Biztonságpiac

Az elmúlt tíz évben Szíriában elkövetett emberi jogi és nemzetközi humanitárius jogsértések elszámoltathatósága kiemelkedően fontos, a fenntartható stabilitás és a valódi megbékélés elérésének központi eleme – jelentette ki vasárnap az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője.

A tíz éve tartó szíriai konfliktus alkalmából az Európai Unió nevében kiadott közleményében Josep Borrell hangsúlyozta: az unió továbbra is az elnyomás megszüntetését, a fogvatartottak szabadon bocsátását követeli, és azt, hogy a szíriai rezsim, valamint szövetségesei érdemben vegyenek részt az ENSZ által támogatott politikai folyamatban.

Hiteles előrelépés nélkül és amíg az elnyomás folytatódik, a szíriai rezsim vezetővel és az őket támogató szervezetekkel szemben az EU célzott szankcióit fenntartja és megújítja. Az Európai Unió nem változtat Szíriával kapcsolatos politikáján, és továbbra is elkötelezett a szír állam egysége, önállósága és területi egysége mellett – mondta.

A konfliktusnak nem lehet katonai megoldása. A fenntartható béke és stabilitás csak valódi, átfogó szíriai vezetésű politikai törekvés révén érhető el – emelte ki A konfliktus még korántsem ért véget, valamennyi szereplőnek a terrorizmus elleni harcra, az Iszlám Állam nevű terrorszervezet újjáéledésének megakadályozásra kell összpontosítania – tette hozzá az uniós diplomácia vezetője.

Az idén tíz éve tartó szíriai konfliktusban legkevesebb 400 ezer ember vesztette életét és több millióan menekültek el hazájukból. A nemzetközi becslések szerint 11 millió ember szorul humanitárius segítségnyújtásra és körülbelül 9 milliónak nincs mit ennie. A szíriai lakosság fele munkanélküli.

The post Borrell: az elszámoltathatóság a stabilitás és a megbékélés elérésének központi eleme Szíriában appeared first on .

A Kiskunhalasi Járási Ügyészség zaklatás bűntette és más bűncselekmények miatt vádat emelt egy jánoshalmai férfi ellen, aki 2019 júniusától kezdve rendszeresen zaklatta, fenyegette a volt élettársát, még magánlaksértést is elkövetett a sérelmére.

A vádirat szerint a vádlott és élettársa kapcsolatából négy gyermek született, de a viszony 2017-ben megromlott, majd 2019 júniusában a sértett a gyermekekkel együtt elköltözött. Ettől kezdve a vádlott időközönként megjelent a volt élettársa jánoshalmai házánál, ahol ordítozott, trágár módon szidalmazta, veréssel fenyegette a sértettet.

A háborgatás 2020. első felétől vált rendszeressé, a vádlott személyesen és telefonon rendszeresen kereste, illetve többször veréssel fenyegette a volt élettársát. Miután a sértett a telefonszámáról letiltotta a vádlottat, a férfi a gyermekek telefonján kereste és továbbra is veréssel fenyegette. 2020 augusztusában a vádlott már azzal fenyegetőzött, hogy „megélezte a nagykést, és azt megforgatja benne, ha meglátja valakivel”.

2020. augusztus 2-án éjszaka a vádlott megjelent a sértett házánál. A zárt kapun keresztül bemászott az udvarba, ahol ordibálni kezdett, számonkérte a sértettet, amiért otthagyta őt. Többszöri felszólítás ellenére sem hagyta el az ingatlant, sőt két pofont adott a sértettnek. A sértett ettől megijedt, segítségért kiabált, miközben futott be a házba. A vádlott utánaeredt és a ház bejárati ajtajában további kétszer pofon vágta a nőt, majd a házban leült. Végül az időközben kiértesített rendőrök felszólítására hagyta el a helyszínt. A bántalmazás miatt a sértett nyolc napon belül gyógyuló sérülést szenvedett.

A vádlott még a következő napon is fenyegetőzött: telefonon azt közölte a sértettel, hogy aznap is elmegy hozzá, és ismét „megkapja az adagját”. A megfélemlített sértett zaklatás, magánlaksértés és könnyű testi sértés miatt is kérte a vádlott megbüntetését.

A szabadlábon védekező vádlottat a járási ügyészség folytatólagosan elkövetett zaklatás bűntettén kívül magánlaksértés bűntettével és könnyű testi sértés vétségével is vádolja. A vádlott bűnösségéről a Kiskunhalasi Járásbíróság fog dönteni.

The post Szabadlábon védekezhet az erőszakos zaklató appeared first on .

Moszkva óvja Kijevet attól, hogy tovább fokozza a feszültséget a délkelet-ukrajnai Donyec-medencében, és az erőszak forgatókönyvét alkalmazza – jelentette ki Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő.

“Szeretnénk óvni a kijevi rezsimet és az őt kiszolgáló vagy vele manipuláló forrófejűeket a további eszkalációtól és attól, hogy az erőszak forgatókönyvét valósítsák meg a Donyec-medencében” – nyilatkozott a szóvivő.

Zaharova Leonyid Kravcsuk volt ukrán elnöknek, a délkelet-ukrajnai rendezésről tárgyaló kontaktcsoport ukrán delegációvezetőnek arra a kijelentésére reagált, amelyben az “radikális lépéseket” helyezett kilátásba arra az esetre, ha Oroszország továbbra sem ismeri el magát a konfliktus részesének. A szóvivő megismételtet azt az orosz álláspontot, hogy Moszkvára semmilyen kötelezettség nem hárul a rendezés alapelveit rögzítő minszki megállapodásokból, amelyek végrehajtását az oroszok szerint éppen Kijev szabotálja el.

Zaharova hangsúlyozta, hogy a minszki megállapodások az ukrán kormányt, illetve az elszakadását egyoldalúan kinyilvánító donyecki és luhanszki “köztársaságot” határozzák meg a konfliktus részeseiként. A konfliktusövezetből egyébként a szemben álló erők az elmúlt hetekben a helyzet ismételt kiéleződéséről számoltak be.

The post Moszkva figyelmeztette Kijevet: ne próbálkozzon erőszakkal a Donyec-medencében appeared first on .

Korábbi évkönyveinkben a magán- és a közbiztonsági ágazat 188 kiváló képviselőjét interjúvoltuk meg, volt, akikkel többször is készítettünk interjút. A Biztonságpiac.hu létrehozásának tízéves évfordulóján kézenfekvő volt, bár a terjedelmi korlátok nem engedték meg, ha nem is mindenkit, de jónéhányukat megkérdezzünk az eltelt évtized tapasztalatairól.

Már jól látható jelei és eredményei vannak az állam azon törekvéseinek, amelyekkel a magyarországi védelmi ipar szereplőit a nemzetközi piacokon, az egykori képességek „felélesztésével” igyekszik helyzetbe hozni. Mint ahogy arra Rajnai Attila, a BM Heros Zrt. vezérigazgatója, a Magyar Védelmiipari Szövetség (MVSZ) elnökségi tagja ugyancsak rámutatott, ma több olyan cég is van hazánkban, amely már jól látható nemzetközi sikereket tudott elérni.

Visszatekintve az elmúlt tíz év történéseire, a védelmi ipar eredményei közül ki kell emelni a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság projektjeit, amelyek 2016-tól, európai uniós források felhasználásával, tűzoltó gépjárműfecskendők és különféle speciális katasztrófavédelmi eszközök gyártását biztosították – mondta lapunknak Rajnai. A vezérigazgató szerint a társaság a projektek során jelentős fejlesztéseket és beruházásokat hajtott végre, amivel kialakította a speciális járművek, felépítmények gyártási infrastruktúráját. Ennek eredményeként mintegy kétszáz járművet vehetett át a katasztrófavédelem.

Rajnai szerint mindenképpen indokolt és szükségszerű a magyar védelmi ipar további fejlesztése, hiszen a korábban meglévő hadiipari képességek újjáélesztése a másoknak való kitettség csökkentésén túl a hazai munkahelyek létrehozása terén is érezhető eredményeket hozhat. Társadalmi szempontból is kívánatos és előnyös, hogy a Zrínyi 2026 Program megvalósításában a hazai védelmi ipar résztvevői szerephez jussanak. Mindez segítené ezeket a szereplőket abban, hogy technológiai, műszaki fejlesztéseiket, infrastruktúrájuk kialakítását, partneri együttműködéseiket kiszámíthatóan tudják tervezni.

A vezérigazgató azt is megjegyezte, hogy a védelmi ipar a gazdaság speciális szegmense, amelyben a szereplők együttműködése nemcsak lehetőség, hanem elengedhetetlen feltétel is. A védelmi ipar szereplőinek összefogását, a nemzeti védelmi és biztonsági ipar érdekeinek képviseletét az MVSZ látja el, amelynek stratégiai célja, hogy az ország védelmi és biztonsági igényeit a lehető legszélesebb körben hazai gyártású termékekkel elégítsék ki. A szövetség nyitott és továbbra is várja azon cégek csatlakozását, amelyek a fenti célok elérésével egyetértenek, és tevőlegesen is részt akarnak venni azok megvalósításában.

A tagvállalatok együttműködése, valamint az egymással való kapcsolattartásuk az évek során erősödött – mondta érdeklődésünkre Rajnai. A szövetségen belül számos jó példát látunk arra, hogy közösen beadott pályázatokkal sikereket lehet elérni. Ezekre a megoldásokra a jövőben még erőteljesebb hangsúlyt kell helyezni.

Az MVSZ, illetve tagvállalatai számos alkalommal vettek részt nemzetközi bemutatókon, ahol a szervezet más társaságainak promóciós képviseletét is ellátták. Ugyanakkor arra is volt precedens, hogy állami szervezetek, illetve vállalatok a nemzetközi bemutatók alkalmával lehetőséget biztosítottak a szövetség tagjainak arra, hogy termékeik, bemutatkozó anyagaik megjelenjenek.

A védelmiipari szövetség tagjai között is vannak olyan vállalatok, amelyek eredményesen szerepeltek, illetve szerepelnek nemzetközi beszerzési tendereken. Különféle szakterületeken – például fegyvergyártás, it-szimuláció, speciális felszerelések kifejlesztése – a kedvező lehetőségeket kihasználva szép eredményeket is el tudnak érni. Rajnai szerint azonban ez még nem elég ok az elégedettségre, hiszen még nagyon sokat kell dolgozni ahhoz, hogy a hazai védelmi ipar szereplői a nemzetközi beszerzésekben nagyobb elismerést vívjanak ki maguknak.

The post Körkérdés az elmúlt tíz évről: Hazai igényekre hazai gyártással igyekszik válaszolni a Magyar Védelmiipari Szövetség appeared first on .

Börtön-, illetve pénzbüntetésre ítélt a Gyulai Törvényszék egy bűnbandát, amely közel másfél év alatt több mint százmillió forint kárt okozott több gazdasági társaságnak és vállalkozónak.

A Békés Megyei Főügyészség a közleményében azt írta, a csalások zömét egy 36 éves, többszörösen büntetett előéletű csanádpalotai és egy 42 éves, visszaeső békéscsabai férfi követte el, aki hét bűnsegédet is beszervezett maguk mellé. Megjegyzik: a bűncselekményekben további, ismeretlenül maradt személyek is részt vettek. 2016 februárjától 2017 június végéig 32 üzletszerűen elkövetett csalást és a tízrendbeli pénzmosást követtek el. Telefonon vagy e-mailben vették fel a kapcsolatot az ország különböző pontjain tevékenykedő cégekkel és vállalkozókkal, és egy ismert, az adott cég profiljához illeszkedő gazdasági társaság nevében kedvezményes áron kínáltak számukra különféle termékeket.

A cégek és vállalkozók a megrendelések ellenértékét előre átutalták a bűnsegédek által nyitott számlákra, akiket a banda “vezetői” vagy munkavállalás címén, vagy anyagi részesedés fejében vettek rá a közreműködésre. A csalók a sértettek egy részét azzal keresték meg, hogy egyik gazdasági partnerük bankszámlaszáma megváltozott és a továbbiakban új – az elkövetők által megadott – számlaszámra kérték az utalásokat.

A Gyulai Törvényszék hét elkövetővel szemben másfél év és kilenc év közötti időtartamú börtönbüntetéseket szabott ki, két esetben a büntetés végrehajtását próbaidőre felfüggesztette; egy terheltet pénzbüntetésre ítélt. Egy elkövetővel szemben, annak súlyos betegsége miatt, később ítélkezik a bíróság – írják. A bíróság ezen felül 105 millió forint erejéig kötelezte az elkövetőket az okozott kár megtérítésére.

The post Börtönre ítéltek egy százmilliós kárt okozó békési bűnbandát appeared first on .

Lengyelország kiutasít két újabb fehérorosz diplomatát, válaszul arra, hogy Minszk folytatja a lengyel diplomaták iránti ellenséges lépéseket – jelentette be Marcin Przydacz külügyminiszter-helyettes.

A varsói döntés közvetlen előzménye, hogy csütörtökön a fehérorosz külügyminisztérium felszólította a hrodnai lengyel főkonzulátus vezetőjét és a konzult, hogy 48 órán belül hagyják el az ország területét. Előzőleg kedden kiutasították a breszti lengyel főkonzult is a diplomáciai kapcsolatokról szóló bécsi egyezmény súlyos megsértésére hivatkozva. Przydacz a Twitteren pénteken bejelentette: reagálva az előző napi fehérorosz lépésre, kiutasítják Lengyelországból a kelet-lengyelországi Bialystok városában akkreditált fehérorosz főkonzult, valamint egy varsói konzult.

Szerdán, a breszti lengyel főkonzul keddi kiutasítására reagálva, Lengyelország már nemkívánatos személynek nyilvánított egy, a varsói fehérorosz nagykövetségen dolgozó diplomatát. A breszti főkonzult Fehéroroszország arra hivatkozva utasította ki, hogy február 28-án a – lengyel kisebbség által is lakott – határ menti városban részt vett a kiátkozott katonák emléknapjának rendezvényén. Ezen Przydacz közlése szerint lengyel nemzetiségű cserkészek voltak jelen, az akciót pedig egy, Fehéroroszországban hivatalosan működő civil szervezet rendezte.

A kiátkozott katonák emléknapját Lengyelországban azoknak a második világháború után a föld alatt működő lengyel szabadságharcosoknak a tiszteletére vezették be, akik a náci német megszállók után a szovjetekkel is felvették a harcot. Fehérorosz álláspont szerint “háborús bűnösök voltak, akik népirtást követtek el a fehérorosz lakossággal szemben”.

A PAP lengyel hírügynökség pénteken a Tut.by fehéroroszországi hírportál meg nem erősített információira hivatkozva közölte: a fehérorosz hatóságok a lengyel-fehérorosz határon őrizetbe vették a breszti lengyel iskola Lengyelországból visszatérő igazgatónőjét. Anna Paniszewa csütörtökön a Twitteren bírálta a breszti ügyészség által a kiátkozott katonák emléknapi rendezvénye kapcsán folytatott bűntetőeljárást. Az eljárás keretében már őrizetbe vették a breszti lengyel iskola egyik alapítóját, egy 43 éves férfit, amiről csütörtökön a fehérorosz belügyminisztérium tájékoztatott.

The post Lengyelország kiutasít két újabb fehérorosz diplomatát appeared first on .

Elrendelték a letartóztatását annak a férfinak, aki autóval áthajtott haragosa lábán, majd karóval bántalmazta – közölte a Budapest Környéki Törvényszék.

Az eljárás adatai szerint a gyanúsított és a sértett korábbi konfliktusok miatt haragos viszonyban volt. Március 5-én a gyanúsított és három társa autóval hajtott át Pilisen, amikor észrevette az ott gyalogló sértettet. A gyanúsított elhatározta, hogy elüti haragosát, ezért felé kormányozta az autót. A sértett többször is elugrott a kocsi elől, de egyszer áthajtott a lábán a jármű. Ezután az autóban ülők kiszálltak és karókkal ütötték a földön fekvő sértettet, aki nyolc napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedett.

A Monori Rendőrkapitányság súlyos testi sértés és más bűncselekmény miatt indított eljárást. A bűnüldöző hatóságok szerint a gyanúsított esetében fennáll a bizonyítás megnehezítésének a veszélye, és a bűnismétlés megakadályozása is csak a letartóztatásával érhető el.

A Budakörnyéki Járásbíróság nyomozási bírája távmeghallgatás útján megtartott ülésen elrendelte a férfi letartóztatását április 12-éig. A döntés ellen a gyanúsított és védője fellebbezett, így az nem végleges, de végrehajtható.

The post Letartóztatták a haragosát elgázoló férfit appeared first on .

A hegyi-karabahi tűzszüneti megállapodás gyakorlati végrehajtásáról tárgyalt az elmúlt két nap során telefonon Ilham Aliyev azeri elnökkel és Nikol Pasinján örmény kormányfővel Vlagyimir Putyin – közölte a Kreml sajtószolgálata.

A moszkvai tájékoztatás szerint az 2020. november 9-i és a 2021. január 11-i háromoldalú nyilatkozat nyomán létrejött fegyvernyugvási megállapodással kapcsolatban mind az azeri, mind az örmény vezető nagyra értékelte a Hegyi-Karabahba vezényelt orosz csapatok hatékonyságát. A megbeszéléseken ugyancsak szó esett a dél-kaukázusi kereskedelmi és közlekedési kapcsolatok fejlesztéséről, valamint az ezzel foglalkozó miniszterelnök-helyettesi szintű munkacsoport tevékenységéről.

Putyin emellett a kétoldalú együttműködés kérdéseit is megvitatta külön-külön a tárgyalópartnereivel.

Az Azerbajdzsántól egyoldalúan elszakadt, majd magát függetlennek kinyilvánító, örmény többségű Hegyi-Karabah hovatartozása miatti háborús konfliktus 1988-ban, még a Szovjetunió fennállásakor robbant ki, és azóta folyamatosan fegyveres összetűzésekhez vezetett az örmények és az azeri erők között. A térségben idén szeptember 27-én azeri offenzíva indult. Azerbajdzsán megkísérelte fegyveres erővel visszafoglalni az enklávét és a környékét, és sikerült jelentős területeket ellenőrzése alá vonnia.

A harcok, amelyek mindkét oldalon több ezer ember életét követelték, a november 9-én kihirdetett és másnap 0 órától életbe lépett tűzszüneti megállapodással értek véget. Oroszország kétezer békefenntartót vezényelt a térségbe a tűzszünet fenntartására. Január 11-én a felek újabb közös közleményt fogadtak el, ezúttal elsősorban a közlekedés fejlesztéséről.

The post Putyin a hegyi-karabahi tűzszüneti megállapodásról tárgyalt Aliyevvel és Pasinjánnal appeared first on .

Az Európai Unió Tanácsa további hat hónapra, szeptember 15-ig meghosszabbította az Ukrajna területi egységét, önállódását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető cselekményekért felelősekkel szemben bevezetett szankciókat – közölte az uniós tanács.

Az intézkedések utazási korlátozásokból, vagyoni eszközök befagyasztásából, valamint pénzeszközök vagy más gazdasági erőforrások tilalmáról rendelkeznek a jegyzékbe vett emberek és szervezetek részére. A szankciók hatálya továbbra is 177 ember és 48 szervezettel szemben maradnak érvényben.

Az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető cselekmények miatt az Európai Unió először 2014. március 17-én vezetett be korlátozó intézkedéseket. Az unió ezeken túl további intézkedéseket is végrehajtott az ukrán válság nyomán, többek között gazdasági szankciókkal sújtotta az orosz gazdaság egyes ágazatait, és korlátozó intézkedéseket rendelt el a Krím félsziget és Szevasztopol jogellenes elcsatolása nyomán kizárólag e két területre vonatkozóan. Az előbbi szankciók jelen állás szerint július 31-ig, az utóbbiak pedig június 23-ig vannak érvényben.

A szankcióval sújtott emberek és szervezetek jegyzékét a Tanács rendszeresen felülvizsgálja és rendszeres időközönként megújítja – tették hozzá.

Az említett szankciókat az unió azért foganatosította, mert egy oroszbarát kommandó 2014. február 27-én megszállta a dél-ukrajnai Krími Autonóm Köztársaság parlamentjét, a képviselők oroszbarát kormányt választottak, és népszavazást írtak ki az Oroszországhoz való csatlakozásról. E terület annektálását ugyanakkor a nemzetközi közösség nagy része nem ismeri el, így az Európai Unió sem.

Az uniós tagállamok vezetői 2015 márciusában a szankciók időtartamát a minszki megállapodások teljes körű végrehajtásához kötötték, azonban ennek maradéktalan végrehajtása még mindig várat magára.

The post Ukrajna: az EU további hat hónappal meghosszabbította az Oroszország elleni szankciókat appeared first on .

A Pest Megyei Főügyészség vádat emelt egy férfi ellen, aki három nőt – kettő az élettársa volt – prostitúcióra kényszerített fenyegetéssel és bántalmazással.

A főügyészség a közleményben azt írta, hogy a férfi 2013 év eleje és 2019 decembere között több megszakítással élettársi kapcsolatot tartott fenn az egyik sértettel. Amikor együtt voltak, rendszeres bántalmazással, illetve fenyegetéssel arra kényszerítette a nőt, hogy Magyarországon, valamint Németországban prostitúciós tevékenységet végezzen. Az abból származó bevételt a férfi elvette a sértettől. A nő többször is megpróbált megszökni a férfitól, de az mindig felkutatta és visszakényszerítette magához. Végül 2019 decemberében a sértettnek sikerült elmenekülnie és feljelentést tennie.

Az elkövető 2019 őszén – az előzővel részben párhuzamosan – újabb nővel is élettársi kapcsolatot létesített, aki beleegyezett abba, hogy prostitúciós tevékenységet fog folytatni. Az abból származó teljes bevételt ettől a nőtől is elvette a férfi, továbbá rendszeres bántalmazásokkal tartotta félelemben a sértettet, aki emiatt sokáig félt megszökni tőle. Végül sikerült elszöknie és új élettársi kapcsolatot létesítenie, de az elkövető még ekkor is felkutatta és fenyegetőzve egy társa segítségével próbálta “visszaszerezni”, de nem járt sikerrel. Ennél a sikertelen akciónál az elkövető segítőjeként eljárt másik férfi beszervezett egy harmadik nőt is, hogy prostituáltként dolgozzon, ha az abból származó bevételeiből részesedést ad neki.

A férfi összehozta a nőt az előző két nőt is futtató elkövetővel, aki utána felügyelte a sértett munkáját. A közvetítő férfi a továbbiakban nem folyt bele a futtató és a sértett viszonyába, de a felhajtói tevékenységéért a bevétel egy részére igényt tartott. Az elkövető a harmadik sértettet is bántalmazta és megfenyegette, hogy összetöri a csontjait, ha nem végzi a munkáját. Végül azzal az ürüggyel, hogy családját látogatja meg, sikerült a nőnek kiszabadulnia a “munkavégzés” helyéül szolgáló lakásból, majd feljelentést tett az elkövető ellen.

Az ügyben a Pest Megyei Főügyészség az elkövető ellen többrendbeli emberkereskedelem bűntette, míg társa ellen kerítés bűntette és garázdaság vétsége miatt emelt vádat – áll a közleményben.

The post Élettársait kényszerítette prostitúcióra egy férfi appeared first on .

Romániában március 15-étől megnyitják a hadsereg oltóközpontjait a koronavírus elleni vakcinára jogosult civilek előtt is – közölte Nicolae Ciuca védelmi miniszter.

A tárcavezető Facebook-bejegyzésében rámutatott: a védelmi minisztérium által létrehozott 92 oltóközpontot nem a katonáknak szánt privilégiumként alakították ki, és “nem tervezték”, hogy ezek zárt rendszerben működjenek, hanem az volt cél, hogy “tehermentesítsék” a többi oltóközpontot, átvállalva a lakosság egy jelentős részének beoltását.

Ami a katonák családtagjainak beoltását illeti, a miniszter szerint a katonák státusát szabályozó törvény értelmében a családtagoknak is a védelmi minisztérium saját hálózata biztosít ingyenes egészségügyi szolgáltatásokat.

Ciuca leszögezte: nem tűr el semmilyen kivételezést, a katonaság oltóközpontjaiban is maradéktalanul betartják az országos oltási stratégia elsőbbségi szabályait. Azt ígérte: hamarosan nyilvánosságra hozzák annak a vizsgálatnak az eredményét, amely a foksányi (Focsani) katonai kórházban történt rendellenességeket hivatott feltárni.

A román védelmi miniszter arra reagált, hogy a Recorder.ro tényfeltáró portál előző nap megírta: Romániában több mint hétezren kaptak soron kívül a koronavírus elleni oltást, köztük a nemzetbiztonsági és igazságszolgáltatási intézmények több mint ötszáz alkalmazottja. Több száz kivételezettet oltottak be még az orvosok előtt, és több mint négyezer, elsőbbségre nem jogosult állampolgárt a krónikus betegek előtt, többek között katonák és állami tisztségviselők családtagjait vették előre.

A Recorder “toplistát” készített a jogosulatlanok százait előrevevő oltóközpontokról, amelyen két katonai kórház is szerepel. A Vrancea megyei Foksány katonai kórházának parancsnoka egy korábbi sajtónyilatkozatban el is ismerte: körlevélben értesítették az első kategóriára jogosult alkalmazottakat, hogy a katonáknak kialakított oltóközpontban a velük együtt lakó közeli rokonaikat is beoltathatják, pedig a Recorder szerint erre nem létezik törvényes alap.

Egy korrupcióellenes civil csoport a “párhuzamos oltáskampány” ellen emelt szót, rámutatva: a bukaresti oltóközpontok több mint 75 százaléka “zárt rendszerben” működik, nem jelenik meg a hivatalos előjegyzési portálon. A március első napjaiban beoltottak alig egyharmada kapta meg a vakcinát a hivatalos portálon történt időpontfoglalás alapján, és kétszer annyi embert oltottak be “a párhuzamos kampány” keretében.

Romániában eddig 1 millió 337 ezer embert oltottak be, 683 ezren mindkét dózist megkapták.

The post Megnyitják a hadsereg oltóközpontjait a civilek előtt is Romániában appeared first on .

A Komárom-Esztergom Megyei Főügyészség a bűnszervezetben, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette, pénzmosás bűntette és más bűncselekmények miatt folyamatban lévő ügyben ismételten indítványozta az USA-ban elfogott férfi letartóztatásának a meghosszabbítását.

A megalapozott gyanú szerint a férfi – akivel szemben nemzetközi elfogatóparancsot bocsátott ki az ügyészség indítványára a nyomozási bíró, és akit időközben az USA-ban elfogtak -, 2015. év óta fiktív számlákat kiállító, kiterjedt, nemzetközi szintű bűnszervezetet hozott létre és irányított, amelynek része volt a többszintű, számlázási láncolatot alkotó céghálózat. A számlakiállító cégek ügyvezetőinek nagy része szlovák, lengyel, angol állampolgár, akik tényleges ügyvezetői tevékenységet sosem végeztek, a cégeket és azok könyvelését a bűnszervezet vezetője irányította. A bűnszervezet vezetője különböző gazdasági társaságok ügyvezetőjeként a költségvetési csalásból származó pénzösszegeket a Csehországban, Horvátországban, Szlovákiában, az Egyesült Királyságban létrehozott cégek bankszámláira utalta, ahonnan az visszaáramlott a magyarországi céghez.

A bűnszervezet tagjai a bűncselekmény elkövetésével a magyar állami költségvetésnek több, mint kétmilliárd forint vagyoni hátrányt okoztak. Az Egyesült Államokban elfogott férfit, a bűnszervezet vezetőjét Magyarországra szállították, amelyet követően az ügyészség indítványozta a férfi letartóztatásának elrendelését, melyet a nyomozási bíró 2019. december 16. napján elrendelt.

Az ügyészség ismételten indítványozta a férfi letartóztatásának meghosszabbítását tekintettel arra, hogy vele szemben továbbra is fennáll annak a veszélye, hogy a bizonyítást veszélyeztetné, valamint újabb szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekményt követne el. Az ügyészi indítványról a Tatabányai Járásbíróság nyomozási bírája a gyanúsított telekommunikációs eszköz útján történő kihallgatását követően, ülésen fog dönteni.

The post Letartóztatásban maradhat a milliárdos vagyoni hátrányt okozó bűnszervezet vezetője appeared first on .

Hat egyházi személy esetében is ügyészségi eljárást kezdeményezett a napokban a pedofília eseteit vizsgáló, néhány hónapos működése alatt eddig 84 – zömében nem egyháziak – ellen panaszt benyújtó lengyel állami különbizottság – számolt be a lengyel sajtó.

A bizottság közölte: az utóbbi napokban az állami ügyészségnek két keresetet továbbított, amelyek hat egyházi személyre vonatkoznak. A dokumentumok szerint ők az áttanulmányozott anyag alapján “elegendő ismerettel rendelkeztek” bizonyos, korábbi években elkövetett pedofil esetekről, ezt azonban nem osztották meg a büntetőjogi szervekkel. A bizottság szerint nincs formális akadálya annak, hogy az érintettek ellen bűnvádi eljárás induljon.

A kiskorúakkal szembeni visszaélések eltussolásával gyanúsított hat érintett egyházi személy között magasabb rangúak is vannak – közölte az onet.pl hírportál, megnevezve mások között Stanislaw Dziwisz bíborost, nyugalmazott krakkói érseket. A gyanúsítottak nevét a lengyel hatóságok nem erősítették meg. A krakkói kerületi ügyészség a PAP hírügynökség megkeresésére közölte: hozzájuk irányították az állami ügyészségtől a különbizottság “néhány személyre vonatkozó” keresetét.

A 15 év alatti gyermekekkel szembeni szexuális visszaélések eseteit, illetve ezek eltussolását is vizsgáló állami különbizottság tavaly júliusban alakult meg. A különféle társadalmi közegekben előforduló pedofil esetek vizsgálatára hivatott héttagú testületben az államfő, a kormányfő és a gyermekjogi szóvivő egy-egy képviselője kapott helyet, három tagját a parlamenti alsóház, egyet pedig a felsőház választotta meg hétéves időszakra. A bizottság büntetőeljárások kezdeményezése mellett arra is jogosult, hogy a pedofil tettekért jogerősen elítéltek nevét és foglalkozását egy nyilvánosan elérhető listán közzétegye.

Lengyelországban 2019-ben szigorítottak a kiskorúakkal szembeni visszaélésekért kiszabható büntetéseken: az ilyen bűncselekmény öttől harminc évig terjedő, rendkívüli esetekben akár életfogytiglani szabadságvesztéssel is sújtható, csakis letöltendő szabadságvesztés szabható ki érte, és nem évül el.

Stanisław Jan Dziwisz lengyel katolikus püspök, 2005-től 2016-ig krakkói érsek, 2006-tól bíboros. Korábban, 1978-tól 2005-ig, vagyis Szent II. János Pál pápa teljes pápasága alatt a Szentatya személyi titkára volt.

The post Pedofília: eljárást kezdeményeztek hat egyházi személy ellen appeared first on .

Az ügyészség indítványozta a költségvetésnek hárommilliárd forint vagyoni hátrányt okozó bűnszervezet további két tagjának a letartóztatását.

A Fejér Megyei Főügyészség minősített költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt indítványt tett azon szervezet további két tagjának – az egyik irányítónak és segítőjének – a letartóztatására, amely valós gazdasági eseményekhez nem köthető számlákat állított ki azért, hogy a számlabefogadó cégek jogosulatlan adólevonási tevékenységét biztosítsa.

A megalapozott gyanú szerint a bűnszervezet 2018. január 1-től az egyik gyanúsított irányításával többszintű céghálózati formában jött létre azért, hogy az alsóbb szinten elhelyezkedő gazdasági társaságok felhasználásával a felső szinten működő tényleges kereskedők részére fiktív számlákat állítson ki azért, hogy biztosítsa a számlabefogadó cégek jogosulatlan adólevonási tevékenységét általános forgalmi adóra vonatkozóan. A számlákat jellemzően reklámtevékenységre és ahhoz kapcsolódó szolgáltatásokra állították ki.

A befogadott fiktív számlák alapján jogosulatlanul levont általános forgalmi adó összege mintegy hárommilliárd forint, a tevékenység pedig 23 számlabefogadó céget érint. A nyomozó hatóság a bűnös vagyon elvonása érdekében 560 millió forintot meghaladó értékben rendelt el lefoglalást, illetve zár alá vételt.

A bűncselekmény kiemelkedő tárgyi súlyára és törvényi fenyegetettségére figyelemmel – amely 5-től 25 évig terjedő szabadságvesztés – alaposan lehet tartani a gyanúsítottak szökésétől, elrejtőzésétől, valamint az elkövetés folyamatos, huzamos idejű voltára, magas szintű szervezettségére tekintettel a bűnismétlés veszélye is fennáll. Alaposan lehet tartani tovább attól, hogy a terheltek a tanúk jogellenes befolyásolásával, a még le nem foglalt tárgyi bizonyítékok elrejtésével a bizonyítást veszélyeztetnék.

A Székesfehérvári Járásbíróság a bűnszervezet hét tagjának korábban elrendelt letartóztatása mellett további két tagjának a letartóztatását is elrendelte, a döntés védelmi fellebbezés folytán nem végleges.

The post Számlagyáros bűnbanda: további letartóztatások jöhetnek appeared first on .

Emmanuel Macron francia államfő elődeivel, a szocialista Francois Hollande-dal és a jobboldali Nicolas Sarkozyval közösen emlékezett az iszlamista merényletek áldozataira csütörtökön a terrorizmus áldozatainak európai emléknapján.

A politikusok koszorút helyeztek el a párizsi Invalidusoknál, a merényletek áldozatainak szobránál, amely egy lefejezett nőt ábrázol. A megemlékezésen egyetlen embert szólalt fel, Chloé Bertolus sebész, aki a 2015-ös dzsihadista merényletsorozat több túlélőjét is műtötte. Az orvosnő részletet olvasott fel a Charlie Hebdo szatirikus hetilap elleni merényletben súlyosan megsérült Philippe Lancon újságíró Le lambeau (A foszlány) című regényéből.

A megemlékezésen jelen volt Riss karikaturista, a lap jelenlegi főszerkesztője, akit szintén súlyosan megsebesítettek a terroristák, valamint a franciaországi terrortámadások túlélőit és az áldozatok hozzátartozóit képviselő 13 szervezet vezetői. Macron délután ellátogatott abba a nyomdába a Párizshoz közeli Dammartin-en-Goele-ban, ahol a Charlie Hebdo elleni támadás elkövetői a két napig tartó menekülésük végén túszul ejtették a tulajdonos Michel Catalanót, mielőtt a kommandósok végeztek velük.

A kisvállalkozó levelet írt az államfőnek, és meghívta a nyomda fennállásának huszadik évfordulóra. Macron az elnöki hivatal tájékoztatása szerint üdvözölte a vállalkozó optimizmusát, és elfogadta a meghívást. A terrorizmus áldozatainak európai emléknapjáról második alkalommal emlékeztek meg Franciaországban. A dátumról, amely a 2004-es madridi, 193 áldozatot követelő merényletsorozat évfordulója, európai szinten döntöttek 2019-ben a túlélők képviselői.

Franciaországban 2015. január óta több mint 260 vesztették életüket iszlamista merényletekben, aminek következményeként több mint 6300 túlélő és hozzátartozó részesül az áldozatoknak fenntartott alapból. Több mint négyszáz francia állampolgár külföldön elkövetett merénylet áldozata vagy túlélője, míg a franciaországi merényleteknek csaknem ezer külföldi érintettje is van.

The post Emmanuel Macron és elődei együtt emlékeztek a terrorizmus áldozataira appeared first on .

Korábbi évkönyveinkben a magán- és a közbiztonsági ágazat 188 kiváló képviselőjét interjúvoltuk meg, volt, akikkel többször is készítettünk interjút. A Biztonságpiac.hu létrehozásának tízéves évfordulóján kézenfekvő volt, bár a terjedelmi korlátok nem engedték meg, ha nem is mindenkit, de jónéhányukat megkérdezzünk az eltelt évtized tapasztalatairól.

Magyarország nemzetközi összehasonlításban is élen jár a vagyonőrképzés terén – állítja a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara (SZVMSZK) budapesti elnökségének tagja. Peterdiné Árva Ilona kérdésünkre azt is elárulta, hogy a kezdetben még nyűgnek titulált kötelező továbbképzés végül a vagyonőrök körében is népszerű lett.

— Az elmúlt évekre visszatekintve hogyan értékeli a vagyonőrök kötelező továbbképzésének gyakorlatát?
— Személyes tapasztalataim szerint a vagyonőrök többségének pozitív élményt jelentett a kötelező továbbképzés. Ezeken a foglalkozásokon, vizsgákon több ezer emberrel találkoztam a 2013-as indulás óta, a többségük pozitív tapasztalatokról számolt be, sokat tanultak az órákon, valamint felfrissítettek jó néhány olyan dolgot, amelyek az évek során sokat változtak, mint például a jogszabályi módosítások. Mindamellett mi magunk, a képzést szervezők is sokat tanultunk a vagyon­őröktől, akik egyébként rendkívül interaktívak voltak. Ők a gyakorlatban sok mindent látnak, tapasztalnak – például a támadáselhárító eszközök használatával kapcsolatban –, amit mi az irodákban nem vagy csak közvetve érzékelünk. Összességében a továbbképzés ugyan megterhelő volt számukra, mégis tudomásul vették a fontosságát.

— Véleménye szerint érzékelhető-e az, hogy felkészültebb vagyonőrök dolgoznak az üzletekben, a raktárakban vagy ipari területeken?
— Nehéz felmérni, hogy a vagyonőrök valóban felkészültebbek-e, hiszen ezek a visszacsatolások nem feltétlenül érkeznek meg hozzánk. Személy szerint azt látom, hogy a képzés arra mindenképpen jó, hogy a vagyonőrök sokkal inkább tisztában vannak saját magukkal, jobban ismerik a jogaikat, illetve a kötelezettségeiket, valamint a jogszabályok változásait is be tudják építeni a mindennapi munkájukba – végső soron ezt segíti a kötelező továbbképzés gyakorlata. És biztos, hogy ártani nem árt. A képzés lebonyolítása mindazonáltal az évek során jóval egyszerűbb lett, a cégek tulajdonképpen személyre szabott továbbképzési lehetőségeket kaptak a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara irányításával, de a kamara a vizsgáztatás folyamatát is segítette.

— Hogyan értékelhető a vagyonőrök magyarországi képzése nemzetközi összehasonlításban?
— A magyarországi vagyonőrképzés erősebb, mint bárhol Európában. Igaz, hazánkban arányaiban több vagyonőr is van, mint más, például nyugat-európai országokban, de a képzési rendszerünk is sokkal erősebb. A nyugati országokban nem mindenütt kötik OKJ-s keretrendszerhez a vagyonőri képesítés megszerzését, és ilyen magas képzési óraszámokkal sem találkozhatunk. E tekintetben élenjárók vagyunk. Az új típusú képzés kialakításánál is erre törekednek a szakértők.

— Milyen változások várhatók a hazai vagyonőrképzés területén?
— Számos kérdést vet fel a fegyverhasználat, a legfőbb, eldöntendő kérdés persze az, hogy kell-e egyáltalán fegyvert adni a vagyonőrök kezébe. Véleményünk szerint általánosságban erre nincs szükség, azt tanítjuk mindenütt, hogy az őrök csak végszükség esetén használjanak fegyvert, hiszen a rájuk bízott életek a legfontosabbak. Fegyvert egyébként csak az használhat, aki rendelkezik állami fegyverismereti vizsgával. A fegyverhasználatot főleg banki területen írják elő, de ott is van számtalan olyan lehetőség, amivel ez kiváltható lenne. Mivel ezek a követelményrendszerek jelenleg kidolgozás alatt vannak, a részletek még nem publikusak.
Az ugyanakkor fontos változást jelent, hogy a közeljövőben átalakulnak az OKJ-s vagyonőrképzés bizonyos feltételei. A képző intézmények számára ez azt jelenti, hogy fel kell készülnünk az új rendszer szeptember elsejei indulására, amivel kapcsolatban még mi sem látunk teljesen tisztán. Mindenesetre a képzések engedélyezésének addig meg kell történnie, vagyis aki folytatni kívánja a képzési tevékenységét, annak azt újra engedélyeztetnie kell. Az ezzel kapcsolatos műhelymunka jelenleg is zajlik. Az új programkövetelményekben rögzítik a képzési óraszámokat, a tananyagot, az irányok viszont némileg változnak: a jövőben nem annyira a kompetenciát, sokkal inkább a szakmát, szakmaiságot próbáljuk meg fejleszteni, erősíteni. Persze a jövőben sem kontrollálatlanul zajlik az oktatásszervezés: a vagyonőr ezután is tanúsítványt kap a képzésről, ezt követően pedig egy vizsgaközpontban kell számot adnia a tudásáról. A Belügyminisztérium és a szakmai kamara célja egyaránt az, hogy más biztonsági szakmákhoz (tűzvédelem, biztonságszervező stb.) hasonlóan a vagyonvédelem területén is jó szakembereket engedjünk a munkaerőpiacra.

The post Körkérdés az elmúlt tíz évről: A vagyonőrök mindennapi munkáját könnyíti a kötelező képzés appeared first on .

Helikopterrel szállították Konstancára a Fekete-tenger romániai partjai közelében csütörtök hajnalban elsüllyedt teherhajó személyzetének egyik tagját, egy ukrán nőt, miután az állapota súlyosabbra fordult – közölte az Agerpres hírügynökség.

A Volgo Balt 179 teherhajó segélykérését a GSP Falcon román teherhajó legénysége észlelte. A román hajó azonnal a helyszínre sietett, és a 13 fős személyzet egy csónakra menekült tíz tagját kimentette a tengerből. Az ukrán állampolgárokból álló legénység egy tagja eltűnt, két tagja életét vesztette. Oroszország bukaresti nagykövetsége csütörtökön pontosította, hogy a Volgo Balt 179 nem orosz zászló alatt hajózott, amint azt korábban a román hírforrások közölték, hanem a Comore szigetek zászlaja alatt. Román hírforrások szerint a 48 éve épített teherhajó szenet szállított Romániába.

A baleset Konstanca kikötőjétől mintegy hetven tengeri mérföldre (130 km) történt, a nemzetközi vizeken. Amint a hírügynökség közölte, csütörtök hajnalban rendkívül viharos volt a tenger. A víz fölött óránként ötven kilométeres sebességgel fújt a szél, négy méteres hullámokat verve. Az eltűnt tengerészt még keresik a román hatóságok.

The post Helikopterrel szállították a partra a Fekete-tengeren elsüllyedt hajó személyzetének egyik tagját appeared first on .

Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) őrizetbe vett egy iskola elleni fegyveres támadás előkészítésével gyanúsított tizenévest Penzában.

Az FSZB közleménye szerint a 16 éves fiútól egy vadászfegyvert, kommunikációs eszközöket és robbanószerkezetek házi előállításához való útmutatást foglaltak le. Az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) szerint a gyanúsított, aki ellenséges érzelmeket táplált az osztálytársaival szemben, áprilisban szándékozott végrehajtani a terrortámadást. Az őrizetbe vett tanuló elismerte, hogy meg akarta gyilkolni az osztálytársait és mindenki mást is, aki közbelépett volna. A fiúnak az iskolával egyébként nem voltak konfliktusai és bűnügyi nyilvántartásban sem szerepelt.

Az FSZB legutóbb január 21-én fogott el két 16 éves fiút a Moszkvához közeli Ljuberci járásban azzal a gyanúval, hogy iskola elleni fegyveres támadásra készültek. A kamaszokat, akik korábban szintén nem kerültek a biztonsági szervek látóterébe, az internetes kommunikációjuk alapján szűrték ki. A kamaszoktól két “lőfegyvernek látszó”, házi készítésű tárgyat, kilenc petárdát, fémlövedékeket, taktikai kesztyűt, fekete palástot, maszkot és egy Natural selection (természetes kiválasztódás) feliratú pólót foglaltak le.

Korábban december 9-én Tukában történt hasonló eset: ott az FSZB egy 18 éves fiataltól egy lefűrészelt csövű vadászfegyvert és iskolák elleni támadásokról szóló anyagokat foglalt le. Krasznojarszkban egy bíróság ugyanezen a napon elrendelte egy őrizetben lévő fiatal pszichiátriai kényszerkezelését. A Krasznojraszki terület Minuszinszk településéről származó fiút szeptemberben vette őrizetbe az FSZB azzal a gyanúval, hogy egy iskolai tanévnyitó ünnepségen készült támadást végrehajtani. Az akkori, a készülő pokolgépes támadás helyszínének megnevezését kerülő beszámoló szerint mintegy száz embert szándékozott megölni.

Tavaly szeptember elején az FSZB 13 olyan fiatalt fogott el, aki tanintézmények, forgalmas helyszínek és rendvédelmi szervek épületei ellen készült fegyveres támadásokat végrehajtani Oroszország több régiójában. Az szolgálat nem ismertette akkor az őrizetbe vettek korát és indítékait sem, csak annyit, hogy 11-en közülük egy zárt közösségimédia-csoport tagjai.

A tömeggyilkosságokat a gyanúsítottak robbanószerkezetekkel, gyújtókeverékekkel, valamint lő- és hidegfegyverekkel készültek végrehajtani. Az interneten hasonló támadások elkövetésére buzdítottak másokat is. A gyanúsítottaktól lefoglaltak négy, roncsoló elemekkel megtöltött, házi készítésű pokolgépet, ilyenek elkészítéséhez szükséges anyagokat és útmutatásokat, valamint támadási terveket tartalmazó naplókat, kommunikációs eszközöket és fegyvereket.

Orosz hírügynökségek szerint az FSZB ezt megelőzően csak 2020-ban nyolc, iskolák elleni támadást hiúsított meg Kosztromában, Sznyezsinszkben, Szaratovban, Kercsben, Szahalin szigetén, Krasznojarszkban, Tyumeny megyében és Volgográdban. Valamennyi gyanúsított fiatalabb volt 20 évesnél.

Nyikolaj Patrusev, az orosz biztonsági tanács titkára tavaly áprilisban kijelentette, hogy a fiatalok körében emiatt “fokozott érdeklődés” alakul ki a “schoolshooting” (iskolai lövöldözés) és a Columbine iránt. A tisztségviselő, aki korábban az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat igazgatója is volt, ezzel a Colorado állambeli Columbine középiskolájában 1999. április 21-én történt ámokfutásra utalt, amikor két tizenéves lőfegyverrel, kézigránátokkal és plasztikbombákkal 13 embert ölt meg, majd öngyilkosságot követett el. A legsúlyosabb ilyen oroszországi támadás az Ukrajnától elcsatolt Krím-félszigeten, Kercs városában történt, ahol a 18 éves Vlagyiszlav Roszljakov 2018 októberében egy műszaki iskolában 15 tanulót és öt felnőttet ölt meg, majd önmagával is végzett.

The post Iskola elleni fegyveres támadást hiúsított meg Penzában az FSZB appeared first on .

Tizenkettedik életévét be nem töltött gyermekek sérelmére elkövetett szexuális erőszak bűntette és személyi szabadság megsértése miatt emelt vádat a Veszprém Megyei Főügyészség egy férfival szemben, aki a felügyeletére bízott fiúgyermekekkel fajtalankodott.

A főügyészség azt közölte, hogy a 42 éves férfi, aki rokonságban áll az egyik sértett családjával, rábeszélte a gyermeket, hogy aludjon nála. A fiú egy barátját is magával hívta a férfi lakására, aki előbb vacsorával kínálta őket és játszott velük, majd a ház bejárati ajtaját kulcsra zárva, fajtalanságra akarta rábírni a gyermekeket, azzal fenyegetőzve, hogy amíg azt nem teszik meg, nem mehetnek sehová. A rémült sértetteket végül szexuális cselekményekre kényszerítette, majd a gyermekeket még azzal is megfenyegette, hogy megöli őket, ha a történteket bárkinek elmondják. A sértettek a házból másnap kora reggel tudtak elszökni, miután észrevették, hogy a férfi kiment az udvarra.

Az ügyészség a letartóztatásban lévő elkövetővel szemben fegyházbüntetés kiszabására és a közügyek gyakorlásától történő eltiltására tett indítványt a Veszprémi Törvényszéknek azzal, hogy a bíróság a vádlottat végleges hatállyal tiltsa el minden olyan foglalkozástól, illetve tevékenységtől, melynél tizennyolcadik életévét be nem töltött gyermek nevelését, felügyeletét, gondozását, gyógykezelését végezné, vagy kiskorúval hatalmi, befolyási viszonyba kerülne.

The post A felügyeletére bízott rokon kisfiúkkal fajtalankodott, vádat emeltek ellene appeared first on .

Mintegy négyszáz doboz adózatlan cigarettát találtak a vámosok egy kamionban chipses zacskókba rejtve – közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).

Azt írták, hogy a pénzügyőrök az M1-es autópálya komáromi szakaszán egy Romániából Angliába tartó teherautót ellenőriztek, amikor ráakadtak a több mint félmillió forint értékű cigarettára. A cigaretta chipses zacskókból és a csomagokból került elő – tudatták, hozzátéve: a teherautó raktere mintegy ötszáz doboz sört is rejtett, aminek eredetét a sofőr nem tudta igazolni.

A NAV munkatársai a dohányterméket, valamint a sört lefoglalták, és jövedéki törvénysértés miatt eljárást indítottak – áll a közleményben.

The post Adózatlan cigarettát találtak a vámosok egy teherautón chipses zacskókba rejtve appeared first on .