Biztonságpiac

A Budakörnyéki Járásbíróság elrendelte egy fóti férfi letartóztatását, aki kisebb “drogbarlangot” rendezett be a lakásán – közölte a Budapest Környéki Törvényszék.

A gyanúsított 2020 elejétől különböző típusú kábítószereket értékesített a lakóhelyén, ahol porciózta és tárolta is a drogot – írták.

Idén március 26-án, mielőtt a rendőrség elfogta egy gyorsétteremben, két ügyfelének grammonként húszezer forintért értékesített kokaint az otthonában a férfi. Az autóját és a lakását ezután a hatóság átkutatta és több mint egymillió forint készpénzt, kábítószergyanús anyagokat, valamint a porciózásukhoz szükséges eszközöket foglalt le.

A férfi esetében fennáll a szökés, elrejtőzés veszélye, és mivel a drogkereskedést “létfenntartása biztosítására, szervezett rendszerben látszik elkövetni”, szabadlábon hagyása a bizonyítást veszélyeztetheti, ezért az ügyészi indítvány szerint a legsúlyosabb kényszerintézkedés elrendelése indokolt – emelték ki a közleményben.

Az ügyész és a gyanúsított tudomásul vette a nyomozási bíró döntését, a védő azonban fellebbezett ellene, így a végzés nem végleges, de végrehajtható.

The post Drogbarlangot üzemeltetett, letartóztatták appeared first on .

A hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) kedden, másodfokon hozott ítéletében megerősítette Bosco Ntaganda kongói lázadóvezér háborús és emberiesség elleni bűncselekmények miatt 2019 novemberében elsőfokon kiszabott 30 éves szabadságvesztését.

A Nemzetközi Büntetőbíróság indoklásában közölte, a lázadóvezér ellen felhozott összes vádpontot megalapozottnak találta, amelyek között gyilkosságok, etnikai alapú üldözés, nemi erőszak, szexrabszolgaságra kényszerítés és gyerekkatonák toborzása szerepelnek.

Kijelentették, a bűncselekmények súlyossága és nagysága miatt nem találtak valódi enyhítő körülményeket, ezért indokolt a három évtizedes szabadságvesztés, és ezzel semmisnek tekintik az idén 47 éves hadúrnak a 2019-ben hozott elsőfokú ítélet elleni fellebbezését. Az ítélet jogerős, fellebbezésnek nincs helye – tették hozzá.

Ez a leghosszabb börtönbüntetés, amelyet az ICC valaha kiszabott.

Nemzetközi Büntetőbíróság legutóbb március elején foglalkozott Bosco Ntaganda ügyével, akkor 30 millió dollár (mintegy 930 millió forint) kárpótlást ítélt meg a volt kongói hadúr áldozatainak. A jóvátételre a Ntaganda vezette Kongói Felszabadítás Hazafias Erői (FPLC) félkatonai szervezet által lemészároltak hozzátartozói, a nemi erőszak és szexuális rabszolgaság áldozatai és a szervezet által toborzott gyermekkatonák jogosultak. A kártalanítás több mint 100 ezer embert érint. A szervezet történelmében ez eddig a legmagasabb összegű jóvátételi határozat.

A 2015 szeptembere óta tartó per során több mint 2100 áldozatot hallgattak meg. Ntaganda, aki az eljárás során végig ártatlannak vallotta magát, a Kongó Felszabadítása Hazafias Erői (FPLC) nevű félkatonai szervezet “vezérkari főnöke” volt. A szervezet a 2000-es évek elején rendkívül súlyos bűntetteket követett el az ország északkeleti részében. Sajtóhírek szerint több esetben várandós nőket és gyerekeket is lemészároltak, a nemi erőszak pedig mindennapos volt.

A milíciát vezetőt Thomas Lubanga Dyilo kongói hadúr jelenleg 14 éves börtönbüntetését tölti Hágában.

A Terminátor gúnynéven is ismert Ntaganda később az M23 nevű kongói milíciának is tagja volt, amely végül békeszerződést írt alá a kormánnyal 2013-ban. A férfi éveken át tartó bujkálás után ebben az évben váratlanul feladta magát az Egyesült Államok ruandai nagykövetségén.

Az 1998 és 2003 között dúlt kongói belső háborúskodások során milliók vesztették életüket.

A háborús és emberiesség elleni bűncselekmények kivizsgálására 2002-ben megalakított Nemzetközi Büntetőbírósághoz 123 ország csatlakozott, az Egyesült Államok azonban nem fogadja el a testület joghatóságát. Az ICC a világ első állandó törvényszéke, amely a háborús és emberiesség elleni bűnöket akkor is vizsgálja, ha az adott ország erre nem képes vagy nem hajlandó. A törvényszék csak a 2002. július 1. után elkövetett bűncselekmények ügyében ítélkezhet, joghatósága az alapokmányát ratifikáló országokra terjed ki.

The post A Nemzetközi Büntetőbíróság megerősítette Bosco Ntaganda volt kongói lázadóvezér harmincéves börtönbüntetését appeared first on .

A rendőrök 655 emberrel szemben intézkedtek hétfőn a maszkviselési kötelezettség figyelmen kívül hagyása miatt – közölte a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs ügyeleti központjának vezetőhelyettese.

Kiss Róbert elmondta, ezzel 41 824-re nőtt a maszkviselési szabályok megsértése miatt indított intézkedések száma az erről szóló kormányrendelet hatályba lépése óta. Ismertetése szerint hétfőn közterületen 632 emberrel szemben léptek fel, mert nem viseltek maszkot, közülük 121-et figyelmeztettek, 287-et megbírságoltak, 224-et feljelentettek. Tömegközlekedési eszközökön és azok várakozó helyein 18, míg kereskedelmi üzletekben öt emberrel szemben intézkedtek.

Az alezredes szólt arról is, hogy eljárás indult egy Budapesten, a VI. kerületi Király utca egyik lakásában zajlott 35 fős magánrendezvény szervezője és résztvevői ellen. Egyúttal arra hívta fel a figyelmet, hogy az ilyen nagy lélekszámú házibulik veszélyeztetik a résztvevők és mások életét, egészségét.

A koronavírus-járvány harmadik hullámában különösen fontos a védelmi intézkedések betartása, a kontaktusok elkerülése, illetve a magánrendezvények mellőzése, szükség esetén azok minél szűkebb körű megtartása – mondta az alezredes. Kiss hangsúlyozta: “mindent meg kell tennünk azért, hogy a kontaktusokból eredő tömeges megbetegedést elkerüljük”, ezzel is csökkentve az egészségügyi ellátórendszerre nehezedő nyomást. “Itt megkérdőjelezhetetlen az egyéni felelősség is” – fogalmazott, kérve azt, hogy mindenki tartsa be a védelmi intézkedéseket.

A boltokra, szálláshelyekre és szabadidős létesítményekre vonatkozó szabályok megszegése miatt eddig 1019 rendőri intézkedés történt. Ebből 306 esetben az üzemeltető vagy a tulajdonos mulasztása volt megállapítható, 713-ban pedig az üzletek korlátozott nyitvatartásának, illetve az üzletekben tartózkodásnak a szabályait nem tartották be.

Üzletet, vendéglátóhelyet nem kellett hétfőn ideiglenesen bezáratni a szabályok megsértése miatt – mondta.

Kiss közölte, hétfőn a kijárási és a csoportosulási, gyülekezési tilalommal kapcsolatos szabályok megsértése miatt 475-ször intézkedtek a rendőrök. A kijárási korlátozás, majd az azt felváltó kijárási tilalom tavaly novemberi bevezetése óta 56 654 hasonló esetben intézkedtek. Hétfőn is ellenőrizték a Magyarország területén személyforgalomban átutazókat, a tranzitszabályokat megsértőkkel szemben 59 esetben léptek fel. Az átutazókat tavaly szeptember óta ellenőrzik, a szabályokat be nem tartókkal szemben eddig 14 445-ször intézkedtek.

A vezetőhelyettes arról is beszélt, hogy egyre többen kerülnek hatósági házi karanténba, az elmúlt napon 7110 ilyen korlátozó intézkedést rendeltek el, jelenleg 55 280-an vannak hatósági házi karanténban. Közülük 4761-en vállalták, hogy a rendőrség elektronikusan ellenőrizze, betartják-e a karanténszabályokat.

The post Hétfőn 655-en szegték meg a maszkviselési szabályokat appeared first on .

Jelentős, 380 millió forintos adománnyal támogatja az Országos Mentőszolgálatot (OMSZ) a Groupama Biztosító az ügyfeleivel összefogásban. Az adományt jelképesen kedden adták át.

A koronavírus járvány kevés pozitív hatásának egyike volt, hogy az emberek tavaly kevesebbet autózva kevesebb balesetet okoztak. Erre reagált tavaly év végén a biztosító, amikor több mint 700 millió forintot ajánlott fel mintegy 250 ezer, egyedi kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással rendelkező ügyfele számára. Az ügyfelek dönthettek arról, hogy kérik-e az arányosan egy havi díjuknak megfelelő összeg visszautalását a számlájukra vagy annak beszámítását a biztosítási díjukba, de felajánlhatták a pénzt jótékony célra is, mégpedig az OMSZ munkájának segítésére. Így a hétszázmillióból 380 millió forint a mentőszolgálat munkáját segíti a jövőben.

A közleményben kiemelik, hogy a kedvezményezett kiválasztásával a biztosító is szerette volna kifejezni elismerését az Országos Mentőszolgálat munkatársai számára. Egyúttal ügyfeleinek is lehetővé szerette volna tenni, hogy adakozásukkal megköszönhessék a frontvonalban dolgozó mentősök helytállását. A közleményben Csató Gábort, az Országos Mentőszolgálat főigazgatóját idézik, aki elmondta: az emberektől felénk áradó köszönet és elismerés erőt ad ebben a nehéz időszakban.

Bertrand Woirhaye, a Groupama Biztosító vezérigazgatója elmondta: az összefogás eredményeként jelentős adományt adhatnak a mentőszolgálat munkatársainak, “akiknek mindannyian elismeréssel és köszönettel tartozunk”.

Soha nem támogatta még ekkora adomány az Országos Mentőszolgálatot, amely a magyar mentés 134 éves fennállásának talán legnagyobb kihívásával szembesül a járvány elleni küzdelemben – áll a közleményben. Az ügyfelek 56 százalékának esetében a mentők munkáját segíti az egyhavi díjnak megfelelő összeg, de a biztosítótársaság azt is megvizsgálta, hogy vannak-e olyan csoportok, ahol ennél nagyobb arányban választottak jótékony célt.

Az adatok alapján elmondható, hogy a motorosok adakozóak: több mint kilencven százalékuk a mentőknek adományozta a nekik járó összeget, de a teherautósoknál is magas, 74 százalék ez az arány. Érdekes adat, hogy a piros színű autók tulajdonosai is átlag felett jótékonykodtak: hetven százalékuk adakozott a mentők javára. A friss jogosítvánnyal rendelkezők 79 százaléka támogatta az OMSZ munkáját, továbbá a biztosító legrégebbi, 15-20 éve lojális ügyfeleinek is nyolcvan százaléka ajánlotta fel az összeget a mentőknek.

The post Az Országos Mentőszolgálat 380 milliós adományt kap appeared first on .

Oroszországban a Joe Biden elnök vezette amerikai kormányzat lépéseinek felülvizsgálata folyik, Vlagyimir Putyin orosz államfő az elemzést követően fog dönteni a kétoldalú kapcsolatok folytatásának mikéntjéről – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.

“Ennek az elemzésnek az elvégzéséhez időre van szükség. Ez lesz a döntés arról, hogy hogyan alakítsuk irányvonalunkat. Az alkotmány értelmében a külpolitikát az államfő határozza meg” – mondta a szóvivő. Biden az ABC amerikai televíziónak nyilatkozva március 16-án azt mondta, Oroszország “megfizeti az árát” annak, hogy szerinte megkísérelt beavatkozni az egyesült államokbeli elnökválasztásba. Az amerikai államfő az interjúban emellett igennel felelt arra a kérdésre, hogy gyilkosnak tartja-e Putyint.

Ezt követően mind a Fehér Ház, mind az amerikai külügyminisztérium kifejezte készségét az együttműködésre a kölcsönös érdeklődésre számot tartó területen, egyúttal azt is jelezve, hogy nem készül elsimítani a kétoldalú kapcsolatokban megmutatkozó ellentéteket. Ezt követően az orosz külügyminisztérium konzultációra hívta Moszkvába Anatolij Antonov washingtoni orosz nagykövetet, aki március 21-én tért vissza állomáshelyéről. Peszkov elmondta, hogy Antonov még nem tett jelentést Putyinnak az orosz-amerikai kapcsolatok állapotáról.

A szóvivőnek nem volt tudomása arról, hogy kapott-e hivatalos meghívást Putyin a Biden által április 22-23-án megrendezendő online környezetvédelmi csúcsra. Az eseményre a Fehér Ház korábbi közlése szerint negyven vezető, köztük az orosz és a kínai elnök is meghívást kapott.

Peszkov azt mondta, hogy videokonferencia készül Putyin, Emmanuel Macron francia elnök és Angela Merkel német kancellár részvételével. A Kreml szóvivője szerint az eszmecsere nem az ukrajnai rendezésről a “normandiai négyek” felállásában folytatott tárgyalások része lesz, a Donyec-medencei helyzetnél sokkal tágabb témakört fog felölelni.

Korábban Steffen Seibert német kormányszóvivő bejelentette, hogy hétfőn nem jött létre az online egyeztetés Merkel, Macron és Putyin között. Peszkov szerint Moszkva, Berlin és Párizs között folytatódik a tárgyalás előkészítése. Kijelentette, hogy Putyin nem tervez kapcsolatfelvételt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, de ilyen megbeszélés könnyen megszervezhető.

A szóvivő nem tudott válaszolni arra a kérdésre, hogy lesznek-e külföldi meghívottak a nácizmus felett aratott győzelem napján, május 9-én megtartandó moszkvai katonai díszszemlén. Szergej Sojgu védelmi miniszter múlt héten bejelentette, hogy a fegyveres erők idén 28 városban rendeznek parádét.

Kérdésre válaszolva Peszkov azt mondta, nem a Kreml dolga kommentálni, hogy megvizsgálhatják-e külföldi orvosok a szabadságvesztését töltő Alekszej Navalnij ellenzéki politikust. Mint mondta, nincs tudomása olyan esetről, hogy az orosz Szövetségi Büntetés-végrehajtási Szolgálat (FSZIN) idegenből hívott volna meg egészségügyi szakértőket. Navalnij, akinek felfüggesztett börtönbüntetését a szabadlábra helyezés feltételeinek megsértése miatt változtatták letöltendőre, az elmúlt napokban erős hátfájásra és lábzsibbadásra panaszkodott. Az Instagramján hétfőn megjelent bejegyzés szerint az elmúlt egy hónap alatt tíz fegyelmi intést kapott.

The post Moszkva a Biden-kormányzat lépéseit felülvizsgálva fog viszonyulni Washingtonhoz appeared first on .

Kitiltanak korábbi egyházmegyéjükből pedofília eltussolásával vádolt két lengyel egyházi vezetőt, Edward Janiak volt kaliszi megyés püspököt, valamint Slawoj Leszek Glódz nyugalmazott gdanski érseket – közölte hétfőn a varsói apostoli nunciatúra.

A nyugat-lengyelországi, Kalisz központú egyházmegye élére Ferenc pápa már januárban új püspököt nevezett ki, miután tavaly októberben elfogadta Janiak lemondását. A lemondott egyházi vezetőt akkor arra kötelezték, hogy a visszaélések ügyében folytatott eljárás befejezéséig eddigi egyházmegyéjén kívül tartózkodjon.

A hétfői közlemény a most befejezett vatikáni eljárásra hivatkozva arra kötelezte Janiak püspököt, hogy a kaliszi egyházmegyén kívül telepedjen le. Volt egyházmegyéje területén a püspöknek nem szabad részt vennie a nyilvános vallási szertartásokon, de világi jellegű összejöveteleken sem.

Emellett a püspöknek “megfelelő összeget” kell befizetnie a lengyel püspöki konferencia mellett 2019-ben létrehozott, az egyházon belül a pedofil tettek megelőzését, valamint a szexuális visszaélések áldozatainak támogatását célzó Szent József alapítványnak.

Hasonló, hétfőn ismertetett vatikáni döntés vonatkozik a tavaly nyugalmazott gdanski érsekre.  Glódz ellen egy pedofil bűntett kapcsán elkövetett mulasztások miatt indult egyházi eljárás. Az érsek a vád szerint hét évig nem tett a kánonjog szerint megfelelő lépéseket, miután egyházmegyéjében egy papot meggyanúsítottak egy 17 éves lány megerőszakolásával. A papot – aki nem ismerte be bűnösségét – tavaly tízéves szabadságvesztésre ítélték.

The post Kitiltanak korábbi egyházmegyéjükből két, pedofília eltussolásával vádolt lengyel egyházi vezetőt appeared first on .

Újabb magyar rendőri kontingens indult Észak-Macedóniába és Szerbiába, hogy segítsék a határőrizeti tevékenységet – közölte a rendőrség.

Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) kommunikációs szolgálata a közleményében kiemelte: a magyar rendőrség elkötelezett amellett, hogy megakadályozza az illegális bevándorlók bejutását Magyarország, illetve az Európai Unió területére. Ezért felajánlotta támogatását a nyugat-balkáni országoknak.

Azt írták: a Szerbiába induló 47. és az Észak-Macedóniába induló 59. magyar rendőri kontingensek tagjait kedden Budapesten, a Készenléti Rendőrség központi objektumában Czukor Gergely, az ORFK határrendészeti főosztályának osztályvezetője búcsúztatta. A harminctagú észak-macedón és húsztagú szerb kontingensben szolgálatot teljesítő magyar rendőrök saját szolgálati felszerelésükkel látják el feladataikat, intézkedési jogosultságukat a fogadó ország rendvédelmi szervének irányítása, felügyelete mellett gyakorolják.

A magyar rendőrök fő feladatként járőrszolgálatot látnak el a jogellenes határátlépések megelőzéséért és felderítéséért, illetve közreműködnek az embercsempészek és az illegális bevándorlók előállításában. A magyar rendőrök nemcsak a határ közvetlen közelében teljesítenek szolgálatot, hanem a két ország belsejében található utakon is. A kontingensek terepjáró képességű szolgálati gépkocsikkal, éjjellátó készülékekkel, kézi hőkamerákkal, mobil hőkamerával támogatják az érintett határszakasz védelmét.

Az ORFK közleményében kitért arra is, hogy az Észak-Macedóniából és Szerbiából hazatérő kontingensek tagjai – ugyanúgy, mint a magánútról hazatérő magyar állampolgárok – a negatív SARS-CoV-2 teszt eredményéig járványügyi megfigyelés alatt maradnak, ez időre szolgálatmentességet kapnak.

The post Újabb magyar rendőrök védik Európát Észak-Macedónia és Szerbia határain appeared first on .

Unokázós csalókat fogtak el Nógrád megyében, a szlovák tettesek több embertől csaltak ki, illetve kíséreltek meg kicsalni készpénzt Nógrád és Heves megyében – közölte a Nógrád megyei főügyész.

Bóna Gyula közleményben ismertette: a 67 éves férfi és társa, egy 52 éves nő február 10-én egy idős salgótarjáni férfitől csalt ki hárommillió forintot. A sértettet külföldi telefonszámról hívták azzal, hogy hozzátartozóját baleset érte, készpénzre van szüksége, amit rendőrök vesznek át tőle. Az idős ember ezt követően a lakcímére érkező, magukat rendőrnek kiadó csalóknak át is adta a kért összeget.

A két szlovák állampolgárt március 26-án Pásztón fogták el, ezen a napon pénz átadására az akció miatt már nem került sor. Az elmúlt hétvégén Salgótarjánban és Gyöngyösön is próbáltak így pénzt szerezni idősektől. A csalókat őrizetbe vették és többrendbeli, bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett csalás bűntett gyanúja miatt hallgatták ki.

A főügyész közölte: a Salgótarjáni Járási Ügyészség indítványára a bíróság egy hónapra elrendelte a két gyanúsított letartóztatását a bizonyítás megnehezítésének veszélye miatt, illetve a bűnismétlés megakadályozása érdekében. A végzést az ügyész mellett a férfi és védője is tudomásul vette, az ellen csak a nő és védője jelentett be fellebbezést.

The post Unokázós csalókat fogtak el Nógrád megyében appeared first on .

Az Európai Unió a tavaly felajánlott összeggel megegyezően idén is 560 millió eurót (mintegy 202 milliárd forint) ajánl fel a szíriai civil lakosság és a mintegy 5,6 milliót kitevő szíriai menekült megsegítésére – jelentette be az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője a harcok sújtotta Szíria és a régió jövőjéről – online tartott – ötödik adományozó konferenciát megnyitó beszédében.

Josep Borrell kiemelte: legalább 30 millió embernek van szüksége azonnali humanitárius segítségre Szíriában, illetve a régió országaiba menekültek közül. Sajnálatát fejezte ki, hogy Bassár el-Aszad szíriai elnök rezsimje nem kínál jövőt a szíriaiak számára, és nem járul hozzá a régió stabilitásához. Rámutatott, amíg ez nem változik, Szíria nem válhat az EU vagy a nemzetközi közösség partnerévé.

A szíriai kormánynak meg kell változtatnia politikáját és meg kell szüntetnie az elnyomást, ugyanis – szavai szerint – csak politikai megoldás hozhat stabilitást, és teheti lehetővé Szíria számára, hogy újra egységes, önálló, virágzó és szabad országgá váljon. Az Európai Unió üzenete továbbra is világos: teljes mértékben elkötelezett Szíria és népe iránt – emelte ki az uniós főképviselő.

António Guterres, az ENSZ főtitkára beszédében kiemelte, évről évre több szíriainak van szüksége a nemzetközi adományozók segítségére. Tíz szíriai közül kilenc szegénységben él. A koronavírus-járvány okozta nehéz gazdasági helyzet tovább rontotta úgy a helyben maradtak, mint a szomszédos országokba menekültek helyzetét. Az elmúlt tíz év során szírek millió halált, pusztulást, kényszerű kitelepítést és nélkülözést szenvedtek el. A helyzet nem javul, éppen ellenkezőleg – figyelmeztetett. Százezrek veszették el munkájukat, az alapvető élelmiszerek beszerzése is gondot okoz az országban. A szíriaiak többsége elvesztette a reményt, hogy saját hazájában boldogulhat – mondta.

“A térség stabilitását fenyegető szíriai háború befejezésére irányuló törekvések támogatása kollektív felelősségünk” – tette hozzá a főtitkár.

A Szíria és a régió megsegítésére szervezett ötödik brüsszeli adományozókonferencián idén csaknem hatvan ország vesz részt. Az online rendezvényt követően Janez Lenarcic válságkezelésért felelős uniós biztos a koresti órákban tervezett sajtótájékoztató kertében jelenti be a nemzetközi közösség által idén felajánlott összeget. Nemzetközi adományozók tavaly 6,9 milliárd eurót ajánlottak fel a szíriai válság humanitárius kihívásainak kezelésére, az EU és az ENSZ által szervezett júliusban tartott Szíriát és a régiót támogató negyedik videokonferencia keretében.

A tíz éve tartó szíriai konfliktusban több mint 400 ezer ember vesztette életét és több millióan menekültek el hazájukból. A nemzetközi becslések szerint legkevesebb 24 millió ember szorul humanitárius segítségnyújtásra és körülbelül 12 milliónak, a lakosság mintegy hatvan százalékának nincs mit ennie. A szíriai lakosság legalább fele munkanélküli. Bassár el-Aszad erői az ország területének kétharmadát ellenőrzik, ennek ellenére a damaszkuszi vezetés nemzetközileg elszigetelt, és a helyzetet tovább súlyosbítják az ellene elrendelt amerikai és az uniós szankciók.

The post Ott helyben kell segíteni, ahol baj van: az EU 560 millió eurótval segíti a szíriai civil lakosságot appeared first on .

A Balassagyarmati Járási Ügyészség halálos közúti baleset gondatlan okozása és segítségnyújtás elmulasztása miatt vádat emelt egy 40 éves katowicei férfival szemben, aki 2020 áprilisában Nagyorosziban elütött egy gyalogost, majd segítségnyújtás nélkül hazájába menekült – közölte a Nógrád megyei főügyész.

Bóna Gyula közleménye szerint a férfi a baleset reggelén indult Lengyelországból Tolna megyébe, majd délután vissza hazájába. Nagyorosziban, nappali látási viszonyok között, egy gyártelep előtt az útpadkára hajtott, és hátulról, mintegy 50 kilométer/órás sebességgel ütötte el a 43 éves sértettet. A vádlott a baleset után a megrongálódott autójával megállás nélkül továbbhajtott, nem győződött meg arról, hogy a sértett segítségnyújtásra szorul-e. Az árokban fekvő sértettet csak mintegy fél óra elteltével látta meg egy busz utasa, mentőt hívtak hozzá, de az életét nem lehetett megmenteni.

A főügyész közölte: a rendőrök a térségben lévő kamerák felvételeinek elemzésével röviddel a baleset után már ismerték a jármű pontos típusát és rendszámát, majd szlovák és lengyel kollégáik segítségével Lengyelországban elfogták a sofőrt. A férfi tagadja a cselekmény elkövetését. Az ügyészség azt indítványozta, hogy ha a vádlott a tárgyalás megkezdése előtt, az előkészítő ülésen beismeri a bűncselekmények elkövetését, ítéljék öt év börtönre, továbbá a járművezetéstől nyolc évre tiltsák el.

The post Vádat emeltek egy lengyel sofőr ellen, aki halálra gázolt egy gyalogost, majd hazájába menekült appeared first on .

Kudarcba fulladt a szövetségi kormány és a tartományi kormányok megegyezésein alapuló eljárás az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) terjedése elleni németországi védekezésben, ezért a berlini vezetésnek át kell vennie az irányítást – mondta Horst Seehofer szövetségi belügyminiszter.

A bajor Keresztényszociális Unió (CSU) politikusa a Süddeutsche Zeitung című lapnak elmondta, hogy a koalíciós partnereknek – a CSU-testvérpárt Kereszténydemokrata Uniónak (CDU) és a szociáldemokratáknak (SPD) – a lehető leggyorsabban ki kell dolgozniuk a védekezés irányvonalát, amelynek alapján a minisztériumok jogszabálytervezeteket készítenek, és ezeket a javaslatokat a kormány a törvényhozás elé terjeszti.

A fertőző betegségek elleni védekezés ügyében mindig is a szövetségi kormánynál volt törvénykezdeményezés hatásköre, “csak élni kell vele” – emelte ki a miniszter a lap hírportálján ismertetett nyilatkozatában.

Mint mondta, pontosan meg kell határozni, hogy szükség esetén miként kell az egész országban szigorítani előírásokat, és hogyan kell visszavonni a korlátozásokat ugyancsak egységesen, amikor javul a járványhelyzet. Minden intézkedést a hétnapi fertőzésgyakoriság – a megelőző hét napon regisztrált új fertőződések százezer lakosra vetített száma – alakulásához kell kötni.

A SARS-Cov-2 elleni védekezés folytatására tett javaslatokat a szövetségi parlamenttel (Bundestag) és a törvényhozás tartományi kormányokat összefogó kamarájával (Bundesrat) is el kell fogadtatni. Ez a megoldás kellően hatékony és erősíti a politikai rendszer legitimációját, szemben az úgynevezett miniszterelnöki konferencia (MPK) – a járványügyi védekezés gyakorlati megvalósításáért felelős tartományi kormányfők egyeztető testülete – és a szövetségi kormány megállapodásain alapuló eljárással, amely kudarcba fulladt – fejtette ki Seehofer.

Elmondta, hogy az eddigieknél sokkal veszélyesebb, úgynevezett brit (B.1.1.7-es jelzésű) vírusváltozat szétterjedése miatt az a legfontosabb, hogy két hétre a társadalmi és gazdasági élet minél több területét leállítsák, a korlátozások visszavonásához pedig be kell vezetni a vírus lehetséges útjait szorosan követő tesztelés országosan egységes rendszerét.

A legtekintélyesebb német politikusok közé tartozó miniszter nyilatkozatával kiállt a kancellár, Angela Merkel mellett, aki már egy vasárnapi interjúban jelezte, hogy messzemenően elégedetlen egyes tartományi kormányok tevékenységével, és kilátásba helyezte, hogy törvényekkel kényszerít ki irányváltást. A kancellár az ARD országos köztelevízióban sugározott interjúban elmondta: “nem tölti el örömmel”, hogy több tartomány vezetése az MPK-val kötött minapi megállapodással szembehelyezkedve késlekedik az úgynevezett vészfékrendszer alkalmazásával.

Ha napokon belül nem lesz változás, a szövetségi kormány magához vonja az ügyet. “Nem várok, amíg százezerre emelkedik a (napi új) fertőződések száma” – jelentette ki Angela Merkel. Azzal kapcsolatban, hogy a Bundesrat révén a szövetségi szintű törvényeken nyugvó járványkezeléshez is szükséges a tartományi kormányok közreműködése, rámutatott, hogy a föderális berendezkedésű országban állandó az együttműködési kényszer a szövetségi kormány és a tartományok között. Németországban “nem egy főmufti rendelkezésére” haladnak előre az ügyek – fogalmazott.

A vészfékrendszer lényege, hogy vissza kell állítani a második járványhullám enyhülése révén március elején felfüggesztett korlátozásokat, és újabb szigorításokat is be kell vezetni azokban a tartományokban, járásokban vagy városokban, amelyekben tartósan – egymás után három nap – száz fölött van a hétnapi fertőzésgyakoriság. A szövetségi kormány szerint új intézkedésként mindenekelőtt kijárási korlátozásokat kellene elrendelni az esti és éjszakai órákra, mert a magán összejöveteleken a legnagyobb a vírus továbbadásának veszélye.

Több tartományban a korábbi korlátozások visszaállítása és új szigorítások helyett a március elején bevezetett lazább rendszer továbbfejlesztésére törekednek. A tartományi rangú fővárosban, Berlinben például egy szerdán életbe lépő új szabály szerint továbbra is nyitva tarthatnak a hónap eleje óta ismét működő üzletek, illetve szolgáltatók, például elektronikai cikkeket forgalmazó boltok vagy fodrászatok, de csak aznapi negatív SARS-Cov-2 gyorsteszt lelettel rendelkező vásárlókat, vendégeket fogadhatnak.

Az SPD-s vezetésű tartományi kormány annak ellenére nem állítja vissza a korlátozásokat, hogy a hétnapi fertőzésgyakoriság már március 25-én átlépte a 100-as határértéket, és a Robert Koch országos közegészségügyi intézet (RKI) adatai szerint hétfő reggel 146-on állt. Az RKI kimutatása szerint a hétnapi fertőzésgyakoriság országos szinten március 21-én lépte át a 100-as határértéket, és hétfő reggel 134,4 volt, jelentősen emelkedve az egy nappal korábbi 129,70-hez képest. Az intézet hétfői összesítése szerint az utóbbi 24 óra alatt 9872 fertőződést szűrtek ki tesztekkel. Ez csaknem harmincszázalékos növekedés az egy héttel korábbi 7709-hez képest. Az új regisztrált fertőződésekkel együtt 2 782 273 ember szervezetében mutatták ki a SARS-CoV-2-t.

Ugyanakkor a vírus által okozott betegséggel (Covid-19) összefüggésben egy nap alatt regisztrált halálesetek száma 43-ra csökkent az egy héttel korábbi 50-ről. A csökkenést a legidősebb korosztályokra és a leginkább veszélyeztetett csoportokra összpontosító oltási kampány előrehaladásának tulajdonítják szakértők. Az új halálesetekkel 75 913-ra emelkedett a járvány áldozatainak száma Németországban.

The post Irányváltást sürget a járvány elleni védekezésben a Seehofer appeared first on .

Korábbi évkönyveinkben a magán- és a közbiztonsági ágazat 188 kiváló képviselőjét interjúvoltuk meg, volt, akikkel többször is készítettünk interjút. A Biztonságpiac.hu létrehozásának tízéves évfordulóján kézenfekvő volt, bár a terjedelmi korlátok nem engedték meg, ha nem is mindenkit, de jónéhányukat megkérdezzünk az eltelt évtized tapasztalatairól.

Az 1989-es rendszerváltást követően nyílt lehetőség magánnyomozói tevékenység végzésére Magyarországon, ám úgy tűnik, a szakma a végnapjait éli – véli a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyo­mozói Szakmai Kamara budapesti elnöke. Rohánszky Mihályt, aki maga is magánnyomozó és magánnyomozói szakértő, a magánnyomozás helyzetéről kérdeztük.

— Ki lesz, illetve ki lehet ma magánnyomozó Magyarországon?
— Elvileg bárkiből lehet magánnyomozó, persze azért nem egészen így van, mert ezt törvény és rendelet szabályozza. A 22/2006. évi belügyminiszteri rendelet alapján bizonyos rendvédelmi szerveknél oktatásban részesült személyek, például az igazgatásszervezők, a rendészeti szervezők, a büntetés-végrehajtásban szakképesítést vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál szaktanfolyamot végzők lehetnek magánnyomozók. Ugyancsak végezhetnek magánnyomozói tevékenységet az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) szereplő – iskolarendszeren kívüli – magánnyomozói képzésben részt vevők, a jogi végzettséggel rendelkezők és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem szakokleveles magánnyo­mozói szakirányú továbbképzését elvégzők.
A rendszerváltást követően sok, szolgálati nyugállományba vonuló vagy elküldött/leszerelő választotta ezt a tevékenységet, hiszen többségük csak ehhez értett, ezért a magánnyomozók döntő többségét ezek a személyek tették ki, ők az említett belügyminisztériumi rendelet alapján – alanyi jogon – kapták meg az engedélyt. A „civilek” OKJ-s képzés keretében sajátíthatják el a magánnyomozói szakmát, ám a tapasztalataim alapján nem sok eredménnyel, mert a képzési anyag egyáltalán nem megfelelő. Szerencsére az OKJ-s képzést teljesen átalakították, és 2021-től már az új képzés alapján lehet elsajátítani ezt a „szakmát”. A Belügyminisztérium felkérése alapján Pándi Ákossal, kiváló magánnyomozó-kollégámmal elkészítettük az új OKJ-s képzés tematikáját, így a jövőben már lehetőség lesz megfelelő tananyag elsajátításával magánnyomozói tevékenységet folytatni.

— Magyarországon hány magánnyomozó dolgozik, és milyen lehetőségeik vannak, hogy segíthessenek az ügyfeleiknek?
— A fenti feltételek valamelyikének megléte esetén az illetékes rendőrhatóság magánnyomozói igazolványt állít ki a kérelmező részére. A személy- és vagyonvédelmi, rendőrségi nyilvántartás (SZEVAPOL) adatai alapján 1995 és 2019 között nagyjából 1263 magánnyomozói igazolványt adtak ki az országban: vidéken 849, Budapesten 414 darabot. Egy általunk végzett reprezentatív felmérés alapján országosan ténylegesen csak 326 magánnyomozó foglalkozik magánnyomozással. Ez nem jelenti azt, hogy a „szakmát” aktívan végzik. A magánnyomozók zömében vagyonvédelmi cégekben tevékenykednek, valamilyen vezető beosztásban, és ha „beesik” egy nyomozati megbízás, akkor elvégzik. A kérelmezők túlnyomórészt alanyi jogon jutottak igazolványhoz, OKJ-s képzés alapján alig páran kaptak engedélyt. Ez egyértelműen abból adódik, hogy amíg a rendszerváltást követően csak a volt rendőrök kapták meg az engedélyt, addig ma a már említett többször módosított belügyminiszteri rendelet értelmében – a különböző rendvédelmi és honvédelmi képzések következtében – kapják meg a magánnyomozói engedélyt. Ez viszont – a nem megfelelő szakirányú képzettség miatt – a szakma felhígulását eredményezi.
A magánnyomozói munkára vonatkozó fő szabály a 2005. évi CXXXIII. törvény a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység (Szvmt) szabályairól, ennek is a 34. és a 35. paragrafusai, amelyek meghatározzák a magánnyomozói tevékenység végzésének irányvonalát, korlátait, illetve lehetőségeit. Ezek alapján a magánnyomozó a szerződés teljesítése érdekében adatot gyűjthet, felvilágosítást kérhet. A magánnyomozói igazolvány bemutatását követően – külön jogszabályokban foglaltak szerint – az ingatlan-nyilvántartásban, az egyéni vállalkozók nyilvántartásában és a cégnyilvántartásban nyilvántartott adatokról kivonatot, másolatot készíthet, ha arra a megbízó kifejezetten felhatalmazta. A megbízó felhatalmazása alapján a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásából és a közúti közlekedési nyilvántartásból adatszolgáltatást kérhet, ha erre a személyes eljárása esetén a megbízó is jogosult, feltéve, hogy annak szolgáltatását az érintett nem tiltotta meg vagy nem kifogásolta, illetve a minősített adat védelméről szóló törvény másként nem rendelkezik. A magánnyomozó kép- és hangfelvételt a kötelezettségeit meghatározó szerződés keretei között, az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény adatvédelmi és személyiségi jogokra vonatkozó szabályai megtartásával készíthet, illetve használhat fel, a más részére szóló zárt küldemény tartalmát csak a címzett vagy a feladó előzetes hozzájárulásával ellenőrizheti.
Viszont nem készíthető kép- és hangfelvétel olyan helyen, ahol a megfigyelés az emberi méltóságot sértheti, így különösen öltözőben, próbafülkében, mosdóban, illemhelyen, kórházi szobában és szociális intézmény lakóhelyiségében. Ezeken túlmenően a magánnyomozónak nincsen semmiféle jogosultsága azon kívül, amivel a megbízója rendelkezik. Sőt még annyi sem, mert amíg a megbízó – állampolgári jogok alapján – alanyi jogon bizonyos szolgáltatásokat igénybe vehet, addig a magánnyomozó ezt csak megbízás alapján teheti meg.

— Egy közelmúltban elhangzott előadáson a ma­gán­nyo­mozás végnapjairól beszélt. Mire alapozta ezt az állítását?
— Ez egy összetett, bonyolult probléma. Kezdjük azzal, hogy 2012-ben megszűnt a kötelező kamarai tagság. Pillanatok alatt visszaesett a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara taglétszáma, jelenleg pár ezres, és folyamatosan csökken. A kamarának csak a vagyonőri tanúsítványok (vizsgák) lebonyolításából van bevétele, ami éppen arra elég, hogy az alkalmazottak bérét ki tudjuk fizetni. A területi szervezetek folyamatosan szűnnek meg, illetve olvadnak be más megyék kirendeltségeibe. Ráadásul 2021-re a Belügyminisztérium is megvonta a támogatását, így a kamara végérvényesen elsorvad. A nyilvántartásunk alapján mindössze harminc személy rendelkezik magánnyomozói igazolvánnyal. A többi – igazolvánnyal rendelkező – magánnyomozóra még csak rálátásunk sincs, ezért az ő munkájukkal kapcsolatos információval nem rendelkezünk.
Azt viszont tudjuk, hogy vannak vadhajtások, ugyanis magánnyomozói tevékenységet nemcsak engedéllyel, hanem a nélkül is lehet végezni. Ezt a magánnyomozói tevékenységek átfedése teszi lehetővé. Az Szvmt rendelkezése alapján a magánnyomozó követeléskezelést, -figyelést, -követést, adatgyűjtést végez. Ezzel szemben a Gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere (TEAOR ) szerinti 6399 máshova nem sorolt egyéb információs szolgáltatás, 7022 üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadás, 8291 követelésbehajtás szolgáltatások átfedik a magánnyomozó által – engedéllyel – végezhető tevékenységet. Ezek a szolgáltatások a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény hatálya alól kikerültek. Ez azt jelenti, hogy a rendőrség nem ellenőrizheti az ilyen tevékenységet végzőket, azaz engedély nélkül is végezhető magánnyomozói tevékenység.
További problémát okoz, hogy az eddigi magánnyomozói törvénymódosítási törekvéseink minden esetben kudarcba fulladtak. 2015 októberében az Szvmt magánnyomozókra vonatkozó törvénye helyett normaszöveg-tervezetet, 2015 novemberében pedig magánnyomozói törvénytervezetet készítettünk. A következő év elején, 2016 februárjában a Magyar Rendészettudományi Társaság magánnyomozás-szabályozás munkacsoportja megalkotta a magánnyomozói munkavégzésre vonatkozó törvényjavaslatát. Ezzel egy időben ajánlást készítettünk a büntetőeljárásról szóló törvény módosításáról, amely tartalmazta a javaslatunkat a magánnyomozói tevékenység végzésére a büntetőeljárásban, ám ezt az ügyvédi kamara elutasította.
Közigazgatási államtitkári egyeztetésen vettünk részt 2017 áprilisában a koordinációs főosztály által megküldött magánnyomozói törvénytervezettel kapcsolatban. A törvény tárgyalását a kormány későbbi időpontra halasztotta. A törvényjavaslat bizonyos feltételek megléte esetén – többek között – a magánnyomozó számára lehetőséget biztosít a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartása, a közúti közlekedés nyilvántartása, valamint az ingatlan-nyilvántartás adataihoz való hozzáférésre. A nyilvántartásokhoz való hozzáférést viszont korlátozza azzal, hogy az adat­igénylés során az adatkezelő mérlegelésére bízza az adatszolgáltatás teljesítését. A belügyminiszteri indokolás ezt az állásfoglalást azzal magyarázza, hogy a magánnyomozó adatkezelési eljárása nem mutat kellő garanciát, biztonságot az adatkezelés vonatkozásában.
Idén a fenti belügyminiszteri indokolás hivatkozva az általános adatvédelmi rendeletre (GDPR), valamint az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény előírásai alapján a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara Magánnyomozói Szekciója kidolgozott egy olyan Magánnyomozói GDPR magatartási, etikai szabályzatot, amely lehetőséget biztosít olyan magas szintű adatvédelmi eljárás lefolytatására, amely a magánnyomozót alkalmassá teszi biztonságos és garantált adatkezelésre. Az eljárás lényege, hogy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság által akkreditált „Magánnyomozói GDPR” kerülne bevezetésre. Az ennek oktatására kidolgozott tananyagunkat – a képzésben részt vevő magánnyomozó – tanfolyam keretében sajátíthatná el, majd a tudását vizsgán kellene bizonyítania. Ezt követően tanúsítványt kapna, amely a továbbiakban lehetőséget biztosít az előzőekben említett adattárakból történő adatigénylésre. Az eljárás célja, hogy egyértelműen kiszűrjük azokat a magánnyomozókat, illetve magánnyomozással foglalkozó vállalkozásokat, amelyek nem felelnek meg a biztonságos és felelős adatkezelési szabályoknak. Sajnálatosan ezt a javaslatunkat is elutasították.
A kamara ennek ellenére a továbbiakban is mindent elkövet annak érdekében, hogy a magánnyomozók törekvéseit képviselje.

The post Körkérdés az elmúlt tíz évről: A magánnyomozás helyzete Magyarországon appeared first on .

Tizenkét évi szabadságvesztésre ítélt a szevasztopoli városi bíróság hazaárulás címén egy 66 éves nőt, aki a verdikt szerint az ukrán katonai hírszerzésnek dolgozott.

Az ítéletet a bírósági közlemény szerint a múlt héten hirdették ki. A tárgyalás az ügy anyagainak titkossága miatt zárt ajtók mögött folyt. A szűkszavú hivatalos tájékoztató csak annyit árult el, hogy a bahcsiszeráji születésű D. az orosz Fekete-tengeri Flotta önálló légiezredéről gyűjtött adatokat a hívójelek érvényességéről, a jelrendszerekről és a hullámhosszokról.

Az Interfax hírügynökség úgy értesült, hogy az elítélt Galina Dovgopolova nyugdíjas. Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) 2019 novemberében számolt be egy orosz állampolgárságú, az ukrán titkosszolgálatok által beszervezett nőnek a különleges közigazgatású Szevasztopolban történt őrizetbe vételéről. Azzal gyanúsították meg, hogy katonai titkokat akart megszerezni és átadni.

A Krím-félszigetet és Szevasztopolt 2014-ben csatolta el Oroszország Ukrajnától a félszigeten megrendezett népszavazás eredményére hivatkozva, amit a nemzetközi közösség túlnyomó többsége nem ismert el.

The post Elítéltek az idős ukrán Mata Harit Szevasztopolban appeared first on .

Erőszakkal, fenyegetéssel üldözte el a zánkai építkezésen dolgozó munkásbrigádot az a társaság, melynek öt tagja ellen csoportosan elkövetett önbíráskodás bűntette miatt emelt vádat a Veszprémi Járási Ügyészség.

A vádirat szerint a két brigád 2019. december 5-én reggel találkozott össze a Balaton-parti település egyik élelmiszerüzletének parkolójában. Amikor a terhelti társaságot vezető 54 éves férfi észrevette a másik, négyfős csapatot, kiabálva, fenyegetőzve indult feléjük, és számon kérte, mit képzelnek magukról, hogy elveszik a munkájukat. Verőemberekkel fenyegette őket, s azzal, hogy össze lesz törve az egész családjuk, ha nem hagyják ott nekik a munkát, mert az egész terület „az övék”. Még a munkaeszközök, munkavédelmi sisakok, láthatósági mellények visszaadását is követelte, mert úgy gondolta, hogy azok is őket illetik. A hangadó mellé három alkalmazottja is felsorakozott, s egyikük a sértetti csapat vezetőjét megragadva az autójuk hátuljához nyomta.

Közben a fenyegetőző csapat vezetőjének fia is megérkezett a helyszínére, aki nyomatékul kést vett elő, és szitkozódva ezzel indult a sértettek irányába. Miután apja felszólítására eltette a kést, meg akarta ütni az egyik sértettet, melyhez az indulatos csapatból két társa csatlakozott. Ezek után a vádlottak a kiszemelt férfit többször megütötték, megrúgták. A sértetteknek végül sikerült beülniük a személygépkocsijukba és a közeli erdőbe menekültek, ahonnan értesítették a rendőrséget.

A fenyegetés hatására a sértettek felhívták a munkaadójukat és jelezték, hogy lemondanak a munkáról, többet nem dolgoznak a kérdéses területen.

Az ügyészség három 54 és egy 22 éves férfi ellen csoportosan elkövetett önbíráskodás bűntette, míg a késsel is fenyegetőző 32 éves férfi ellen felfegyverkezve, csoportosan elkövetett önbíráskodás bűntette miatt emelt vádat a Veszprémi Járásbíróság előtt. Az ügyészség a vádiratában négy elkövetővel szemben végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés büntetés kiszabására, míg a 22 éves férfi esetében – mivel tettét felfüggesztett szabadságvesztés próbaideje alatt követte el – végrehajtandó börtönbüntetés kiszabására tett indítványt azzal, hogy a bíróság a korábbi szabadságvesztés büntetés végrehajtását is rendelje el.

The post Vádemelés önbíráskodás miatt appeared first on .

Letartóztatta a bíróság azt a külföldi férfit, aki szombaton lerángatott egy nőt az egyik fővárosi buszról és erőszakoskodott vele – közölte a Fővárosi Törvényszék.

Elrendelte a Budai Központi Kerületi Bíróság április 29-éig az erőszakkal, illetve az élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetéssel gyanúsított férfi letartóztatását – közölték.

Felidézték: a gyanú szerint a férfi március 27-én reggel lerángatott egy nőt a 9-es autóbuszról. A járműről leszállva hátulról átkarolta őt, lehúzta a kabátjának és a nadrágjának a cipzárját, majd erőszakosan fogdosni kezdte. Azután a földre dobta a nőt, ráült és lefogva tartotta. A sértett próbált kiszabadulni a férfi fogásából és többször segítségért kiabált. Végül járókelők húzták le róla a gyanúsítottat.

Hozzátették: a terhelt cselekménye – bizonyítottság esetén – kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető. Az ügyészség a szökés és elrejtőzés veszélye miatt indítványozta a férfi letartóztatását. A gyanúsított a bíróság előtt nem tett részletes vallomást, nyilatkozatában azonban beismerte a cselekmény elkövetését. Bár a személyi körülményei rendezettek, bejelentett munkahelye és lakcíme van, nyilatkozata szerint szeretne a munkahelyén felmondani és a szülőhazájába hazatérni – írta a törvényszék.

A bíróság álláspontja szerint ez az önkéntes jogkövetés hiányára is enged következtetni, különös tekintettel arra, hogy a férfinak nincs magyarországi kötődése, családja, vagyona. Mindezek alapján feltételezhető, hogy szabadlábra kerülése esetén elhagyná az országot, kivonná magát az eljárás alól. Összességében a bíróság megállapította, hogy a gyanúsítottal szemben kizárólag a legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazható. A végzés nem végleges – közölte a törvényszék.

The post Letartóztatták a buszról lerángatott nővel erőszakoskodó külföldi férfit appeared first on .

Illegális gyógyszergyárat számolt fel a rendőrség; a zsámbéki családi házban kialakított laborban hamis, vényköteles és orvosi ellenőrzés mellett adható altató-nyugtató készítményeket készítettek, amelyeket elsősorban skandináv országokba vittek – számoltak be rendőri vezetők.

A Dunakeszin található rendőrségi kiképzési központ mobillaborjából közvetített sajtótájékoztatón Boross Zoltán, a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (KR NNI) nemzetközi bűnözés elleni főosztályvezetője elmondta: az ügyben hat férfit, köztük egy külföldit gyanúsítottak meg, négy embert letartóztatott a bíróság, egy gyanúsítottnak pedig a házi őrizetét rendelte el.

Ismertette: 2019-ben kapták az első jelzést a norvég hatóságoktól, hogy magyar futároktól hamis gyógyszereket foglaltak le. Az Europol és az Eurojust (az Európai Unió Büntető Igazságügyi Együttműködési Ügynöksége) segítségével közös nyomozócsoportot hoztak létre a norvég hatóságokkal az ügy felderítésére. Múlt szerdán, március 24-én a zsámbéki házban, valamint az alapanyagok és az előállított gyógyszerek tárolására szolgáló helyeken, összesen 11 helyszínen tartottak házkutatást, ahol több mint 9 millió nyugtatótablettát találtak, valamint a gyártásukhoz szükséges gépeket és olyan vegyi anyagokat, amelyek összsúlya eléri a 7,5 tonnát.

A bűnszervezet rendkívül konspiráltan tevékenykedett, feladatmegosztáson alapult a gyógyszerek gyártása, szortírozása, deponálása és útba indítása a skandináv országok felé – mondta a főosztályvezető. A gyógyszereket dobozonként 4,5-5,5 euróért adták el.

A szervezet vezetője egy 51 éves budajenői lakos volt, aki a gyógyszerek gyártásához szükséges anyagokat beszerezte, ő koordinálta a raktározást és az értékesítést is, egyik bűntársa pedig azért felelt, hogy az elkészült gyógyszerek be legyenek csomagolva és útnak induljanak a skandináv térségbe. A többi gyanúsított zöme a szállításban vett részt, de volt köztük egy vegyész is, aki – szakmai tudását használva – elkészítette a tablettákat.

A zsámbéki laborban 8 berendezéssel folyt a gyógyszerek gyártása – mondta Boross.

Fülöpné Csákó Ibolya, az Országos Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Főigazgatóságának kiemelt főreferense arról beszélt: a bűnügyi főosztály feladata, hogy monitorozza a gyógyszerhamisítással kapcsolatos eljárásokat, és ha szükséges, jogszabálymódosítási javaslatokat tegyen. Emlékeztetett: javaslatukra módosult 2019-től a büntető törvénykönyvben a gyógyszerhamisítás törvényi szabályozása, amelybe bekerült a pszichotróp tartalmú gyógyszerkészítmények hamisítása is.

Elmondta azt is, hogy bár több mint tíz éve foglalkozik gyógyszerhamisításos ügyekkel, “ilyen jól felszerelt, ilyen kiművelt” laborral még nem találkozott. Hozzátette: a helyszínen alapanyaggyártás is folyt, ami eddig Magyarországon nem történt. Bár volt már olyan ügy Magyarországon, amelyben ugyanezt a hatóanyagot hamisították, de abban az ügyben csak a gyógyszergyártást végezték Magyarországon, az alapanyagét nem.

A gyógyszerhamisítások elleni küzdelemről azt mondta: hatalmas nyereséghez juthatnak bűnszervezetek ezzel, az összeg Európa-szerte több milliárd euróra tehető. Hozzátette: olyanokkal szemben követik el a bűncselekményt ezek az emberek, akik a betegségük okán maguk is veszélyeztetettek.

A készítményről azt mondta: az egyébként vényköteles készítményt nem magyarországi piacra, hanem skandináv országokba szállították. Az MTI kérdésére elmondta: Norvégián kívül Svédországban és Finnországban is foglaltak le a készítményből. Hozzátette: a hamis készítményeknek azért is van egészségügyi kockázatuk, mert a hamisítók nem tudják betartani azokat a szabályokat, amelyekre a gyógyszergyárak ügyelnek, és amelyekért utóbbiak felelősséget is vállalnak.

Újságírói kérdésre azt válaszolta, az altató-nyugtató készítmény Magyarországon is forgalomban van. Európa legtöbb országában büntetőjogilag kábítószernek minősül, Magyarországon pszichotróp anyagként tartják számon és csak receptre és orvosi ellenőrzés mellett adható. Magyarországon kiemelt a jelentősége, ha a gyógyszerhamisítást pszichotróp anyagokkal követik el – mondta. Nem ez volt az első és nem is a második gyógyszerhamisítás Magyarországon, volt már teljesítményfokozó szerrel kapcsolatos is – válaszolta egy másik kérdésre.

Arra a kérdésre, várható-e, hogy a koronavírussal összefüggésben is felmerülhet-e hamis gyógyszerek készítése, arra hívta fel a figyelmet, hogy csak a kormányok által beszerzett oltóanyagok a teljesen biztonságosak. Bár Mexikóban foglaltak le olyan laboratóriumot, ahol hamis vakcinát állítottak elő, Európában erre még nem volt példa – tette hozzá.

Balaskó Ákos, a KR NNI bűnügyi technikai főosztályának kiemelt főelőadója elmondta: mind Magyarországon, mind Európában egyre több illegális labort számolnak fel, ehhez azonban nagy szakértelemre van szükség a sokszor veszélyes anyagok miatt. A magyar rendőrség mobil laboratóriumot alakít ki és ehhez oktatást is párosít a hasonló esetek felszámolásához. Jelenleg Európában mindössze három ilyen labor és oktatás létezik: Hollandiában, Lengyelországban és Szerbiában – mondta az alezredes.

A rendőrség honlapjára a sajtótájékoztatót követően felkerült közlemény szerint a laborban és a raktárakban lefoglalt nyugtatók és vegyi anyagok feketepiaci értéke több mint 6,3 milliárd forint, a gyanúsítottak között pedig a budajenői L. László mellett egy 48 éves debreceni férfi és egy szír állampolgár is van.

The post Illegális gyógyszergyárat számolt fel a rendőrség Zsámbékon appeared first on .

Közleményt adott ki Varga Zsolt András a Kúria elnöke. E szerint Magyarország Alaptörvénye 26. cikkének (1) bekezdése szerint ,,A bírák függetlenek, és csak a törvénynek vannak alárendelve, ítélkezési tevékenységükben nem utasíthatóak”.

A Kúria szilárd, magabiztos és megbízható intézmény, ezen értékek legfőbb alappillére a Kúria elnöke által a bírák döntéseinek, kivételes szakmai tudásának feltétlen elfogadása. A független bírák hivatásuk gyakorlása során mindig és kizárólag a legjobb tudásuk, meggyőződésük és lelkiismeretük szerint pártatlanul, minden külső befolyástól mentesen járnak el az ügyekben.

A jogállam alapja a bírák függetlenségének sérthetetlensége. A bíróságok döntésének tiszteletben tartása nemcsak a pernyertes, hanem a pervesztes felet is kötelezi. A jogállamot rombolja, ha a pervesztes fél, vagy az álláspontjával egyetértők – adott esetben politikai vagy média-hátterüket felhasználva – a döntés miatt a bíróságok függetlenségét vitatják, aláásva ezzel a bíróságok és a bírák ítélkezési tevékenységébe helyezett közbizalmat.

A Kúria elnöke megkérdőjelezhetetlenül és mindenekfelett tiszteletben tartja a bírói függetlenség követelményét és ezt várja el mindenkitől, ezért határozottan visszautasít minden, a bírói függetlenséget kétségbe vonó, azt romboló törekvést.

The post Kúria elnöke a bírák függetlenségének tiszteletben tartását kéri appeared first on .

A török külügyminisztérium üdvözölte, hogy az Európai Tanács (ET) brüsszeli csúcstalálkozójának csütörtöki napján elfogadott zárónyilatkozat az Ankara és Brüsszel közötti pozitív napirend szükségességét hangsúlyozta. A tárca a Földközi-tengeren végzett török próbafúrások európai megítélésével kapcsolatban ugyanakkor azt nehezményezte, hogy “néhány tagország szűklátókörű állításainak hatására” egyoldalú a török-uniós viszony megközelítése.

A külügyminisztérium hangsúlyozta: a kölcsönös érdekek alapján kívánják fejleszteni a kapcsolatokat, ám a pozitív napirendet alapul véve joggal várnak el konkrét és konstruktív lépéseket az Európai Uniótól. Egyúttal reményüket fejezték ki, hogy a lendület nem hagy alább azzal, hogy az Európai Unió (EU) feltételekhez kötötte ezeket a lépéseket, azokat csak bizonyos területeken helyezte kilátásba, valamint elhalasztotta végrehajtásukat júniusig, az ET következő csúcsértekezletéig.

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke, az EU-tagországok vezetőinek kétnapos csúcstalálkozójának első munkanapja után sajtótájékoztatót tartott. Emlékeztetve, hogy a Földközi-tenger keleti medencéjében Törökországnak a földgázkitermelés miatt feszült lett a viszonya Görögországgal és Ciprussal, reményét fejezte ki, hogy Ankara előremutató lépéseket tesz a konfliktus rendezésére, így az EU kapcsolata javulhat és kiszámíthatóvá válhat vele. Az EU ugyanakkor óvatos marad a javuló viszonyt illetően, ugyanis ennek megőrzéséhez Ankarának tartania kell magát a közelmúltban gyakorolt “mérsékeltebb magatartásához” – mondta. Egyúttal megjegyezte: elképzelhető, hogy a jövő hónapban Törökországba látogat.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az EU Törökországgal fennálló kapcsolatáról csütörtökön úgy nyilatkozott, hogy az EU nyitott a párbeszéd folytatására, viszont az ankarai vezetésnek tartózkodnia kell az egyoldalú fellépésektől és mindenfajta provokációtól.

A török külügyminisztérium csütörtök késő este kiadott közleményében nyomatékosította, hogy az Európai Unió a földközi-tengeri próbafúrások okán kiújult tengerjogi vitában “nem illetékes és nincs joga ítélkezni”. A tárca rámutatott: a zárónyilatkozat megint nem utal Ciprus török lakosságának “legitim jogaira és érdekeire”, ami azt mutatja, hogy az EU továbbra is elfogultan és előítélettel közelít az ügyhöz.

A török külügyminisztérium végül aláhúzta: azokat a lépések, amelyeket az unió a közös érdekek mentén tesz, Ankara pozitív lépésekkel fogja viszonozni.

The post EU-csúcs: Törökország üdvözölte a pozitív hangvételt, de a Földközi-tengeri fúrások bírálatát visszautasította appeared first on .

A tavaly nyáron életbe léptetett legutóbbi tűzszünet óta 66 ukrán katona vesztette életét a Donyec-medencei harcok övezetében – mondta el Olekszij Aresztovics, a háromoldalú, Kijev, Moszkva és az EBESZ képviselőiből álló minszki összekötő csoport ukrán küldöttségének tanácsadója egy hét végi tévéműsorban.

Kifejtette, hogy tavaly július 27. óta a múlt év végéig 45 katona esett el, és 317 sebesült meg. Idén 21-en haltak meg és 75-en szenvedtek sérüléseket. Legutóbb pénteken négyen haltak meg és ketten sebesültek meg a Moszkva által támogatott szakadár erők tüzérségi támadása következtében.

Aresztovics mindazonáltal hozzátette, hogy ha bármely más hasonló időszakkal hasonlítják össze a korábbi évekből a mostani periódust, az elesett ukrán katonák száma “csaknem ötször”, az ukrán állásokra kilőtt tüzérségi lövedékeké pedig – különböző számítások szerint – 10-15-ször kevesebb. Legutóbb tavaly július 22-én állapodtak meg a tűzszünetről a minszki összekötő csoportban, amely július 27-én lépett életbe. Korábban is már számtalanszor kíséreltek meg a szemben álló felek tartós fegyvernyugvást teremteni, de ezek a próbálkozások rendre kudarcba fulladtak.

A tűzszünet az egyik fontos előfeltétele annak, hogy a 2014 tavasza óta tartó konfliktusról újabb, úgynevezett “normandiai” csúcstalálkozót lehessen tartani. Angela Merkel német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök szeretné tárgyalóasztalhoz ültetni Vlagyimir Putyin orosz elnököt és Volodimir Zelenszkij ukrán államfőt, de a “normandiai négyek” – azaz Ukrajna, Oroszország, Németország és Franciaország – újabb csúcstalálkozójának időpontja még mindig bizonytalan.

The post A legutóbbi tűzszünet életbe lépése óta 66 ukrán katona vesztette életét appeared first on .

A hamis áruk szállításának egyik legfőbb csatornája a konténeres tengeri fuvarozás: 2014 és 2016 között így szállították a lefoglalt hamisított áruk összértékének 56 százalékát – közölte a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) egy friss uniós tanulmányra hivatkozva.

Azt írták: a hajóval szállított konténerek több mint fele Németországon, Hollandián és az Egyesült Királyságon keresztül jutott be az unióba 2016-ban. Ezen javíthat, ha az Európai multidiszciplináris platform a Bűnügyi Fenyegetettség Ellen elnevezésű szervezet (EMPACT) 2021-2025-ös szakpolitikai ciklusában fontos feladatként ismeri el a szellemi tulajdonjog elleni bűncselekményekkel szembeni küzdelmet – tették hozzá.

Az Európi Unióba 2016-ban mintegy 121 milliárd eurónyi (mintegy 44 ezer milliárd forint) hamis termék áramlott, a teljes import 6,8 százaléka. Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) nyilvánosságra hozott tanulmánya szerint ez 83 milliárd euró veszteséget okozott az európai cégeknek, 15 milliárd eurónyit a tagállamoknak és 610 ezer munkahely megszűnését eredményezte.

A kutatás szerint 2014 és 2016 között a legtöbb hamisított és kalóztermék 57 százalékát postai csomagokban foglalták le, azonban az érték alapján egyértelműen a konténerszállító hajóval érkező hamisítványok dominálnak, az összérték mintegy 56 százalékát adják. Mivel a tengeri konténeres szállítás nagy előnye, hogy olcsón és hatékonyan képes kiszolgálni a kereskedelmet, nem meglepő, hogy a nemzetközi áruforgalom több mint nyolcvan százalékát így bonyolítják – írták.

A lefoglalt kozmetikai és szépségipari termékek, lábbelik, élelmiszerek, játékok és bőráruk összértékének több mint a felét tengeren szállították, ahogyan a lefoglalt elektronikai termékek 49 százalékát is. Tavaly – nem meglepő módon – a gyógyszeripari hamisítványok száma is megugrott – tartalmazza a közlemény.

Hozzátették: a jelentősen növekvő globális kereskedelem egyre nagyobb terhet ró a vámhatóságokra. Míg a röntgen- vagy gammasugár-vizsgálattal a kábítószerek és fegyverek szállítása felderíthető, a hamisított vagy illegális forrásból származó áru kiszűrésében ez nem hatékony. Felderítésükhöz személyes jelenlétre van szükség, azonban a konténereknek csak kevesebb mint két százalékát ellenőrzik így.

A koronavírus-járvány fokozta a problémát: a bűnözői hálózatok nagyon gyorsan reagáltak a válságra, és stratégiáikat úgy alakítják, hogy a megváltozott világban is előnyt kovácsoljanak maguknak – idézte a közlemény Pomázi Gyulát, a hivatal elnökét, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület elnökhelyettesét, aki szerint csak uniós szintű összefogással lehet a hamisított termékek Európába áramlását megfékezni.

A most nyilvánosságra hozott elemzésből kiderült, hogy a tengeren szállított hamis termékek jelentős része, 79 százaléka Kínából származott – olvasható a közleményben.

The post SZTNH: Kínából érkezik a legtöbb hamis áru appeared first on .