Biztonságpiac

Mecset felrobbantására készült a nyugat-szibériai Barnaul városban az ukrán nacionalisták egy helyi követője, a 21 éves helyi férfit őrizetbe vették – közölte pénteken az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB).

Az FSZB szerint a gyanúsított az ukrajnai központú Etnikai Nemzeti Egyesülés (ENO) elnevezésű szélsőséges szervezet utasítására készült elrettentő akciókat végrehajtani, mások mellett közép-ázsiai muszlim bevándorlók és az orosz államhatalom szervei ellen.

Az elfogott fiatal ellen terrorista tevékenységre való felkészülés címén eljárás indult. A gyanúsítottól, aki beismerő vallomást tett, robbanóanyagot, pokolgép előállításához való instrukciót, szélsőséges irodalmat, kommunikációs eszközöket és megtámadni szándékozott objektumok fényképét foglalták le. Közölte, hogy nem ért egyet az orosz bevándorláspolitikával.

Az FSZB tájékoztatása szerint az ENO ukrán, orosz és fehérorosz nacionalisták “direkt akcióit” hangolja össze “a nem szláv kinézésű személyek és az államhatalom szervei ellen”.

The post Az FSZB már megint megakadályozott egy terrorakciót appeared first on .

Lakossági jelzésekre reagálva szerdán és csütörtökön fokozottan ellenőrizte a 9-es és a 151-es buszjáratokat a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) és a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) – közölte a BRFK.

A kétnapos akcióban ötven ember ellen intézkedtek – írták. A rendőrök három embert elfogatóparancs alapján elfogtak, négyet testi sértés, kábítószer birtoklása, valamint lopás gyanúja miatt, egyet tulajdon elleni szabálysértés miatt előállítottak. Találtak két, gyermekvédelmi intézményből engedély nélkül távozó kiskorút is. A maszkviselési kötelezettség figyelmen kívül hagyása miatt 21 embert feljelentettek, 16-ra helyszíni bírságot szabtak ki, szeszes ital közterületi fogyasztása miatt egy embert feljelentettek, egyet megbírságoltak.

Túlnyomó többségben nem a buszokon, hanem az utcán volt szükség intézkedésekre – tudatták. Közölték azt is, hogy az akcióban 28 rendőr, a BKK biztonsági szolgálatának 12, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóságának 8 munkatársa vett részt. A BRFK és a BKK megállóhelyeket és környéküket rendszeresen ellenőrzi, és a lakossági visszajelzéseket figyelembe véve további hasonló fokozott ellenőrzések is várhatók – olvasható a police.hu-n.

The post Tanulságos volt a 9-es és a 151-es budapesti buszjáratok fokozott ellenőrzése appeared first on .

Külföldi, a többi között lengyel hadihajók tengeralattjárók és repülőgépek, valamint polgári hajók is veszélyeztetik Dánia kizárólagos gazdasági övezetében az Északi Áramlat-2 építését – közölte a gázvezeték-projektet irányító Nord Stream 2 AG.

A vállalat szerint rendszeres, kitervelt provokációkról van szó, amelyek célja a csőfektetés befejezésének megakadályozása a Balti-tengerben. A vezeték megépítéséből mintegy 121 kilométer, öt százaléknyi van még hátra. Andrej Minyin, a Nord Stream 2 AG kingiszeppi (volt jamburgi) leányvállalatának vezetője elmondta, hogy a repülők alacsonyan szállnak, a hajók pedig behatolnak az építési területre. Ez szerinte balesethez, a vezeték megsérüléséhez vezethet.

A januárban újrakezdett építkezést az Akagyemik Cserszkij csőfektető és a Fortuna daruhajó folytatja dán Bornholm sziget térségében. A nemzetközi törvények szerint a munkálatok térségében másfél mérföldes biztonsági övezetet kell kialakítani, ahová illetéktelen járművek nem hatolhatnak be.

Minyin a lengyel PZL-Mielec M-28B1 Rbi tengeralattjáró-vadászatra kifejlesztett gépének rendszeres berepüléseit kifogásolta. Közölte, hogy március 28-án egy azonosítatlan tengeralattjáró bukkant fel a Fortunától kevesebb mint egy mérföldnyire. Egy nappal később egy 823-as taktikai számot viselő lengyel hadihajó manőverezett a daruhajó körül.

A Nord Stream 2 AG tisztségviselője kifogásolta, hogy február 22-én Bornholmtól délre az SWI-106-os azonosító számú lengyel halászhajó hatolt be a csőfektetési területre. A jármű nem válaszolt a rádióhívásra, és amikor a Vlagyiszlav Sztrizsov ellátóhajó irányt változtatott a kiszorítására, a halászhajó belerohant. A lengyel kapitány ezután bejelentkezett a rádión és elismerte hibáját. Minyin szerint az ellátóhajó határozott fellépése nélkül a halászhajó a Fortunába ütközött volna. Az incidens miatt az illetékes németországi orosz konzulátus tengeri tiltakozást jelentett be.

Március 30-án éjjel a Szpaszatyel Karajev ellátóhajó radarján két objektum bukkant fel a Fortuna közelében, amelyek közül az egyik, egy halászhajó a daruhajó felé tartott, és nem reagált a rádióhívásra. Az orosz jármű az útvonal keresztezése mellett döntött, és bekapcsolta fedélzeti reflektorait. A két jármű ezután kapcsolatfelvétel nélkül távozott.

Az incidensről beszámoló orosz hírügynökségek felidézték, hogy Varsó következetesen ellenzi a csővezeték megépítését. A lengyel fogyasztóvédelmi hatóság (UOKiK) 7,8 milliárd eurós bírságot szabott ki a projekt részvevőire. Lengyelország emellett blokkolja a Gazprom teljeskörű hozzáférését az első Északi Áramlat szárazföldi ágához, az OPAL-hoz.

A 95 százalékban már elkészült Északi Áramlat-2 egy 9,5 milliárd eurós orosz-európai projekt, amellyel két új, összesen évi 55 milliárd köbméter – a már meglévő vezetékpárral azonos – szállítási kapacitású vezetékkel bővül a Balti-tenger fenekén húzódó Északi Áramlat földgázvezeték. Nyomvonala az oroszországi Viborgtól a németországi Greifswaldig tart, hosszúsága mintegy 1200 kilométer.

Az Oroszországot Németországgal összekötő földgázvezeték építése még 2019-ben akadt el; az amerikai szankciók miatt az Allseas svájci cég beszüntette a csőfektetést Bornholmnál. Alekszej Miller, a Gazprom vezérigazgatója akkor bejelentette, hogy a többségében állami tulajdonú orosz gázipari vállalat önerőből fogja befejezni a beruházást.

A munka egyéves szünet után tavaly decemberben kezdődött újra Németország kizárólagos gazdasági övezetében. A svájci cég speciális hajója helyett a Fortuna orosz hajó folytatta a munkát, de egy 2,6 kilométeres hosszúságú szakasz után le kellett állnia, mert az érvényes BSH-engedély (a német szövetségi hajózási és vízrajzi hivatal engedélye) lejárt az év végén. A tengeri madarak védelmében az új engedély alapján a januártól májusig tartó időszakban legfeljebb harminc napig lehet fektetni a csővezetéket, utána 14 napos szünetet kell tartani.

Lengyelország mellett az Egyesült Államok, a három balti állam és Ukrajna sem szeretné, ha a vezeték elkészülne. Attól tartanak, hogy megépítésével Moszkva túl nagy befolyásra tenne szert Németországban, és Ukrajna elesne a tranzitbevételektől. Berlin ezzel szemben azt állítja, hogy a projekt megvalósításával közvetlen és biztonságos energiaforráshoz jutna.

The post Lengyel hadihajók akadályoznák az Északi Áramlat-2 vezeték építését? appeared first on .

Bűnügyi helyszínelés Budapesten, a Soroksári úton, a Ráckevei HÉV megállójában 2021. április 3-án. Öt ember verekedett össze, melynek során egyikőjük több lövést adott le egy engedély nélkül tartott gáz- és riasztó fegyverrel. Nem sérült meg senki, de a mentők egy embert, akit a verekedés közben hátba szúrtak, kórházba vittek. A férfi az elsődleges adatok szerint nyolc napon belül gyógyuló könnyű sérülést szenvedett. A rendőrség felfegyverkezve elkövetett garázdaság gyanúja miatt indított eljárást.

The post Vadnyugati jelenetek a HÉV-megállóban appeared first on .

Korábbi évkönyveinkben a magán- és a közbiztonsági ágazat 188 kiváló képviselőjét interjúvoltuk meg, volt, akikkel többször is készítettünk interjút. A Biztonságpiac.hu létrehozásának tízéves évfordulóján kézenfekvő volt, bár a terjedelmi korlátok nem engedték meg, ha nem is mindenkit, de jónéhányukat megkérdezzünk az eltelt évtized tapasztalatairól.

Múlt nélkül nincs jövendő – értékelni kellene az elmúlt tíz évet, a jelen bemutatása után pedig egy pozitív jövőképet felvázolni, de a mostani helyzet mindent felülír – válaszolta megkeresésünkre Seifert Ibolya, a Interpress Kiállítások Kft. ügyvezető igazgatója.

Hatalmasat zuhant a globális GDP megtermeléséhez évi 167 milliárd dollárral hozzájáruló kiállítási szektor teljesítménye, mivel a járvány elleni intézkedések miatt nem tarthatnak rendezvényeket. ,,Az évi 303 millió látogatót megmozgató és 3,2 millió embernek munkát adó szektor kilábalási lehetőségei erősen korlátozottak” – nyilatkozta a közelmúltban Kai Hattendorf, az Union des Foires Internationales (UFI), a világ kiállításszervezői és kiállításiközpont-üzemeltetőinek, valamint a legnagyobb nemzeti és nemzetközi kiállítási szövetségek és a kiállítási ipar kiválasztott partnerei vezető globális szövetségének vezérigazgatója.
A 2020-as világjárvány miatt a nemzetközi és hazai kiállítások történetének legkomolyabb válságát éljük, ha úgy vesszük, egy több mint 850 éves hagyomány (Lipcsében azóta rendeznek kiállításokat, vásárokat) szakadt meg, amelyre a vásárszervezők bár gyorsan reagáltak (higiéniai előírások bevezetése, rendezvények prolongálása, virtuális formában történő megvalósítás), mégis ezek olyan súlyos következményekhez és jelentős változásokhoz vezettek, illetve vezetnek majd, amelyeket ma még megjósolni sem lehet.
A már jól kialakult nemzetközi vásárnaptár alaposan felbolydult. Ez év február 27-én már 370 kiállítást sztornóztak világszerte, zömében akkor még csak Kínában, Olaszországban, ám a járvány terjedése miatt fokozatosan ,,zártak be” az országok és állt le a világ, aminek ,,csak” egyik következménye lett a mindennemű közlekedés leállása, megbénítva az országhatárokon keresztüli mozgást.
Márciustól sorra töröltek kiállításokat, prolongáltak második félévre. A gyanútlanabbak júniusra tették át rendezvényüket, az október-novemberi kiállítások eleinte nyugodtak voltak, hogy addigra ez a pandémia lezajlik, az ő eseményüket ez nem érintheti. Azóta azonban folyamatosan zajlik a dátumkorrekció újbóli korrigálása egy még ,,szabad” időrésbe, ami komoly fejtörést okoz kiállítónak, látogatónak, konkurens rendezvénynek egyaránt.
A szolidaritást, hogy mindnyájan egy hajóban evezünk, lassan felváltja majd egy kiszorítósdi harc. Bár még élvezzük kiállítóink, vásári belépőjegyet váltott szaklátogatóink bizalmát, akik megerősítették részvételi szándékukat, a vásárok által felajánlott pénzvisszafizetési lehetőséggel sem élnek, tudomásul veszik az új körülményeket, kérdés, hogy meddig lehet ezt folytatni. Maszkban, kesztyűben nem lehet kiállításosdit játszani.
Nem szerencsés, ha a bizonytalanság válik trenddé. Márpedig nem lehet tartósan váratlan fejleményekkel utazni (repülőjárat-törlés, koronavírusteszt saját költségen, karantén, veszélyességibesorolás-változtatás stb.) vagy kiállításokra bejelentkezni (új vagy rövidített időpont, nem helyszíni, hanem virtuális kiállítássá válás stb.).
Túl optimista voltam, amikor azt gondoltam, hogy júniusra helyreáll a rend. Az első félévnek már annyi.
A turizmus kapcsán is eleinte sokan említették a V alakú kilábalást, vagyis hogy hirtelen nagyot zuhannak a rendelések, ám ugyanakkora lendülettel jön majd a felfelé mutató újraindulás, kilábalás. Mára ez U betűvé szelídült, sőt vannak, akik második hullámot vizionálnak. A májusi nyitások óta – most augusztust írunk – újra betiltják az ötszáz fő feletti rendezvényeket, fesztiválokat, bevezették az egyes országok színek szerinti veszélyességi besorolását.
Egy biztos, ha ez a válság elhúzódik – ma még senki sem tudja, meddig fog tartani –, állami támogatásokból sem a turizmus, sem a kiállítási szektor nem tartható fenn. Ezek az ágazatok csak akkor működnek, ha a szállás- és vendéglátóhelyeket vendégek, a vásárterületeket kiállítók és látogatók népesítik be. A kiállítások és vásárok jelentik az utat a gyors gazdasági fellendüléshez, hiszen a koronavírus-járvány elmúltával ezek az események biztosítják majd a legjobb utat a piacokra történő betöréshez. Ezen dolgozunk mi, turisztikai és vásári szakemberek.
Eleinte a regionális kiállítások visszatérésére lehet számítani, Európában már körvonalazódik a visszatérés (ajánlásokkal segíti a szakmát az UFI, a Német Vásárszövetség (AUMA), illetve az egyes vásártársaságok), viszont Amerikában az újranyitás még bőven várat magára.
Mindenki vigyázzon magára, szeretteire, ha van, a cégére. Remélhetőleg hamarosan folytatni lehet a vásározásokat, hiszen a személyes találkozások közvetlensége, „kémiája”, a termékinnovációk attraktív prezentációi semmilyen más formában nem helyettesíthetők.

The post Körkérdés az elmúlt tíz évről: Bizalom és együttműködés kell az újrainduláshoz appeared first on .

Az első negyedévben harmincöten haltak meg tűz vagy füst miatt, és 2250 otthon gyulladt ki – közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF).

Azt írták, hogy átlagosan 41 percenként kigyulladt egy otthon Magyarországon, és mintegy 24 ezer négyzetméternyi terület égett le. A legtöbb lakástűz csak egy-két négyzetmétert érintett, de naponta két-három otthon teljesen megsemmisült – tették hozzá. Kiemelték: idén már harmincöten életüket vesztették tüzek vagy az azok során keletkezett füst miatt, közülük huszonhatan lakástűzben szenvedtek halálos füstmérgezést, hárman avarégetés közben hunytak el, egy ember az autójában lelte halálát, a többi esetben hajléktalanok által lakott építmény gyulladt ki.

Az év első három hónapjában 209 ember szenvedett valamilyen sérülést, jellemzően füstmérgezést, átlagosan naponta hárman sérültek meg a tüzek miatt – hívták fel a figyelmet. A katasztrófavédelem szerint a sok lakástűz oka, hogy az év első három hónapjában a hűvös idő és a járvány miatt sokkal többen tartózkodnak otthon. “Többet fűtöttünk, főztünk és világítottunk, sőt még a szabadidőnk jelentős részét is otthon töltöttük” – fogalmaztak.

Hozzátették, az okok között szerepel az is, hogy sokan párhuzamosan több dolgot csinálnak egyszerre, több műszaki cikk egyszerre működik. Sok helyen a régi elektromos vezetékek nem bírják el a megnövekedett terhelést, amit a több berendezés együttes használata okoz. Gyakori, hogy a cigarettát vagy valamilyen nyílt lángot figyelmetlenül magára hagyták, vagy éppen az elavult fűtési rendszer vezetett a tűzhöz. A leggyakrabban a konyhában, a hálóban és a nappaliban keletkezett tűz – részletezték.

Kitértek arra is, hogy a tavasz beköszöntével elkezdődtek a kerti és mezőgazdasági munkák. Az első negyedévben 3021 szabadtéri tűzhöz riasztották a tűzoltókat. Tízen megsérültek, hárman pedig életüket vesztették olyan tüzek miatt, amelyek egy kis kerti zöldhulladék-égetésnek indultak. Megjegyezték, a nagyobb lakástüzeket egy kis odafigyeléssel és egy füstérzékelővel meg lehet előzni.

A szabadtéri tüzeknél is életet menthet, ha betartjuk az égetés szabályait: külterületen tilos tarlót és egyéb növényi hulladékot égetni, a kertben pedig jelenleg csak ott szabad, ahol és amikor azt az önkormányzat rendeletben megengedi – áll az OKF közleményében.

The post OKF: idén eddig harmincöten haltak meg tűz miatt appeared first on .

Elkerülhetik ezentúl a börtönt Romániában azok az adócsalók, akik kamatostul megfizetik az államkincstárnak okozott kárt. Az erről szóló törvénymódosítást már ki is hirdette Klaus Iohannis államfő.

A változás lényege az, hogy a jövőben nem ítélik szabadságvesztésre azokat az adócsalókat, akik jogerős elítélésük előtt húsz százalékos büntetőkamattal megfizetik az államkincstárnak általuk okozott kárt. Amennyiben az adócsalást többen követték el, elegendő, ha a vádlottak egyike visszafizeti a teljes kárt, ez esetben a bíróság valamennyiükkel szemben megszünteti a büntetőeljárást.

A jogszabály egyébként háromtól tíz évig terjedő szabadságvesztéssel vagy pénzbírsággal sújtja az adócsalást, az e célból alakult bűnszövetkezetek tagjainál pedig öttől tizenöt évig terjedhet a börtönbüntetés. A törvénymódosítást tavaly decemberi utolsó plenáris ülésén szavazta meg a korábbi szociáldemokrata képviselőházi többség. A tervezet támogatói szerint ez egy korszerű megközelítés, amely nem a börtönöket akarja megtölteni, hanem az államnak okozott kár megtérítését ösztönzi.

A jogszabály ellen a legfelsőbb bíróság, az ombudsman és az akkori kisebbségi kormány is alkotmányossági óvást emelt, arra hivatkozva, hogy a tervezet sérti a jogállamiságra és a törvények tiszteletére vonatkozó alkotmányos előírásokat, és valósággal “bátorítja a feketézőket”, hiszen az elkövető legfeljebb azt kockáztatja, hogy ha elkapják – húsz százalékos többlettel -, mégis be kell fizetnie az adót.

Az alkotmánybíróság azonban február 16-án szavazattöbbséggel meghozott döntése megalapozatlannak minősítette a kifogásokat. Az államfő visszaküldhette volna megfontolásra a jogszabályt az időközben megváltozott összetételű parlamentnek, mégis úgy döntött, hogy kihirdeti az adócsalók által okozott kár megtérítését ösztönző jogszabályt.

The post Romániában az adócsalók megúszhatják a börtönt appeared first on .

Letartóztatták és őrizetbe vették azt az évtizedek óta az Egyesült Államokban élő volt boszniai katonát, aki akkor szökött meg Bosznia-Hercegovinából, mikor a tárgyalására várt katonatársának 1994-es meggyilkolása miatt – számolt be kedden az amerikai sajtó.

A szövetségi ügynökök március 1-jén tartóztatták le Dzevad Pajazetovic-ot az Iowa állambeli Des Moines városában, Bosznia-Hercegovina hivatalos kiadatási kérelme alapján – derül ki a bírósági dokumentumokból. Az 58 éves férfi azóta is őrizetben van, szerdán újabb bírósági egyeztetés lesz az ügyében.

A beszámolók szerint Pajazetovic évek óta csendes, külvárosi életet élt az Egyesült Államokban, ahol feleségével 2019-ben új otthont vásároltak 290 000 dollárért. A bosnyák férfi – akinek felnőtt gyermekei vannak – egy gumiabroncs-gyárban dolgozott, és amerikai állampolgár lett. 2004-ben regisztráltatta magát, hogy szavazhasson.

A bosnyák hatóságok szerint Pajazetovic a boszniai háború idején egy katonai egység tagja volt, amely a horvát határ őrzéséért felelt. 1994-ben megpróbált illegálisan tüzelőanyagot átvinni Horvátországból Boszniába, de ezt észrevette egy bosnyák katonai rendőr, Dervic Okic, akinek többek között az volt a feladata, hogy megakadályozza a csempészek kísérleteit.

Okic követelte, hogy Pajazetovic adja át az üzemanyag 10 százalékát, azonban ő ezt visszautasította és a – hatóságok beszámolója szerint – miután vitatkozni kezdtek, Okic három figyelmeztető lövést adott le. Ezután Pajazetovic lelőtte a katonai rendőrt, aki belehalt sérülésébe.

A gyilkosságra az 1992 és 1995 közötti boszniai háború során került sor, amelyben több mint százezren haltak meg, és legalább egymillió embernek kellett elhagynia az otthonát. A háború alatt boszniai menekültek ezrei települtek Iowába. A hivatalos adatok szerint ma körülbelül 20 000 bosnyák-amerikai él az államban.

Pajazetovicot 1996-ban szabadon bocsátották az őrizetből, miközben a bírósági tárgyalására várt, és ekkor az Egyesült Államokba menekült. Később távollétében bíróság elé állították, és 1999-ben 15 év börtönre ítélték. A Boszniai Legfelsőbb Bíróság 2000-ben helybenhagyta az ítéletet, de büntetését 11 évre csökkentette. A bírósági nyilvántartás szerint Bosznia-Hercegovina először 2016-ban kérte Pajazetovic kiadatását az Egyesült Államoktól és 2018-ban kiegészítő dokumentumokat nyújtott be.

Az iowai szövetségi ügyészek úgy ítélték meg, hogy Pajazetovic nem távozhat óvadék ellenében, ugyanis a 90-es években elkövetett tettei és szökése miatt “komoly kockázatot jelentene, ha repülőre ülne és veszélyt jelent a közösségre nézve is.” Ezenkívül megjegyezték, hogy bűncselekményének “súlyos jellege” miatt a közbiztonságot is veszélyeztetné, ha megpróbálna elmenekülni. A bíróság ezért – az eljárás befejezéséig – elrendelte Pajazetovic őrizetben tartását.

The post Letartóztattak egy gyilkosságért elítélt volt boszniai katonát az Egyesült Államokban appeared first on .

Az Európai Bizottság (EB) az Európai Unió Bíróságához fordult, és ideiglenes intézkedések meghozatalát kérte az igazságszolgáltatást érintő, 2020. február 14-én hatályba lépett szabályozások miatt Lengyelországgal szemben indított kötelezettségszegési eljárás ügyében – jelentette be az Európai Bizottság igazságügyi biztosa Brüsszelben.

Didier Reynders közölte, az Európai Bizottság a lengyel bírák függetlenségének védelme érdekében kért ideiglenes intézkedéseket az unió luxemburgi székhelyű bíróságától mindaddig, amíg az igazságszolgáltatás lengyelországi helyzetének ügyeben tavaly áprilisban indított kötelezettségszegési eljárást érintően jogerős ítéletet nem születik.

Indoklása szerint az ideiglenes intézkedésekre az igazságszolgáltatás függetlenségének és az uniós jogrendnek okozott súlyos és helyrehozhatatlan károk súlyosbodásának megakadályozása érdekében van szükség.

Az uniós bizottság a közleményében kijelentette: a kötelezettségszegési eljárást a brüsszeli testület azért indította, mert azt állapította meg, hogy az igazságszolgáltatásról szóló lengyel szabályozás aláássa a bírák munkájának függetlenségét, megakadályozza a lengyel bíróságokat abban, hogy közvetlenül alkalmazzák az igazságszolgáltatás függetlenségét védő uniós jogszabályok egyes rendelkezéseit, és ilyen kérdésekre vonatkozóan előzetes döntéshozatal iránti kérelmeket terjesszenek elő – közölték.

A törvény több eleme sérti az uniós jogot, összeegyeztethetetlen vele, ugyanis kiszélesíti a fegyelmi bűncselekmény fogalmát, és ezáltal növeli azon esetek számát, amelyekben a bírósági határozatok tartalma fegyelmi bűncselekménynek minősíthető. Mivel ennek eredményeként a fegyelmi rendszer felhasználható a bírósági határozatok tartalmának politikai ellenőrzési rendszereként, az új törvény több pontban sérti az Európai Unióról szóló szerződés azon cikkeit, amelyek jogot biztosítanak a hatékony jogorvoslathoz független és pártatlan bíróság előtt. A szabályozás megakadályozza a lengyel bíróságokat abban, hogy teljesítsék az uniós jog alkalmazására vagy az uniós bíróságától előzetes döntéshozatalra előterjesztett döntéshozatali kötelezettségüket. A törvény továbbá megakadályozza a lengyel bíróságokat abban, hogy az előttük folyamatban lévő ügyekben mérlegeljék a más bírák által az ügyek elbírálására vonatkozó hatáskörét.

Mindezek a törvény összeegyeztethetetlen az uniós jog elsőbbségének elvével, az előzetes döntéshozatali mechanizmus működésével, valamint a bírói függetlenség követelményeivel, illetve rontja az uniós jog hatékony alkalmazását – szögezték le. Végezetül megjegyezték, hogy a szabályozás előírja a bírák számára, hogy konkrét információkat tegyenek közzé a nem szakmai tevékenységeikkel kapcsolatban. Ez összeegyeztethetetlen a magánélet tiszteletben tartásához, valamint a személyes adatok védelméhez való joggal – tették hozzá.

A lengyel szejm 2019. december 20-án szavazta meg a bíróságokról szóló törvények módosításait. A változások fegyelmi intézkedéseket tesznek lehetővé az olyan bírák esetében, akik nyilvánosan megkérdőjelezik egy másik bíró kinevezését, illetve akik “a bíróságok és a bírák függetlenségével összeegyezhetetlen közéleti tevékenységet” folytatnak. Illetve megváltoztatják a legfelsőbb bírósági elnök megválasztási eljárását is.

Az Európai Bizottság 2020. április 29-én indított kötelezettségszegési eljárást Lengyelország ellen az igazságszolgáltatást érintő szabályozások miatt.

The post Az EB az uniós bírósághoz fordult az igazságszolgáltatást érintő lengyel szabályozások miatt appeared first on .

Az Iszlám Állam terrorszervezetnek egy üzemanyag-objektum elleni támadását sikerült megakadályozni Tver megyében – közölte az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB).

A robbantásos merényletre készülő, az egyik közép-ázsiai köztársaságból származó, de orosz állampolgárságot szerzett férfit az FSZB kommandósai “semlegesítették”, amikor az elfogásakor fegyveres ellenállást tanúsított. A tájékoztatás szerint a gyanúsított otthonában laboratóriumot hozott létre robbanóanyagok összeállítására.

A helyszínen a hatóságok lőfegyvert, lőszert, házilag összeszerelt robbanószerkezetet és robbanóanyagot foglaltak le. Az ügyben terrorcselekmény előkészítése címén eljárás indult.

Alekszandr Bortnyikov, az FSZB igazgatója március elején azt mondta, hogy Oroszországban az elmúlt tíz év alatt mintegy kétszáz terrorcselekményt sikerült megakadályozniuk a biztonsági szerveknek.

The post Oroszországban mindennapossá váltak a terrorcselekmények, de a hatóság a helyén van appeared first on .

Éhségsztrájkba kezdett a Vlagyimir megyei pokrovi 2. számú börtöntelepen szerdán Alekszej Navalnij elítélt orosz ellenzéki politikus. Ezt maga jelentette be az Instagramon.

“Éhségsztrájkot jelentettem be azzal a követeléssel, hogy a törvénynek eleget téve engedjék be hozzám a meghívott orvost. Úgyhogy éhesen fekszem, de egyelőre megvan mind a két lábam” – írta.

Múlt héten vált ismertté, hogy Navalnij hátfájásra és lábzsibbadásra panaszkodott, valamint kifogásolta, hogy a börtönhatóság a többszöri kérése ellenére már egy hónapja nem biztosított számára kielégítő orvosi ellátást és gyógyszereket. Szerdán közölte, hogy most már mindkét lábában jelentkeztek a panaszok. Az elítélt ellenzéki bejegyzése szerint mivel a börtönparancsnokság kizárólag pszichológiai nyomásgyakorlással reagál a kéréseire, és mivel a megmérgeztetését a hatóságok anyagcserezavarként kezelték, újat írni már nem látja értelmét.

Navalnij azzal vádolta meg Alekszandr Muhanov pokrovi börtönparancsnokot, hogy megbízta az őrökkel együttműködő őrizeteseket: többé ne takarítsanak a fekvőhelye körül. Azt írta, hogy az érintettek homokot szórtak szét az ágyánál, majd elpanaszolták neki, hogy félnek, mert az életük annyit sem ér, mint egy csomag cigaretta.

Az orosz Szövetségi Büntetés-végrehajtási Szolgálat (FSZIN) vlagyimiri parancsnoksága egy korábbi közleményében azt írta, hogy Navalnij minden szükséges egészségügyi támogatást megkap a panaszaival kapcsolatban, a fegyelmi intéseit a börtönszabályzat többszöri megsértése miatt kapta. Az őrizetes a hatóság szerint megtagadta a cellaügyeletesi feladatok ellátását, valamint megsértette a ruhaviseletre és a napirendre vonatkozó előírásokat.

Leonyid Volkov, a Navalnij-hálózatokat külföldről irányító aktivista a Telegramon közölte, hogy politikai elvbarátja a börtönben nem úgynevezett “száraz” éhségsztrájkot fog folytatni, és a vizet nem vonja meg magától.

Ivan Zsdanov a Navalnij alapította Korrupcióellenes Küzdelem Alapítvány (FBK) igazgatója a Mihail Hodorkovszkij ellenzéki emigráns érdekköréhez tartozó Otkritije Medija hírportálnak azt mondta, hogy az elítélt politikus életében először folytat éhségsztrájkot. Marija Pevcsih, az FBK kutatórészlegének vezetője a Twitteren azt írta, hogy Navalnij ezt korábban a maga részéről elképzelhetetlen, radikális politikai eszköznek tartotta, amelyet csak olyan ember képes alkalmazni, aki képes a végsőkig is elmenni. “Nyilvánvaló, hogy számára elérkezett ez a pillanat” – fogalmazott Pevcsih.

A FSZIN korábban azt közölte, hogy Navalnij állapota kielégítő, Vlagyimir Grigorjan, a börtönviszonyokkal is foglalkozó Vlagyimir megyei Társadalmi Megfigyelő Bizottság alelnöke pedig “szimulánsnak” minősítette az elítéltet, de mint ellenzéki sajtójelentésekből kiderült, anélkül tette, hogy találkozott volna vele.

The post Éhségsztrájkba kezdett a börtönben Navalnij appeared first on .

A Kreml nem kíván reagálni Alekszej Navalnij elítélt orosz ellenzéki politikus feleségének arra a követelésére, hogy férjét egészségügyi problémái miatt engedjék szabadon – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.

Julija Navalnaja az Instagramon azt írja, hogy férjének hátfájdalmai vannak, és a hatóságok nem engedik, hogy olyan orvosok gyógyítsák, akikben megbízik. Követelte Vlagyimir Putyintól, hogy haladéktalanul bocsáttassa szabadon “a törvényellenesen börtönbe zárt” férjét.

Peszkov az orosz Szövetségi Büntetés-végrehajtási Szolgálat (FSZIN) hatáskörébe utalta a Navalnij fogva tartásával kapcsolatos folyamodványok megválaszolását. Orosz állampolgárok érdekképviseletében fellépő orosz konzulok tapasztalataira hivatkozva azt mondta, hogy külföldi börtönökben a fegyelmező intézkedések gyakran “sokkal durvábbak és embertelenebbek”, mint Oroszországban. Ezzel arra a panaszra válaszolt, hogy Navalnijt mint szökésre hajlamosnak nyilvánított személyt éjszaka óránként felébresztik az őrök.

A Kreml szóvivője elutasította azt a felvetést, miszerint párhuzam vonható Navalnij és a 2009-ben börtönben meghalt könyvvizsgáló, Szergej Magnyitszkij ügye között. Peszkov szerint mindössze annyi a hasonlóság, hogy mindkettőjüket elítélték. A szóvivő szerint az orosz börtönökben nincsenek rendszerszerű problémák az egészségügyi ellátásban. “Abszurdnak” nevezte az a lehetőséget, hogy “az egyik orosz őrizetes miatt” a Nyugat újabb szankciókat vezethet be Oroszország ellen.

Navalnij Instagram-bejegyzésben közölte, hogy nagy fájdalommal jár számára az ágyból felkelni, mert fáj a háta, és a probléma átterjedt a jobb lábára, amelyre nem tud ráállni, és amelynek egyes részei érzéketlenek. Mint írta, bírósági tárgyalásai közben képtelen volt leülni, mert az idegbecsípődés miatt csak állni és feküdni tudott. “Egyszer Mihail Hodorkovszkij, aki tíz évet ült le a börtönben, azt mondta nekem: ott az a legfontosabb, hogy meg ne betegedj. Senki sem fog gyógyítani téged. Ha komolyan megbetegszel, meghalsz” – írta a Vlagyimir megyei Pokrov 2. javítókolóniában fogva tartott ellenzéki.

Szergej Magnyitszkij William Browder amerikai születésű brit üzletember alkalmazásában állt, aki tíz éven át irányította a Hermitage Capital befektető cég tevékenységét az orosz piacon, amíg 2005-ben “nemzetbiztonsági kockázatra” hivatkozva ki nem tiltották az országból. A könyvvizsgáló orosz belügyi vezetőket leplezett le, miután szerinte 230 millió dollárnak megfelelő összeget elsikkasztottak az orosz költségvetésből. Az orosz hatóságok mégis Magnyitszkij ellen indítottak eljárást, aki 2009-ben, az előzetes letartóztatásban meghalt, tisztázatlan körülmények között. A könyvelőt az orosz sajtóban megjelent hírek szerint is agyonverhették, ám az ügyészség szerint szív- és érrendszeri elégtelenség okozta halálát. Egy orosz elnöki bizottsági vizsgálat megállapította, hogy nem megfelelő körülmények között tartották fogva, és a börtönhatóságok elutasították orvosi ellátását. Később hasonló következtetésre jutott az Európa Tanács is. Magnyitszkij halála miatt több nyugati állam szankciókkal sújtotta azokat, akiknek szerintük közük volt az ügyhöz, s a büntetőintézkedéseket kiterjesztették az emberi jogokat egyéb módon megsértő tisztségviselőkre is.

Mihail Hodorkovszkij, aki a 90-es évek közepén szerezte meg a Jukosz állami olajvállalat ellenőrző részvénycsomagját, és aki valaha Oroszország leggazdagabb emberének számított, tíz évet töltött börtönben, miután összeütközésbe került Putyin elnökkel. 2003-ban letartóztatták, majd adóelkerülés és sikkasztás címén 14 év szabadságvesztésre ítélték. Elemzések szerint Hodorkovszkij őrizetbe vétele és olajvállalatának feldarabolása fordulópont volt abban a folyamatban, amelynek során Putyin kormányzata ellenőrzése alá vonta az orosz olajágazatot, és egyre határozottabban lépett fel a nemzetközi porondon. Az orosz államfő a komoly politikai ellenlábasának számító volt olajmágnást 2013-ban kegyelemben részesítette. Ezután Hodorkovszkij Nyugatra, Svájcba távozott, ahonnan továbbra is támadja Putyint és a Kreml politikáját. Az orosz hatóságok 2015-ben azzal vádolták meg Hodorkovszkijt, hogy köze volt Vlagyimir Petuhov nyeftyejuganszki polgármester meggyilkolásához és a Jevgenyij Ribin vállalkozó ellen elkövetett merényletekhez. A volt oligarcha ellen Moszkva nemzetközi körözést adott ki. Hodorkovszkij 2017 áprilisáig a Nyitott Oroszország elnevezésű ellenzéki szervezet elnöke volt.

The post A Kreml nem reagál Navalnij feleségének szabadon bocsátási követelésére appeared first on .

Stabilnak és kielégítőnek bizonyult Alekszej Navalnij ellenzéki politikus egészségi állapota az orvosi vizsgálat során – közölte az orosz Szövetségi Büntetés-végrehajtási Szolgálat (FSZIN) Vlagyimir megyei parancsnokságának sajtószolgálata. A FSZIN szerint a panasszal jelentkező elítélteket, köztük Navalnijt, a napokban megvizsgálták.

Ezzel szemben az elítélt két ügyvédje, Olga Mihajlova és Vagyim Kobzev, aki csütörtökön felkereshette ügyfelét, az ellenzéki sajtónak kijelentette, hogy Navalnij erős fájdalmat érez a hátában és a jobb lábszárában, és a jobb lábát gyakorlatilag nem tudja használni. Az őrizetesen MR-vizsgálatot végeztek el, ám az eredményt még nem közölték.

A politikus a honlapján jogi képviselőinek közvetítésével közzétette, hogy idegbecsípődésből eredő betegsége van, amelyre nem kapott megfelelő orvosi kezelést. Követelte, hogy egy általa kiválasztott szakember, Alekszej Barinov vizsgálhassa meg, aki behozza számára a szükséges gyógyszereket is. Közölte, hogy már több mint egy hónapja fájdalmai vannak, amelyekre csak gyulladásgátlót kapott.

Navalnij emellett azt követelte Alekszandr Kalasnyikovtól, a FSZIN igazgatójától, valamint Igor Krasznov főügyésztől, hogy szüntessék meg az ellene alkalmazott “kínzási módszereket”, vagyis azt a gyakorlatot, hogy szökésre hajlamosnak minősített személyként az őrök éjszaka óránként felébresztik. Emlékeztetett rá, hogy a jog az elítéltek számára szavatolja a nyolcórás folyamatos alvás lehetőségét.

Csütörtöki sajtójelentések szerint több mint 150 kulturális, közéleti és médiaszemélyiség a FSZIN igazgatójának, a főügyésznek és Tatyjana Moszkalkova emberi jogi biztosnak írott levélben normális életkörülmények megteremtését követelte a börtönben Navalnij számára, és felhívta a figyelmet arra, hogy a fogoly nem kap rehabilitációs kezelést a megmérgezése után.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságírói kérdésre válaszolva azt mondta, hogy a Kreml nem kíséri figyelemmel Navalnij egészségi állapotát, és az erre vonatkozó kérdéseket a FSZIN hatáskörébe utalta.

Mihajlova emondta a független  Meduza hírportálnak, hogy ügyfelének megromlott az egészsége, zsibbad a lába és fáj a háta. Azt is elmondta, hogy ügyvédet nem engedtek be a Vlagyimir megyei Pokrov 2. javítókolóniába, ahol Navalnij a büntetését tölti.

The post Sötét középkor: nem hagyják aludni Navalnijt appeared first on .

A délkelet-ukrajnai konfliktus kiéleződéséről, a Szputnyik V vakcina uniós bejegyzésének és gyártásának kilátásairól, valamint a Navalnij-ügyről is tárgyalt Vlagyimir Putyin, Angela Merkel és Emmanuel Macron.

A Kreml által kedd éjjel kiadott tájékoztatás szerint az ukrajnai rendezéssel kapcsolatban a három vezető megerősítette, hogy a 2015-ös minszki megállapodásba foglalt intézkedéscsomag megvalósításának nincs alternatívája. Putyin hangsúlyozta annak fontosságát, hogy Kijev maradéktalanul tegyen eleget a korábban a legfelső szinten elért megállapodásokban vállalt kötelezettségeinek, és mindenek előtt kezdjen párbeszédet Donyeckkel és Luhanszkkal, valamint rendezze a Donyec-medence különleges státusának jogi vonatkozásait.

Az orosz elnök tárgyalófeleinek kifejezte súlyos aggodalmát a feszültség kiéleződése miatt a Donyec-medencében, amiért Ukrajnát tette felelőssé. Szavai szerint az ukrán fél gyakorlatilag visszalépett a fegyvernyugvástól.

Az orosz elnöki hivatal közleménye szerint a felek megkülönböztetett figyelmet fordítottak a Covod-19-világjárvány elleni küzdelemben való összefogásra, a betegség terjedésének megakadályozását szolgáló intézkedésekre. Szó esett egyebek között a Szputnyik V orosz vakcina európai engedélyeztetésének kilátásairól, csakúgy, mint az oltóanyag-szállítás és a közös gyártás lehetőségéről.

Szóba került Oroszország és az Európai Unió viszonya is. Putyin kifejezte készségét a normális és az átpolitizáltságtól mentes együttműködés helyreállítására, amennyiben ez iránt kölcsönös érdeklődés mutatkozik. A felek méltatták a szíriai tűzszünet betartását és fontosnak nevezték, hogy az országban egységes átmeneti kormány jöjjön létre Megjegyezték, hogy a helyzet javulásával párhuzamosan élesen vetődik fel a szíriai lakosság humanitárius segélyezésének kérdése.

A partnerek kérésére Putyin tájékoztatást adott Alekszej Navalnij elítélt ellenzéki politikus ügyének “objektív körülményeiről”. A Kreml a tárgyalásokat gyakorlatiasnak és őszintének nevezte. A felek megállapodtak az együttműködés folytatásáról a megtárgyalt kérdésekben.

The post Ukrajnáról, a vakcináról és Navalnijról tárgyalt Putyin, Merkel és Macron appeared first on .

Vádat emeltek egy 22 éves férfi ellen, aki kábítószertől és alkoholtól befolyásolt állapotban rátámadt a hozzá kihívott mentőkre 2019 augusztusában Budapesten – közölte a fővárosi főügyész.

Ibolya Tibor közleménye szerint a vádlott kábítószert és alkoholt fogyasztott, amelyek hatására a XVI. kerületben az utcán rosszul lett, a földön feküdt, ezért egy arra sétáló pár mentőt hívott hozzá.

A helyszínre érkező mentők megpróbálták felkelteni a férfit, aki magához térve szitkozódni kezdett, és bántalmazta a mentőket. A mentőautó vezetőjét tenyérrel ütötte meg, a mentőápolót pedig többször mellkason rúgta, majd amikor a sértett ettől elesett, a földön tovább rugdosta. A vádlott a mentők segélyhívására kiérkező rendőröket leköpte. A mentőápoló bordatörést és testszerte zúzódásos sérüléseket szenvedett.

A Budapesti XIV. és XVI. Kerületi Ügyészség a férfi ellen közfeladatot ellátó személy elleni erőszak, súlyos testi sértés bűntette, valamint könnyű testi sértés és becsületsértés vétsége miatt vádat emelt, és végrehajtandó börtönbüntetést indítványozott – olvasható a közleményben.

The post Mentőkre támadt egy kábítószer és alkohol befolyása alatt álló férfi appeared first on .

Oroszország nemrég a közelgő “Nyugat 2021” elnevezésű hadgyakorlat leple alatt komoly haderőt csoportosított át az ukrán határ közelébe, a brjanszki és a voronyezsi területekre, valamint az általa ideiglenesen megszállt Krím félszigetre – mondta Ruszlan Homcsak vezérkari főnök a kijevi parlament rendkívüli ülésén, amelyet a Donyec-medencei válság megvitatásának szenteltek.

Az ukrán fegyveres erők főparancsnoka kifejtette, hogy március 30-i adatok szerint jelenleg az orosz-ukrán határ mentén, valamint a Donyec-medencei ideiglenesen megszállt területeken és az Oroszország által önkényesen elcsatolt Krímben 28 orosz taktikai zászlóalj tartózkodik. Ukrán értesülés szerint a Krímbe hamarosan még akár 25 hasonló zászlóalj érkezése várható, ami már – szavai szerint – összességében komoly veszélyt jelent az ukrán állam biztonságára. Homcsak azt is elmondta, hogy a Krím 2014-es megszállása óta Oroszország 32 700 főre növelte katonai jelenlétét a félszigeten. Hozzátette, hogy március közepén, a krími “Opuk” gyakorlótéren az orosz hadsereg két zászlóalj, illetve tüzérség részvételével gyakorolta a légi és tengeri támadó alakulatok leszállását. A gyakorlatok után a katonai egységek a gyakorlótér területén maradtak. Ezek után még további öt zászlóalj csatlakozott hozzájuk.

A vezérkari főnök felfedte az ülésen a tavaly nyár óta érvényben lévő tűzszünet óta múlt pénteken történt legsúlyosabb támadás részleteit, amelyben négy ukrán katona vesztette életét és kettő megsebesült. Szavai szerint az aknamentesítő csoporthoz tartozó katonákat orvlövészek lőtték hátba.

Az ukrán parlament a nap folyamán határozatot fogadott el a Donyec-medencei fegyveres konfliktus utóbbi időben tapasztalható kiéleződéséről, felszólítva a nemzetközi közösséget, hogy fokozza a politikai és gazdasági nyomást Oroszországra. A Moszkva-barát Ellenzéki Platform – Életért párt frakciója tiltakozásul kivonult az ülésteremből.

A törvényhozás a határozatban felszólította még a nemzetközi intézményeket, hogy vizsgálják ki az Oroszország által elkövetett nemzetközi, illetve emberi jogsértéseket. A dokumentumban felhívták a figyelmet arra, hogy az év eleje óta jelentősen megnőtt az ukrán katonák elleni provokációk, támadások száma, továbbá a Moszkva által támogatott szakadárok akadályozzák az EBESZ megfigyelői missziójának működését az általuk ellenőrzött területeken. Ezen felül a háromoldalú – Kijev, Moszkva és az EBESZ képviselőiből álló – minszki összekötő csoport munkája is már hónapok óta különböző ürügyek miatt akadozik.

A parlament az ülésen törvényt fogadott el, amelynek értelmében mozgósítás kihirdetése nélkül is lehet ezentúl tartalékosokat behívni a hadseregbe, ha eszkalálódik a helyzet a kelet-ukrajnai fronton.

The post Oroszország komoly haderőt csoportosított át az ukrán határhoz appeared first on .

A második világháború utáni nemzetközi összefogáshoz mérhető globális együttműködést kezdeményeznek a világ több vezető újságjában kedden megjelent közös cikkükben 24 ország és nemzetközi szervezet vezetői a koronavírus-világjárványhoz hasonló veszélyhelyzetek intézményes megelőzése végett.

A The Daily Telegraph című konzervatív brit napilapban, valamint több más sajtóorgánum mellett a Le Monde című francia, az El País című spanyol és a Frankfurter Allgemeine Zeitung című német újságban megjelent felhívást Boris Johnson brit miniszterelnök, Emmanuel Macron francia államfő, Angela Merkel német kancellár, Pedro Sánchez spanyol kormányfő, Klaus Iohannis román elnök, Aleksandar Vucic szerb államfő, Charles Michel, az EU állam- és kormányfői alkotta Európai Tanács elnöke, Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) vezérigazgatója és sok más vezető írta alá.

A közös levél szerzői leszögezik, hogy a koronavírus-világjárvány az 1940-es évek óta a legnagyobb kihívás, amellyel a nemzetközi közösségnek szembe kell néznie. Azokban az időkben, két világháború pusztításai után a politikai vezetők összefogtak a multilaterális világrendszer megteremtése végett. Ennek világos célja volt: az elszigetelődés és nacionalizmus kísértésének elhessegetése, a kihívások kezelése olyan módon, ahogy arra csak a szolidaritás és az együttműködés, a béke, a jólét, az egészség és a biztonság szellemében van mód – fogalmaz a vezetők közös felhívása.

A cikk szerint ma ugyanilyen remény kínálkozik arra, hogy a koronavírus-járvány elleni közös küzdelem során kiépülhet egy robusztusabb nemzetközi egészségügyi szerveződés a jövőbeni nemzedékek védelmére. Világjárványok és más egészségügyi veszélyhelyzetek a jövőben is lesznek, és ezekkel egyedül egyetlen kormány vagy szervezet sem tud szembeszállni. A világnak közösen, magas fokú összehangoltsággal kell felkészülnie a világjárványok előrejelzésére, megelőzésére, észlelésére, felmérésére és a hatékony válaszlépésekre – áll a felhívásban.

Az aláírók szerint ennek érdekében új nemzetközi megállapodásra van szükség, amely a WHO alapokmányára támaszkodna és más nemzetközi szervezeteket is bevonna az együttműködésbe. E szerződés fő céljai közé tartozna a nemzetközi együttműködés jelentős megerősítése annak érdekében, hogy javítani lehessen a riasztási rendszerek működését, az adatmegosztást, a kutatási tevékenységet, és létrejöhessen az oltóanyagok, a gyógyszerek, a diagnosztikai eszközök és a személyi védőfelszerelések helyi, regionális és globális gyártásának és elosztásának rendszere.

E megállapodás erősítené a kölcsönös elszámoltathatóságot és a közös felelősségvállalást, az átláthatóságot, valamint az együttműködést a nemzetközi szabályozások és normák keretrendszerén belül – áll a kéttucatnyi vezető által aláírt keddi felhívásban.

Az aláírók leszögezik: ennek érdekében közös munkába kezdenek a világ többi állam- és kormányfőjével, a civil társadalom szervezeteivel és a magánszektorral, mivel minden vezető együttes felelőssége, hogy a világ levonja a koronavírus-járvány tanulságait. Az immunizáció a globális közjót szolgálja, és szükség van egy olyan kapacitás megteremtésére, amely lehetővé teszi az oltóanyagok minél gyorsabb kifejlesztését, gyártását és alkalmazását – áll a felhívásban.

A brit miniszterelnök már a világ hét vezető ipari hatalmának (G7) London által rendezett múlt havi virtuális csúcstalálkozóján meghirdette azt a célt, hogy akár száz nap alatt új oltóanyagokat lehessen kidolgozni a jövőben felbukkanó fertőző betegségek ellen. Johnson az értekezleten hatalmas és példátlan globális vívmánynak nevezte, hogy a koronavírus-járvány kórokozója ellen hozzávetőleg 300 nap alatt sikerült vakcinát kifejleszteni. Hangsúlyozta azonban, hogy ha sikerül az újonnan megjelenő betegségek elleni oltások kifejlesztésének időtartamát még tovább csökkenteni, lehetővé válhat annak megelőzése, hogy a jövőbeni járványok a mostanihoz hasonló katasztrofális egészségügyi, gazdasági és társadalmi következményekkel járjanak.

The post A második világháború utánihoz hasonló összefogást kezdeményez kéttucatnyi vezető appeared first on .

Heves tűzpárbajt vívtak az orosz rendvédelmi szervek kedden egy illegális fegyvertartással gyanúsított férfival, aki a Moszkva melletti Novie Veski településen lévő kertes házában barikádozta el magát, túszul ejtve több – időközben kiszabadult – családtagját, majd a házban kiütött tűzben feltehetőleg életét vesztette.

Helyi idő szerint a rendőrség reggel 11 órakor érkezett a 61 éves Vlagyimir Bardanov házához, hogy illegális fegyvertartás gyanúja miatt házkutatást tartson. A gyanúsított azonban gránátokkal fogadta a rendőröket. Az erősítés kiérkezését követően tűzharc alakult ki a magát elbarikádozó férfival, aki az rbc.ru orosz hírportál szerint rövid ideig túszul tartotta a lányát, unokáját és a lánya férjét a házban.

Egy biztonsági illetékes a TASZSZ orosz hírügynökségnek nyilatkozva elmondta, hogy a férfi saját maga gyújtotta fel fegyver- és lőszerkészletét, amitől az épület felső emelete lángra kapott. Az orosz hatóságok szerint a férfi valószínűleg életét vesztette a kigyulladt házban. “Amikor tűz ütött ki a házban, felajánlották neki, hogy adja fel magát. Elutasította, hogy kijöjjön, és a ház égő részében maradt. Valószínűleg meghalt” – mondta az illetékes.

A tisztségviselő hozzátette, hogy a lángokat nem oltják el, mivel az épületben maradhattak robbanószerek és gránátok, amelyek veszélyeztethetik a tűzoltók életét. A biztonsági illetékes szerint a nyomozók azt követően láthatnak majd munkához, ha a lángok kialudtak. “Jelenleg a férfi abbahagyta a lövöldözést, és nem ad életjelt magáról” – mondta egy másik illetékes az Interfax orosz hírügynökségnek.

Az orosz biztonsági erők a ház ostroma során gránátvetőt is bevetettek a férfi elfogására indított művelet során, amely kilenc órán át tartott. Előzetes értesülések szerint a férfinak egész fegyver- és lőszerraktára volt, akárcsak egy illegális fegyverkészítő műhelye a házában. Az orosz Nyomozó Bizottság hatósági személy elleni gyilkossági kísérlet címén emelt vádat a gyanúsítottal szemben. A kertesház ostroma közben ugyanis a különleges alakulatok egyik tagja megsebesült.

The post Tűzpárbajt vívtak az orosz rendvédelmi szervek Moszkva mellett appeared first on .

Jogerősen is életfogytiglant kapott az a szentpéterszegi férfi, aki 2018 októberében halálra késelte feleségét.

Életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélte a Debreceni Ítélőtábla azt a Hajdú-Bihar megyei férfit, aki 2018-ban késsel megölte a feleségét. A táblabíróság ezzel helybenhagyta a Debreceni Törvényszék elsőfokú ítéletét, amely így jogerőssé vált – közölte Fórizs Ildikó, a tábla szóvivője. A vádlottat különös kegyetlenséggel, több emberen elkövetett emberölés kísérletében és kapcsolati erőszak bűntettében mondta ki bűnösnek a bíróság. A férfi leghamarabb harminc év múlva bocsátható feltételes szabadságra – közölte a szóvivő.

A férfi a bűncselekmény előtt csaknem négy évig folyamatosan hűtlenséggel vádolta feleségét, és egy idő után már bántalmazta is. Emiatt büntetőeljárás is indult ellene, a Berettyóújfalui Járásbíróság testi sértés kísérlete miatt jogerősen felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte. A férfi 2018 májusában egy féltékenységi vita során ismét bántalmazni akarta a feleségét, de ezt a fia megakadályozta. Az asszony átszaladt a közelben lakó másik fiához, ahová nemsokára a vádlott is követte. Hasba akarta szúrni a fiút, akinek azonban sikerült kicsavarnia a tőrt az apja kezéből.

A gyilkosság napján, 2018. október 8-án a férj ismét vitatkozni kezdett a feleségével, majd az asztalról felkapott húsz centiméteres késsel többször megszúrta őt. A vádlott ezután még harmincötször szúrta meg a már földön fekvő áldozatot, aki a helyszínen meghalt. A bíróság súlyosító körülményként értékelte, hogy a férfi többszörösen büntetett előéletű, a bűncselekmény elkövetésekor felfüggesztett szabadságvesztés hatálya alatt állt, valamint azt is, hogy kapcsolati erőszakot is elkövetett. Enyhítő körülményként vették figyelembe, hogy kevert személyiségzavarban szenved, amit igazságügyi szakértő állapított meg.

The post Jogerősen is életfogytiglanra ítélték a szentpéterszegi feleséggyilkost appeared first on .

Meg fogják akadályozni az orosz hatóságok, hogy a más nemzetek közötti konfliktusok a határon belülre kerüljenek – jelentette ki Vlagyimir Putyin a nemzetek közötti kapcsolatok tanácsának ülésén.

“Oroszországban nem szabad megengednünk, hogy bárki is agresszívan és tiszteletlenül nyilvánítsa ki nemzeti hovatartozását bármely nemzet képviselőivel szemben” – mondta.

“Nem békélhetünk meg azzal, hogy valakik az Oroszországi Föderáció területére próbálják áthozni azokat a (területi és etnikumközi) problémákat, amelyekbe az emberek a saját országaikban ütköznek” – tette hozzá.

Anélkül, hogy külön megnevezte volna az oroszországi örmény és azeri diaszpórát, amelyek között súrlódások voltak a Hegyi-Karabahért tavaly vívott háború miatt, Putyin azt mondta, hogy intelme sok volt szovjetköztársaság képviselőjét érinti, függetlenül attól, hogy már orosz állampolgárok-e vagy vendégmunkások. Hangsúlyozta, hogy az orosz hatóságoknak a lehető legnagyobb körültekintéssel és tisztelettel kell eljárniuk a probléma megoldásakor.

Kifejezte reményét, hogy az Oroszországban működő nemzeti-kulturális társadalmi szervezetek felelősen viszonyulnak az országhoz, amelyben élnek.

Az elnök szerint nem szabad megengedni Oroszországban az olyan helyzetek kialakulását, amikor az orosz szülők kiveszik gyerekeiket az iskolából a migráns tanulók nagy száma miatt. Európát és az Egyesült Államokat hozta fel példaként, ahol olyan iskolák jöttek létre, ahol csak bevándorlók gyerekei tanulnak, ami meglátása szerint “nagy probléma”.

“Nincs erre kész recept. De teljességgel nyilvánvaló, hogy a bevándorlók gyerekeinek számának olyannak kell lennie az iskoláinkban, amely lehetővé teszi, hogy ne csak formálisan, hanem ténylegesen adaptálhassuk őket az orosz nyelvi közegbe” – fogalmazott Putyin.

Meglátása szerint segíteni kell ezeknek a gyerekeknek a kulturális közeghez való alkalmazkodását, az orosz értékrend elsajátítását. Szerinte ez a probléma Oroszországban nem vetődik fel olyan élesen, mint néhány európai országban, amely elvesztette a kontrollt a bevándorlók beáramlása felett. Meglátása szerint a folyamatokra különösen a milliós lakosságú nagyvárosokban és a nemzeti köztársaságokban kell odafigyelni.

Putyin átadta az orosz nemzet egységéért járó díjat az első három jutalmazottnak. Bejelentette, hogy ennek összegét az eredeti duplájára, ötmillió rubelre (jelenlegi árfolyamon több, mint húszmillió forintra) emelte. Támogatásáról biztosította azt a kezdeményezést, hogy hozzák létre a Nagy Honvédő Háború – a második világháborúnak a Szovjetunió részvételével vívott szakasza – történetének nemzeti központját.

Kifogásolta, hogy az országban nincs olyan intézmény, amely meghatározná a háborús események tanulmányozásában a prioritásokat, koordinálná a kutatásokat és kiküszöbölné a duplikációkat. Rámutatott, hogy a szovjet háborús veszteségek csaknem hetven százalékát Oroszország szenvedte el.

Szergej Kravcov oktatási miniszter a tanácskozáson közölte, hogy a tárca az elkövetkező években több mint ezer orosztanárt szándékozik külföldre küldeni. Elmondta, hogy az orosz nyelv és kultúra megismertetésére szakosodott pedagógusok jelenleg főleg Kirgizisztánban, Üzbegisztánban és Tádzsikisztánban, valamint Szerbiában, Mongóliában és Vietnamban tevékenykednek.

Üzbegisztánban az óvodákban is oktatnak, Kirgizisztánban és Üzbegisztánban pedig az orosz tanrend szerinti iskolák jönnek létre, amelyek diákjai felkészülnek az oroszországi egyetemi oktatásra és az ottani életmódra.

The post Putyin szerint képesek az orosz határon megállítani a külföldi nemzetiségi konfliktusokat appeared first on .