Biztonságpiac

Oroszország felkészült a legrosszabb forgatókönyvekre az Egyesült Államokkal fennálló viszonyában – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.

Peszkov szerint Moszkvát Washington politikájának “agresszivitása” és “kiszámíthatatlansága” kényszerítette rá az állandóan “mobilizált állapotra”. A szóvivő azokra az értesülésekre reagált, amelyek szerint újabb amerikai szankciók vannak előkészületben Oroszország ellen.

A Nur-Szultanban tárgyaló Szergej Lavrov orosz külügyminiszter azt mondta, hogy Oroszország válaszolni fog újabb amerikai büntetőintézkedések bevezetése esetén, és reagálni fog az Egyesült Államok minden barátságtalan lépésére. Lavrov azt mondta, nem tartja meggyőzőnek az amerikai diplomáciai tárca részéről elhangzott kijelentéseket, amelyek szerint Washington érdekelt a stabil kétoldalú kapcsolatokban, és konkrét tetteket sürgetett ennek bizonyítására.

A miniszter “zsákutcába vezetőnek” és “ostobának” minősítette Washington Moszkva elleni szankciópolitikáját.

“Bennünket ezek a lépések csak arról győznek meg, hogy csupán önmagunkra támaszkodhatunk, mert sem az Egyesült Államok, sem a szövetségesei nem megbízható partnerek, és az állam életképessége szempontjából kulcsfontosságú területeken nem bízhatjuk magunkat a hangulatukra és arra, hogy aznap melyik lábbal keltek fel” – fogalmazott Lavrov.

Peszkov azt mondta, hogy Vlagyimir Putyin Washington ellenséges megnyilvánulásai ellenére is kész a jó viszonyt kiépíteni az Egyesült Államokkal minimum azokon a területeken, ahol ez előnyös Oroszország számára. Megismételte Putyin korábbi kijelentését, miszerint Moszkva éppen olyan messzire hajlandó elmenni a kapcsolatok javítása érdekében, mint Washington.

A szóvivő hangoztatta, hogy Oroszország sosem volt híve a kétoldalú kapcsolatok lerontásának, és senki számára sem jelentett fenyegetést.

“De természetesen soha és senkinek, beleértve az Egyesült Államokat, nem fogjuk megengedni, hogy fenyegessen bennünket, hogy diktáljon nekünk, és elnyomja az érdekeinket” – jelentette ki. Azzal vádolta meg a hivatalos amerikai politikát, hogy eltanácsolja az amerikai üzletembereket és tudósokat az Oroszországgal való együttműködésétől.

Peszkov a belügyekbe való beavatkozásnak nevezte azt az amerikai kormányzati elképzelést, miszerint Washington különmegbízottat nevezzen ki arra, hogy az épülő, Oroszországból Németországba tartó Északi Áramlat-2 földgázvezeték ügyével foglalkozzon, amelynek, mint mondta, “semmi köze az Egyesült Államokhoz, és amely eleve egy másik földrészen helyezkedik el”.

A Politico amerikai lap szerint a különmegbízott feladata az lenne, hogy rávegye a több mint 95 százalékban elkészült projektben részt vevő nyugati partnereket a csővezeték feladására.

Lavrov az elképzeléssel kapcsolatban megjegyezte, hogy a jelek szerint munkatársak szabadultak fel, miután az Egyesült Államok felmondta a Nyitott Égbolt-egyezményt. Meglátása szerint a leendő amerikai különmegbízott utazgatni és fenyegetőzni fog majd, ami már nem ágyúnaszád- hanem új szankcióseszköz-diplomáciának nevezhető.

The post Moszkva felkészült a legrosszabb forgatókönyvekre az orosz-amerikai viszonyban appeared first on .

A Donyec-medencei demarkációs vonalnál elkövetett provokációkkal vádolta meg az ukrán hadsereget Angela Merkellel folytatott telefonbeszélgetése során Vlagyimir Putyin.

A Kreml által kiadott tájékoztatás szerint a két vezető aggodalmát fejezte ki a Donyec-medencében kialakult feszültség fokozódása miatt. Hangsúlyt kapott, hogy az ukrán félnek a korábban vállalt kötelezettségeinek megfelelően közvetlen párbeszédet kell kezdenie Donyeckkel és Luhanszkkal, valamint jogi formába kell foglalni a Donyec-medence különleges státusát.

A konfliktusban szembenálló feleket visszafogottságra és az alternatíva nélküli 2015-ös minszki megállapodás végrehajtásáról szóló tárgyalások felélénkítésére szólították fel. Putyin és Merkel kifejezte készségét Moszkva és Berlin erőfeszítéseinek további szoros koordinációjára a külügyminisztériumok és a vezetők politikai tanácsadói, továbbá a “normandiai négyek” formátum keretei között.

Dmitrij Kozak, az orosz elnöki apparátus helyettes vezetője és a posztszovjet térségben folytatott politikáért felelős megbízottja a Világgazdasági és Külkapcsolatok Intézete és az Interfax csütörtöki moszkvai közös rendezvényén kijelentette: egyetért azokkal a véleményekkel, amelyek szerint Ukrajna végének kezdete lesz, ha Kijev hadműveleteket kezd a Donyec-medencében.

A tisztségviselő mindemellett úgy vélekedett, hogy Kijevnek valójában nem áll szándékéban támadni és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök minden lépése nem több, mint pr-tevékenység. “Zelenszkij csapata elhatározta, hogy +Katonai fenyegetés+ címen színdarabot rendez, de mivel a kollégáknak nincs nagy politikai tapasztalatuk, túljátszhatják a dolgot” – fogalmazott a tisztségviselő.

Kozak úgy vélekedett, hogy az ukrán elnököt az Egyesült Államok készteti a konfliktus elmélyítésére. Meglátása szerint Zelenszkij csütörtöki Donyec-medencei látogatása aligha fogja tovább élezni a helyzetet. A tisztségviselő ugyanakkor az ukrán vezetést a gyufával játszó gyerekekhez hasonlította. Kozak arra figyelmeztetett, hogy Oroszország a konfliktus méretének függvényében kénytelen lesz állampolgárai védelmére kelni a Donyec-medencében.

“Ma minden attól függ, hogy milyen léptékű lesz a tűzvész. Ha ott, ahogy az elnökünk mondja, Srebrenica lesz, nekünk a jelek szerint a védelmükre kell kelnünk” – hangoztatta.

Kozak azt mondta, a konfliktust egy éven belül rendezni lehetne, ha az összes fél teljesítené vállalt kötelezettségeit. Sürgette a rendezési tárgyalások nyilvánossá tételét. Emlékeztetett rá, hogy korábban már javaslatot tett az eszmecsere online közvetítésére. Kozak szerint a titkosításhoz az ukrán fél ragaszkodik, mert szerinte ez lehetőséget biztosít számára az ukrán közvélemény dezinformálására.

“Ha nem tesszük nyitottá a tárgyalásokat, sohasem fogunk megegyezni” – nyilatkozott a Kreml apparátusának helyettes vezetője.

A Donyec-medencében március 26-án éleződött ki ismét a helyzet, amikor négy ukrán katona életét vesztette. A térségben gyakorivá vált a tűzharc, amelyért az ukrán kormányerők és a szakadár milíciák egymást teszik felelőssé. Kijev a szakadár területek demarkációs vonalánál, Oroszország pedig az Ukrajnával közös határa közelében csapaterősítést hajtott végre.

Az orosz déli katonai körzet sajtószolgálata közölte, hogy hadgyakorlat keretében 10 tengerészdeszantos és tüzérségi hajó megkezdte az átkelést a Kaszpi-tengerről a Fekete-tengerre.

The post Putyin ukrán provokációkról számolt be Merkelnek appeared first on .

Vissza kell fordítani az orosz katonai alakulatok összevonásának folyamatát Ukrajna keleti részének térségében – követelte Angela Merkel telefonon Vlagyimir Putyintól a német kormány közleménye szerint.

Ulrike Demmer helyettes kormányszóvivő közleménye szerint Angela Merkel és Vlagyimir Putyin megbeszélésének témái között szerepelt a “megerősített orosz katonai jelenlét Kelet-Ukrajna térségében”.

A kancellár követelte, hogy a régiós feszültség oldása érdekében állítsák le ezeket a csapatösszevonásokat – áll a közleményben, amely szerint a német kormányfő és az orosz államfő egyebek mellett Bosznia-Hercegovina helyzetéről és Alekszej Navalnij elítélt orosz ellenzéki politikus ügyéről is tárgyalt.

A német kormány az utóbbi napokban visszafogottabban reagált a kelet-ukrajnai válságövezetben érvényes tűzszünet sorozatos megsértésére, és nemcsak az oroszbarát szakadárokat, hanem az ukrán erőket is a vérontás beszüntetésére szólította fel. Ugyanakkor azt is jelezte, hogy fokozott figyelemmel követi a térségben elindult orosz csapatmozgásokat.

Németország mellett az EU és az Egyesült Államok is kifejezte aggodalmát az ukrán-orosz határ térségében összevont orosz csapatok miatt.

Kijev szerint az orosz hadsereg nagyjából harminc zászlóaljat csoportosított a határ orosz oldalára, az ukrajnai Donyec-medence megszállt területeire és az Ukrajnától a nemzetközi jog szabályainak megsértésével elcsatolt Krím félszigetre.

The post Merkel a csapatösszevonás visszafordítását követelte Putyintól appeared first on .

A független orosz bloggerekből álló Conflict Intelligence Team (CIT) nevű csoport hatalmas méretű orosz katonai tábort fedezett fel mintegy 170 kilométerre az ukrán határtól, az oroszországi voronyezsi területen – számoltak be ukrán hírportálok a csoporttól kapott információkra hivatkozva.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál, idézve a CIT következtetését azt írta, hogy az orosz erők elrendezése “inkább támadó, mint védekező jelleget mutat”.

Ruszlan Levijev, a CIT vezetője a BBC Ukrajinának elmondta, hogy helyi lakosok által készített videofelvételek alapján találták meg a Voronyezs közelében lévő tábort. A helybeliek az erdőben sétálva véletlenül bukkantak rá. A táborban szavai szerint nagy mennyiségű nehéz fegyver van, köztük harckocsik is. A tábor nagyjából 3-4 kilométernyi hosszú mezőn terjeszkedik. “A vidofelvételeken sátorváros látható, benne tábori kórház jelzéssel, és tábori konyha. Minden jel arra utal, hogy ez lesz az egyik hely, ahová csapatokat vonnak össze” – mondta a szakértő.

“Alaposan tanulmányozva a csapatoknak a voronyezsi területre érkezésére mutató bizonyítékokat, megtudtuk, hogy a Voronyezstől délre (mintegy 250 kilométerre az ukrán Harkiv és Luhanszk régiók határától) egy táborba koncentrálódtak, és még feltehetőleg Osztrogoszktól délre (az ukrán határtól mintegy 150 kilométerre). Az általunk megfigyelt felszerelések jelentős része a központi katonai körzethez tartozik, azaz az egységek több száz, több ezer kilométert tettek meg Voronyezsig – idézte az Ukrajinszka Pravda a CIT-et.

A CIT által rögzített videófelvételeken láthatók még katonai harckocsihordozók, amelyek TOS típusú nehéz lángvető rendszert és gyalogsági harci járműveket szállítanak a térségben. Egyéb videófelvételeken páncélozott harckocsik és tartályszállítók haladása látható, továbbá videóra rögzítettek Uragan rakéta-sorozatvetőket is.

The post Orosz bloggerek szerint az ukrán határnál óriási orosz katonai tábor épül appeared first on .

Oroszország nem szándékozik nyíltan beavatkozni az ukrajnai konfliktusba – jelentette ki Nyikolaj Patrusev, az orosz biztonsági tanács titkára a Kommerszant címűlapnak nyilatkozva.

Patrusev arra a kérdésre válaszolt így, hogy vannak-e olyan határok, “vörös vonalak”, amelyek átlépése esetén Moszkva kész lenne a nyílt intervencióra. “Nem érlelünk ilyen terveket, nem. De figyelmesen nyomon követjük a helyzet alakulását. Ennek alapján fogunk konkrét döntéseket hozni” – mondta.

A Donyec-medencében március 26-án éleződött ki ismét a helyzet, amikor négy ukrán katona életét vesztette. A térségben gyakorivá vált a tűzharc, amelyért az ukrán kormányerők és a szakadár milíciák egymást tették felelőssé. Kijev a szakadár területek demarkációs vonalánál, Oroszország pedig az Ukrajnával közös határa közelében csapaterősítést hajtott végre.

Patrusev hangoztatta, hogy a konfliktus kiéleződése szerinte Ukrajna súlyos belső problémáinak következménye.

A biztonság kérdésekben illetékes orosz tisztségviselő hangsúlyozta, hogy Oroszország azt követően sem akar hidegháborút az Egyesült Államokkal, hogy Joe Biden amerikai elnök egy televíziós interjúban de facto gyilkosnak minősítette orosz hivatali partnerét, Vlagyimir Putyint.

“A politikai helyzet ma valóban kedvezőtlen, a két ország közötti viszonyok a legalacsonyabb szinten állnak hidegháború lezárása óta. Ugyanakkor Oroszország és az Egyesült Államok kapcsolatainak sokéves története azt mutatja, államaink a döntő pillanatokban be tudták bizonyítani, hogy képesek az együttműködésre, tekintet nélkül az ellentétekre” – fogalmazott.

Petrusev szerint Moszkva nem szeretné, ha a Biden kijelentése miatti incidens keresztülhúzná egy csúcstalálkozó lehetőségét. Azt mondta, a Kreml nem vár el bocsánatkérést, mert a gyakorlat, egyebek között a Hirosimára “szükségtelenül” ledobott atombomba esete is bebizonyította, hogy az amerikaiak “elviekben nem képesek a bocsánatkérésre”.

Meglátása szerint “az orosz és az amerikai népnek ma nincs oka az ellenségeskedésre”, mert nem választja el őket ideológia. Kifejezte reményét, hogy Washingtonban “felülkerekedik a józan ész”, és úgy vélekedett, hogy számos lehetőség van az együttműködésre, miközben a Covid-19 világjárvány hatására felerősödtek a globális stabilitást fenyegető veszélyek. Pozitív példaként említett a hadászati támadófegyverek korlátozásáról megkötött Új START-szerződés hatályának meghosszabbítását.

“Készek vagyunk a párbeszédre a kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdésekben, és reméljük, hogy az Egyesült Államok érdeklődést mutat ez iránt” – fogalmazott.

A tisztségviselő, aki korábban a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) igazgatója is volt, arra kérdésre válaszolva, hogy Oroszország is fenyegetést lát-e az Egyesült Államokban, úgy felelt, hogy a fő veszélyt Moszkva most a világjárványban látja, mint ahogy kiderült, hogy a Covid-19 miatt több mint 560 ezer embert elveszített Amerika számára sem Moszkva jelenti a fő veszélyt. Megjegyezte ennek kapcsán, hogy az “egoizmust tanúsító” Washingtonnal szemben Moszkva “aktívan segít másoknak”. Állítása szerint Oroszország “sosem játszott politikai játékot” emberek egészségének rovására.

Patrusev emellett kifogásolta, hogy az Egyesült Államok, amellett, hogy elutasítja a kiberbiztonsági együttműködést, “abszolút alaptalanul” kibetámadásokkal vádolja Oroszországot. Az orosz nemzetbiztonsági tanács titkára azt mondta, hogy Moszkvának nincs köze azokhoz a behatolásokhoz, amelyeket amerikai kormányzati komputerek tízezreibe hajtottak végre a Solard Winds szoftver feltörésével.

Mint mondta, nem kizárt, hogy a támadásban részt vettek orosz állampolgárok, köztük olyanok is, akik Oroszországban élnek, de az orosz államnak ehhez “semmi köze sem volt”. Rámutatott, hogy az amerikaiak állításaikat semmivel sem bizonyították.

Azzal kapcsolatban, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) küldöttsége nem Kínában talált bizonyítékot a SARS-CoV-2 vírus mesterséges eredetére, Patrusev kételyeit fejezte ki azokkal az amerikai ellenőrzés alatt álló biológiai laboratóriumokkal kapcsolatban, amelyek az Oroszországgal és a Kínával határos országokban jöttek létre. Az orosz tisztségviselő által megfogalmazott gyanú szerint noha ezek hivatalosan veszélyes betegségek leküzdésében nyújtanak segítséget, a környező területeken a régióra nem jellemző betegségek ütötték fel a fejüket.

“Ön azt akarja mondani, hogy az amerikaiak ott biológiai fegyvert fejlesztenek?” – hangzott a Kommerszant kérdése. “Alapos okunk van feltételezni, hogy ez így van” – felelte Patrusev.

Az orosz tisztségviselő ismételten tagadta, hogy Moszkvának közel lenne Szergej Szkripal brit oldalra átállt orosz hírszerző és Alekszej Navalnij ellenzéki politikus megmérgezéséhez. Megismételte Moszkva hivatalos álláspontját, hogy Moszkva a vegyifegyver-tilalmi egyezménnyel összhangban, nemzetközi ellenőrzés alatt megsemmisítette fegyvereinek ezt a kategóriáját.

A NATO Oroszország feltartóztatását célzó politikájával kapcsolatban rámutatott, hogy a transzatlanti szövetség katonai költségvetése 24-szerese az orosznak. Az Európai Unióról azt mondta, hogy az orosz fél nem fog dörömbölni a bezárt ajtón, de kész az együttműködésre.

The post Oroszország nem szándékozik nyíltan beavatkozni Ukrajnában appeared first on .

Egy újabb ukrán katona vesztette életét tüzérségi támadás következtében a Donyec-medencei fronton – jelentette az ukrán hadműveleti parancsnokság.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál kiemelte, hogy ő már a tizenegyedik ukrán katona, aki az elmúlt két hétben meghalt a kelet-ukrajnai fegyveres konfliktus övezetében, ahol az utóbbi időben jelentősen kiéleződött a helyzet.

A kijevi katonai közlemény szerint az ellenséges erők ötször sértették meg csütörtökön, éjféltől reggel 7 óráig a tűzszünetet, ebből egy alkalommal polgári infrastrukturális létesítményre nyitottak tüzet. A katona a Donyeck megyei Piszki és Vogyane településekre nyitott tüzérségi támadásban vesztette életét. A Moszkva által támogatott szakadár erők a minszki egyezményekben tiltott, 122 milliméter kaliberű tüzérségi fegyvereket is bevetettek, továbbá 82 milliméteres aknavetővel és kézi lőfegyverekkel lőtték az ukrán katonák állásait.

“Az orosz megszálló csapatok támadásaira az ukrán védelmi erők viszonozták a tüzet” – írta a közleményben a parancsnokság sajtóosztálya. A jelentésben hozzátették, hogy előző nap hét tűzszünetsértést jegyeztek fel.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közben a Donyec-medencei válságövezetbe látogatott. Az elnöki iroda közleménye szerint azokat a helyszíneket keresi fel, ahol az utóbbi időben sorozatosan történtek tűzszünetsértések, ukrán katonák estek el és sebesültek meg.

The post Az orosz megszálló csapatok támadásaira az ukrán védelmi erők viszonozták a tüzet appeared first on .

Vang Ji kínai külügyminiszter “vakcinanacionalizmussal” vádolta meg a fejlett országokat egy hétvégi interjúban, amelynek a szövegét a kínai külügyminisztérium hétfőn tette közzé hivatalos internetes oldalán.

Vang szerint a világ népességének 16 százalékát kitevő fejlett országok a globális koronavírus elleni oltóanyag-állomány hatvan százalékát vásárolták fel. Hozzátette: egyes fejlett országok mostanra már a lakosságuk két-háromszorosa számára elegendő vakcinakészletet halmoztak fel, miközben számos fejlődő ország súlyos oltóanyaghiánnyal küzd.

A kínai külügyminiszter emlékeztetett arra, hogy Hszi Csin-ping kínai elnök tavaly májusban, a WHO közgyűlésén megígérte, hogy a kínai fejlesztésű oltóanyagokat globális közkinccsé teszik. Ennek az ígéretnek megfelelően Kína immár több mint nyolcvan országnak és három nemzetközi szervezetnek adományozott vakcináiból, több mint negyven országba exportált oltóanyagokat, és tíznél több országgal folytat együttműködést a vakcinák fejlesztése és előállítása terén.

A kínai külügyminisztérium február elején közölte, hogy Kína tízmillió adagot biztosít saját fejlesztésű koronavírus elleni oltóanyagaiból a COVAX vakcinaelosztó kezdeményezés számára. Megfigyelők szerint ugyanakkor Peking a “vakcinadiplomácián” keresztül próbálja elvonni a figyelmet azokról a vádakról, amelyek szerint hiányosságokat tanúsított a járvány kezdeti kezelésében, és nem tájékoztatta időben a koronavírus veszélyeiről a nemzetközi közösséget.

A kínai nemzeti egészségügyi bizottság hétfői tájékoztatása szerint Kínában vasárnapig 139,97 millió dózis koronavírus elleni oltóanyagot adtak be a lakosságnak.

The post Kínai külügyminiszter: a fejlett országok felvásárolták a világ vakcinakészletének 60 százalékát appeared first on .

Minden évben többszörös a túljelentkezés a debreceni Kratochvil Károly Honvéd Középiskola és Kollégiumba, így a térségben újabb képzési helyszínt hoznának létre, amely a hajdú-bihari megyeszékhelyen működő iskola tagintézményeként működhet majd – írta a honvedelem.hu.

A cikk szerint erről egyeztetett az érintett városok polgármestereivel – Papp Lászlóval és Kovács Ferenccel – kedden Benkő Tibor honvédelmi miniszter és Ruszin Romulusz humánpolitikáért felelős helyettes államtitkár.

Az egyeztetés résztvevői egyetértettek a honvédelmi nevelés és képzés fontosságában és Nyíregyháza – mint lehetséges képzési helyszín – kiválasztásában. Kovács Ferenc, a szabolcsi megyeszékhely polgármestere bemutatta a tárca vezetőjének a tervezett iskola épületét, miközben szó esett arról is, hogy a kadétok támogatást és szakmai segítséget kaphatnak majd a városban lévő MH 2. Vitéz Vattay Antal Területvédelmi Ezred katonáitól.

Kiemelték: a Honvédelmi Minisztérium (HM) a honvédelmi nevelés eszközeivel kapcsolódik be a fiatalok képzésébe, fejlesztésébe, támogatásába. Ennek alapvető bázisát alkotja a honvédkadét-program.

A HM célja, hogy a szakképzést folytató intézmények száma folyamatosan emelkedjen. A közeljövő céljai között szerepel több honvéd középiskola és kollégium létrehozása, amelyek biztosíthatják a tisztképzés és altisztképzés utánpótlásának bázisát is. Ezeket az intézményeket a Debrecenben lévő Kratochvil Károly Honvéd Középiskola és Kollégium mintájára működteti majd a minisztérium. A tervek szerint országosan 8-10 hasonló iskola vagy kollégium működhet majd.

The post Tagintézményt kaphat a debreceni honvéd középiskola appeared first on .

Aláírta hétfőn Vlagyimir Putyin a választási törvény módosítását, amely összhangba hozza az orosz elnökválasztás rendjét a tavaly elfogadott alkotmánymódosítással, megnyitva a lehetőséget, hogy még kétszer jelöltesse magát a tisztségre.

Az orosz alkotmány a július 1-jén megszavazott módosítást megelőzően kizárta annak a lehetőségét, hogy az orosz elnök két egymást követő ciklus letöltése után ismét versenybe szálljon a tisztségért. Az elfogadott változtatás törölte az “egymást követő” kitételt, egyben lenullázta a hivatalban lévő államfő addigi mandátumait.

A 68 éves Putyin immár 21. éve áll Oroszország élén. 2000 és 2008 között elnöki minőségben – akkor az államfői mandátum csak négy évig tartott -, majd 2008 és 2012 között, az alkotmányos korlátozás miatt miniszterelnökként. Ebben az időszakban Oroszország elnöke Dmitrij Medvegyev volt, majd ismét Putyin került az államfői hivatalba, amelynek mandátumát időközben hat évre meghosszabbították. A 2018-ban megtartott választás megerősítette ebben a tisztségben. Az elnök mindeddig nem jelentette be egyértelműen, hogy indulni kíván-e a 2024-ben esedékes elnökválasztáson.

A törvénymódosítás értelmében nem választható újra orosz államfővé, aki két ciklus erejéig már betöltötte ezt a tisztséget. A változtatás értelmében ez a megkötés nem vonatkozik arra az elnökre, aki a tavalyi alkotmánymódosítás idején hivatalban volt, vagyis Putyin esetében semmissé válik a korábbi mandátumok általi kötöttség.

A törvénymódosítás értelmében elnök csakis olyan, a 35. életévét betöltött orosz állampolgár lehet, aki legkevesebb 25 éve él az ország területén, és korábban más országban sem állampolgársággal, sem állandó lakhatási engedéllyel nem rendelkezett. Ez alól kivételt képeznek azok az államok, amelyek teljes egészében vagy részben Oroszország részévé válnak.

Putyin aláírta azokat a törvénymódosításokat is, amelyek értelmében akár ötmillió rubelig (jelenlegi árfolyam szerint több mint 20 millió forintig) terjedő pénzbírsággal vagy öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető a második világháborús szovjet veteránok nyilvános megrágalmazása, valamint a becsületük és méltóságuk megsértése.

A közigazgatási és a büntető törvénykönyvben végrehajtandó változások értelmében szigorodott a nácizmus nyilvános rehabilitálásának elbírálása is. Ez alatt a vonatkozó módosítás egyebek között a nürnbergi bíróság által megállapított tények tagadását, valamint a Szovjetuniónak és a szovjet veteránoknak a második világháborús szerepére vonatkozó, tudatosan hamis értesülések terjesztését érti.

Az ország védelmével kapcsolatos nevezetes évfordulókkal szembeni nyilvános tiszteletlenség, a haza védelmezői emlékének megsértése, valamint a világháborús veteránok becsületének és tisztességének megsértése alapesetben hárommillió rubelig (több mint 12 millió forintig) terjedő vagy az elítéltnek a legutóbbi három évben szerzett jövedelmével megegyező bírsággal, vagy köz- vagy kényszermunkával, vagy három évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható.

Ha ugyanezt a bűncselekményt csoportosan, egyebek között előzetes összeesküvés alapján követik el, az internet vagy tömegtájékoztatási eszköz bevonásával, akkor a bírság kettőtől ötmillió rubelig, a szabadságvesztés időtartama pedig öt évig terjedhet.

A nácizmus mentegetése, valamint a Szovjetunió és a veteránok rágalmazása hárommillió rubelig terjedő bírsággal vagy három évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható. Ha ugyanez az internet vagy tömegtájékoztatási eszköz bevonásával történik, a büntetési tétel ötmillió rubelig vagy ötévi szabadságvesztésig és a közügyek gyakorlásától való ötévi eltiltásig emelkedhet.

Alekszej Navalnij ellenzéki politikust egy moszkvai bíróság egy második világháborús veterán megrágalmazása címén február 20-án 850 ezer rubel (több mint 3,4 millió forint) pénzbüntetés kifizetésére kötelezte. A büntetési tételek szigorítását Irina Jarovaja házelnök-helyettes kezdeményezte.

The post Putyin aláírt: még kétszer lehet államfő appeared first on .

Őrizetbe vett az orosz rendőrség több, Alekszej Navalnijt támogató aktivistát, aki részt vett az Orvosok Szövetsége szakszervezet tüntetésén a pokrovi börtön előtt, ahol az elítélt ellenzéki politikus a büntetését tölti.

A részvevők azt követelték, hogy engedjenek be orvost Navalnijhoz, aki korábban hát- és lábfájásra panaszkodott, hétfőn viszont már azt közölte, hogy köhög és 38,1 fokos láza van. Az állította, hogy a börtönben az őrizetestársai közül hárman elkapták a TBC-t, és kórházba is kerültek. Az orosz Szövetségi Büntetésvégrehajtási Szolgálat (FSZIN) kedden közölte, hogy Navalnijt akut légúti megbetegedéssel a börtön egészségügyi részlegében helyezték el. Ügyvédjei és politikai szövetségesei nehezményezték, hogy az intézménynek orvosa nincs, csak egy felcsere.

Az őrizetbe vett kilenc aktivistát és újságírót rabszállító buszokkal szállították el a pokrovi 2. számú börtöntelep elől. Az Orvosok Szövetsége szakszervezetet az orosz igazságügyminisztérium külföldi ügynöknek minősítette, mivel a határokon túlról is kap pénzeket. Az orosz külügyminisztérium este közölte, hogy az előállítottak között vannak a CNN amerikai televízió tudósítói is. A tárca szerint az újságírók a börtönnél másokkal együtt akadályozták a járműforgalmat, amivel hatósági felszólítás ellenére sem hagytak fel és nem mutatták fel az újságíróigazolványukat sem.

Matthew Chance, a CNN moszkvai tudósítója a Twitteren az őrszobán készült szelfit tett közzé, ahol a külügyminisztérium szerint a történtek körülményeit tisztázzák. Chance később közölte, hogy hatodmagával elengedték. Navalnij egy héttel ezelőtt éhségsztrájkba kezdett, amelyet a gyengélkedőn is folytatott. Ügyvédje, Olga Mihajlova azt mondta, hogy a börtönben 13 kilót fogyott, ebből nyolcat még a szilárd táplálék megtagadása előtt.

Az állami média részéről Navalnijt a múlt héten a börtönben felkereste Kirill Visinszkij, a RIA Novosztyi ügyvezető igazgatója és Marija Butyina, az RT munkatársa: mindketten riportot készítettek, amelyek szerint a börtöntelepen a feltételek jók, ám Navalnij külön elbánást követel magának. A beszámolók szerint az ellenzéki a panaszai ellenére nem sántít, állításával ellentétben óránként csak ellenőrzik, és nem költik fel, emellett pedig kivonja magát a körlettakarításból.

Visinszkij korábban ukrán, Butyina pedig amerikai börtönben ült politikai okok miatt.

Agnes Callamard, az Amnesty International jogvédő szervezet új főtitkára levélben követelte Vlagyimir Putyin elnöktől, hogy orvos vizsgálhassa ki Navalnijt, akinek esetében szerinte fennáll az a lehetőség, hogy Oroszország “lassú halálra” kárhoztatja. Sürgette továbbá az ellenzéki azonnali szabadon bocsátását.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kedden azt mondta, nem tudja, hogy Putyin megkapta-e az üzenetet. Az őrizetes egészségére vonatkozó kérdések megválaszolását a FSZIN hatáskörébe utalta. A szolgálatnak a hétvégén kiadott tájékoztatása szerint az őrizetes állapota “stabil” és “kielégítő”.

The post Tüntetés volt Navalnij börtönénél appeared first on .

Utasainak, telephelyeinek és autóbuszainak fokozott biztonsága érdekében a Volánbusz Zrt. országos szintre emelte együttműködését az Országos Polgárőr Szövetséggel (OPSZ) – közölte a buszvállalat

A közlemény szerint a társaság a rendvédelmi szervek aktív közreműködésével folyamatosan keresi a megoldási lehetőségeket a felmerülő vagyon- és gazdaságvédelmi problémákra. Ennek eredményeként a Volánbusz és az OPSZ összehangolta a már korábban is meglévő helyi együttműködéseket, és egy új, országos szintű megállapodást kötött a köz-, utas- és vagyonbiztonság hatékony biztosítása érdekében.

A partnerek közös ellenőrzésekkel kívánják csökkenteni az esetleges bűncselekmények számát, megelőzni az ilyen eseteket. A vagyonvédelmi és közbiztonsági szempontból veszélyeztetett autóbuszjáratokon szükség esetén a polgárőrök is végeznek ellenőrzési tevékenységet – írta a a Volánbusz Zrt.

The post Országos együttműködési megállapodást kötött a polgárőrség és a Volánbusz appeared first on .

Iszlamista merénylő rendőrök elleni robbantásos támadását sikerült megakadályozni a Sztavropoli területen – közölte az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB).

A tájékoztatás szerint Kiszlovodszkban őrizetbe vettek egy 25 éves büntetett előéletű, orosz állampolgárságú férfit, aki hétfőn szándékozott házilagosan összeszerelt gránátokkal felrobbantani azt a rendőrséget, ahol a szabadulása után rendszeresen jelentkeznie kellett. Elfogták a merényletre készülő gyanúsított három cinkosát is, akik szerepet játszottak a Szíriában harcoló iszlamista fegyveresek anyagi támogatásának megszervezésében.

Mind a négy őrizetes az Iszlám Állam terrorszervezet követője. A terrorcselekményre készülő gyanúsítottól robbanószerkezetek alkotóelemeit, robbanószert, valamint szélsőéges irodalmat és bombakészítési instrukciókat foglaltak le a hatóságok.

Alekszandr Bortnyikov, az FSZB igazgatója március elején azt mondta, hogy Oroszországban az elmúlt tíz évben mintegy kétszáz terrorcselekményt sikerült megakadályozniuk a biztonsági szerveknek.

The post Ismét iszlamista merényletet akadályozott meg Sztavropol közelében az FSZB appeared first on .

Vang Ji kínai külügyminiszter figyelmeztette Tokiót, hogy ne álljon Washington mellé Pekinggel szemben – derült ki a kínai külügyminisztérium hivatalos internetes oldalán megjelent közleményekből, amelyeket azt követően tettek közzé, hogy Vang telefonon egyeztetett Motegi Tosimicu japán külügyminiszterrel.

A másfél órán át tartó telefonbeszélgetés a kínai fél kérésére jött létre – számolt be a South China Morning Post című hongkongi lap a japán külügyminisztérium közlésére hivatkozva, – röviddel az előtt, hogy Szuga Josihide japán miniszterelnök április 16-án látogatást tesz a Fehér Házban. A látogatás különös jelentőségére utal, hogy Szuga a külföldi vezetők közül elsőként kapott meghívást Joe Biden amerikai elnöktől hivatalba lépése óta.

Vang Ji a kínai külügyminisztérium egyik közleménye szerint Washington a nemzetközi közösség befolyásolására tett törekvéseit kritizálta burkoltan – bár bírálatában nem nevezte meg az amerikai felet. “Egy bizonyos szuperhatalom akarata nem képviseli a nemzetközi közösséget, és annak a kis számú országnak, amely ezt az országot követi, nem áll jogában kisajátítani a multilateralizmus szabályait” – fogalmazott a kínai külügyi tárca vezetője.

A másik, szintén hétfő este megjelent közlemény pedig azt idézte Vangtól, “a kínai fél reméli, hogy Japán független és autonóm országként objektívan és racionálisan tekint Kína fejlődésére, és nem hagyja magát félrevezetni egyes, Kínával szemben előítélettel rendelkező országok által”.

Hozzátette: Japán és az Egyesült Államok szövetségesek, de Kína és Japán is megállapodást írt alá a békés és baráti kapcsolat ápolásáról, Japánnak pedig ugyanúgy kötelessége tartania magát a megállapodásban vállaltakhoz.

Vang a beszélgetés során ismertette Kína állásfoglalását a Peking által magáénak vallott, ám japán fennhatóság alatt álló Tiaojü (japánul Szenkaku) szigetek, valamint a Dél-kínai-tenger kérdései kapcsán, továbbá ellenezte, hogy Japán bármilyen módon beavatkozzon Kína Hszincsiangot és Hongkongot illető belügyeibe.

The post Kína figyelmeztette Tokiót, ne álljon Washington mellé Pekinggel szemben appeared first on .

Sorozatos betörésekkel 109,5 millió forint értékben lopott el főként készpénzt, ékszereket és elektronikai eszközöket egy férfi Budapesten és az ország 14 megyéjében 2017 és 2020 között — tájékoztatta a Győr-Moson-Sopron Megyei Főügyészség.

A Győri Járási Ügyészség vádirata szerint a férfi többszörös és különös visszaesőnek számít, korábban is vagyon elleni bűncselekményeket követett el. A férfi a legutóbbi szabadulása után alig három hónappal kezdett el lopni. Összesen 168 alkalommal tört be ingatlanokba Baranya, Bács-Kiskun, Csongrád-Csanád, Békés, Fejér, Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Komárom-Esztergom, Pest, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Vas és Zala megyében, valamint a fővárosban.

A lopási kár egyetlen esetben térült meg, az utolsó alkalommal, amikor az elkövetőt elfogták. A letartóztatás hatálya alatt álló férfi a terhére rótt valamennyi bűncselekmény elkövetését beismerte. Az ügyészség a vádlottal szemben fegyházbüntetés kiszabására, a feltételes szabadságból történő kizárásra, 12,6 millió forint erejéig vagyonelkobzásra és 32,5 millió forint bűnügyi költség megfizetésére tett indítványt. A férfira a lopások miatt akár 18 év szabadságvesztés is kiszabható.

Az ügyben érdemi döntést várhatóan a Győri Járásbíróság hoz majd.

The post Betörésekkel több mint százmillió forintnyi értékhez jutott egy férfi appeared first on .

Ismét szolgáltatók nevében elkövetett csalásokra figyelmeztet a rendőrség. Honlapjukon kedden azt közölték: az utóbbi hetekben ismét emelkedett a közműszolgáltatók nevében kiküldött adathalász e-mailek száma.

Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) kommunikációs szolgálata felhívta a figyelmet: a közigazgatási szervek, közmű- vagy más szolgáltatók jellemzően nem elektronikus üzenetben keresik meg a lakosságot esetleges díjhátralékok megfizetésével, támogatások folyósításával kapcsolatban, az minden esetben kizárólag hivatalos csatornán – postai levelezési címen vagy ügyfélkapun – keresztül történik.

Kifejtették: az adathalászok e-mailek, weboldalak, nyereményjátékok révén próbálnak személyes vagy bankkártyaadatokhoz jutni, amelyeket később bűncselekmények elkövetéséhez használnak fel. Az adathalász e-mailek közös jellemzője, hogy egy idegen – nem a szolgáltatóhoz köthető – feladótól származnak, és bár arculati elemeikben hasonlítanak a szolgáltató által használtakhoz, jellemzően tört magyarsággal megfogalmazott, helytelen nyelvtani szerkezeteket alkalmazó szöveges üzenetek, amelyekben a mellékelt hivatkozásra kattintással adathalász weboldalra irányítják a címzetteket.

Ezek a weboldalak szintén használják azokat az arculati elemeket, amelyek az igazi szolgáltatóval hozhatók összefüggésbe, de jellemzően leegyszerűsített megjelenítést, nem működő gombokat, hivatkozásokat, illetve helytelenül megfogalmazott kifejezéseket használnak – tették hozzá.

Az ORFK kiemelte: ha valaki ilyen e-mailt kap, vagy felmerül a gyanú, hogy adathalász üzenettel lehet dolga, mindig elővigyázatosan járjon el. Különösen figyelni kell, ha a küldő nem a szolgáltató hivatalos csatornáiról adja fel az üzenetet, vagy abban bármilyen személyes vagy bankkártyaadat megadását kéri.

Emlékeztettek arra, hogy a magyar szolgáltatók többségének weboldalai .hu végződésű tartományban találhatók. Így ha a hivatkozott oldal nem ilyen végződéssel nyílik meg, akkor senki ne adja meg a személyes vagy a bankkártyaadatait. Ezeket nem szabad megadni olyan weboldalon sem, amelyről csak egy figyelemfelhívó üzenet alapján értesült valaki. Az ismeretlen webhelyeken regisztráláskor pedig mindig olyan jelszót kell választani, amelyet más szolgáltatásokban nem használunk.

Ha valaki már regisztrált ilyen weboldalon, akkor érdemes lecserélni az e-mail és a közösségi média felületein regisztrált fiók jelszavát, korlátozni a megadott bankkártya elektronikus használatát, illetve annak cseréjét igényelni az esetleges későbbi visszaélések megelőzése érdekében – ajánlja a rendőrség.

The post Ismét szolgáltatók nevében elkövetett csalásokra figyelmeztet a rendőrség appeared first on .

Befejezte a közoktatás intézmények fertőtlenítését a Magyar Honvédség.

Utolsóként kedden Budapesten, a IV. kerületi Erkel Gyula Újpesti Zenei Alapfokú Művészeti Iskola fertőtlenítését végezték el a védőruhába öltözött, gázálarcot viselő katonák. A helyszínen a sajtónak nyilatkozva Szilágyi Balázs őrmester elmondta: az elmúlt három hétben csaknem száz intézmény – óvodák és általános iskolák – vírusmentesítését hajtották végre. Ennek során elsősorban alkoholos fertőtlenítőszereket, illetve szükség esetén ózongenerátort használtak. A fertőtlenítési feladatokba a székesfehérvári MH 93. Petőfi Sándor Vegyivédelmi Zászlóalj mellett további tíz alakulatot vontak be – tette hozzá.

A helyszínen kiosztott háttéranyagban felidézték: az Emberi Erőforrások Minisztériumának kérésére, az operatív törzs javaslatára a kormány elrendelte, hogy az óvodák és általános iskolák március 16-tól zárva legyenek és a diákok távoktatásban tanuljanak. Ez az időszak alkalmas volt arra, hogy a honvédség fertőtlenítő egységei átfogó vírusmentesítését végezzenek.

Kiemelték: a koronavírus-járvány terjedésének lassítása érdekében az aktív és tartalékos katonák március 16. és április 6. között 59 településen 135 intézmény félmillió négyzetméterének mentesítését végezték el annak érdekében, hogy – amennyiben ezt a járványügyi helyzet is lehetővé teszi – az óvodások, valamint a diákok tiszta, fertőtlenített intézményekbe térhessenek vissza.

Volt olyan nap, amikor több mint húsz helyszínen zajlottak a munkálatok egy időben. A különböző fertőtlenítőszerekből összesen több ezer litert használtak fel, az ózongenerátorok több tucat munkaórában üzemeltek – olvasható a közleményben.

The post Végzett a közoktatási intézmények fertőtlenítésével a honvédség appeared first on .

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár telefonon felhívta Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, és kifejezte aggodalmát az orosz haderőnek az ukrán határ menti aktivitásának erősödése és a Donyec-medencei fegyveres konfliktus kiéleződése miatt.

A kijevi Egyesített Erők Parancsnokságának kedd reggeli jelentése szerint az “orosz szakadár” erők tűzszünetsértése következtében újabb két ukrán katona vesztette életét a Donyec-medencei fronton. Mindkettő lőtt sérülésbe halt bele.

“Felhívtam Volodimir Zelenszkij elnököt, hogy kifejezzem komoly aggodalmamat az orosz katonai tevékenységek miatt Ukrajna határainál, valamint a tűzszünet megsértése miatt. A NATO határozottan támogatja Ukrajna szuverenitását és területi integritását. Továbbra is fenntartjuk szoros partnerségünket” – írta a főtitkár a Twitteren.

Zelenszkij válaszul – szintén a Twitteren – azt hangsúlyozta, az egyetlen út a háború befejezésére az, ha Ukrajna csatlakozik az észak-atlanti szervezethez, és sürgette, hogy országa kapja meg a NATO-tagsági cselekvési tervet.

The post A NATO-főtitkár felhívta Zelenszkijt a kelet-ukrajnai válság kiéleződése miatt appeared first on .

Megvolt az első telefonbeszélgetés Volodimir Zelenszkij ukrán és Joe Biden amerikai elnök között, amely alatt elsősorban a nemrég kiéleződött Donyec-medencei fegyveres konfliktusról folytattak eszmecserét – hozta nyilvánosságra az ukrán államfő a Twitteren.

“Vállvetve állunk demokráciáink megőrzésében. Komolyan gondolom Ukrajna megreformálását, az átláthatóság növelését és a béke elérését. Az amerikai partnerség kiemelkedően fontos jelentőséggel bír az ukránok számára” – írta Zelenszkij Twitter-bejegyzésében.

A Fehér Házban megerősítették: a telefonbeszélgetés során Biden biztosította Zelenszkijt afelől, hogy az Egyesült Államok rendíthetetlenül támogatja Ukrajna szuverenitását és területi integritását az évek óta húzódó orosz agresszióval szemben. Beszéltek továbbá az ukrajnai reformokról a korrupció elleni küzdelemről és a koronavírus-járvány elleni közös fellépésről is.

A Donyec-medencében a helyzet legutóbb attól éleződött ki, hogy március 26-án a Moszkva által támogatott kelet-ukrajnai szakadárok egyik támadása következtében négy ukrán katona vesztette életét, kettő megsebesült. A Pentagon az eset miatt Kijevvel egyetértve a tavaly nyáron megkötött tűzszünet megsértésével vádolta meg Oroszországot.

Ruszlan Homcsak, az ukrán fegyveres erők vezérkari főnöke kedden a parlament ülésén azt mondta, hogy az aknamentesítő alakulathoz tartozó katonákat orvlövészek lőtték hátba. Ezt az oroszok, a szakadárokra hivatkozva, tagadták. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője pénteken a donyecki szakadárokra hivatkozva azt mondta, hogy az ukrán katonák egy aknamező-ellenőrzés közben történt robbanás áldozataivá váltak.

Homcsak ugyanakkor arról is beszámolt, hogy Oroszország a közelgő “Nyugat 2021” elnevezésű hadgyakorlat leple alatt komoly haderőt csoportosított át az ukrán határ közelébe, a brjanszki és a voronyezsi területekre, valamint az általa megszállt Krím félszigetre és a Donyec-medencei területekre is. Az Ukrajinszka Pravda hírportál sajtóértesülésekre hivatkozva közölte, hogy emiatt az Egyesült Államok fegyveres erőinek európai parancsnoksága a legmagasabb készültségi szintet rendelte el csapatainál.

A Pentagon állítólag attól tart, hogy Oroszország fokozni készül tevékenységét Kelet-Európában és az északi sarkvidéken, kihívva ezzel az új amerikai adminisztrációt. Egyes megfigyelők szerint Moszkva szokás szerint pusztán “kardot csörtet”, mások szerint viszont Vlagyimir Putyin orosz elnök tervei “homályosak”, ezért tényleg van ok az aggodalomra – írta az az ukrán hírportál.

Az ukrán katonai hírszerzés a napokban hozta nyilvánosságra, hogy az általa szerzett értesülések szerint Oroszország a konfliktus kiterjesztésére készül Ukrajna egyéb területeire. Az indok pedig az Ukrajnában élő orosz-ukrán kettős állampolgársággal rendelkezők védelme lesz. Állítólag az oroszbarát sajtót és az orosz külképviseleteket már felkészítették arra, miként tálalják majd az “ellenséges ukrán csapatokról és a békefenntartó orosz akciókról” szóló híreket.

A NATO-országok nagykövetei is rendkívüli ülést tartottak Brüsszelben a kiéleződött Donyec-medencei válságról – emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda.

The post Az USA fegyveres erőinek európai parancsnoksága elrendelte a legmagasabb készültségi szintet appeared first on .

Az orosz hadsereg orosz területen való mozgásának nem kellene aggodalmat keltenie, mert Oroszország nem jelent fenyegetést más országokra – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.

“Az orosz hadsereg olyan irányban mozog orosz területen, amilyenben szükségesnek tartja, olyan formában, amilyenben szükségesnek tartja az országunk hathatós védelmének szavatolására” – hangoztatta a szóvivő azzal kapcsolatban, hogy Moszkva csapatokat vezényelt a délkelet-ukrajnai szakadár területekkel határos Rosztov megyébe.

Peszkov azt mondta, hogy emiatt senkinek sem kell a legkevésbé sem nyugtalankodnia, mert szerinte “Oroszország a világ egyetlen országára sem jelent fenyegetést, Ukrajnára sem”. Hozzátette, hogy Oroszország mindig nagy figyelmet fordít saját biztonságára.

A Donyec-medencében március 26-án éleződött ki ismét a helyzet, amikor négy ukrán katona életét vesztette. Kijev a “donyecki köztársaság” milíciáját tette felelőssé az incidensért, amit Donyeck visszautasított. A szakadárok az elmúlt napokban az ellenőrzésük alatt álló területek ellen intézett tüzérségi támadásokkal vádolták meg az ukrán hadsereget.

The post Kreml: az orosz csapatmozgás miatt nincs ok aggodalomra appeared first on .

A török rendőrség hétfőn őrizetbe vett tíz nyugállományú tengernagyot, miután közös nyilatkozatban fejezték ki aggodalmukat amiatt, hogy az “utóbbi időben vita tárgyává vált” hazájukban a Boszporusz és Dardanellák tengerszoros kizárólagos ellenőrzési jogait szavatoló, a hadihajók fekete-tengeri jelenlétét szabályozó 1936-os montreux-i nemzetközi hajózási egyezmény. Recep Tayyip Erdogan később kijelentette, hogy hazája elkötelezett az egyezmény mellett.

A nyilatkozat szombat késő este jelent meg, és 103 nyugalmazott tengernagy adta hozzá a nevét. Az aláírók hangsúlyozták, hogy a montreux-i szerződés “a legjobb módon védi Törökország jogait”, és biztonsági szempontból is fontos szerepet tölt be. Az aláírók úgy vélik, hogy a nemzetközi egyezmény megkérdőjelezése két másik ügy következménye. Az egyik a Boszporusztól nyugatra, Isztambul európai oldalára tervezett csatorna építése, a másik pedig a nemzetközi szerződések felmondásának lehetősége.

Utóbbival vélhetően arra a közelmúltbeli eseményre utaltak, hogy Törökország március 20-án kilépett a nők elleni és családon belüli erőszak megelőzését célzó, az Európa Tanács égisze alatt elfogadott isztambuli egyezményből. A Boszporusszal párhuzamos csatornára pedig a török kormány szerint nem terjednének ki a montreux-i egyezmény előírásai. A nyugalmazott tengernagyok nyilatkozata a török vezetés heves bírálatát váltotta ki, az ankarai ügyészség azonnal nyomozást indított.

Ibrahim Kalin török elnöki szóvivő a Twitteren azt írta, hogy a nyugalmazott katonák “puccsidőket idéző” nyilatkozatukkal csak lejáratták magukat, “nevetségessé és szerencsétlenné” váltak. A hétfőn őrizetbe vett tíz nyugállományú tengernagyon felül további négynek három napon belül önként kell jelentkeznie a rendőrségen. Az Anadolu török állami hírügynökség szerint az érintettek felelnek a nyilatkozat készítéséért. Az állam biztonsága és az alkotmányos rend elleni összeesküvéssel gyanúsítják őket.

Erdogan török elnök hétfő délután tanácskozást hívott össze az üggyel kapcsolatban. A megbeszélés utáni ankarai sajtótájékoztatóján “rosszindulatú kezdeményezésnek” minősítette a nyilatkozatot. Erdogan szerint a szövegben olyan mondatok találhatók, amelyek “puccsal fenyegetik a választott vezetést”, így az írás nem ítélhető meg a szólásszabadság keretein belül. A török államfő beszédében hangsúlyozta: Ankara fontosnak tartja a szerződés biztosította előnyöket, és mindaddig elkötelezett mellette, amíg kedvezőbb egyezmény megkötésére nincs lehetősége.

The post Őrizetbe vettek Törökországban több nyugállományú tengernagyot egy közös nyilatkozat miatt appeared first on .