Biztonságpiac

Nem született végleges döntés a NATO afganisztáni missziójának sorsáról, a helyzetet tovább elemzik, de addig is a helyszínen maradnak a szövetséges erők az afgán hadsereg támogatására. A katonai szervezet ugyanakkor az iraki misszió kibővítése mellett foglalt állást – közölte a NATO főtitkára.

Jens Stoltenberg a tagországok védelmi minisztereinek kétnapos online tanácskozását követően hangsúlyozta, a NATO támogatja az évek óta tartó erőszak és szenvedés felszámolásának, a hosszan tartó béke megteremtésének lehetőségét hordozó békefolyamatot. Kiemelte: a tárgyalások eredménye törékeny, az előrehaladás lassú, ezért minden félnek további késedelem nélkül meg kell ragadnia a békés megoldáshoz vezető történelmi lehetőséget.

A tálib lázadóknak jóhiszeműen kell tárgyalniuk, mérsékelniük kell a vérontást, illetve eleget kell tenniük a nemzetközi terrorista csoportokkal való együttműködésük megszüntetéséről szóló kötelezettségüknek – mondta.

Szavai szerint a tálibok és az Egyesült Államok között tavaly létrejött, az amerikai csapatok kivonásának május elsejéig határidőt szabó megállapodás dilemmát okoz a szövetségeseknek, a távozás ugyanis azt eredményezheti, hogy Afganisztán újra a terroristák menedékévé válik. A maradás a kihívásokkal teli katonai műveletek folytatását jelenti, illetve azt, hogy a NATO-csapatokat továbbra is támadások érhetik – húzta alá. A legfontosabb, hogy bármit is tesz a NATO, az közös döntés eredménye legyen, ugyanis a szövetségesek együtt mentek Afganisztánba, s amikor az idő eljön, együtt is kell távozniuk onnan. Egyedül a helyzet javulása esetén történhet meg a misszió összehangolt, közös kivonása – szögezte le.

A NATO célja, akár a maradás, akár a kivonulás mellet dönt, hogy Afganisztán soha többé ne nyújthasson menedéket a szövetségeseket is megtámadni képes terroristáknak. A szervezet ezért folytatja a helyi biztonsági erők támogatását az ország békéje és a szövetségesek biztonsága érdekében – mondta a főtitkár. Stoltenberg beszámolt arról is, hogy a miniszterek az iraki kormány kérésére a helyi NATO-misszió kibővítése mellett foglaltak állást.

Elmondta, a képzést és tanácsadást végző misszióban részt vevő katonák és szakemberek száma a jelenlegi ötszázról csaknem négyezerre emelkedik. A kibővített misszió tevékenysége az ország biztonságáért felelős további intézményekre is kiterjed, illetve a Bagdadon túli területeket is magában foglalja majd. Az iraki biztonsági erők támogatása elengedhetetlen ahhoz, hogy képesek legyenek megakadályozni az Iszlám Állam nevű terrorszervezet visszatérését és megerősödését a régióban – tette hozzá.

The post Stoltenberg: nem született végleges döntés a NATO afganisztáni missziójáról appeared first on .

Boris Johnson brit miniszterelnök szerint eltúlzottak a Nyugat hanyatlásával kapcsolatos borúlátó előrejelzések.

Johnson, aki a pénteken rendezett müncheni nemzetközi biztonságpolitikai konferencia (MSC) online fórumán szólalt fel, a Downing Street által ismertetett beszédében kifejtette: szokássá váltak az ehhez hasonló rendezvényeken az olyan vészjósló hangú bejelentések, hogy a Nyugat végzetes hanyatlásnak indult, az atlanti szövetség szétforgácsolódott, a NATO léte veszélyben van, “és minden, mi szívünknek kedves, éppen most vész a semmibe”.

A nehézségek és a veszélyek lekicsinylésének szándéka nélkül, még a jelenlegi koronavírus-világjárvány szorításában is ki kell azonban jelenteni, hogy ez a borúlátás eltúlzott, sőt a Nyugat éppen fordulópont előtt áll, és ennek egyik jele, hogy Amerika fenntartások nélkül visszatért a szabad világ vezetőjének szerepébe – mondta a brit kormányfő. Johnson megerősítette azt a célkitűzést, amelyet a hét vezető ipari hatalom (G7) ugyancsak pénteken tartott online csúcsértekezletének elnökeként hirdetett meg: ennek értelmében az erőforrások nemzetközi összevonásával el kell érni, hogy a jövőben felbukkanó fertőző betegségek ellen száz nap alatt ki lehessen fejleszteni az oltóanyagokat.

A brit miniszterelnök a G7-értekezlet előtti nyilatkozatában kijelentette: hatalmas és példátlan globális vívmány, hogy a koronavírus-járvány kórokozója ellen hozzávetőleg 300 nap alatt sikerült vakcinát kifejleszteni. Johnson szerint azonban ha sikerül az újonnan megjelenő betegségek elleni oltások kifejlesztésének időtartamát még tovább, akár kétharmadával száz napra csökkenteni, lehetségessé válhat annak megelőzése, hogy a jövőbeni járványok a mostanihoz hasonló katasztrofális egészségügyi, gazdasági és társadalmi következményekkel járjanak.

A müncheni nemzetközi biztonságpolitikai konferencia online fórumán tartott péntek esti beszédében a brit kormányfő bejelentette: Nagy-Britannia a következő négy évben 24 milliárd fonttal (tízezer milliárd forinttal) emeli védelmi kiadásait, és ezzel bőven túlteljesíti azt a NATO-célkitűzést, hogy a tagországok hazai össztermékük (GDP) legalább 2 százalékát fordítsák védelmi kiadásokra. Ezzel a brit védelmi költségvetés lesz a legnagyobb Európában, és az Egyesült Államoké után a második legnagyobb a NATO-ban – hangsúlyozta a brit miniszterelnök.

Johnson szerint a globális súlypont kelet felé tolódik, és a technológiai forradalom szédítő sebességgel halad, de nem szükséges, hogy ezeket a változásokat bárkit is félelemmel vagy haraggal fogadja. A szabad társadalmakat ugyanis egyesíti a liberális demokráciába, a jogállamiságba és a szabadpiacba – az emberi haladás e három nagy letéteményesébe – vetett hitük. A brit kormányfő hozzátette: nem véletlen, hogy a tavalyi Global Innovation Index rangsora szerint a világ tíz leginkább innovatív országa közül kilenc liberális demokrácia.

The post Johnson: eltúlzott a Nyugat hanyatlásával kapcsolatos borúlátás appeared first on .

Letartóztattak egy férfit, aki a gyanú szerint társával kirabolt egy idős nőt még 2010-ben. A két férfi által menekülés közben eldobált tárgyak vezettek el a gyanúsítotthoz – közölte a Budapest Környéki Törvényszék. A döntés nem jogerős.

A közlemény szerint 2010-ben a két férfi betört egy idős, alvó nő otthonába. A nőt arra kényszerítették, hogy nyissa ki a széfet, és adja át értékeit. Eltulajdonítottak 1400 eurót, 150 amerikai dollárt, 90 ezer forintot és egy 230 ezer forintos digitális fényképezőgépet, majd elmenekültek.

Több mint tíz évvel ezelőtt levett DNS-minták vezettek egy betörőpáros nyomára.

A férfiakat távolabb észrevette egy rendőr, erősítést hívott, és járőrtársaival megpróbálta elfogni őket. A rendőrök tárgyakat találtak, amelyeket a gyanúsítottak dobtak el menekülés közben. A tárgyakat lefoglalták, és DNS-mintákat vettek róluk, amelyek alapján 2021 januárjában beazonosították a feltételezett elkövetőket, és egyiküket elfogták – írták. Az elfogott férfi ellen a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság felfegyverkezve elkövetett rablás miatt eljárást indított. Az ügyészség pedig szökés, bűnismétlés és a bizonyítás nehezítésének veszélye miatt indítványozta letartóztatását.

A Budakörnyéki Járásbíróság nyomozási bírója távmeghallgatás útján megtartott ülésén meghallgatta a gyanúsítottat, és az ügyészi indítvánnyal részben egyetértve elrendelte letartóztatását az elsőfokú bíróságnak a tárgyalás előkészítésekor hozandó határozatáig, de legfeljebb március 18-ig. A bíróság a bűnismétlés veszélyét nem találta megalapozottnak.

The post Eldobált tárgyak buktatták le egy tíz évvel ezelőtti betörés elkövetőit appeared first on .

Josep Borrell, az Európai Unió kül-és biztonságpolitikai főképviselője felszólította a mianmari hatóságokat, hogy azonnal vessenek véget a civilek elleni erőszaknak.

A főképviselő Twitter-üzenetében hozzátette, hogy megvitatják a mianmari eseményeket az uniós tagállamok külügyminisztereinek hétfői tanácskozásán, hogy aztán megtegyék a megfelelő lépéseket.

Sajtóhírek szerint a délkelet-ázsiai ország fővárosában, Mandalajban, a rendfenntartó erők éles lőszerrel tüzet nyitottak a junta ellen tüntetőkre. Két tiltakozó meghalt, húszan megsebesültek.

Mianmarban február első napján katonai puccsot hajtottak végre, és bebörtönözték az ország megválasztott vezetőjét, Aung Szan Szú Kjít. Az országban mindennaposak a tüntetések. A demonstrálók elleni erőszakos hatósági fellépésnek van egy halálos áldozata, egy húszéves fiatal nő, aki pénteken vesztette életét.

The post Josep Borell most Mianmarral keménykedik appeared first on .

Emberölés miatt vádat emelt a Komárom-Esztergom Megyei Főügyészség egy férfi ellen, aki 2009. január elsején Leányváron olyan súlyosan bántalmazott egy idős nőt, hogy az életét vesztette – közölte a megyei főügyész.

Reszl Ildikó tájékoztatása szerint az elkövető a sértett egyik unokájának barátja volt, és több alkalommal együtt italoztak a házban. A gyilkosság napján a férfi ismét az unokát akarta felkeresni, de az nem volt otthon. Az asszony itallal kínálta, majd távozásra szólította fel. Az ittas férfi meglökte az idős asszonyt, aki földre esett; a férfi többször bántalmazta, nagy erővel megragadta a nyakát, rátaposott, rátérdelt a mellkasára, majd magára hagyta.

Az asszony holttestét több nap múlva találták meg. Az elkövető felderítésére akkor a Komárom-Esztergom Megyei Rendőr-főkapitányság egymillió forintos nyomravezetői díjat tűzött ki. A tettes azonosításáról 2019 decemberében tartott sajtótájékoztatót a Készenléti Rendőrség kiemelt ügyeket felderítő főosztályának vezetője. Petőfi Attila elmondta, a házban talált DNS-nyomok vezettek el az elkövetőhöz, aki akkor is börtönben volt, rablás miatt. A férfit kihallgatták, kezdetben tagadott, később azonban beismerte tettét.

A Komárom-Esztergom Megyei Főügyészség tájékoztatása szerint a piliscsévi férfi jelenleg is börtönben van. Az emberölési ügyben a most lezárult nyomozás alapján emeltek vádat ellene.

The post Tizenkét éve ölt, most emeltek vádat ellene appeared first on .

A munkakörülmények javulását jelzi, hogy a munkabalesetek száma az egy évvel korábbihoz képest 15 százalékkal, a halálosaké pedig még nagyobb mértékben, 23 százalékkal csökkent tavalyra Magyarországon – mondta Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára.

Bár kétségkívül szerepet játszott benne, az adatok kedvező alakulása mégsem tudható be egyedül a koronavírus hatásainak. A veszélyesebb tevékenységeket végző vállalkozások a járványhelyzet miatt nem vagy legfeljebb néhány hétre kényszerültek szüneteltetni működésüket, az év végére valamelyest többen dolgoztak az elsődleges munkaerőpiacon, mint 2019 utolsó hónapjaiban.

Az ITM összesített adatai alapján 2020-ban a tavalyelőtti több mint 24 ezerrel szemben összesen 20 366 munkabalesetet, ebből a 2019-es 83-hoz képest 64 halálos kimenetelűt jelentettek Magyarországon. A szomorú statisztika éllovasa még mindig az építőipar, de a balesetek száma ebben az ágazatban is ezer alá csökkent. A feldolgozóiparban a megelőző évhez képest feleannyi, hat halálos munkabaleset történt. A távmunka térnyerését jelzi, hogy míg egy esztendővel korábban mindössze egy, tavaly már tizenegy alkalommal szenvedtek három munkanapon túl gyógyuló sérülést otthon dolgozók.

A koronavírus-járvány elleni védekezésben való részvétel számos új feladatot adott a munkavédelmi hatóságnak. A megnövekedett számú tanácsadás mellett kiemelt tennivalót jelentettek az egyéni védőeszközök megfelelőség értékelését végző szervezetek kijelölési eljárásai, a munkavédelmi útmutatók, segédletek, ajánlások összeállítása és kiadása, a megbetegedések foglalkozási eredetének vizsgálata is.

A hatósági ellenőrzések fő célja idén változatlanul a munkahelyeken előforduló szabálytalanságok feltárása, az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó szabályok megtartásának biztosítása. A szakemberek elsősorban olyan munkahelyeken vizsgálódnak, ahol veszélyes anyagokat, munkaeszközt és technológiát alkalmaznak, zajjal, rezgéssel vagy például biológiai kóroki tényezők jelenlétével járó tevékenységet folytatnak.

„Minden magyar ember joggal várja el, hogy munkáltatói az egészségét, testi épségét nem veszélyeztető munkakörülményeket biztosítsanak számára. A munkavédelmi szabályok maradéktalan betartásával megelőzhetők lennének a családi tragédiák, személyi sérülések. A kormány célja a munkaalapú gazdaság és társadalom kiépítése, ehhez a foglalkoztatás bővítése és a bérek növekedése mellett a munkavégzés kockázatainak csökkentése is hozzájárul. 2021-ben érdemes tovább dolgoznunk a biztonságos, korszerű munkahelyek kialakításáért, hiszen azok minőségétől nagymértékben függ Magyarország további gazdasági fejlődése” – fejtette ki Bodó, aki korábban a Pénzügyminisztérium foglalkoztatáspolitikáért és vállalati kapcsolatokért felelős államtitkára volt.

The post Csökkent a munkahelyi balesetek száma tavaly appeared first on .

Hat rendőrtisztet felfüggesztettek állásából, harmincöt ellen pedig nyomozás indult a capitoliumi rendőrségnél, a január hatodikai zavargásokkal összefüggésben – áll az amerikai törvényhozás épületének védelméért felelős testület pénteki közleményében.

Yogananda Pittman megbízott rendőrfőnök a közleményben kiemelte, hogy a capitoliumi rendőrség minden olyan tagja büntetésre számíthat, akinek viselkedése nincs összhangban a testület magatartási szabályaival. Amerikai sajtóinformációk szerint további vizsgálatokra is sor kerül majd, miután a nyomozók átnézték a Capitolium ostromával kapcsolatos közösségi média bejegyzéseket és ellenőrizték azokat az állításokat, amelyek szerint bizonyos rendőrtisztek maguk is részt vehettek a zavargásban.

Január 6-án Donald Trump nagygyűlést tartott a Capitolium közelében, amelyet követően hívei megrohamozták a törvényhozás épületét, ahol a szenátus éppen a novemberi elnökválasztás eredményét készült hitelesíteni. A támadásban öten életüket vesztették, köztük egy rendőr, Brian Sicknick is. A demokrata többségű képviselőház – a nagygyűlésen mondott, gyújtó hangú beszéde miatt – lázadás szításának vádjával – alkotmányos felelősségre vonási eljárást (impeachment) indított Trump ellen, akit azonban a szenátus végül felmentett.

Az internetes közösségi felületeken több olyan felvétel is látható, amelyeken a capitoliumi rendőrség emberei szerepelnek az ostrom pillanataiban. Az egyik videón Tarik Khalid Johnson rendőr hadnagy látható, aki piros “Tegyük Újra Naggyá Amerikát” feliratú sapkát visel, miközben az akkori elnök több támogatójával is beszélgetett. A videó egy pontján a 45 éves Johnson odaadja megafonját az egyik tüntetőnek, és azt mondja: “Követlek.”

A The Wall Street Journal információja szerint azonban Johnson – akit azóta felfüggesztettek az állásából – azért vette fel a sapkát, amelyre Trump választási jelmondata volt felírva, hogy elnyerje a tüntetők bizalmát és így a tömegen keresztül bejusson az épületbe, hogy megmentse tiszttársait.

Az amerikai képviselőház február 25-én meghallgatást tervez a január 6-i capitoliumi biztonsági kudarcokkal kapcsolatban. A tervek szerint Yogananda Pittman megbízott rendőrfőnök és Timothy Blodgett, a testület őrmestere is vallomást tesznek majd. A capitoliumi rendőrség tagjai a múlt héten bizalmatlansági indítványt nyújtottak be a testület vezetőségével szemben, a január 6-i események miatt. Az igazságügyi minisztérium eddig több mint 250 embert vádolt meg a Capitolium ostromával összefüggésben.

The post Hat rendőrtisztet felfüggesztettek a capitoliumi rendőrségnél appeared first on .

Vádat emelt a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség azzal a férfival szemben, aki felgyújtott egy tiszakécskei munkásszállót 2019-ben, hogy megölje a szálló tulajdonosát. A főügyészség életfogytig tartó fegyházbüntetés kiszabását kéri.

Gyugyi Csilla, a Bács-Kiskun megyei főügyész közleménye szerint a többszörösen büntetett előéletű vádlott 2019 szeptemberétől egy tiszakécskei munkásszállón lakott barátnőjével. A férfi úgy gondolta, hogy a szintén a szállóban élő tulajdonos bele akar szólni az életébe, ezért elhatározta, hogy a szálló felgyújtásával megöli.

A férfi 2019 októberében ezért elrejtette a szállóban lévő poroltót, majd éjfél után körömlakklemosót öntött az ágyra, a földre és a közös konyhában lévő asztalokra, és meggyújtotta. A vádlott tudta, hogy a konyhában két gázpalack van, amelyeket a tűzzel fel akart robbantani. A férfi ezután – tudva, hogy az emeleti szobákban többen is alszanak – elhagyta az épületet.

A szobában gyújtott tűz átterjedt más szobák tetőszerkezetére, a konyhában azonban elhamvadt a tűz, de áramkimaradást okozott, ami miatt az egyik lakó észrevette a tüzet, és riasztotta a többi lakót. A telefonon értesített tűzoltók megfékezték a tűz tovaterjedését, de ha nem oltották volna el időben, a szálló lakói meghalhattak volna – írta.

Az ügyészség a különös visszaesőnek minősülő férfit előre kitervelten, különös kegyetlenséggel, több ember életét veszélyeztetve, védekezésre képtelen személy sérelmére elkövetett emberölés kísérletével és közveszélyokozással vádolja, és életfogytig tartó fegyházbüntetés kiszabását indítványozta – olvasható a közleményben.

The post Életfogytig tartó fegyházbüntetést kér az ügyészség a tiszakécskei munkásszállót felgyújtó férfira appeared first on .

Helybenhagyta a moszkvai városi bíróság szombaton azt az alsóbb szintű határozatot, amely letöltendőre változtatta az Alekszej Navalnij ellenzéki politikusra korábban kiszabott felfüggesztett szabadságvesztést az úgynevezett Yves Rocher-ügyben.

A fellebbviteli bíróság határozata értelmében Navalnijnak a korábban házi őrizetben eltöltött idő figyelembe vételével a rá kiszabott három és fél évből valamivel több, mint két és fél évet kell letöltenie. Ez másfél hónappal kevesebb, mint amennyit február 2-án első fokon kapott, mert figyelembe vették az 2014. október 30. és 2015. február 18. közötti időszakot, amelyet az otthonába zárva kellett eltöltenie.

Ha más ügyekben nem szabnak ki rá újabb büntetést, a politikusnak 2023 júliusában vagy augusztusában kell kiszabadulnia. Azonban más eljárások is folynak ellene, egyebek között azon a címen, hogy hűtlenül kezelte és saját céljaira fordította az általa alapított Korrupcióellenes Küzdelem Alapítványnak (FBK) befizetett támogatását.

Navalnij próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésének letöltendőre változtatását az orosz büntetés-végrehajtás kérte azt állítva, hogy hatvanszor sértette meg a feltételes szabadlábra helyezéssel járó kötelmeket.

A politikus védői szombaton a szabadon bocsátását kérték a moszkvai városi bíróságtól szombaton az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) vonatkozó döntése alapján. A strasbourgi bírói testület szerdán, a saját eljárási szabályzatának 39. szakasza alapján úgynevezett ideiglenes intézkedést rendelt el, és követelte Moszkvától a bebörtönzött orosz ellenzéki politikus azonnali szabadon bocsátását. A bíróság a politikus életét fenyegető kockázatok jellegére és mértékére, illetve fogva tartása általános körülményeire hivatkozott.

Konsztantyin Csujcsenko orosz igazságügyi miniszter még aznap úgy reagált, hogy a követelés teljesíthetetlen, ellentmond az orosz jogrendnek, és nem tartalmaz jogi normákra hivatkozást. Az ügyészség a szombati tárgyaláson támogatásáról biztosította az elsőfokú bírósági ítéletet.

Navalnij felszólásában rámutatott, hogy az EJEB határozata alapján el kell őt engedni. Azt hangoztatta, hogy a megmérgezését követően nem rejtőzködött az orosz büntetés-végrehajtás elől, mert az egész világ tudta, hogy hol tartózkodik. Rámutatott, hogy az Yves Rocher-ügyben rá kiszabott felfüggesztett szabadságvesztés próbaideje lejárt. Emlékeztetett arra, hogy önként tért vissza Oroszországba.

A pert kilenc európai nagykövetség képviselői figyelték a helyszínen. Az Európai Unió fontolóra vette, hogy a politikussal szembeni eljárás címén újabb szankciókat vezessen be Oroszországgal szemben.

The post Navalnij: helybenhagyta a fellebbviteli bíróság a letöltendő szabadságvesztést appeared first on .

Egy év nyolc hónap, két évre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt a Nagyatádi Járásbíróság egy férfit, aki engedély nélkül vágatta ki tíz hektár erdejét Inke község határában, hogy a területen mezőgazdasági kultúrnövényt termesszen – közölte a Somogy Megyei Főügyészség.

Azt írták: a nem jogerős döntés szerint a 61 éves vádlott először egy kisebb erdőterületén végzett engedély és bejelentés nélküli fakitermelést, majd a tuskókat is kiforgatta, és megkezdte a terület mezőgazdasági célú átalakítását. Az illegális tevékenységgel később sem hagyott fel, 2017-től további, jóval nagyobb területen irtott erdőt, a helyén szintén mezőgazdasági kultúrnövényeket akart termeszteni.

A férfi a fakitermeléssel és talajműveléssel olyan mértékben károsította az élővilágot, hogy annak természetes állapota csak több évtized alatt állítható helyre. A vádlott és a védője fellebbezett az elsőfokú bírósági határozat ellen.

The post Saját erdejét vágta ki: megérdemelt börtönbüntetést kapott appeared first on .

A szövetség hatékonyságának, belső kohéziójának jövőbeni erősítését célzó NATO 2030 kezdeményezéshez kapcsolódó főtitkári javaslatcsomaggal alapvetően egyetértünk, annak legtöbb elemét támogathatónak tartjuk – mondta Benkő Tibor honvédelmi miniszter a NATO védelmi minisztereinek videokonferenciáján.

A honvedelem.hu/ beszámolója szerint a NATO reflexiós folyamatával és a szövetség elrettentési és védelmi koncepciójával foglalkozó munkaülés során Benkő Tibor hozzászólásában kiemelte, hogy Magyarország haderőfejlesztési programja teljes mértékben összhangban van a NATO képességfejlesztési céljaival. Szólt arról is, hogy a kormány folyamatos támogatásának köszönhetően Magyarország a pandémia ellenére is – a korábbi terveknek megfelelően – növelni tudja védelmi kiadásait, így hozzájárulva a szövetség kiegyensúlyozott tehermegosztásához, amely egyben fontos pillére a transzatlanti kapcsolatoknak is. A miniszter hangsúlyozta továbbá, hogy a székesfehérvári Közép-európai Többnemzeti Hadosztály Parancsokság elindítása komoly siker nemcsak Magyarország számára, hanem a régió és a NATO biztonságának erősítése miatt is.

A kétnapos online tanácskozás kiemelkedő fontosságát az adta, hogy Joe Biden amerikai elnök kormánya – Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter személyében – első alkalommal képviseltette magát a szövetség magas szintű megbeszélésén – írta a portál. A beszámoló szerint a munkaülés második napján a NATO műveletek jövőjének témájában Szabó István honvédelmi államtitkár azt hangsúlyozta, hogy Magyarország jelentős erőkkel járul hozzá a NATO nemzetközi szerepvállalásaihoz.

Azt mondta: Magyarország továbbra is elkötelezett a közel-keleti, az afganisztáni, továbbá a Nyugat-Balkán biztonsága iránt. A “komoly műveleti tempót tovább erősítve” Magyarország növeli jelenlétét a NATO koszovói (KFOR) műveletében. Ennek kapcsán az államtitkár “történelmi jelentőségűnek” nevezte, hogy novembertől magyar parancsnoka lesz a küldetésnek.

A NATO-tagországok idei első védelmi miniszteri, kétnapos online tanácskozásáról Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerdán azt emelte ki: a transzatlanti kapcsolatok erősítésének fontosságát hangsúlyozza a tény, hogy a világ olyan globális kihívásokkal szembesül, amelyekkel egyetlen ország és kontinens sem képes egyedül megbirkózni. A NATO-nak felkészültnek kell lennie a jövő kihívásaira, amelynek részét jelenti a védelmi, valamint elrettentő képesség erősítése – jelentette ki.

The post Benkő: a NATO 2030 kezdeményezéshez kapcsolódó főtitkári javaslatcsomag legtöbb eleme támogatható appeared first on .

Megrendítő levelek kerültek elő egy 1941-ben az ír partok közelében elsüllyedt SS Gairsoppe nevű második világháborús brit hajóroncsból.

Többek között egy Iris nevű nőnek szóló szerelmes levél töredékeire bukkantak a tenger fenekén, a szakértők aprólékos munkával illesztették össze a darabokat.

“Nagyon vigyázz magadra, drágám, nemcsak magad miatt, értem is. Képzeld el, ahogy ajkam ajkadra szorítom, karommal szorosan átölellek… reméljük, hogy ez az átkozott háború hamarosan véget ér” – írta a mai Pakisztánhoz tartozó Vazirisztán területén állomásozó ismeretlen katona.

Levele egyike annak a 717 küldeménynek, mely sohasem érkezett meg céljához az SS Gairsoppa szállítóhajó fedélzetén. A hajót torpedótámadás érte, egy német hadihajó találta el 1941. február 16-án. A fedélzeten tartózkodó 86 emberből egyetlen ember maradt életben – írja a The Guardian online kiadása.

A hajó mintegy négy kilométeres mélységben feküdt a tenger fenekén 2011-ig, amikor felfedezte az Odyssey Marine Exploration nevű amerikai cég. Több mint 100 tonnányi ezüstöt hoztak fel a roncsból, valamint a leveleket, melyek a fénytől, a hullámoktól, a hőtől és oxigéntől védve maradtak a raktérbe zárt több tonnányi levélzsák és üledék alatt.

Tucatnyi jobb állapotban megmaradt levelet már bemutattak egy 2018-as kiállításon a londoni Postamúzeumban, a jóval sérültebb írásokon viszont az elmúlt hónapokban végezték a munkálatokat a szakértők.

A leveleket felhozatalukat követően azonnal fagyasztva szárításos eljárásnak vetették alá, hogy megállítsák a pusztulásukat, majd édesvízzel sótlanították őket.

Egy apa fiának és lányának, a Torquay-ben lévő Hotel Inglewoodba tartó levelét is megtalálták. A szakértők szerint a családot oda evakuálhatták.

The post Megrendítő levelek kerültek elő a második világháborús hajóroncsból appeared first on .

Hét hónap végrehajtandó börtönbüntetésre ítélt jogerősen a Budapesti XX., XXI., XXIII. Kerületi Bíróság egy férfit, aki egy fővárosi buszon verekedett – tájékoztatta a fővárosi főügyész.

Ibolya Tibor a közleményben azt írta, a kerületi ügyészség a 31 éves férfival szemben 2020 novemberében testi sértés bűntettének kísérlete miatt emelt vádat, mert 2018 decemberében rátámadt egy busz utasára.

A vádlott azzal szólította meg a sértetett, hogy miért nézi őt a visszapillantó tükörben. Ezután egyre agresszívebb hangnemben, trágár kifejezésekkel illette a sértettet, valamint az őt nyugtatni próbáló buszsofőrt is. A sofőr többször felszólította, hogy agresszív magatartását fejezze be. A sértett azt mondta a vádlottnak, hogy szálljon le a buszról, amire a férfi olyan dühös lett, hogy érthetetlen, artikulálatlan ordítással rátámadt, ököllel arcon ütötte, majd hátulról ráfogott a nyakára, és üvöltve dulakodott vele.

A férfi az autóbusz menetrend szerinti közlekedését lehetetlenné tette. A vádlott még a rendőrökre várakozás közben is többször rátámadt a sértettre, akit a busz utasai próbáltak megvédeni. A vádlott az őt visszatartani próbáló buszsofőrt is azzal fenyegette, hogy megüti.

The post Hét hónapra ítéltek egy férfit, aki buszon verekedett appeared first on .

367 emberrel szemben intézkedtek a rendőrök a kijárási és a közterületi magatartási szabályok megsértése miatt csütörtökön – mondta a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs ügyeleti központjának vezetőhelyettese.

Kiss Róbert közölte, a november 10-én éjféltől érvényben lévő kijárási tilalom óta 39 708 esetben kellett intézkedniük a rendőröknek. A maszkviselési kötelezettség figyelmen kívül hagyása miatt 143 emberrel szemben intézkedtek a rendőrök az elmúlt 24 órában. 110 ember ellen azért volt szükség a fellépésre, mert megszegték a tízezer lakosúnál nagyobb településeken a közterületi maszkviselésre vonatkozó önkormányzati rendeletet. Közülük 15-öt figyelmeztettek, 26-an kaptak helyszíni bírságot, 69-et feljelentettek – tudatta az alezredes.

Elmondta: szabálytalan maszkviselés miatt tömegközlekedési eszközökön és azok várakozóhelyein hét, üzletekben, bevásárlóközpontok területén 26 ember ellen intézkedtek. Az alezredes hozzátette, hogy a maszkviselési szabályok megszegése miatt 25 526-szor intézkedtek eddig a rendőrök. A boltokra, vendéglátóhelyekre, szálláshelyekre és szabadidős létesítményekre vonatkozó szabályok megszegése miatt eddig 829 rendőri intézkedésre volt szükség. Ebből 214 esetben az üzemeltető vagy a tulajdonos mulasztása volt megállapítható, 615 esetben pedig az üzletek korlátozott nyitvatartására vonatkozó szabályokat nem tartották be.

Csütörtökön egy tiborszállási presszó ideiglenes bezárásáról döntött a rendőrség, mert az alkalmazott kiszolgált egy vendéget, aki épp szeszes italt fogyasztott amikor a rendőrség ellenőrzést tartott. A vendég ellen is szabálysértési eljárást indítottak – tette hozzá. Az elmúlt napon is ellenőrizték a Magyarország területén személyforgalomban átutazókat, a tranzitszabályokat megsértőkkel szemben hetven esetben léptek fel. Az átutazókat tavaly szeptember óta ellenőrzik, a szabályokat be nem tartókkal szemben eddig 12 085-ször intézkedtek.

Csütörtökön 9423 esetben ellenőrizték személyesen a rendőrök a hatósági házi karanténban lévőket. Aznap 4842 ilyen korlátozó intézkedést rendeltek el, jelenleg 25 536-an vannak hatósági házi karanténban. Közülük 2520-an vállalták, hogy a rendőrség elektronikusan ellenőrizze, betartják-e a karanténszabályokat – ismertette az alezredes.

The post Csütörtökön 367 emberrel szemben intézkedtek a kijárási tilalom megsértése miatt appeared first on .

Jogerősen 12 év börtönbüntetéssel sújtotta szerdán a Szegedi Ítélőtábla azt a törökszentmiklósi férfit, aki 2019-ben azzal fenyegetőzött, hogy levágja unokája fejét, egy ismerősét pedig megszúrta, életveszélyes sérüléseket okozva neki.

A táblabíróság életveszélyt okozó testi sértés, személyi szabadság megsértésének és kiskorú veszélyeztetésének bűntettében mondta ki bűnösnek a jelenleg 54 éves vádlottat mint különös visszaesőt, és döntött arról, hogy a férfi nem bocsátható feltételes szabadságra. A korábbi büntetéséből feltételes szabadságra bocsátott vádlott 2019. március 16-án rokonaival és két ismerősével meglátogatta börtönben lévő fiát. Kocsival mentek, az úton a férfi lerészegedett és veszekedni kezdett élettársával, aki ezt megelégelte, amikor pedig visszatértek lakóhelyükre, egy élelmiszerboltnál kiszállt, és elment.

Mikor a vádlott nem találta élettársát, agresszívvá vált, és üvöltözni kezdett. A tízéves unokájának azt mondta, levágja a fejét, ha nem kerül elő a nagyanyja. A többieket pedig azzal fenyegette, hogy ők is “kapni fognak”. Végül felszólította őket, hogy menjenek a házába. Mivel ismerték a büntetett előéletű férfit, így féltek tőle, teljesítették, amit kért. A vádlott bezárta maguk mögött az udvari kaput, majd a bejárati ajtót is. A nappaliban a bárpulthoz lépett, és a fiókból elővett egy 27 centis kést, amelyet a pultra tett.

A férfi folyamatosan fenyegetőzött és kiabált az unokájával. A többiek próbálták nyugtatni, s bár úgy tűnt, sikerrel járnak, a férfi magához vette a kést, majd a neki háttal ülő ismerősét megszúrta. A három ruhadarabon is áthatoló szúrás több belső szervet is érintett. A vádlott, látva, hogy a férfi vérzik, azt mondta, menjen orvoshoz, és elengedte őket. A közvetlen életveszélyes sérüléseket szenvedő férfihoz mentőt hívtak, és az idejében érkező orvosi ellátás megmentette az életét. Az utolsó szó jogán a vádlott azt állította, csupán megijeszteni akarta ismerősét, és megbánta a történteket.

A táblabíróság döntésével súlyosította az első fokon eljáró Szolnoki Törvényszék által a vádlottra kiszabott tízéves büntetést. Benedek Tibor tanácsvezető bíró az indoklás során kifejtette, a korábban az ugyanilyen bűncselekmények miatt elítélt férfi esetében a tízéves – középmértéknek megfelelő – büntetés túlzottan enyhe volt.

The post Tizenkét évre ítélték az unokája fejének levágásával fenyegetőző törökszentmiklósi férfit appeared first on .

A kínai hadsereg pénteken első alkalommal tette közzé, hogy négy katonát veszített el az indiai határnál tavaly, miután a két ország csapatai között összetűzések alakultak ki.

A Hszinhua kínai állami hírügynökség pénteki jelentése szerint a kínai katonai hatóságok két tisztet és három katonát tüntettek ki az ország nyugati határának megvédéséért, közülük négyen poszthumusz elismerésben részesültek. A Hszinhua a kínai hadsereget idézve úgy méltatta a kitüntetetteket, hogy “bátran felvették a harcot az idegen erők provokálta ellenségeskedéssel szemben a Galván-völgyben”. A négy katona acélcsövekkel, botokkal és kövekkel felfegyverkezett, “határsértő külföldi katonákkal” szemben kialakult összecsapásban veszítette életét tavaly júniusban, egy további kitüntetett pedig súlyosan megsérült.

A tavaly június 15-én történt összecsapásban az indiai fél közlése szerint húsz indiai katona veszítette életét. Mindkét fél a másikat tette felelőssé a Galván folyó magasan fekvő völgyében fagypont alatti hőmérsékleti viszonyok közepette kitört harcokért. A felek magas rangú képviselői az incidenst követően tárgyalóasztalhoz ültek, hogy békés úton zárják le a konfliktust. A kínai védelmi minisztérium február 10-én bejelentette, hogy a két ország megállapodott a csapatok “szakaszos és szervezett” szétválasztásáról, amely még aznap meg is kezdődött.

Az érintett terület India északnyugati részén, a Kasmírhoz tartozó Ladakban fekszik. Ezen a vidéken a két ország határvitája India és Pakisztán függetlenné válásáig, 1947-ig nyúlik vissza. A határvitából kialakult 1962-es kínai-indiai háború óta tavaly nyáron vált a legfeszültebbé a helyzet a két ország csapatai között. A kínai ellenőrzés alatt álló Akszai Csin nevű területről indiai részre átfolyó Galván folyó völgyébe május elején kínai katonák érkeztek, amire válaszul India is több ezer fegyverest mozgósított. A kínai csapatok többszöri felszólítás után sem távoztak, a kínai és indiai egyenruhások pedig többször összeverekedtek, kővel dobálták egymást.

A kasmíri térséghez tartozó Ladakban Kína csaknem magyarországnyi, kilencvenezer négyzetkilométeres területet követel magának, India viszont azt állítja, hogy a kínai fennhatóság alatt álló Akszai Csin-fennsík 38 ezer négyzetkilométere Ladak természetes része, amelynek ezért Indiához kell tartoznia.

The post Kína négy katonát veszített el az indiai határnál tavaly appeared first on .

Őrizetbe vették azt a húszéves borsodi férfit, aki intézkedő rendőrökre támadt; a Debreceni Regionális Nyomozó Ügyészség hivatalos személy elleni, felfegyverkezve elkövetett erőszak bűntette és testi sértés miatt nyomoz ellene – közölte a Központi Nyomozó Főügyészség.

Közleményük szerint február 17-én az éjszakai órákban egy bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható férfi a vele szemben forró nyomon intézkedő nyomozókra támadt. A büntetlen előéletű – de kisebb értékre elkövetett lopás vétsége miatt büntetőeljárás hatálya alatt álló és tulajdon elleni szabálysértés miatt már elmarasztalt – bódult fiatal szerdán egy borsodi élelmiszerboltban bűntársával többször lopott – írták, megjegyezve, a cselekményeket biztonsági kamera rögzítette; a felvételek alapján a rendőrök felismerték az elkövetőt, ezért lakhelyén kutatást terveztek.

Amikor a férfi észlelte, hogy a rendőrök megállnak az ingatlan előtt, menekülni kezdett, de az egyik rendőr felszólította, hogy álljon meg. Ismételt felszólítás után a férfi hirtelen szembefordult a nyomozóval és az udvaron lévő széket megragadva a rendőr feje felé sújtott. Miután a nyomozó az ütést – zúzódásos sérülések elszenvedése mellett – kivédte, elvette a széket és társa közreműködésével megbilincselte a férfit.

A Debreceni Regionális Nyomozó Ügyészség elrendelte az őrizetbe vételt; a gyanúsított tagadta a terhére rótt bűncselekmény elkövetését. A nyomozó ügyészség letartóztatást javasol, amiről a Debreceni Járásbíróság nyomozási bírája pénteken dönt – jelezte a Központi Nyomozó Főügyészség.

The post Nem vak, “bátor”: rátámadt az intézkedő rendőrökre, őrizetbe vették appeared first on .

Életük végéig járó ellátást és védelmet biztosítana a rendfenntartó erőknél szolgáló állatoknak a lengyel belügyi tárca.

A tárcák közötti egyeztetésre, majd a kormány elé kerülő, csütörtökön bemutatott törvénytervezet átfogóan szabályozza a szolgálati állatok státuszát – olvasható a belügyminisztériumi közleményben. A javaslat szerint az állatok – kutyák és lovak – a szolgálati idő befejeztével is azon rendfenntartó egység állományában maradnak, amelynél eddig szolgáltak. Ellátásuk elsősorban eddigi gondozóik feladata lenne, a költségeket pedig az állam fedezné. Az előírások egyúttal a szabályos állatgondozás ellenőrzését is rögzítenék.

A javaslat szerint a kutyákat kilenc éves, a lovakat pedig 15 éves korukban lehetne “nyugdíjazni”, amennyiben erre egészségi állapotuk miatt korábban nem kerül sor. Mariusz Kaminski lengyel belügyminiszter szerint az új jogszabály célja, hogy humanitárius alapon megoldják a szolgálati állatok státuszával összefüggő különféle problémákat, figyelembe véve az állatoknak a lakosság szolgálatában szerzett érdemeit.

Jaroslaw Szymczyk lengyel rendőrfőkapitány leszögezte: az új megoldások tehermentesítik az állatok gondozóit, és professzionális szintű gondoskodást biztosítanak az állatoknak életük végéig. Mint hozzátette, az idősebb állatokról “természetesen eddig is jól gondoskodtak, mert a (rendőrségi) kutyakiképzők (…) soha nem hagynák el barátaikat”, eddig azonban ők viselték a költségeket.

A lengyel belügyminisztérium alá tartozó alakulatoknál, elsősorban a rendőrségnél jelenleg összesen 1207 kutya és 62 ló szolgál. Évente az állatállomány mintegy tíz százalékát “nyugdíjazzák”.

The post Életük végéig gondoskodna a lengyel állam a rendfenntartó erőknél szolgáló állatokról appeared first on .

Két éve dolgozik a kormány a magyarországi hadiipar újraélesztésén, e szempontból hat területre osztották Magyarországot. A repülőgépipar központja Békéscsaba és Gyula lehet – mondta Palkovics László innovációs és technológiai miniszter.

A tárcavezető Gyulán megtekintette az épülő Airbus gyárat, Békéscsabán pedig a repülőtér fejlesztése mellett szakképzési kérdésekről egyeztetett. A látogatás végén kifejtette, hogy a gyártelepítés sikeréhez fejleszteni kell a békéscsabai repülőteret, emellett biztosítani kell egyetemi és szakképzési szinten is a megfelelő repüléstechnikai oktatói tudást, továbbá szükség van a képzési eszközpark fejlesztésére és a már elvándorolt szakemberek visszacsábítására – húzta alá.

A békéscsabai repülőtér fejlesztésének előkészítésére tavaly év végén 154 millió forintot biztosított a kormány, jelenleg dolgozzák ki a részletes terveket, információk szerint szó van a futópálya 1800, illetve 2500 méteres meghosszabbításáról is. A tényleges munkálatok várhatóan jövőre indulnak. Ezzel kapcsolatban Palkovics úgy fogalmazott: a repülőteret alkalmassá kell tenni cargo és business utazásokhoz is, ez magával hozza, hogy sport céloknak is meg fog felelni.

A Békéscsabai Szakképzési Centrum (BSZC) Trefort Ágostonról elnevezett tagintézményében e hónapban indult el a közel 2,2 milliárd forintos fémipari képzőközpont kialakítása, amely a térség legmodernebb méréstechnikai és anyagvizsgáló laboratóriuma, automatizációs és szimulációs kabinetje lesz. A központ létrehozásának szükségességét kifejezetten a Gyulára települő Airbus-beruházás vetette fel, a cég számára itt képzik majd a szakembereket. Ide mintegy egymilliárd forintból olyan eszközöket telepítenek, amelyek kezelését jelenleg főként külföldön lehet megtanulni.

A miniszter elmondása szerint egyetemi szinten a Békésben jelen lévő Gál Ferenc Egyetem és partnerei, a Budapesti Műszaki Egyetem, a Debreceni és a Szegedi Tudományegyetem “meg tudják jeleníteni a képzés elemeit”. A tárcavezető reményét fejezte ki, hogy Békéscsabán és környékén tíz év múlva olyan környezet alakul ki, mint amilyent Kecskeméten a Mercedes beruházása indított el. “A kormányzat ehhez minden támogatást megad” – hangsúlyozta.

Mucsi Balázs, a BSZC főigazgatója elmondta, a nagy gyárakkal és a beszállítókkal zajló tárgyalásokon egyértelműen látszik, hogy leginkább magasan képzett szakemberekre van szükség, ezért szeretnék erősíteni a technikumi és az okleveles technikusi képzéseiket, és a tudásközpontok révén hidat képezni a felsőoktatási intézményekkel.

Szarvas Péter, Békéscsaba polgármestere elmondta, a repülőtérnek regionális szerepet szánnak, zéró emissziójú, úgynevezett Greenportot terveznek kialakítani, amely a legkorszerűbb irányítástechnikával és kiszolgáló létesítményekkel rendelkezik.

Görgényi Ernő, Gyula polgármestere azt emelte ki, hogy a városban a relégyár 1979-es megnyitása óta nem jött létre termelő üzem, így a város, és a térség számára is kiemelten fontos az Airbus-gyár építése, amely már folyamatban van, és a tervek szerint 2022 tavaszán a termelés is elindulhat. A kormányzati támogatással létrejött beruházás az ipar és a szakképzés együttes fejlesztését jelenteni, amely a magasabb bérekkel a térség vonzerejét is növelni tudja – húzta alá. Úgy fogalmazott: “Gyula és Békéscsaba legszebb napjai csak ezután következnek”.

Takács Árpád Békés megyei kormánymegbízott hangsúlyozta, a kormányhivatal – lévén kiemelt beruházásról van szó – valamennyi hatósági eljárást, engedélyezést, szakhatósági véleményt soron kívül, gyorsított eljárásban végez.

The post Hadiipar újraélesztése: hat területre osztották Magyarországot appeared first on .

Észak-kaukázusi merényletek végrehajtására készülő 19 iszlamista terroristát fogott el az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB).

Az FSZB szerdai közleménye szerint a Karacsáj- és Cserkeszföldön, a Krímben, Krasznodári területen és Rosztov megyében őrizetbe vett személyek az at-Takfír val-Hidzsra elnevezésű szélsőséges iszlamista szervezet tagjai. Házi készítésű, roncsoló elemekkel megtöltött robbanószerkezeteket, fegyvert, lőszert és “szélsőséges” irodalmat foglaltak le náluk.

A gyanúsítottak ellen szélsőséges csoport szerevezése és benne való részvétel címén indult eljárás. Korábbi híradások szerint a “hitehagyottak” és a “hitetlenek” ellen harcoló at-Takfír val-Hidzsra az al-Kaida terrorszervezethez kötődik. Célja az, hogy az Észak-Kaukázusban a saríára (az iszlám jogra) támaszkodó államot hozzon létre.

A távol-keleti Habarovszkban szerdán tízévi szabadságvesztésre ítéltek egy közép-ázsiai férfit, aki a vád szerint tavaly nyáron terrortámadást szándékozott elkövetni egy tüntetésen, amelynek részvevői Szergej Furgal, a népszerű korábbi kormányzó letartóztatása ellen tiltakoztak. Sz. Razikov, akinek állampolgárságát a közlemény nem konkretizálta, a Katiba Tauhid va-l-Dzsihád elnevezésű terrorszervezet tagja. Az ítélet szerint Molotov-koktélos palackokkal hajtotta volna végre a támadást. A férfi emellett rész vállalt szervezetének finanszírozásában.

A nacionalista Liberális Demokrata Párthoz tartozó Furgalt tavaly júliusban vették őrizetbe azzal a gyanúval, hogy másfél évtizeddel korábban megszervezte két üzletember meggyilkolását, továbbá egy harmadik vállalkozó ellen is előkészített egy sikertelen merényletet. Furgal, aki a 2018-as kormányzóválasztáson a szavazatok 70 százalékával győzte le a kormánypárt, az Egységes Oroszország jelöltjét, tagadja, hogy köze lenne a gyilkosságokhoz.

Hívei szerint Furgal politikai támadás áldozata. Szabadon bocsátása érdekében a hatszázezres városban több hónapon át minden hét végén tüntetések voltak.

The post Merényletekre készüló iszlamista terroristák elfogásáról számolt be az FSZB appeared first on .