Biztonságpiac

Balesetet szenvedett egy orosz Tu-22M3-as típusú szuperszonikus hadászati bombázó az oroszországi Kaluga megyében, a legénység három tagja életét vesztette – közölte az orosz védelmi minisztérium.

A baleset a sajkovjai reptéren, a földön, repülésre való felkészülés közben történt, amikor vártalanul működésbe lépett a gép vezérkatapultja. A legénység tagjainak ejtőernyőjének nem volt ideje kinyílni.

Az első jelentések szerint az áldozatok között van a repülőezred parancsnoka is, aki a kiképzőülésen foglalt helyet. A legénység negyedik tagját kórházba szállították. Az orosz légierő bizottságot állított fel a baleset okainak kiderítésére.

A Tu-22M szuperszonikus hadászati repülőgépet a hatvanas években fejlesztették ki. A Sputnik hírügynökség szerint 2018-ban még legkevesebb 63 volt közülük hadrendben az orosz légierőnél.

The post Balesetet szenvedett egy orosz Tu-22M3-as hadászati bombázó, halottak appeared first on .

Az Európai Bizottság az Európai Hírek Fórumának keretében kétnapos párbeszédet indít az unióban az újságírók biztonságával kapcsoltban – közölte a brüsszeli testület illetékes szóvivője.

A fórumon az érdekelt felek széles köre vesz részt, beleértve az újságírószövetségeket, valamint a tagállamok és szabályozó hatóságaik képviselőit. A testület célja hogy az, hogy javaslatokat gyűjtsön össze az újságírók uniós védelmével kapcsolatos idei évi bizottsági ajánláshoz. Az eseményt megnyitó Vera Jourová értékekért és átláthatóságért felelős uniós biztos hangsúlyozta: a fenyegetések és támadások száma az újságírókkal szemben egyre növekszik, ami negatív hatással van a demokráciára nézve is.

Thierry Breton belső piacért felelős biztos hozzátette: “A médiaszabadság nem vehető magától értetődőnek, aktívan védenünk kell, különösen a digitalizáció időszakában. Vitát indítunk arról, hogyan lehetne fokozni az újságírók védettségét, a szükséges digitális készségek kiépítésével”.

Az ajánlást ez évben kívánja bemutatni a testület. A fórum és az ajánlás az EU médiaszabadságát és pluralizmusát fenyegető veszélyek kezelésére irányuló szélesebb körű kezdeményezés részét képezi, mint az Európai Demokráciáról szóló cselekvési terv, amelynek célja, hogy javítsa a demokratikus rendszerek ellenálló képességét, valamint a polgárok demokratikus részvételének és politikai szerepvállalásának keretfeltételeit EU-szerte.

The post Az EU párbeszédet indít az újságírók biztonságával kapcsolatban appeared first on .

Jogerősen felmentette az erős felindulásban elkövetett emberölés vádja alól a Szegedi Ítélőtábla azt az asszonyt, aki menekülés közben autóval elgázolta a korábban őt bántalmazó férjét – közölte a táblabíróság.

A büntetlen előéletű vádlott és férje között – elsősorban a férfi italozó életmódja és agresszív természete miatt – hosszabb ideje megromlott a kapcsolat, azonban a gyakori, többször tettlegességig fajuló konfliktusok ellenére együtt éltek.

A sértett 2017. december 27-én is alkoholt fogyasztott, majd délután 4 órakor közös házukban megtámadta a vádlottat: meglökte, a földre nyomta, fojtogatta a nőt. A levegőért küzdő vádlottnak sikerült kiszabadulnia, gyorsan magához vette a közös gépkocsijuk kulcsát, és kirohant a házból.OK

Az őt ért támadás miatt kialakult tudatszűkült állapotban elindult az autóval. Megpróbálta kikerülni a továbbra is agresszíven viselkedő, útját állni próbáló férfit, azonban a feldühödött férj a kanyarodó gépjármű elé lépett, és a mozgó autó motorháztetejére került. A vádlott ekkor levette a lábát a gázpedálról, ami miatt a sértett a gépkocsi elé, az útra esett. A vádlott – bár már nem gyorsított, de nem is fékezett – a járművel rágurult a gépkocsi előtt az aszfalton fekvő sértettre. A férfi teste a motorféktől lassuló gépkocsi alvázában fennakadt, majd a tovább guruló autó – a testet vonszolva – a túloldali útpadkán megakadt. A vádlott ekkor ismételt gázadással próbált elindulni, azonban az autó kerekei kipörögtek, és a jármű nem mozdult.

A vádlott az autóból kiszállva – észlelve a gépkocsi alá szorult sértett állapotát – telefonon azonnal segítséget kért. A férfi a beszorulás, valamint a mellkas összenyomatása miatt életét vesztette.

A táblabíróság a döntésével helybenhagyta az első fokon eljáró Szegedi Törvényszék felmentő ítéletét. Az ítélőtábla egyetértett a törvényszékkel, hogy az asszony jogos védelmi helyzetben volt, egészen addig, míg az autóból kiszállva fel nem ismerte, hogy férje teste a jármű alá szorult, s már nem kell tartania az őt ért támadás folytatódásától.

The post Van igazság: jogerősen felmentették a bántalmazó férjét elgázoló asszonyt appeared first on .

Ma reggeltől csütörtök reggelig fokozott vasúti ellenőrzést végeznek a rendőrök – közölte az Ország Rendőr-főkapitányság kommunikációs szolgálata.

A közlemény szerint a Vasúti Rendőrségek Európai Szervezete (Railpol) által koordinált akcióban részt vevő szervek szerda reggel hét órától huszonnégy órán át végeznek fokozott ellenőrzést a vasúti biztonságért.

A 21. Rail Action Day 24 Blue elnevezésű akció célja elsősorban a személyszállító vonatok rendőri ellenőrzése, a vasúti határátkelőhelyeken a személy- és tehervonatok ellenőrzése, az utasok és a jegyvizsgálók sérelmére elkövetett jogsértések megelőzése, megszakítása. Fokozott figyelmet fordítanak a közfeladatot ellátó, illetve a hivatalos személy elleni erőszak megelőzésére, megakadályozására.

Az ellenőrzés kiterjed a fémlopások megelőzésére, az illegális migráció és az ahhoz kapcsolódó más jogellenes cselekmények, valamint a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények elleni hatékony fellépésre, valamint a vasúti kocsikat károsító garázda cselekmények megelőzésére, felderítésére is – írták.

The post Ma huszonnégy órás fokozott vasúti ellenőrzés lesz appeared first on .

Elfogtak a spanyol hatóságok egy férfit, aki ellen tizenhárom elfogatóparancs volt érvényben Magyarországon – közölte a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI).

A spanyol hatóságok az NNI információi alapján Sevillában fogták el a 45 éves férfit, akit 2016-ban sújtották fegyházbüntetéssel kifosztás, csalás és lopás miatt. Az elítélt nem kezdte meg büntetése letöltését, hanem Spanyolországba menekült, ahol hamis okmányokkal bujkált. A férfi Spanyolországban várja kiadatását, hazaszállításáról később intézkednek – olvasható a közleményben.

The post Spanyolországban fogtak el egy Magyarországon körözött férfit appeared first on .

Recep Tayyip Erdogan török államfő megsértéséért három és fél év börtönbüntetésre ítélte hétfőn egy isztambuli bíróság Selahattin Demirtast, a törökországi kurdbarát Népek Demokratikus Pártja (HDP) börtönben ülő volt társelnökét.

Demirtas 2016 novembere óta előzetes letartóztatásban ül “terrorszervezet vezetésével, terrorista propaganda terjesztésével, valamint bűncselekmények elkövetésére irányuló felbujtás” vádjával. Számos más, köztük szintén terrorizmussal kapcsolatos eljárás is folyamatban van ellene. A HDP volt társelnökét a hétfőn lezárult perben 2015. decemberi, újságírók előtt tett kijelentései miatt találták vétkesnek, amelyekkel megsértette Erdogant és Ahmet Davotoglu akkori török miniszterelnököt.

Demirtas videohíváson keresztül kapcsolódott a hétfői tárgyaláshoz. Felszólalásában elmondta, hogy a kormányt bírálta, nem közvetlenül az államfőt és a miniszterelnököt. “Nagyon enyhén fejeztem ki magam” – fogalmazott, végül aláhúzta: “a demokratikus társadalomnak feladata bírálni a kormányt”.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) először 2018-ban, majd tavaly decemberben is elrendelte Demirtas azonnali szabadon bocsátását. A strasbourgi testület azt állapította meg, hogy a férfi bebörtönzésével Törökország több pontját megsértette az Emberi Jogok Európai Egyezményének, és 60 400 euró kártérítés megfizetésére is felszólította Ankarát. Az EJEB jogerős határozatai kötelezőek az Európa Tanács mind a 47 tagállama számára. Törökország nem hajtotta végre a döntést.

A török vezetés a kurdbarát pártot évek óta annak a terrorszervezetként nyilvántartott Kurdisztáni Munkáspártnak (PKK) a “politikai kirakataként” kezeli, amely 1984 óta folytat fegyveres felkelést Délkelet-Törökországban a kurd kisebbség függetlenségéért. A HDP tagadja ezen vádat. A 2016-os katonai puccskísérlet óta Ankara fokozottan lép fel a kurdbarát tömörülés ellen, miközben a kormányzat nem a HDP-t teszi felelőssé az összeesküvésért.

A napokban egy török államügyész terrorszervezethez fűződő kapcsolatokra hivatkozva eljárást kezdeményezett az alkotmánybíróságnál a HDP bezárása érdekében. Az alkotmánybíróságnak a vádirat benyújtásától számítva 15 nap áll rendelkezésére eldönteni, hogy befogadja vagy elutasítja a keresetet.

Néhány órával korábban a török parlamentben megfosztották mandátumától Ömer Faruk Gergerlioglu kurdbarát képviselőt. Gergerlioglu azt követően veszítette el mandátumát, hogy egy terrorpropagandának minősített 2016-os Twitter-bejegyzése miatt két és fél év börtönbüntetéssel sújtották, amit a fellebbviteli bíróság helybenhagyott, és a vonatkozó ítéletét a törvényhozásban felolvasták. A képviselők mentelmi jogát még 2016 első felében törölték el Törökországban.

The post XXI. század: megsértette Erdogant, három és fél év börtönbüntetésre ítélték appeared first on .

Európai uniós politikusokat és intézményeket sújtó szankciókat jelentett be hétfőn a pekingi kormány, miután az EU büntetőintézkedéseket rendelt el négy kínai tisztségviselő és egy entitás ellen a Hszincsiang tartományból jelentett emberi jogsértések ügyében. Az európai uniós tagállamok külügyminiszterei hétfői brüsszeli tanácskozásukon megállapodtak, hogy szankciókat vezetnek be tizenegy mianmari ember és négy entitás ellen, akik, illetve amelyek, felelősek a február 1-jei mianmari puccs végrehajtásáért, illetve az annak nyomán kirobbant tüntetések erőszakos elfojtásáért.

Európai uniós tisztségviselőket és intézményeket sújtó szankciókat jelentett be Peking
Kína válaszlépésként tíz személyt, köztük Reinhard Butikofer német politikust és Adrian Zenz német kutatót, valamint az európai, a holland és a belga parlament egyes tagjait, illetve négy intézményt sújtott szankciókkal. Az érintettek és családtagjaik nem léphetnek be Kína szárazföldi részére, Hongkongba és Makaóba, ők és a velük kapcsolatban álló vállalatok és intézmények pedig nem folytathatnak üzleti tevékenységet az országban.

A pekingi külügyminisztérium közleménye szerint az EU lépése “hazugságokon és félretájékoztatáson” alapul, súlyos beavatkozást jelent Kína belügyeibe, sérti a nemzetközi jogot és a nemzetközi kapcsolatok alapvető normáit, emellett jelentősen aláássa Kína és az EU kapcsolatait. A kínai fél felszólította az EU-t, hogy “nézzen szembe hibája súlyosságával és orvosolja azt”, ellenkező esetben további ellenlépésekre számíthat.

Nemzetközi jogvédő szervezetek szerint az északnyugat-kínai Hszincsiangban a muszlim vallású kisebbségek több mint 1,8 millió tagját zárták átnevelőtáborokba, dolgoztatják akaratuk ellenére gyárakban vagy a földeken. Egyes beszámolók szerint velük szemben kényszerített sterilizációt is alkalmaznak, a különböző intézkedések során pedig családokat szakítanak szét, a szüleiktől elszakított gyermekeket állami nevelőotthonokban helyezik el. Peking álláspontja szerint a Hszincsiangban fenntartott központok önkéntes alapon biztosítanak képzéseket azok számára, akiknek az életére “hatással volt a terrorizmus és a radikalizmus”.

Az EU szankciókat vezet be a mianmari katonai puccs felelősei ellen
Az uniós szankciós listán többek között szerepel a mianmari fegyveres erők főparancsnoka és főparancsnok-helyettese, Ming Aung Hliang és Soe Win is. Az intézkedések utazási korlátozásokról, vagyoni eszközök befagyasztásáról, valamint pénzeszközök vagy más gazdasági erőforrások tilalmáról rendelkeznek a jegyzékbe vett emberek és szervezetek vonatkozásában.

A Külügyek Tanácsa hétfőn abban is megállapodott, hogy az múlt év végén elfogadott uniós emberi jogi szankciórendszer keretében négy magas rangú kínai hivatalnokokat sújt korlátozó intézkedésekkel, akik felelősök az ujgur muszlim kisebbséggel szembeni elnyomó bánásmódért. Emberi jogi csoportok szerint a muszlim kisebbségi csoportokhoz tartozó mintegy 1,5 millió embert, köztük ujgurokat, kazahokat és egyéb kisebbségeket zártak átnevelőtáborokba a kínai hatóságok az északnyugat-kínai Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területen.

Ugyancsak az uniós emberi jogi szankciórendszer keretében az EU korlátozó intézkedéseket foganatosít több észak-koreai ember ellen az országban tapasztalható általános emberi jogi elnyomás miatt, illetve csecsenföldi vezetők ellen is, akiket a LMBTI (leszbikus, meleg, biszexuális, transz- és interszexuális) kisebbségek üldözésével vádolnak. Az unió további személyeket szankciónál Líbiában, Dél-Szudánban és Eritreában is az emberi jogok súlyos megsértése miatt.

Az Európai Unió hétfőn elfogadott, az ujgur muszlim kisebbséggel szembeni elnyomó bánásmódért felelős magas rangú kínai hivatalnokokkal szemben bevezetett szankcióira adott kínai válaszintézkedések, amelyek szerint Peking uniós diplomatákat és intézményeket sújt megszorító intézkedésekkel, sajnálatosak és elfogadhatatlanok – jelentette ki  Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője.

 

The post Mindenki szankcionál mindenkit appeared first on .

A Csecsenföldön elkövetetett emberi jogi jogsértéseket ki kell vizsgálni, és nem szabad büntetlenül hagyni – hívta fel a figyelmet pénteki nyilatkozatában Dunja Mijatovic, az Európa Tanács (ET) emberi jogi biztosa.

A 47 tagállamot tömörítő strasbourgi szervezet biztosa rámutatott, hogy a Novaja Gazeta kormánykritikus orosz napilap az elmúlt években többször számolt be súlyos emberi jogi jogsértésekről, többek között törvénytelen kivégzésekről, emberrablásokról, kínzásokról, megfélemlítésekről jogellenes őrizetbe vételekről.

“Az ilyen esetek azonnali hatályú pártatlan kivizsgálást követelnek az orosz hatóságoktól, minden olyan személyt, akiről kiderült, hogy részt vett ezekben a felháborító bűncselekményekben, bíróság elé kell állítani, hivatalos státuszukra való tekintet nélkül” – hangsúlyozta.

Mijatovic szerint az orosz hatóságok tudnak arról, hogy Csecsenföldön sokszor megsértik az emberi jogokat, és arról is, hogy a legtöbb esetben az elkövetőket nem büntetik meg, annak ellenére, hogy Oroszország elvben elkötelezte magát a nemzetközi emberi jogok tisztelete mellett. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a jogsértésekről beszámoló Novaja Gazeta újságírói gyakran megfélemlítő és lejárató kampányok célpontjai. Ez a helyzet nem fogadható el, az orosz hatóságoknak biztosítaniuk kell számukra a szabad és biztonságos munkavégzést ahelyett, hogy zaklatnák őket – hangsúlyozta.

Az Oroszországhoz tartozó, vitatott jogállású Csecsenföldet, 2005 óta az oroszbarát Ramzan Kadirov elnök irányítja. Az elmúlt évek során emberi jogvédő szervezetek és sajtóorgánumok számtalan, a régióban elkövetett súlyos emberi jogi jogsértésről számoltak be. Brüsszeli források szerint az Európai Unió hamarosan új szankciókat vezet be Oroszország ellen, ezek a Csecsenföldön elkövetett visszaélések felelőseit célozzák.

The post ET: az emberi jogok csecsenföldi megsértéseit ki kell vizsgálni appeared first on .

A 2016 március 22-én elkövetett brüsszeli terrortámadás 19 áldozata keresetet nyújtott be a belga állam ellen arra hivatkozva, hogy Belgium nem adott nekik kellő segítséget történtek után – írta hétfőn a BrusselsTimes helyi napilap.

“Azzal vádoljuk az államot, hogy nem adott megfelelő iránymutatást, jogi támogatást” – nyilatkozta Nic Reynaert az áldozatokat képviselő ügyvéd, aki maga is jelen volt a támadások elkövetésekor. Reynaert keresetét öt évvel a merénylet után kezdi tárgyalni a belga elsőfokú bíróság, április közepén illetve május elején a többi áldozat ügyét vizsgálják ki.

Reynard elmondta, hogy a metrókocsiban éppen a merénylet elkövetője mellett ült, amikor a pokolgép felrobbant. Hozzáfűzte, hogy a történtek emléke még mindig kísértik, fizikai és lelki megpróbáltatásokon megy keresztül.

“Meg vagyok győződve arról, hogy megnyerem a pert. A többi áldozatnak segítséget nyújtok, mert ha a közeljövőben ismét terrortámadások történnek, akkor az emberek újra ebben a helyzetben találják magukat, és ezt szeretném elkerülni” – tette hozzá.

2016. március 22-én Brüsszelben, először a Zaventem nemzetközi repülőtéren, majd fél órával később az európai uniós negyed közelében lévő Maelbeek metróállomáson hajtott végre öngyilkos merényletet egy dzsihadista csoport. A támadásokban 32-en meghaltak – köztük a három elkövető -, 340-en megsebesültek, köztük két magyar. Ugyanez a hálózat csapott le egy évvel korábban Párizsban, a Bataclan koncertteremben, amely következtében 130 ember vesztette életét. Az akciók elkövetőjeként az Iszlám Állam nevű terrorszervezet jelentkezett.

A terrortámadásokról hétfőn Fülöp belga király, Matilda királyné és a belga miniszterelnök Alexander de Croo részvételével tartottak megemlékezést. A királyi pár és a kormányfő a megemlékezés keretében találkozott az áldozatokkal és azok hozzátartozóival. A merényletek színhelyén koszorúkat helyeztek el, az áldozatok emléktáblája előtt, egy perces néha csenddel rótták le tiszteletüket.

A belga igazságügyi kamara január elején tíz személyt utalt esküdtbíróság elé a brüsszeli terrortámadásokkal kapcsolatban, köztük a 2015-ös párizsi merénylet egyetlen életben maradt elkövetőjét Szalah Abdeszlámot is. Abdeszlámot 2016 március 18-án vették őrizetbe Belgiumban, feltételezhetően letartóztatása ösztönözte a brüsszeli terrorista sejt tagjait, hogy pár nappal később véghezvigyék a merényletet. Abdeszlám és bűntársai perét szeptember elején tárgyalják.

The post A brüsszeli terrortámadás áldozatai keresetet nyújtottak be a belga állam ellen appeared first on .

Ukrajna számára folytatott kémkedéssel gyanúsított orosz állampolgárt vett őrizetbe kedden a Krím félszigeten az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB). Az MKU ukrán radikális ifjúsági szervezet egy 14 tagú, a Fekete-tenger partján fekvő Gelendzsikben aktív sejtjének felszámolásáról tett bejelentést az FSZB.

Kémkedéssel gyanúsított férfit vett őrizetbe a Krímben az FSZB
Az FSZB közleménye szerint Vlagyiszlav Jeszipenko fotó- és videofelvételeket készített létfontosságú és forgalmas helyekről az Ukrajnától 2014-ben elcsatolt félszigeten. A szolgálat tájékoztatása szerint a gyanúsított gépkocsijában találtak egy házi készítésű robbanószerkezetnek tűnő tárgyat.

Az Interfax hírügynökség jól értesült forrásra hivatkozva közölte, hogy a gyanúsított az amerikai finanszírozású, egy 2017-es törvény értelmében idegen ügynök médiumnak minősített Szabadság Rádió helyi leányvállalata, a Krym.Realii munkatársa. Az FSZB azt állította, hogy Jeszipenkót V. Kravcsuk ukrán hírszerző ezredes látta el utasításokkal. A bíróság elrendelte Jeszipenko két hónapos előzetes letartóztatását, ellene büntetőeljárás indult. Emil Kurvegyinov ügyvéd szerint a gyanúsított orosz-ukrán kettős állampolgár.

Ukrán radikális csoportot számolt fel Oroszországban az orosz belbiztonság
A csoport 13 tagját Gelendzsikben, egyiküket pedig Jaroszlavlban vették őrizetbe. Az FSZB szerint a gyanúsítottaktól hidegfegyvereket, kommunikációs eszközöket, náci irodalmat, valamint robbanószerkezetek és lőfegyverek házilagos összeszerelését segítő instrukciókat foglaltak le.

A szolgálat közölte, hogy a csoport Kijevből és Harkivból kapott terrorcselekmények, tömeggyilkosságok és más erőszakos cselekmények elkövetésére szóló utasításokat. Az FSZB szerint a tagok a merényletekre különleges kiképzéssel, valamint hajléktalanok és egyes ifjúsági szubkultúrák képviselőinek fizikai bántalmazásával készültek. Az őrizetbe vettek ellen szélsőséges csoport létrehozása és abban való részvétel címén eljárás indult.

The post Egyre éberebb az orosz belbiztonság appeared first on .

Mintegy ötven olyan katona szolgál a francia hadseregben, akik a közösségi oldalakon nyíltan hirdetik neonáci meggyőződésüket – derül ki a Médiapart tényfeltáró portál írásából. A francia védelmi minisztérium szerdán “nagyon súlyosnak” nevezte a feltárt eseteket, és jelezte, “semmilyen olyan ideológiát nem tolerál, amely ellentétes a köztársaság értékeivel”

Az internetes újság a világhálón bárki által megtalálható nyomok – horogkeresztes zászló előtt posztoló vagy a Waffen SS-t dicsőítő katonák fotói, gyerekeket náci karlendítésre tanító videók, laktanyákban kifüggesztett náci szimbólumokról készült felvételek – alapján arra a következtetésre jutott, hogy mintegy ötven neonáci katona szolgálhat a francia erőknél, elsősorban az Idegen Légióban. A Médiapart azt is kétségbe vonja, hogy ezen ismert esetekkel szemben valamilyen szankciót foganatosított volna a hadsereg.

“A Médiapart nyomozása által feltárt esetek nagyon súlyosak, és alapos elemzés tárgyát képezik” – írta közleményében a védelmi tárca, kiemelve, hogy “minden ártó, romboló, revizionista, szélsőséges ideológia tilos a hadseregnél, és ezen esetekkel szemben nem létezik semmilyen tolerancia”.

A közlemény szerint azonban “ahogy Florence Parly védelmi miniszternek már volt alkalma elmondani, nem létezik teljesen csalhatatlan érzékelő rendszer”. A tárca arra is emlékeztetett, hogy az ötven eset elenyésző a francia hadseregben szolgáló 210 ezer katonához képest. A Médiapart nem először végzett hasonló jellegű nyomozást, s arra is felhívta a figyelmet, hogy az eddig feltárt esetekről szóló információkat mindenki számára hozzáférhető felületeken találták.

A védelmi minisztérium arról is biztosított mindenkit, hogy azt a hét neonáci meggyőződésű katonát, akiknek profilját elsőként 2020 júliusban tette közzé a Médiapart, “szigorúan szankcionálták”, a most feltárt új esetek közül pedig szankcionálni fogják azokat, akik még a hadsereg kötelékében vannak, a megjelölt katonák közül ugyanis tucatnyian, elsősorban az Idegen Légióból, már nem dolgoznak a francia hadseregnél.

The post Nagyjából ötven neonáci katona szolgálhat a francia hadseregben appeared first on .

Súlyosítást indítványoznak az UFO együttes “szexmunkások menedzselésével” vádolt egykori énekese és társai ügyében – jelentette be a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség.

Az eljárás adatai szerint az elsőrendű vádlott, az UFO együttes egykori frontembere és két vádlott-társa 2010-2011-ben hirdetések és személyes kapcsolatok útján egy svájci bordélyba közvetítettek, utaztattak ki fiatal magyar nőket. A bordély vezetője jutalékot fizetett, a popénekes “a kéjnőktől menedzselésükért havi díjat kért és kapott, azok prostitúciós tevékenységéből származó jövedelméből”. Az elsőrendű vádlott három “ügyfelétől” milliós összegeket vett át, amelyeket befektetni ígért, de a pénzt magára és az UFO együttesre költötte – áll az főügyészség közleményében.

A Fővárosi Törvényszék tavaly novemberben első fokon az elsőrendű vádlottat kerítés, csalás és kitartottság miatt két év börtönre és hárommillió forint pénzbüntetésre ítélte. A szexmunkások külföldre utaztatásában közreműködő visszaeső bűntársat, valamint a beszervezésben és a tolmácsolásban részt vevő egykori szexmunkás bűntársat többrendbeli kerítés miatt egy-egy év börtönre, valamint 1,2 millió, illetve kétmillió forint pénzbüntetésre ítélték.

A határozat ellen az ügyész a másod- és harmadrendű vádlott további bűnösségének megállapítása, és mindhárom vádlott esetében a szabadságvesztés időtartamának növelése érdekében fellebbezett. A volt popénekes és védője felmentésért és enyhítésért, egykori szexmunkás bűntársa pedig – aki jogi tanulmányokat folytat – enyhítésért és a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alóli mentesítésért fellebbezett.

A főügyészség a másodfokú eljárást lefolytató Fővárosi Ítélőtáblához a napokban benyújtott indítványában az ügyészi fellebbezést fenntartotta – áll a közleményben.

The post Súlyosítást kér az ügyészség a nőket futtató popénekes ügyében appeared first on .

Magas szintű kínai-orosz együttműködést sürgetett az “amerikai hegemóniával” szemben Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, aki kínai látogatása előtt nyilatkozott a kínai sajtónak videolinken keresztül.

Lavrov hétfőn kezdte meg kétnapos látogatását Kínában, ahol egyebek mellett részt vesz a két ország közötti, a jószomszédi viszonyról és baráti együttműködésről szóló megállapodás aláírásának huszadik évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen.

Az orosz külügyi tárca vezetője azt mondta: a nemzetközi helyzet jelentős változásokon megy keresztül, melyek során a gazdaság, pénzügy és politikai befolyás új központjai válnak egyre erősebbé. “Ezeket az objektív fejleményeket, amelyek egy valóban többpólusú és demokratikus világ kialakulásához vezetnek, hátráltatják a nyugati országok, különösképpen az Egyesült Államok” – fogalmazott.

Lavrov úgy vélekedett, hogy Oroszország és Kína elsődleges feladata a magas szintű együttműködésük megerősítése, melynek révén közösen mozdíthatják elő a többpólusú globális fejlődést és a regionális integrációt, miközben méltányos, demokratikus és stabil nemzetközi és regionális rendet biztosíthatnak.

Az orosz külügyminiszter úgy értékelte, hogy az orosz-kínai kapcsolatok történelmi csúcson állnak, “mentesek az ideológiai gátaktól”, valamint nincsenek kihegyezve egyetlen harmadik országgal szemben sem.

The post Lavrov összefogna Kínával Amerikával szemben appeared first on .

A Pest Megyei Főügyészség emberölés kísérlete miatt emelt vádat egy férfi ellen, aki a kertszomszédját próbálta megölni.

A Pest Megyei Főügyészség azt közölte, hogy a férfi és szomszédja között birtokvita miatt haragos volt a viszony. 2019 májusában a sértett megjelent a telkén egy ismerősével, hogy ott kerti munkát végezzenek. A sértett nő az ingatlanon lévő faházba ment, míg ismerőse a telek távolabbi részén kezdett füvet nyírni.

Az elkövető átmászott a kerítésen, és a nőt kétszer, ököllel arcon ütötte, majd egy szerszámnyéllel is kétszer nagy erővel fejbe verte, és fojtogatni kezdte. A földre rogyó sértettet azután bordáinál megrúgta és megütötte, majd tovább folytatta a fojtogatást, amíg a nő elveszítette az eszméletét. Ezt látva a férfi abbahagyta a bántalmazást és az ingatlanról elmenekült.

Az éppen eszméletére térő sértettre a telek túlsó oldaláról visszatérő ismerőse talált rá. A nő a bántalmazás következtében többszörös arccsonttörést, fején több zúzódást és bordatöréseket is elszenvedett. Az ügyészség szerint kizárólag a véletlenen múlt, hogy az elkövető támadása nem járt súlyosabb, akár a sértett halálával bekövetkező eredménnyel.

The post Vádat emeltek egy férfi ellen, aki meg akarta ölni a szomszédját appeared first on .

Tavaly ezermilliárd dollár fölé, a globális GDP több mint 1 százalékára emelkedett a kiberbűnözők által okozott károk összege – írta a Generali Biztosító és az informatikai biztonsággal foglalkozó Black Cell Kft.

Ismertetették: mintegy 667 százalékkal nőtt az adathalász emaileken keresztül indított támadások száma 2020-ban, melyek sok esetben a járványhoz kapcsolódó témákkal igyekeztek csőbe húzni a gyanútlan felhasználókat. A hiányos informatikai védelemmel rendelkező cégek és az egyéni felhasználók mellett ráadásul kereszttűzbe kerültek a pandémiában jelentősen érintett egészségügyi intézmények, logisztikai szolgáltatók, állami szervek, és fokozódik a nyomás a pénzintézetek it-rendszerein is.

Mivel a távoli munkavégzés hosszabb távon is megmarad majd, ezért a vállalatok számára kulcsfontosságú lesz a levelezőrendszerek és az online kommunikációs eszközök védelme – hívták fel a figyelmet. Többek között ezzel összefüggésben az értékes céges információk egyre gyakrabban kerülnek majd felhőbe, így várhatóan élre törnek az ehhez kapcsolódó technológiák, közöttük a kétlépcsős azonosítás. Mivel a szolgáltatóknak gyors és megbízható kommunikációs csatornákat kell működtetniük az ügyfeleik megtartása érdekében, 2021-ben jöhet el az igazi “5G forradalom”.

Becslések szerint minden 39. másodpercben találnak maguknak új célpontot a hackerek, az egyre kifinomultabb módszerekkel pedig nehéz lépést tartani. A legnagyobb veszélynek a szűkösebb forrásokkal rendelkező kis- és középvállalkozások vannak kitéve, őket gyakran a munkatársakon, az egyéni felhasználókon keresztül károsítják meg.

Berényi Dániel, a Generali szakértője a közlemény szerint elmondta: minden eddiginél komolyabb forrásokat kell fordítani a kibervédelemre 2021-ben, mind anyagi, mind HR-oldalról, ráadásul a vállalatok számára elemi érdek lesz a munkavállalók folyamatos és alapos oktatása, speciális tréningek szervezése. Ezzel együtt fontos minden eshetőségre felkészülni, és megfelelő céges vagyonbiztosítást kötni a komolyabb krízisek elkerülésére – tette hozzá.

The post A kiberbűnözők által okozott károk összege meghaladta az ezermilliárd dollárt egy kutatás szerint appeared first on .

Nyílt párbeszédet, nem pedig vitát javasol amerikai hivatali partnerének, Joe Bidennek Vlagyimir Putyin orosz elnök – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.

“Természetesen a két elnök között nem lehet vitát rendezni. Ő (Putyin) egyszerűen a két állam közötti párbeszéd folytatására tett javaslatot” – nyilatkozott a szóvivő. Mint mondta, Putyin azért vetette fel, hogy a megbeszélés “nyíltan és gyakorlatilag élőben” folyjon, mert nem szabad hagyni, hogy a Biden részéről elhangzott, “meglehetősen példátlan” kijelentések “végleges kárt okozzanak az amúgy is siralmas állapotban lévő orosz-amerikai kétoldalú kapcsolatoknak”.

“Mivel Biden kijelentései meglehetősen precedens nélküliek voltak, nem szabad kizárni a kommunikáció precedens nélküli formátumait” – fogalmazott Peszkov, megismételve Putyin megjegyzését, miszerint a tárgyalás az orosz és az amerikai lakosság számára is érdekes lenne.

Az orosz vezető azt követően vetette fel csütörtökön az online tárgyalás gondolatát, hogy Biden szerdán az ABC amerikai televíziónak adott interjújában, kérdésre válaszolva, egyetértőleg gyilkosnak minősítette Putyint, és kilátásba helyezte, hogy hivatali partnere “meg fog fizetni” a 2020-as amerikai elnökválasztásba történt állítólagos orosz beavatkozásért. Putyin a tárgyalás lehetséges időpontjául pénteket vagy hétfőt javasolta, hozzátéve, hogy a hétvégét a tajgán kívánja eltölteni. Peszkov ezzel kapcsolatban elárulta, hogy az elnök útitársa a vadonban ezúttal is Szergej Sojgu védelmi miniszter lesz.

Jen Psaki, a Fehér Ház szóvivője Putyin felvetésével kapcsolatban csütörtökön azt mondta, hogy Biden munkalátogatásra megy Georgia államba, és “nagyon elfoglalt” lesz, így ezen a napon a munkarendje aligha teszi lehetővé ezt a megbeszélést.

Peszkov nyugtázta, hogy ezek szerint pénteken nem lesz tárgyalás, de, mint mondta, a vasárnap vagy egy másik, az amerikai elnöknek megfelelő időpont is alkalmas lehet. Közölte, hogy diplomáciai csatornákon megkezdődött az egyeztetés, és a Kreml a világos válasz elmaradását a párbeszéd elutasításaként fogja értékelni. A szóvivő emlékeztetett rá, hogy a két elnök első, telefonos kapcsolatfelvétele röviddel Biden beiktatását követően, az amerikai fél kezdeményezésére történt. Rámutatott, hogy ezúttal Putyin a kezdeményező. A Kreml nevében Peszkov azt javasolta a Fehér Háznak, hogy hagyjon fel a “megafondiplomáciával”. Azt is mondta, hogy Moszkva mindig a legjobbat reméli, de mégis felkészült a legrosszabbra is a Washingtonnal való viszonyában.

Az orosz-amerikai kapcsolatok ügye egyébként téma volt az orosz biztonsági tanács megbeszélésén.

The post Kreml: Putyin párbeszédet, nem vitát javasol Bidennek appeared first on .

A rendőrség továbbra is érvényt szerez a hatályos jogszabályoknak, vagyis fellép a korlátozások megszegőivel, a gyűlések szervezőivel és résztvevőivel szemben – jelentette ki az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szóvivője.

Gál Kristóf emlékeztetett, március 22-től a kormány a járványügyi helyzet miatt újabb egy hétre meghosszabbítja a hatályban lévő intézkedéseket, Ennek értelmében – tette hozzá – rendezvényt, gyűlést szervezni és tartani, illetve annak helyszínén tartózkodni továbbra is tilos. A rendőrség információi szerint a közelgő hétvégén magánszemélyek ismét gyűlésre hívják az embereket, nemcsak a főváros területén, hanem országszerte – mondta a szóvivő. Ezzel kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy a járványhelyzetben a csoportosulással a résztvevők veszélynek teszik ki a saját egészségüket és másokét is.

A rendőrség ezért mindenkit arra kér, hogy valamennyiünk egészségének védelméért a rendelkezéseket mindenki tartsa be – tette hozzá. Gál emlékeztetett, hétfőtől továbbra is kötelező többi között a maszkviselés lakott területen belül valamennyi utcán és közterületen, érvényben marad az esti kijárási korlátozás, valamint további egy hétig a most zárva tartó üzletek sem nyithatnak ki.

“A járvány harmadik hullámának felszálló ágában vagyunk, a rendőrség továbbra is következetesen érvényt szerez és a későbbiekben is érvényt fog szerezni a hatályos jogszabályoknak” – jelentette ki.

Tájékoztatása szerint a rendőrök csütörtökön 559 emberrel szemben intézkedtek a maszkviselési kötelezettség elmulasztása miatt. Közterületen 546-an, egyéb, a rendeletben szereplő zárt helyen négyen, tömegközlekedési eszközön pedig kilencen nem viseltek maszkot. A kijárási tilalom megszegése miatt 379 esetben kellett eljárni. Az ORFK szóvivője elmondta, egy Somogy megyei presszót a rendőrök nyitva találtak, az üzletben négy vendéget szolgált ki a pultos. A helyszínen tartózkodókat feljelentették, az üzlethelyiséget pedig hat hónapra bezáratták.

A magyarországi tranzitforgalomban csütörtökön 113 ember ellen intézkedtek, mert az utazók nem tartották be a rájuk vonatkozó korlátozó intézkedéseket – ismertette a szóvivő. Az elmúlt napon országszerte 8327 hatósági házi karantént rendeltek el, így jelenleg 50 701 ember járványügyi megfigyelése, illetve elkülönítése van hatályban. Az érintettek közül 4689-en használják az online ellenőrzésre fejlesztett mobilalkalmazást – mondta Gál Kristóf.

The post A rendőrség továbbra is fellép a korlátozások megszegőivel szemben appeared first on .

Az MKU ukrán radikális ifjúsági szervezet egy 14 tagú, a Fekete-tenger partján fekvő Gelendzsikben aktív sejtjének felszámolásáról tett bejelentést pénteken az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB).

A csoport 13 tagját Gelendzsikben, egyiküket pedig Jaroszlavlban vették őrizetbe. Az FSZB szerint a gyanúsítottaktól hidegfegyvereket, kommunikációs eszközöket, náci irodalmat, valamint robbanószerkezetek és lőfegyverek házilagos összeszerelését segítő instrukciókat foglaltak le.

A szolgálat közölte, hogy a csoport Kijevből és Harkivból kapott terrorcselekmények, tömeggyilkosságok és más erőszakos cselekmények elkövetésére szóló utasításokat. Az FSZB szerint a tagok a merényletekre különleges kiképzéssel, valamint hajléktalanok és egyes ifjúsági szubkultúrák képviselőinek fizikai bántalmazásával készültek.

Az őrizetbe vettek ellen szélsőséges csoport létrehozása és abban való részvétel címén eljárás indult.

The post Ukrán radikális csoportot számolt fel Oroszországban az orosz belbiztonság appeared first on .

Két férfi ellen emeltek vádat, aki Budapesten és Velencén parkoló gépkocsik katalizátorait vágta ki és lopta el – közölte a fővárosi főügyész.

Ibolya Tibor közölte: a vádlottak – egy 22 éves és egy 23 éves férfi – tavaly nyár óta tíz parkoló autóból vágták ki a katalizátort egy orrfűrésszel. Főként a főváros XI. kerületében követték el a bűncselekményeket, de emellett Velencén, a IX. kerületben, és XXII. kerületi bevásárlóközpont parkolójában álló autókból is tulajdonítottak el katalizátorokat. A vádlottak ezzel a módszerrel 12 sértettnek összesen csaknem félmillió forint kárt okoztak. A 23 éves férfi a XI. kerületben kerékpárt is lopott, amelyet álnéven akart eladni, de a “vevő” az intézkedő rendőrök egyike volt, így a vádlottat, majd társát is elfogták.

A harmadik vádlott, egy 20 éves nő a vád szerint 2020 júliusában a XI. kerületben jogosulatlanul várakozott autójával egy mozgássérült-parkolóhelyen, ezért a közterület-felügyelők kerékbilincset tettek a gépkocsira. A nő kérésére a 22 éves vádlott a kerékbilincset flexszel levágta, akárcsak az utóbb ismét felszerelt szerkezetet. Mindezzel a kerületi közterület-felügyeletnek több mint 200 ezer forint kárt okoztak.

A Budapesti XI. és XXII. Kerületi Ügyészség az ügyben többrendbeli, bűnszövetségben, üzletszerűen, dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás bűntette és rongálás vétsége miatt nyújtott be vádiratot a Budai Központi Kerületi Bíróságra. Az ügyészség a két büntetett előéletű – jelenleg is bűnügyi felügyelet alatt álló – férfira végrehajtandó börtönbüntetés, a nőre pénzbüntetés kiszabását indítványozta.

The post Autókatalizátorokra szakosodott tolvajok ellen emeltek vádat Budapesten appeared first on .

Törökország kilépése az Isztambuli egyezményből veszélyes üzenetet küld a világnak – írta Josep Borrell, az Európai Bizottság alelnöke vasárnapi közleményében, miután az ankarai vezetés szombaton úgy döntött, hogy kilép a nők elleni és családon belüli erőszak megelőzését célzó, az Európa Tanács égisze alatt elfogadott nemzetközi megállapodásból.

A Recep Tayyip Erdogan vezette kormánypárt korábban többször bírálta az egyezményt, amiért az kinyilvánítja a nemek közötti egyenlőséget, és elítéli a szexuális irányultságon alapuló hátrányos megkülönböztetést. Borrell felhívta Törökország figyelmét, hogy az isztambuli egyezmény célja, a nők és a lányok alapvető jogi védelmének biztosítása az egész világon, különösen a járvány idején, amikor a nemi alapú erőszak egyre fokozódik.

“Mélységesen sajnáljuk és értetlenkedésünknek adunk hangot, hogy Törökország kilép ebből az Isztambul által fémjelzett megállapodásból. Ez a döntés veszélyeztetheti a nők és lányok törökországi védelmét és alapvető jogait” – hangsúlyozta. Reményét fejezte ki, hogy a török vezetés visszavonja a határozatot, és újra együttműködik az EU-val a nők és lányok jogainak védelmében, “amely az emberi jogok, a béke, a biztonság és az egyenlőség alapvető eleme a XXI. században.”

2011 májusában, Isztambulban nyitották meg a csatlakozás lehetőségét a strasbourgi, 47 tagállamot tömörítő Európa Tanács által megalkotott nemzetközi egyezményhez. 2012-ban Törökország volt az első, amely ratifikálta a határozatot.

The post Borrell: Törökország kilépése az Isztambuli egyezményből veszélyes üzenetet küld a világnak appeared first on .