Biztonságpiac

Blinken azt írta, hogy tárgyalóasztalhoz ültetné a szembenálló feleket egy, az ENSZ közvetítésével megrendezett konferencia keretében, amelyen részt vennének Oroszország, Kína, Pakisztán, Irán, India és az Egyesült Államok küldöttei is, annak érdekében, hogy megegyezzenek a “béke támogatásának egységes megközelítéséről”.

Felszólította az afgán kormányt és a tálibokat, hogy a következő hetekben tartsanak magas szintű tárgyalásokat Törökországban, ahol kidolgozhatnának egy újragondolt javaslatot egy 90 napos fegyverszünetről. A miniszter egyben felkérte Zalmay Khalilzad afgán ügyekkel foglalkozó amerikai különmegbízottat, hogy ossza meg a felekkel a tárgyalások felgyorsítására tett írásbeli javaslatokat.

Blinken egyértelművé tette azt is, hogy a Joe Biden vezette kormány továbbra is tanulmányozza az Afganisztánban állomásozó körülbelül 2500 amerikai katona “teljes kivonásának” lehetőségét az előző adminisztráció által egyeztetett május 1-jei határidőig – tájékoztatott a TOLONews. Az amerikai külügyminisztérium nem kommentálta a csatorna értesüléseit. “Nem született még semmifajta döntés a május 1-je utáni afganisztáni katonai jelenlétünkről. Egyelőre nem vetettünk el egyetlen lehetőséget sem” – írták.

The post Az afgán békefolyamat felgyorsítását javasolja az amerikai külügyminiszter appeared first on .

Az eseményen egyperces néma főhajtással emlékeztek a terrorizmus áldozataira.

“Nem szerezhetjük vissza az elvesztett életeket, nem tudjuk megsemmisíteni a sötét múltat úgy, ahogy most megsemmisítettük ezeket a fegyvereket” – fogalmazott a spanyol miniszterelnök, aki szerint a fegyverek elpusztítása a jogállam és a demokrácia terrorizmus feletti győzelmét jelképezi. Pedro Sánchez hangsúlyozta, hogy helyre kell hozni a terrorizmus miatt elszenvedett fájdalmat, fényt kell deríteni a még megoldatlan terrorista bűncselekményekre és küzdeni kell a felejtés ellen.

Az 1977 és 2005 között elkobzott fegyverek kilencven százalékban az Baszk Haza és Szabadság (ETA) terrorszervezettől származnak, a többit a szélsőbaloldali Október 1. Antifasiszta Ellenállási Csoportok (GRAPO) nevű terrorista csoport használta.

Baszkföld függetlenségéért küzdő, 1959-ben alakult terrorista csoport 2011-ben jelentette be hivatalosan, hogy felhagy a támadásokkal, és 2018 májusában feloszlatta magát. Elfogott tagjai közül jelenleg mintegy 250-en ülnek börtönben Spanyolországban, körülbelül ötvenen Franciaországban. A véres merényletekkel harcoló szervezet számlájára több nyolcszáz gyilkosságot írnak, amelyekből több mint 300 máig felderítetlen.

The post Spanyolországban több mint ezer, terroristáktól elkobzott lőfegyvert semmisítettek meg appeared first on .

A vádirat szerint a harmincéves férfi 2019. augusztus 21-én egy idős nő nyakláncát próbálta megszerezni, megragadta, megrántotta, és közben ököllel mellkason ütötte a nőt, majd a nyakláncon lévő medállal elmenekült. A sértett a bántalmazás következtében súlyos, nyolc napon túl gyógyuló sérülést szenvedett, az ütés következtében eltört a szegycsontja.

Pár nappal később a vádlott egy 81 éves nőt támadott meg, a nyakából hirtelen mozdulattal kitépte arany nyakláncát. A Budapesti XIV. és XVI. Kerületi Ügyészség a férfival, mint többszörös visszaesővel szemben rablás, súlyos testi sértés, valamint kifosztás bűntette miatt nyújtott be vádiratot a Pesti Központi Kerületi Bíróságra.

A bíróság a vádlottat bűnösnek mondta ki a váddal egyezően és tíz év fegyházbüntetésre ítélte, továbbá megállapította, hogy a vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható. A bíróság elrendelte a terhelt egy korábbi, próbaidőre felfüggesztett egy év három hónap börtönbüntetésének végrehajtását is. Az ítélet nem jogerős, a vádlott és védője fellebbezett. A bíróság a terhelt letartóztatását fenntartotta, ez a végzés végleges – közölte Ibolya Tibor főügyész.

The post Tíz év fegyházra ítéltek egy visszaeső rablót appeared first on .

A jelentések szerint a fenyegetés egy szélsőjobboldali összeesküvés-elmélethez kapcsolódik, miszerint Donald Trump március 4-én ismét hatalomra kerül, és ezzel párhuzamosan ezrek érkeznek a fővárosba, hogy megpróbálják eltávolítani a demokratákat hivatalukból. Eredetileg március 4. volt az elnöki beiktatás napja az Egyesült Államokban, amelyet 1933-ban változtattak január 20-ára.

A hatóságok megfigyelték például a Three Percenters nevű, kormányellenes fegyveres csoport tagjai közötti internetes beszélgetéseket, amelyekben szó volt a Capitolium elleni esetleges csütörtöki támadásról. A Three Percenters tagjai közül többen részt vettek a törvényhozás épületének január 6-ai megtámadásában.

Trump hívei január elején megrohamozták a Capitoliumot, azt követően, hogy Trump nagygyűlést tartott a közelben. A törvényhozásban a novemberi elnökválasztás eredményét készültek hitelesíteni. A támadásban öten életüket vesztették, köztük egy rendőr. A demokrata többségű képviselőház – a nagygyűlésen mondott, gyújtó hatású beszéde miatt – lázadás szításának vádjával alkotmányos felelősségre vonási eljárást (impeachment) indított Trump ellen, akit azonban a szenátus végül felmentett.

A kongresszus alsóháza szerda este befejezte heti munkáját. A felsőháznak, azaz a szenátusnak azonban csütörtökön is mozgalmas napja van. A rendőrség fokozott erőkkel védi a Capitoliumot és környékét, valamint a Nemzeti Gárda körülbelül 5200 tagja is az amerikai fővárosban van Joe Biden beiktatása óta. A törvényhozás épületét továbbra is magas kerítés veszi körül, amelyet még január 6. után állítottak fel a Capitolium körül.

The post Fokozott készültségbe helyezték a rendvédelmi szerveket a Capitoliumnál appeared first on .

Az Európai Közlekedésrendészeti Szervek Hálózata (ROADPOL) Seatbelt elnevezésű akciójához csatlakozva az úgynevezett passzív biztonsági eszközök használatát figyelik országszerte a rendőrök.

Az egyhetes ellenőrzés keretében elsősorban a biztonsági öv, a gyermekbiztonsági rendszer, valamint segédmotorosoknál és motorkerékpárosoknál a bukósisak használatát vizsgálják.

The post ORFK: megkezdődött a fokozott ellenőrzés az utakon appeared first on .

Mukics Dániel a közleményben azt kérte, akik ezeket a lehetőségeket választják, a pontos elérhetőségekért keressék fel a katasztrófavédelem központi weblapját és a területi szervek honlapját. Személyes ügyfélfogadás változatlanul csak előzetes bejelentkezés és időpontegyeztetés után, a járványügyi intézkedések szigorú betartásával lehetséges – fűzte hozzá a tűzoltó alezredes.

The post OKF: a katasztrófavédelemnél változatlan az ügyfélfogadás rendje appeared first on .

Az elsőt az oroszországi Uljanovszk megye Polivno lőterén március 9-20. között, a másodikat a fehéroroszországi Minszk megye Oszipovics lőterén március 15-27. között fogják megtartani. Mindkét gyakorlaton több száz kommandós vesz majd részt.

Szergej Sojgu orosz és Viktor Hrenyin fehérorosz védelmi miniszter pénteken Moszkvában állapodott meg a közös hadgyakorlatok menetrendjéről, ezek közül a legjelentősebb a Zapad 2021 (Nyugat 2021) fedőnevű gyakorlat lesz. Sojgu a megbeszélések legfontosabb témájaként az orosz-fehérorosz közös légvédelmi rendszer működtetését nevezte meg.

A felek megállapodtak három közös kiképzőközpont kialakításáról is. Ezek közül kettő Oroszországban, Nyizsnyij Novgorod megyében és Kalinyingrád megyében, egy pedig Fehéroroszországban, Grodno megyében fog működni.

The post Közös hadgyakorlatokba kezdenek az orosz és a fehérorosz különleges egységek appeared first on .

Az Országos Rendőr-főkapitányság szombaton a www.police.hu oldalon azt írta, a járványhelyzet alatt eddig megszokott rendben – a védelmi intézkedések betartása mellett – folyik a rendőrségen az ügyintézés, de kérik az ügyfélkapuval rendelkezőket, hogy elsősorban az elektronikus ügyintézés lehetőségét válasszák.

Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön jelentette be, hogy a kormány a koronavírus-járvány harmadik hullámában a fertőzésszámok csökkentése érdekében a védelmi intézkedések szigorításáról döntött. Március 8-tól 22-ig az élelmiszerüzletek, a patikák, a benzinkutak, a drogériák, a dohányboltok, a gazdasági, mezőgazdasági és erdészeti tevékenységhez nélkülözhetetlen anyagokat és eszközöket árusító üzletek, az állateledelt, takarmányt forgalmazó üzletek, a piac és a termelői piac kivételével minden üzletet be kell zárni. Emellett minden szolgáltatás szünetel, kivéve a magánegészségügyi, szociális, pénzügyi, postai, járműszerviz-szolgáltatásokat. Az óvodák és az általános iskolák április 7-ig, a tavaszi szünet végéig nem nyithatnak ki, az iskolák hétfőtől online oktatásra térnek át.

The post A rendőrségen nem módosul az ügyintézés rendje appeared first on .

A büntetőügyekben a vádemelés után a tárgyalást és nyilvános ülést április 5-e utáni időpontra kell kitűzni, illetve a már kitűzötteket akkorra kell elhalasztani, feltéve, hogy “az eljárási cselekmény telekommunikációs eszköz útján nem tartható meg”. A polgári peres ügyekben a perfelvételt a perfelvételi tárgyalás mellőzésével kell lefolytatni.

A polgári és közigazgatási perekben az érdemi tárgyalást lehetőség szerint elektronikus hírközlő hálózat vagy más elektronikus, kép- és hang továbbítására alkalmas eszköz útján kell megtartani. Ha ennek feltételei nem biztosítottak, akkor a tárgyalás megtartása helyett a nyilatkozatokat a bíróság írásban vagy a személyazonosítást lehetővé tevő elektronikus eszköz igénybevétele útján szerzi be.

“A polgári peres eljárásokban az eljárás szünetelésének a felek közös kérelmére korlátlan számban van helye” – írták. A bíróságokon a beadványok a bírósági kezelőirodán személyesen nem adhatók be, azokat a bíróság bejáratánál lévő, zárt gyűjtőszekrényben lehet elhelyezni. A bíróság az ítéletet tárgyaláson kívül hozza meg, a fellebbezési és a felülvizsgálati eljárásokban tárgyaláson kívül jár el – olvasható a kormányrendeletben.

Mától nem tartanak tárgyalást, nyilvános ülést a Debreceni Ítélőtáblán sem. Fórizs Ildikó, a táblabíróság szóvivője azt közölte, a törvényi feltételek megléte esetén a fellebbezéseket tárgyaláson kívül bírálják el. A már kitűzött tárgyalásokat elnapolják, azok új időpontokat kapnak. Az ügyfélfogadás továbbra is szünetel, de az elektronikus, online ügyintézés továbbra is biztosított valamennyi ügyszakban.

The post Mától nem tartanak személyes jelenlétet igénylő tárgyalást, nyilvános ülést a bíróságok appeared first on .

A szóvivő szerint az amerikai vezetés megdöbbenve fogadta az aktivisták haláláról szóló értesüléseket. Egyben kijelentette, hogy az amerikai vezetés további intézkedésekkel fog válaszolni a február elsejei katonai hatalomátvétel nyomán elharapódzó erőszakra a délkelet-ázsiai országban.

Szerdán harmincnyolc tüntető vesztette életét és többen megsebesültek a biztonsági erőkkel országszerte zajló összecsapásokban Mianmarban. Christine Schraner Burgener, az ENSZ mianmari különmegbízottja akkor a legvéresebb napról beszélt a katonai hatalomátvétel óta.

Mianmarban egy hónapja szabadultak el az indulatok azt követően, hogy a hadsereg február 1-jén magához ragadta a hatalmat, és őrizetbe vette az ország de facto vezetőjét, a belpolitikai tevékenységéért Nobel-békedíjas Aung Szan Szú Kjít, valamint pártja, a Nemzeti Liga a Demokráciáért (NLD) több magas rangú tisztségviselőjét. A katonaság azt állítja, hogy a tavalyi választáson az NLD csalással nyert.

A hadsereg puccsa megakasztotta a közel 50 éves katonai uralmat követő demokratikus reformokat. Eddig százezrek vonultak utcára a hatalomátvétel ellen tiltakozva. A nyugati országok közül több korlátozott szankciókat vezetett be a katonai rezsim ellen.

Az Egyesült Államok pénzügyminisztériuma február 12-én szankciókkal sújtotta a mianmari junta tíz vezető tagját és a helyi hadsereggel kapcsolatban álló három vállalatot. A puccs óta legalább ötven halálos áldozata volt a rendvédelmi erők és tüntetők összecsapásainak.

The post Mianmar: az USA elítélte a tüntetőkkel szembeni erőszakot appeared first on .

A bíróság – a vádirattal megegyező – megállapítása szerint az 51 éves B. Tibor 2018 januárjában ismerkedett meg a zalaegerszegi hajléktalanszállón későbbi áldozatával, akivel élettársként tekintettek egymásra. Italozó életmódot folytattak, ha tehették, az éjszakákat a szabadban, a zalaegerszegi parkerdőben töltötték. Egy szintén hajléktalan férfival hármasban italoztak a városban 2019 júniusában, amikor az éjszakai szállásuk felé, a parkerdőbe indultak. Ekkor a nő annyira ittas volt, hogy nehezen tudott lépkedni, ezért a vádlott ütni kezdte, többször álkapcson rúgta és megtaposta.

A parkerdőben egy padnál tovább italoztak, majd sötétedés után elindultak az alvóhelyük felé, de a botladozva lépegető nő ismét elfeküdt a földön. A társa emiatt újra durván bántalmazta, amiért a velük lévő férfi segítségért indult. Miután kettesben maradtak, a brutális bántalmazás tovább folytatódott, végül a vádlott megfojtotta a nőt. A földön hagyott holttestre járókelők találtak rá. A szakértői vizsgálat csaknem száz külsérelmi nyomot és belső sérüléseket talált – ezek közül több önmagában is életveszélyes volt -, a nő halálát végül a fojtogatás okozta.

B. Tibor még 1997-ben különös kegyetlenséggel megölte az apját és annak élettársát. Az ezért kiszabott életfogytig tartó büntetésből 20 év után, 2017-ben feltételesen szabadult.

A férfit a Zalaegerszegi Törvényszék – mint erőszakos, többszörös visszaesőt – különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés miatt életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélte azzal, hogy feltételes szabadságra nem bocsátható. A védelmi fellebbezések folytán másodfokon eljáró Pécsi Ítélőtábla pénteki ülésén a vádlott cselekményének minősítését megváltoztatta, és védekezésre képtelen személy sérelmére elkövetett cselekménynek is minősítette, azzal, hogy a vádlott nem erőszakos többszörös, hanem többszörös visszaeső. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta, az ítélet jogerős.

The post Van, aki semmiből sem tanul: tényleges életfogytiglan a kegyetlen gyilkosnak appeared first on .

Patrusev és Sullivan csütörtöki, az amerikai fél kezdeményezésére létrejött kapcsolatfelvételről pénteken számolt be honlapján az orosz biztonsági tanács. A két biztonságpolitikai illetékes második alkalommal tárgyalt egymással Joe Biden januári hivatalba lépése óta.

Január végén a felek a hadászati nukleáris támadófegyverek csökkentéséről megkötött Új START-szerződés hatályának meghosszabbítását és a biztonsági együttműködés egyéb kérdéseit vitatta meg. Az előző amerikai kormányzat nemzetbiztonsági tanácsadójával, Robert O’Briennel 2020 októberében Genfben tárgyalt Patrusev.

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő kilátásba helyezte, hogy Oroszország hamarosan nyilvánosságra hozza a válaszintézkedéseivel sújtott amerikaiak listáját. Ezzel azokra a legújabb szankciókra fog válaszolni, amelyeket az Egyesült Államok a Navalnij-ügy miatt vezetett be ellene. Zaharova emlékeztetett rá, hogy Moszkva korábban szándékosan nem tárta a nyilvánosság elé ezeket az ügyeket, de mivel az amerikai fél nagydobra verte a saját intézkedéseit, az orosz vezetés hamarosan hasonlóképpen fogja “megörvendeztetni” Washingtont.

The post Orosz és amerikai vezetők egyeztettek a hadászati stabilitásról appeared first on .

Saághy Flóra közölte, a megalapozott gyanú szerint a férfi vezetői engedélyét február 28-ig bevonták. A gyanúsított hétfőn megjelent a mórahalmi kormányablakban, hogy jogosítványát visszakérje. Az eljáró ügyintéző a kérést nem tudta teljesíteni, mivel az okmány még a rendőrségen volt. Ezt közölte is a férfival, aki erre indulatosan, dühösen reagált, és csak nagy nehezen távozott a hivatalból.

Ezután a gyanúsított egy közösségi portálon álnéven létrehozott, de saját fényképével ellátott profil alatt üzenetet tett közzé. Ebben a jogosítványával kapcsolatos intézkedésre szólított fel, különben – mint írta – “meg kell szurkálnia valakit”. Az üzenetben a férfi nevesítette is a kormányablak eljáró ügyintézőjét, akit meg is fenyegetett.

Az ügyészség a szökés, elrejtőzés, valamint a bűnismétlés veszélye miatt indítványozta a férfi letartóztatásának elrendelését egy hónapra. Az ügyészség azért is indokoltnak látja a kényszerintézkedést, mert a gyanúsítottal szemben hasonló, személy elleni erőszakos bűncselekmények elkövetése miatt két eljárás is folyik – tudatta az ügyész.

The post Erőszakkal próbálta visszaszerezni a jogosítványát, terrorcselekmény kísérlete miatt bűnhödhet appeared first on .

A tájékoztatás szerint Balogh János altábornagy vasárnap 0 órától szeptember 6-án 24 óráig fokozott ellenőrzést rendelt el Bács-Kiskun megye, Csongrád-Csanád megye és Győr-Moson-Sopron megye közigazgatási területére, a jogsértő cselekmények elkövetésének megelőzése, felderítése, illetve megszakítása érdekében.

The post Több megyében is fokozott ellenőrzést rendelt el az országos rendőrfőkapitány appeared first on .

Pirger Csaba az előzményekről azt közölte: a jelenleg 39 éves nőnek 2017-ben megszakadt az élettársi kapcsolata közös gyermekük apjával, mert az asszony rendszeresen alkoholt fogyasztott. Előfordult, hogy az üveget az akkor még csak ötéves fia rejtette el az anyja elől, aki ezért meg is verte őt.

A bíróság fiút az előzmények miatt az apánál helyezte el, de a nő is rendszeresen láthatta a fiát, ilyenkor azonban leittasodott, a szeszt gyakran nyugtatókkal együtt fogyasztotta. A szüleivel is számtalanszor összevitatkozott, a tettlegességig fajuló veszekedések miatt több alkalommal rendőri intézkedésre is szükség volt.

A nő tavaly tavasszal is a fia jelenlétében bántalmazta az édesapját, aki néhány hónap múlva meghalt, az agresszív, erőszakos nő pár nappal a haláleset után az akkor éppen megint nála lévő nyolcéves fiút hibáztatta ezért. Az ittas, hisztérikus állapotban lévő asszony a lakásban üldözte és ütötte a gyerekét, miközben azt hajtogatta, hogy megöli, közben az ezt megakadályozni próbáló nagymama is megsérült.

A fiú az őt üldöző anyja elől a fürdőszobába menekült, ahol a nő folyamatosan tovább fenyegette a megölésével. A gyereket vízbe akarta fojtani, ezért a kád csapját megeresztette, a fiút pedig a nyakánál szorongatta, hogy a fürdőkádba lökje, a gyerek csak a nagymama érkezésével tudott kimenekülni a szorításból.

A lakásban folytatódó üldözés és bántalmazás közben a nagymamának sikerült lefognia annyi időre a lányát, hogy a gyereket az utcára küldje segítségért. A félmeztelen, nyolc napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett fiú végül egy járókelőt állított meg segítséget kérve.

A Zala Megyei Főügyészség emberölés előkészülete és kiskorú veszélyeztetése miatt emelt vádat a nő ellen.

The post Szörnyű: meg akarta ölni nyolcéves fiát egy nagykanizsai nő appeared first on .

“Ezek semmi mást nem jelentenek, mint beavatkozást Oroszország belügyeibe. Egészében véve csak sajnálkozásunkat tudjuk kifejezni azzal kapcsolatban, hogy azok, akik ebben az esetben opponenseink, éppen ilyen, a kétoldalú kapcsolatokra abszolút romboló hatást gyakorló módszerekhez folyamodtak” – mondta a szóvivő, hozzátéve, hogy Moszkvának a Washingtonnal és Brüsszellel fennálló viszonya amúgy is “siralmas állapotban” van.

Peszkov “felháborítónak” nevezte azt az amerikai vádat, miszerint az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálatnak (FSZB) köze van Alekszej Navalnij ellenzéki politikus augusztusi “állítólagos megmérgezéséhez”. Felszólította az amerikai és az európai felet, hogy ha ennek az állításnak alátámasztására érvei és bizonyítékai vannak, akkor terjessze elő őket.

“Abszurdnak” és “alaptalannak” nevezte azokat a büntetőintézkedéseket, amelyeket a nyugati országok a Navalnij-üggyel kapcsolatban az orosz államapparátus és erőszakszervezetek több vezetője ellen bevezettek.

Egyúttal “hatástalannak” is nevezte a szankciókat, rámutatva, hogy azok az érintett magánszemélyek esetében gyakorlatilag csak “megkettőzik” azokat az orosz jogszabályokat, amelyek amúgy is megtiltják számukra, hogy külföldi kintlévőségekkel rendelkezzenek. Közölte, hogy Moszkva a szankciók nyomán sem kívánja megszakítani a kapcsolatait az európai és az amerikai rendvédelmi szervekkel, és mindent elkövet annak érdekében, hogy az orosz állampolgárok jogai ne sérüljenek.

Közölte, hogy a szakosodott állami szervek az orosz vezetés elé fogják terjeszteni a válaszintézkedésekre vonatkozó javaslataikat. Hangsúlyozta, hogy Moszkva be fogja tartani a kölcsönösség elvét az államközi kapcsolatokban, és ellenlépései az orosz állampolgárok érdekeit fogják szolgálni.

Az EU kedden négy orosz vezető ellen hirdetett szankciókat Navalnij letartóztatása miatt, az emberi jogok megsértésére hivatkozva. Ezután az Egyesült Államok is büntetőintézkedéseket léptetett életbe magánszemélyek, valamint 14 olyan jogi személy ellen, akiket/amelyeket biológiai és vegyi fegyverek gyártásával vádolt meg.

Marija Zaharova külügyi szóvivő a Vesztyi FM állami rádiónak nyilatkozva kifogásolta, hogy Washington a vegyi fegyverek elleni küzdelem harcosaként pozicionálja magát, holott nem semmisítette meg a készleteit úgy, ahogy szerinte Moszkva tette évekkel ezelőtt. Zaharova hangot adott álláspontjának, miszerint az Oroszország elleni szankciók bevezetésével az EU és az Egyesült Államok saját belső problémáiról, egyebek között a koronavírus okozta Covid-19 betegség elleni védekezésben megmutatkozó nehézségekről kísérelte meg elterelni a figyelmet.

Azt hangoztatta, hogy a Washington és Brüsszel közötti “vélt partnerség” csak a ruszofóbián alapul.

Leonyid Szluckij, az orosz parlamenti alsóház külügyi bizottságának elnöke ugyancsak a Vesztyi FM hallgatóságához szólva azt sürgette, hogy a nyugati szankciókra válaszul Oroszország állítsa le annak az üzem- és kenőanyagnak exportját, amelyet az ukrán hadsereg az ország délkeleti területeit ellenőrzésük alatt tartó szakadárok elleni harcban használ. Úgy vélekedett, hogy Moszkvának ezt már régen meg kellett volna tennie.

The post A Kreml szerint a Navalnij-botrány miatti szankciókkal Washington és az EU beavatkozott az orosz belügyekbe appeared first on .

A szárazföldi erők helikoptere Bingöl tartományból tartott a még keletebbre fekvő Bitlisbe, de fél órával a felszállást követően megszakadt vele a kapcsolat.

Az incidens pontos okáról egyelőre nincs információ. Sajtóbeszámolók szerint technikai hiba vagy rossz időjárási körülmény áll a szerencsétlenség hátterében, a támadás lehetőségét kizárták.

Az NTV török hírtelevízió úgy tudja, hogy tábornoki és főtiszti rendfokozatú katona is tartózkodott a légi járművön. Az értesülést hivatalos forrásból nem erősítették meg.

The post Lezuhant egy katonai helikopter Kelet-Törökországban, kilenc halott appeared first on .

A Digi24 hírtelevízió beszámolója szerint a 68 éves férfit és családját évekkel korábban kilakoltatták a tömbházlakásból. Az ingatlannal még 2008-ban kártalanította a bíróság egy büntetőperben azt a vállalatot, amelytől a túszejtő felesége sikkasztott.

A vállalat hétfőn két munkást küldött a lakásba, hogy elkezdjék a felújítási munkálatokat. A korábbi tulajdonos késekkel felfegyverkezve behatolt a lakásba, megkötözte a munkásokat, és maga értesítette a rendőrséget a túszejtésről. Cserében a lakás fölötti tulajdonjoga visszaállítását kérte.

Egy rendőrségi túsztárgyaló négy órán át próbálta meggyőzni a túszok elengedéséről. A rohamrendőrség akkor hatolt be a lakásba, amikor segélykiáltásokat hallott bentről. Ekkor azonban már mindkét munkást leszúrta. Egyikük a helyszínen, a másikuk a kórházba szállítás közben életét vesztette.

A rendőrök többször rálőttek a túszejtőre, őt is súlyos sebesülésekkel szállították kórházba. A rendőrség őrizetbe vette a túszejtő feleségét, akit cinkossággal gyanúsítanak.

Elrendelte Lucian Bode belügyminiszter a Bákó megyei rendőr-főkapitányság vezetőjének és helyettesének, valamint az oneşti-i rendőrség vezetőjének és helyettesének leváltását az Oneşti-en történt kettős gyilkosság miatt. A tárcavezető ugyanakkor ügyészségi vizsgálatot kér a rendőrségi beavatkozás ügyében szolgálati hanyagság miatt. Elmondása szerint a Bákó megyei rendőr-főkapitányság helyettes vezetője későn ment ki a helyszínre, mert alábecsülte az esemény fontosságát. “Bár az elkövető több ízben is azzal fenyegetőzött, hogy erőszakhoz fog folyamodni, nem rendelték el a törvény által előírt intézkedéseket. A megyei rendőr-főkapitányság vezetősége nem vett figyelembe minden rendelkezésére álló adatot, ugyanakkor nem tájékoztatta pontosan és teljes körűen a felettes szerveket további erőforrások mozgósítása érdekében” – fogalmazott. Bode kiemelte, az oneşti-i rendőrség vezetője és annak helyettese figyelmen kívül hagyta az elkövető múltbeli magatartásával kapcsolatos információkat, és nem dokumentálták megfelelően a korábbi fenyegetőzéseket. A miniszter szerint ugyanakkor nem volt megfelelő kommunikáció azok között, akik a parancsokat adták, így nem volt összehangolt az akció, és senki nem vállalta a felelősséget a történtekért.

The post Hullanak a fejek az oneşti-i kettősgyilkosság miatt appeared first on .

A Debreceni Regionális Nyomozó Ügyészség vádirata szerint az italozó életmódot folytató 48 éves rendőr rendszeresen szidalmazta, megalázó megjegyzésekkel illette, bántalmazta a feleségét. 2020. március 30-án a vádlott erőszakosan ki akarta venni – az általa korábban már megrongált – telefont felesége kezéből, majd az udvaron üldözte, és megpróbálta megszerezni tőle a közös bankszámlához tartozó bankkártyát is, a nő laptopját pedig eldobta – írták.

A sértett a fiához költözött, de a férje ezután is fenyegette, közölte, hogy rájuk gyújtja a házat és a feleségét a hajánál fogva húzza haza. 2020 júliusában a vádlott – bár felszólították, hogy az ingatlantól tartsa távol magát – a fia családi házának lakattal lezárt lemezkapuját gépkocsijával betörte, behajtott az udvarra, majd a felesége ajtaján dörömbölt. A cselekmény után a vádlott ismét felhívta a sértettet telefonon és azzal fenyegette meg, hogy másnap baltával és teherautóval fog visszamenni.

A rendőr emiatt előbb őrizetbe, majd letartóztatásba került, később bűnügyi felügyelet hatálya alatt állt, jelenleg szabadlábon védekezik. A vádlott hivatásos szolgálati jogviszonyát a rendőrség méltatlanság miatt időközben megszüntette – közölte a főügyészség.

The post Zaklatás miatt vádat emeltek egy volt rendőr főtiszt ellen appeared first on .

A jelentésben kiemelik: a leginkább támadott iparág 2020-ban a feldolgozóipar és az energetika, ezeket követte a pénzügyi és a biztosítási szektor. A bűnözők kihasználták azt is, hogy közel ötven százalékkal nőtt a gyártásban és az energetikában egyaránt létfontosságú ipari vezérlőrendszerek (ICS) sebezhetősége. A cég a jelentés adatait több mint 130 országban naponta több mint 150 milliárd biztonsági esemény vizsgálatára alapozta.

A világjárvány átalakította azt, hogy mit tekintünk kritikus infrastruktúrának, és ezt a támadók is felismerték. Számos szervezet először kényszerült a védekezés frontvonalába – függetlenül attól, hogy a koronavírussal kapcsolatos kutatás, az oltóanyaggyártás, az élelmiszerlánc vagy a védőfelszerelések gyártása a profilja – idézi a közlemény Nick Rossmannt, az IBM X Force, a kibertámadások felderítésével és az incidensek kezelésével foglalkozó szervezetének a vezetőjét.

A jelentés szerint a leggyakrabban hamisított márkák TOP10-es listáját olyan cégek vezetik, amelyek a távmunka alatti kapcsolattartáshoz kínálnak megoldásokat, például a Google, a Dropbox és a Microsoft. Ugyancsak a lista elején vannak az online kereskedelmi brandek, az Amazon és a PayPal, valamint a Youtube és a Facebook, amelyekre a hírfogyasztás miatt támaszkodtak az emberek tavaly. Meglepő módon a hetedik leggyakrabban hamisított márka 2020-ban az Adidas volt.

A jelentésből kiderül, hogy az áldozatok digitális környezetének legsikeresebb támadási módja a sérülékenységek keresése és kihasználása volt (35 százalék) tavaly – első alkalommal az évek során -, amelyet az adathalászat (31 százalék) követett.

A jelentés szerint az IBM által megfigyelt támadások 31 százaléka Európát érintette, itt volt a legtöbb zsarolóvírus által elkövetett támadás. Mindemellett Európában több belső fenyegetést észleltek, mint bármely más régióban, és kétszer annyi ilyen támadás történt, mint Észak-Amerikában és Ázsiában együttvéve – írták.

The post Kétszer annyi kibertámadás érte a járvány elleni küzdelemben részt vevőket tavaly appeared first on .