meghaladták az ezer milliárd dollárt, ami több mint 22-szeresen haladták meg a hasonló orosz adatokat. A miniszterhelyettes azt hangoztatta, hogy Moszkva nem kíván költségvetés-növelési versenybe szállni a szövetséggel, és inkább költséghatékony lépésekkel számol.
“Ami a NATO-val való fegyveres konfliktust illeti, nos, minden józan gondolkodó abban bízik, hogy nem történik meg. Ez katasztrófa lenne az egész emberiség számára. Biztos vagyok benne, hogy ezt mind Washingtonban, mind Brüsszelben értik” – mondta.
Grusko úgy vélekedett, hogy a NATO az Oroszországgal való stratégiai együttműködés létrehozásán keresztül tudna megújulni, amire a lisszaboni NATO-orosz csúcson történt is kísérlet. Meglátása szerint ehhez azonban a szövetségnek le kellene mondania saját “kivételességéről” és készen kellene állnia a mindkét fél közös érdekét szolgáló kompromisszumra. A diplomata kifogásolta, hogy a NATO “példátlan aktivitást” tanúsít az orosz határoknál, amit “az orosz agresszió feltartóztatásának” nevez. Emlékeztetett a Kreml részéről korábbi állásfoglalásra, amely szerint Oroszország nem jelent fenyegetést más országokra, de nem hagyja válasz nélkül az érdekeit veszélyeztető lépéseket.
A Harmel-doktrína felidézésével Grusko a hazája kormányfői tisztségét is betöltő néhai belga politikusra, Pierre Harmelre (1900-2009) utalt, aki jelentős szerepet játszott a NATO stratégiai koncepciójának alakításában. Az ő nevéhez fűződik az atlanti szövetség feladatairól szóló, 1967 decemberében elfogadott jelentés, amely a közös védelem fejlesztése mellett a Varsói Szerződés tagállamaival való diplomáciai párbeszédet javasolta a NATO-nak. A “katonai erőn alapuló dialógus” koncepciója – a Harmel-doktrína – alapozta meg végső soron nyugati részről az 1975-ös helsinki Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezletet (EBEÉ, az EBESZ elődje) megrendezését, a Helsinki Záróokmány aláírását.
A hatóság közleményében a hivatal ugyanakkor óvatosságra intett, jelezve, hogy Magyarországon az erdőtüzek 99 százalékát emberi mulasztás okozza.
A tűzgyújtási tilalom visszavonása után is csak a kijelölt és kiépített tűzrakó helyen szabad tüzet rakni erdőterületen, szélcsendes időszakban úgy, hogy az a környezetre veszélyt ne jelentsen. A tüzet nem szabad felügyelet nélkül hagyni, távozás után pedig gondoskodni kell biztonságos eloltásáról. A tűz őrzéséről és eloltásáról, valamint a tűzvédelmi szabályok betartásáról a tűz gyújtója minden esetben köteles gondoskodni.
Továbbra is fokozott figyelemmel kell eljárni az erdőn kívüli, illetve a lakott területeken is, mert a felügyelet nélkül hagyott tűz könnyen továbbterjedhet és életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető tűzeset forrása lehet – olvasható a közleményben.
Thomas Haldenwang a Welt am Sonntag című lapban közölt interjúban arra a kérdésre, értelmezhető-e elhatárolódásként elődjétől, Hans-Georg Maassentől, hogy hivatalba lépésekor a szélsőjobb elleni határozottabb fellépést ígérte, kiemelte, nem szeretné, hogy folyton összehasonlítsák a BfV előző vezetőjével. Hozzátette, hogy már öt hónapja irányítja a belső elhárításért felelős nemzetbiztonsági szolgálatot, és önállóan jelöl ki súlypontokat. Ilyen súlyponti elem a hatóság munkájában a “fokozott figyelem” a szélsőjobboldal tevékenységére.
Nem csak a Chemnitzben történtek jelzik, hogy “egészen új fejlemények” bontakoznak ki ezen a területen – utalt a BfV elnöke arra, hogy az ország keleti részén fekvő városban erőszakba torkolló tüntetések zajlottak tavaly nyáron egy emberölés után, amellyel menedékkérőként érkezett külföldieket gyanúsítanak. Kifejtette, hogy “intenzív hálózatosodás” tapasztalható a szélsőjobboldali köröknél, és egyre inkább elmosódik a határ az ilyen csoportosulások és a “tiltakozó polgárság” között.
A szélsőjobboldallal és az Alternatíva Németországnak (AfD) nevű jobboldali ellenzéki párt szélsőséges tevékenység gyanúja miatt alkotmányvédelmi ellenőrzés alá vont szervezeteivel kapcsolatban arról is szólt: továbbra is tapasztalható, hogy Oroszország igyekszik befolyást szerezni Németországban azzal a céllal, hogy az érdekeinek megfelelően alakítsa a nyilvánosságban megmutatkozó véleményáramlatokat. Ezért “különösen alaposan” vizsgálják azt az eshetőséget, hogy Oroszország megpróbálhatja befolyásolni az európai parlamenti (EP-) választás eredményét – mondta a BfV vezetője.
Haldenwang a szélsőbaloldal irányából fenyegető veszély jelentőségét is kiemelte, mint mondta, nagyon nagy intenzitással foglalkoznak szélsőbaloldali körökkel, amelyeknél egyre alacsonyabbra süllyed az erőszakos, akár halállal végződő bűncselekmények elkövetésétől visszatartó “gátlásküszöb”. Bírálta, hogy a szélsőbaloldali szubkultúrában elmaradt az egyértelmű elhatárolódás az emberek elleni, szélsőségesen durva erőszaktól, és hangsúlyozta, hogy a társadalom egésze “sajnos gyakran nem vesz tudomást a szélsőbaloldaliság jelentette veszélyekről”.
A szélsőséges iszlamizmusról szólva sürgette, hogy a törvényhozás jogszabályok módosításával adjon szélesebb felhatalmazást az alkotmányvédelemnek iszlamisták családjából származó gyermekekkel kapcsolatos adatok gyűjtésére. Kiemelte, hogy ez nemcsak nemzetbiztonsági szempontból, hanem az érintett gyermekek védelme érdekében is szükséges. Hangsúlyozta: meg kell akadályozni, hogy “terroristák újabb nemzedéke” nevelkedjék az Iszlám Állam nevű terrorszervezet szolgálatába szegődött iszlamisták gyermekeiből.
A BfV vezetője aláhúzta, hogy az Iszlám Állam a Közel-Keleten elszenvedett veszteségei ellenére továbbra is veszélyes, és azzal kell számolni, hogy követői bármikor elkövethetnek merényletet Németországban.
Elmondta, hogy tavaly több mint háromszáz fővel nőtt, és így 2240 körülire emelkedett Németországban a nyilvántartott potenciális iszlamista terroristák száma. Folyamatos ellenőrzésük nem lehetséges, mert egy-egy ilyen ember állandó megfigyeléséhez akár 40 főre is szükség lehet, ezért a különösen veszélyesként számon tartott személyekre összpontosítanak – mondta Haldenwang, aki tavaly novemberben váltotta a BfV vezető tisztségében Hans-Georg Maassent, és előzőleg öt évig a helyetteseként dolgozott.
A vádirat szerint egy 22 éves férfi 2019. március 17-én a kora délutáni órákban a X. kerület, Népligetben, a Vajda Péter úton található trafóház mellett – ittas állapotban – odalépett az általa látásból ismert, számára korábban már aprópénzt adó, 77 éves férfihoz. A fiatalabb férfi megragadta a sértettet és megrángatta a karját, valamint hangosan, több alkalommal pénz átadására szólította fel, miközben azzal fenyegette meg, hogy ha nem kap pénzt, kést vág belé.
A vádlott cselekményét észlelte egy, gépkocsival arra közlekedő büntetés-végrehajtási zászlós és az áldozat segítségére sietett. A vádlott és a beavatkozó között szóváltás alakult ki, amely során a 22 éves férfi felmutatta a zsebében tartott csavarhúzót is, majd azt eltette. A büntetés-végrehajtási zászlós közölte a férfival, hogy időközben értesítették a rendőrséget, amelyet követően a vádlott elhagyta a helyszínt, a ruházatában tartott csavarhúzót pedig eldobta. Egy arra közlekedő személy fényképet készített a támadóról.
Az állampolgári fellépésnek köszönhetően a menekülő terheltet a Budapesti X. kerületi Rendőrkapitányság járőrei a Népligetben található Karl von Linné sétányon elfogták.
A Budapesti X. és XVII. Kerületi Ügyészség a férfival szemben rablás bűntettének kísérlete miatt nyújtott be vádiratot a Pesti Központi Kerületi Bíróságra, amely bűncselekményt a törvény kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel rendel büntetni.
A férfi letartóztatásban van.
Az üzletemberekből és kormányzati tisztviselőkből álló, mintegy harminc fős delegációnak három tagja előadást is tartott volna, de biztonsági megfontolásból lemondták részvételüket a jövő hétre szervezett bahreini rendezvényen.
“Tudattuk az izraeli küldöttséggel, hogy szívesen látnánk őket, de úgy döntöttek ma reggel, biztonsági aggályok miatt nem jönnek, hogy látogatásukkal ne zavarják a többi 180 résztvevő országot” – mondta Jonathan Ortmans, a szervezőbizottság elnöke. A konferenciát az amerikai székhelyű Globális Vállalkozói Hálózat (Global Entrepreneurship Network, GEN) szervezi Bahreinben április 15-től 18-ig.
Izrael azután mondta le részvételét, hogy a bahreini parlamentben elutasító határozat született ellene, valamint a helyi közösségi médiában és Manámában, a főváros utcáin is kisebb tiltakozások voltak a küldöttség érkezése miatt.
“Bahrein parlamentje kinyilvánítja, hogy Bahrein népe elutasítja az izraeli jelenlétet területén és földjén, és elfogadhatatlan számára minden olyan döntés, amely lehetővé teszi ezt a jelenlétet”- áll a parlamenti nyilatkozatban.
Izrael csak két arab állammal, Egyiptommal és Jordániával tart fenn hivatalos diplomáciai kapcsolatokat. Miri Regev kulturális miniszter azonban tavaly ellátogatott Abu-Dzabiba, az Egyesült Arab Emírségek fővárosába, Benjámin Netanjahu miniszterelnök pedig néhány órás villámlátogatást tett Ománban.
A határellenőrzés fenntartása migráció- és biztonságpolitikai okokból szükséges – mondta Horst Seehofer szövetségi belügyminiszter a Bild am Sonntag című lapnak. A tárca pénteken tájékoztatta az Európai Bizottságot a döntésről.
Ugyanaznap Dánia kormánya is értesítette a brüsszeli testületet, hogy újabb hat hónapra meghosszabbítják a dán-német határ ellenőrzését, előzőleg pedig Ausztria közölte, hogy folytatják az ellenőrzést a magyar és a szlovén határszakaszon. A koppenhágai és a bécsi vezetés is migráció- és biztonságpolitikai okokra hivatkozott.
A német kormány legutóbb tavaly ősszel döntött a bajor-osztrák határ ellenőrzésének fenntartásáról, a rendelkezés 2018. november 12-től 2019. május 11-ig érvényes. Most ezt a rendelkezést hosszabbították meg további fél évvel.
Németországot a bajor-osztrák határon éri el a balkáni migrációs útvonalon és az Olaszország felől érkező menedékkérők többsége. Az övezeten belüli szabad mozgásra és az övezet külső határának ellenőrzésére épülő schengeni rendszer szabályai szerint alapesetben szabadon átjárható határszakaszon 2015 szeptemberében állították vissza ideiglenesen az ellenőrzést, a nemzetközi menekültválság miatt.
A szövetségi belügyminisztérium kimutatása szerint tavaly 1,98 millió embert ellenőriztek a bajor-osztrák határszakaszon. Közülük 12 522 embert tartóztattak fel, a többi között illegális határátlépés, letartóztatási parancs vagy beutazási tilalom miatt.
A felülvizsgálat alatt álló schengeni határellenőrzési szabályrendszer megengedi, hogy a tagállamok a schengeni övezeten belül ideiglenesen ismét határellenőrzést vezessenek be, amennyiben komoly veszély fenyegeti országuk köz- vagy belbiztonságát. Jelenleg Németország, Dánia és Ausztria, valamint Svédország és Norvégia tart fent a schengeni belső határokon olyan ellenőrzést, amelyet még a 2015-ös válság nyomán vezettek be, Franciaország pedig a folyamatos terrorfenyegetettség miatt tart fenn határellenőrzést.
Porosenko kijelentette: bízik abban, hogy Magyarország – amely most az ukrán oktatási törvény körüli vita miatt blokkolja Kijev és a NATO közötti kapcsolattartást – támogatni fogja majd Ukrajna euroatlanti integrációját. “Kifejezetten megneveztem egy konkrét évet, 2023-at, amikor alá kell írnunk a (NATO-) tagsági cselekvési tervet, és amikor be kell nyújtanunk a csatlakozási kérelmet az Európai Unióhoz. Teljességgel meg vagyok győződve afelől, hogy Magyarország, a többi EU-tagállammal együtt támogatni fogja Ukrajnát, miként arra többször ígéretet tettek néhány évvel ezelőtt” – fogalmazott az államfő.
Kijelentette, hogy Kijev nyitott a kompromisszumokra a magyar kisebbség jogait illetően. Leszögezte, hogy a magyar kisebbségnek minden joga megvan az anyanyelvi oktatáshoz. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ugyanúgy joga van ukrán iskolákban, ukrán egyetemeken tanulni és ukrán vállalatoknál dolgozni, ez azonban nem lehetséges az ukrán nyelv ismerete nélkül. Porosenko szavai szerint Ukrajna kész több pénzt költeni jobb feltételek megteremtésére a magyar kisebbség számára az oktatásban annak érdekében, hogy “legalább két nyelvet tudjanak: a magyart és az ukránt”.
Gál Kristóf közölte: ahogy az elmúlt években, úgy az idén sem lesz célzott “ittasságellenőrző” akció, de ez természetesen nem jelenti azt, hogy ne lehetne majd találkozni az alkoholfogyasztást mérő, ittas sofőrökkel szemben intézkedő rendőrökkel.
A nemrég megtartott Speedmarathon elnevezésű akcióról is kérdezték a szóvivőt, aki elmondta: a gyorshajtás a balesetek 31 százalékát okozza, a képzeletbeli dobogó első helyéről nem is lehet azt letaszítani. Kiemelte, hogy a sebességmérő akció helyszíneit a lakosság javaslatai alapján jelölték ki.
A Speedmarathon idején több mint másfél millió járművet ellenőriztek 1305 helyszínen, és 5686 vezetőt értek gyorshajtáson, vagyis minden háromszázadik sofőr lépte túl a sebességhatárt. Mivel a múlt évben minden századik nem tartotta be ezeket a szabályokat, “elég jól átment az üzenet” – fogalmazott. Felhívta a figyelmet arra is, hogy aznap senki nem halt meg a közutakon.
Jackovics Péter, a Hunor parancsnoka a műsorban elmondta: a szervezet hivatásos tűzoltókból és szakképzett önkéntesekből áll. Többször beavatkoztak, árvíz, hóhelyzet vagy házrobbanás esetén, a romániai pedig már a hetedik gyakorlatuk volt. Ezen kilencven emberrel, tíz járművel és mentőkutyákkal vettek részt. Mint mondta, arra is felkészülnek, hogy akár tíz napon át önellátóak legyenek. A Hunor úgy van felszerelve keresőeszközökkel, kutyákkal, mentőeszközökkel, hogy a keresést önállóan végezhesse.
Jackovics szólt arról is: a szimulációs gyakorlaton 92 embert és két “elhunytat” mentettek ki. A négy intenzív nap után az utolsó napon volt egy metrógyakorlat, ahol kétszáz “sérültet” vontak be a szervezők és ezen a gyakorlaton kiemelt szerepe volt a Hunornak. Megjegyezte: elégedettek voltak a munkájukkal a helyszínen, egy román újságcikkben például azt írták, hogy ha baj lenne, “Románia elsőként Magyarországtól kérne segítséget”.
A NAV keddi közleménye szerint a csaknem nyolcezer doboz cigarettát a jármű alvázában rejtették el. A cigarettacsempész kihallgatása nyomán a NAV és a rendőrség nyomozói több helyszínen házkutatást tartottak. A férfi lakásán és más helyszíneken éles töltényeket és egy engedély nélkül tartott, házilag átalakított lőfegyvert is találtak.
A NAV a férfi ellen költségvetési csalás gyanúja, a rendőrség pedig a fegyver és lőszerek miatt indított büntetőeljárást.
A vádirati tényállás szerint a harmincéves nő 2017 decemberének egyik reggelén azért kereste fel a győri postahivatalt, mert küldeményt várt. A pénzösszeg azonban nem érkezett meg, ezért a nő a távozását követően, dühében a saját készülékéről indított hívással, bombával fenyegette meg a hivatalt. Az épületet ki kellett üríteni.
A terhelt a cselekményét egy hónappal azután követte el, hogy más ügyben felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték lopás bűntette és más bűncselekmény miatt. Így az ügyészség a végrehajtandó szabadságvesztés indítványozása mellett a korábbi büntetés végrehajtásának elrendelésére is indítványt tett, továbbá indítványozta az ügy egyesítését a nő ellen ugyancsak lopás vétsége és más bűncselekmény miatt bírósági szakaszban folyamatban lévő ügyhöz.
A rendőrség közleménye szerint a BRFK és a Nemzeti Közlekedési Hatóság munkatársai pénteken nem sokkal éjfél előtt zárták le az Ipari park és az Óceánárok utcát a Megyeri út és Külső Váci út között. A másfél órán át tartó razzia során 53 autót ellenőriztek, a járműben lévők adatait is egyeztették. Az ellenőrzés kiterjedt a gépjárművek műszaki állapotára, vizsgálták, hogy az autók szerepelnek-e a körözési listán.
A kilenc bevont forgalmi engedélyű autó közül többnek a kipufogórendszerét alakították át, volt olyan is, amelyiknek a futóművét módosították. A szabálytalan kipufogórendszerrel üzemeltetett járművek “jelentős hanghatással zavarták a fővárosiak nyugalmát, pihenését” – írták a közleményben. A razzia során a rendőrök két esetben forgalmi engedély hiánya miatt helyszíni bírságot szabtak ki, egy ember ellen a kötelező felelősségbiztosítás hiánya miatt tettek feljelentést.
A szakértő szerint a tradíciókhoz ragaszkodóknak érdemes a sonkák közül a hagyományos parasztsonkát választani, és azt megbízható helyen beszerezni. Antal Emese a tojás esetében is hangsúlyozta az élelmiszerbiztonság szem előtt tartását, példaként említette, hogy a főtt tojás hosszabb távon eltartható, fogyasztása biztonságosabb.
A dietetikus javasolta, hogy az emberek használják ki a tavasz előnyeit, fogyasszanak friss zöldségféléket az ünnepi ételekhez. Antal kitért arra, hogy a napi négy-öt étkezést kellene megtartani, a folyamatosan terített asztal akkor is evésre csábít, ha valaki nem éhes.
A közlemény szerint az érintett övezetben lakóknak április 28-án, vasárnap reggel 8 óráig kell elhagyniuk ingatlanjaikat. Az önkormányzat illetékes munkatársai előzetesen felmérik, hány embernek van szüksége befogadóhelyre, továbbá kik igényelnek orvosi ellátást. A befogadóhely a Kispesti Gábor Áron Általános Iskola tornaterme lesz. A gondozásra szorulók, illetve az idősek elhelyezését a Segítő Kéz Kispesti Gondozó Szolgálat Kertvárosi Idősek Klubja végzi.
A műveleti terület a Puskás Ferenc utca 1-3. lesz. A kiürítés több más XIX. kerületi utcát érint. Ezek: Kassa utca, Pozsony utca, Feszty utca, Győrffy István tér, Czuczor utca, Hofherr A. utca, Fadrusz utca, Mészáros L. utca, Kócsag utca, Áchim A. utca, Iparos utca, Sólyom köz, Sas köz. A körzetben átmenetileg forgalomkorlátozás is várható, az intézkedés a közösségi közlekedést és a vasúti közlekedést is érinti.
További információ a kispest.hu oldalon, valamint a 06-20-519-9257-es éjjel-nappal hívható telefonszámon kapható. Április 28-án a 06-20-239-0665-ös forródróton lehet érdeklődni. A közlekedést érintő tájékoztatásért a www.bkk.hu, a www.bkkinfo.hu és a www.mavcsoport.hu oldalak híreit ajánlják.
Legutóbb szerdán, a BAH-csomópontnál volt nagyobb lezárás és kiürítés világháborús bombák hatástalanítása miatt. Ezt megelőzően március 23-án volt nagyobb területzárással járó hatástalanítási művelet, akkor a Duna budafoki szakaszán emeltek ki két világháborús bombát.
Reszl Ildikó főügyész tájékoztatása szerint a vádlott és társa 2017. december 26-án este az ajtót berúgva behatolt egy oroszlányi lakásba, a bérlőt ököllel többször megütötték, megrugdosták, majd késsel támadtak rá. A sértettnek sikerült kivennie az egyik támadó kezéből a kést, amellyel védekezésül hadonászó, szúró mozdulatokat tett. Mindkét vádlottat megszúrta: az egyik támadó a helyszínen meghalt, a másik elmenekült, majd az utcán összeesett, ott hívtak hozzá mentőt.
A Komárom-Esztergom Megyei Főügyészség megállapította, hogy a támadókat késsel megszúró bérlő jogos védelmi helyzetben volt, ezért az emberölés bűntette miatt indított nyomozást megszüntette. A sértett magánindítványt terjesztett elő a lakásból elmenekülő vádlottal szemben, aki ellen magánlaksértés vétsége miatt eljárás indult. A Tatabányai Járási Ügyészség vádat emelt a férfi ellen és pénzbüntetés kiszabását kezdeményezte.
A gyerekek hazaszállításáról szóló beszámolók szerint az akciót a német szövetségi kormány szervezte. Tíznél kevesebb kiskorú jutott így Irakból Németországba.
A Der Spiegel című hírmagazin szerint a kormány Szíriából is szállíttatott Németországba az IÁ-hoz köthető személyeket, egy Carla Steinhauer nevű német nőt és gyermekeit. Steinhauer 2015-ben utazott a közel-keleti arab országnak a terrorszervezet ellenőrzése alatt álló részére, gyermekeivel együtt, férjét hátrahagyva. Az ankarai német nagykövetség közreműködésével szervezett akció révén a gyermekek ismét otthon vannak az apjuknál Essenben, édesanyjukat pedig előzetes letartóztatásba helyezték.
A Der Tagesspiegel című lap biztonsági forrásokra hivatkozva azt jelentette, hogy Szíria kurd ellenőrzés alatt álló területéről csaknem kilencven német, vagy német állampolgársággal is rendelkező, kurd fogságban lévő IÁ-tag kíván visszatérni Németországba, köztük nők és több olyan férfi, akik a terrorszervezet vezetői közé tartoztak. A csoport 21 tagja Németországban sem nyerné vissza szabadságát, mert letartóztatási parancs van érvényben velük szemben, további 19 személyt pedig ellenőrzés alá kerülne, mert a terrorcselekmény elkövetésére hajlandó, potenciálisan közveszélyes személyek között tartják nyilván őket.
Németországban az IÁ iraki és szíriai befolyásának meggyengülésével a közéleti viták témája lett, hogy mit kell tenni a terrorszervezet visszatérő vagy visszatérni szándékozó híveivel. A jogszabályok szerint a német állampolgárokat megilleti a németországi tartózkodás joga, de a kormány igyekszik korlátozni a terrorszervezethez csatlakozó és külföldre távozó állampolgárok visszatérését. Így a kabinet szerdai ülésén elfogadtak és a törvényhozás elé terjesztettek egy javaslatot, amely szerint meg lehet vonni ezektől az emberektől a német állampolgárságot, ha más állampolgársággal is rendelkeznek.
A legutóbbi hivatalos adatok szerint 1050 ember utazott Németországból a Közel-Keletre, hogy csatlakozzon a dzsihadistákhoz. Nagyjából 200-an meghaltak, 340-en pedig visszatértek, többségüket letartóztatták.
A deveselui támaszponton felszerelt Aegis Ashore rakétavédelmi rendszer a fejlesztése során nem bővül támadó jellegű berendezésekkel, továbbra is szigorúan védelmi célú berendezés marad, amely a ballisztikus rakétáktól hivatott megvédeni a NATO tagállamait – hangsúlyozta a bukaresti szaktárca, hozzátéve, hogy a mostani, néhány hétig tartó fejlesztési fázist már a 2009-ben közzétett menetrend is tartalmazta.
A munkálatok idejére az Egyesült Államok egy THAAD típusú hordozható rakétavédelmi rendszert telepít Romániába, amely szintén a NATO-parancsnokság alatt működik.
Oroszország a biztonságát fenyegető fegyvereknek tekinti a Lengyelországba és Romániába telepített vagy telepítendő ballisztikusrakéta-elhárító rendszereket, amelyek kilövőállásai szerinte Tomahawk típusú manőverező robotrepülőgépek indítására is alkalmasak. A Románia és Oroszország közötti, amúgy is hűvös viszony még fagyosabbá vált, amióta 2016-ban Vlagyimir Putyin “célpontnak” nevezte Romániát, a Deveselun hadrendbe állított amerikai rakétaelfogó rendszer ütegei miatt.
Románia – a NATO-csúcstalálkozók záródokumentumaira is hivatkozva – azt hangoztatja, hogy az általa befogadott rakétaelhárító rendszer nem rendelkezik támadó jellegű kapacitásokkal, telepítése nem sért semmilyen hatályos nemzetközi megállapodást, és nélkülözhetetlen az euroatlanti térség védelme szempontjából.
Csalókra figyelmeztet az Elmű-Émász, bejelentést kaptak arról, hogy a nevükben keresik fel az ügyfeleket ismeretlen személyek “adatgyűjtés” címén. Az áramszolgáltató társaság közleményében hangsúlyozza, hogy személyes adatokat kizárólag ügyfélszolgálatokon rögzítenek, és azt a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően kezelik. Az Elmű-Émász munkatársai fényképes igazolvánnyal minden esetben igazolni tudják magukat.
Közleményükben felidézik, hogy az Országgyűlés április 1-jén fogadta el az uniós adatvédelmi előíráshoz kapcsolódó GDPR salátatörvényt, amely többek között a kereskedelemről szóló törvény vásárlók könyvére vonatkozó rendelkezéseit is módosítja.
A módosítás lényege, hogy a kereskedőknek a jövőben a bejegyzést követően haladéktalanul el kell távolítaniuk a panaszt vagy javaslatot tartalmazó oldalt a vásárlók könyvéből annak érdekében, hogy a korábbi bejegyzésekhez kapcsolódó személyes adatokat ne láthassák mások.
Az eltávolított lapokat a kereskedőnek a folyamatos sorszámozás rendjének megfelelően elzártan meg kell őriznie, és a hatóság felszólítására rendelkezésre bocsátania. A tanácsadó cég szerint ehhez a legtöbb vásárlói térben új formátumú vásárlók könyve nyomtatványokra lesz szükség.
Továbbra is változatlan előírás marad, hogy az A4 vagy A5 formátumú vásárlók könyvét a kereskedelmi egységekben jól látható helyen, a vásárló számára könnyen elérhető módon kell elhelyezni.
2014. július 1-t megelőzően egy kapuvári székhelyű kft. biztosította a szarvasi telephelyen működő központi ügyelet ellátását. A vonatkozó jogszabály a központi ügyelet ellátásához egy orvos, egy ápoló és egy gépkocsivezető jelenlétét írta elő minimumfeltételként. Az egyik vádlott a kapuvári cég ügyvezetőjeként – annak tudatában, hogy a társai orvosi képzettséggel nem rendelkeznek – arra bírta rá a mentőápoló végzettséggel, általános ápoló és asszisztens szakképesítéssel rendelkező társát, illetőleg a mentőtiszt szakképesítéssel rendelkező másik férfit, hogy a szarvasi központi ügyeleten rendszeres jelleggel az orvosi gyakorlat körébe eső tevékenységet fejtsenek ki, amelyért fizetést fognak kapni.
Megállapodásuknak megfelelően a két férfi 2014. nyarán az ügyeleti napokon jogosulatlanul, orvos jelenléte nélkül, önállóan végezték az orvosi ellátásra jelentkező betegek kezelését, így a pácienseket kikérdezték panaszaikról, felállították a diagnózist, majd meghatározták a terápiát is. Az ellátáshoz kapcsolódóan valótlan tartalmú ambuláns lapokat állítottak ki, illetőleg az orvosi ügyelet számítógépes programjában azt a valótlan tényt rögzítették, hogy az ellátást a valójában jelen nem lévő orvos végezte el; tevékenységük során hamis orvosi bélyegzőt is használtak egyes ambuláns lapok és a receptek kiállításakor.
A Szarvasi Járási Ügyészség a két férfival szemben kuruzslás vétségén felül hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt emelt vádat, míg harmadik társukat e bűncselekmények felbujtójaként vonják felelősségre. A járási ügyészség mindhárom vádlottal szemben pénzbüntetés kiszabására tett indítványt. Az eljárás a Szarvasi Járásbíróság előtt folytatódik.