Biztonságpiac

A Legfőbb Ügyészség megegyezett az Európai Ügyészséggel a kölcsönös együttműködésről és az információcseréről. Magyarország az első olyan uniós ország az uniós ügyészségből kimaradók közül, amely ilyen egyezséget kötött a luxemburgi szervezettel.

Egy tavaly novemberi videóhívás során egyezett meg Polt Péter legfőbb ügyész és Laura Codruta Kövesi, az Európai Ügyészség vezetője arról, hogy a jövőben kölcsönösen segítik egymás munkáját a nyomozások és vádemelések hatékonyságának biztosítása érdekében. Az erről szóló részleteket tartalmazó munkamegállapodást most írták alá a felek.

A Legfőbb Ügyészség közleménye szerint a dokumentum kitér a bűnügyekben folyatott kooperáció mikéntjére, mind pedig az intézmények közötti stratégiai lépések összehangolására. A közleményben az áll, hogy a magyar ügyészség a büntetőügyekben az uniós igazságügyi együttműködés meglévő eszközeivel támogatja majd az Európai Ügyészség munkáját és az Európai Ügyészség is ezen jogi intézményeket veszi majd igénybe, ha a magyar hatóságokhoz fordul.

Az Európai Ügyészség a tervek szerint idén kezdi meg a munkáját 22 uniós tagállam részvételével. A szervezet célja az, hogy az uniós költségvetéshez kapcsoló visszaéléseket felderítse. Ehhez olyan jogköröket is, amelyekkel a résztvevő tagállamokban önállóan is eljárhat. Magyarország korábban jelezte, nem kíván csatlakozni az Európai Ügyészség szervezetéhez.

The post Polt segítené az Európai Ügyészség munkáját appeared first on .

Oroszország negyvenezer katonát vont össze az ukrán határ mentén, és ugyanennyit az általa önkényesen elcsatolt Krím-félszigetre – jelentette ki Julija Mendel, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök sajtótitkára.

Az Ukrinform hírügynökség beszámolója szerint Mendel kiemelte, hogy az év kezdete óta már 26 ukrán katona halt meg a Donyec-medencei fegyveres konfliktusban, míg a tűzszünet legutóbbi, tavaly júliusban történt életbe lépése után, a múlt év végéig öt katona esett el. A tisztségviselő hangsúlyozta, hogy az ukrán fegyveres erők nem terveznek támadó műveletet a Donyec-medencében. Emlékeztetett arra, hogy az ilyen orosz jelentéseket Ruszlan Homcsak vezérkari főnök már korábban “dezinformációnak és álhíreknek” nevezte.

“Oroszország más kérdés. Az egész világ ma arról beszél, hogy orosz csapatok összpontosulnak az ukrán határ közelében. A keleti határ mentén már negyvenezer orosz katona koncentrálódik, ugyanannyian a megszállt Krímben. Most az a kérdés: támadhat-e Oroszország? Igen, és 2014-ben ezt már láttuk. Ám józanul kell felmérni a helyzetet. Pánikba esni, és erősítést végrehajtani ugyanolyan ostobaság, mint alábecsülni a fenyegetés valódiságát” – fogalmazott a sajtótitkár.

Leszögezte, hogy Ukrajna a konfliktus tárgyalásos rendezésére törekszik. “Meggyőződésünk, hogy csakis a tárgyalások vezethetnek békéhez. Ezért törekszünk a normandiai négyek, Ukrajna, Oroszország, Németország és Franciaország részvételével zajló tárgyalásokra, és minden lehetséges diplomáciai eszközzel a béke megteremtésére – hangoztatta.

Egy hétfői sajtónyilatkozatában Mendel elmondta még, hogy a válság március végi kiéleződése után Zelenszkij elnök megbeszélést kezdeményezett Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, egyelőre azonban az ukrán elnöki iroda nem kapott választ az orosz féltől. “Nagyon reméljük, hogy ez nem a párbeszéd visszautasítását jelenti” – fűzte hozzá Zelenszkij sajtótitkára.

The post Állítólag már nyolcvanezer orosz katona van az ukrán határnál és a Krímben appeared first on .

Hétfőn 685 esetben intézkedtek a rendőrök a maszkviselési kötelezettség elmulasztása miatt – közölte a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs ügyeleti központjának vezetőhelyettese a keddi online sajtótájékoztatón.

Kiss Róbert alezredes tájékoztatása szerint hétfőn közterületen 656, tömegközlekedési eszközökön és várakozóhelyein 18, üzletekben és bevásárlóközpontokban pedig 11 emberrel szemben léptek fel a rendőrök a maszkviselési kötelezettség figyelmen kívül hagyása miatt. A kijárási tilalom szabályainak megszegése miatt hétfőn 238 intézkedés történt hétfőn, így már 62 842-re emelkedett az ezekkel kapcsolatos rendőri fellépések száma – tette hozzá.

Az üzletekre, szálláshelyekre, szabadidős létesítményekre vonatkozó korlátozások megszegése miatti rendőri intézkedések száma hétfőhöz képest nem változott, és nem kellett bezárni egyetlen ilyen egységet sem. A vendéglátó üzletekben a tartózkodás tilalmára vonatkozó szabályok megszegése miatt kilenc, az üzemeltető, vagy a tulajdonos felelősségi körébe tartozó szabályok megszegése miatt pedig két emberrel szemben intézkedtek a rendőrök.

A Vas megyei Jákon és a Csongrád-Csanád megyei Zsombón találtak a védelmi intézkedéseket megszegő vendéglátó egységet, amelyek szeszes itallal szolgálták ki a vendégeket: utóbbiakkal szemben szabálysértési szankciót alkalmaztak, az egységeket pedig hat hónapra ideiglenesen bezáratták – ismertette az alezredes. Az elmúlt napon 37 esetben léptek fel a rendőrök a korridorokon a magyarországi tranzitszabályokat megsértő átutazókkal szemben. A vonatkozó jogszabály tavaly szeptemberi bevezetése óta a szabályokat be nem tartókkal szemben eddig 15 262-ször intézkedtek.

Jelenleg összesen 43 532-en vannak hatósági házi karanténban, hétfőn 6257 ilyen intézkedést rendeltek el. Közülük 3331-en vállalták, hogy a rendőrség elektronikusan ellenőrizze, betartják-e a karanténszabályokat – tette hozzá Kiss.

The post A jéghegy csúcsa: hétfőn 685-en szegték meg a maszkviselési szabályokat appeared first on .

Hadfelszerelés-szállítmányaik növelésével a NATO-országok puskaporos hordóvá változtatják Ukrajnát – jelentette ki Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes.

“A szállítmányok mentek és folytatódnak, a támogatás mértéke növekszik. Az Egyesült Államok és más NATO-országok tudatosan puskaporos hordóvá változtatják Ukrajnát” – mondta Rjabkov. “Ismételten nyomatékosítjuk, hogy az Ukrajna függetlenségének, szuverenitásának és területi épségének megvédéséről demagóg módon értekező NATO-országoknak inkább amiatt kellene aggódniuk, hogy hogyan lehetne megfékezni kijevi klienseik harcias szellemét, és hogyan lehetne elérni a minszki intézkedéscsomag végrehajtását, amit kijevi szomszédaink abszolút demonstratív módon elutasítanak” – tette hozzá.

A diplomata hangsúlyozta: Oroszország mindent megtesz annak érdekében, hogy szavatolja a saját és állampolgárai biztonságát, ha kiéleződik a konfliktus Ukrajnában, amiért szerinte Kijevet és nyugati “kurátorait” terheli a felelősség. Provokációnak minősítette, hogy az Egyesült Államok hadihajókat vezényelt a Fekete-tengerre, a bázisaiktól több ezer kilométerre. Azt mondta, a kísérlet, hogy Washington Oroszország idegein játsszon, nem fog eredményre vezetni.

“Az amerikai hadihajóknak semmi dolguk sincs partjaink közelében. Ezek provokatív lépések” – fogalmazott a helyettes tárcavezető. Figyelmeztette Washingtont, hogy hajóit saját érdekében tartsa távol a Krímtől és a fekete-tengeri orosz partvidéktől. Elmondta, hogy Oroszországban aggodalmat kelt a határai mentén létrejött amerikai biológiai laboratóriumhálózat tevékenysége is.

Az orosz déli katonai körzet hétfőn ismételten bejelentést tett arról, hogy a Kaszpi Flottilla 15 hadihajója a Volga-Don-csatornán át a Fekete-tengerre tart, hogy ott hadgyakorlaton vegyen részt.

Szergej Sojgu védelmi miniszter kedden Szeveremorszkban arról beszélt, hogy “a NATO fenyegető katonai tevékenységére válaszul” tartott nagyszabású hadgyakorlatok bebizonyították, a fegyveres erők képesek szavatolni Oroszország biztonságát. Elmondta, hogy három hét alatt két hadsereget és három légideszantegységet dobtak át az ország nyugati határaihoz. Közölte, hogy a manőverek két hét múlva fejeződnek be. Sojgu külön kitért az Északi Flotta képességei megerősítésének fontosságára is.

Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő újságíróknak kijelentette, a Kreml az elmúlt napokban nem kapott arra vonatkozó kérést Kijevtől, hogy Vlagyimir Putyin orosz és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök folytasson telefonbeszélgetést egymással. Ugyanakkor nem zárta ki annak lehetőségét, hogy az igény diplomáciai csatornákon keresztül még nem érkezett meg.

Korábban a Reuters hírügynökség Julija Mendelre, Zelenszkij sajtótitkárára hivatkozva azt írta, hogy ukrán részről kezdeményezés történt a párbeszédre. Moszkva a konfliktus kezdete óta azt az álláspontot vallja, hogy Kijevnek nem vele, hanem a kelt-ukrajnai orosz ajkú szakadárokkal kellene tárgyalnia a rendezésről

Marija Zaharova külügyi szóvivő keddi Facebook-bejegyzésében arra hívta fel a figyelmet, hogy a CNN honlapján ukrán tankokról készített fotóval illusztrálta azt az állítását, miszerint Oroszország háborúra készül. A diplomata egyebek között “dezinformáció terjesztésével” és “a liberalizmus diadala érdekében folytatott ideológiai küzdelemmel” vádolta az amerikai hírtelevíziót. A bírálat nyomán a CNN a képet egy olyannal cserélte fel, amely a repeszálló mellényt viselő Zelenszkij elnökről készült.

(Mindezek ellenére tény, hogy Oroszország támadta meg Ukrajnát -lásd a Krím elfoglalása-, tény, hogy Oroszország fegyverekkel és zsoldosokkal támogatja a két szakadár területet -lásd Donecki és a Luhanszki terület-, tény hogy a maláj légitársaság MH17-es járatszámú repülőgépét egy Oroszországból a szakadár területre érkező BUK tipusú légvédelmi rakéta semmisítette meg. Ezek után nem kérdéses, hogy Oroszország a destabilizáló tényező Európa keleti felében míg Ukrajna csak meg szeretné védeni területi épségét. A -szerk- megj.)

The post Rjabkov: a NATO puskaporos hordóvá változtatja Ukrajnát appeared first on .

Hat nőt támadott meg Budapesten egy nigériai férfi, akit elfogtak a rendőrök.

A VII. Kerületi Rendőrkapitányság rablással, szexuális erőszakkal, személyi szabadság megsértésével és súlyos testi sértés kísérletével gyanúsít egy 23 éves nigériai férfit, aki 2019 augusztusa és 2020 áprilisa között hat budapesti prostituáltat bántalmazott — írja a police.hu. Volt olyan nő, akinek nem volt elégedett a szolgáltatásával, ezért nem engedte ki a lakásból, bántalmazta, majd visszavette tőle a pénzét, és elvette a nő értékeit is. Olyan sértett is volt, aki visszautasította a férfit, aki ezért fojtogatta és megerőszakolta. A Magyarországon jogszerűen tartózkodó (Reméljük, hogy a sokévi börtönélet után azonnal kiutasítják és kitoloncolják Magyarországról. A -szerk- megj.) férfit 2020. április 11-én jelentette fel az egyik bántalmazott nő. Az erzsébetvárosi rendőrök még aznap elfogták és őrizetbe vették a gyanúsítottat, aki azóta letartóztatásban van. Az eljárás során derült ki, hogy több hasonló bűncselekményt is elkövetett a korábbi hónapokban, de a megtámadott nők akkor nem tettek feljelentést.

The post Elfogták a nigériai rémet appeared first on .

Ki kell zárni Oroszországot a SWIFT nemzetközi bankközi fizetési rendszerből, ha tovább mélyíti a válságot Ukrajna keleti részén vagy katonái bevonulnak a térségbe – mondta Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) európai parlamenti (EP-) frakcióvezetője.

Weber az előzetesen ismertetett részletek szerint veszélyes provokációnak nevezte a kelet-ukrajnai válságövezetnél tapasztalt orosz csapatösszevonást. Mint mondta, a Kreml a Nyugat reakcióját igyekszik tesztelni a művelettel, amelyre “félreérthetetlen és erős” választ kell adni. Ugyanez az elv érvényes a börtönbüntetését töltő orosz ellenzéki politikus, Alekszej Navalnij egészségének minden bizonnyal szándékos veszélyeztetése ügyében – tette hozzá a bajor politikus.

Az Európai Uniónak és az Egyesült Államoknak közösen, egységesen kell fellépni, és tudatni kell Vlagyimir Putyinnal, hogy mi az ára a cselekedeteinek – húzta alá. A kelet-ukrajnai feszültség erősítése vagy a katonai beavatkozás ára az orosz oligarchák számláinak befagyasztása lehet, de akár az is, hogy a teljes orosz bankrendszert lekapcsolják a SWIFT rendszerről. Amennyiben a Kreml a provokációk folytatását választja, az Északi Áramlat 2 földgázvezeték kiépítésének befejezése is lehetetlenné válna – fejtette ki Weber.

A napokban Angela Merkel kancellár is felszólította Putyint, hogy ne törekedjen a Donyec-medencében az oroszbarát szakadárok lázadása miatt 2014 óta tartó konfliktus elmélyítésére. Hivatalának közleménye szerint az orosz elnökkel csütörtökön telefonon folytatott megbeszélésén követelte, hogy a régiós feszültség oldása érdekében állítsák le a csapatösszevonásokat.

A térségben egy hosszabb nyugalmas időszak után március vége óta ismét gyakoriak a fegyveres összetűzések, amelyekért az ukrán kormányerők és a szakadár milíciák egymást teszik felelőssé. Kijev a szakadár területek demarkációs vonalánál, Oroszország pedig az Ukrajnával közös határa közelében és az Ukrajnától a nemzetközi jog szabályainak megsértésével elcsatolt Krím félszigeten hajtott végre csapaterősítést.

The post Weber: ki kell zárni Oroszországot a SWIFT rendszerből, ha lerohanja Kelet-Ukrajnát appeared first on .

Az Igazságügyi Minisztérium elkötelezetten támogatja a jogászképzés színvonalának emelését, hozzájárulva ezzel a hallgatók előmeneteléhez, a jogászi hivatás integritásának és társadalmi elismertségének növeléséhez határon innen és túl – hangoztatta a tárca vezetője a Debreceni Egyetemen (DE), a 35. Országos Tudományos Diákköri Konferencia (OTDK) állam- és jogtudományi szekciójának online nyitóünnepségén.

Varga Judit hozzátette: a minisztérium e célok eléréséhez elsősorban oktatás-fejlesztési és kutatási programok támogatásával, illetve jogászösztöndíjak nyújtásával járul hozzá, évente mintegy 500 millió forint forrást biztosítva. Az elmúlt években öt-hatszáz diák kapott ösztöndíjat minden félévben, évente a nyolc jogi karnak pedig négy-hétmillió forintot juttatnak konferenciák és perbeszédversenyek megrendezésére – sorolta.

“Legyen nemes a versengés!” – intézte szavait a diákköri konferencia résztvevőihez Varga, az állam- és jogtudományi szekció fővédnöke, aki rövid történeti áttekintést is adott a tudományos diákkori mozgalom kezdetéről, hetvenéves történetéről. Azt mondta: “az Önök útjának egyengetése, képzésük megszervezése, szakmai előmenetelük biztosítása, a kiválóságok felkarolása nem pusztán aktuálpolitikai kérdés, hanem nemzeti érdek (…), megmaradásunk záloga”.

Szilvássy Zoltán, a DE rektora a tanácskozás megnyitóján azt mondta, a diákköri konferencia nagy erőkkel köt össze diákokat és oktatókat. Az e munkában kiemelkedő hallgatók megmérettethetik magukat a nemzetközi porondon – tette hozzá.

Papp László, Debrecen polgármestere arról beszélt, hogy a város és az egyetem szoros együttműködésével tervezik a jövőt. Reményét fejezte ki, hogy a konferencián legjobban szereplő hallgatókkal szeptemberben személyesen is találkozhatnak.

A DE állam- és jogtudományi kara április 12. és 15. között online rendezi meg a szekcióülést, ahol 270 dolgozatot mutatnak be a hallgatók. Az idei OTDK kiemelt témái egyebek mellett a szellemi alkotások jogvédelme, a telekommunikációs eszközök felhasználása a gyakorlati jogalkalmazásban és a mesterséges intelligencia jogi megközelítése – hangzott el a megnyitón.

The post Varga: a szaktárca támogatja a jogászképzés színvonalának emelését appeared first on .

Az EU elítél minden, az iráni nukleáris megállapodással kapcsolatos diplomáciai erőfeszítések aláásására irányuló kísérletet – jelentette ki hétfőn Peter Stano, az Európai Unió külszolgálatának szóvivője, miután iráni vezetés Izraelt tette felelőssé a natanzi urándúsítóban vasárnap bekövetkezett üzemzavarét.

Stano hozzátette: lehetséges, hogy szabotázs történt, de a részleteket minél előbb tisztázni kell a felek részéről.

Az üzemzavar vasárnap történt, éppen azután, hogy előző este működésbe helyezték az új, nagyobb teljesítményű urándúsító centrifugákat, amelyek működtetése sérti az 2015-ben aláírt, Irán atomprogramját szabályozni hivatott többhatalmi megállapodást. A Joe Biden vezette amerikai kormányzat az év elején jelezte, hogy kész tárgyalásokba bocsátkozni Iránnal, hogy megvitassák az Egyesült Államok visszatérését a 2015-ös atomalkuhoz, amelyből 2018-ban Donald Trump léptette ki az Egyesült Államokat. Az akkori amerikai kormányzat ezzel a lépéssel együtt újra szankciókat vetett ki a közel-keleti országra. Az atomalku ellenzőjének számító Izrael üdvözölte a Trump-adminisztráció ezen döntését.

Az atomalkut, hivatalos nevén a Közös Átfogó Cselekvési Tervet (JCPOA) aláíró államok – Irán, az Egyesült Államok, Kína, Oroszország, Franciaország és Németország – a héten folytatják tárgyalást Bécsben az egyezmény jövőjével kapcsolatban.

The post Iráni atomegyezmény: az EU elítél minden, az atomalku aláásására irányuló kísérletet appeared first on .

Jóval az iráni atomprogramról folytatott bécsi tárgyalások újraindítása előtt készültek az iráni Natanz nukleáris létesítménye elleni szabotázsakció tervei – közölte hírszerzési forrásokra hivatkozva a The Jerusalem Post (JP).

A lap szerint az akció tervezésének időpontjában még nem volt világos, hogy az Egyesült Államok és Irán kész-e ismét tárgyalóasztalhoz ülni, és ha igen, mikor, hogy megvitassa az esetleges visszatérést a 2015-ben Iránnal kötött többhatalmi nukleáris megállapodáshoz. Ugyanakkor régóta ismert volt Joe Biden szándéka a megbeszélések felújítására.

A The Jerusalem Post értesülései szerint lehetséges, hogy az Izraelnek tulajdonított támadás pontos időzítését az határozta meg, hogy az iráni iszlám köztársaság visszatért a tárgyalóasztalhoz. Ám magát az akciót már jóval korábban előkészítették. Jelentősen befolyásolhatja a tervezéshez szükséges időtartamot, hogy egy adott akció fizikai jelenléten alapul-e, vagy a kibertérben zajlik, mivel nagyok a különbségek a helyszínen szükséges operatív munkatársak számát illetően.

A JP idézte a The New York Times című amerikai lap beszámolóját is, amely szerint a natanzi atomlétesítmény elleni akciót kilenc hónappal ezelőtt tervezték el. Az amerikai lap meg nem nevezett közel-keleti hírszerzési forrásra hivatkozva azt közölte, hogy az akció hátterében Izrael állt. Gabi Askenázi izraeli külügyminiszter egy internetes sajtókonferencián úgy fogalmazott: “mi olyan akciókat hajtunk vére, amelyekről jobb, ha nem beszélünk”. Ugyanakkor Benny Ganz védelmi miniszter hétfőn az izraeli rádiónak azt mondta” “nem szükségszerű, hogy Izraelnek köze van minden incidenshez, amely Iránban történik”.

A vasárnapi nagy erejű robbanás az iráni atomlétesítmény uránt dúsító föld alatti centrifugákat szolgáló belső energiaellátó-rendszerében olyan nagy károkat okozott, hogy annak helyreállítása legalább kilenc hónapra visszaveti Natanzban az urándúsítást. Ez az izraeli lap szerint jelentősen befolyásolhatja Teherán tárgyalási pozíciójának erősségét a bécsi tárgyalásokon. A lap úgy véli: az Irán elleni folyamatos és állandó árnyékháború célja, hogy megakadályozza Teherán közeledését az atombomba előállítását lehetővé tevő nukleáris küszöbhöz, függetlenül a világhatalmak mindenkori politikájától.

Mohammed Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszter hétfőn Izraelt tette felelőssé a natanzi urándúsítóban bekövetkezett üzemzavarért, s egyúttal válaszlépéseket helyezett kilátásba.

Bécsben a múlt héten kezdődtek meg a tárgyalások arról, hogy Irán és az Egyesült Államok is kölcsönösen visszatérjen a 2015-ös, hathatalmi megállapodáshoz. Az atomalkut Donald Trump 2018-ban egyoldalúan felmondta, s egyúttal visszaállította az Iránnal szemben a megállapodás értelmében eltörölt szankciókat. A szerződés szerint ugyanis a szankciók feloldása fejében Irán ígéretet tett arra, hogy felhagy a nem polgári célú atomprogramjával.

The post Iráni atomprogram: a bécsi tárgyalások újraindítása előtt készültek a natanzi szabotázsakció tervei appeared first on .

Mintegy 300 millió forint értékben foglaltak le tisztázatlan eredetű gyógyszerkészítményeket újbudai nyomozók, egy férfit elfogtak – közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság.

Az ügyben egészségügyi termék hamisítása bűntett megalapozott gyanújával folytatnak eljárást a nyomozók. A közlemény szerint a rendőrök április 7-én, a főváros XXII. kerületében egy illegális gyógyszerlerakatnál fogtak el egy férfit. A raktárban és a férfi lakásán összesen mintegy 300 millió forint értékben foglaltak le Magyarországon nem engedélyezett potencianövelőket, teljesítményfokozókat, illetve vényköteles nyugtatókat.

Az eljárás adatai szerint a 43 éves budapesti férfi postai küldeményként elsősorban külföldre értékesítette az illegális, tisztázatlan eredetű és hatású szereket. A nyomozók S. Viktort gyanúsítottként hallgatták ki, vele szemben a Budapesti Rendőr-főkapitányság XI. kerületi rendőrkapitánysága folytatja le az eljárást – közölték.

The post Háromszáz millió forint értékű hamis gyógyszert találtak a rendőrök Újbudán appeared first on .

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kara (NKE HHK) ad otthont a 35. Országos Tudományos Diákköri Konferencia (OTDK) had- és rendészettudományi szekciójának.

Az NKE közleménye szerint az április 19. és 23. között, online formában zajló eseményen 19 tagozatban mutatkozhatnak be a tudományos pályára vágyó egyenruhás és civil hallgatók. A szekcióba hét felsőoktatási intézmény 14 karának hallgatói összesen 182 pályamunkát nyújtottak be.

A konferencián olyan tagozatokban mutatkozhatnak be a hallgatók, mint például a kiberbiztonság, a kriminológia, a kriminalisztika, a haditechnika, a haderőfejlesztés, valamint a pilóta nélküli légijárművek és a robotika. Emellett szó lesz többek között a nemzetközi kapcsolatokról, a biztonság- és védelempolitikáról, a hadtörténelemről vagy a katasztrófavédelemről. Olyan aktuális témákról is lehet majd hallani az eseményen, mint a home office kiberbiztonsági kihívásai, a mesterséges intelligencia fejlődési tendenciái, a Szkripal-ügy, a terrorizmus anatómiája vagy az orosz hibrid hadviselés tömegkommunikációs vonulata Ukrajnában – fejtették ki.

A szervezők online kerekasztal beszélgetésekkel, had- és rendészettudományi kvízzel, pályaorientációs beszélgetésekkel és különböző vetélkedőkkel is várják a résztvevőket, akik egy virtuális campus látogatáson is részt vehetnek. Az OTDK szekcióüléseit követően az első helyezettek közül ötvenen Pro Scientia Aranyérmet, míg az intézmények által jelölt, tartósan kiemelkedő tehetséggondozó munkát végző oktatók közül 58-an Mestertanár Aranyérmet nyerhetnek el.

Az OTDK történetében 2009-től létezik a had- és rendészettudományi szekció, amelyet 2017-ben szintén az NKE rendezett meg, akkor a Rendészettudományi Kar adott otthont a konferenciának.

The post Idén is az NKE rendezi az OTDK had- és rendészettudományi szekcióját appeared first on .

Újabb ukrán katona vesztette életét, egy másik pedig megsebesült tüzérségi támadásokban az elmúlt napban a Donyec-medencei fronton – jelentette vasárnap az ukrán hadműveleti parancsnokság.

A jelentés szerint az elmúlt 24 órában az ellenséges erők tízszer sértették meg a tűzszünetet a frontvonal mentén, ebből kilencszer nyitottak tüzet az ukrán katonák állásaira – egyebek mellett a minszki egyezményekben tiltott nehézfegyverekkel -, egy alkalommal pedig drón, azaz pilóta nélküli repülőgép hajtott végre berepülést az ukrán ellenőrzésű oldalra.

A katona a Luhanszk megyei Zolote településnél esett el, abban a térségben, ahol mellesleg már korábban végrehajtották a csapatszétválasztást. A parancsnokság közölte, hogy az ukrán katonák viszonozták a tüzet.

A Donyec-medencei fegyveres konfliktus azután éleződött ki, hogy március 26-án négy ukrán katona is életét vesztette. Azóta velük együtt mostanra már egy tucat ukrán katona halt meg a térségben, ahol fokozódtak a tűzharcok. A válság súlyosbodásáért Kijev és Moszkva egymást teszi felelőssé.

Ruszlan Homcsak ukrán vezérkari főnök március 30-án a kijevi parlamentben arról beszélt, hogy Oroszország hadgyakorlat leple alatt az orosz-ukrán határ közelébe, valamint a Donyec-medencei ideiglenesen megszállt területekre és az Oroszország által önkényesen elcsatolt Krímbe 28 orosz harcászati zászlóaljat vont össze, és még további egységek érkeznek.

Az ukrán katonai hírszerzés szombati közlése szerint Oroszország szándékosan provokálta ki a Donyec-medencei válság súlyosbodását, hogy tesztelje Ukrajnának és partnereinek a reakcióját. A védelmi minisztérium honlapján található jelentés szerint propagandakampányt is indított: a Donyeck és Luhanszk megyei ideiglenesen megszállt területeken élőknek az orosz megszálló adminisztráció erőteljesen ajánlotta, hogy tartsák maguknál irataikat arra az esetre, ha Ukrajna hibájából jelentősen kiéleződik a helyzet. Ezenkívül elterjedtek olyan híresztelések is, hogy már eltervezték az idősek, a nők és gyermekek evakuálását onnan az oroszországi rosztovi területre – idézte az UNIAN a hírszerzési jelentést.

The post Újabb ukrán katona esett el a Donyec-medencei fronton appeared first on .

Az Egyesült Államok és Izrael közötti biztonságpolitikai együttműködésről tárgyalt vasárnap Izraelben Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter, aki Joe Biden amerikai elnök kormányának első tagjaként tett látogatást Jeruzsálemben.

A Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet jelentése szerint Austin a repülőtérről az izraeli hadsereg tel-avivi főhadiszállására hajtott, ahol katonai tiszteletadással fogadták. “Partneri kapcsolatunk állandó, és továbbra is garantálja Izrael biztonságát” – mondta Austin a Beni Ganz védelmi miniszterrel közösen tartott sajtótájékoztatóján, kétnapos látogatása kezdetén.

“Emlékeztetek Joe Biden amerikai elnök elkötelezettségére Izrael iránt” – mondta Austin, hangsúlyozva, hogy a két ország szövetségünk stratégiai jelentőség. Abban állapodtak meg, hogy együttműködnek az izraeli és az amerikai védelem erősítésében a térségben.

Elemzők felhívják a figyelmet arra, hogy Lloyd Austin látogatása olyan időben zajlik, amikor nő a térségben az Irán fokozódó nukleáris tevékenysége okozta feszültség, és megkezdődtek a tárgyalások a 2015-ös, Irán és a nagyhatalmak között megkötött, majd Donald Trump által felmondott nukleáris megállapodás újjáélesztéséről. Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök hevesen ellenezte a Barack Obama elnöksége idején tető alá hozott nemzetközi megállapodást.

Ganz hangsúlyozta, hogy Izrael az Egyesült Államokat teljes mértékben partnernek tekinti minden tekintetben, elsősorban Irán ügyében. A teheráni rezsim stratégiai veszélyt jelent a világ, a Közel-Kelet és Izrael biztonságára – hangsúlyozta Ganz.

“Továbbra is együtt fogunk működni amerikai partnereinkkel, hogy garantálhassuk azt, hogy az Iránnal kötött bármilyen megállapodás megvédje a világ és az Egyesült Államok létfontosságú érdekeit, megakadályozza a nukleáris fegyverkezési versenyt a régióban, és megvédje Izraelt” – tette hozzá az izraeli védelmi miniszter.

Ganz nyilatkozata némileg ellentmond annak, amit Netanjahu izraeli miniszterelnök mondott a minap a holokauszt izraeli emléknapján, elemzők szerint elsősorban Washingtonnak üzenve. “A minket kiirtással fenyegető Iránnal kötött megállapodás, amely utat nyit a nukleáris fegyverek felé, Izraelt nem kötelezi” – fogalmazott az izraeli miniszterelnök.

Ide tartozik, hogy Ausztin látogatása előtt üzemzavart jeleztek Iránban az ország középső részén, Natanz városánál működő atomipari létesítménynél. Teherán a múltban Izraelt tette felelőssé az iráni urándúsító centrifugák meghibásodásáért. Austin a tervek szerint tárgyalásokat folytat Jeruzsálemben más magas rangú izraeli tisztviselőkkel, köztük Netanjahu kormányfővel is.

The post Biztonságpolitikai együttműködésről tárgyalt Izraelben Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter appeared first on .

Az észak-hollandiai Den Helder városában terrorizmus gyanújával letartóztattak egy férfit, aki robbantásos merényletet tervezett elkövetni egy koronavírus-oltóközpont ellen – írta egy holland hírportál.

A portál szerint az eset március 18-án történt, a holland ügyészség azonban csak csütörtökön hozta ezt nyilvánosságra. A gyanúsított a letartóztatása után legalább 90 napig őrizetben marad, míg a rendőrség lehetséges társai után nyomoz.

Az ügyészség vádirata szerint “a gyanúsított félelmet akart kelteni a lakosság körében, és tettével a gazdasági-társadalmi struktúrák megzavarását akarta előidézni”. A vádak között szerepel az is, hogy a férfi “rendkívül erőszakos módon próbált szabotálni egy kulcsfontosságú kormányzati folyamatot, nevezetesen az országosan összehangolt oltási programot”.

Hollandiában idén már több esetben fordult elő támadás járványmegelőző infrastruktúrák ellen. Március elején egy ugyancsak észak-hollandiai településen pokolgépes támadás történt egy oltóponton, továbbá január végén fiatalok egy csoportja, tiltakozásul a kijárási tilalom ellen felgyújtott egy közép-hollandiai tesztközpontot. Az eddigi esetek egyikében sem történt személyi sérülés szerencsére.

The post Időnként megőrülnek az emberek: oltóközpont ellen tervezett robbantásos merényletet appeared first on .

A Veszprémi Járási Ügyészség indítványára letartóztatta a bíróság azt a férfit, aki húsvét hétfőn előbb személygépkocsival, majd egy tehergépkocsival ámokfutóként közlekedve többek életét veszélyeztette és több autót is megrongált Tapolcán és környékén.

A nyomozás adatai szerint az 52 éves férfi már április 2-án este autójával olyan sebességgel közlekedett Tapolcán, hogy egy trafóháznak és elosztószekrénynek ütközött, melynek következtében az utca közvilágítása egy időre megszűnt.

Az igazi ámokfutás azonban április 5-én reggel kezdődött, amikor a férfi Köveskál felől Gyulakeszi irányába személyautóval közlekedve egy őt előző személygépkocsira ráhúzta a kormányt, és azzal oldalról ütközött. Az ütközés következtében a két autó a vízelvezető árokba hajtott, a leszorított gépkocsi pedig fejtetőn állt meg. Személyi sérülés nem történt, de miután a gyanúsítottnál felmerült az ittas vezetés gyanúja, a rendőrök a helyszínen a vezetői engedélyét elvették.

Ez nem gátolta a férfit abban, hogy kora délután egy kisteherautóval induljon el otthonról. Tapolcára érve, áttért a menetirány szerinti bal oldalra, ahol érintőlegesen egy szembejövő személygépkocsival ütközött, majd továbbhajtott. Ezt követően egy gyalogátkelőhely előtt álló járműnek ment neki, melyet szintén otthagyott, és elhajtott Monostorapáti felé.

A településen a záróvonalat átlépve előzött, közben az előzött jármű oldalának ütközött, majd megállás nélkül továbbment. A sérült jármű sofőrje utána hajtott, hogy megállítsa, de ez nem járt eredménnyel, mivel a férfi hirtelen ráhúzta a kormányt és újból nekihajtott.

A férfi rövidesen visszafordult Tapolcára, ahol a forgalmi sávját elhagyva a város szélén több táblát is kidöntött, melyek egyike egy szembejövő járműnek csapódott. A gyanúsított közben visszaért a korábbi balesetének helyszínére, ahol még folyt a helyszínelés. Az álló kocsisort kikerülve áthajtott a szembejövő sávon, fel a bal oldali útpadkára, ahol a helyszínelő rendőröknek el kellett ugraniuk a gépkocsija elől. Az ámokfutót végül pár méterrel arrébb egy szembejövő járművel történt frontális ütközés állította meg. Személyi sérülés egyik baleset során sem történt.

A férfit a Tapolcai Rendőrkapitányság őrizetbe vette és többrendbeli közúti veszélyeztetés és cserbenhagyás miatt hallgatta ki gyanúsítottként. Az ügyészség a bűnismétlés veszélye miatt indítványozta az ámokfutását felfüggesztett szabadságvesztés próbaideje alatt elkövető férfi letartóztatását, amit a Veszprémi Járásbíróság egy hónapra elrendelt.

The post Időnként megőrülnek az emberek: letartóztatásban a tapolcai ámokfutó appeared first on .

Harmadik, végleges változatában megszavazta az orosz parlament alsóháza az “idegen ügynökök” választási részvételét szabályozó törvénytervezetet.

Oroszországban az egyéb szinteken megtartandó politikai erőpróbák mellett szeptemberben választják újra a szövetségi parlament alsóházát. A minden valószínűséggel hamarosan jogszabállyá váló dokumentum értelmében nemcsak azok a jelöltek lesznek kénytelenek feltüntetni státusukat a szavazólapon, akiket az orosz igazságügyi minisztérium külföldi ügynök magánszemélynek minősített – ezt a jogállást alapvetően a külföldi finanszírozás határozza meg -, hanem azok is, akik az elmúlt két év folyamán hivatalosan idegen ügynökként elkönyvelt tömegtájékoztatási eszköznek vagy nem kormányzati szervezetnek dolgozott.

Emellett idegen ügynökkel kapcsolatban állónak minősülnek majd azok a jelöltek, akik ilyen ügynöktől pénzt kaptak. Ezt a státusukat a választott posztra pályázók kötelesek lesznek majd feltüntetni az internetes és egyéb választási anyagaikon, beleértve a standjaikat. A jelzésnek jól láthatónak kell lennie, nem lehet kisebb a kampányanyag felületének 15 százalékánál. A politikai pártok kötelesek lesznek jelezni, ha a jelöltlistáikon idegen ügynöknek minősített vagy ilyenekkel kapcsolatban álló személyek szerepelnek. Az önkéntes kampányhozzájárulások bizonylataiban fel is fel kell majd tüntetni ezt a jogállást.

Az idegen ügynököknek, beleértve a médiát is, tilos lesz olyan tevékenységet folytatniuk, amely megkönnyíti vagy akadályozza a jelöltállítást, illetve a jelöltek győzelmét a választásokon. Az ebbe a kategóriába sorolt tömegtájékoztatási eszközöknek tilos előmozdítaniuk vagy akadályozniuk az eredmények elérését választásokon vagy népszavazásokon. A külföldi szervezetek megfigyelői részvételét külön fogják szabályozni.

A jelölteknek az aláírásgyűjtő lapon azt is fel kell majd tüntetniük, ha büntetett előéletűek. A törvényjavaslatot a parlament két házának az ország belügyeibe való külső beavatkozást vizsgáló parlamenti bizottságai terjesztették be.

Az Oroszországban korábban idegen ügynöknek minősített, amerikai finanszírozású Szabadság Rádiót szerdán hatvan napon belül 5,5 millió rubel (jelenlegi árfolyamon több mint 21,5 millió forint) történő kifizetésére kötelezte az orosz tömegtájékoztatási és távközlési hatóság (Roszkomnadzor), amiért nem tüntette fel anyagain jogállását, amire az orosz igazságügyi minisztérium kötelezte. Ezzel a médiavállalatra eddig összesen már 71,5 millió rubel (több mint 280 millió forimt) bírságot szabtak ki ilyen címen Oroszországban.

A vállalatot, amely eddig 244 esetben nyújtott be fellebbezést, a bírság befizetésének megtagadása esetén végső esetben blokkolás fenyegeti.

The post Az orosz alsóház elfogadta az “idegen ügynökök” választási részvételének szabályozását appeared first on .

A korábban közölteknél súlyosabb bűncselekményekkel gyanúsítják a kórházi támadót, a Fővárosi Főügyészség indítványozta a férfi letartóztatásának meghosszabbítását további három hónappal – közölte a fővárosi főügyész.

Ibolya Tibor közleményében azt írta: a nyomozó hatóság az eljárásban a gyanúsítottat folytatólagosan kihallgatta, és vele súlyosabb minősítést közölt.

Felidézte: a gyanú szerint a 37 éves külföldi férfi 2021. március 13-án a délutáni órákban egy VI. kerületi kórházban először egy betegtársát fojtogatni kezdte, és többször mellkason ütötte, támadásával csak a sértett segítségért kiáltása miatt érkező ápolók láttán hagyott fel. Ezután a szomszéd kórteremben, sebészeti ollókkal súlyosan bántalmazott egy védekezésre képtelen állapotban, altatásban lévő nőt. A sértett a bántalmazás következtében életveszélyes sérüléseket szenvedett.

A gyanúsított ezek után az őt megfékezni próbáló egyik ápolónőre támadt, megkísérelte mellkas tájékon megszúrni, aki a szúrásokat egy maga elé tartott kukatetővel el tudta hárítani. A dühöngő gyanúsítottat a kórház biztonsági őreinek sikerült megfékeznie, ennek során egyikük a kezén szúrt, könnyű sérülést szenvedett. Az altatásban lévő, súlyosan bántalmazott nő az azonnal megkezdett orvosi beavatkozás ellenére, a támadást követő negyedik napon meghalt.

A férfit immár közfeladatot ellátó személy sérelmére, több ember sérelmére, és védekezésre képtelen személy sérelmére elkövetett emberölés bűntett kísérletével, valamint súlyos testi sértés bűntett kísérletével gyanúsítják – írta Ibolya, hozzátéve: a BRFK életvédelmi nyomozói a súlyosabb bűncselekmények megalapozott gyanúját a férfival közölték.

A főügyész emlékeztetett: a bíróság korábban elrendelte a külföldi férfi letartóztatását 2021. április 16.-ig az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetben.

A Fővárosi Főügyészség szerint a bűncselekmény jellegére, a nyomozás állására és érdekeire, valamint a terhelt személyi körülményeire tekintettel, továbbra is szükséges a legszigorúbb kényszerintézkedés fenntartása ugyancsak az IMEI-ben. A BRFK a bűncselekmény napján arról számolt be, hogy egy kínai állampolgárságú férfi az ügy gyanúsítottja.

The post Súlyosabb bűncselekményekkel gyanúsítják a kórházi gyilkost appeared first on .

Franciaország a gyógyszerészeti vállalatokat biztonsági készletfelhalmozásra kötelezi a jövőbeni hiányok elkerülésére – jelentette be a francia kormány.

Az állam a gyógyszerészeti vállaltokat kötelezni fogja arra, hogy biztonsági készletet halmozzanak fel minden olyan termékükből, amelyet a hazai piacra szánnak”- olvasható az egészségügyi tárca közleményében. Az intézkedésről, amelynek célja a hiányok elkerülése, rendeletben döntött március végén a kormány, s fél éven belül lép életbe.

A kormány termékenként különböző szintet határoz meg, attól függően, hogy az adott gyógyszer hiánya veszélybe sodorhatja-e a beteg életét. Amennyiben ilyen gyógyszerről van szó, a gyártóknak az előző évi forgalom két havi eladási szintjének megfelelő készletet kell felhalmoznia. Amennyiben ez kevés, a készletet négy havi eladási szintre lehet emelni. A hiány esetén a beteg életét nem veszélyeztető gyógyszerek esetében, a raktáron tartandó készlet egy heti eladási szint vagy egy hónap, ha a kormány úgy dönt.

“A felhalmozási kötelezettség bevezetésének célja a gyógyszerészeti termékek franciaországi ellátásának biztosítása, mindenekelőtt az olyan fontos terápiás jellegű gyógyszerek, mint az antibiotikumok, a rákellenes vagy a Parkinson-kór ellen használt termékek esetében” – írta a tárca.

“Jóllehet az intézkedést már a koronavírus-járvány előtt tervezte a kormány, a jelenlegi egészségügyi válság, amely megerősítette annak szükségességét, rávilágított a gyógyszerellátási lánc sérülékenységére, elsősorban az intenzív terápiás kezelésben” – olvasható a közleményben.

The post Franciaország a gyógyszerészeti vállalatokat biztonsági készletfelhalmozásra kötelezi appeared first on .

Irán bejelentette szombaton, hogy az atomprogramjáról szóló 2015-ös hathatalmi megállapodást szándékosan megsértve újabb, modernebb, ezáltal gyorsabb urándúsító centrifugákat helyezett üzembe, valamint hogy elkezdte a legújabb fejlesztésű centrifugájának gépészeti próbáját.

Maga Haszan Róháni elnök avatta fel ünnepélyesen a natanzi nukleáris komplexumban a 164 darab IR-6 jelű és a 30 IR-5 jelű centrifugából álló sort. Az eseményt közvetítő iráni állami tévé a centrifugákat nem mutatta, de az adásban nyilatkoztak mérnökök, akik megerősítették az üzembe helyezést. Szombaton volt Iránban a minden évben megtartott Nukleáris nap.

Néhány napja kezdődtek el Bécsben az Európai Unió vezetésével tárgyalások arról, hogy milyen feltételekkel csatlakozhat újra az Egyesült Államok a 2015-ös megállapodáshoz, és hogy miképpen lehet biztosítani annak teljes körű és hatékony végrehajtását az összes fél részéről. Az Egyesült Államok egyelőre csak közvetítő révén vesz rajtuk részt. Jelentések szerint kivétel nélkül minden fél konstruktívnak minősítette a fordulót annak végeztével, és a jövő héten folytatni kívánják a tárgyalásokat, magasabb szinten. Egy amerikai tisztségviselő azt mondta: “nagyon komoly” ajánlatokat tettek Iránnak, és viszonzásul komoly hozzáállást várnak el.

Az AFP hírügynökség értékelése szerint azonban az újabb centrifugák üzembe helyezése éppen ellentétes ezzel az amerikai elvárással.

Irán 2019 májusában kezdte el szándékosan és deklaráltan – az utóbbi hónapokban egyre gyorsabb ütemben – megsérteni a nukleáris megállapodást, miután a Donald Trump vezette Egyesült Államok 2018-ban kilépett a szerződésből azzal a váddal, hogy Irán már addig sem tartotta be azt. Trump egyúttal újra bevezetett Irán ellen olyan büntetőintézkedéseket, amelyeket a megállapodás 2015-ös megkötése után Washington feloldott.

A 2015-ös megállapodás csak a korábban használt, IR-1 jelű centrifugák alkalmazását engedélyezte Iránnak, amelyek lassabbak, mint ezek a modernebb változatok. Irán az IR-1 óta már számos újabb verziót fejlesztett ki.

A Nukleáris napon jelentette be szintén az állami tévé, hogy elkezdték a még gyorsabb, IR-9 jelű centrifuga gépészeti próbáit, miközben még az IR-8 jelű is fejlesztés alatt van. Az IR-9 már ötvenszer olyan gyorsan választja el az uránizotópokat, mint amire az IR-1 volt képes. IR-2-esből ezer darab üzemel már, IR-4-esből pedig 164.

Januárban Irán elkezdte húsz százalékos tisztaságúra dúsítani az uránt, amivel már csak egy technikai lépésre van attól, hogy fegyverminőségű uránt állítson elő, miközben Teherán váltig állítja, hogy nem célja atomfegyver kifejlesztése, polgári (tudományos) célból van szüksége a dúsított uránra. Izrael mindig meg volt győződve arról, hogy Irán atomfegyvert akar, és ezt azzal támasztja alá, hogy az atomtöltet hordozásához szükséges ballisztikus rakétáit is folyamatosan fejleszti Irán, valamint kutat egyéb, ehhez szükséges technológiák terén.

A húsz százalékosra dúsított iráni urán mennyisége immár eléri az 55 kilogrammot, miközben januárban még csak 17 kilogramm volt – írta az AP hírügynökség.

The post Irán gyorsítja nukleáris terveit appeared first on .

Több mint 16 ezer illegális bevándorlót irányítottak az Egyesült Államok Vámügyi és Határvédelmi Ügynökségéhez (CBP), valamint 598 bűnözőt tartóztattak le a texasi közbiztonsági minisztérium (DPS) katonái a határon kialakult válságos helyzet leküzdésére, március elején indított “Magányos Csillag hadművelet” során – jelentette be Greg Abbott, Texas állam republikánus kormányzója csütörtöki sajtótájékoztatóján.

Abbott elmondta, hogy az akciót azért indították, hogy megakadályozzák a mexikói kartelleket és más bűnözőket, hogy embereket és kábítószert csempésszenek be a déli államba. A közzétett adatok szerint átlagosan naponta 21 embert tartóztattak le és több mint 570-et irányítottak ügynökséghez. A katonák csaknem 6,5 kilogramm kokaint, 23 lőfegyvert és majdnem egymillió dollár készpénzt foglaltak le a csempészektől, ezen kívül letartóztattak kilenc banda tagot, akik a csempészetében érintettek – tette hozzá a kormányzó.

A legfrissebb adatok azt mutatják, hogy továbbra is illegális bevándorlók tömegei érkeznek az Egyesült Államok déli határához. Abbott ismételten bírálta Joe Biden amerikai elnök határpolitikáját, amely szerinte nem alkalmas a határ biztosítására. “Meghívót küldött az illegális bevándorlóknak és megnyitotta a vadászszezont az embercsempészek, a kábítószer-csempészek, a kartellek és a bandák számára” – fogalmazott a republikánus politikus.

“Ezek a bűnözők élősködnek a nőkön és gyermekeken, bántják és terrorizálják őket” – mondta a kormányzó. Abbott úgy fogalmazott: “Mivel a szövetségi kormány nem tesz lépéseket, hogy kezelje ezeket a veszélyeket, Texas állam mindent elkövet a határ védelme és a közösség biztonságának megőrzése érdekében.”

A kormányzó több konkrét példát is felsorolt a letartóztatások közül. Elmondása szerint egy rajtaütés során a Rio Grande-völgyben a DPS katonái négy illegális bevándorlót és egy bandatagot találtak, akit – mint később kiderült – két 13 év alatti gyermek megerőszakolása miatt köröztek a rendőrök.

Abbott megemlített egy március 16-i esetet is, amely országszerte nagy felháborodást váltott ki. A mexikói csempészek súlyosan bántalmaztak egy nőt, eltörték a lábát, majd a hat hónapos gyermekét egy tutajról a Rio Grande folyóba dobták. A texasi DPS és a határőrség speciális csoportja azonban megmentette a kislány életét. A kormányzó szerint a csempészek “nem véletlenül követték el ezt a bűntettet, ugyanis amíg a bűnüldöző szervek a gyermek megmentésére összpontosítanak, addig megnyílik a kapu a kábítószer-csempészek és a kartellek előtt, hogy más bűncselekményeket kövessenek el.”

Az amerikai belbiztonsági miniszter szerdán elítélte az Egyesült Államokba irányuló embercsempészési kísérleteket. “Az az embertelen módszer, ahogyan a csempészek bántalmazzák a gyermekeket, miközben profitálnak a szülők kétségbeeséséből, az bűntény és erkölcsileg elítélendő” – mondta Alejandro Mayorkas. A tárcavezető szerint a gyermekek “különösen kiszolgáltatottak”.

Szakértők szerint Biden hivatalba lépése óta több olyan kormányzati intézkedés is született, amely arra ösztönözte a közép-amerikai bevándorlókat, hogy elinduljanak az Egyesült Államok felé. Februárban az elnök hatályon kívül helyezte elődje, Donald Trump “Maradj Mexikóban” nevű intézkedését, amely ez idáig arra kötelezte a közép-amerikai menedékkérőket, hogy Mexikóban várják meg, amíg az amerikai hatóságok elbírálják a kérelmüket.

Biden ezen kívül leállította – a Trump által prioritásnak tartott – mexikói határfal építését is. A demokrata elnök újraindította azt a 2012-es bevándorlási programot, melynek értelmében megvédik azokat a fiatalokat a kitoloncolástól, akiket illegálisan bevándorló szüleik még gyermekkorukban vittek az Egyesült Államokba.

A Biden-kabinet úgy döntött, hogy a kísérő nélküli fiatalokat nem küldik vissza a határról. Őket – az Egyesült Államokba való belépésük előtt – a határvédelmi ügynökség által létrehozott központokban helyezik el. Azonban ezek a létesítmények gyorsan elérték a kapacitásuk csúcsát, és az adminisztráció nem volt képes olyan ütemben új központokat nyitni, amilyen létszámban a bevándorlók érkeznek a dél-nyugati határra.

A kritikus határhelyzet kialakulása után Biden elnök és más amerikai tisztviselők is többször felszólították a bevándorlókat, hogy tartózkodjanak az Egyesült Államok határának illegális átlépésétől. Ennek ellenére az illegális átlépések száma folyamatosan nő. A CBP adatai szerint 2020 októbere és 2021 januárja között 296 259 bevándorlót vettek őrizetbe. Ez 79,5 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest.

The post Egy hónap alatt 598 bűnözőt tartóztattak le a texasi határon appeared first on .