Biztonságpiac

Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök szerint irániak követték el a robbantást múlt pénteken az izraeli tulajdonban lévő teherhajón az Ománi-öbölben.

“Irán Izrael legnagyobb ellensége, és az egész térségben lesújtunk rá. Az irániaknak nem lesz atomfegyverük sem megállapodással, sem anélkül. Ezt mondtam Joe Biden barátomnak is” – nyilatkozott az izraeli miniszterelnök egy rádióműsorban, az amerikai elnökkel folytatott telefonbeszélgetésére is utalva. Izraelben a közszolgálati rádió, a 13-as kereskedelmi tévécsatorna és a Maárív című újság is a hajót ért támadásra adott izraeli válaszként írta le azokat a rakétatámadásokat, amelyet vasárnap este hajtottak végre a szíriai Damaszkusz közelében iráni célpontok ellen.

A tel-avivi székhelyű Ray Shipping cég tulajdonában álló, bahamai zászló alatt hajózó Helios Ray hajón pénteken történt máig ismeretlen eredetű robbanás, amely négy lyukat okozott a hajótesten, nem sokkal a merülési vonal felett. A teherhajó autókat szállított különböző Perzsa(Arab)-öbölbeli kikötőkbe. A robbanáskor éppen a szaúd-arábiai Dammámból hajózott ki, végcélja pedig Szingapúr volt.

Teherán hivatalosan nem kommentálta még a történteket. A Kajhan című keményvonalas iráni lapban “lehetségesnek” nevezték, hogy a Helios Ray “kémmisszión” volt a térségben, erre nézve azonban semmiféle bizonyítékot nem mutattak be. Kiemelték: elképzelhető, hogy “az ellenállási tengely egyik ága ütött rajta a hajón” – ezzel az iráni kormány által támogatott fegyveres szervezetek valamelyikére szoktak célozni.

A hajózás biztonságát Irán és a nyugati országok, különösen az Egyesült Államok és Nagy-Britannia között kialakult feszültség veszélyezteti a Perzsa(Arab)-öbölben és az öböl egyetlen vízi kijáratánál, a Hormuzi-szorosban, ahol a világ olajszállítmányainak ötöde áthalad. Az Egyesült Királyság 2019-ben két hadihajót küldött a térségbe, mert iráni erők lefoglaltak egy brit tankert.

The post Netanjahu szerint Irán áll az izraeli teherhajót ért robbanás mögött appeared first on .

Kilenc év fegyházbüntetés kiszabását kérte az ügyészség hétfőn a Szegedi Törvényszéken arra a szegedi jogászra, aki tavaly egy pisztollyal megpróbált kirabolni egy postát, majd két nap múlva ötezer forintot zsákmányolt egy virágboltból.

Az 52 éves férfit közfeladatot ellátó személy sérelmére fegyveresen elkövetett rablás kísérletével, fegyveresen elkövetett rablás, valamint lőfegyverrel visszaélés bűntettével vádolják. A más bűncselekmény miatt korábban felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt vádlott a lakás- és helyiséggazdálkodási csoportot vezette a hódmezővásárhelyi polgármesteri hivatalban. Tavaly márciusban köztisztviselői megbízatása azonban megszűnt, egy hónapig még megbízási jogviszonyban alkalmazták.

Miután felélte tartalékait, kétségbeesésében úgy döntött, hogy rablással szerez pénzt. Május 21-én egy már évtizedek óta engedély nélkül tartott pisztollyal ment az egyik szegedi postára, ahol csak három alkalmazott tartózkodott. A napszemüveget, szájmaszkot viselő férfi odalépett az egyik ügyfélablakhoz, a betárazott pisztolyt rászegezte az egyik alkalmazottra, és pénzt követelt A sértett a pénzes fiók kinyitására készült, de kihasználta a vádlott figyelmetlenségét, felállt, és a kolléganőivel együtt kirohant a hátsó ajtón az utcára, ahol segítséget kértek a járókelőktől. A vádlott ezt látva zsákmány nélkül kiment, majd a kerékpárjával hazatért.

A sikertelen rablás után két nappal a vádlott szájmaszkot viselve egy szegedi virágüzletbe ment be, ahol a korábbi rablásnál használt pisztolyt rászegezte a pult mögött álló nőre és felszólította, hogy adja át a bevételt. A sértett a pénztárgépből öt darab ezer forintos bankjegyet adott át a vádlottnak, és közölte, hogy több pénzt nem ad. Eközben az üzlet hátsó részében tartózkodó másik alkalmazott felhívta a segélyhívót. Ezt a vádlott is észrevette, és elsietett a helyszínről.

A rendőrök a vádlottat még aznap elfogták egy söröző teraszán, majd a lakásán a rablásokhoz használt fegyvert és a pisztolyhoz tartozó lőszereket is lefoglalták. Az ügyész a vádlott beismerő vallomása esetére kilenc év fegyházbüntetés kiszabására tett indítványt. A vádlott beismerte bűnösségét, Kóbor Jenő bíró azonban elutasította a vallomás elfogadását. A férfi korábban pszichiátriai kezelés alatt állt, gyógyszereket is szedett, de azt abbahagyta, a bűncselekmények elkövetésekor enyhe fokban korlátozott volt a beszámítási képessége. A bíró ezért szükségesnek tartotta igazságügyi szakértők meghallgatását.

The post Fegyveres rablás miatt állt bíróság elé Szegeden egy jogász appeared first on .

Egy év letöltendő és két év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte befolyással való üzérkedés és korrupció miatt Nicolas Sarkozy volt francia államfőt hétfőn a párizsi büntetőbíróság.

A volt köztársasági elnököt és ügyvédjét azzal vádolták, hogy meg akartak vesztegetni egy magas rangú bírót információkért cserébe. Nicolas Sarkozynek egyelőre nem kell börtönbe vonulnia, az ítélet ellen fellebbezhet. A jobboldali politikus és ügyvédje nem kommentálták a bíróság döntését az ítélethirdetést követően. Az exelnök ellen több eljárás is folyamatban van, de ez volt az első, amely bírósági szakaszba került, és az első alkalom az 1958 óta tartó V. köztársaság történetében, hogy korrupció gyanújával kellett egy volt államfőnek bíróság elé állnia.

A volt államfő telefonját a 2007-es győztes elnökválasztási kampányához Moammer el-Kadhafi néhai líbiai vezetőtől érkezett állítólagos támogatás ügyében indult nyomozás keretében 2014 elején lehallgatták. Az egyik lehallgatott telefonbeszélgetéséből kiderült, hogy a semmítőszék egyik magas rangú bírája, Gilbert Azibert egy másik, az úgynevezett Bettencourt-ügy nyomozásának részleteiről rendszeresen tájékoztatta a volt államfő ügyvédjét, Thierry Herzogot. Cserébe Sarkozy állítólag egy monacói kinevezés érdekében közbenjárását ígérte a bírónak.

A 2014 márciusában a sajtóban is közzétett telefonbeszélgetésekből az derült ki, hogy Sarkozy és ügyvédje azokról a rendőrségi ügyekről beszélt, amelyekben a volt államfő is érintett. Az ügyészségen akkor hat ilyen eljárás folyt, s ezeket a volt államfő sorra megtámadta a semmítőszéken, ahol Azibert ekkor bíróként dolgozott, s akitől a volt államfő információkat szeretett volna megtudni a várható döntésekről.

A megígért monacói posztot Azibert végül nem kapta meg, miután Nicolas Sarkozy – a felvételek szerint az utolsó pillanatban – meggondolta magát, és nem járt közben a bíró érdekében. A bizonyítékok szerint a volt államfő azért hátrált meg, mert ő és ügyvédje megtudták, hogy az álnéven regisztrált titkos mobiltelefonjaikat lehallgatja a rendőrség. Az ügyészség az ügy mindhárom szereplőjét egy korrupciós paktum megkötésével és befolyással való üzérkedéssel vádolta meg, az ügyvédet és a volt bírót hivatali titok megsértésével is gyanúsították, amit a bíróság bizonyítottnak látott.

Az ügyvéd és a bíró ugyanazt a büntetést kapta, mint a volt elnök, ügyvédjét plusz büntetésként öt évre elítélték a hivatása gyakorlásától. Nicolas Sarkozy a perben gyalázatosnak nevezte és tagadta az ellene felhozott vádak mindegyikét. A politikától visszavonult, de a jobboldalon továbbra is befolyásosnak számító volt elnök korábban úgy vélte, hogy az igazságszolgáltatást a lejáratására használják fel politikai ellenfelei.

A volt elnök úgy látta, törvénytelen, hogy az ügyvédjével folytatott telefonbeszélgetéseit bizonyítékként használják fel ellene egy peres ügyben. Az ennek megakadályozására irányuló kereseteit azonban a fellebbviteli bíróságon és a semmítőszéken is elutasították. Az ügyészség ugyanis a felvételek alapján látta bizonyítottnak a korrupciós szándékot. Nicolas Sarkozy 2007 és 2012 között volt Franciaország elnöke, 2016 végén teljesen visszavonult a politikai élettől. Március 17-én egy másik ügyben is bíróság elé kell állnia, amely a 2012-es vereséggel végződött elnökválasztási kampánya túlköltekezését érinti.

The post Börtönbüntetésre ítélték Nicolas Sarkozyt korrupció miatt appeared first on .

Az Európai Unió négy magas rangú orosz tisztviselőt vesz fel az uniós tagállamok külügyminiszterei által az Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus elítéléséért és bebörtönzéséért felelősökkel szemben egy hete jóváhagyott szankciós listára – közölték diplomácia források.

Innformációk szerint a hivatalosan keddtől érvényes korlátozó intézkedések listáján Alekszandr Kalasnyikov, az oroszországi Büntetés-végrehajtási Szolgálat vezetője, Alekszandr Basztrinkin, az orosz Nyomozó Bizottság vezetője, Igor Krasznov főügyész, valamint Viktor Zolotov, az orosz Nemzeti Gárda igazgatója szerepel. Az intézkedések között utazási tilalom és vagyoni eszközök befagyasztása szerepel.

Az uniós tagországok külügyminiszterei személyes révétel mellett egy hete zajlott tanácskozásukon jutottak megállapodásra arról, hogy szankciókat vezetnek be mindazokkal szemben, akik felelősek Navalnij orosz ellenzéki politikus elítéléséért és bebörtönzéséért.

Navalnij Vlagyimir Putyin elnök legismertebb bírálója. Augusztus 20-án, miután ellenzékiekkel tárgyalt és korrupcióellenes leleplező videót forgatott Szibériában, rosszul lett és kómába esett a Tomszk-Moszkva repülőjáraton. A szervezetéből vett minták alapján a német hadsereg vegyifegyver-szakértői kimutatták, hogy az ellenzéki politikust az egykori Szovjetunióban kifejlesztett, novicsok típusú harci idegmérgek egyik fajtájával mérgezték meg.

The post Az EU négy orosz tisztviselőt vesz fel a Navalnij-üggyel összefüggésben bevezetett szankciós listára appeared first on .

Mianmarban a fegyvertelen tüntetők elleni fegyverhasználattal a biztonsági erők semmibe vették a nemzetközi jogot, az elkövetőket felelősségre kell vonni – jelentette ki az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője a Mianmarban vasárnap tartott tüntetések véres oszlatására reagálva.

Josep Borrell közleményében kijelentette, a katonai vezetőknek azonnal le kell állítaniuk az erőszakot és lehetővé kell tenniük a lakosság számára, hogy szabadon gyülekezzen és nyilvánítsa ki véleményét. Az Európai Unió határozottan kiáll Mianmar bátor, demokráciát védő népe mellett – jelentette ki. Az uniós diplomácia vezetője továbbá közölte: az Európai Unió hamarosan intézkedéseket hoz e fejleményekre reagálva.

Mianmar három városában, a déli Daveiben, Mandalajban és Rangunban a vasárnapi tüntetések oszlatásakor a rendfenntartók a hanggránátok és a vízágyú mellett éles lőszert is bevetettek, tizennyolc embert agyonlőttek, sokakat pedig megsebesítettek.

Mianmarban egy hónapja keletkezett káosz azt követően, hogy a hadsereg magához ragadta a hatalmat, s őrizetbe vette az ország de facto vezetőjét, Aung Szan Szú Kjít, valamint pártja, a Nemzeti Liga a Demokráciáért (NLD) irányítóit. A katonaság azt állítja, hogy a tavalyi választáson az NLD csalással nyert. Azóta rendszeresek a tiltakozások a katonai puccs ellen, a hatóságok nem képesek megakadályozni a mindennapos tüntetéseket és a polgári engedetlenségi mozgalmat. A rendőrség több alkalommal is éles lőszerrel próbált oszlatni.

A hatalomátvétel, amely közel ötvenéves katonai uralom után megakasztotta a mianmari demokratikus reformokat, több százezer tüntetőt vitt az utcákra. A nyugati országok közül több korlátozott szankciókat vezetett be a rezsim ellen.

The post Borrell: nemzetközi jogot sért Mianmar a fegyvertelen tüntetők elleni fegyverhasználattal appeared first on .

A brit legfelsőbb bíróság pénteki végzése szerint nem térhet haza az a fiatal brit nő, aki hat éve, még gyerekként két barátnőjével Nagy-Britanniából Szíriába utazott, és ott csatlakozott az Iszlám Állam nevű dzsihadista terrorszervezethez.

Az akkor 15 éves Shamima Begum és két barátnője, a szintén 15 éves Amira Abase és a 16 esztendős Kadiza Sultana 2015 februárjában a londoni Gatwick repülőtérről kíséret nélkül Törökországba utazott, onnan átjutottak Szíriába és ott csatlakoztak mindhárman az Iszlám Államhoz. Sultana egy légitámadásban meghalt, Abase sorsa nem ismert. Sajid Javid akkori brit belügyminiszter 2019 februárban megvonta a brit állampolgárságot a jelenleg 21 éves, Londonban született Begumtól, abból a feltételezésből kiindulva, hogy Begum édesanyja brit-bangladesi kettős állampolgár, és az ő révén lányának is van a brit mellett bangladesi állampolgársága.

Az 1981-ben kelt brit állampolgársági törvény lehetővé teszi a brit állampolgárság megvonását, ha a mindenkori belügyminiszter úgy ítéli meg, hogy ez a lépés a közjó érdekében áll. A brit kormány ugyanakkor a London által is aláírt nemzetközi jogi kötelezettségek alapján senkit nem tehet hontalanná, vagyis a brit állampolgárság nem vonható meg olyanoktól, akiknek nincs más állampolgárságuk. A bangladesi kormány már Javid tavalyelőtti határozatának másnapján közölte Londonnal, hogy Begum nem bangladesi állampolgár, és nem utazhat be Bangladesbe.

Begum jogi képviselője ezután keresetet nyújtott be a londoni fellebbviteli bírósághoz annak elérésére, hogy a fiatal nő visszatérhessen Nagy-Britanniába, és rendezett körülmények között, jogi úton követelhesse vissza brit állampolgárságát. A bírói fórum tavaly júliusi határozatában helyt adott a keresetnek, kimondva, hogy Begumnak Szíriából nem volt lehetősége megfelelő jogorvoslatra a miniszteri döntés ellen. A végzés szerint a nő hazatérhet Nagy-Britanniába, és bírósági eljárást kezdhet állampolgárságának helyreállítása végett.

A brit belügyminisztérium fellebbezést nyújtott be, és a legfelsőbb bíróság öttagú eljáró tanácsa egyhangú pénteki döntésével a minisztériumnak adott igazat, megtiltva, hogy Begum hazatérjen, és brit bíróságon indítson pert állampolgárságának visszaadásáért. Az indoklás szerint az igazságos jogi eljáráshoz fűződő jog nem ír felül más kritikus jelentőségű meggondolásokat, köztük a közbiztonság fenntartásának kormányzati kötelmét.

Begum jelenleg egy kelet-szíriai menekülttáborban él, fegyveres őrizet alatt. A fiatal nőt a The Times című konzervatív brit napilap kutatta fel és készített vele óriási vihart kavaró interjút 2019 februárjában. Begum, akinek ügye azóta is a brit sajtó figyelmének középpontjában áll, az interjúban elmondta: Szíriában férjhez ment az Iszlám Állam egy holland fegyvereséhez, akitől két gyermeke született, de mindkettő meghalt, főleg alultápláltságból eredő betegségekben. Begum az interjú készítésének idején harmadik terhességének kilencedik hónapjában járt, és nem sokkal később fia született, aki azóta szintén meghalt.

A brit legfelsőbb bíróság pénteki döntésének komoly precedensjelentősége van, mivel a brit kormány eddig 150 embertől vonta meg a brit állampolgárságot nemzetbiztonsági okokból.

The post Nem térhet haza az Iszlám Állam-tagsága miatt brit állampolgárságától megfosztott nő appeared first on .

Az orosz katonákat az amerikai fél figyelmeztette négy-öt perccel a Szíriában végrehajtott légicsapás előtt – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter.

A Pentagon korábban közölte, hogy az Egyesült Államok Joe Biden felhatalmazásával légicsapásokat hajtott végre csütörtökön Szíriában a Katáib Hezbollah és a Katáib Szejjid as-Suhadá Irán-barát milícia létesítményeire. A támadás következtében a fegyveres csoportok 17-22 tagja vesztette életét, különböző források szerint. Ez válasz volt arra, hogy február 15-én az észak-iraki Erbílben található amerikai bázist rakétatámadás érte, amelyben egy, az amerikai hadsereggel szerződésben álló nem amerikai állampolgár meghalt, több amerikai pedig megsebesült.

Lavrov elmondta, arra készül, hogy rákérdezzen az amerikaiaknál, meddig kívánnak még Szíriában tartózkodni. Megismételte Moszkva álláspontját, miszerint az amerikai jelenlét az arab országban illegitim. Az orosz diplomácia vezetője azzal vádolta meg Washingtont, hogy kijátssza a “szeparatista kártyát” Szíriában, és még a humanitárius válság enyhítését és a helyreállítást is akadályozza az általa ellenőrzött területeken. Kifogásolta, hogy az amerikaiak olajat termelnek ki Szíriában.

“Vannak kommunikációs csatornáink az amerikaiakkal. A katonák vonalán ez a konfliktusmegelőzés (.), de a politikai-diplomáciai vonalon nagyon fontos lenne felújítani a kapcsolatokat. Bízunk benne, hogy az új kormányzat hamarosan kialakítja csapatait erre a célra” – mondta.

Marija Zaharova, az orosz külügymisztérium szóvivője határozottan elítélte a péntekre virradóra végrehajtott amerikai légicsapásokat, valamint Szíria szuverenitásának és területi épségének tiszteletben tartására szólította fel Washingtont. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője közölte, hogy Moszkva figyelemmel kíséri a szíriai fejleményeket és folyamatos kapcsolatban áll Damaszkusszal.

Lavrov, aki pénteken fogadta Mohammad Haníf Atmar afgán külügyminisztert, közölte, hogy Moszkva érdekelt az Afganisztánról zajló párbeszéd folytatásában Washingtonnal. Mint mondta, a rendezési tárgyalások sikerének érdekében Oroszország fenn fogja a kapcsolatokat az olyan kulcsszereplőkkel, mint az Egyesült Államok, Kína, Pakisztán, India, Irán és a közép-ázsiai országok.

Az orosz diplomácia vezetője kifejezte készségét a “moszkvai formátumú” rendezési tárgyalások felújítására. Közölte, hogy Moszkva tájékoztatta Kabult a kormányellenes tálibokkal történt kapcsolatfelvételeiről. Lavrov segítséget ajánlott fel Afganisztánnak a kábítószer-kereskedelem elleni harchoz.

The post Lavrov: az orosz katonákat figyelmeztették az amerikai légicsapás előtt appeared first on .

Korábbi évkönyveinkben a magán- és a közbiztonsági ágazat 188 kiváló képviselőjét interjúvoltuk meg, volt, akikkel többször is készítettünk interjút. A Biztonságpiac.hu létrehozásának tízéves évfordulóján kézenfekvő volt, bár a terjedelmi korlátok nem engedték meg, ha nem is mindenkit, de jónéhányukat megkérdezzünk az eltelt évtized tapasztalatairól.

Jelentős siker, hogy a magánbiztonság mára önálló tudományterületté vált, amelyet a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) tanszékének létrejötte, az ott zajló mesterképzés is igazol – mondta lapunknak a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara (SZVMSZK) korábbi elnöke, jelenlegi alelnöke. Német Ferenc szerint számos kedvező folyamat indult el a hazai vagyonvédelmi piacon, azonban a vagyonőrök presztízse még jócskán elmarad attól, amilyet egyébként megérdemelnének.

— Hogyan értékeli a magyarországi vagyonvédelmi piac elmúlt tízéves fejlődését?
— A hazai piacon több irányban is átrendeződés kezdődött ebben az időszakban. Egyfelől elindult egy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) által vezényelt tisztulási folyamat, amely főként a számlázási trükközések felderítésére, kiszűrésére irányult. Ennek következtében a nyomott vállalási árak mára kezdenek eltűnni a piacról. Fontos megjegyezni, hogy bár sokan nem így látják, de nagy szükség volt a rezsi­óradíj bevezetésére, amely a közbeszerzések esetében jogszabályban rögzített árat jelent. Ez pedig már gazdasági átrendeződést is generált. A munkaerőpiacon eközben azt láthattuk, hogy a jó vagyonvédelmi szakemberek vagy külföldre mentek dolgozni, vagy cégvezetők lettek. Míg korábban tömegével voltak kiváló munkaerők az ágazatban, ez mostanra fellazult.
Régebben szintén jellemző volt, hogy különböző rendvédelmi szervezetektől érkeztek szakemberek a vagyonvédelem területére, ma ez is jóval árnyaltabb képet mutat. Az ágazatban ezalatt szakmailag is sok minden megváltozott, így például a kormány igyekezett egy mederbe terelni a rendészeti területeken dolgozókat (halőrök, vadőrök, közterületfelügyelők stb.), de napjainkban például az önkormányzati rendészetekkel is szoros szimbiózisban dolgoznak a vagyonvédelmi cégek. Nagy szakmai sikerként értékelem, hogy a tíz éve még csak a Rend­őrtiszti Főiskola közrendvédelmi tanszékének altagozataként megjelenő magánbiztonsági ágazat mára önálló tanszékké nőtte ki magát a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen, és nem is csak alapszakként, hiszen a mesterképzés is elindult ezen a tudományterületen, az első doktorik már készülnek. Összefoglalva: a tudás, képzettség szempontjából még jobban kinyílt az olló, vagyis azok, akik felsőbb vagy vezető pozícióban dolgoznak ezen a területen, egyre komolyabb tudással rendelkeznek. Ezzel szemben az alsóbb szinteken még az is nehézséget jelent, hogy a cégek válogathassanak, kiválaszthassák az adott vagyon­őri munkára alkalmas munkaerőt.

— A szakma tisztulásának látja a piaci konszolidációt?
— Ki kellett derüljön, hogy az elmúlt húsz évben gyakran nagyon nagyra hízó cégek mögött nem minden esetben volt teljesen jogszerű a tevékenység. A hatóságok szerencsére mindezt rendbe teszik, tették. Az is látható, hogy a cégek szakmailag ugyan felkészültek voltak a legkülönfélébb feladatokra, hiszen nagy számban érkeztek rendészeti szakemberek a piacra, azonban a pénzügyi tudás hiánya sok problémát okozott. A vagyonvédelemben nem jellemző, hogy közgazdász professzorok túl gyakran kopogtatnának a biztonsági cégeknél. Eközben maguk a vállalkozások legtöbbször azt sem tudják megindokolni, hogy miért kerül annyiba a szolgáltatás, a szakmai tudás, amennyibe, sokáig csak protekcióval és személyes kapcsolatokon keresztül lehetett boldogulni, ha a piaci növekedés volt a szempont. Részben ennek is következménye, hogy a nagy külföldi cégek kivonultak a piacról, mivel nem tudták a mindennapi versenyben tartani ezt a fajta „rugalmasságot”. Ráadásul a hazánkban jelen lévő külföldi tulajdonú nagyvállalatok, kereskedelmi láncok már csak azért is magyar vagyonvédelmi céggel dolgoznak, sokszor szürkén foglalkoztatva az őröket, mert külföldön ilyen árszinten már nem lehet ezeket a szolgáltatásokat igénybe venni. Véleményem szerint ha a NAV kiterjeszti az ellenőrzéseket arra, hogy a megbízási díjból egyáltalán kigazdálkodható-e legalább a munkabér és annak járulékai, és ez a megbízó részéről irányulhat-e a bérek, járulékok megfizetésének elkerülésére, akkor sokat javulhat a helyzet, és még nagyobb tisztulás várható.

— Ön szerint milyen a vagyonvédelmi ágazat megítélése hazánkban?
— Óriási kudarcnak tartom, hogy a vagyonvédelmi szakma nem érte el azt a presztízst, megbecsülést, ami egyébként járna neki. A koronavírus-járvány alatt, illetve a karanténidőszakot követően számtalan fórumon megköszönték valamennyi rendőr, katona, egészségügyi és kereskedelmi dolgozó munkáját, tegyük hozzá teljesen megérdemelten. Azonban a vagyonőröket senki sem említette, pedig ők álltak a járvány idején is a kormányhivatalok ajtajában, az áruházakban, kereskedelmi egységekben, ők biztosították a tömegközlekedési járművek biztonságos működését. A köszönöm szó nem túl drága dolog, de az iparág ezt az egyetlen szót sem tudta kicsikarni. Én személy szerint köszönöm minden a szakmában dolgozónak a helytállását és kitartását. A vagyonőrök a rend és a biztonság „serpái”: amikor bekövetkezik a baj, akkor kiérkezik a helyszínre a TEK, a mentők, a rendőrség stb. De amíg ezek a szervek nem érnek ki a helyszínre, a vagyonőrök állnak helyt a stadionokban, az utcákon, a rendezvényeken. Ezért pedig hatalmas köszönet illetné meg őket.

— Véleménye szerint milyen mértékű kárt okozott a piacon a járványhelyzet?
— Igaz, hogy a rendezvények elmaradásával e területen megszűnt az igény az élő erős szolgálatra, de ne felejtsük el, hogy a vállalatok telephelyeit akkor is őrizni kellett, sőt a kereskedelmi egységekben még nőtt is a munkaerőigény. Úgy vélem, az ország teljes vagyonőri állományát tekintve nem lehet sokkal több öt százaléknál azoknak az aránya, akiknek a járványhelyzet miatt el kellett hagyniuk a pályát. Ezzel párhuzamosan egy olyan tendencia is kialakult, hogy a járvány miatt Nyugat-Európából tömegesen érkeztek haza a magyar munkavállalók, akik többek között a vagyonvédelemben próbáltak elhelyezkedni, így egy rövid időre munkaerő-túlkínálat is mutatkozott a piacon. Ezzel kapcsolatban az is gondot jelentett, hogy a megbízók sok esetben nem biztosították a szükséges és megfelelő védőfelszereléseket, amelyeket a vagyonvédelmi vállalkozásoknak maguknak kellett beszerezniük. A megbízók legtöbbször csúcsszínvonalú munkát várnak el, miközben színvonal alatti körülményeket biztosítanak.

— Ön három éve alelnökként segíti az SZVMSZK munkáját, miután tíz évig irányította a szervezetet. Nem hiányzik a poszt?
— Hálás vagyok a sorsnak, hogy már nem én vagyok a kamara elnöke, mivel a mostani vezetésnek olyan mennyiségű ütközést, konfrontációt kell kiállnia, amit én már nem vállalnék. A tíz év alatt háromszor választottak meg elnöknek, ezalatt négy miniszterünk volt, számtalan változást átéltünk, de a mindennapos harcnak is van határa, és most olyan emberre volt szükség a kamara élén, akinek van lelkiereje ezekhez a csatákhoz.

The post Körkérdés az elmúlt tíz évről: A vagyonőrök a rend és a biztonság „serpái” appeared first on .

A Tatabányai Törvényszék első fokon 17 év fegyházbüntetésre ítélt egy tatai férfit, aki késsel és baltával megölte a feleségét – közölte a Komárom-Esztergom Megyei Főügyészség.

Borbély Veronika helyettes sajtószóvivő tájékoztatása szerint a férfi a bűncselekmény elkövetése előtt három héttel vette feleségül az áldozatot. Azt tervezték, hogy az asszony a gyermekeivel a férfi tatai ingatlanába költözik, hogy egy családként éljenek.

A nő 2019. augusztus 31-én meglátogatta a férfit, és onnan másnap délután szándékozott elmenni. Az elkövető másnap minden előzmény és ok nélkül egy baltával többször fejbe ütötte a feleségét, majd egy vadászkéssel három alkalommal mellkason szúrta. Az áldozat a helyszínen életét vesztette.

A Tatabányai Törvényszék előkészítő tárgyalásán 17 fegyházbüntetésre ítélte a férfit. A döntés nem jogerős, mert az ügyész súlyosításért, a védő és a vádlott enyhítésért fellebbezett.

The post Tizenhét év fegyházra ítélték a feleségét megölő tatai férfit appeared first on .

Felkerült a sajtóban Vlagyimir Putyin orosz elnök “szakácsaként” emlegetett Jevgenyij Prigozsin üzletember az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) körözési listájára, az elfogásához vezető információkért 250 ezer dollár nyomravezetői díjat ajánlottak – írta a The Moscow Times című orosz napilap.

Az FBI azzal vádolja az üzletembert, hogy a 2016-os amerikai választásokba és belpolitikába való beavatkozást célzó online kampányt folytató, Internetkutató Ügynökség nevű szentpétervári “trollfarm” támogatásával “az Egyesült Államok megkárosítására szövetkezett”. “Állítólag felügyelte és jóváhagyta a politikai és választási beavatkozási műveleteket, amelyeknek része volt az amerikai szerverkapacitás vásárlása, fiktív online személyiségek százainak létrehozása, illetve lopott amerikai személyazonosságok felhasználása” – emelte ki közleményében az ügynökség.

Az orosz elnökhöz közel álló oligarcha boszorkányüldözésnek nevezte ezt az intézkedést, s kijelentette, bűnbakként kezelik annak érdekében, hogy így tereljék el a figyelmet az Egyesült Államok belső válságairól. “Az amerikai társadalmat súlyos problémák terhelik: oligarchák és politikusok, akik kifosztják a költségvetést” – írta a Telegram-csatornáján.

Prigozsint sajtóforrások külföldön végrehajtott zsoldos- és internetes dezinformációs akciókkal hozták összefüggésbe. Azért nevezik Putyin szakácsának, mert Concord nevű catering cége rendezi a vacsorákat a Kreml számára. Az FBI figyelmeztetett: Prigozsint szoros szálak fűzik Indonéziához, Katarhoz és Észtországhoz is, így akár még a külföldre menekülése is elképzelhető. Az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda tizenhárom orosz állampolgárt vett fel a körözési listájára a 2016-os elnökválasztásba való beavatkozások miatt.

The post Felkerült “Putyin szakácsa” az FBI által körözött személyek listájára appeared first on .

Részben beismerő vallomást tett a csepeli buszon késelő férfi: elmondta, az SZFE-maszk miatt támadt a nőre.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) pénteken a rendőrségi honlapon azt írta: a XXI. kerületi Szent Imre téren, a buszon csütörtökön 7 óra 40 perckor egy férfi késsel megsebezte egy másik utas arcát. A mentők kórházba vitték a nőt, aki nyolc napon belül gyógyuló sérülést szenvedett.

A BRFK a bűncselekmény felderítésére nyomozócsoportot hozott létre, az elkövető felkutatására hajtóvadászatot indított. A rendőrök a bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható férfit pár órán belül azonosították, Ó. Bence ellen elfogatóparancsot adtak ki.

A rendőröknek nyolc órán belül sikerült elfogniuk a 37 éves férfit, akit közösség tagja elleni erőszak és súlyos testi sértés kísérlet megalapozott gyanúja miatt hallgattak ki, őrizetbe vették, és előterjesztést tettek letartóztatására.

A férfi részben beismerő vallomást tett, a kihallgatásán azzal indokolta tettét, hogy a nő olyan jelképet ábrázoló maszkot viselt, amellyel nem szimpatizál – olvasható a BRFK közleményében.

The post Az SZFE-maszk miatt támadt a nőre a csepeli buszon késelő férfi appeared first on .

A koronavírus-világjárvány okozta gazdasági válság ellenére is rekordot döntöttek tavaly a globális védelmi kiadások, az európai NATO-tagországok azonban még mindig nem teljesítik a szövetség által a hazai össztermék (GDP) 2 százalékában meghatározott védelmi költségvetési minimumot – áll a londoni Stratégiai Tanulmányok Nemzetközi Intézetének (IISS) éves jelentésében.

A patinás hadászati-védelmi kutatóintézet által a világ védelmi kapacitásairól és katonai egyensúlyi helyzetéről összeállított idei elemzés (Military Balance 2021) kimutatja, hogy a globális védelmi kiadások reálértéken 3,9 százalékkal 1830 milliárd dollárra emelkedtek 2020-ban. Az 524 oldalas tanulmány szerint továbbra is az Egyesült Államok költi messze a legtöbbet védelemre: az amerikai katonai költségvetés tavaly a védelmi célokra fordított globális összeg 40,3 százalékát tette ki.

Ázsiában is folytatódott a védelmi kiadások emelkedése, bár az előző évinél valamivel lassabb ütemben: az ázsiai országok katonai célokra 4,3 százalékkal többet költöttek 2020-ban, mint 2019-ben. Tavalyelőtt 4,6 százalékkal emelkedtek a földrész védelmi kiadásai. Az IISS londoni elemzői kiemelik ugyanakkor, hogy Ázsia részaránya tíz év alatt meredeken emelkedett: 2010-ben az ázsiai gazdaságok az akkori globális védelmi kiadások 17,8 százalékát adták, ez az arány azonban tavaly már 25 százalék volt.

Az emelkedéshez Kína járult hozzá a legnagyobb mértékben. A kínai védelmi költségvetés 2020-ban 5,2 százalékkal nőtt, és ez nominálértéken számolva nagyobb kiadásnövekedést jelentett, mint amennyivel az összes többi ázsiai ország katonai ráfordításai emelkedtek tavaly – áll a londoni elemzőműhely éves jelentésében. A tanulmány kiemeli, hogy az amerikai és a kínai védelmi költségvetés tavalyi emelkedése a globális katonai kiadások éves növekedésének csaknem a kétharmadát adta.

Az IISS csütörtöki jelentése szerint az 1830 milliárd dolláros tavalyi globális védelmi ráfordítás a világgazdasági szintű GDP-érték 2,08 százaléka volt a 2019-ben mért 1,85 százalék után. Az európai NATO-országok együtt számolt védelmi kiadásai azonban továbbra sem érték el a szövetség által célként kitűzött két százalékos GDP-arányos minimumot, annak ellenére sem, hogy a koronavírus-válság miatt a 28 európai NATO-tagállam együttes hazai össztermékének értéke a kutatóintézet becslése alapján átlagosan 7 százalékkal csökkent tavaly.

A londoni elemzőközpont számításai szerint az európai NATO-tagországok hazai össztermékük átlagosan 1,64 százalékát költötték védelemre 2020-ban, bár ez is növekedést jelent: 2014-ben ez az arány 1,25 százalék, 2019-ben 1,52 százalék volt.

Az IISS tanulmánya kiemeli, hogy az európai NATO-tagországok védelmi kiadásai reálértéken számolva tavaly csaknem 20 százalékkal meghaladták a 2014-es szintet, és a hazai össztermékhez mért kiadási arány 2020-ban a legmagasabb volt 2009 óta.

The post A koronavírus-válság ellenére is rekordot döntöttek tavaly a védelmi kiadások appeared first on .

Korábbi évkönyveinkben a magán- és a közbiztonsági ágazat 188 kiváló képviselőjét interjúvoltuk meg, volt, akikkel többször is készítettünk interjút. A Biztonságpiac.hu létrehozásának tízéves évfordulóján kézenfekvő volt, bár a terjedelmi korlátok nem engedték meg, ha nem is mindenkit, de jónéhányukat megkérdezzünk az eltelt évtized tapasztalatairól.

Indokolt lenne egy kifejezetten csak a magánbiztonsági ágazat felügyeletével foglalkozó hatóság felállítása, amely tevékenységével hozzájárulhatna az ágazatban erősen jelen lévő költségvetési csalások háttérbe szorításához – jelentette ki megkeresésünkre Nádas Mihály, a Vagyonvédelmi Szakszervezetek Szövetségének elnöke.

— Mit tart a magánbiztonsági ágazat legnagyobb eredményének az elmúlt tíz évben?
— Számos sikert könyvelhettünk el. A munkavállalókra nézve az elmúlt tíz év legnagyobb eredményének a kötelező kamarai tagság megszüntetését tartom. Kezdeményezésünkre az EU megállapította, hogy az Mt. hatálya alá tartozó munkavállaló biztonsági őrök kötelező kamarai tagsága ellentétes az EU Alapokmányával, ezért a kormány 2011. december 31-ével ezt a kötelezőséget törvénnyel eltörölte.
Az ágazat legnagyobb szakmai sikere a bevezetett szolgáltatási rezsióradíj, aminek hatására a közbeszerzések területén emelkedőben vannak a megbízási díjak. A szabályozás nagy hibája, hogy nem érinti az ágazat jelentős részét, ezért a vállalási díjak is alacsonyabbak. A munka törvénykönyve szabálya szerint a munkáltatói és munkavállalói érdekképviseletet tömörítő Magánbiztonsági Ágazati Párbeszéd Bizottságnak kellett volna egyeztetnie a kollektív szerződésről, és amint erről megszületik a megegyezés a bizottságon belül, akkor azt kiterjeszthették volna az egész ágazatra, és egyidejűleg meghatározták volna a szolgáltatási rezsióradíj minimális mértékét. Az ágazatért felelős minisztertől ezt követően kérhették volna az ágazati rezsióradíj kihirdetését.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karán elindított felsőfokú magánbiztonsági és magánnyomozói képzés nagy sikernek tekinthető, általa létrejött a magánbiztonsági ágazat tudományos, kutatási és képzési bázisa.
Az ágazat érdekvédelmi és érdekképviseleti szervezetei között az elmúlt két-három év alatt kialakulóban van egy szoros szakmai egyeztetés a szakma további fejlődése érdekében. Mindezen pozitív változás ellenére az a véleményem, hogy komolyabban kellene venni a vagyonvédelmi törvény preambulumában foglaltakat. Ágazatunkban ugyanis az országos átlagot meghaladó a jogsértő vállalkozói tevékenység. A magánbiztonsági ágazatban fordulnak elő leggyakrabban foglalkoztatási szabálytalanságok és költségvetési csalások, amelyek az ágazat törvényben meghatározott eredeti céljával és rendeltetésével igencsak ellentétesek.

— Ön szerint melyek a legégetőbb, megoldást sürgető feladatok a hazai magánbiztonsági ágazatban?
— A szakszervezet azt látná járható útnak, ha a vagyon­őrök kötelező továbbképzését egy központilag meghatározott követelményrendszer, tananyag alapján, munkáltatói hatáskörben végeznék el, amit természetesen szigorúan ellenőriznének. A munkáltatónak a munkavédelmi törvény 54., 55., 56. paragrafusa értelmében amúgy is kötelessége rendszeres, illetve soron kívüli oktatásban részesíteni a munkavállalót, még a vagyonvédelmi törvényben foglalt változásokat is. A legtöbb munkáltató törvénykövető módon évente több alkalommal is oktatja dolgozóit.
Általános tapasztalat, hogy a vagyonvédelemmel foglalkozó társaságok tömegei végzik cégtemetőkben. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a legnagyobb köztartozásokat felhalmozó cégeket tartalmazó feketelistáján is nagy számban találunk magánbiztonsági tevékenységet folytató vállalkozásokat. A vagyonvédelmi szolgáltatásokat nyújtó cégek munkatársai sok esetben fejlett biztonsági rendszereket működtetnek, érzékeny üzleti információkat birtokolnak, és személyes adatokat kezelnek. E körülményeknek a magánbiztonsági piac szereplői körének viszonylagos stabilitását kellene eredményezniük, szemben a mai állapotokkal. Az ágazat hatékonyabb hatósági ellenőrzésén túl a visszaélések megelőzését, a piac megtisztulását, illetve a magánbiztonsági ágazat szakmai színvonalának emelését szolgálná a részleges profilkényszer visszaállítása. E szerint a vagyonvédelmi cégek fő tevékenysége a vagyonvédelmi szolgáltatásnyújtás lenne, és melléktevékenységként bármivel foglalkozhatnának. Véleményünk szerint az elmúlt évek tapasztalatai fényében kijelenthető, hogy a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény (Szvmt) megalkotásakor hiba volt a profilkényszer eltörlése.
Köztudomású, hogy az alvállalkozói láncolatok megszüntetése óta a munkaerő-kölcsönzés intézményével visszaélve játsszák ki a munkajogi szabályozást és az adókötelezettséget. A tapasztalat azt mutatja, hogy a fő profilú, állandó munkaerővel rendelkező, stabil cégek szolgálják a megrendelők, a munkavállalók és végső soron az egész társadalom érdekeit. Az átmeneti jelleggel jelentkező nagyobb munkaerőigényt – például rendezvények biztosítása – más „fő profilú” cégek alvállalkozóként történő bevonásával lehet áthidalni, tekintettel arra, hogy csak az alvállalkozói láncolatok, nem pedig maga az alvállalkozás tiltott.
Meggyőződésünk, hogy a munkaerő-kölcsönzők alkalmazása a különböző visszaéléseken túl komoly biztonságkockázati tényező, és kizárásuk a magánbiztonsági piac tisztulásához vezetne.

— Ön szerint mi a megoldás?
— A szakszervezet továbbra is fenntartja azt az álláspontját, hogy az ágazat speciális jellege szigorúbb hatósági felügyeletet követelne meg. Ez következik a hatályos jogi szabályozásból is, hiszen az Szvmt szerint a személy- és vagyonvédelmi tevékenység jelenleg is hatóságiengedély-köteles. A hatósági engedélyt a rendőrség adja ki. A rendőrség hatósági ellenőrzési jogkörében csak az Szvmt-ben meghatározott feltételek fennállását vizsgálja. Az adószabályok betartását értelemszerűen a NAV, a munkajogi szabályoknak való megfelelést a munkaügyi felügyeletek ellenőrzik. Az ágazatban uralkodó tarthatatlan állapotok ellenére jellemző módon mindegyik hatóság elégedett a saját ellenőrzési tevékenységével. Ebből az ellentmondásból következik, hogy az ágazat kifehérítése megvalósíthatatlan a hatósági ellenőrzési jogkörök koncentrációja nélkül. Ez a komplex hatósági ellenőrzési feladat nyilvánvalóan meghaladja a rendőrség kompetenciáját. Ezért indokolt lenne egy kifejezetten csak a magánbiztonsági ágazat hatósági felügyeletével foglalkozó, de tőle független professzionális csapat felállítása, amely hatékonysági és költségvetési finanszírozási szempontokat mérlegelve önálló szervként vagy akár a Belügyminisztérium, illetve az ORFK egyik szervezeti egységeként, akár főosztályi szinten is működhetne. Meggyőződésünk, hogy a technikai feltételek rendelkezésre állása esetén egy jól felépített ellenőrzési terv szisztematikus végrehajtásával a megfelelő felkészültséggel rendelkező szervezet képes lenne a hatékony hatósági felügyelet megvalósítására.
Ezt az új hatóságot fel kellene jogosítani a vagyonvédelmi cégek teljes körű ellenőrzésére, ideértve az adó- és munkajogi szabályok ellenőrzését is. Ez az ellenőrzési jogkör természetesen nem helyettesítené, hanem csak kiegészítené a NAV, a munkaügyi felügyeletek és más társhatóságok által folytatott ellenőrzéseket. Szabálytalanság észlelése esetén ennek a személy- és vagyonvédelmi tevékenységet felügyelő hatóságnak lehetősége lenne a működési engedély felfüggesztésére, illetve súlyos jogsértés esetén visszavonására, miközben ezzel egyidejűleg az illetékes szervek (NAV, munkaügyi-felügyelet stb.) eljárását kezdeményezi. Így nem csupán a munkaadókat és munkavállalókat lehetne ellenőrizni, de minden egyéb olyan engedély meglétét és valódiságát is, amelyek a munkavégzéshez szükségesek. Ez a rendszer hozzájárulhatna az ágazatban erősen jelen lévő költségvetési csalások háttérbe szorításához.

The post Körkérdés az elmúlt tíz évről: Tovább kellene fehéríteni a magánbiztonsági ágazatot appeared first on .

Vádat emelt a Pest Megyei Főügyészség öt ember ellen, aki 2019 szilveszterén kirívóan brutális módon megölt egy dunavarsányi férfit – tudatta a Pest Megyei Főügyészség főügyésze.

A főügyészség közleményében ismertetett vádirat szerint a vádlottak 2019. december 31-én Dunavarsányban egy rokonnál napközben alkoholt fogyasztottak, majd egy veszekedés miatt távozniuk kellett. Később az egyik vádlott ötletére a társaság megjelent a későbbi sértett szintén dunavarsányi lakcímén azzal a szándékkal, hogy pénzt szerezzenek a további mulatáshoz. A sértett ingatlanára ugyan engedély nélkül jutottak be, a férfi beszélgetésbe elegyedett velük, és elkezdtek alkoholt fogyasztani. A sértettel is szóváltásba került egyikük, ezért elküldték őket az ingatlanról.

Távozásuk után a vádlottak megbeszélték, hogy visszamennek, és megölik a sértettet az értékeiért. Ketten közülük erőszakkal benyomultak a házba, majd egyikük eszméletlenre verte a sértettet. Később érkező társaik értékek után kutattak.

A sértett magához tért, az elkövetők pénzt követeltek tőle, miközben egyikük többször fejbe rúgta, a másik pedig két ízben is megszúrta késsel. Végül az elkövetők mindenféle kezükbe kerülő tárggyal ütötték a sértett fejét, még egy mikrohullámú sütőt is hozzávágtak, majd egy nehéz étkezőasztalt borítottak rá. A bántalmazás során elszenvedett sérülések következtében a sértett a helyszínen életét vesztette.

A Pest Megyei Rendőr-főkapitányság két héten belül elfogta az elkövetőket, akik közül négyen letartóztatásban, egyikük pedig bűnügyi felügyeletben várja az eljárás befejezését. A Pest Megyei Főügyészség mind az öt elkövető ellen nyereségvágyból és különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntette miatt emelt vádat – tudatta a főügyész.

The post Vádat emelt az ügyészség egy szilveszteri emberölés ügyében appeared first on .

A Biden-kabinet tájékoztatta az amerikai szövetségi törvényhozás vezetését, mielőtt csütörtökön az Egyesült Államok légicsapást mért Szíriában Irán-barát milíciák létesítményeire – közölte pénteken Jen Psaki, a Fehér Ház szóvivője.

A védelmi minisztérium a tegnap esti akció előtt tájékoztatta a Kongresszus vezetését, ma pedig a kormány a törvényhozó testület tagjait. Legkésőbb a jövő hét elején a teljes titkosított tájékoztatóra is sor kerül “- mondta a szóvivő.

Psaki az Air Force One, azaz az elnöki külön repülőgép fedélzetén tartózkodó újságíróknak azt mondta: a szíriai légicsapással Joe Biden “egyértelmű üzenetet” akart közvetíteni, amely arról szól, hogy “az amerikaiak védelmében fog cselekedni”. A szóvivő hozzátette: a jövőben az Egyesült Államok akciói a régióban “tanácskozó jellegűek” lesznek, és a szíriai feszültség csökkentésére irányulnak majd.

A csütörtöki műveletben megsemmisült a Katáib Hezbollah és a Katáib Szejjid as-Suhadá nevű síita milíciák több létesítménye az iraki-szíriai határ mentén. Az al-Ihbaríja szíriai állami televízió közlése szerint az akciónak 17 halálos áldozata van, a londoni székhelyű, Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja (OSDH) szerint 22 milicista vesztette életét. A szíriai polgárháború eseményeit megfigyelő központ szerint mindannyian tagjai voltak a Hasd as-Saabi nevű, Iránnal szövetséges, síita iraki félkatonai ernyőszervezetnek.

A szíriai és az iráni külügyminiszter a légicsapásokat követő egyeztetésükön felszólította a nyugati országokat, tartsák be az ENSZ Biztonsági Tanácsának Szíriára vonatkozó határozatait. A szíriai külügyminisztérium közleményében elítélte az amerikai légicsapásokat. A tárca figyelmeztetett: ez a fajta agresszió “a helyzetet kiélező következményekhez fog vezetni”. Az új amerikai kormányzatnak “a nemzetközi legitimitáshoz, nem a dzsungel törvényéhez kell magát tartania” – tették hozzá.

Február 15-én az észak-iraki Erbílben található amerikai bázist érte rakétatámadás, amelyben egy, az amerikai hadsereggel szerződésben álló nem amerikai állampolgár meghalt, több amerikai pedig megsebesült. Pár nappal később Bagdad közelében is rakétatámadás ért egy bázist, ahol ugyancsak állomásoznak amerikaiak is. Elemzők szerint Washington azért választotta célpontjául az Irán-barát milíciák szíriai állását, hogy időt adjon az iraki hatóságoknak lefolytatni a vizsgálatot az erbíli és a bagdadi támadások ügyében.

The post Tájékoztatták a Kongresszus vezetését, mielőtt légicsapást mértek az Irán-barát milíciára appeared first on .

Letartóztatta a nyomozási bíró – nem végleges végzésében – azt a férfit, aki késsel arcon szúrt egy nőt egy csepeli autóbuszon – közölte a Fővárosi Főügyészség.

A közlemény szerint a 37 éves férfi pár nappal ezelőtt egy csepeli autóbuszon szúrta arcon a nőt. A sértett ugyanis olyan maszkot viselt, amelynek felirata egy egyetemi átalakítás ellen tiltakozó mozgalomhoz való tartozására utalt. A Budapesti XX., XXI. és XXIII. Kerületi Ügyészség a gyanúsított letartóztatásának elrendelését indítványozta, a terhelt jelenlétének biztosítása, a bizonyítás veszélyeztetésének, valamint a bűnismétlés lehetőségének megakadályozása érdekében.

A nyomozási bíró az ügyészi indítvány alapján a férfi letartóztatását elrendelte. A végzés fellebbezések miatt nem végleges. A kerületi ügyészség a férfi mielőbbi elszámoltatása érdekében gyorsított eljárásban bíróság elé állítást tervez – írták.

The post Letartóztatta a bíróság a csepeli késes támadót appeared first on .

Végső búcsút vettek szombaton Sir Tom Moore-tól, a brit hadsereg veteránjától, aki tavaly csaknem 33 millió fontot gyűjtött a brit állami egészségügyi szolgálat (NHS) számára a koronavírus-járvány elleni küzdelem segítésére.

Sir Tom, aki “Captain Tom”, vagyis Tom százados néven vált világszerte ismertté, életének 101. évében, február 2-án hunyt el. Halálát a koronavírus-fertőzés miatt kialakult Covid-19 okozta.

A néhai veterántól – aki a második világháború idején az ázsiai hadszíntéren szolgált és századosi rendfokozatban szerelt le – egykori lakóhelyén, a délkelet-angliai Marston Moretaine községben vettek búcsút szűk családi körben. A ceremónián második világháborús dalok hangzottak fel, köztük a háború talán leghíresebb brit hazafias dala, az 1941-ben Nat Burton által írt White Cliffs of Dover – Dover fehér sziklái -, Vera Lynn, a britek háborús hős énekesnője előadásában. Felcsendült a You’ll Never Walk Alone című dal új felvétele is, amelyet Sir Tom és Michael Ball énekes együtt rögzített. A dal e változatával Tom Moore a brit slágerlisták élére került, és ezzel Guinness-rekordot is döntött: ő a legidősebb ember, akinek ez sikerült.

A szombati búcsúceremónia részeként egy Douglas C-47 Dakota katonai szállítógép tisztelgő átrepülést hajtott végre a falu felett. A legendássá vált Dakoták a második világháború idején ezerszámra vettek részt a szövetséges hadműveletek támogatásában.

Sir Tom tavaly arra tett fogadalmat, hogy századik születésnapja előtt százszor körbesétálja házának jókora kertjét. Ennek fejében azt kérte, hogy aki teheti, adományokkal támogassa az NHS által a koronavírus-járvány megfékezésére kifejtett áldozatos erőfeszítést. Célkitűzése az volt, hogy ezer fontot gyűjtsön össze az NHS-t támogató jótékonysági alap számára, ám az elkülönített számlán végül 163 országból 32,8 millió font – 14 milliárd forint -, vagyis az eredeti célkitűzésben megjelölt ezer fontnak csaknem a 33 ezerszerese gyűlt össze. A több mint másfél millió adományozó között volt Vilmos herceg, II. Erzsébet királynő unokája, aki majdan maga is az Egyesült Királyság uralkodója lesz.

II. Erzsébet királynő – Boris Johnson miniszterelnök soron kívüli, egyedi felterjesztését jóváhagyva – tavaly nyáron a Sir előnév viselésére jogosító lovagi rangra emelte, a brit hadsereg pedig ezredessé léptette elő a hatalmas adományt összegyűjtő veteránt.

The post Végső búcsút vettek a Tom századostól, aki már ezredes appeared first on .

Négy és fél év szabadságvesztést kapott egy szíriai férfi Németországban, amiért hazájában közreműködött rendszerellenesnek minősített emberek meghurcolásában, a koblenzi regionális felsőbíróság döntése világszerte az első ítélet, amelyet a polgárháború sújtotta közel-keleti országban elkövetett emberiesség elleni bűncselekmények ügyében hoztak.

A Rajna-Vidék-Pflaz tartományi bíróság bizonyítottnak látta, hogy az Eyad A. néven azonosított férfi az úgynevezett általános titokszolgálat munkatársaként 2011 szeptemberében Damaszkuszban részt vett harminc tüntető elfogásában és megkínzásában, és ezzel bűnrészessé vált emberiesség elleni bűncselekmények elkövetésében.

A vádlott azzal védekezett, hogy nem tagadhatta volna meg a parancsot saját, és hozzátartozói életének kockáztatása nélkül, és mégis volt bátorsága, hogy csupán a tüntetők elfogásában segédkezzen, és ne lőjön rájuk. Ezért felmentését kérte. A szövetségi legfőbb ügyészség öt és fél év szabadságvesztés kiszabását kérte a bíróságtól, amely ugyan nem találta megalapozottnak a védelem állításait, de az ügyészségi indítványhoz képest enyhébb büntetést állapított meg.

A 44 éves férfi 2013-ban hagyta el Szíriát, és 2018-ban menedékjogot kért Németországban. A kérelmének elbírálását megelőző meghallgatáson nyíltan beszélt titkosszolgálati múltjáról. Ezért kihallgatta tanúként a szövetségi bűnügyi hivatal (BKA), amely kezdetektől gyűjt adatokat a szíriai állami szervek által a lakossággal szemben elkövetett bűncselekményekről.

Eyad A. sok információval szolgált, de a 2011 szeptemberi műveletről szóló beszámolója révén tanúból gyanúsított lett emberiség elleni bűncselekmények miatt, amelyeket nem csak az elkövetés szerinti országban lehet megtorolni, és nem mentő körülmény, hogy az elkövető parancsot teljesített.

Eyad A. a Bassár el-Aszad szíriai elnök uralmával szembeni mozgalmak elfojtására mozgósított szolgálat alacsony beosztású embere volt. A koblenzi bíróság elé másodrendű vádlottként került Anwar R. néven azonosított egykori főnöke perében. Az eljárást kettéválasztották, Anwar R. ügyében októberben hozhatnak ítéletet.

Anwar R. a főváros és térsége biztonságáért felelős egység nyomozati osztálya és a hozzá tartozó börtön vezetője volt a polgárháború kezdetén, 2011 áprilisától 2012 szeptemberéig. Vezetőként ő határozta meg az intézmény munkarendjét, amelynek szerves része volt a rabok testi és lelki bántalmazása. A szövetségi legfőbb ügyészség szerint legalább négyezer ember megkínzásáért, 58 ember haláláért és több esetben szexuális kényszerítésért is felelős.

Anwar R. 2012-ben családjával Jordániába menekült és csatlakozott egy ellenzéki mozgalomhoz. Németországba 2014-ben érkezett, ugyancsak menedékkérőként, 2019-ben vették őrizetbe, pere 2020-ban kezdődött.

The post Meghozták az első ítéletet Németországban a szíriai polgárháborúban elkövetett emberiesség elleni bűncselekmények ügyében appeared first on .

Nem engedélyezte Magda Marinko feltételes szabadságra bocsátását csütörtöki végzésével a Szegedi Törvényszék büntetés-végrehajtási bírája.

Horváth-Tóth Imola, a bíróság szóvivője közölte: a fogvatartottat a Legfelsőbb Bíróság 1996-ban előre kitervelten, nyereségvágyból, több emberen, különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntette, valamint lőfegyverrel és lőszerrel visszaélés bűntette miatt sújtotta életfogytig tartó szabadságvesztéssel, azzal, hogy legkorábban 25 év letöltése után bocsátható feltételes szabadságra. A jogerős döntés szerint ez leghamarabb 2019-ben következhetett volna be, erre azonban akkor sem került sor.

A törvényi rendelkezések és a töretlen bírói gyakorlat szerint a feltételes szabadságra bocsátás kedvezménye nem automatikusan járó jogosultsága az elítéltnek, hanem csupán lehetőség, ha a büntetés célja a szabadon bocsátásával is elérhető.

A büntetés-végrehajtási bíró döntés előtt elmeorvos-szakértői vélemény elkészítését rendelte el, de az elítélt a vizsgálaton nem kívánt megjelenni. Marinko a bírói meghallgatásán való részvételt is megtagadta és rendzavaró magatartást is tanúsított. A bíróság így a távollétében, védője jelenlétében hozta meg döntését, amelyet a fogva tartása alatti magatartását részletező büntetés-végrehajtási intézeti előterjesztésre is alapozott. Eszerint az elítélt az utóbbi években nem kapott fegyelmi büntetést, ugyanakkor nehezen fogadja el a szabályokat, megbánás nem jellemzi, és a feltételes szabadságáról döntő eljárásban sem hajlandó együttműködésre. Összességében ezért továbbra sem lehet arra következtetni, hogy szabadon bocsátása esetén vissza tudna illeszkedni a társadalomba és törvénytisztelő életmódot folytatna.

A bíróság döntött arról, hogy a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét egy év elteltével ismételten meg kell vizsgálni. A bíróság végzése ellen a védő fellebbezett, így az nem jogerős.

A Legfelsőbb Bíróság (LB) Marinkót egy orosházi asszony meggyilkolásáért, valamint egy Kecskeméten elkövetett hármasgyilkosságért ítélte el. A hidegvérrel, embertelenül és nagy szervezettséggel végrehajtott bűncselekmények félelmet idéztek elő az országban. A szerb állampolgárságú férfit a szegedi Z. Nagy család meggyilkolásával is megvádolták, de abban az ügyben a Fővárosi Bíróság, majd a LB nem találta bizonyíthatónak a vádlott bűnösségét.

Szerbiában a bíróság a férfit – a Vajdaságban elkövetett bűncselekmények miatt – távollétében halálra ítélte, de a halálbüntetés eltörlése után ezt negyven év szabadságvesztésre változtatták át.

The post Nem engedélyezte a bíróság Magda Marinko feltételes szabadságra bocsátását appeared first on .

Ahogy a múlt évben, úgy idén is elsődleges feladat a katonák számára a koronavírus-járvány elleni védekezésben való részvétel – jelentette ki a honvédelmi miniszter éves értékelő és feladatszabó vezetői értekezletén. Benkő Tibor azt mondta: az ország fegyveres védelme és más általános katonai feladatok mellett az a legfontosabb, hogy a katonák az emberek egészségének védelmét legjobb tudásuk szerint segítsék.

A miniszter emellett továbbra is prioritásnak nevezte az országhatár védelmét. Felhívta a figyelmet, hogy egyre többen próbálnak meg illegálisan bejutni Magyarországra, és a migrációs útvonalakon is egyre többen vannak. Megjegyezte: azt is látni, hogy az Európai Unióban nincs egység abban, kit lehet beengedni. Magyarországnak viszont ebben a kérdésben határozott álláspontja van, melyhez következetesen tartja magát. “A nemzeti érdek az elsődleges” – jelentette ki a miniszter, hozzátéve: ezért a katonáknak ott kell lenniük a határok mentén és a nemzetközi feladatokban.

Benkő kiemelt feladatként említette a haderő létszámának újratárgyalását, a szükséges létszámnövelés és annak anyagi forrásai meghatározását is. Örömét fejezte ki amiatt, hogy egyre többen vállalnák a katonai szolgálatot, kiemelve: ennek nem lehet akadálya egy országgyűlési határozat. A miniszter azt is elmondta, augusztus végére tervezik Kecskeméten a nemzetközi repülőnapot. Folytatják az előkészületeket, bízva abban, hogy akkorra olyan lesz a helyzet, hogy meg tudják tartani a rendezvényt.

Benkő kiemelte: a honvédelmi költségvetés 2016 óta azt igazolja, hogy a kormány elkötelezte magát amellett, hogy a honvédelmi és haderőfejlesztési programmal Magyarország erős, meghatározó honvédelmi erővel, képességgel rendelkezzen és 2030-ra a térség meghatározó ereje legyen.A miniszter a tavalyi évet értékelve elmondta, 2020 ahogy mindenki számára, úgy a Honvédelmi Minisztérium (HM) és a Magyar Honvédség (MH) számára is rendhagyó volt. A pandémia a honvédségi szervezetfejlesztést, a honvédelmi és haderőfejlesztési program megvalósítását is befolyásolta, de a kitűzött feladatok nagy többségét végre tudták hajtani.

Közölte, tavaly is folyamatosak voltak a technikai beszerzések. Megérkezett mind a 12 Leopard 2A4-es harckocsi, érkezett 4 Zlin típusú kiképző repülő, a korábban érkezett A319-es Airbus csapatszállító gépeken pedig végrehajtották azokat a fejlesztéseket, amelyek révén akár műveleti területről is haza tudják hozni a sérülteket. A honvédelmi programot ugyanakkor tavaly nem tudták olyan mélységében folytatni, mint tervezték – mondta a miniszter példaként említve, hogy 2019-ben 72 turnusban szerveztek honvédelmi táborokat, 2020-ban a koronavírus miatt egy sem volt. Ugyanakkor folytatódott a honvéd kadét program bővítése, abban már 79 iskola vesz részt.

Kitért arra is, hogy a honvédelmi program egyik fő feladata a katonákról való gondoskodás. Kiemelte, hogy idén – megőrizve a tavalyi tíz százalékos többletjuttatást – béren kívüli juttatásokkal segítik a katonákat és a katonacsaládokat. Ehhez kapcsolódóan feladatként említette, hogy a katonák jogállásáról szóló törvényben rendezni kell a katonák juttatásainak rendszerét. Fontos feladatként határozták meg a hadkiegészítési rendszer működésének új alapokra helyezését is. Ez teszi majd lehetővé, hogy a hadkötelezett állomány bármikor Magyarország és a MH rendelkezésére állhasson. Az erről szóló előterjesztést még pontosítják, de a tervek szerint a közeljövőben beterjesztik – közölte.

A miniszter ismertette a honvédséget érintő kormánydöntéseket is. Elsőként kiemelte a kormány által elfogadott és már érvényben lévő Nemzeti Biztonsági Stratégiát, amely a védelempolitikai programok megvalósításának alapját jelenti. Szólt arról a kormányhatározatról is, mely szerint bővíteni kell Magyarország nemzetközi katonai szerepvállalását. Ennek a MH és a magyar katonák – a pandémiás helyzet ellenére – is eleget tettek – hangsúlyozta. Döntött továbbá a kormány a Kiberbiztonsági Központ és Kutatóintézet létrehozásáról, valamint elfogadta a katonai repülési együttműködésről szóló magyar-szlovák megállapodást is.

A miniszter szólt arról az új kormányhatározatról is, ami szerint létre kell hozni egy honvéd egészségügyi kutatólaboratóriumot, amely biológiai, vegyi, radiológiai fertőzések vizsgálatára is alkalmas. Kitért arra, hogy jelentős változás történt a katonaegészségügy átalakításában. Azt mondta: az egészségügyi rendszer, valamint – ezzel összefüggésben is – a budapesti Honvédkórházat érintő átalakítások is fontos feladatokat adnak erre az évre.

Benkő azt is elmondta, hogy nem fejeződött be a honvédtisztképzés átalakítása, és nem valósult meg a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Karának Ludovika Campusra költözése. Ezzel kapcsolatban a jövő hétre várja az asztalára a HM és az MH végső javaslatát – közölte.

A járványügyi helyzetre tekintettel a honvédelmi miniszter idei feladatszabását több helyszínen, zárt láncú televíziós hálózaton keresztül követték az érintettek. Az értekezlet után Benkő a sajtó kérdéseire is válaszolt. A tisztképzéssel kapcsolatban a miniszter azt hangsúlyozta, hogy a honvédelmi és haderőfejlesztési programban a keleti technikát lecserélik nyugatira. Ehhez kell igazítani a technikát kezelő, működtető állomány képzését is. Fontosnak nevezte továbbá, hogy a katonák képzése még gyakorlatiasabb legyen. Megítélésük szerint ugyanis mintegy egy év gyakorlati képzésre van szükség, hogy a katona elegendő jártasságot szerezzen. Az új tisztképzési koncepció felállásával tudják majd megmondani, hogy költözik-e a hadtudományi kar a Hungária körútról – ismertette Benkő.

The post Benkő: a katonák számára idén is elsődleges feladat a járvány elleni védekezés appeared first on .