Biztonságpiac

Pintér Sándor azt mondta: tevékenységüknek is köszönhető, hogy a 2010-es 430 ezerről 2018-ra 187 ezerre csökkent az országban elkövetett bűncselekmények száma.

A miniszter felidézte: a közvélemény-kutatások szerint az emberek ma már biztonságban érzik magukat az otthonukban, illetve kisebb lakókörnyezetükben. Ez pedig – többek között – azon polgárőrök munkájának az eredménye, akik közvetlen kapcsolatban állnak a helyben élőkkel – értékelte, hozzátéve: a polgárőrök kiváló teljesítményt nyújtottak az illegális migráció elleni küzdelemben is. Segítségükkel 503 migránst fogtak el, illetve a polgárőrök több ezer jelzéssel segítették a határon szolgálatot teljesítő hatóságok munkáját – mondta Pintér.

A belügyminiszter végül a polgárőrök segítségét kérte a tárca új feladatainak végrehajtásához. Rámutatott, a hátrányos helyzetű térségek, illetve a romák felzárkóztatása nem sikerülhet a közbiztonság erősítése, illetve a roma polgárőrök bevonása nélkül.

Túrós András, az OPSZ elnöke a szervezet múlt évi tevékenységét értékelve azt emelte ki, hogy a polgárőrök mintegy kilencmillió órányi járőrszolgálatot láttak el közterületen. Ezzel jelentősen hozzájárultak a lakosság szubjektív biztonságérzetének javulásához, különösen a kisebb és közepes méretű településeken – fűzte hozzá.

Közlése szerint ez azt jelenti, hogy egy-egy polgárőr 140-150 órányi közterületi szolgálatot teljesített. Az egyesületi tagok 3 ezer jogsértőt értek tetten, ötvenezer esetben nyújtottak segítséget rászorulóknak és tízezer rendezvény biztosításában vettek részt.

Túrós is hangsúlyozta, hogy a polgárőrök aktívan vették ki részüket az illegális migráció elleni küzdelemből. Különösen igaz ez az OPSZ határvédelmi tagozatára, amelynek tevékenységében 1700 egyesületi tag vesz részt – mondta az OPSZ elnöke.

Az erdélyi nagysinki (Cincu) támaszponton és más romániai helyszíneken megrendezett Vigorous Warrior 19 nevű gyakorlatban 26 NATO tagállam és 13 partner ország több mint 2500 katonája és civil alkalmazottja vesz részt április első felében.

A pénteki bukaresti mentési gyakorlat forgatókönyve szerint a metróalagútban történt robbanások után kétszáz civilt kellett kimenteni a füstbe borult megállókból és az alagutakban rekedt szerelvényekről. A hadgyakorlatban részt vevő országok egészségügyi katonáit a román mentőszolgálat és katasztrófavédelem mintegy háromszáz civil mentőse segítette.

A művelet során egy ideiglenes tábori kórházat is berendeztek a “felrobbantott” metrómegállóhoz közel található közgazdasági egyetem előcsarnokában, az áldozatok szerepét pedig a vöröskereszt szakszerűen besminkelt önkéntesei játszották el.

A NATO KEKK kétévente rendezi a fogadó országgal közösen a Vigorous Warrior hadgyakorlatokat. Az idei, Romániában rendezett gyakorlatozás során humanitárius missziókra, vízi, szárazföldi és légi mentőakciókra készülnek közösen, együttműködésüket javítva a NATO egészségügyi katonái.

A hajó beengedése “ellentétben lenne Ukrajna területi egységének tiszteletben tartásával, a Krím félsziget (Oroszország általi) elcsatolásának el nem ismerésével” – magyarázta a döntést Ewa Suwara külügyi szóvivő a PAP hírügynökségnek. “Elvárjuk Oroszországtól a hajózás visszaállítását a kercsi szorosban, a 2018 novemberi incidens során elkobzott hajók visszaadását és az akkor fogságba vett ukrán matrózok szabadon bocsátását” – nyomatékosította Suwara.

A vitorlás a TASSZ hírügynökség korábbi értesülései szerint a Balti-tengeri Gdynia kikötőbe tartott, miután Észtország, szintén a Krím bekebelezésének el nem ismerésével érvelve, szerdán elutasította az orosz oktatóvitorlás hét végére tervezett behajózását. Moszkva “ellenséges aktusnak” nevezte, hogy Tallinn néhány nappal az észt elnök, Kersti Kaljulaid tervezett oroszországi látogatása előtt ilyen lépést tett.

A lengyel közszolgálati televízió szerint a Szedov hajót a világ legnagyobb vitorlásaként tartják számon, és jubileumi, századik tengeri útján a krími Kercsben működő orosz Állami Tengeri Műszaki Egyetem hallgatói utaznak fedélzetén.

Bereczki Tamás, a Baker McKenzie adatvédelmi és információbiztonsági tanácsadással foglalkozó ügyvédje szerint az elmúlt évben adatvédelemi kérdésben az Európai Unió Általános Adatvédelmi Rendelete, a GDPR uralta a híreket, amely többek között az informatikai területek számára is általános jogi keretet ad. A GDPR felé irányuló általános figyelem közepette azonban csaknem teljesen elsikkadt az a nem kevésbé fontos körülmény, hogy néhány nappal korábban itthon is hatályba léptek a NIS Irányelv hazai átültetését tartalmazó jogszabályok. A NIS Irányelv a hálózati és információs rendszerek biztonságára vonatkozó szabályokat tartalmazza, amelyeket az EU 2016/1148. sz. irányelve alapján a tagállamoknak át kellett emelniük a jogrendszerükbe.

Ezek alapján azon szervezeteknek például, amelyek alapvető szolgáltatást nyújtanak, többek között a közúti, légi, vízi vagy vasúti közlekedés irányítói, pénzintézetek, egészségügyi ágazatban az aktív fekvő-beteg ellátást végzők, az állami szektor egyes kiemelt szereplőinek kötelezően kell biztonsági kockázatmenedzsment keretében például sérülékenység elemzéseket végezniük. Így többek között adott, hogy a vállalatoknak milyen biztonsági intézkedéseket kell/kellene végrehajtani digitális rendszereikkel kapcsolatban, amelyek között végezni kell például sérülékenység teszteket is.

Mindezek ellenére a kiberbiztonsági szolgáltatások kereteit illetően komoly bizonytalanság tapasztalható a cégeknél. Magyarországon sok esetben az sem feltétlenül egyértelmű, hogy informatikai biztonsági ellenőrzéseket kik és hogyan, milyen formában végeznek és végezhetnek. „Ezzel együtt az „etikus” hackelést egyre többen, és gyakrabban emlegetik, ám ahogy az információbiztonság menedzsment feladatokkal, így ezzel kapcsolatban is komoly félreértések forognak közszájon” – mondta Bereczki.

Hacker manapság az, aki biztonsági rések, sérülékenységek után kutat rendszerekben vagy hálózatokban. Munkájuk során jellemzően intruzív és nem-intruzív módszereket alkalmaznak. Előbbi körbe tartozik például a már említett sérülékenység elemzés elvégzése, a hálózat gyenge pontjainak felderítése, vagy penetrációs tesztek végrehajtása. Egy ilyen jellegű vizsgálat során a rendszert kívülről és azon belül is megpróbálják “feltörni”. A nem-intruzív módszerek olyan elemeket takarnak, amelyek jellemzően nem a rendszerbe történő behatolásra, hanem a rendszerrel kapcsolatos ellenőrzésekre fókuszál. Ilyen például a dokumentációk, konfigurációs beállítások ellenőrzése vagy a vonatkozó szabályrendszerek felülvizsgálata. Fontos elem, hogy a választott megközelítéssel összhangban az ellenőrzéshez szükséges hozzáféréseket és felhasználókat létre kell hozni, valamint a felülvizsgálatról szóló kommunikációt és riasztásokat is meg kell tervezni, majd végre kell hajtani.

Előzetesen tisztázni kell például, hogy egy penetrációs teszt vagy egy sérülékenység elemzés milyen hálózatot – ip-címtartomány – eszközt, rendszert és adatokat (banktitok, személyes adat, minősített adat, stb.) érint. Jellemzően rögzíteni kell az adatkezelői, adatfeldolgozói pozíciókat is, a szolgáltató milyen adatokhoz férhet hozzá. Ugyanakkor nagyon kritikus terület lehet a harmadik fél – például beszállítók – adatainak, hálózatainak, rendszereinek és üzeneteinek a vizsgálata is. Sőt, a munkavállalói magánhasználattal kapcsolatban is fokozott gondossággal kell eljárni. A leggyakoribb rendszerhiányosságok között említették egyébként a szakemberek többek között a lejárt gyártói támogatású operációs rendszereket és a biztonsági frissítések hiányát, a nem megfelelő végponti védelmet, vagy a gyenge titkosítás alkalmazását is.

A vizsgálat zárásaként a „takarítást” is meg kell tenni, azaz a kockázatok értékelése és a jelentés elkészítése után a feltárt sérülékenységeket javítani kell. A használt technikai eszközöket és behatolási pontokat pedig el kell távolítani, illetve zárni kell. Ez minden elemében érzékeny feladat, hiszen a rendszer sérülékenységi szintjének javítása csorbulhat, amennyiben ez nem történik meg tökéletesen.

A formálódó digitális világban ugyanakkor az adatbiztonság fontossága megkérdőjelezhetetlen, hiszen ma már minden vállalatot érint. Ennek tükrében semmi meglepő nincs abban, hogy a legnagyobb értékű bűncselekmények – ami alól a kis- és közepes vállalkozások sem tudják kivonni magukat – világszerte az illegális rendszer- és hálózatfeltörésekből, valamint adatszerzésekből jön össze. Ezek tudatában pedig nem vonható kétségbe, hogy a következő években, évtizedekben a globális gazdasági kérdéseknek ez a terület lesz a központi eleme.

Handó Tünde a Kaposvári Törvényszék összbírói értekezletét megelőző sajtótájékoztatón megdöbbenésének adott hangot amiatt, hogy az “úgynevezett országjelentésekben” nem a jogszabályokban biztosított garanciák, tények vagy a tényleges gyakorlat, hanem mindenféle bulvárhírekből merített információk “köszönnek vissza” a magyar bírák ítélkezéséről.

Hangsúlyozta, a magyar bírók függetlenségét százötven évvel ezelőtt elfogadott szabályok, hatályos rendelkezések garanciális elemei biztosítják, s egy közelmúltban végzett felmérésben a bírók döntő többsége is úgy nyilatkozott: függetlennek tartja magát.

Az OBH elnöke utalt arra, Magyarországon már a bírói hatalomról szóló 1869. évi IV. törvény tiltotta, hogy bírók politikai egyletek tagjai legyenek, szemben Franciaországgal, Németországgal, vagy Hollandiával, ahol ez ma is lehetséges.

A jelenleg is hatályos, a bírósági szervezetről szóló törvény kimondja, hogy a bírók függetlenek, a jogszabályok alapján meggyőződésüknek megfelelően döntenek, nem befolyásolhatók, nem utasíthatók az ítélkezési tevékenységükkel összefüggően – közölte.

Hozzátette, hogy a jogállási törvény alapján pedig a bíró minden ügyben befolyástól mentesen és részrehajlás nélkül köteles eljárni, ami az ügyfelek számára jelent biztosítékot.

Handó kiemelte, idén harmadik alkalommal tették lehetővé a bírák számára az úgynevezett integritás kérdőív kitöltését. A kérdésekre egy hónapon át elektronikus úton, önkéntes és anonim módon lehetett válaszolni. A résztvevők száma 489 volt, ez a bírói kar tagjainak 17 százaléka. A válaszadók 96,52 százaléka nyilatkozott úgy, hogy függetlennek tartja magát, ítélkezésében külső befolyást nem kell elszenvednie – mondta.

Az OBH elnöke kitért arra: a résztvevők ötven százaléka számára nincsenek az ítélkezést befolyásoló jogon kívüli tényezők, mások úgy érzik, védekezniük kell olyan, egyébként természetes hatások ellen, mint a felek tárgyalótermi magatartása, a médiatartalmak, közéleti szereplők megnyilvánulása.

A bírók 95 százaléka úgy nyilatkozott, nem találkozott befolyásolásra irányuló kísérlettel, ami nagyon pozitív, csakúgy, mint az, hogy 80 százalékuk tudatosan kerüli az integritását veszélyeztető helyzeteket – jegyezte meg.

Handó közölte, a bírók háromnegyede szerint az igazgatási döntések átláthatóak a bírósági szervezetben, ahol egyébként Európában példátlanul nagy bírói részvételt biztosítanak a különböző projektekben, pályázatokban, hálózatokban.

“A bírósági szervezeten belül ugyanakkor nem engedhetjük meg, hogy az önérdek felülírja a közérdeket, s az önérzet a közérzetet, ezt a bírókban szeretném tudatosítani” – fogalmazott az OBH elnöke.

Timmermans: egyre több EU-tagországban vetődnek fel problémák a jogállamiságot illetően
Az Európai Unió egyre több tagországában vetődnek fel problémák a jogállamiságot illetően, ami arról győzte meg az Európai Bizottságot, hogy minden rendelkezésére álló eszközt felhasználjon annak érdekében, hogy az EU értékeit megerősítse, azok között is a jogállamiság érvényesülését a leghatékonyabb módon – jelentette ki Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke. “Egyes tagállamok politikai erői arra hivatkoznak, hogy le akarnak számolni a kommunista örökséggel, ugyanakkor a bírákat úgy nevezik ki, hogy betelefonálnak a pártközpontba” – fogalmazott. Az Európai Bizottság minden eszközt fel fog használni arra, hogy megakadályozza az ilyen intézkedéseket, ez ugyanis nem nemzeti ügy. A tapasztalat pedig azt mutatja, ha az Európai Bizottság betartatja az uniós szabályokat, az megnöveli az Európai Unióba vetette bizalmat – mondta az alelnök.

Kovács Ákos bejelentette, hogy idén újabb díszfestésű Mi-24-es helikopterekkel bővül a múzeum állománya: a RepTárba kerül a 714-es oldalszámú Golden Hind, vagyis Arany Szarvastehén mintázatú gép és a 716-os Csőrike II. Az első különleges Mi-24-es harci helikopter a 117-es oldalszámú, rétisas festésű Csőrike I. 2017-ben érkezett a múzeumba.

A RepTár gyűjteményébe érkezik az 1975 májusában Otrokovicében készült, 0076-os gyári számú Zlin-43 repülőgép is, amelyet 1976. április 30-án állított üzembe a Magyar Honvédség, majd a típus kivonása után 2007 márciusában átadták a Magyar Repülőszövetségnek. A repülőgép utolsó üzembentartója a Honvéd Sportrepülő Egyesület volt.

Kovács Ákos elmondta: minden múzeum számára az a legnagyobb elismerés, ha egy látogató azért tér vissza, hogy felajánlja a család féltve őrzött relikviáit. A felajánlások közül a legértékesebb Zoltán Lajos pilótaszemüvege. Eszmei érték szerint pedig az Ujvári-hagyaték, mivel átfogó képet ad a korai aviatikából és az első világháborúból.

Magó Károly roncskutató, az MH86 Szolnok Helikopterbázis zászlósa arról beszélt, hogy a RepTár fennállása óta mintegy 1500 felajánlott tárgyat kapott, köztük újságot, könyvet, jelvényt, felszerelési és emléktárgyat, egyenruhát, dokumentumokat, fényképeket, második világháborús emlékeket, modelleket.

Hozzátette: az 1939. március 24-i magyar-szlovák légi harcok voltak az első megmérettetései a Magyar Királyi Honvéd Légierőnek, a harcok emléktárgyai igen népszerűek voltak. Egy szlovák területen lelőtt roncs motorjának dugattyúiból hamutartókat készítettek, amelyekbe a pilótajelvényt, a harc helyét és dátumát belevésték. A vászonborításból a szlovák légierő felségjelzését kivágták és ebből is emléktárgyak készültek. A RepTár a felvidéki légi harcok 80. évfordulója alkalmából egy évre kölcsön kapta a tárgyakat, amelyet már megtekinthetnek a látogatók.

Az ügyvezető a programokról szólva elmondta, hogy május 1-jén lehetőség lesz a Mig-29 vadászgépbe is beszállni, csakúgy, mint öt további repülőgépbe és helikopterbe. Május 26-án a gyermeknap alkalmából izgalmas programokkal várják a látogatókat. A meglévő élményelemek mellett – akadálypálya, 4D mozi, szimulátorok, játszótér, pilótapont – további meglepetéseket kínálnak az érdeklődőknek.

Június 22-én, a Múzeumok éjszakáján hosszabb nyitva tartás mellett tartanak tárlatvezetéseket. Emellett a RepTár Esték keretein belül az Eltérített, lelőtt, elszabadult, eltűnt repülőgépek című előadást hallhatják az érdeklődők Kositzky Attila nyugállományú repülő altábornagytól. Július 5-én Ákos ad koncertet, augusztus 31-én piknikre várják a látogatókat.

Az ügyvezető jelezte: elkészült egy múzeumpedagógiai kiadvány, amelyben csoportok részére ajánlanak korosztályra specializált foglalkozásokat.

A friss értékelés szerint januárban 4600-an érkeztek a négy fő migrációs útvonalon keresztül az EU-ba, ez hét százalékos csökkenést jelent a februári adatokhoz képest. Az év első három hónapjában regisztráltak száma összesen 17 900 volt, 13 százalékkal kevesebb, mint tavaly.

Az olaszországi visszaesés miatt már jó ideje Spanyolország volt a legfőbb belépési pont, azonban mostanában ott is jelentősen bezuhant az érkezők száma, így most a kelet-mediterrán útvonal lépett elő az első helyre. Görögországban nagyjából háromezer embert jegyeztek fel a hatóságok, tíz százalékkal többet, mint egy hónappal korábban, idén eddig összesen kilencezret. Legnagyobb csoportjukat az afgánok és a törökök tették ki, előbbiek jellemzően a tengeren, utóbbiak a szárazföldön keresztül érkeznek.

A nyugat-balkáni útvonalon csaknem 650 bevándorlót regisztráltak márciusban, a negyedéves 2300-as adat pedig 81 százalékkal magasabb az egy évvel ezelőttinél. Legtöbbje az érkezőknek afgán volt.

A spanyolországi illegális határátlépések száma márciusban felére csökkent, mintegy 450-re. Az év első három hónapjában az erős januári számok miatt összesen azonban 5450 volt az érkezők száma, 54 százalékkal több, mint 2018-ban. A migránsok között legtöbben továbbra a marokkói állampolgárok voltak.

Olaszországban a februárban regisztrált, kilencéves rekordalacsony számok után valamelyest ugyan nőtt a bevándorlók száma, de így is csak 225 volt. 2019 első negyedévében összesen 480 érkezőt jegyeztek fel az olasz partokon – többségük tunéziai és algériai – , ami 92 százalékos csökkenés a tavalyi adatokhoz képest.

A török külügyminiszter az NTV török hírtelevíziónak nyilatkozva rámutatott: több NATO-szövetségesnek például Sz-300-asai vannak. Hozzátette: Jens Stoltenberg NATO-főtitkár azt mondta, hogy minden tagállam olyan védelmi rendszert vesz, amilyet akar.

A török diplomácia vezetője kiemelte: azok, akik megkérdőjelezik Törökország NATO-tagságát, Oroszország ellenségei. Attól, hogy ők azok, Ankarának még nem kell annak lennie – szögezte le.

Cavusoglu kifejtette: az Sz-400-asok állítólag fenyegetést jelentenek az amerikai F-35-ös vadászbombázókra. Jelezte: Ankara azt kérte Moszkvától, hogy az Sz-400-asok ne orosz, hanem egy új kialakításnak köszönhetően török irányítás alatt legyenek.

A török külügyminiszter emlékeztetett: javasolták egy olyan munkacsoport létrehozását, amely kivizsgálja, hogy az Sz-400-asok tényleg veszélyt jelentenek-e a NATO-rendszerekre. Még nem érkezett válasz a megkeresésre – tette hozzá.

Cavusoglu arról is beszámolt, hogy az Egyesült Államok nem adott garanciát arra, hogy Törökországnak elad az amerikai Patriot légvédelmi rendszerből, aminek következtében Ankara akár egy második adag Sz-400-ast is beszerezhet Oroszországtól. Sürgősen szükségünk van az Sz-400-asokra, Törökország “nem egy rózsakertben található” – fogalmazott Cavusoglu, aki szintén kilátásba helyezte, hogy ha Ankara nem tud hozzájutni Washingtontól az F-35-ösökhöz, akkor máshonnan szerez be harci gépeket.

Az Egyesült Államok és Ankara más NATO-szövetségesei már többször panaszt emeltek Törökország orosz fegyvervásárlást célzó terve ellen. Charles Summers, az amerikai védelmi minisztérium szóvivője április elején bejelentette: az Egyesült Államok első lépésként leállította az F-35-ösök fogadásához és hadrendbe állításához szükséges felszerelések és kézikönyvek szállítását.

Cavusoglu néhány nappal később Washingtonban, a NATO jubileumi külügyminiszteri tanácskozásán közölte: Ankara nem lép vissza az orosz légelhárító rakétarendszer megvásárlásától, mert az már egy lezárt megállapodás. Mike Pence amerikai alelnök viszont éppen arról beszélt, hogy Ankarának választania kell, hogy továbbra is fontos tagja marad-e “a történelem legsikeresebb katonai szövetségének”, vagy kockáztatja a NATO-partneri viszonyt. Az Anadolu török hírügynökség katonai források hivatkozva ezt követően azt jelentette, hogy Ankara továbbra is egyeztetéseket folytat Washingtonnal az amerikai F-35-ös vadászgépek leszállítását illetően annak ellenére, hogy a Pentagon akár a vadászgépek eladásáról kötött egyezmény felmondását, sőt Törökországnak a fejlesztési programból való kizárását is kilátásba helyezte.

Az amerikai félnek az első két F-35-öst júniusban, míg az oroszoknak az első Sz-400-asokat július folyamán kellene leszállítania Törökországnak.

Az államtitkár kiemelte: a magyar családok nyugodt húsvéti készülődését szolgálja az országos fogyasztóvédelmi vizsgálat, amely során március közepe óta az üzletekben, webáruházakban, vásárokon, piacokon ellenőriznek a fogyasztóvédők. Keszthelyi Nikoletta, az ITM fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkára ismertette: a húsvéti ellenőrzés során eddig 77 terméket vizsgáltak a minisztérium akkreditált laboratóriumában, a tapasztalatok szerint eddig elsősorban a fogyasztói tájékoztatással volt gond.

Elmondta, a 77 vizsgált termékből 37 sonka, 20 csokoládé figura, és 20 pálinka volt. A sonkák közül négy nem felelt meg az előírásnak, három nyers sonkánál a sótartalommal volt probléma, egy gépsonkában az előírtnál kevesebb fehérjét találtak, illetve a nedvessége magasabb volt a megengedettnél. A kifogásolt sonkák közül három már lekerült a polcokról – tette hozzá.

A helyettes államtitkár elmondta, a húsvéti csokoládé nyuszik közül 5 étcsokoládéból és 15 tejcsokoládéból készült terméket ellenőriztek. A 20 csoki nyúlból egy címkézésével akadt probléma, a tejcsokoládé figura csomagolásán a megengedett növényi zsiradék felhasználását nem tüntették fel.

A vizsgálaton jól szerepeltek a pálinkák, mind a 20 termék megfelelt az előírásoknak – mondta Keszthelyi.

A fogyasztóvédők 500 üzletben végeztek próbavásárlást, az üzletek 40 százalékánál találtak kifogásolnivalót. Tipikus volt az árfeltüntetéssel kapcsolatos probléma, például az akciós terméket a kiírtnál magasabban akarták értékesíteni. A kereskedők szinte minden esetben adnak blokkot, így a vásárlást követően ellenőrizhető, hogy a polcon feltüntetett árért adták-e el a terméket – mondta Keszthelyi.

A helyettes államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy a húsvéti ellenőrzés laboratóriumi eredményei a kormany.hu honlapon olvashatók.

A férfit a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntettének kísérletével gyanúsítja.

A nyomozás adatai szerint a sértett négy hónapja a gyanúsított Pest megyei ingatlanában lakott albérletben, különálló lakrészben. Mind a gyanúsított, mind a sértett rendszeresen fogyasztott szeszes italt. Volt köztük tettlegesség a bűncselekmény előtt is, ekkor a gyanúsított egy balta fokával többször megütötte a sértett mellkasát. A sértett azonban nem ment orvoshoz és nem is tett feljelentést – olvasható a közleményben.

A gyanúsított többször kereste mobiltelefonon a sértettet, ő azonban nem fogadta hívását. Ezért a gyanúsított, aki hazatérése után italozott, “indulatos lett”, magával vitt egy benzineskannát, majd a sértett lakrészében az ágyon fekvő, szintén ittas férfira öntötte és meggyújtotta a benzint. A sértett takarója és nadrágja meggyulladt, és bár egy ruhadarabbal sikerült eloltania a tüzet, így is másodfokú égési sérüléseket szerzett.

A végzést az ügyész tudomásul vette, a gyanúsított és védője fellebbezett, így a döntés nem végleges, de végrehajtható.

A februárban a vietnami fővárosban tartott csúcstalálkozóra utalva Pompeo így fogalmazott: “úgy jöttünk el Hanoiból, hogy jobban megértettük egymást”. Hozzátette, hogy Donald Trump és az észak-koreai vezető éppen egymás álláspontjának jobb megértése révén tudott előrehaladást elérni a tárgyalásokon.

“Nem jutottunk olyan messzire, mint ahogyan azt a világ elvárta volna” – fogalmazott Pompeo a CBS televíziónak adott interjújában.

Trump és Kim a tavaly júniusban, Szingapúrban megtartott első csúcstalálkozót követően az idén februárban már második alkalommal találkozott egymással. Hanoiban sem sikerült azonban kompromisszumos megállapodásra jutniuk. Az észak-koreai vezető ugyanis az országa ellen hozott szankciók teljes körű feloldását kérte részleges atomfegyver-mentesítésért cserében, az amerikai elnök azonban ebbe nem egyezett bele, mivel az Egyesült Államok szerint Észak-Korea teljes körű atomfegyver-mentesítésére van szükség. A hanoi csúcsértekezlet ezért a tervezettnél korábban véget is ért.

A pénteki televíziós interjúban Pompeo azt mondta, hogy nem érez csalódottságot a második csúcsértekezlet eredménytelensége miatt.

“Eltökéltek vagyunk, és meggyőződésem, hogy az észak-koreaiak szintén elszántak. Kim megígérte nekem és megígérte Trumpnak is, hogy végrehajtja az atomfegyver-mentesítést. Most az én csapatomon a sor, hogy ez meg is történhessen” – fogalmazott az amerikai diplomácia vezetője.

A külügyminiszter ugyanakkor hangsúlyozta, hogy mindaddig nem oldják fel az Egyesült Államok és az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) által hozott szankciókat Phenjan ellen, amíg be nem fejeződik az ország teljes atomfegyver-mentesítése. Megerősítette azt is, hogy a diplomáciai csatornák változatlanul működnek Washington és Phenjan között.

Trump a jövő héten a Fehér Házban fogadja Mun Dzse In dél-koreai elnököt, hogy megvitassák a többi között az észak-koreai helyzetet. Hírügynökségi jelentések szerint Kim ugyanezen a napon mond beszédet az észak-koreai fővárosban.

Az elnök a mikroblog-bejegyzésben azt hangsúlyozta, hogy ötszázmilliárd dollár értékű drogot csempésznek Mexikóból az Egyesült Államokba, s ezért fontolgatja a büntetőintézkedéseket. Nem fejtette ki azonban, hogy konkrétan milyen gazdasági intézkedéseket tervez.

Megismételte egyúttal a csütörtökön megfogalmazott fenyegetését is a büntetővámokról. Mint írta: ha Mexikó “bármilyen oknál fogva felhagyna az országba érkezett illegális migránsok visszatoloncolásával oda, ahonnan jöttek, az Egyesült Államok kénytelen lesz 25 százalékos vámot kivetni a Mexikóban gyártott autókra”. Hozzátette: ha ez sem működik, lezárja a határokat.

Trump újabb Twitter-bejegyzésben közölte, hogy útnak indul a déli határhoz, hogy megtekintse az épülő új határfal egy részét.

Közben Letitia James New York-i államügyész szintén Twitteren bejelentette: az Egyesült Államok húsz tagállama indítványt terjesztett elő annak megakadályozására, hogy a rendkívüli állapot kihirdetésével nem a kongresszus által jóváhagyott összegből, hanem más forrásokból teremtsenek elő pénzt a déli határokra tervezett fal építéséhez. “Ez a fal szükségtelen” – írta James, hozzátéve, hogy megépítése szerinte hatalommal történő visszaélés, továbbá az erre fordítandó pénzt az amerikaiak megsegítésére lehetne felhasználni.

A brüsszeli testület üdvözölte a lépést, amely közleménye szerint az európai nyomásgyakorlásnak köszönhető. A közösségi oldal egyebek mellett részletesen ismertetni fogja, hogy milyen, felhasználói adatokon alapuló szolgáltatásokat értékesít harmadik felek számára. Világosan közzéteszi emellett azt is, hogy a felhasználók hogyan szüntethetik meg a profiljukat, illetve a fiókok milyen okokból tilthatók le.

Mint írták, a vállalat a felhasználási feltételekben elmagyarázza majd, hogy az ingyenes szolgáltatásokért cserébe hozzá kell járulni az adatok megosztásához és a kereskedelmi hirdetésekhez. Ebből egyértelműen ki fog derülni, hogy a Facebook üzleti modellje keretében célzott reklámszolgáltatásokat értékesít a kereskedőknek a felhasználók profiljából származó adatok elemzésével – mutattak rá.

“Ha a Facebook vissza akarja nyerni a fogyasztók bizalmát az elmúlt időszak botrányai után, akkor nem szabad bonyolult jogi szakzsargon mögé bújnia azt illetően, hogy miként keres milliárdokat az emberek adatain” – mondta Vera Jourová fogyasztóvédelemért felelős uniós biztos.

Az amerikai cég legkésőbb június végéig maradéktalanul eleget fog tenni világszerte az általa vállalt kötelezettségeknek, amit a bizottság ellenőrizni fog. Az Európai Bizottság és a tagállamok fogyasztóvédelmi hatóságai tavaly arra kértek a Facebookot, hogy hozza összhangba felhasználási feltételeit az uniós joggal.

Beke Istvánt és Szőcs Zoltánt 2018 júliusában öt-öt év börtönbüntetésre ítélte terrorizmusért a román legfelsőbb bíróság, mert lehallgatott beszélgetéseikből és a Beke lakásán talált petárdákból a román hatóságok arra következtettek, hogy házi készítésű pokolgépet akartak robbantani Kézdivásárhely főterén 2015-ben, a december elsejei román nemzeti ünnepre szervezett katonai parádén.

Jogorvoslati kérésüket arra alapozták, hogy olyan tettért ítélték el őket, amelyet a román büntetőjog nem tartalmaz. Ügyvédeik a tárgyaláson azzal érveltek, hogy az állítólagos robbanószerkezethez használatos petárdák senkinek az életét nem veszélyeztették, másfelől a vádiratban leírt bűncselekmény célja nem felel meg a terrorizmusról szóló törvény 32. cikkében meghatározott – az államhatalom megingatására, a lakosság megfélemlítésére, az országos vagy nemzetközi szervek zsarolására irányuló – célok egyikének sem.

A vádirat szerint a két székelyföldi férfi a helyi román közösségre akart ráijeszteni, hogy máskor ne szervezzen katonai parádét a nemzeti ünnepen, márpedig ez a célkitűzés nem illeszthető be a terrorizmusról szóló törvényben felsorolt, országos és nemzetközi szintű fenyegetést feltételező meghatározásba – érveltek az elítéltek jogi képviselői.

A vádhatóság képviselője ezt megalapozatlannak minősítette. A legfőbb semmítő- és ítélőszék később teszi közzé indoklását, határozatának kivonatában azonban szintén a rendkívüli jogorvoslati kérés megalapozatlanságára hivatkozott. A bíróság határozata jogerős.

A tárgyaláson családtagjaikon kívül Csóti György, a Kisebbségi Jogvédő Intézet igazgatója és az RMDSZ-frakció háromszéki törvényhozói is jelen voltak.

“Ismét bebizonyosodott, hogy Romániában nincs független igazságszolgáltatás, és a soviniszta, magyargyűlölő erők által irányított titkosszolgálatok diktálnak” – kommentálta a bíróság döntését Csóti.

Hozzátette: a Kisebbségi Jogvédő Intézet több nemzet európai parlamenti képviselőjét szándékszik megkeresni azzal a felkéréssel, tegyenek lépéseket az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikkelye szerinti eljárás megindítására Románia ellen, hiszen Romániában szerinte bizonyíthatóan “rendszerszintű a jogállamiság nemzeti hovatartozáson alapuló megsértése”, amint azt a székelyföldi polgármesterek elleni perek és restitúciós eljárások is bizonyítják.

A Központi Nyomozó Főügyészség a közleményében azt írta: a körzeti megbízott rendőr március 20-án a 2-es számú főúton, Rétság térségében három külföldi kamionvezetőtől sebességtúllépést állítva bírságként készpénz fizetését kérte, majd a 100 eurót és 80 zlotyt eltette.

Az ügyben a volt rendőr főtörzsőrmestert a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség állította a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa elé. A bíróság három rendbeli “az előnyért hivatali helyzetével egyébként visszaélve elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette miatt kérte börtönbüntetés kiszabását” – írták.

Az ügyészség tudomásul vette az ítéletet.

Az európai szervezet honlapján publikált közlemény szerint évente ezer járaton okoznak problémát a rendetlen utasok, viselkedésükkel nemcsak az utastársaik, de a személyzet, így a járat biztonságát is veszélyeztetik.

Az esetek legalább hetven százalékában agresszióig fajul a konfliktus, ezen belül 72 százalékban már fizikai erőszakot is alkalmaznak az utasok. Ekkor a járat kapitánya az út megszakítása mellett is dönthet, ez havonta átlagosan egyszer fordul elő, de a viselkedni nem tudó utasok miatti incidensek száma az elmúlt évben harmadával nőtt az unión belül az előző évihez képest.

Az EASA felhívja a figyelmet arra, hogy a járat és minden utas biztonságát veszélyeztetik az agresszív utasok, amely így plusz rizikófaktor a légiközlekedésben. További probléma az EASA szerint, hogy egy részeg utas a kimenekítéskor nem tudja követni az instrukciókat.

Az EASA közölte: bár a rendetlen utasok száma a teljes utasforgalomhoz viszonyítva alacsony, de növekvő számuk miatt cselekvésre van szükség. Az ügynökség #notonmyflight című kampányához már csatlakoztak a nagyobb európai repülőterek, illetve légitársaságok, köztük a Ryanair, illetve a Wizz Air is.

“Az Eötvös Loránd Egyetem 2019 világbajnoka” – tette közzé honlapján gratulációját a jogászversenyt rendező szervezet, a nemzetközi joghallgatók szövetsége (angol rövidítéssel: ILSA).

Az 1960 óta minden évben Washingtonban megrendezett Philip C. Jessup Nemzetközi Jogi Perbeszédverseny a világban a nemzetközi jogot hallgató diákok számára a legnagyobb múltú és legnagyobb szabású nemzetközi megmérettetés. A szombaton véget ért versenyben a magyar egyetemisták száz ország több mint 680 egyetemének diákjai között voltak a legjobbak, olyan tekintélyes egyetemek hallgatót utasítva maguk mögé, mint az amerikai Yale és Berkeley, vagy a londoni King’s College.

A XX. század amerikai diplomatájáról és jogászáról, Philip C. Jessupról elnevezett versenyben a diákoknak nemzetközi bíróság előtt zajló per szimulációja során kell perbeszédet mondaniuk ügyvédként, mind a felperesi, mind az alperesi oldalon. De nem “csak” perbeszédet prezentálnak, hanem előtte kutatómunkáról számolnak be, beadványokat terjesztenek elő, írásbeli és szóbeli vázlatot készítenek a perbeszédekről, emlékeztetőket írnak. Vagyis írásban és szóban egyaránt megméretik magukat, a végeredmény pedig a képzeletbeli per több szakaszában végzett munka eredménye.

Az egyetemisták munkáját tekintélyes jogászokból álló bizottság bírálja el. A magyar diákcsapatot Kajtár Gábor, az ELTE nemzetközi jogi tanszékének adjunktusa készítette fel.

Az amerikai külügyminisztérium által hétfőn kiadott közlemény szerint a szóban forgó személyek közeli családtagjai se léphetnek az Egyesült Államok területére.

A szaúdi vezetést élesen bíráló Dzsamál Hasogdzsi újságírót tavaly október 2-án gyilkolták meg Szaúd-Arábia isztambuli főkonzulátusán. Rijád a gyilkosságot először tagadta, később azonban – annak ellenére, hogy nyilvánosságra került hangfelvételek bizonyították a gyilkosság tényét – azt állította, hogy az újságíró dulakodásban vesztette életét. A gyilkosság vádlottjainak pere januárban kezdődött Rijádban.

Washington tavaly novemberben már szankciókkal sújtott 17 szaúdi állampolgárt, akiknek gyaníthatóan közük volt a gyilkossághoz. Az Egyesült Államokban azonban mind a mai napig éles bírálatok érik a kormányzatot, mert még republikánus politikusok is úgy ítélik meg, hogy Donald Trump nem lépett fel keményen Szaúd-Arábiával szemben.

Az amerikai elnök többször kifejtette, hogy fontosnak tartja a Washington és Rijád közötti stratégiai szövetséget, kivált Irán térségbeli szerepének kiegyensúlyozása végett.

Benkő Tibor, aki hétfőn fogadta a horvát védelmi minisztert, Damir Krsticevicet, a műsorban azt mondta: Horvátország is úgy látja, hogy “amit elődeink kiharcoltak”, azt meg kell védeni. A déli fenyegetettség vonatkozásában a migrációs válság kezelését is egyaránt fontosnak tartják – tette hozzá.

A honvédelmi miniszter kiemelte: horvát kollégája megerősítette, hogy Horvátország területére jogtalanul, igazolatlanul nem léphetnek migránscsoportok. Horvátország hasonló módon látja a biztonsági kihívásokat és hasonló lépéseket is tesznek, mint Magyarország – közölte.

Benkő és Krsticevic két dokumentumot írt alá: egy légtérrendészeti kormányközi megállapodást, valamint egy közép-európai többnemzeti hadosztály létrehozásáról szóló szándéknyilatkozatot.

A magyar miniszter kiválónak nevezte a két ország közötti védelmi együttműködést.

A légtérrendészeti megállapodással kapcsolatban azt mondta, az együttműködés alapja a közös bizalom, s az lehetővé teszi, hogy a két ország egymás légterében engedély nélkül hajthasson végre légtérrendészeti feladatokat. A magyarországi parancsnoksággal létrehozandó többnemzeti hadosztály létrehozásáról szóló szándéknyilatkozatot Horvátország elsőként írta alá.

Benkő megjegyezte, az elmúlt fél évben ezek mellett más megállapodásokat is kötött a két ország, ezek mind a térség biztonságának erősítését szolgálják.

A belgrádi különleges bíróság harminc év letöltendő börtönbüntetésre ítélte az elsőrendű vádlottat, Radomir Markovicot, aki a Milosevic-rezsim hírhedt állambiztonsági szolgálatának volt a vezetője húsz évvel ezelőtt, amikor Slavko Curuvija ellenzéki oknyomozó újságírót meggyilkolták. A bíróság szerint bizonyítást nyert, hogy ő adta ki a parancsot a gyilkosságra.

Markovic 2001 óta negyvenéves börtönbüntetését tölti a Vuk Draskovic ellenzéki pártelnök ellen 1999-ben elkövetett merénylet miatt, amelyet a politikus túlélt, de négyen meghaltak. A szerbiai jogrend szerint az ítéletek nem adódnak össze, hanem a legsúlyosabbat kell figyelembe venni, így Markovic büntetése a korábban kiszabott negyven év letöltendő börtönbüntetés marad.

Szintén harminc év letöltendő fegyházbüntetésre ítélték Milan Radonjicot, a szerb állambiztonság belgrádi központi irodájának egykori vezetőjét. Miroslav Kurakot és Ratko Romicot, az állambiztonsági hivatal másik két tagját pedig húsz-húsz év börtönbüntetéssel sújtotta a bíróság. Kurak holléte máig ismeretlen, ellene nemzetközi elfogatóparancs van érvényben. Radonjicot és Romicot 2014 januárjában fogták el.

Az ítéletet szinte napra pontosan Curuvija meggyilkolása után húsz évvel mondták ki. Az újságírót 1999. április 11-én, a NATO jugoszláviai légicsapásainak idején belgrádi lakása előtt gyilkolták meg. A merénylők 17 lövéssel végeztek vele. Ez volt a Milosevic-rezsim egyik legbrutálisabb és legnagyobb nemzetközi visszhangot kiváltó bűnténye.

Néhány nappal korábban a Politika Ekspres című újságban a Slobodan Milosevic jugoszláv elnök rezsimjét bíráló újságírót hazaárulónak nevezték, aki “vágyott arra, hogy a NATO lebombázza Szerbiát”. A vádirat szerint Curuviját azért ölték meg, mert nyilvánosan felszólalt az ország politikai vezetése ellen, és kijelentéseivel lehetősége volt befolyásolni a közvéleményt.

Azt továbbra sem lehet tudni, hogy pontosan kik voltak a gyilkosság megrendelői, de többen már a kezdetektől fogva Milosevicet és feleségét, Mira Markovicot emlegették felbujtóként. Az utóbbi években a szerb sajtó szinte biztos információként kezelte, hogy a felbujtó a néhai diktátor felesége volt. Markovic Oroszországban kért menedéket, és ma is ott él, Milosevic pedig 2006-ban hunyt el a hágai Nemzetközi Törvényszék börtönében. Markovic azóta sem nyilatkozott az ügyben.