Biztonságpiac

Több mint nyolcszáz jogsértést állapítottak meg a rendőrök a teherautók és buszok egyhetes ellenőrzésén – közölte a rendőrség.

Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) kommunikációs szolgálatának közleménye szerint az Európai Közlekedésrendészeti Szervek Hálózatának (Roadpol) akciója alatt, február 8. és 14. között 2812 nehéz-tehergépkocsit és 181 autóbuszt ellenőriztek. Az egyhetes akcióban 802 jogsértést állapítottak meg a rendőrök.

Azonnali közlekedési korlátozást 17 tehergépkocsinál rendeltek el. A vezetési és pihenőidővel kapcsolatos szabályszegések miatt 95, a jármű-, illetve rakománybiztonsággal kapcsolatban 112, okmányokkal összefüggő jogsértések miatt 66 esetben kellett intézkedni. A tehergépkocsi-vezetők ellenőrzésekor három esetben merült fel alkoholfogyasztás gyanúja, 73 alkalommal a jármű vezetője, illetve utasa nem használta a biztonsági övet, 159 járművezetőt pedig gyorshajtáson kaptak.

Az autóbuszok közül hétnek a vezetője hajtott gyorsan, vezetési és pihenőidővel kapcsolatos szabályszegések miatt pedig tíz sofőr ellen kellett intézkedniük a rendőröknek – írták.

The post Háromezer teherautó- és buszsofőr közül nyolcszáz volt szabályszegő appeared first on .

Világszinten is csúcstechnológiás kiberbiztonsági, forgalomelemző eszközökkel bővül az Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész- és Biztonságtechnikai Mérnöki Kara a Vodafone Magyarország Zrt. jóvoltából, támogatva ezzel a biztonságtechnikai mérnöki képzést. A legmodernebb védelmi szintet képviselő kibervédelmi eszközöket a mérnökképzés hallgatói használhatják a gyakorlati oktatás során, másrészt a doktori iskola doktoranduszai is alkalmazzák kutatási célokra. Az együttműködést támogatási szerződéssel hitelesítették a felek február 17-én.

Az Óbudai Egyetem és a Vodafone Magyarország Zrt. hosszú évekre visszanyúló sikeres partnersége újabb szintet lépett. Az együttműködés következő állomásaként a telekommunikációs vállalat három darab, nagy értékű, világszinten csúcstechnológiás kiberbiztonsági eszközzel támogatja a Bánki Donát Gépész- és Biztonságtechnikai Mérnöki Karának kiberbiztonsági mérnökképzését. Az eszközpark ugyanakkor az Egyetem több karán is hasznosítható lesz a kiberbiztonsági kutatások és az oktatás során.

A szolgáltató és az Egyetem együttműködése még 2017-ben kezdődött, amikor is a Vodafone 4G labort létesített az Egyetemen. A most felajánlott kiberbiztonsági rendszert egyrészt a kiberbiztonsági mérnökképzés hallgatói használhatják gyakorlati képzésük során, másrészt a doktori iskola doktoranduszainak kutatásait segítik. A felajánlott eszközök a hálózati forgalomban megjelenő gyanús események viselkedéses alapú detektálását és elemzését teszi lehetővé. Ezen eszközök a legmodernebb technológiát képviselő, többek között heurisztikát, kód- és statisztikai elemzést, emulációt és gépi tanulást használó, szignatúramentes dinamikus elemzőmotorjukkal képesek a fejlett, akár 0. napi támadások felismerésére és analizálására. Szerepük, hogy a már jól ismert és mindenhol használt kiberbiztonsági eszközök (például tűzfalak, vírusirtók) védelmét megkerülni képes, fejlett (úgynevezett APT) támadásokat is felismerjék.

Az Egyetem rendelkezésére bocsátott eszközök a hagyományos kiberbiztonsági eszközökhöz képest sokkal fejlettebbek, magas védelmi szintet képviselnek, ezzel olyan információkat biztosítanak, amit a hagyományos kibervédelmi eszközök nem tudnak. Ezáltal pedig lehetőség nyílik a naprakész gyakorlati és elméleti tudással rendelkező kiberbiztonsági mérnökök képzésére.

Kovács Levente, az Óbudai Egyetem rektora örömét fejezte ki, hogy egy ilyen léptékű innovációval fűzhetik szorosabbra meglévő kapcsolatukat a Vodafone Magyarország Zrt.-vel. Ez a lépés egy újabb állomást jelent mindkét fél portfóliójának erősítésében. A partnerség során az Egyetem biztosítja a kiberbiztonsági terület „kutatási lábát” – fogalmazott a rektor.

Felidézte, hogy az Egyetem vezetése két évvel ezelőtt döntött a kiberbiztonsági kutatások fejlesztéséről. Egyúttal az egyik stratégiai irányként jelölte ki a kiberbiztonságot, azzal a szándékkal, hogy a terület zászlóshajójává váljon. Ebből adódóan nagyobb hangsúlyt helyez a különböző kutatás-fejlesztési lehetőségek kiaknázására, a terület további fejlesztésére. Ezért is különösen nagy jelentőségű a Vodafone csúcstechnológiás kiberbiztonsági eszköztámogatása az Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész- és Biztonságtechnikai Mérnöki Kara számára, melynek hallgatói is nagy hasznát vehetik a jövőben.

Orbán Anita, a Vodafone Magyarország Vállalati Kapcsolatokért Felelős Vezérigazgató-helyettese elmondta: – az Óbudai Egyetem támogatása rendkívül fontos számunkra, hiszen mindannyiunk érdeke, hogy a jövő mérnökei és IT szakemberei olyan világszínvonalú képzésben részesülhessenek, melynek segítségével naprakész és piacképes tudással felvértezve léphetnek a munkaerőpiacra. Felelős technológiai vállalatként kötelességünk és érdekünk is, hogy kiemelt figyelmet fordítsunk a kiberbiztonság kérdéskörére. Napjainkban adataink jelentik legfontosabb értékeinket, mi pedig telekommunikációs vállalatként rengeteg ügyfél adatát kezeljük, amelyek védelméért komoly felelősséggel tartozunk. Fontos, hogy támogassuk az ilyen jellegű képzéseket nyújtó intézményeket, hogy minél értékesebb tudással vértezhessék fel a jövő szakembereit, hiszen többek között az itt végző hallgatókból kerülnek ki a jövő kiberbiztonsági szakemberei – és egyúttal a leendő kollegáink – tette hozzá a vezérigazgató-helyettes.

Budai J. Gergő, a Vodafone Magyarország Zrt. igazgatóságának alelnöke kifejtette: a cég vezetése számára fontos az együttműködés folytatása. Kiemelte a 2017-ben indult kooperáció jelentőségét, amikor is a Vodafone 4G labort létesített az Óbudai Egyetemen, amely példaként jól mutatja, milyen egy igazi win-win helyzet.

Tervben a kiberbiztonsági mérnöki kar indítása

Tervek szerint – az akkreditációs folyamatok lezajlása után – az országban egyedülálló módon, elsőként az Óbudai Egyetemen indul kiberbiztonsági mérnöki alapszak, a tervek szerint 2022. szeptemberétől mintegy 100-150 fővel, de az alacsonyabb szintű képzések már korábban elindulhatnak. Magyarországon kiberbiztonsággal foglalkozó szervezett mérnökképzés egyelőre nincs. (Számos egyetem foglalkozik kiberbiztonsági képzéssel, szakirányok és specializációk formájában, azonban mérnöki alapszak eddig sehol nem indult.) Az eddig folytatott tárgyalások alapján kiberbiztonsági technikusképzés indul azoknak az érettségi előtt álló (technikusi tanulmányokat folytató) diákok számára, akik tovább szeretnék folytatni tanulmányaikat a területen. Az Óbudai Egyetem emellett számos támogatási formában kívánja támogatni a technikusképzést: technikai eszközökkel, tanárokkal, oktatók felkészítésével.

A támogatási szerződést kézjegyével ellátta az Óbudai Egyetem részéről Kovács Levente rektor és Ormándi Gabriella kancellár, a Vodafone Magyarország Zrt. részéről Orbán Anita, vállalati kapcsolatokért felelős vezérigazgató-helyettes és Budai J. Gergő, az igazgatóság alelnöke. Az eseményen részt vett még Rajnai Zoltán, a Bánki Donát Gépész- és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar dékánja.

The post Az Óbudai Egyetem kiberbiztonsági képzését támogatja a Vodafone appeared first on .

Nagymértékben emelkedett a védelmi intézkedésekkel kapcsolatos hétvégi rendőri intézkedések száma – közölte a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs ügyeleti központjának vezetőhelyettese.

Kiss Róbert alezredes tájékoztatása szerint a maszkviselési kötelezettség figyelmen kívül hagyása miatt a hétvégén 377 emberrel szemben intézkedtek a rendőrök, közülük 303-an a tízezer lakosnál nagyobb településeken szegték meg a szabályt, öten tömegközlekedési eszközökön vagy megállókban, 69-en üzletekben, bevásárlóközpontokban.

Hozzátette: a hétvégén jóval több emberrel szemben kellett intézkedniük a rendőröknek a kijárási tilalom megszegése miatt, mint korábban. A kijárási tilalom és a közterületi magatartási szabályok, közterületi csoportosulások tilalmának megsértése miatt 1511 emberrel szemben intézkedtek, közülük 15-en a kutyasétáltatás 500 méteres körzetére vonatkozó szabályt nem tartották be. A jogszabály hatálybalépése óta 38 344-en szegték meg a szabályt.

A boltokra, vendéglátóhelyekre, szálláshelyekre, szórakozóhelyekre és szabadidős létesítményekre vonatkozó szabályok megszegése miatt eddig 827 rendőri intézkedésre volt szükség, ebből 214 esetben az üzemeltető vagy a tulajdonos mulasztása volt megállapítható, 613-ban pedig az üzletek korlátozott nyitvatartására és az üzletben tartózkodásra vonatkozó szabályokat nem tartották be.

Az alezredes tájékoztatása szerint a hétvégén a vendéglátóhelyen tartózkodás tilalmára vonatkozó szabályok megszegése miatt 15 emberrel szemben intézkedtek. Elmondta azt is, hogy a Budapesti Rendőr-főkapitányság rendőrei állampolgári bejelentére ellenőriztek egy IX. kerületi, Ferenc körúti helyiséget, amely korábban vendéglátóhely volt. A helyiségben 25-en voltak, ellenük a védelmi intézkedések megszegése miatt szabálysértési feljelentést tettek a rendőrök. Mivel a helyiség jelenleg Airbnb-rendszerben üzemel, a tulajdonossal szemben közigazgatási hatósági eljárást indítottak.

A főváros VII. kerületében, az Akácfa utcában állampolgári bejelentésre ellenőriztek egy épületet a rendőrök, ahol három lakásban is házibulit tartottak, összesen 54 résztvevővel. Az I. kerületben, a Hunyadi utcában ugyancsak állampolgári bejelentés alapján intézkedtek egy házibuli 13 résztvevőjével szemben.

Elmondta azt is, hogy Ózdon a rendőrök egy vendéglátóhelyet találtak nyitva, ahol négy ember szeszesitalt fogyasztott. A vendéglátóhelyet hat hónapra bezárták, a szabálysértőkkel szemben intézkedtek.

A hétvégén a Magyarország területén átutazás szabályainak megsértése miatt 222-szer intézkedtek a rendőrök, ezzel a tranzitszabályok megszegőinek száma 11 850-re emelkedett.

Kiss elmondta azt is, hogy a hétvégén 6498 hatósági házi karantént rendeltek el, jelenleg 20 718-an vannak hatósági házi karanténban, közülük 2135-en regisztráltak az online ellenőrzésre fejlesztett mobilalkalmazásra. A rendőrök 27 997 helyszíni ellenőrzést tartottak a hatósági házi karanténban lévőknél a hétvégén.

Az alezredes egy kérdésre válaszolva elmondta: a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda nyomozói több internetes weboldalt, közösségi fórumot is azonosítottak, ahol ismeretlenek koronavírus elleni “csodaszereket” próbálnak értékesíteni, ennek során megtévesztő információkat tesznek közzé, például, hogy a termék szigorúan bevizsgálták, természetes hatóanyagokat tartalmaz, vagy hogy hatékonyan leküzdi a betegséget, annak szövődményeit.

Hozzátette: a rendőrség megvizsgálta ezeket az oldalakat és megállapították, hogy a “csodaszerekről” nincs semmilyen ellenőrizhető adat, a hivatkozott szakemberek nem léteznek, a tudományos kutatásokat semmi nem támasztotta alá. A rendőrök bűncselekmény megállapítása esetén büntetőeljárást indítanak.

“A koronavírust leküzdő bármiféle csodaszer nem létezik, a védőoltásokhoz pedig kizárólag az állam által felügyelt úton juthatunk hozzá” – jelentette ki.

Kiss beszámot arról is, hogy változtak a Magyarországról Romániába történő utazás feltételei, az intézkedések hétfő 0 órától léptek hatályba. Ennek értelmében a Romániába személyforgalomban belépő magyar állampolgárok hatósági házi karanténba kerülnek. A karanténkötelezettség nem vonatkozik arra, aki 24 órán belül elhagyja Romániát, akinek a tartózkodása nem haladja meg a 72 órát és rendelkezik a beutazást megelőzően 72 óránál nem régebbi, negatív PCR-teszttel. A karanténkötelezettség arra sem vonatkozik, aki igazolni tudja, hogy az elmúlt 90 napban átesett a fertőzésen és a fertőzés kimutatása és a Romániába beutazás között legkevesebb 14 nap telt el. Azok is mentesülnek a karanténkötelezettség alól, akik igazolják, hogy beutazásuk előtt legalább tíz nappal megkapták a koronavírus elleni védőoltást.

Változtak a Szlovéniába beutazás feltételei is: a Szlovéniába személyforgalomban beutazó magyar állampolgárok hatósági házi karanténba kerülnek. A karanténkötelezettség nem vonatkozik – a korábban már említetteken kívül – arra, aki ingázik és rendelkezik 7 napnál nem régebbi negatív PCR-teszttel, és a beutazása nem haladja meg a 14 óra időtartamot. Az is mentesül a karantán alól, aki megkapta a két koronavírus-elleni oltást és a Pfizer-BioNTech vakcinájának beadása óta eltelt 7 nap, a Moderna beadása óta 14 nap, az Astra-Zeneca beadása után pedig 21 nap.

Kiss felhívta a figyelmet arra, hogy a szlovén hatóságok az ország területén ellenőrzik a beutazási feltételeket, ezért a rendőrség azt kéri, az emberek a szabályok betartásával utazzanak.

The post Emelkedett a hétvégi rendőri intézkedések száma appeared first on .

Péntekre tűzte ki az illetékes moszkvai bíró kedden az újabb tárgyalást Alekszej Navalnij rágalmazási perében, amelyen az ellenzéki felszólalhat majd az utolsó szó jogán. Ugyanazon a napon tárgyalják majd a politikus fellebbezését annak az ítéletnek az ügyében, amely letöltendőre változtatta a rá korábban az úgynevezett Yves Rocher-ügyben kiszabott felfüggesztett szabadságvesztést.

Kedden a harmadik tárgyalási napja volt annak a bírósági eljárásnak, amelyet Navalnij ellen egy második világháborús veterán, Ignat Artyomenko megrágalmazása címén indítottak. Artyomenko az állami RT televízió egy politikai kampányfilmjében szerepelt, amely a tavalyi alkotmányreform-szavazásra agitált. Ennek szereplőit az ellenzéki politikus “lakájoknak”, “árulóknak” és “az ország szégyenének” nevezte.

A vád 950 ezer rubel (napi árfolyamon több, mint 3,8 millió forint) bírság kiszabását ítélte. Egyúttal kérte azoknak a kijelentéseknek a jegyzőkönyvbe vételét, amelyekkel Navalnij az ügyész szerint megsértette a bíróságot, ami egy újabb eljárás alapja lehet. A védelem a rágalmazási perben a politikus felmentését kérte, arra hivatkozva, hogy Navalnij véleményt fogalmazott meg, nem pedig olyan tényekről tett bejelentést, amelyek alapján a rágalmazás tényállása megállapítható lenne. Maga a vádlott nem ismerte el vétkességét.

Navalnijt január 17-én vették őrizetbe a moszkvai repülőtéren, amikor hazatért németországi gyógykezeléséről, amelyet azért kapott, mert több nyugati laboratórium szakvéleménye szerint augusztusban Oroszországban megmérgezték. Egy bíróság február 2-án letöltendőre változtatta a politikusnak az Yves Rocher-ügyben hozott felfüggesztett szabadságvesztését azon a címen, hogy számos alkalommal megsértette a feltételes szabadlábra helyezés feltételeit. Az első fokú ítélet értelmében Navalnijnak 2 év 8 hónapot kell börtönben eltöltenie, miután a büntetésbe a házi őrizetben már eltöltött időt beleszámolták.

Navalnij az Eho Moszkvi rádió közlése szerint február 8-án az Európa Tanács miniszteri bizottságához fordult, hogy a testület hozzon ideiglenes határozatot az orosz hatóságokkal szemben, amiért elutasítják a rá vonatkozó EJEB-határozatok végrehajtását. Néhány héttel korábban a politikus a megmérgezésével kapcsolatban azt kérte ugyanettől a testülettől, hogy kötelezze az orosz hatóságokat az EJEB-ítéletek maradéktalan és hatékony végrehajtására. Navalnij támogatására január 23-án és 31-én és február 2-án Oroszország több városában tüntettek. A megmozdulások részvevői közül több mint 11 ezer ember őrizetbe vettek.

Az Yves Rocher-ügyben a tárgyalást pénteken 10, a rágalmazáséban pedig 14 órára tűzték ki.

The post Két bírósági tárgyalása lesz pénteken Navalnijnak appeared first on .

Elhunyt 92 éves korában Ion Mihai Pacepa, a román külföldi hírszerzés egykori helyettes vezetője, aki a nyilvánosságra hozott információval leleplezte, és alapjaiban rendítette meg a román kommunista rezsimet – közölte a román média.

Pacepa az Egyesült Államokban halt meg vasárnap koronavírusos fertőzésben. Halálhírét megerősítette Ronald J. Rychlak amerikai egyetemi tanár, aki Pacepa barátja volt és akivel együtt írta a Vörös horizontok – Egy román kémfőnök vallomásai című könyvet, nagyban hozzájárulva Nicolae Ceasusescu néhai kommunista diktátor rezsimjének leleplezéséhez.

Pacepa az egykori román állambiztonsági szolgálat, a Securitate külföldi hírszerzésének volt a helyettes vezetője, személyes tanácsadója volt Ceausescunak. Egy hivatalos útja alkalmával, 1978 nyarán Nyugat-Németországban maradt, majd onnan az Egyesült Államokba szállították, ahol politikai menedékjogot kapott.

Három héttel külföldre szökése után a Ceausescu-rendszer halálra és teljes vagyonelkobzásra ítélte. A román legfelsőbb bíróság 1999-ben rehabilitálta, de Ion Iliescu volt államfő évekig késleltette a bírósági ítélet végrehajtását. Csak 2004 decemberében, mandátumának utolsó napjaiban döntött úgy, hogy Pacepa ténylegesen visszakaphatja egykori tábornoki rangját. Ennek ellenére Pacepa halálig inkognitóban élt az Egyesült Államokban, soha nem tért vissza a hazájába, mert félt attól, hogy megölik azok, akiket “elárult”. Egyes vélemények szerint senki sem okozott akkora veszteséget a kommunista tábornak, mint Pacepa.

A kommunista diktatúrát elítélő szakértői jelentés, amelyet 2006-ban fogadott el a bukaresti parlament, úgy ítélte meg, hogy Pacepa a Nyugatnak kiszolgáltatott információival és leleplező írásaival kiemelkedő szerepet játszott a román kommunista rezsim és az azt kiszolgáló Securitate “gyilkos jellegének” feltárásában. Későbbi történészi elemzések kétségbe vonták Pacepa rendszerkritikus szerepének hitelességét és úgy vélték, hogy maga Pacepa is az egyik legkorruptabb vezetője volt a kommunista rendszernek. Állítólag éppen eljárást akartak indítani ellene, ezért menekült Nyugatra. Ennek ellenére viszonylagos egyetértés van a szakértők között abban, hogy az általa kiszolgáltatott információk alapjaiban megrendítették a román kommunista rezsimet és hozzájárultak annak későbbi, 1989-es bukásához.

The post Elhunyt Ion Mihai Pacepa, a román hírszerzés egykori helyettes vezetője appeared first on .

A 25 éve meggyilkolt Prisztás József ügyében a Fővárosi Ítélőtábla perújítási eljárásban kedden kihirdetett másodfokú döntése alapján visszakerül a börtönbe Hatvani István másodrendű vádlott. A védelem a Kúriához fordult.

Az alapeljárás eredeti vádirata szerint a gyilkosság előzménye, hogy az 1990-es évek közepén az alvilág bankáraként emlegetett Lakatos András tartozott az éjszakai élet két akkori ismert alakjának, Portik Tamásnak és Prisztás Józsefnek. Amikor Lakatos külföldre távozott, két hitelezője elszámolási vitába keveredett. Az ügyészség szerint Portik elsőrendű vádlott utasítására Hatvani István másodrendű vádlott 1996 novemberében lelőtte Prisztást, akit Fazekas Ferenc harmadrendű vádlott csalt a helyszínre.

Az alapeljárásban a Fővárosi Törvényszék 2014 februárjában első fokon nem jogerősen elítélte Portikot és egyik társát, ám a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla a döntést hatályon kívül helyezte és új eljárást rendelt el. A megismételt büntetőperben, 2016 májusában a tábla jogerősen tizenöt év fegyházra ítélte Portikot felbujtóként és Hatvanit tettesként, Fazekas pedig bűnsegédként tíz évet kapott. A vádlottak az eljárás során mindvégig tagadták bűnösségüket.

Már mindhárom vádlott megkezdte jogerős szabadságvesztésének letöltését, amikor 2018-ban az 1990-es években elkövetett, négy halálos áldozatot követelő Aranykéz utcai robbantás és a Fenyő-gyilkosság miatt életfogytiglani szabadságvesztését töltő Jozef Rohác vallomást tett, amelyben magára vállalta a gyilkosságot, és arról számolt be, hogy ő ölte meg Prisztást. Lényegében emiatt indult el a perújítási eljárás, amelynek elsőfokú tárgyalásán a Fővárosi Törvényszéken Rohác arról beszélt, hogy a megbízást az ukrán maffiától kapta a dunaszerdahelyi bűnözői csoport közvetítésével, a gyilkosságot 10-15 ezer márkáért hajtotta végre. Beszámolt az elkövetés körülményeiről is, a gyilkosság beismerésének indokául pedig azt adta elő: sok rosszat csinált életében, most már csak jót szeretne, és nem akarja, hogy ártatlan emberek legyenek börtönben miatta.

A törvényszék a Rohác beismerésén alapuló perújítási eljárásban 2020 februárjában kihirdetett elsőfokú határozatával Hatvani esetében a perújítást alaposnak ítélte, A vele szembeni korábbi elmarasztaló ítéleteket hatályon kívül helyezte, őt az emberölés vádja alól felmentette, fegyházbüntetésének végrehajtását félbeszakította, így Hatvani szabadlábra került. Ugyanakkor a törvényszék Portik és másik társa esetében elutasította a perújítást, így az ő alapeljárásban kiszabott büntetésüket változatlan hagyta. Az ügyészség Hatvani vonatkozásában fellebbezett a döntés ellen, így került a perújítás másodfokon a Főváros Ítélőtáblára.

A tábla sajtótitkárságának közleménye szerint az ítélőtábla kedden kihirdetett határozatával annyiban változtatta meg a Fővárosi Törvényszék egy évvel ezelőtti elsőfokú ítéletét, hogy a másodrendű vádlott vonatkozásában is elutasította a perújítást, mivel az ügyben Rohác vallomását – amely új bizonyítékként merült fel – nem tartotta elfogadhatónak. Az elsőfokú ítéletet egyebekben helybenhagyta, így abban is, hogy az elsőrendű és a harmadrendű vádlottak esetében elutasította a perújítást.

A tábla közleménye felidézi, hogy a perújítási eljárás “J. R. tanúnak” a beismerő vallomásán alapult, a perújítás érdemét tekintve azonban a tábla nem értett egyet a törvényszék álláspontjával. A táblabíróság szerint – a bíróság által következetesen J. R.-ként hivatkozott – Rohác az elkövetés helyszínének leírását, az odaérkezés körülményeit, a sértett gépkocsiját és ruházatát illetően is alapvetően ellentmondásos nyilatkozatokat tett, amelyeket a tábla szerint a törvényszék nem vizsgált meg körültekintően.

A tábla szerint J. R. vallomásával szemben az elkövető biciklijét sem lehetett azon a helyen megtalálni, ahol ő megjelölte, és az is kérdéses volt, hogy a sértett megölése az általa megjelölt módon és idő alatt egyáltalán kivitelezhető volt-e. A J. R. vallomásában rejlő hiányosságokat és bizonytalanságokat nem lehetett abba a körbe vonni, amely az időmúlással, az emlékezet romlásával magyarázható lenne. J. R. vallomásának hitelességét megkérdőjelezte továbbá, hogy a saját szavahihetőségét két általa megjelölt tanúval kívánta alátámasztani, ám ezeket az embereket lehallgatási anyagokkal bizonyíthatóan megfenyegette – írta a bíróság.

Mindezek alapján a tábla arra a következtetésre jutott, hogy az alapügyben eljáró bíróságok törvényesen állapították meg a másodrendű vádlott bűnösségét. A másik két vádlott tekintetében már maga az első fokon eljáró törvényszék sem találta megalapozottnak a perújítást, és az ítélőtábla helybenhagyta ezt az elsőfokú döntést.

A perújításban hozott másodfokú ítélet kedden jogerőre emelkedett. A harmadfokú eljárás lehetősége nem nyílt meg, mivel a perújítást elutasító határozat nem ügydöntő határozat, a törvény értelmében ellene nincs helye másodfellebbezésnek. Ugyanakkor a másodrendű vádlott védője a másodfokú ítélettel szemben fellebbezést jelentett be, melyet azonban a tábla mint törvényben kizártat elutasított. A fellebbezést elutasító végzéssel szemben a védő ugyancsak fellebbezést jelentett be, melyet a Kúria fog elbírálni.

Miután a másodfokú döntés kedden jogerőre emelkedett, a tábla haladéktalanul intézkedett a szabadlábon lévő H. I. másodrendű vádlott jogerős szabadságvesztése végrehajtásának folytatásáért – közölte a tábla sajtótitkársága.

The post Prisztás-gyilkosság: újra börtönbe kerül a másodrendű vádlott appeared first on .

Törökország kiterjeszti katonai műveleteit az észak-iraki hegyekben megbúvó Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) terrorszervezet fegyveresei ellen – jelentette be Recep Tayyip Erdogan török elnök kedden az északkelet-törökországi Trabzon városában azután, hogy a PKK milicistái a közelmúltban megöltek 13, foglyul ejtett török állampolgárt az észak-iraki Gara térség egyik barlangrendszerében.

Erdogan a török kormánypárt tartományi kongresszusán felszólalva közölte: azon régiók felé szélesítik ki a beavatkozási területet, ahol fokozottabb a Törökországot fenyegető terrorveszély.

A török légierő és a szárazföldi erők egységei múlt szerdán indítottak műveletet a PKK ellen Gara térségben, amely 35-40 kilométerrel húzódik a török-iraki határ mögött. Hulusi Akar török védelmi miniszter a beavatkozás végeztével, vasárnap arról adott tájékoztatást, hogy katonáik korábban elrabolt és a napokban meggyilkolt 13 török állampolgár holttestére találtak rá egy barlangrendszerben. A tárcavezető ugyanakkor hangsúlyozta, hogy súlyos csapást mértek a PKK jelenlétére a térségben, amelyet ellenőrzésük alá vontak.

“Gara fontos, problémás vidék volt, és most elesett” – hangsúlyozta keddi beszédében Erdogan, jelezve egyúttal: egységeik annyi ideig maradnak a biztonságossá tett területeken, amennyi ahhoz szükséges, hogy ne érje Törökországot még egyszer hasonló támadás.

A PKK főhadiszállása bár az Irak északkeleti részén fekvő Kandil-hegységben van, a terrorszervezet Délkelet-Törökországban tevékeny, ahol 1984 óta folytat fegyveres felkelést a kurd kisebbség függetlenségéért. A török hadsereg a légierő és kisebb szárazföldi egységek bevetésével az elmúlt két évben rendszeresen hajtott végre a mostanihoz hasonló műveleteket az iraki határ túloldalán.

Az amerikai külügyminisztérium a legutóbbi török beavatkozást követően közleményt adott ki, amelyben ezt írták: “ha igazak a hírek, hogy a török állampolgárok a PKK terrorszervezet keze által haltak meg, a legerőteljesebb módon elítéljük ezt a cselekedetet”. A megfogalmazás Ankara felháborodását váltotta ki.

A török államfő hétfőn azzal vádolta az Egyesült Államokat, hogy támogatja a PKK-t, valamint figyelmeztette Washingtont, hogy ha fenntartja a NATO-szövetséget, őszintén kell viselkednie, és nem pártolhatja a terroristákat.

Később a török külügyminisztérium bekérette az amerikai nagykövetet, hogy “a legerőteljesebb módon” fejezze ki nyugtalanságát. Végül telefonon beszélt egymással Mevlüt Cavusoglu török és Antony Blinken amerikai külügyminiszter, amiről az amerikai külügyminisztérium azt közölte, hogy Blinken részvétét fejezte ki török hivatali kollégájának, illetve aláhúzta, hogy a PKK felelős a történtekért. A PKK-t Törökországon túl az Egyesült Államok és az Európai Unió is terrorszervezetnek tartja. A török biztonsági erők és a PKK közötti több évtizedes konfliktusban emberek tízezrei vesztették életüket.

The post Törökország kiterjeszti műveleteit a Kurdisztáni Munkáspárt ellen appeared first on .

Három és fél év fegyházbüntetésre ítélt kedden első fokon, nem jogerősen a Szekszárdi Törvényszék egy bölcskei nőt, aki a lányával együtt megpróbálta megölni volt férjét. A lány ugyanennyi fegyházbüntetést kapott.

A bíróság társtettesként elkövetett emberölési kísérlet miatt mondta ki bűnösnek a két vádlottat, és négy évre eltiltotta őket a közügyek gyakorlásától. A tényállás szerint az 50 éves nő és 21 éves lánya, illetve az 53 éves férfi között több éve megromlott a kapcsolat. A két nő 2018. szeptember 18-án elhívta magukhoz az akkor már külön élő férfit azzal, hogy szeretnének kibékülni vele, és azt mondták neki, hogy “békesütit” készítettek neki.

Az anya – az elsőrendű vádlott – hátulról befogta a sértett szemét, a másodrendű vádlott lány pedig egy 16 centiméteres pengéjű késsel nyakon szúrta, majd darázsirtót fújt az arcába. A férfinek sikerült kimenekülnie a házból, eközben a felesége egy gumikalapáccsal többször fejbe ütötte. Az utcán menekülő sértettet a lánya gyalog, a felesége autóval követte, majd az asszony oldalról, 35-40 kilométeres óránkénti sebességgel, szándékosan nekihajtott. A két vádlott ezután hazament, a férfi pedig bemászott egy ház udvarába, és onnan hívott segítséget.

A bíróság szerint a kés a bal oldali artéria mellett hatolt be a férfi nyakába, és a szúrás csak a véletlennek köszönhetően nem lett halálos. A gázolás a sértettnek térdszalagszakadást és sípcsonttörést okozott. A bíróság szerint a két nő előre kitervelten követte el a bűncselekményt.

Farkas László bíró kitért arra, hogy az egyébként jó intellektusú fiatal nő indokolatlan félelmet érzett apja iránt, nem bírta elviselni a jelenlétét, és emiatt a nevét is megváltoztatta. Ismertette: a vádlottak a perben nem ismerték el bűnösségüket, jogos önvédelemre hivatkoztak, a bíróság azonban nem fogadta el ezt a védekezést. Az elsőrendű vádlott és védője eltérő tényállás és minősítés megállapításáért, valamint enyhítésért fellebbezett, az ügyész három nap gondolkodási időt tartott fenn az ítélet tudomásul vételéhez.

The post Fegyházbüntetésre ítéltek két nőt Szekszárdon emberölési kísérlet miatt appeared first on .

Magyar-lengyel katonai együttműködési megállapodást írtak alá a két ország védelmi minisztériumának képviselői kedden Budapesten. Benkő Tibor honvédelmi miniszter hivatalos látogatáson fogadta Mariusz Blaszczak lengyel nemzetvédelmi minisztert és delegációját.

Közös sajtótájékoztatójukon Benkő kiemelte: a visegrádi négyek (V4: Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország) és azon belül is a lengyel-magyar kapcsolatok erősítése jó úton halad; a lengyel és magyar katonák kapcsolatának szorosabbra fűzésével, együttműködésük még hatékonyabb, eredményesebb lesz a jövőben.

Blaszczak közölte: az együttműködési megállapodás 63 pontból áll, egyebek mellett közös kiképzések, gyakorlatok, történelmi, hagyományőrző feladatok szerepelnek benne.

Benkő a 63 feladat közül a különleges műveleti erők közös gyakorlatozását, a tartalékos katonák képzésével, felkészítésével kapcsolatos tapasztalatok feldolgozását, valamint a különleges műveleti erők közös gyakorlatozását emelte ki. Utóbbival kapcsolatban elmondta: a jelenlegi helyzetben legfontosabb a katonák egészségének megóvása, de a tervek szerint csak a különleges műveleti erők vonatkozásában egy éven belül négy közös gyakorlatot is terveznek Lengyelországon és Magyarországon.

A két miniszter előzőleg Székesfehérváron tett látogatást a horvát vezetés alatt működő közép-európai többnemzeti hadosztály parancsnokságának bázisán, majd Budapesten folytattak megbeszélést.

A délutáni sajtótájékoztatón Benkő azt mondta: a lengyel nemzetvédelmi miniszter Székesfehérváron meggyőződhetett arról, hogy “közös erővel, közös akarattal, ilyen rövid idő alatt is lehet képességeket építeni”.

Elmondta: hogy a többnemzeti hadosztály parancsnokságot “keretnemzetként” Szlovákiának, Szlovéniának, Horvátországnak és Magyarországnak ajánlották fel. Benkő üdvözölte, hogy Lengyelország is fontosnak tartja ennek a parancsnokságnak a működését, és ahhoz katonákkal is hozzájárul.

A magyar miniszter hangsúlyozta: ez a parancsnokság az európai népek békéjének és biztonságának garantálásáért tevékenykedik.

Benkő köszönetet mondott azért, hogy Lengyelország felajánlotta a magyar harckocsizó katonák felkészítését és kiképzését a Leopard harckocsik használatához. Ezzel összefüggésben Benkő elmondta, hogy Magyarország a PESCO-n belül (az Európai Unió védelmi célú állandó strukturált együttműködése) többnemzeti szimulációs központot hoz létre.

A magyar miniszter emlékeztetett: jelenleg Lengyelország tölti be a V4-es elnöki szerepkört. Ennek során cselekvési tervet dolgoznak ki a V4-ek Európai Unión belüli jövőjéről. Magyarország pedig – amely júliustól veszi át a V4-es elnökséget -, ezen cselekvési terv alapján halad majd tovább. Európában a V4-ek együttműködése példaértékű, Európa békéjét és biztonságát is szolgálja – hangsúlyozta, hozzátéve: ennek egyik példája a V4-EU harccsoport, amelynek következő alkalmazását 2023-ra tervezik.

Benkő kitért arra is, hogy Lengyelország élen jár a területvédelmi erők szervezésében és alkalmazásában, amit külön haderőnemként szerveztek meg. Elmondta, hogy Magyarországon ma már több mint tízezer önkéntes tartalékos katona áll rendelkezésre. Megemlítette: a tartalékos katonák az aktív katonákkal együtt Magyarországon hatékonyan részt vesznek a koronavírus-járvány elleni védekezésben.

A magyar miniszter beszámolt arról: tárgyalásukon egyetértettek abban is, hogy a különleges műveleti erők együttműködésén túl a hibrid hadviselésre és a kiberműveletekre még nagyobb figyelmet kell fordítani a jövőben.

Benkő kitért arra is, hogy Blaszczaknak már többéves együttműködési tapasztalata van Magyarországgal. Korábban belügyminiszterként is segített Magyarországnak az illegális migráció elleni küzdelemben. A védelmi együttműködésben pedig a lengyel miniszter “egyik legerősebb támogatónk és partnerünk” – mondta Benkő, aki ennek elismeréseként Szövetségért emlékéremmel tüntette ki a lengyel nemzetvédelmi minisztert.

Blaszczak elismerését fejezte ki azért, hogy Magyarország ilyen rövid idő alatt létrehozta a székesfehérvári többnemzeti parancsnokságot. Beszámolt arról: tárgyalásukon egyeztettek a 30 éves visegrádi együttműködésről. Megvitatták a PESCO-s kooperáció lehetőségeit is, tárgyaltak továbbá a magyar katonák (lengyel vezetésű ENSZ-köteléken belüli) libanoni szerepvállalásáról is.

Mindezeken túl kiemelt téma volt a különleges műveleti erők tapasztalatcseréje, valamint a kiberveszélyek elhárítása érdekében szükséges együttműködés is.

Megvitatták továbbá a – Lengyelországban és Magyarországon egyaránt működő – területvédelmi önkéntes tartalékos haderő létrehozásának és alkalmazásának tapasztalatait is. Blaszczak elmondta, hogy Lengyelországban a koronavírus-járvánnyal szembeni küzdelemben óriási sikerként könyvelték el a területvédelmi önkéntes katonák bevetését. Többi között tesztelőpontokon segítettek. A lengyel miniszter Benkőt tájékoztatta arról is, hogy a múlt héten tárgyalt az Egyesült Államok új védelmi miniszterével, Lloyd Austinnal a NATO-n belüli – együttműködés lehetőségeiről is egyeztettek.

Blaszczak hangsúlyozta a történelmi emlékezés fontosságát is. Ezzel kapcsolatban elmondta, hogy három magyar múzeumigazgatót kitüntésben részesített, amiért a Covid-járvány ellenére is kiállításokat szerveztek a két ország közös történelmi múltjáról.

The post Magyar-lengyel katonai együttműködési megállapodást írtak alá appeared first on .

A táliboknak be kell tartaniuk a tűzszünetről szóló megállapodásokban foglaltakat, ugyanis a NATO mindaddig Afganisztánban marad, amíg az erőszak meg nem szűnik – jelentette ki a katonai szervezet főtitkára.

Jens Stoltenberg a NATO védelmi minisztereinek szerdán kezdődő kétnapos online tanácskozását megelőzően tartott sajtótájékoztatóján elengedhetetlennek nevezte az erőszak mérséklődését Afganisztánban, és közölte, csakis a helyzet normalizálódása esetén történhet meg a misszióban részt vevő csapatok kivonása az országból. Hangsúlyozta: egyetlen résztvevő ország sem akar a kelleténél tovább maradni Afganisztánban, azonban a szövetségesek nem távoznak, mielőtt arra az idő elérkezett volna.

“Célunk egyértelmű: nem hagyhatjuk, hogy az ország újra a terroristák menedékévé váljon” – fogalmazott a főtitkár.

A NATO súlyos árat fizethet azért, ha túl korán vonja ki csapatait Afganisztánból, fennáll ugyanis annak kockázata, hogy ezzel helyszínt biztosíthat a terroristák számára a szövetségesek elleni támadások megtervezéséhez és megszervezéséhez is – figyelmeztetett. Kiemelte, a NATO határozottan támogatja az afganisztáni békefolyamatot, amely a legjobb esélyt biztosíthatja a tartós politikai megoldáshoz. Minden érintett félnek élnie kell a történelmi lehetőséggel – mondta. A táliboknak mérsékelniük kell az erőszakot, tárgyalóasztalhoz kell ülniük, eleget kell tenniük kötelezettségvállalásuknak, miszerint beszüntetik az együttműködést a nemzetközi terrorista csoportokkal – emelte ki.

A megkezdett béketárgyalások eredménye törékeny, az erőszak szintje továbbra is elfogadhatatlanul magas, továbbá nem szűnnek a civilek ellen elkövetett tálib támadások sem – hívta fel a figyelmet. A NATO szorosan figyelemmel kíséri a fejleményeket, a tagországok védelmi miniszterei pedig értékelik a helyzetet és mérlegelik a szükséges lépéseket – közölte Stoltenberg.

A főtitkár a NATO iraki missziójával összefüggésben azt mondta, a szövetségesek jelenléte kulcsfontosságú hozzájárulás a nemzetközi terrorizmus elleni küzdelemhez. Reményét fejezte ki, hogy a védelmi miniszterek videókonferenciájukon hozzájárulnak egy kibővített misszió kialakításához, amely több képzési és tanácsadási feladatot látna el az országban. A missziónak fokozatosan bővülnie kell, válaszul a kialakult helyzetre. Csak így biztosítható, hogy az Iszlám Állam nevű terrorszervezet ne erősödhessen meg újra és térjen vissza a régióba – közölte.

The post A NATO nagy valószínűséggel örökké Afganisztánban marad appeared first on .

A német titkosszolgálatok valószínűleg segítettek Alekszej Navalnijnak a Vlagyimir Putyin orosz elnök tulajdonának mondott “gelendzsiki palotáról” szóló film felvételében – közölte Szergej Lavrov orosz külügyminiszter.

“Ebben a filmben Navalnij felkeresi a szovjet hírszerzés egykori drezdai rezidenciájának épületét, és valamilyen német kollégákkal együtt a nézőknek anyagokat mutat be egy dossziéból, amelyet +Putyin személyes dossziéjaként+ mutat be. Világos, hogy ebbe az épületbe bejutni, mi több, hozzáférést kapni egyes archív anyagokhoz nem lehet az NSZK hivatalos hatóságaival – legvalószínűbb módon a titkosszolgálataival – folyó együttműködés nélkül” – hangzott a tárcavezetői kommentár.

Az orosz diplomácia vezetője bejelentette, hogy az ügyben a moszkvai külügyminisztérium magyarázatért fordult Berlinhez. Mint mondta, Moszkva konkrétan azt akarta megtudni, hogy ha Berlin annyira aggódik Navalnij személyes adatai miatt, akkor hogyan kerülhetett a nyilvánosság elé a német archívumból az érintett beleegyezése nélkül az a dosszié, amely e film készítői szerint Putyiné. Lavrov szerint a német diplomáciai tárca azt a választ adta, hogy Navalnij az illetékes német szervekkel folytatott egyeztetést követően férhetett hozzá az anyagokhoz, amelyekben “semmi titkos nem volt”.

“A kommentár fölösleges” – tette hozzá a külügyminiszter.

Lavrov nehezményezte, hogy a Nyugat “majdhogynem a Navalnij körüli helyzetet akarja megtenni az Oroszországgal folytatott párbeszéd fő témájának”, valamint hogy a Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) technikai titkársága a Navalnij-ügyben szerinte “nyíltan alájátszott” Németországnak. A miniszter rámutatott, hogy miután “a német fél állítása szerint” Franciaország és Svédország is megerősítette a Bundeswehr következtetését (miszerint az orosz ellenzékit “Novicsok” típusú méreggel próbálták megölni), az OPCW koordináló szerve “át nem látható együttműködési eljárásba” kezdett Berlinnel, és ezután a németeknek, a franciáknak és a svédeknek adott igazat, de nem nevezte meg az “állítólag a páciens biológiai mintáiban” talált anyag képletét, arra hivatkozva, hogy német megrendelésre dolgozott. Az OPCW a válaszért Moszkvát Berlinhez irányította, amely azonban nem adott felvilágosítást, Párizshoz és Stockholmhoz hasonlóan.

Az orosz miniszter közölte, hogy Oroszország ki fogja kérni az OPCW álláspontját a Svájcban élő Vitalij Kozak neurológus indítványáról, aki a Navalnij-ügyben a The Lancet tudományos folyóiratban megjelent publikáció után arra hívott fel, hogy független orvosbiológiai szakértők vitassák meg a cikkben közölt tényeket. Lavrov hangsúlyozta, hogy Josep Borrell európai uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselővel tárgyalva éppen az orosz-uniós kapcsolatok fejlesztésének fontosságát hangsúlyozta, és emlékeztetett rá, hogy 2014-ben (a Krím elcsatolását és a délkelet-ukrajnai orosz beavatkozást követően) ezeket szerinte az EU rombolta le.

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő a TASZSZ orosz hírügynökségnek nyilatkozva azt mondta, hogy Borrellnek a vasárnapi blogjában közölt álláspontja ellentmond annak, amit a pénteki moszkvai, Lavrovval közös sajtótájékoztatóján képviselt. Ezen a felek azt hangoztatták, hogy a nehézségek ellenére igény van a pragmatikus együttműködés fejlesztésére. Brüsszelbe visszatérve azonban az uniós fődiplomata arról értekezett, hogy a helyzet rossz, és meg rosszabb lesz. “Ez azt jelenti, hogy nem az EU megközelítéséről van szó, ez azt jelenti, hogy valaki diktálja az Euróai Uniónak, hogy milyen magatartást kell tanúsítani Oroszországgal szemben” – mondta. (Nehezen követhető, hogy hogyan következik a pragmatikus együttműködés kívánsága és a helyzet rossznak értékeléséből, hogy bárki is diktálna az EU-nak. A -szerk- megj.)

Borrellnek azzal az utólagos megjegyzésével kapcsolatban, hogy a moszkvai sajtótájékoztató “agresszívan megrendezett” volt, Zaharova azt mondta, hogy az ilyen vizitek alkalmával szokásos eseményre az EU moszkvai képviselete által javasolt nyugati újságírókat hívták meg, és Borrell azt válaszolhatta az ott elhangzott kérdésekre, amit jónak látott.

Zaharova a Rosszija 1 tévécsatornának nyilatkozva megalapozatlan lépésnek nevezte, hogy Berlin, Varsó és Stockholm hétfőn kiutasított három orosz diplomatát, miután Moszkva pénteken nemkívánatos személynek nyilvánította ezen országok egy-egy külszolgálati alkalmazottját, akik részt vettek egy, a hatóságok által nem engedélyezett Navalnij-párti tüntetésen.

Hétfőn a járványügyi előírások megsértése címén vádat emeltek Navalnij házi őrizetben lévő sajtótitkára, Kira Jarmis ellen a politikus melletti január 23-i szimpátiatüntetés ügyében. A moszkvai városi bíróság 25-ről 15-re csökkentette a Szergej Szmirnovra, a Mediazona ellenzéki hírportál főszerkesztőjére kirótt adminisztratív elzárást, a nyilvános rendezvények megtartására vonatkozó szabályok ismételt megsértése címén. Őt azzal vádolták meg, hogy a Twitteren január 20-án továbbított egy tréfásnak szánt üzenetet, amelyen rajta volt a három nappal később tartandó tüntetés dátuma és időpontja, a helyszín megjelölése nélkül. Az incidens miatt több sajtóorgánum szolidaritását fejezte ki.

A Navalnij alapította Korrupcióellenes Küzdelem Alapítvány (FBK) januárban közzétett egy dokumentumfilmet, amely szerint Putyin egy 100 milliárd rubel értékű titkos uradalmat építtetett fel magának a Fekete-tenger partján. A YouTube számlálója hétfő este több mint 110,5 millió megtekintést mutatott.

The post Lavrov szerint a német titkosszolgálatok segédkezhettek a gelendzsiki palotáról szóló film elkészítésében appeared first on .

Egy év börtönbüntetésre ítélt egy férfit közveszéllyel fenyegetés bűntette és rongálás vétsége miatt a Fővárosi Törvényszék első fokon, nem jogerősen – közölte a törvényszék sajtóosztálya.

Az eljárás adatai szerint a férfi 2020. április 23-án reggel felhívta a rendőrség segélyhívó számát, és a diszpécsertől rendőri intézkedést kért, mert szerinte a Covid-19 vírussal összefüggő járványhelyzet ellenére egy közeli szupermarketben túl sok ember tartózkodott. Aznap délután újból felhívta a segélyhívót, és sérelmezte, hogy a reggeli bejelentése óta semmilyen változás nem történt. Közölte, hogy a rendőrségnek két napja van rendet tenni, ellenkező esetben maffiamódszerekhez fog folyamodni, és maga szünteti meg a kifogásolt helyzetet Molotov-koktéllal.

A telefonhívás során a vádlott kifogásolta a multinacionális vállalatok járványhelyzet idején tanúsított magatartását, illetve antiszemita jellegű kijelentéseket tett. Ezt követően lement az áruházhoz, és annak falára, hirdetőtáblájára alkoholos filccel antiszemita, trágár kifejezéseket írt. Az ügyészség a vádlottat terrorcselekmény elkövetésével fenyegetés bűntettével és falfirka elhelyezésével elkövetett, a szabálysértési értékhatárt meg nem haladó kárt okozó rongálás vétségével vádolta, a bíróság azonban csak a rongálás esetében állapította meg a váddal egyező tényállást.

A vádlott otthonában nem volt Molotov-koktél készítéséhez szükséges gyúlékony anyag, bár a közelben két benzinkút és számos olyan bolt volt, ahol ezt beszerezhette volna.

A fenyegetést a rendőrség komolyan vette, de a telefonhívás alapján nem látta igazoltnak a terrorista motívumot, ezért nem tartotta olyan mértékűnek a veszélyt, hogy a terroristákra kiképzett speciális rendőri egység intézkedjen. A bíróság szerint a terrorcselekmény elkövetésével fenyegetés például akkor lehetett volna megállapítható, ha a vádlottnál tartott házkutatás során olyan anyagokat foglaltak volna le, amelyek felhasználásával legalább az objektív lehetősége fennállt volna a Molotov-koktél elkészítésének és a robbantás végrehajtásának.

Ugyanakkor a férfi cselekménye a közveszéllyel fenyegetés bűntettét kimerítette. Mindezeket figyelembe véve állapította meg a bíróság a vádtól eltérő tényállást.

A törvényszék a büntetés kiszabásakor enyhítő körülményként értékelte a ténybeli beismerést, a férfi pszichés állapotát és azt, hogy beteg szülőről gondoskodik. Súlyosbító körülményként vette figyelembe a vádlott büntetett előéletét, vagyis azt, hogy a terhére rótt bűncselekményt két felfüggesztett szabadságvesztés és egy garázdaság bűntette miatt folyamatban lévő büntetőeljárás hatálya alatt követte el, továbbá, hogy a vádbeli cselekmény elkövetésekor ittas volt.

Az ítélet nem jogerős, mind a vádlott és védője, mind pedig az ügyészség fellebbezést jelentett be.

The post Egy év letöltendő börtönt kapott egy robbantással fenyegetőző férfi appeared first on .

A Bukaresti Táblabíróság nem letöltendő börtönbüntetésre ítélte azt a három erdélyi magyar férfit, akik 2016-ban szerepet vállaltak a brit Sky News televíziónak a riportjában, mely a fegyverek állítólagos romániai feketekereskedelméről szólt.

A hétfőn kimondott első fokú ítéletben a három vádlott közül kettőt tíz hónapos börtönbüntetésre ítéltek, kétéves próbaidőre bocsátással, a harmadik férfi pedig két év tíz hónapos börtönbüntetést kapott, melynek végrehajtását négy évre felfüggesztették. Utóbbi esetében a mostani büntetést összevonták egy más ügyben kiszabott korábbi büntetéssel. A bíróság elvetette a szervezett bűnözés vádját, és végül a fegyverekre vonatkozó szabályok be nem tartása miatt marasztalta el a vádlottakat.

A Sky News brit tévécsatorna 2016-ban mutatott be filmet a fegyverek állítólagos romániai feketekereskedelméről. A forgatócsoport álarcot viselő román férfiakkal találkozott, akik egy rendszám nélküli terepjáró csomagtartójából kínáltak fegyvereket eladásra. Az álarcos férfiak attól sem zárkóztak el, hogy a kamera előtt elmondják: Ukrajnából származó fegyvereket árulnak bármilyen mennyiségben, és bárkinek eladják azokat, aki megfizeti a kért árat.

A romániai szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) rövid időn belül azonosította a filmben látszó gépkocsit és az állítólagos fegyverkereskedőket, akiket két hónapra vizsgálati fogságba is helyezett a bíróság. Az ügyészség kiderítette, hogy a gyanúsítottak pénzt kaptak azért, hogy a Sky News filmjében eljátsszák a fegyverkereskedők szerepét. A bemutatott fegyvereket törvényesen tartották Romániában, többségük vadászfegyver volt. Az egyetlen harci fegyver egy gyűjteményből származott, és lövésre alkalmatlan volt.

Az ügyészség hiába próbálta beidézni a Sky News forgatócsoportját, melyről azt közölte, hogy “tudatosan terjesztettek valótlan információkat az állítólagos romániai fegyverkereskedelemről”, az Egyesült Királyság nem adta ki az újságírókat.

A Sky News tévécsatorna kiállt a romániai fegyverkereskedelemről szóló film készítője mellett. Azt közölte, hogy “Stuart Ramsay a csatorna egyik legtapasztaltabb újságírója, aki pályája során jelentős tényfeltáró munkát végzett világszerte”. A tévécsatorna fenntartotta a közölt “publicisztikai anyag” állításait.

The post Elítélték a Sky News romániai fegyverkereskedésről szóló riportjában szerepet vállaló férfiakat appeared first on .

Koronavírus-oltóanyagokkal kapcsolatos visszaélésekre figyelmeztette az Európai Unió csalás elleni hivatala (OLAF) hétfőn a tagállamok kormányait.

Ville Itala, a testület főigazgatója arról számolt be, hogy egyre több jelentés érkezik olyan csalókról, akik ellenőrizhetetlen üzleti tevékenységeket folytatva hamis vakcinamintákat ajánlanak eladásra, és a kifizetést követően eltűnnek a pénzzel. Mint közölte: az uniós rendőri együttműködési szervezettel (Europol) és nemzetközi partnerszervezetekkel együttműködve fokozott erőfeszítésekét tesznek az oltóanyagok illegális kereskedelmének felszámolása érdekében.

“Segíteni fogjuk a tagországok rendfenntartó szerveit annak azonosításában, hogy milyen egyének és vállalatok állnak az ilyen csalások mögött, amelyek emberi életeket veszélyeztetnek a jelenlegi válsághelyzetben” – jelentette ki. Tavaly márciusban az OLAF vizsgálatot indított az arcmaszkok, orvostechnikai eszközök, fertőtlenítőszerek, gyógyszerek és tesztkészletek tiltott kereskedelmével kapcsolatban. Ezidáig több mint ezer csalót sikerült azonosítaniuk és több mint 14 millió tétel hamis árucikket foglaltak le.

The post Az EU csalás elleni hivatala oltóanyagokkal kapcsolatos visszaélésekre figyelmeztet appeared first on .

Nem követtek el törvénysértést Alekszej Navalnij ellenzéki politikus támogatói a vasárnapi tiltakozások során, ezért nem vettek őrizetbe senkit közülük – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.

Navalnij támogatói A szeretet erősebb az erőszaknál mottóval flashmob-sorozatot rendeztek Oroszországban. A részvevők a lakóházak udvarában vagy az utcán összegyűlve mobiltelefonjaikkal vagy gyertyával világítottak, gyakran Bálint-napi szívet formálva, a csendes demonstrációról készült felvételeket pedig megosztották a világhálón.

Ivan Zsdanov, a Navalnij által alapított Korrupcióellenes Küzdelem Alapítvány (FBK) igazgatója a Dozsgy ellenzéki online televíziónak nyilatkozva hétfőn azt mondta, hogy az akcióban több tízezren vehettek részt. Közölte, hogy a hozzávetőleges létszámra következtetni a közösségi médiában történt megosztások alapján lehet.

A liberális Népi Szabadság Pártja (Parnasz) hétfőn kérvényt nyújtott be a moszkvai polgármesteri hivatalhoz, jelezve, hogy február 27-én, az ellenzéki politikus 2015-ben történt meggyilkolásának évfordulóján emlékmenetet kíván rendezni a meggyilkolt Borisz Nyemcov ellenzéki politikus tiszteletére. Cseljabinszkban egy hasonló igénylést a helyi hatóságok a járványhelyzetre hivatkozva elutasítottak.

Navalnijt január 17-én vették őrizetbe a moszkvai repülőtéren, amikor hazatért németországi gyógykezeléséről, amit azért kapott mert több nyugati laboratórium szakvéleménye szerint augusztusban Oroszországban megmérgezték. Egy bíróság február 2-án letöltendőre változtatta a politikusnaknak az úgynevezett Yves Rocher-ügyben hozott felfüggesztett szabadságvesztését azon a címen, hogy megsértette a feltételes szabadlábra helyezés feltételeit. Navalnij védelme az ítéletet megfellebbezte, a tárgyalást péntekre tűzték ki.

A politikus támogatására január 23-án és 31-én és február 2-án Oroszország több városában tüntettek. A megmozdulások részvevői közül több mint 11 ezer ember őrizetbe vettek.

Moszkvában egyébként kedden folytatódik az a per, amelyet Navalnij ellen egy második világháborús veterán, Ignat Artyomenko megrágalmazása címén indítottak. Artyomenko egy politikai kampányfilmben szerepelt, amely a tavalyi alkotmányreform-szavazásra agitált. Ennek szereplőit az ellenzéki politikus “lakájoknak”, “árulóknak” és “az ország szégyenének” nevezte.

The post Kreml: nem történt törvénysértés a vasárnapi tiltakozásokon appeared first on .

Mintegy másfél milliárd forintnak megfelelő kártérítést kap a dél-lengyelországi Opole bíróságának hétfői döntése alapján az a lengyel férfi, akit egy kiskorú lány meggyilkolása címén ártatlanul elítéltek, és 18 évet töltött börtönben, mielőtt 2018-ban felmentették volna a vád alól.

Tomasz Komenda története szabadulását követően nagy visszhangot kapott Lengyelországban. A még nem jogerős ítélet alapján a lengyel igazságügy történetében az eddig kiszabott legnagyobb összegű kártérítést kellene kifizetni neki. A ma 44 éves férfit 2004-ben ítélték 25 éves szabadságvesztésre. A bíróság bizonyítottnak találta, hogy 1996 szilveszteri éjszakáján megerőszakolt és meggyilkolt egy 15 éves lányt.

A férfi 18 évi börtön után, 2018-ban szabadult, miután a lengyel legfelsőbb bíróság felmentette a vád alól. Tavaly két másik férfit ítéltek el a gyilkosság elkövetéséért. Komenda közel 19 millió zlotyt (mintegy 1,5 millárd forint) követelt az államtól a börtönben töltött évekért, a fogolytársak, valamint a börtönőrök egy részétől is elszenvedett szexuális zaklatásért és egyéb bántalmazásért. Mivel a börtönévek története drasztikus részleteket tartalmaz, a férfi által kezdeményezett eljárást a nyilvánosság kizárásával folytatták, és titkosítják az ítélet indoklását is.

A bírósági döntés kihirdetése után Komenda a sajtónak elmondta: az ítélethozatal napján ő a maga részéről lezárja a börtönbeli évek témáját. Kielégítőnek nevezte kártérítés mértékét, aláhúzva: még egy ilyen magas összegért sem kívánná senkinek, hogy akár egyetlenegy napot töltsön el börtönben olyan körülmények között, mint amelyekben neki volt része. Elmondta azt is: nem hiszi, hogy az ő esetének következményei lesznek majd azok számára, akik elítélték őt, mindazonáltal számára most a jövő a legfontosabb.

Komenda a börtönben háromszor kísérelt meg öngyilkosságot. Fogságbeli emlékeit Grzegorz Gluszak lengyel újságíró rögzítette egy 2018-ban kiadott könyvben. Tavaly a lengyel mozikban bemutatták a sorsát feldolgozó filmdrámát is, januártól az alkotás bővített változata filmsorozat formájában is elérhető az interneten. A jelenleg egy lengyel alapítvány munkatársaként dolgozó Komendának tavaly novemberben fia született jegyesétől, akivel szabadulása után ismerkedett meg.

The post Nagy összegű kártérítést kaphat egy 18 évet ártatlanul börtönben töltő lengyel férfi appeared first on .

A brit belügyminisztérium adatai szerint meghaladta az ötmilliót azoknak az EU-állampolgároknak a száma, akik tartós letelepedési engedélyért folyamodtak a brit hatóságokhoz.

Nagy-Britannia tavaly január 31-én kilépett az Európai Unióból, de azok az EU-polgárok, akik 2020 végéig, a brit EU-tagság megszűnése (Brexit) után kezdődött átmeneti időszak lejártáig törvényesen és életvitelszerűen letelepedtek az országban, továbbra is maradhatnak megszerzett összes jogosultságuk megtartásával. Ehhez azonban határozatlan időre szóló tartózkodási engedélyért – hivatalos elnevezéssel letelepedett jogi státusért – kell folyamodniuk.

A londoni belügyminisztérium csütörtökön ismertetett havi összesítése szerint ezt a 27 EU-tagország Nagy-Britanniában élő állampolgárai közül január 31-ig 5 060 600-an tették meg. A brit hatóságok 4 678 300 folyamodványt már elbíráltak, csaknem mindet kedvezően: az elutasított kérvények aránya mindössze 0,8 százalék volt a múlt hónap utolsó napjáig. A brit belügyminisztérium csütörtöki kimutatása szerint a január végéig elbírált folyamodványok 53 százalékában a kérelmezők végleges, az esetek 44 százalékában előzetes letelepedett státust kaptak.

Ez utóbbit azok a kérelmezők kaphatják, akik a benyújtás idején még nem töltöttek el öt évet életvitelszerűen Nagy-Britanniában, de ők is megvárhatják az öt év leteltét, és utána megkapják a végleges tartózkodási engedélyt. Az addig eltelő időszakban őket is maradéktalanul megilletik megszerzett jogosultságaik. Azoknak a Nagy-Britanniában élő EU-állampolgároknak, akik úgy döntöttek, hogy a Brexit után is maradnak, a letelepedett jogi státus megszerzéséhez személyazonosságukat kell hitelesen igazolniuk és azt, hogy életvitelszerűen tartózkodnak az országban.

Emellett be kell jelenteniük, ha korábban elmarasztaló bírósági ítélet született ellenük bűncselekmény miatt. A brit EU-tagság tavaly január végi megszűnésével 11 hónapos átmeneti időszak kezdődött, amely alatt nem változtak az uniós polgárokra érvényes bevándorlási szabályok.

Így azok, akik ennek az időszaknak a lejártáig, vagyis december 31-ig érkeztek az Európai Unióból letelepedési szándékkal Nagy-Britanniába, ugyanolyan jogosultsággal kérhetnek tartózkodási engedélyt, mint azok, akik már hosszabb ideje Nagy-Britanniában élnek. Azok, akik december 31-én már életvitelszerűen Nagy-Britanniában tartózkodtak, idén június 30-ig nyújthatják be a letelepedett státusra szóló kérvényüket.

Az idei év első napjától azonban az EU-országokból és az unión kívülről újonnan érkezőkre a brit kormány egységes bevándorlási szabályozást léptetett életbe, amely – főleg a jelentkezők szakképzettsége és angol nyelvtudása alapján – pontozásos kritériumrendszer alapján bírálja el a letelepedési kérelmeket.

Az előírások között szerepel, hogy a külföldi munkavállalóknak már kérelmük benyújtása idején érvényes állásajánlatuk legyen olyan munkáltatótól, amelynek állásajánlat-tételi jogosultságát a brit kormány elismeri. Külföldi munkavállalók olyan állásokra jelentkezhetnek, amelyek betöltéséhez megvan a minimálisan megkövetelt vagy ezt meghaladó szakképesítésük, és csak olyan kérelmező nagy-britanniai munkavállalási engedélye hagyható jóvá, aki a hivatalos meghatározás szerint “elfogadható szinten” beszél angolul.

The post Brexit: több mint ötmillió EU-állampolgár kért tartós brit letelepedési engedélyt appeared first on .

Törökország kompromisszumos megoldást javasol a NATO-szövetséges Egyesült Államoknak abban a vitában, amelyet az Ankara által 2019-ben beszerzett orosz Sz-400-as légvédelmi rendszer miatt folytatnak – derült ki Hulusi Akar török védelmi miniszternek a Hürriyet török kormánypárti napilap internetes oldalán megjelentetett szavaiból.

A török tárcavezető nyilatkozatában rámutatott: szó sincs arról, hogy Törökország folyamatosan használni fogja az orosz ütegeket, “ezeket a rendszereket a fenyegetettség mértékétől függően alkalmazzák”.

Akar rámutatott, hogy a NATO-tagállamok közül Görögország, valamint több közép- és kelet-európai ország rendelkezik orosz fegyverrendszerekkel, Athén például a korábbi generációs Sz-300-asokból állomásoztat Kréta szigetén. A Hürriyet emlékeztetett, hogy a Krétán található Sz-300-asok nem működnek állandóan, “tudvalevőleg nagyrészt raktárban állnak”.

A török védelmi miniszter jelezte: Ankara azt kezdeményezte, hogy a NATO égisze alatt folytassák le az Sz-400-asok török felhasználásáról szóló megbeszéléseket, és bár Jens Stoltenberg NATO-főtitkár pozitívan állt a munkacsoport létrehozásához, az Egyesült Államok részéről elhangzott kijelentések ezzel ellentétesek voltak.

Akar az interjúban egyúttal arra is rámutatott, hogy a török-amerikai kapcsolatok legérzékenyebb pontja az a támogatás, amelyet Washington nyújt az Ankara által terrorszervezetnek és nemzetbiztonsági fenyegetésnek tartott észak-szíriai Népvédelmi Egységek (YPG) nevű kurd milíciának.

A miniszter hangsúlyozta: Törökország és az Egyesült Államok tud megoldást találni az Sz-400-asok jelentette kérdésekre, de az YPG-t illetően Ankara azt várja, hogy Washington “felismeri a valóságot”. Akar kifejtette: az YPG a főként Délkelet-Törökországban élő kurd kisebbség függetlenségéért 1984 óta fegyveres felkelést folytató Kurdisztáni Munkáspárttól (PKK) kapja az utasításokat. “Egyáltalán nem hihetők az Egyesült Államok azon állításai, melyek szerint az YPG független a PKK-tól” – húzta alá, hozzátéve: “elképzelhetetlen, hogy az amerikai hírszerzés nem látja az YPG és a PKK közötti kapcsolatokat”.

Törökország 2019-ben szerzett be Sz-400-as légvédelmi rendszert Oroszországtól. Az ügyletet Washington élesen bírálta, és válaszul kizárta a kis-ázsiai országot az F-35-ös harci repülőgép-fejlesztési programjából, felfüggesztette a vadászbombázók eladását is Ankarának, és a jövőre vonatkozóan szankciókat helyezett kilátásba.

Az amerikai kormányzat amiatt aggódott, hogy az SZ-400-as ütegek a NATO-rendszerek szempontjából sebezhetőséget jelentenek majd. Törökország az amerikai állításokat nem tekinti megalapozottnak.

Az Egyesült Államok tavaly december 14-én újabb szankciókkal sújtotta a török védelmi ipart az SZ-400-asok vásárlása miatt. Az amerikai szankciók között szerepelt, hogy tilos amerikai exportengedélyek kiadása a török fegyverzetek beszerzését intéző, Hadiipari Elnökség (SSB) nevű hivatal részére, valamint befagyasztották a török hivatal négy vezető tisztségviselőjének bankszámláit, továbbá vízumkorlátozásokkal is sújtották őket.

Akar január közepén arra szólította fel az akkor még hivatalba lépésre váró amerikai vezetést, hogy vizsgálja felül a büntetőintézkedéseket.

The post Ankara próbálja menteni a menthetőt az orosz légvédelmi rendszer miatt folytatott vitában appeared first on .

Több mint 1,3 milliárd forint kárt okozott az a budapesti és nagykanizsai elkövetőkből álló bűnszervezet, amely külföldről behozott használt gépkocsik kereskedelmével foglalkozott – közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Nyugat-dunántúli Bűnügyi Igazgatóságának sajtóreferense.

Haszon Dávid közlése szerint a járműveket Németországból cseh és szlovén cégeken keresztül hozták Magyarországra, ahol az első belföldi vevők olyan kereskedők voltak, akik a beszerzésben csak papíron vettek részt, a továbbértékesítés után nem fizettek áfát. Az “eltűnő kereskedőktől” fiktív számlákkal, minimális haszonnal továbbadott autókat a végső megrendelők így a versenytársaknál jóval kedvezőbb áron értékesíthették.

A hálózat felszámolására a NAV nyugat-dunántúli nyomozói negyven helyszínen szerveztek kutatást, a bizonyítékok beszerzésében több százan vettek részt, nyomozók, járőrök, informatikusok, továbbá drog- és pénzkereső kutyák. Mivel a bűnszervezet irányítóinak többször is volt már dolga a hatóságokkal, ezért hozzájuk a Terrorelhárítási Központ (TEK) és a NAV MERKUR bevetési egységei érkeztek Pest megyébe és Nagykanizsára.

A bűnszervezet vezetőjét Pest megyei luxusotthonában fogták el a TEK kommandósai, a férfi barátnője eleinte fel sem fogta a helyzet súlyosságát, azt hitte, hogy sajátos lánykérés zajlik. A milliárdos értékű ingatlan golyóálló üvegezésével, kamerarendszerével és mozgásérzékelőivel szinte erődítményként szolgált az ott lakóknak.

A költségvetésnek okozott kár megtérülésére a NAV bankszámlákat és ingatlanokat zárolt, valamint nagy összegű készpénzt foglalt le. A speciálisan képzett kutyák segítségével a bűnbanda nagykanizsai tagjának gépkocsijában több mint huszonöt millió forint készpénzt találtak. Egy titkos, a bűncselekmények szervezésére fenntartott irodában az ujjlenyomatokat is ellenőrizni kellett, mert az elkövetők tagadták, hogy közük lenne az ingatlanhoz.

A hatóságok öt embert vettek őrizetbe, közülük hárman a Zala Megyei Főügyészség indítványa alapján bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás miatt letartóztatásba, ketten pedig bűnügyi felügyelet alá kerültek. Az elkövetők akár 20 évet is kaphatnak – derül ki a NAV közleményéből.

The post Használt autókkal áfát csaló bűnszervezetet számolt fel a NAV appeared first on .

Az Európai Parlament (EP) képviselői szerint biztonsági aggályok miatt fel kell függeszteni a Fehéroroszországban tavaly ősszel átadott, asztraveci atomerőmű kereskedelmi üzembe helyezését.

Az EP-képviselők brüsszeli plenáris ülésén elfogadott állásfoglalásukban bírálták a nemzetközi előírásoknak, köztük a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) ajánlásainak meg nem felelő atomerőmű elsietett beindítását. Kiemelték, novemberben annak ellenére üzembe helyezték az erőművet, hogy Fehéroroszország nem szolgált bizonyítékkal a 2018-as uniós szakértői értékelés és a NAÜ ajánlásainak végrehajtásáról.

A képviselők felkérték az Európai Bizottságot, járjon közben azért, hogy az üzemszerű működtetést mindaddig felfüggesszék, amíg a fehérorosz hatóságok az uniós stresszteszt valamennyi ajánlását maradéktalanul végre nem hajtják, és a biztonsági szempontból szükséges összes javítást el nem végzik. Az asztraveci erőmű 2020. november 3-án kezdte meg a villamosenergia-termelést. Az erőművet a tervek szerint az idén márciusban helyezik teljes körűen kereskedelmi üzembe.

Az erőmű, amely nagyon hasonló technológiával épült, mint az új paksi atomerőmű. Hat éve, 2015-ben a magyar kormány tagjaiból álló delegáció kifejezetten azért látogatott el Belaruszba, hogy tájékozódjon Paks2 „testvérerőművének” fejlesztéséről. Hasonlóan a magyar projekthez, a belarusz atomerőmű is Oroszországtól felvett, tízmilliárd eurós hitelből épült.

The post EP: fel kell függeszteni a fehéroroszországi Asztravec atomerőművének üzembe helyezését appeared first on .