Biztonságpiac

Az Iszlám Állam terrorszervezetnek egy üzemanyag-objektum elleni támadását sikerült megakadályozni Tver megyében – közölte az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB).

A robbantásos merényletre készülő, az egyik közép-ázsiai köztársaságból származó, de orosz állampolgárságot szerzett férfit az FSZB kommandósai “semlegesítették”, amikor az elfogásakor fegyveres ellenállást tanúsított. A tájékoztatás szerint a gyanúsított otthonában laboratóriumot hozott létre robbanóanyagok összeállítására.

A helyszínen a hatóságok lőfegyvert, lőszert, házilag összeszerelt robbanószerkezetet és robbanóanyagot foglaltak le. Az ügyben terrorcselekmény előkészítése címén eljárás indult.

Alekszandr Bortnyikov, az FSZB igazgatója március elején azt mondta, hogy Oroszországban az elmúlt tíz év alatt mintegy kétszáz terrorcselekményt sikerült megakadályozniuk a biztonsági szerveknek.

The post Oroszországban mindennapossá váltak a terrorcselekmények, de a hatóság a helyén van appeared first on .

Éhségsztrájkba kezdett a Vlagyimir megyei pokrovi 2. számú börtöntelepen szerdán Alekszej Navalnij elítélt orosz ellenzéki politikus. Ezt maga jelentette be az Instagramon.

“Éhségsztrájkot jelentettem be azzal a követeléssel, hogy a törvénynek eleget téve engedjék be hozzám a meghívott orvost. Úgyhogy éhesen fekszem, de egyelőre megvan mind a két lábam” – írta.

Múlt héten vált ismertté, hogy Navalnij hátfájásra és lábzsibbadásra panaszkodott, valamint kifogásolta, hogy a börtönhatóság a többszöri kérése ellenére már egy hónapja nem biztosított számára kielégítő orvosi ellátást és gyógyszereket. Szerdán közölte, hogy most már mindkét lábában jelentkeztek a panaszok. Az elítélt ellenzéki bejegyzése szerint mivel a börtönparancsnokság kizárólag pszichológiai nyomásgyakorlással reagál a kéréseire, és mivel a megmérgeztetését a hatóságok anyagcserezavarként kezelték, újat írni már nem látja értelmét.

Navalnij azzal vádolta meg Alekszandr Muhanov pokrovi börtönparancsnokot, hogy megbízta az őrökkel együttműködő őrizeteseket: többé ne takarítsanak a fekvőhelye körül. Azt írta, hogy az érintettek homokot szórtak szét az ágyánál, majd elpanaszolták neki, hogy félnek, mert az életük annyit sem ér, mint egy csomag cigaretta.

Az orosz Szövetségi Büntetés-végrehajtási Szolgálat (FSZIN) vlagyimiri parancsnoksága egy korábbi közleményében azt írta, hogy Navalnij minden szükséges egészségügyi támogatást megkap a panaszaival kapcsolatban, a fegyelmi intéseit a börtönszabályzat többszöri megsértése miatt kapta. Az őrizetes a hatóság szerint megtagadta a cellaügyeletesi feladatok ellátását, valamint megsértette a ruhaviseletre és a napirendre vonatkozó előírásokat.

Leonyid Volkov, a Navalnij-hálózatokat külföldről irányító aktivista a Telegramon közölte, hogy politikai elvbarátja a börtönben nem úgynevezett “száraz” éhségsztrájkot fog folytatni, és a vizet nem vonja meg magától.

Ivan Zsdanov a Navalnij alapította Korrupcióellenes Küzdelem Alapítvány (FBK) igazgatója a Mihail Hodorkovszkij ellenzéki emigráns érdekköréhez tartozó Otkritije Medija hírportálnak azt mondta, hogy az elítélt politikus életében először folytat éhségsztrájkot. Marija Pevcsih, az FBK kutatórészlegének vezetője a Twitteren azt írta, hogy Navalnij ezt korábban a maga részéről elképzelhetetlen, radikális politikai eszköznek tartotta, amelyet csak olyan ember képes alkalmazni, aki képes a végsőkig is elmenni. “Nyilvánvaló, hogy számára elérkezett ez a pillanat” – fogalmazott Pevcsih.

A FSZIN korábban azt közölte, hogy Navalnij állapota kielégítő, Vlagyimir Grigorjan, a börtönviszonyokkal is foglalkozó Vlagyimir megyei Társadalmi Megfigyelő Bizottság alelnöke pedig “szimulánsnak” minősítette az elítéltet, de mint ellenzéki sajtójelentésekből kiderült, anélkül tette, hogy találkozott volna vele.

The post Éhségsztrájkba kezdett a börtönben Navalnij appeared first on .

A Kreml nem kíván reagálni Alekszej Navalnij elítélt orosz ellenzéki politikus feleségének arra a követelésére, hogy férjét egészségügyi problémái miatt engedjék szabadon – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.

Julija Navalnaja az Instagramon azt írja, hogy férjének hátfájdalmai vannak, és a hatóságok nem engedik, hogy olyan orvosok gyógyítsák, akikben megbízik. Követelte Vlagyimir Putyintól, hogy haladéktalanul bocsáttassa szabadon “a törvényellenesen börtönbe zárt” férjét.

Peszkov az orosz Szövetségi Büntetés-végrehajtási Szolgálat (FSZIN) hatáskörébe utalta a Navalnij fogva tartásával kapcsolatos folyamodványok megválaszolását. Orosz állampolgárok érdekképviseletében fellépő orosz konzulok tapasztalataira hivatkozva azt mondta, hogy külföldi börtönökben a fegyelmező intézkedések gyakran “sokkal durvábbak és embertelenebbek”, mint Oroszországban. Ezzel arra a panaszra válaszolt, hogy Navalnijt mint szökésre hajlamosnak nyilvánított személyt éjszaka óránként felébresztik az őrök.

A Kreml szóvivője elutasította azt a felvetést, miszerint párhuzam vonható Navalnij és a 2009-ben börtönben meghalt könyvvizsgáló, Szergej Magnyitszkij ügye között. Peszkov szerint mindössze annyi a hasonlóság, hogy mindkettőjüket elítélték. A szóvivő szerint az orosz börtönökben nincsenek rendszerszerű problémák az egészségügyi ellátásban. “Abszurdnak” nevezte az a lehetőséget, hogy “az egyik orosz őrizetes miatt” a Nyugat újabb szankciókat vezethet be Oroszország ellen.

Navalnij Instagram-bejegyzésben közölte, hogy nagy fájdalommal jár számára az ágyból felkelni, mert fáj a háta, és a probléma átterjedt a jobb lábára, amelyre nem tud ráállni, és amelynek egyes részei érzéketlenek. Mint írta, bírósági tárgyalásai közben képtelen volt leülni, mert az idegbecsípődés miatt csak állni és feküdni tudott. “Egyszer Mihail Hodorkovszkij, aki tíz évet ült le a börtönben, azt mondta nekem: ott az a legfontosabb, hogy meg ne betegedj. Senki sem fog gyógyítani téged. Ha komolyan megbetegszel, meghalsz” – írta a Vlagyimir megyei Pokrov 2. javítókolóniában fogva tartott ellenzéki.

Szergej Magnyitszkij William Browder amerikai születésű brit üzletember alkalmazásában állt, aki tíz éven át irányította a Hermitage Capital befektető cég tevékenységét az orosz piacon, amíg 2005-ben “nemzetbiztonsági kockázatra” hivatkozva ki nem tiltották az országból. A könyvvizsgáló orosz belügyi vezetőket leplezett le, miután szerinte 230 millió dollárnak megfelelő összeget elsikkasztottak az orosz költségvetésből. Az orosz hatóságok mégis Magnyitszkij ellen indítottak eljárást, aki 2009-ben, az előzetes letartóztatásban meghalt, tisztázatlan körülmények között. A könyvelőt az orosz sajtóban megjelent hírek szerint is agyonverhették, ám az ügyészség szerint szív- és érrendszeri elégtelenség okozta halálát. Egy orosz elnöki bizottsági vizsgálat megállapította, hogy nem megfelelő körülmények között tartották fogva, és a börtönhatóságok elutasították orvosi ellátását. Később hasonló következtetésre jutott az Európa Tanács is. Magnyitszkij halála miatt több nyugati állam szankciókkal sújtotta azokat, akiknek szerintük közük volt az ügyhöz, s a büntetőintézkedéseket kiterjesztették az emberi jogokat egyéb módon megsértő tisztségviselőkre is.

Mihail Hodorkovszkij, aki a 90-es évek közepén szerezte meg a Jukosz állami olajvállalat ellenőrző részvénycsomagját, és aki valaha Oroszország leggazdagabb emberének számított, tíz évet töltött börtönben, miután összeütközésbe került Putyin elnökkel. 2003-ban letartóztatták, majd adóelkerülés és sikkasztás címén 14 év szabadságvesztésre ítélték. Elemzések szerint Hodorkovszkij őrizetbe vétele és olajvállalatának feldarabolása fordulópont volt abban a folyamatban, amelynek során Putyin kormányzata ellenőrzése alá vonta az orosz olajágazatot, és egyre határozottabban lépett fel a nemzetközi porondon. Az orosz államfő a komoly politikai ellenlábasának számító volt olajmágnást 2013-ban kegyelemben részesítette. Ezután Hodorkovszkij Nyugatra, Svájcba távozott, ahonnan továbbra is támadja Putyint és a Kreml politikáját. Az orosz hatóságok 2015-ben azzal vádolták meg Hodorkovszkijt, hogy köze volt Vlagyimir Petuhov nyeftyejuganszki polgármester meggyilkolásához és a Jevgenyij Ribin vállalkozó ellen elkövetett merényletekhez. A volt oligarcha ellen Moszkva nemzetközi körözést adott ki. Hodorkovszkij 2017 áprilisáig a Nyitott Oroszország elnevezésű ellenzéki szervezet elnöke volt.

The post A Kreml nem reagál Navalnij feleségének szabadon bocsátási követelésére appeared first on .

Stabilnak és kielégítőnek bizonyult Alekszej Navalnij ellenzéki politikus egészségi állapota az orvosi vizsgálat során – közölte az orosz Szövetségi Büntetés-végrehajtási Szolgálat (FSZIN) Vlagyimir megyei parancsnokságának sajtószolgálata. A FSZIN szerint a panasszal jelentkező elítélteket, köztük Navalnijt, a napokban megvizsgálták.

Ezzel szemben az elítélt két ügyvédje, Olga Mihajlova és Vagyim Kobzev, aki csütörtökön felkereshette ügyfelét, az ellenzéki sajtónak kijelentette, hogy Navalnij erős fájdalmat érez a hátában és a jobb lábszárában, és a jobb lábát gyakorlatilag nem tudja használni. Az őrizetesen MR-vizsgálatot végeztek el, ám az eredményt még nem közölték.

A politikus a honlapján jogi képviselőinek közvetítésével közzétette, hogy idegbecsípődésből eredő betegsége van, amelyre nem kapott megfelelő orvosi kezelést. Követelte, hogy egy általa kiválasztott szakember, Alekszej Barinov vizsgálhassa meg, aki behozza számára a szükséges gyógyszereket is. Közölte, hogy már több mint egy hónapja fájdalmai vannak, amelyekre csak gyulladásgátlót kapott.

Navalnij emellett azt követelte Alekszandr Kalasnyikovtól, a FSZIN igazgatójától, valamint Igor Krasznov főügyésztől, hogy szüntessék meg az ellene alkalmazott “kínzási módszereket”, vagyis azt a gyakorlatot, hogy szökésre hajlamosnak minősített személyként az őrök éjszaka óránként felébresztik. Emlékeztetett rá, hogy a jog az elítéltek számára szavatolja a nyolcórás folyamatos alvás lehetőségét.

Csütörtöki sajtójelentések szerint több mint 150 kulturális, közéleti és médiaszemélyiség a FSZIN igazgatójának, a főügyésznek és Tatyjana Moszkalkova emberi jogi biztosnak írott levélben normális életkörülmények megteremtését követelte a börtönben Navalnij számára, és felhívta a figyelmet arra, hogy a fogoly nem kap rehabilitációs kezelést a megmérgezése után.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságírói kérdésre válaszolva azt mondta, hogy a Kreml nem kíséri figyelemmel Navalnij egészségi állapotát, és az erre vonatkozó kérdéseket a FSZIN hatáskörébe utalta.

Mihajlova emondta a független  Meduza hírportálnak, hogy ügyfelének megromlott az egészsége, zsibbad a lába és fáj a háta. Azt is elmondta, hogy ügyvédet nem engedtek be a Vlagyimir megyei Pokrov 2. javítókolóniába, ahol Navalnij a büntetését tölti.

The post Sötét középkor: nem hagyják aludni Navalnijt appeared first on .

A délkelet-ukrajnai konfliktus kiéleződéséről, a Szputnyik V vakcina uniós bejegyzésének és gyártásának kilátásairól, valamint a Navalnij-ügyről is tárgyalt Vlagyimir Putyin, Angela Merkel és Emmanuel Macron.

A Kreml által kedd éjjel kiadott tájékoztatás szerint az ukrajnai rendezéssel kapcsolatban a három vezető megerősítette, hogy a 2015-ös minszki megállapodásba foglalt intézkedéscsomag megvalósításának nincs alternatívája. Putyin hangsúlyozta annak fontosságát, hogy Kijev maradéktalanul tegyen eleget a korábban a legfelső szinten elért megállapodásokban vállalt kötelezettségeinek, és mindenek előtt kezdjen párbeszédet Donyeckkel és Luhanszkkal, valamint rendezze a Donyec-medence különleges státusának jogi vonatkozásait.

Az orosz elnök tárgyalófeleinek kifejezte súlyos aggodalmát a feszültség kiéleződése miatt a Donyec-medencében, amiért Ukrajnát tette felelőssé. Szavai szerint az ukrán fél gyakorlatilag visszalépett a fegyvernyugvástól.

Az orosz elnöki hivatal közleménye szerint a felek megkülönböztetett figyelmet fordítottak a Covod-19-világjárvány elleni küzdelemben való összefogásra, a betegség terjedésének megakadályozását szolgáló intézkedésekre. Szó esett egyebek között a Szputnyik V orosz vakcina európai engedélyeztetésének kilátásairól, csakúgy, mint az oltóanyag-szállítás és a közös gyártás lehetőségéről.

Szóba került Oroszország és az Európai Unió viszonya is. Putyin kifejezte készségét a normális és az átpolitizáltságtól mentes együttműködés helyreállítására, amennyiben ez iránt kölcsönös érdeklődés mutatkozik. A felek méltatták a szíriai tűzszünet betartását és fontosnak nevezték, hogy az országban egységes átmeneti kormány jöjjön létre Megjegyezték, hogy a helyzet javulásával párhuzamosan élesen vetődik fel a szíriai lakosság humanitárius segélyezésének kérdése.

A partnerek kérésére Putyin tájékoztatást adott Alekszej Navalnij elítélt ellenzéki politikus ügyének “objektív körülményeiről”. A Kreml a tárgyalásokat gyakorlatiasnak és őszintének nevezte. A felek megállapodtak az együttműködés folytatásáról a megtárgyalt kérdésekben.

The post Ukrajnáról, a vakcináról és Navalnijról tárgyalt Putyin, Merkel és Macron appeared first on .

Vádat emeltek egy 22 éves férfi ellen, aki kábítószertől és alkoholtól befolyásolt állapotban rátámadt a hozzá kihívott mentőkre 2019 augusztusában Budapesten – közölte a fővárosi főügyész.

Ibolya Tibor közleménye szerint a vádlott kábítószert és alkoholt fogyasztott, amelyek hatására a XVI. kerületben az utcán rosszul lett, a földön feküdt, ezért egy arra sétáló pár mentőt hívott hozzá.

A helyszínre érkező mentők megpróbálták felkelteni a férfit, aki magához térve szitkozódni kezdett, és bántalmazta a mentőket. A mentőautó vezetőjét tenyérrel ütötte meg, a mentőápolót pedig többször mellkason rúgta, majd amikor a sértett ettől elesett, a földön tovább rugdosta. A vádlott a mentők segélyhívására kiérkező rendőröket leköpte. A mentőápoló bordatörést és testszerte zúzódásos sérüléseket szenvedett.

A Budapesti XIV. és XVI. Kerületi Ügyészség a férfi ellen közfeladatot ellátó személy elleni erőszak, súlyos testi sértés bűntette, valamint könnyű testi sértés és becsületsértés vétsége miatt vádat emelt, és végrehajtandó börtönbüntetést indítványozott – olvasható a közleményben.

The post Mentőkre támadt egy kábítószer és alkohol befolyása alatt álló férfi appeared first on .

Oroszország nemrég a közelgő “Nyugat 2021” elnevezésű hadgyakorlat leple alatt komoly haderőt csoportosított át az ukrán határ közelébe, a brjanszki és a voronyezsi területekre, valamint az általa ideiglenesen megszállt Krím félszigetre – mondta Ruszlan Homcsak vezérkari főnök a kijevi parlament rendkívüli ülésén, amelyet a Donyec-medencei válság megvitatásának szenteltek.

Az ukrán fegyveres erők főparancsnoka kifejtette, hogy március 30-i adatok szerint jelenleg az orosz-ukrán határ mentén, valamint a Donyec-medencei ideiglenesen megszállt területeken és az Oroszország által önkényesen elcsatolt Krímben 28 orosz taktikai zászlóalj tartózkodik. Ukrán értesülés szerint a Krímbe hamarosan még akár 25 hasonló zászlóalj érkezése várható, ami már – szavai szerint – összességében komoly veszélyt jelent az ukrán állam biztonságára. Homcsak azt is elmondta, hogy a Krím 2014-es megszállása óta Oroszország 32 700 főre növelte katonai jelenlétét a félszigeten. Hozzátette, hogy március közepén, a krími “Opuk” gyakorlótéren az orosz hadsereg két zászlóalj, illetve tüzérség részvételével gyakorolta a légi és tengeri támadó alakulatok leszállását. A gyakorlatok után a katonai egységek a gyakorlótér területén maradtak. Ezek után még további öt zászlóalj csatlakozott hozzájuk.

A vezérkari főnök felfedte az ülésen a tavaly nyár óta érvényben lévő tűzszünet óta múlt pénteken történt legsúlyosabb támadás részleteit, amelyben négy ukrán katona vesztette életét és kettő megsebesült. Szavai szerint az aknamentesítő csoporthoz tartozó katonákat orvlövészek lőtték hátba.

Az ukrán parlament a nap folyamán határozatot fogadott el a Donyec-medencei fegyveres konfliktus utóbbi időben tapasztalható kiéleződéséről, felszólítva a nemzetközi közösséget, hogy fokozza a politikai és gazdasági nyomást Oroszországra. A Moszkva-barát Ellenzéki Platform – Életért párt frakciója tiltakozásul kivonult az ülésteremből.

A törvényhozás a határozatban felszólította még a nemzetközi intézményeket, hogy vizsgálják ki az Oroszország által elkövetett nemzetközi, illetve emberi jogsértéseket. A dokumentumban felhívták a figyelmet arra, hogy az év eleje óta jelentősen megnőtt az ukrán katonák elleni provokációk, támadások száma, továbbá a Moszkva által támogatott szakadárok akadályozzák az EBESZ megfigyelői missziójának működését az általuk ellenőrzött területeken. Ezen felül a háromoldalú – Kijev, Moszkva és az EBESZ képviselőiből álló – minszki összekötő csoport munkája is már hónapok óta különböző ürügyek miatt akadozik.

A parlament az ülésen törvényt fogadott el, amelynek értelmében mozgósítás kihirdetése nélkül is lehet ezentúl tartalékosokat behívni a hadseregbe, ha eszkalálódik a helyzet a kelet-ukrajnai fronton.

The post Oroszország komoly haderőt csoportosított át az ukrán határhoz appeared first on .

A második világháború utáni nemzetközi összefogáshoz mérhető globális együttműködést kezdeményeznek a világ több vezető újságjában kedden megjelent közös cikkükben 24 ország és nemzetközi szervezet vezetői a koronavírus-világjárványhoz hasonló veszélyhelyzetek intézményes megelőzése végett.

A The Daily Telegraph című konzervatív brit napilapban, valamint több más sajtóorgánum mellett a Le Monde című francia, az El País című spanyol és a Frankfurter Allgemeine Zeitung című német újságban megjelent felhívást Boris Johnson brit miniszterelnök, Emmanuel Macron francia államfő, Angela Merkel német kancellár, Pedro Sánchez spanyol kormányfő, Klaus Iohannis román elnök, Aleksandar Vucic szerb államfő, Charles Michel, az EU állam- és kormányfői alkotta Európai Tanács elnöke, Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) vezérigazgatója és sok más vezető írta alá.

A közös levél szerzői leszögezik, hogy a koronavírus-világjárvány az 1940-es évek óta a legnagyobb kihívás, amellyel a nemzetközi közösségnek szembe kell néznie. Azokban az időkben, két világháború pusztításai után a politikai vezetők összefogtak a multilaterális világrendszer megteremtése végett. Ennek világos célja volt: az elszigetelődés és nacionalizmus kísértésének elhessegetése, a kihívások kezelése olyan módon, ahogy arra csak a szolidaritás és az együttműködés, a béke, a jólét, az egészség és a biztonság szellemében van mód – fogalmaz a vezetők közös felhívása.

A cikk szerint ma ugyanilyen remény kínálkozik arra, hogy a koronavírus-járvány elleni közös küzdelem során kiépülhet egy robusztusabb nemzetközi egészségügyi szerveződés a jövőbeni nemzedékek védelmére. Világjárványok és más egészségügyi veszélyhelyzetek a jövőben is lesznek, és ezekkel egyedül egyetlen kormány vagy szervezet sem tud szembeszállni. A világnak közösen, magas fokú összehangoltsággal kell felkészülnie a világjárványok előrejelzésére, megelőzésére, észlelésére, felmérésére és a hatékony válaszlépésekre – áll a felhívásban.

Az aláírók szerint ennek érdekében új nemzetközi megállapodásra van szükség, amely a WHO alapokmányára támaszkodna és más nemzetközi szervezeteket is bevonna az együttműködésbe. E szerződés fő céljai közé tartozna a nemzetközi együttműködés jelentős megerősítése annak érdekében, hogy javítani lehessen a riasztási rendszerek működését, az adatmegosztást, a kutatási tevékenységet, és létrejöhessen az oltóanyagok, a gyógyszerek, a diagnosztikai eszközök és a személyi védőfelszerelések helyi, regionális és globális gyártásának és elosztásának rendszere.

E megállapodás erősítené a kölcsönös elszámoltathatóságot és a közös felelősségvállalást, az átláthatóságot, valamint az együttműködést a nemzetközi szabályozások és normák keretrendszerén belül – áll a kéttucatnyi vezető által aláírt keddi felhívásban.

Az aláírók leszögezik: ennek érdekében közös munkába kezdenek a világ többi állam- és kormányfőjével, a civil társadalom szervezeteivel és a magánszektorral, mivel minden vezető együttes felelőssége, hogy a világ levonja a koronavírus-járvány tanulságait. Az immunizáció a globális közjót szolgálja, és szükség van egy olyan kapacitás megteremtésére, amely lehetővé teszi az oltóanyagok minél gyorsabb kifejlesztését, gyártását és alkalmazását – áll a felhívásban.

A brit miniszterelnök már a világ hét vezető ipari hatalmának (G7) London által rendezett múlt havi virtuális csúcstalálkozóján meghirdette azt a célt, hogy akár száz nap alatt új oltóanyagokat lehessen kidolgozni a jövőben felbukkanó fertőző betegségek ellen. Johnson az értekezleten hatalmas és példátlan globális vívmánynak nevezte, hogy a koronavírus-járvány kórokozója ellen hozzávetőleg 300 nap alatt sikerült vakcinát kifejleszteni. Hangsúlyozta azonban, hogy ha sikerül az újonnan megjelenő betegségek elleni oltások kifejlesztésének időtartamát még tovább csökkenteni, lehetővé válhat annak megelőzése, hogy a jövőbeni járványok a mostanihoz hasonló katasztrofális egészségügyi, gazdasági és társadalmi következményekkel járjanak.

The post A második világháború utánihoz hasonló összefogást kezdeményez kéttucatnyi vezető appeared first on .

Heves tűzpárbajt vívtak az orosz rendvédelmi szervek kedden egy illegális fegyvertartással gyanúsított férfival, aki a Moszkva melletti Novie Veski településen lévő kertes házában barikádozta el magát, túszul ejtve több – időközben kiszabadult – családtagját, majd a házban kiütött tűzben feltehetőleg életét vesztette.

Helyi idő szerint a rendőrség reggel 11 órakor érkezett a 61 éves Vlagyimir Bardanov házához, hogy illegális fegyvertartás gyanúja miatt házkutatást tartson. A gyanúsított azonban gránátokkal fogadta a rendőröket. Az erősítés kiérkezését követően tűzharc alakult ki a magát elbarikádozó férfival, aki az rbc.ru orosz hírportál szerint rövid ideig túszul tartotta a lányát, unokáját és a lánya férjét a házban.

Egy biztonsági illetékes a TASZSZ orosz hírügynökségnek nyilatkozva elmondta, hogy a férfi saját maga gyújtotta fel fegyver- és lőszerkészletét, amitől az épület felső emelete lángra kapott. Az orosz hatóságok szerint a férfi valószínűleg életét vesztette a kigyulladt házban. “Amikor tűz ütött ki a házban, felajánlották neki, hogy adja fel magát. Elutasította, hogy kijöjjön, és a ház égő részében maradt. Valószínűleg meghalt” – mondta az illetékes.

A tisztségviselő hozzátette, hogy a lángokat nem oltják el, mivel az épületben maradhattak robbanószerek és gránátok, amelyek veszélyeztethetik a tűzoltók életét. A biztonsági illetékes szerint a nyomozók azt követően láthatnak majd munkához, ha a lángok kialudtak. “Jelenleg a férfi abbahagyta a lövöldözést, és nem ad életjelt magáról” – mondta egy másik illetékes az Interfax orosz hírügynökségnek.

Az orosz biztonsági erők a ház ostroma során gránátvetőt is bevetettek a férfi elfogására indított művelet során, amely kilenc órán át tartott. Előzetes értesülések szerint a férfinak egész fegyver- és lőszerraktára volt, akárcsak egy illegális fegyverkészítő műhelye a házában. Az orosz Nyomozó Bizottság hatósági személy elleni gyilkossági kísérlet címén emelt vádat a gyanúsítottal szemben. A kertesház ostroma közben ugyanis a különleges alakulatok egyik tagja megsebesült.

The post Tűzpárbajt vívtak az orosz rendvédelmi szervek Moszkva mellett appeared first on .

Jogerősen is életfogytiglant kapott az a szentpéterszegi férfi, aki 2018 októberében halálra késelte feleségét.

Életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélte a Debreceni Ítélőtábla azt a Hajdú-Bihar megyei férfit, aki 2018-ban késsel megölte a feleségét. A táblabíróság ezzel helybenhagyta a Debreceni Törvényszék elsőfokú ítéletét, amely így jogerőssé vált – közölte Fórizs Ildikó, a tábla szóvivője. A vádlottat különös kegyetlenséggel, több emberen elkövetett emberölés kísérletében és kapcsolati erőszak bűntettében mondta ki bűnösnek a bíróság. A férfi leghamarabb harminc év múlva bocsátható feltételes szabadságra – közölte a szóvivő.

A férfi a bűncselekmény előtt csaknem négy évig folyamatosan hűtlenséggel vádolta feleségét, és egy idő után már bántalmazta is. Emiatt büntetőeljárás is indult ellene, a Berettyóújfalui Járásbíróság testi sértés kísérlete miatt jogerősen felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte. A férfi 2018 májusában egy féltékenységi vita során ismét bántalmazni akarta a feleségét, de ezt a fia megakadályozta. Az asszony átszaladt a közelben lakó másik fiához, ahová nemsokára a vádlott is követte. Hasba akarta szúrni a fiút, akinek azonban sikerült kicsavarnia a tőrt az apja kezéből.

A gyilkosság napján, 2018. október 8-án a férj ismét vitatkozni kezdett a feleségével, majd az asztalról felkapott húsz centiméteres késsel többször megszúrta őt. A vádlott ezután még harmincötször szúrta meg a már földön fekvő áldozatot, aki a helyszínen meghalt. A bíróság súlyosító körülményként értékelte, hogy a férfi többszörösen büntetett előéletű, a bűncselekmény elkövetésekor felfüggesztett szabadságvesztés hatálya alatt állt, valamint azt is, hogy kapcsolati erőszakot is elkövetett. Enyhítő körülményként vették figyelembe, hogy kevert személyiségzavarban szenved, amit igazságügyi szakértő állapított meg.

The post Jogerősen is életfogytiglanra ítélték a szentpéterszegi feleséggyilkost appeared first on .

Meg fogják akadályozni az orosz hatóságok, hogy a más nemzetek közötti konfliktusok a határon belülre kerüljenek – jelentette ki Vlagyimir Putyin a nemzetek közötti kapcsolatok tanácsának ülésén.

“Oroszországban nem szabad megengednünk, hogy bárki is agresszívan és tiszteletlenül nyilvánítsa ki nemzeti hovatartozását bármely nemzet képviselőivel szemben” – mondta.

“Nem békélhetünk meg azzal, hogy valakik az Oroszországi Föderáció területére próbálják áthozni azokat a (területi és etnikumközi) problémákat, amelyekbe az emberek a saját országaikban ütköznek” – tette hozzá.

Anélkül, hogy külön megnevezte volna az oroszországi örmény és azeri diaszpórát, amelyek között súrlódások voltak a Hegyi-Karabahért tavaly vívott háború miatt, Putyin azt mondta, hogy intelme sok volt szovjetköztársaság képviselőjét érinti, függetlenül attól, hogy már orosz állampolgárok-e vagy vendégmunkások. Hangsúlyozta, hogy az orosz hatóságoknak a lehető legnagyobb körültekintéssel és tisztelettel kell eljárniuk a probléma megoldásakor.

Kifejezte reményét, hogy az Oroszországban működő nemzeti-kulturális társadalmi szervezetek felelősen viszonyulnak az országhoz, amelyben élnek.

Az elnök szerint nem szabad megengedni Oroszországban az olyan helyzetek kialakulását, amikor az orosz szülők kiveszik gyerekeiket az iskolából a migráns tanulók nagy száma miatt. Európát és az Egyesült Államokat hozta fel példaként, ahol olyan iskolák jöttek létre, ahol csak bevándorlók gyerekei tanulnak, ami meglátása szerint “nagy probléma”.

“Nincs erre kész recept. De teljességgel nyilvánvaló, hogy a bevándorlók gyerekeinek számának olyannak kell lennie az iskoláinkban, amely lehetővé teszi, hogy ne csak formálisan, hanem ténylegesen adaptálhassuk őket az orosz nyelvi közegbe” – fogalmazott Putyin.

Meglátása szerint segíteni kell ezeknek a gyerekeknek a kulturális közeghez való alkalmazkodását, az orosz értékrend elsajátítását. Szerinte ez a probléma Oroszországban nem vetődik fel olyan élesen, mint néhány európai országban, amely elvesztette a kontrollt a bevándorlók beáramlása felett. Meglátása szerint a folyamatokra különösen a milliós lakosságú nagyvárosokban és a nemzeti köztársaságokban kell odafigyelni.

Putyin átadta az orosz nemzet egységéért járó díjat az első három jutalmazottnak. Bejelentette, hogy ennek összegét az eredeti duplájára, ötmillió rubelre (jelenlegi árfolyamon több, mint húszmillió forintra) emelte. Támogatásáról biztosította azt a kezdeményezést, hogy hozzák létre a Nagy Honvédő Háború – a második világháborúnak a Szovjetunió részvételével vívott szakasza – történetének nemzeti központját.

Kifogásolta, hogy az országban nincs olyan intézmény, amely meghatározná a háborús események tanulmányozásában a prioritásokat, koordinálná a kutatásokat és kiküszöbölné a duplikációkat. Rámutatott, hogy a szovjet háborús veszteségek csaknem hetven százalékát Oroszország szenvedte el.

Szergej Kravcov oktatási miniszter a tanácskozáson közölte, hogy a tárca az elkövetkező években több mint ezer orosztanárt szándékozik külföldre küldeni. Elmondta, hogy az orosz nyelv és kultúra megismertetésére szakosodott pedagógusok jelenleg főleg Kirgizisztánban, Üzbegisztánban és Tádzsikisztánban, valamint Szerbiában, Mongóliában és Vietnamban tevékenykednek.

Üzbegisztánban az óvodákban is oktatnak, Kirgizisztánban és Üzbegisztánban pedig az orosz tanrend szerinti iskolák jönnek létre, amelyek diákjai felkészülnek az oroszországi egyetemi oktatásra és az ottani életmódra.

The post Putyin szerint képesek az orosz határon megállítani a külföldi nemzetiségi konfliktusokat appeared first on .

A Budakörnyéki Járásbíróság elrendelte egy fóti férfi letartóztatását, aki kisebb “drogbarlangot” rendezett be a lakásán – közölte a Budapest Környéki Törvényszék.

A gyanúsított 2020 elejétől különböző típusú kábítószereket értékesített a lakóhelyén, ahol porciózta és tárolta is a drogot – írták.

Idén március 26-án, mielőtt a rendőrség elfogta egy gyorsétteremben, két ügyfelének grammonként húszezer forintért értékesített kokaint az otthonában a férfi. Az autóját és a lakását ezután a hatóság átkutatta és több mint egymillió forint készpénzt, kábítószergyanús anyagokat, valamint a porciózásukhoz szükséges eszközöket foglalt le.

A férfi esetében fennáll a szökés, elrejtőzés veszélye, és mivel a drogkereskedést “létfenntartása biztosítására, szervezett rendszerben látszik elkövetni”, szabadlábon hagyása a bizonyítást veszélyeztetheti, ezért az ügyészi indítvány szerint a legsúlyosabb kényszerintézkedés elrendelése indokolt – emelték ki a közleményben.

Az ügyész és a gyanúsított tudomásul vette a nyomozási bíró döntését, a védő azonban fellebbezett ellene, így a végzés nem végleges, de végrehajtható.

The post Drogbarlangot üzemeltetett, letartóztatták appeared first on .

A hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) kedden, másodfokon hozott ítéletében megerősítette Bosco Ntaganda kongói lázadóvezér háborús és emberiesség elleni bűncselekmények miatt 2019 novemberében elsőfokon kiszabott 30 éves szabadságvesztését.

A Nemzetközi Büntetőbíróság indoklásában közölte, a lázadóvezér ellen felhozott összes vádpontot megalapozottnak találta, amelyek között gyilkosságok, etnikai alapú üldözés, nemi erőszak, szexrabszolgaságra kényszerítés és gyerekkatonák toborzása szerepelnek.

Kijelentették, a bűncselekmények súlyossága és nagysága miatt nem találtak valódi enyhítő körülményeket, ezért indokolt a három évtizedes szabadságvesztés, és ezzel semmisnek tekintik az idén 47 éves hadúrnak a 2019-ben hozott elsőfokú ítélet elleni fellebbezését. Az ítélet jogerős, fellebbezésnek nincs helye – tették hozzá.

Ez a leghosszabb börtönbüntetés, amelyet az ICC valaha kiszabott.

Nemzetközi Büntetőbíróság legutóbb március elején foglalkozott Bosco Ntaganda ügyével, akkor 30 millió dollár (mintegy 930 millió forint) kárpótlást ítélt meg a volt kongói hadúr áldozatainak. A jóvátételre a Ntaganda vezette Kongói Felszabadítás Hazafias Erői (FPLC) félkatonai szervezet által lemészároltak hozzátartozói, a nemi erőszak és szexuális rabszolgaság áldozatai és a szervezet által toborzott gyermekkatonák jogosultak. A kártalanítás több mint 100 ezer embert érint. A szervezet történelmében ez eddig a legmagasabb összegű jóvátételi határozat.

A 2015 szeptembere óta tartó per során több mint 2100 áldozatot hallgattak meg. Ntaganda, aki az eljárás során végig ártatlannak vallotta magát, a Kongó Felszabadítása Hazafias Erői (FPLC) nevű félkatonai szervezet “vezérkari főnöke” volt. A szervezet a 2000-es évek elején rendkívül súlyos bűntetteket követett el az ország északkeleti részében. Sajtóhírek szerint több esetben várandós nőket és gyerekeket is lemészároltak, a nemi erőszak pedig mindennapos volt.

A milíciát vezetőt Thomas Lubanga Dyilo kongói hadúr jelenleg 14 éves börtönbüntetését tölti Hágában.

A Terminátor gúnynéven is ismert Ntaganda később az M23 nevű kongói milíciának is tagja volt, amely végül békeszerződést írt alá a kormánnyal 2013-ban. A férfi éveken át tartó bujkálás után ebben az évben váratlanul feladta magát az Egyesült Államok ruandai nagykövetségén.

Az 1998 és 2003 között dúlt kongói belső háborúskodások során milliók vesztették életüket.

A háborús és emberiesség elleni bűncselekmények kivizsgálására 2002-ben megalakított Nemzetközi Büntetőbírósághoz 123 ország csatlakozott, az Egyesült Államok azonban nem fogadja el a testület joghatóságát. Az ICC a világ első állandó törvényszéke, amely a háborús és emberiesség elleni bűnöket akkor is vizsgálja, ha az adott ország erre nem képes vagy nem hajlandó. A törvényszék csak a 2002. július 1. után elkövetett bűncselekmények ügyében ítélkezhet, joghatósága az alapokmányát ratifikáló országokra terjed ki.

The post A Nemzetközi Büntetőbíróság megerősítette Bosco Ntaganda volt kongói lázadóvezér harmincéves börtönbüntetését appeared first on .

A rendőrök 655 emberrel szemben intézkedtek hétfőn a maszkviselési kötelezettség figyelmen kívül hagyása miatt – közölte a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs ügyeleti központjának vezetőhelyettese.

Kiss Róbert elmondta, ezzel 41 824-re nőtt a maszkviselési szabályok megsértése miatt indított intézkedések száma az erről szóló kormányrendelet hatályba lépése óta. Ismertetése szerint hétfőn közterületen 632 emberrel szemben léptek fel, mert nem viseltek maszkot, közülük 121-et figyelmeztettek, 287-et megbírságoltak, 224-et feljelentettek. Tömegközlekedési eszközökön és azok várakozó helyein 18, míg kereskedelmi üzletekben öt emberrel szemben intézkedtek.

Az alezredes szólt arról is, hogy eljárás indult egy Budapesten, a VI. kerületi Király utca egyik lakásában zajlott 35 fős magánrendezvény szervezője és résztvevői ellen. Egyúttal arra hívta fel a figyelmet, hogy az ilyen nagy lélekszámú házibulik veszélyeztetik a résztvevők és mások életét, egészségét.

A koronavírus-járvány harmadik hullámában különösen fontos a védelmi intézkedések betartása, a kontaktusok elkerülése, illetve a magánrendezvények mellőzése, szükség esetén azok minél szűkebb körű megtartása – mondta az alezredes. Kiss hangsúlyozta: “mindent meg kell tennünk azért, hogy a kontaktusokból eredő tömeges megbetegedést elkerüljük”, ezzel is csökkentve az egészségügyi ellátórendszerre nehezedő nyomást. “Itt megkérdőjelezhetetlen az egyéni felelősség is” – fogalmazott, kérve azt, hogy mindenki tartsa be a védelmi intézkedéseket.

A boltokra, szálláshelyekre és szabadidős létesítményekre vonatkozó szabályok megszegése miatt eddig 1019 rendőri intézkedés történt. Ebből 306 esetben az üzemeltető vagy a tulajdonos mulasztása volt megállapítható, 713-ban pedig az üzletek korlátozott nyitvatartásának, illetve az üzletekben tartózkodásnak a szabályait nem tartották be.

Üzletet, vendéglátóhelyet nem kellett hétfőn ideiglenesen bezáratni a szabályok megsértése miatt – mondta.

Kiss közölte, hétfőn a kijárási és a csoportosulási, gyülekezési tilalommal kapcsolatos szabályok megsértése miatt 475-ször intézkedtek a rendőrök. A kijárási korlátozás, majd az azt felváltó kijárási tilalom tavaly novemberi bevezetése óta 56 654 hasonló esetben intézkedtek. Hétfőn is ellenőrizték a Magyarország területén személyforgalomban átutazókat, a tranzitszabályokat megsértőkkel szemben 59 esetben léptek fel. Az átutazókat tavaly szeptember óta ellenőrzik, a szabályokat be nem tartókkal szemben eddig 14 445-ször intézkedtek.

A vezetőhelyettes arról is beszélt, hogy egyre többen kerülnek hatósági házi karanténba, az elmúlt napon 7110 ilyen korlátozó intézkedést rendeltek el, jelenleg 55 280-an vannak hatósági házi karanténban. Közülük 4761-en vállalták, hogy a rendőrség elektronikusan ellenőrizze, betartják-e a karanténszabályokat.

The post Hétfőn 655-en szegték meg a maszkviselési szabályokat appeared first on .

Jelentős, 380 millió forintos adománnyal támogatja az Országos Mentőszolgálatot (OMSZ) a Groupama Biztosító az ügyfeleivel összefogásban. Az adományt jelképesen kedden adták át.

A koronavírus járvány kevés pozitív hatásának egyike volt, hogy az emberek tavaly kevesebbet autózva kevesebb balesetet okoztak. Erre reagált tavaly év végén a biztosító, amikor több mint 700 millió forintot ajánlott fel mintegy 250 ezer, egyedi kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással rendelkező ügyfele számára. Az ügyfelek dönthettek arról, hogy kérik-e az arányosan egy havi díjuknak megfelelő összeg visszautalását a számlájukra vagy annak beszámítását a biztosítási díjukba, de felajánlhatták a pénzt jótékony célra is, mégpedig az OMSZ munkájának segítésére. Így a hétszázmillióból 380 millió forint a mentőszolgálat munkáját segíti a jövőben.

A közleményben kiemelik, hogy a kedvezményezett kiválasztásával a biztosító is szerette volna kifejezni elismerését az Országos Mentőszolgálat munkatársai számára. Egyúttal ügyfeleinek is lehetővé szerette volna tenni, hogy adakozásukkal megköszönhessék a frontvonalban dolgozó mentősök helytállását. A közleményben Csató Gábort, az Országos Mentőszolgálat főigazgatóját idézik, aki elmondta: az emberektől felénk áradó köszönet és elismerés erőt ad ebben a nehéz időszakban.

Bertrand Woirhaye, a Groupama Biztosító vezérigazgatója elmondta: az összefogás eredményeként jelentős adományt adhatnak a mentőszolgálat munkatársainak, “akiknek mindannyian elismeréssel és köszönettel tartozunk”.

Soha nem támogatta még ekkora adomány az Országos Mentőszolgálatot, amely a magyar mentés 134 éves fennállásának talán legnagyobb kihívásával szembesül a járvány elleni küzdelemben – áll a közleményben. Az ügyfelek 56 százalékának esetében a mentők munkáját segíti az egyhavi díjnak megfelelő összeg, de a biztosítótársaság azt is megvizsgálta, hogy vannak-e olyan csoportok, ahol ennél nagyobb arányban választottak jótékony célt.

Az adatok alapján elmondható, hogy a motorosok adakozóak: több mint kilencven százalékuk a mentőknek adományozta a nekik járó összeget, de a teherautósoknál is magas, 74 százalék ez az arány. Érdekes adat, hogy a piros színű autók tulajdonosai is átlag felett jótékonykodtak: hetven százalékuk adakozott a mentők javára. A friss jogosítvánnyal rendelkezők 79 százaléka támogatta az OMSZ munkáját, továbbá a biztosító legrégebbi, 15-20 éve lojális ügyfeleinek is nyolcvan százaléka ajánlotta fel az összeget a mentőknek.

The post Az Országos Mentőszolgálat 380 milliós adományt kap appeared first on .

Oroszországban a Joe Biden elnök vezette amerikai kormányzat lépéseinek felülvizsgálata folyik, Vlagyimir Putyin orosz államfő az elemzést követően fog dönteni a kétoldalú kapcsolatok folytatásának mikéntjéről – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.

“Ennek az elemzésnek az elvégzéséhez időre van szükség. Ez lesz a döntés arról, hogy hogyan alakítsuk irányvonalunkat. Az alkotmány értelmében a külpolitikát az államfő határozza meg” – mondta a szóvivő. Biden az ABC amerikai televíziónak nyilatkozva március 16-án azt mondta, Oroszország “megfizeti az árát” annak, hogy szerinte megkísérelt beavatkozni az egyesült államokbeli elnökválasztásba. Az amerikai államfő az interjúban emellett igennel felelt arra a kérdésre, hogy gyilkosnak tartja-e Putyint.

Ezt követően mind a Fehér Ház, mind az amerikai külügyminisztérium kifejezte készségét az együttműködésre a kölcsönös érdeklődésre számot tartó területen, egyúttal azt is jelezve, hogy nem készül elsimítani a kétoldalú kapcsolatokban megmutatkozó ellentéteket. Ezt követően az orosz külügyminisztérium konzultációra hívta Moszkvába Anatolij Antonov washingtoni orosz nagykövetet, aki március 21-én tért vissza állomáshelyéről. Peszkov elmondta, hogy Antonov még nem tett jelentést Putyinnak az orosz-amerikai kapcsolatok állapotáról.

A szóvivőnek nem volt tudomása arról, hogy kapott-e hivatalos meghívást Putyin a Biden által április 22-23-án megrendezendő online környezetvédelmi csúcsra. Az eseményre a Fehér Ház korábbi közlése szerint negyven vezető, köztük az orosz és a kínai elnök is meghívást kapott.

Peszkov azt mondta, hogy videokonferencia készül Putyin, Emmanuel Macron francia elnök és Angela Merkel német kancellár részvételével. A Kreml szóvivője szerint az eszmecsere nem az ukrajnai rendezésről a “normandiai négyek” felállásában folytatott tárgyalások része lesz, a Donyec-medencei helyzetnél sokkal tágabb témakört fog felölelni.

Korábban Steffen Seibert német kormányszóvivő bejelentette, hogy hétfőn nem jött létre az online egyeztetés Merkel, Macron és Putyin között. Peszkov szerint Moszkva, Berlin és Párizs között folytatódik a tárgyalás előkészítése. Kijelentette, hogy Putyin nem tervez kapcsolatfelvételt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, de ilyen megbeszélés könnyen megszervezhető.

A szóvivő nem tudott válaszolni arra a kérdésre, hogy lesznek-e külföldi meghívottak a nácizmus felett aratott győzelem napján, május 9-én megtartandó moszkvai katonai díszszemlén. Szergej Sojgu védelmi miniszter múlt héten bejelentette, hogy a fegyveres erők idén 28 városban rendeznek parádét.

Kérdésre válaszolva Peszkov azt mondta, nem a Kreml dolga kommentálni, hogy megvizsgálhatják-e külföldi orvosok a szabadságvesztését töltő Alekszej Navalnij ellenzéki politikust. Mint mondta, nincs tudomása olyan esetről, hogy az orosz Szövetségi Büntetés-végrehajtási Szolgálat (FSZIN) idegenből hívott volna meg egészségügyi szakértőket. Navalnij, akinek felfüggesztett börtönbüntetését a szabadlábra helyezés feltételeinek megsértése miatt változtatták letöltendőre, az elmúlt napokban erős hátfájásra és lábzsibbadásra panaszkodott. Az Instagramján hétfőn megjelent bejegyzés szerint az elmúlt egy hónap alatt tíz fegyelmi intést kapott.

The post Moszkva a Biden-kormányzat lépéseit felülvizsgálva fog viszonyulni Washingtonhoz appeared first on .

Kitiltanak korábbi egyházmegyéjükből pedofília eltussolásával vádolt két lengyel egyházi vezetőt, Edward Janiak volt kaliszi megyés püspököt, valamint Slawoj Leszek Glódz nyugalmazott gdanski érseket – közölte hétfőn a varsói apostoli nunciatúra.

A nyugat-lengyelországi, Kalisz központú egyházmegye élére Ferenc pápa már januárban új püspököt nevezett ki, miután tavaly októberben elfogadta Janiak lemondását. A lemondott egyházi vezetőt akkor arra kötelezték, hogy a visszaélések ügyében folytatott eljárás befejezéséig eddigi egyházmegyéjén kívül tartózkodjon.

A hétfői közlemény a most befejezett vatikáni eljárásra hivatkozva arra kötelezte Janiak püspököt, hogy a kaliszi egyházmegyén kívül telepedjen le. Volt egyházmegyéje területén a püspöknek nem szabad részt vennie a nyilvános vallási szertartásokon, de világi jellegű összejöveteleken sem.

Emellett a püspöknek “megfelelő összeget” kell befizetnie a lengyel püspöki konferencia mellett 2019-ben létrehozott, az egyházon belül a pedofil tettek megelőzését, valamint a szexuális visszaélések áldozatainak támogatását célzó Szent József alapítványnak.

Hasonló, hétfőn ismertetett vatikáni döntés vonatkozik a tavaly nyugalmazott gdanski érsekre.  Glódz ellen egy pedofil bűntett kapcsán elkövetett mulasztások miatt indult egyházi eljárás. Az érsek a vád szerint hét évig nem tett a kánonjog szerint megfelelő lépéseket, miután egyházmegyéjében egy papot meggyanúsítottak egy 17 éves lány megerőszakolásával. A papot – aki nem ismerte be bűnösségét – tavaly tízéves szabadságvesztésre ítélték.

The post Kitiltanak korábbi egyházmegyéjükből két, pedofília eltussolásával vádolt lengyel egyházi vezetőt appeared first on .

Újabb magyar rendőri kontingens indult Észak-Macedóniába és Szerbiába, hogy segítsék a határőrizeti tevékenységet – közölte a rendőrség.

Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) kommunikációs szolgálata a közleményében kiemelte: a magyar rendőrség elkötelezett amellett, hogy megakadályozza az illegális bevándorlók bejutását Magyarország, illetve az Európai Unió területére. Ezért felajánlotta támogatását a nyugat-balkáni országoknak.

Azt írták: a Szerbiába induló 47. és az Észak-Macedóniába induló 59. magyar rendőri kontingensek tagjait kedden Budapesten, a Készenléti Rendőrség központi objektumában Czukor Gergely, az ORFK határrendészeti főosztályának osztályvezetője búcsúztatta. A harminctagú észak-macedón és húsztagú szerb kontingensben szolgálatot teljesítő magyar rendőrök saját szolgálati felszerelésükkel látják el feladataikat, intézkedési jogosultságukat a fogadó ország rendvédelmi szervének irányítása, felügyelete mellett gyakorolják.

A magyar rendőrök fő feladatként járőrszolgálatot látnak el a jogellenes határátlépések megelőzéséért és felderítéséért, illetve közreműködnek az embercsempészek és az illegális bevándorlók előállításában. A magyar rendőrök nemcsak a határ közvetlen közelében teljesítenek szolgálatot, hanem a két ország belsejében található utakon is. A kontingensek terepjáró képességű szolgálati gépkocsikkal, éjjellátó készülékekkel, kézi hőkamerákkal, mobil hőkamerával támogatják az érintett határszakasz védelmét.

Az ORFK közleményében kitért arra is, hogy az Észak-Macedóniából és Szerbiából hazatérő kontingensek tagjai – ugyanúgy, mint a magánútról hazatérő magyar állampolgárok – a negatív SARS-CoV-2 teszt eredményéig járványügyi megfigyelés alatt maradnak, ez időre szolgálatmentességet kapnak.

The post Újabb magyar rendőrök védik Európát Észak-Macedónia és Szerbia határain appeared first on .

Unokázós csalókat fogtak el Nógrád megyében, a szlovák tettesek több embertől csaltak ki, illetve kíséreltek meg kicsalni készpénzt Nógrád és Heves megyében – közölte a Nógrád megyei főügyész.

Bóna Gyula közleményben ismertette: a 67 éves férfi és társa, egy 52 éves nő február 10-én egy idős salgótarjáni férfitől csalt ki hárommillió forintot. A sértettet külföldi telefonszámról hívták azzal, hogy hozzátartozóját baleset érte, készpénzre van szüksége, amit rendőrök vesznek át tőle. Az idős ember ezt követően a lakcímére érkező, magukat rendőrnek kiadó csalóknak át is adta a kért összeget.

A két szlovák állampolgárt március 26-án Pásztón fogták el, ezen a napon pénz átadására az akció miatt már nem került sor. Az elmúlt hétvégén Salgótarjánban és Gyöngyösön is próbáltak így pénzt szerezni idősektől. A csalókat őrizetbe vették és többrendbeli, bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett csalás bűntett gyanúja miatt hallgatták ki.

A főügyész közölte: a Salgótarjáni Járási Ügyészség indítványára a bíróság egy hónapra elrendelte a két gyanúsított letartóztatását a bizonyítás megnehezítésének veszélye miatt, illetve a bűnismétlés megakadályozása érdekében. A végzést az ügyész mellett a férfi és védője is tudomásul vette, az ellen csak a nő és védője jelentett be fellebbezést.

The post Unokázós csalókat fogtak el Nógrád megyében appeared first on .

Az Európai Unió a tavaly felajánlott összeggel megegyezően idén is 560 millió eurót (mintegy 202 milliárd forint) ajánl fel a szíriai civil lakosság és a mintegy 5,6 milliót kitevő szíriai menekült megsegítésére – jelentette be az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője a harcok sújtotta Szíria és a régió jövőjéről – online tartott – ötödik adományozó konferenciát megnyitó beszédében.

Josep Borrell kiemelte: legalább 30 millió embernek van szüksége azonnali humanitárius segítségre Szíriában, illetve a régió országaiba menekültek közül. Sajnálatát fejezte ki, hogy Bassár el-Aszad szíriai elnök rezsimje nem kínál jövőt a szíriaiak számára, és nem járul hozzá a régió stabilitásához. Rámutatott, amíg ez nem változik, Szíria nem válhat az EU vagy a nemzetközi közösség partnerévé.

A szíriai kormánynak meg kell változtatnia politikáját és meg kell szüntetnie az elnyomást, ugyanis – szavai szerint – csak politikai megoldás hozhat stabilitást, és teheti lehetővé Szíria számára, hogy újra egységes, önálló, virágzó és szabad országgá váljon. Az Európai Unió üzenete továbbra is világos: teljes mértékben elkötelezett Szíria és népe iránt – emelte ki az uniós főképviselő.

António Guterres, az ENSZ főtitkára beszédében kiemelte, évről évre több szíriainak van szüksége a nemzetközi adományozók segítségére. Tíz szíriai közül kilenc szegénységben él. A koronavírus-járvány okozta nehéz gazdasági helyzet tovább rontotta úgy a helyben maradtak, mint a szomszédos országokba menekültek helyzetét. Az elmúlt tíz év során szírek millió halált, pusztulást, kényszerű kitelepítést és nélkülözést szenvedtek el. A helyzet nem javul, éppen ellenkezőleg – figyelmeztetett. Százezrek veszették el munkájukat, az alapvető élelmiszerek beszerzése is gondot okoz az országban. A szíriaiak többsége elvesztette a reményt, hogy saját hazájában boldogulhat – mondta.

“A térség stabilitását fenyegető szíriai háború befejezésére irányuló törekvések támogatása kollektív felelősségünk” – tette hozzá a főtitkár.

A Szíria és a régió megsegítésére szervezett ötödik brüsszeli adományozókonferencián idén csaknem hatvan ország vesz részt. Az online rendezvényt követően Janez Lenarcic válságkezelésért felelős uniós biztos a koresti órákban tervezett sajtótájékoztató kertében jelenti be a nemzetközi közösség által idén felajánlott összeget. Nemzetközi adományozók tavaly 6,9 milliárd eurót ajánlottak fel a szíriai válság humanitárius kihívásainak kezelésére, az EU és az ENSZ által szervezett júliusban tartott Szíriát és a régiót támogató negyedik videokonferencia keretében.

A tíz éve tartó szíriai konfliktusban több mint 400 ezer ember vesztette életét és több millióan menekültek el hazájukból. A nemzetközi becslések szerint legkevesebb 24 millió ember szorul humanitárius segítségnyújtásra és körülbelül 12 milliónak, a lakosság mintegy hatvan százalékának nincs mit ennie. A szíriai lakosság legalább fele munkanélküli. Bassár el-Aszad erői az ország területének kétharmadát ellenőrzik, ennek ellenére a damaszkuszi vezetés nemzetközileg elszigetelt, és a helyzetet tovább súlyosbítják az ellene elrendelt amerikai és az uniós szankciók.

The post Ott helyben kell segíteni, ahol baj van: az EU 560 millió eurótval segíti a szíriai civil lakosságot appeared first on .