Biztonságpiac

Egy év börtönbüntetésre ítélt egy férfit közveszéllyel fenyegetés bűntette és rongálás vétsége miatt a Fővárosi Törvényszék első fokon, nem jogerősen – közölte a törvényszék sajtóosztálya.

Az eljárás adatai szerint a férfi 2020. április 23-án reggel felhívta a rendőrség segélyhívó számát, és a diszpécsertől rendőri intézkedést kért, mert szerinte a Covid-19 vírussal összefüggő járványhelyzet ellenére egy közeli szupermarketben túl sok ember tartózkodott. Aznap délután újból felhívta a segélyhívót, és sérelmezte, hogy a reggeli bejelentése óta semmilyen változás nem történt. Közölte, hogy a rendőrségnek két napja van rendet tenni, ellenkező esetben maffiamódszerekhez fog folyamodni, és maga szünteti meg a kifogásolt helyzetet Molotov-koktéllal.

A telefonhívás során a vádlott kifogásolta a multinacionális vállalatok járványhelyzet idején tanúsított magatartását, illetve antiszemita jellegű kijelentéseket tett. Ezt követően lement az áruházhoz, és annak falára, hirdetőtáblájára alkoholos filccel antiszemita, trágár kifejezéseket írt. Az ügyészség a vádlottat terrorcselekmény elkövetésével fenyegetés bűntettével és falfirka elhelyezésével elkövetett, a szabálysértési értékhatárt meg nem haladó kárt okozó rongálás vétségével vádolta, a bíróság azonban csak a rongálás esetében állapította meg a váddal egyező tényállást.

A vádlott otthonában nem volt Molotov-koktél készítéséhez szükséges gyúlékony anyag, bár a közelben két benzinkút és számos olyan bolt volt, ahol ezt beszerezhette volna.

A fenyegetést a rendőrség komolyan vette, de a telefonhívás alapján nem látta igazoltnak a terrorista motívumot, ezért nem tartotta olyan mértékűnek a veszélyt, hogy a terroristákra kiképzett speciális rendőri egység intézkedjen. A bíróság szerint a terrorcselekmény elkövetésével fenyegetés például akkor lehetett volna megállapítható, ha a vádlottnál tartott házkutatás során olyan anyagokat foglaltak volna le, amelyek felhasználásával legalább az objektív lehetősége fennállt volna a Molotov-koktél elkészítésének és a robbantás végrehajtásának.

Ugyanakkor a férfi cselekménye a közveszéllyel fenyegetés bűntettét kimerítette. Mindezeket figyelembe véve állapította meg a bíróság a vádtól eltérő tényállást.

A törvényszék a büntetés kiszabásakor enyhítő körülményként értékelte a ténybeli beismerést, a férfi pszichés állapotát és azt, hogy beteg szülőről gondoskodik. Súlyosbító körülményként vette figyelembe a vádlott büntetett előéletét, vagyis azt, hogy a terhére rótt bűncselekményt két felfüggesztett szabadságvesztés és egy garázdaság bűntette miatt folyamatban lévő büntetőeljárás hatálya alatt követte el, továbbá, hogy a vádbeli cselekmény elkövetésekor ittas volt.

Az ítélet nem jogerős, mind a vádlott és védője, mind pedig az ügyészség fellebbezést jelentett be.

The post Egy év letöltendő börtönt kapott egy robbantással fenyegetőző férfi appeared first on .

A Bukaresti Táblabíróság nem letöltendő börtönbüntetésre ítélte azt a három erdélyi magyar férfit, akik 2016-ban szerepet vállaltak a brit Sky News televíziónak a riportjában, mely a fegyverek állítólagos romániai feketekereskedelméről szólt.

A hétfőn kimondott első fokú ítéletben a három vádlott közül kettőt tíz hónapos börtönbüntetésre ítéltek, kétéves próbaidőre bocsátással, a harmadik férfi pedig két év tíz hónapos börtönbüntetést kapott, melynek végrehajtását négy évre felfüggesztették. Utóbbi esetében a mostani büntetést összevonták egy más ügyben kiszabott korábbi büntetéssel. A bíróság elvetette a szervezett bűnözés vádját, és végül a fegyverekre vonatkozó szabályok be nem tartása miatt marasztalta el a vádlottakat.

A Sky News brit tévécsatorna 2016-ban mutatott be filmet a fegyverek állítólagos romániai feketekereskedelméről. A forgatócsoport álarcot viselő román férfiakkal találkozott, akik egy rendszám nélküli terepjáró csomagtartójából kínáltak fegyvereket eladásra. Az álarcos férfiak attól sem zárkóztak el, hogy a kamera előtt elmondják: Ukrajnából származó fegyvereket árulnak bármilyen mennyiségben, és bárkinek eladják azokat, aki megfizeti a kért árat.

A romániai szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) rövid időn belül azonosította a filmben látszó gépkocsit és az állítólagos fegyverkereskedőket, akiket két hónapra vizsgálati fogságba is helyezett a bíróság. Az ügyészség kiderítette, hogy a gyanúsítottak pénzt kaptak azért, hogy a Sky News filmjében eljátsszák a fegyverkereskedők szerepét. A bemutatott fegyvereket törvényesen tartották Romániában, többségük vadászfegyver volt. Az egyetlen harci fegyver egy gyűjteményből származott, és lövésre alkalmatlan volt.

Az ügyészség hiába próbálta beidézni a Sky News forgatócsoportját, melyről azt közölte, hogy “tudatosan terjesztettek valótlan információkat az állítólagos romániai fegyverkereskedelemről”, az Egyesült Királyság nem adta ki az újságírókat.

A Sky News tévécsatorna kiállt a romániai fegyverkereskedelemről szóló film készítője mellett. Azt közölte, hogy “Stuart Ramsay a csatorna egyik legtapasztaltabb újságírója, aki pályája során jelentős tényfeltáró munkát végzett világszerte”. A tévécsatorna fenntartotta a közölt “publicisztikai anyag” állításait.

The post Elítélték a Sky News romániai fegyverkereskedésről szóló riportjában szerepet vállaló férfiakat appeared first on .

Koronavírus-oltóanyagokkal kapcsolatos visszaélésekre figyelmeztette az Európai Unió csalás elleni hivatala (OLAF) hétfőn a tagállamok kormányait.

Ville Itala, a testület főigazgatója arról számolt be, hogy egyre több jelentés érkezik olyan csalókról, akik ellenőrizhetetlen üzleti tevékenységeket folytatva hamis vakcinamintákat ajánlanak eladásra, és a kifizetést követően eltűnnek a pénzzel. Mint közölte: az uniós rendőri együttműködési szervezettel (Europol) és nemzetközi partnerszervezetekkel együttműködve fokozott erőfeszítésekét tesznek az oltóanyagok illegális kereskedelmének felszámolása érdekében.

“Segíteni fogjuk a tagországok rendfenntartó szerveit annak azonosításában, hogy milyen egyének és vállalatok állnak az ilyen csalások mögött, amelyek emberi életeket veszélyeztetnek a jelenlegi válsághelyzetben” – jelentette ki. Tavaly márciusban az OLAF vizsgálatot indított az arcmaszkok, orvostechnikai eszközök, fertőtlenítőszerek, gyógyszerek és tesztkészletek tiltott kereskedelmével kapcsolatban. Ezidáig több mint ezer csalót sikerült azonosítaniuk és több mint 14 millió tétel hamis árucikket foglaltak le.

The post Az EU csalás elleni hivatala oltóanyagokkal kapcsolatos visszaélésekre figyelmeztet appeared first on .

Nem követtek el törvénysértést Alekszej Navalnij ellenzéki politikus támogatói a vasárnapi tiltakozások során, ezért nem vettek őrizetbe senkit közülük – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.

Navalnij támogatói A szeretet erősebb az erőszaknál mottóval flashmob-sorozatot rendeztek Oroszországban. A részvevők a lakóházak udvarában vagy az utcán összegyűlve mobiltelefonjaikkal vagy gyertyával világítottak, gyakran Bálint-napi szívet formálva, a csendes demonstrációról készült felvételeket pedig megosztották a világhálón.

Ivan Zsdanov, a Navalnij által alapított Korrupcióellenes Küzdelem Alapítvány (FBK) igazgatója a Dozsgy ellenzéki online televíziónak nyilatkozva hétfőn azt mondta, hogy az akcióban több tízezren vehettek részt. Közölte, hogy a hozzávetőleges létszámra következtetni a közösségi médiában történt megosztások alapján lehet.

A liberális Népi Szabadság Pártja (Parnasz) hétfőn kérvényt nyújtott be a moszkvai polgármesteri hivatalhoz, jelezve, hogy február 27-én, az ellenzéki politikus 2015-ben történt meggyilkolásának évfordulóján emlékmenetet kíván rendezni a meggyilkolt Borisz Nyemcov ellenzéki politikus tiszteletére. Cseljabinszkban egy hasonló igénylést a helyi hatóságok a járványhelyzetre hivatkozva elutasítottak.

Navalnijt január 17-én vették őrizetbe a moszkvai repülőtéren, amikor hazatért németországi gyógykezeléséről, amit azért kapott mert több nyugati laboratórium szakvéleménye szerint augusztusban Oroszországban megmérgezték. Egy bíróság február 2-án letöltendőre változtatta a politikusnaknak az úgynevezett Yves Rocher-ügyben hozott felfüggesztett szabadságvesztését azon a címen, hogy megsértette a feltételes szabadlábra helyezés feltételeit. Navalnij védelme az ítéletet megfellebbezte, a tárgyalást péntekre tűzték ki.

A politikus támogatására január 23-án és 31-én és február 2-án Oroszország több városában tüntettek. A megmozdulások részvevői közül több mint 11 ezer ember őrizetbe vettek.

Moszkvában egyébként kedden folytatódik az a per, amelyet Navalnij ellen egy második világháborús veterán, Ignat Artyomenko megrágalmazása címén indítottak. Artyomenko egy politikai kampányfilmben szerepelt, amely a tavalyi alkotmányreform-szavazásra agitált. Ennek szereplőit az ellenzéki politikus “lakájoknak”, “árulóknak” és “az ország szégyenének” nevezte.

The post Kreml: nem történt törvénysértés a vasárnapi tiltakozásokon appeared first on .

Mintegy másfél milliárd forintnak megfelelő kártérítést kap a dél-lengyelországi Opole bíróságának hétfői döntése alapján az a lengyel férfi, akit egy kiskorú lány meggyilkolása címén ártatlanul elítéltek, és 18 évet töltött börtönben, mielőtt 2018-ban felmentették volna a vád alól.

Tomasz Komenda története szabadulását követően nagy visszhangot kapott Lengyelországban. A még nem jogerős ítélet alapján a lengyel igazságügy történetében az eddig kiszabott legnagyobb összegű kártérítést kellene kifizetni neki. A ma 44 éves férfit 2004-ben ítélték 25 éves szabadságvesztésre. A bíróság bizonyítottnak találta, hogy 1996 szilveszteri éjszakáján megerőszakolt és meggyilkolt egy 15 éves lányt.

A férfi 18 évi börtön után, 2018-ban szabadult, miután a lengyel legfelsőbb bíróság felmentette a vád alól. Tavaly két másik férfit ítéltek el a gyilkosság elkövetéséért. Komenda közel 19 millió zlotyt (mintegy 1,5 millárd forint) követelt az államtól a börtönben töltött évekért, a fogolytársak, valamint a börtönőrök egy részétől is elszenvedett szexuális zaklatásért és egyéb bántalmazásért. Mivel a börtönévek története drasztikus részleteket tartalmaz, a férfi által kezdeményezett eljárást a nyilvánosság kizárásával folytatták, és titkosítják az ítélet indoklását is.

A bírósági döntés kihirdetése után Komenda a sajtónak elmondta: az ítélethozatal napján ő a maga részéről lezárja a börtönbeli évek témáját. Kielégítőnek nevezte kártérítés mértékét, aláhúzva: még egy ilyen magas összegért sem kívánná senkinek, hogy akár egyetlenegy napot töltsön el börtönben olyan körülmények között, mint amelyekben neki volt része. Elmondta azt is: nem hiszi, hogy az ő esetének következményei lesznek majd azok számára, akik elítélték őt, mindazonáltal számára most a jövő a legfontosabb.

Komenda a börtönben háromszor kísérelt meg öngyilkosságot. Fogságbeli emlékeit Grzegorz Gluszak lengyel újságíró rögzítette egy 2018-ban kiadott könyvben. Tavaly a lengyel mozikban bemutatták a sorsát feldolgozó filmdrámát is, januártól az alkotás bővített változata filmsorozat formájában is elérhető az interneten. A jelenleg egy lengyel alapítvány munkatársaként dolgozó Komendának tavaly novemberben fia született jegyesétől, akivel szabadulása után ismerkedett meg.

The post Nagy összegű kártérítést kaphat egy 18 évet ártatlanul börtönben töltő lengyel férfi appeared first on .

A brit belügyminisztérium adatai szerint meghaladta az ötmilliót azoknak az EU-állampolgároknak a száma, akik tartós letelepedési engedélyért folyamodtak a brit hatóságokhoz.

Nagy-Britannia tavaly január 31-én kilépett az Európai Unióból, de azok az EU-polgárok, akik 2020 végéig, a brit EU-tagság megszűnése (Brexit) után kezdődött átmeneti időszak lejártáig törvényesen és életvitelszerűen letelepedtek az országban, továbbra is maradhatnak megszerzett összes jogosultságuk megtartásával. Ehhez azonban határozatlan időre szóló tartózkodási engedélyért – hivatalos elnevezéssel letelepedett jogi státusért – kell folyamodniuk.

A londoni belügyminisztérium csütörtökön ismertetett havi összesítése szerint ezt a 27 EU-tagország Nagy-Britanniában élő állampolgárai közül január 31-ig 5 060 600-an tették meg. A brit hatóságok 4 678 300 folyamodványt már elbíráltak, csaknem mindet kedvezően: az elutasított kérvények aránya mindössze 0,8 százalék volt a múlt hónap utolsó napjáig. A brit belügyminisztérium csütörtöki kimutatása szerint a január végéig elbírált folyamodványok 53 százalékában a kérelmezők végleges, az esetek 44 százalékában előzetes letelepedett státust kaptak.

Ez utóbbit azok a kérelmezők kaphatják, akik a benyújtás idején még nem töltöttek el öt évet életvitelszerűen Nagy-Britanniában, de ők is megvárhatják az öt év leteltét, és utána megkapják a végleges tartózkodási engedélyt. Az addig eltelő időszakban őket is maradéktalanul megilletik megszerzett jogosultságaik. Azoknak a Nagy-Britanniában élő EU-állampolgároknak, akik úgy döntöttek, hogy a Brexit után is maradnak, a letelepedett jogi státus megszerzéséhez személyazonosságukat kell hitelesen igazolniuk és azt, hogy életvitelszerűen tartózkodnak az országban.

Emellett be kell jelenteniük, ha korábban elmarasztaló bírósági ítélet született ellenük bűncselekmény miatt. A brit EU-tagság tavaly január végi megszűnésével 11 hónapos átmeneti időszak kezdődött, amely alatt nem változtak az uniós polgárokra érvényes bevándorlási szabályok.

Így azok, akik ennek az időszaknak a lejártáig, vagyis december 31-ig érkeztek az Európai Unióból letelepedési szándékkal Nagy-Britanniába, ugyanolyan jogosultsággal kérhetnek tartózkodási engedélyt, mint azok, akik már hosszabb ideje Nagy-Britanniában élnek. Azok, akik december 31-én már életvitelszerűen Nagy-Britanniában tartózkodtak, idén június 30-ig nyújthatják be a letelepedett státusra szóló kérvényüket.

Az idei év első napjától azonban az EU-országokból és az unión kívülről újonnan érkezőkre a brit kormány egységes bevándorlási szabályozást léptetett életbe, amely – főleg a jelentkezők szakképzettsége és angol nyelvtudása alapján – pontozásos kritériumrendszer alapján bírálja el a letelepedési kérelmeket.

Az előírások között szerepel, hogy a külföldi munkavállalóknak már kérelmük benyújtása idején érvényes állásajánlatuk legyen olyan munkáltatótól, amelynek állásajánlat-tételi jogosultságát a brit kormány elismeri. Külföldi munkavállalók olyan állásokra jelentkezhetnek, amelyek betöltéséhez megvan a minimálisan megkövetelt vagy ezt meghaladó szakképesítésük, és csak olyan kérelmező nagy-britanniai munkavállalási engedélye hagyható jóvá, aki a hivatalos meghatározás szerint “elfogadható szinten” beszél angolul.

The post Brexit: több mint ötmillió EU-állampolgár kért tartós brit letelepedési engedélyt appeared first on .

Törökország kompromisszumos megoldást javasol a NATO-szövetséges Egyesült Államoknak abban a vitában, amelyet az Ankara által 2019-ben beszerzett orosz Sz-400-as légvédelmi rendszer miatt folytatnak – derült ki Hulusi Akar török védelmi miniszternek a Hürriyet török kormánypárti napilap internetes oldalán megjelentetett szavaiból.

A török tárcavezető nyilatkozatában rámutatott: szó sincs arról, hogy Törökország folyamatosan használni fogja az orosz ütegeket, “ezeket a rendszereket a fenyegetettség mértékétől függően alkalmazzák”.

Akar rámutatott, hogy a NATO-tagállamok közül Görögország, valamint több közép- és kelet-európai ország rendelkezik orosz fegyverrendszerekkel, Athén például a korábbi generációs Sz-300-asokból állomásoztat Kréta szigetén. A Hürriyet emlékeztetett, hogy a Krétán található Sz-300-asok nem működnek állandóan, “tudvalevőleg nagyrészt raktárban állnak”.

A török védelmi miniszter jelezte: Ankara azt kezdeményezte, hogy a NATO égisze alatt folytassák le az Sz-400-asok török felhasználásáról szóló megbeszéléseket, és bár Jens Stoltenberg NATO-főtitkár pozitívan állt a munkacsoport létrehozásához, az Egyesült Államok részéről elhangzott kijelentések ezzel ellentétesek voltak.

Akar az interjúban egyúttal arra is rámutatott, hogy a török-amerikai kapcsolatok legérzékenyebb pontja az a támogatás, amelyet Washington nyújt az Ankara által terrorszervezetnek és nemzetbiztonsági fenyegetésnek tartott észak-szíriai Népvédelmi Egységek (YPG) nevű kurd milíciának.

A miniszter hangsúlyozta: Törökország és az Egyesült Államok tud megoldást találni az Sz-400-asok jelentette kérdésekre, de az YPG-t illetően Ankara azt várja, hogy Washington “felismeri a valóságot”. Akar kifejtette: az YPG a főként Délkelet-Törökországban élő kurd kisebbség függetlenségéért 1984 óta fegyveres felkelést folytató Kurdisztáni Munkáspárttól (PKK) kapja az utasításokat. “Egyáltalán nem hihetők az Egyesült Államok azon állításai, melyek szerint az YPG független a PKK-tól” – húzta alá, hozzátéve: “elképzelhetetlen, hogy az amerikai hírszerzés nem látja az YPG és a PKK közötti kapcsolatokat”.

Törökország 2019-ben szerzett be Sz-400-as légvédelmi rendszert Oroszországtól. Az ügyletet Washington élesen bírálta, és válaszul kizárta a kis-ázsiai országot az F-35-ös harci repülőgép-fejlesztési programjából, felfüggesztette a vadászbombázók eladását is Ankarának, és a jövőre vonatkozóan szankciókat helyezett kilátásba.

Az amerikai kormányzat amiatt aggódott, hogy az SZ-400-as ütegek a NATO-rendszerek szempontjából sebezhetőséget jelentenek majd. Törökország az amerikai állításokat nem tekinti megalapozottnak.

Az Egyesült Államok tavaly december 14-én újabb szankciókkal sújtotta a török védelmi ipart az SZ-400-asok vásárlása miatt. Az amerikai szankciók között szerepelt, hogy tilos amerikai exportengedélyek kiadása a török fegyverzetek beszerzését intéző, Hadiipari Elnökség (SSB) nevű hivatal részére, valamint befagyasztották a török hivatal négy vezető tisztségviselőjének bankszámláit, továbbá vízumkorlátozásokkal is sújtották őket.

Akar január közepén arra szólította fel az akkor még hivatalba lépésre váró amerikai vezetést, hogy vizsgálja felül a büntetőintézkedéseket.

The post Ankara próbálja menteni a menthetőt az orosz légvédelmi rendszer miatt folytatott vitában appeared first on .

Több mint 1,3 milliárd forint kárt okozott az a budapesti és nagykanizsai elkövetőkből álló bűnszervezet, amely külföldről behozott használt gépkocsik kereskedelmével foglalkozott – közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Nyugat-dunántúli Bűnügyi Igazgatóságának sajtóreferense.

Haszon Dávid közlése szerint a járműveket Németországból cseh és szlovén cégeken keresztül hozták Magyarországra, ahol az első belföldi vevők olyan kereskedők voltak, akik a beszerzésben csak papíron vettek részt, a továbbértékesítés után nem fizettek áfát. Az “eltűnő kereskedőktől” fiktív számlákkal, minimális haszonnal továbbadott autókat a végső megrendelők így a versenytársaknál jóval kedvezőbb áron értékesíthették.

A hálózat felszámolására a NAV nyugat-dunántúli nyomozói negyven helyszínen szerveztek kutatást, a bizonyítékok beszerzésében több százan vettek részt, nyomozók, járőrök, informatikusok, továbbá drog- és pénzkereső kutyák. Mivel a bűnszervezet irányítóinak többször is volt már dolga a hatóságokkal, ezért hozzájuk a Terrorelhárítási Központ (TEK) és a NAV MERKUR bevetési egységei érkeztek Pest megyébe és Nagykanizsára.

A bűnszervezet vezetőjét Pest megyei luxusotthonában fogták el a TEK kommandósai, a férfi barátnője eleinte fel sem fogta a helyzet súlyosságát, azt hitte, hogy sajátos lánykérés zajlik. A milliárdos értékű ingatlan golyóálló üvegezésével, kamerarendszerével és mozgásérzékelőivel szinte erődítményként szolgált az ott lakóknak.

A költségvetésnek okozott kár megtérülésére a NAV bankszámlákat és ingatlanokat zárolt, valamint nagy összegű készpénzt foglalt le. A speciálisan képzett kutyák segítségével a bűnbanda nagykanizsai tagjának gépkocsijában több mint huszonöt millió forint készpénzt találtak. Egy titkos, a bűncselekmények szervezésére fenntartott irodában az ujjlenyomatokat is ellenőrizni kellett, mert az elkövetők tagadták, hogy közük lenne az ingatlanhoz.

A hatóságok öt embert vettek őrizetbe, közülük hárman a Zala Megyei Főügyészség indítványa alapján bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás miatt letartóztatásba, ketten pedig bűnügyi felügyelet alá kerültek. Az elkövetők akár 20 évet is kaphatnak – derül ki a NAV közleményéből.

The post Használt autókkal áfát csaló bűnszervezetet számolt fel a NAV appeared first on .

Az Európai Parlament (EP) képviselői szerint biztonsági aggályok miatt fel kell függeszteni a Fehéroroszországban tavaly ősszel átadott, asztraveci atomerőmű kereskedelmi üzembe helyezését.

Az EP-képviselők brüsszeli plenáris ülésén elfogadott állásfoglalásukban bírálták a nemzetközi előírásoknak, köztük a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) ajánlásainak meg nem felelő atomerőmű elsietett beindítását. Kiemelték, novemberben annak ellenére üzembe helyezték az erőművet, hogy Fehéroroszország nem szolgált bizonyítékkal a 2018-as uniós szakértői értékelés és a NAÜ ajánlásainak végrehajtásáról.

A képviselők felkérték az Európai Bizottságot, járjon közben azért, hogy az üzemszerű működtetést mindaddig felfüggesszék, amíg a fehérorosz hatóságok az uniós stresszteszt valamennyi ajánlását maradéktalanul végre nem hajtják, és a biztonsági szempontból szükséges összes javítást el nem végzik. Az asztraveci erőmű 2020. november 3-án kezdte meg a villamosenergia-termelést. Az erőművet a tervek szerint az idén márciusban helyezik teljes körűen kereskedelmi üzembe.

Az erőmű, amely nagyon hasonló technológiával épült, mint az új paksi atomerőmű. Hat éve, 2015-ben a magyar kormány tagjaiból álló delegáció kifejezetten azért látogatott el Belaruszba, hogy tájékozódjon Paks2 „testvérerőművének” fejlesztéséről. Hasonlóan a magyar projekthez, a belarusz atomerőmű is Oroszországtól felvett, tízmilliárd eurós hitelből épült.

The post EP: fel kell függeszteni a fehéroroszországi Asztravec atomerőművének üzembe helyezését appeared first on .

Az előkészítő ülésen mindkét vádlott tagadott, nem fogadta el az ügyész felajánlotta büntetést sem azon a zalaegerszegi tárgyaláson, amelyen egy férfit és a párját szállásadójuk különös kegyetlenséggel elkövetett meggyilkolásával vádolnak.

A 39 éves férfi és 45 éves, hétgyermekes élettársa a vád szerint tavaly februárban halálra verte az őket zalaegerszegi házába befogadó idős férfit. A keddi előkészítő ülésen – majd a folytatásként megkezdett első tárgyaláson – távmeghallgatással, a szombathelyi és a kalocsai börtönből vettek részt a többszörösen büntetett előéletű vádlottak, de mindketten tagadtak, nem fogadták el az ügyészség által a tárgyalás mellőzésével javasolt húsz-húsz év fegyházbüntetést.

A vádirat szerint a házban tavaly februárban vendégeskedett a 39 éves férfi testvére, akivel mindannyian együtt italoztak. A testvér este lefeküdt abban a szobában, ahol a pár akkor héthónapos közös gyermeke is aludt. A ház tulajdonosa és a befogadott pár időközben összevesztek, a hangoskodásra a csecsemő is felébredt, akit a testvér próbált nyugtatgatni. A veszekedés azonban egyre durvábbá vált, a férfi arcul ütötte szállásadóját, aki ezután be akart menni a saját szobájába.

A befogadott pár követte a ház tulajdonosát, akit a szobában bántalmazni kezdtek; a földre került, jajveszékelő áldozatukat ütötték, rúgták és taposták. A testvér telefonon a rendőrséget akarta hívni, de a készüléket a fivére elvette tőle, a hívást pedig megszakította.

Miután az áldozat már nem adott életjeleket, a pár tagjai a holttestet először fel akarták darabolni és elégetni, de az is eszükbe jutott, hogy elássák. Végül kitakarítottak a házban, és a holttest köré ruhaneműket pakoltak, amit meggyújtottak, majd elhagyták a házat.

A különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés miatti ügyben az első napon a vádlottak korábbi, ellentmondó vallomásait olvasta fel a bíró, az elnapolás után az ügyben tanúk meghallgatásával folytatódik majd a bírósági eljárás.

The post Különös kegyetlenséggel elkövetett emberölést tárgyalnak Zalaegerszegen appeared first on .

Oroszország részéről semmilyen szándék nem mutatkozik a konstruktív párbeszéd folytatására az Európai Unióval, különösen a szabadságjogok és az emberi jogok tekintetében – jelentette ki Josep Borrell, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője az Európai Parlament brüsszeli plenáris ülésén.

Borrell a múlt heti, kétnapos moszkvai látogatásáról tartott EP-vitán kijelentette, Oroszország nem felel meg azoknak az elvárakozásoknak, hogy modern demokráciává válik, ehelyett komoly csalódottság és bizalomvesztés tapasztalható az EU és Moszkva között.

Kiemelte, a gazdasági kapcsolatok az eddig életbe léptetett szankciók miatt meggyengültek, a feszült viszony erősödéséhez egyebek mellett a kelet-ukrajnai konfliktus, és a fehéroroszországi helyzet is hozzájárul. Elmondta, látogatása során Szergej Lavrov orosz külügyminiszter “nem becsülte nagyra” az Európai Unió üzenetét Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus megmérgezése és elítélése ügyében, ahogy az emberi jogok oroszországi helyzetét illetően sem.

Mindezek ellenére az Európai Unió határozottan elítéli azokat az eszközöket, amelyekkel Oroszország a Navalnij-ügyet kezeli. Az orosz hatóságok megmutatták, hogy könyörtelenül elfojtanak mindenfajta szembenállást, a demokratikus jogállamiságnak nem biztosítanak teret, és visszautasítanak minden eszmecserét, ami az emberi jogokat, vagy a demokratikus értékeket érintenék.

“A látogatás megerősítette az EU aggodalmát a tekintetben, hogy az orosz kormány a tekintélyelvűség nyugtalanító útján halad, a civil társadalom tere szűkül, a szólásszabadság csökken, látszólag nincs lehetőség a demokratikus alternatívákra. Oroszország elszigetelt Európától, az európai liberális demokratikus rendszert egzisztenciális fenyegetések tekinti. Világossá vált: Moszkva nem érdeklődik a kapocsaltok javítása iránt” – közölte.

Kijelentette: az Európai Unió útkereszteződéshez érkezett az Oroszországgal fenntartott kapcsolatokat illetően. A most meghozni kívánt uniós döntések fogják meghatározni a Moszkvával való kapcsolatokat, a döntések között akár szankciók kivetése is szerepelhet – közölte.

Elmondta ugyanakkor: a nehézségek ellenére kulcsfontosságú megőrizni a hivatalos kapcsolatok fenntartásának lehetőségét Moszkvával az unió érdekeit szolgáló területeken. Mivel Oroszország az EU legnagyobb szomszédja, el kell kerülni az állandó konfrontációt. Emellett meg kell őrizni annak a lehetőségét is, hogy az EU párbeszédben maradhasson az orosz társadalommal, ugyanis a demokratikus célokat maga elé állító orosz társadalom is kapcsolatban akar maradni az Európai Unióval – tette hozzá az uniós diplomácia vezetője.

Az EP-vita során számos képviselő bírálta, feleslegesnek és megalázó kimenetelűnek nevezte Borrell moszkvai, két nappal Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus elítélése után tett látogatását.

Az Európai Parlament ötvenöt tagja Riho Terras észt néppárti EP-képviselő kezdeményezésére levelet írt az Európai Bizottság elnökének arra szólítva fel Ursula von der Leyent, hogy mentse fel a főképviselőt a moszkvai látogatás miatt. Véleményük szerint főképviselő téves megítélésen és önkényes döntésen alapuló moszkvai látogatása, illetve az, hogy nem volt képes kiállni az unió értékei és érdekei mellet, súlyosan károsította az EU megítélését és az uniós külügyi és biztonságpolitikai szolgálat méltóságát. Az Európai Bizottság a péntek óta egyre erősödő bírálatokra reagálva hétfőn védelmébe vette Borrellt, és úgy ítélte meg, hogy helyes lépés volt a moszkvai látogatás.

Téves és rossz lépés volt Borrell moszkvai látogatása
Téves és rossz lépés volt Josep Borrell múlt heti moszkvai látogatása, amellyel az európai uniós kül- és biztonságpolitikai politikai főképviselő jelezte, hogy Brüsszel napirendre tér a közelmúltbeli oroszországi politikai események felett – vélekedett kedden Piotr Müller lengyel kormányszóvivő. Müller szerint Oroszország lépései “összeegyeztethetetlenek a szabályos diplomáciai kapcsolatok kánonjával”, és Borrell moszkvai látogatását többen éppen emiatt bírálják. A kormányszóvivő szerint az uniós főképviselő látogatását az orosz propaganda “annak megerősítéséhez használja fel, hogy a nemzetközi közösség napirendre tér bizonyos orosz lépések felett”. Ezért Borrell útja nagyon téves döntés, nagyon rossz lépés volt – fogalmazott Müller.

(Egyetértünk lengyel barátainkkal, és az észt képviselő kezdeményezésével: Borrell már sokadjára bizonyítja, hogy alkalmatlan az Unió képviseletére. Emlékezetes a kínai látogatása, amely után kijelentette, hogy Kína “nem veszélyezteti a világbékét, mert nincsenek militarista törekvései”, miközben épp kisajátítják a Dél-kínai-tengert. A -szerk- megj.)

The post Borrell magyarázza a bizonyítványt, ahelyett, hogy lemondana appeared first on .

Öt hónapos képzést követően 99 új tűzoltó erősíti keddtől az ország tűzvédelmét – közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője.

Mukics Dániel azt írta: 2012, vagyis az új képzési rend bevezetése óta így már 2100 újonc tűzoltó lépett szolgálatba. A frissen végzettek 13 megyében – Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Fejér, Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Komárom-Esztergom, Pest, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Tolna, Veszprém – és Budapesten kezdik meg munkájukat – tette hozzá.

A szóvivő elmondta: a tűzoltók képzése a járvány ellenére is hagyományos módon történt, hiszen a gyakorlatorientált felkészítést nem lehet digitális távoktatásban végezni.

A most befejeződött öthónapos képzés – folytatta -, két lépcsőben történt. A rendészeti alapozó ismereteket a rendészeti szakközépiskolákban sajátíthatták el a hallgatók. Ugyanakkor az így megszerzett tudásra épülnek rá a speciális tűzoltószakmai ismeretek, amelyeket a Katasztrófavédelmi Oktatási Központban szerezhettek meg – fűzte hozzá.

Az új képzési rendszerben 2012 óta immár tizenhetedik alkalommal bocsát ki a Katasztrófavédelmi Oktatási Központ újonc tűzoltókat, a frissen végzettek tűzoltó őrmesteri rangfokozatot viselnek – ismertette Mukics Dániel.

The post Egy híján száz újonc tűzoltó lép szolgálatba appeared first on .

A Golán-fennsík örökre Izrael Állam része marad – szögezte le Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök hivatala keddi közleményében Antony Blinken amerikai külügyminiszter nyilatkozatára reagálva.

“Izrael álláspontja ebben a kérdésben egyértelmű: a Golán-fennsík minden lehetséges forgatókönyv esetén izraeli marad” – hangsúlyozta a miniszterelnöki hivatal Jeruzsálemben.

A szűkszavú szöveggel Antony Blinken amerikai külügyminiszter korábbi nyilatkozatára válaszoltak, amely szerint az Egyesült Államok elismeri, hogy Izrael biztonsága szempontjából fontos a Szíriától az 1967-es, hatnapos háborúban elfoglalt terület, de ez a jövőben megváltozhat egy esetleges szíriai politikai változás nyomán.

A kérdés az amerikai politika visszatérését jelzi a hagyományos amerikai közel-keleti állásponthoz, amelytől Donald Trump előző elnök eltért. Trump az Egyesült Államok nevében 2019-ben ismerte el Izrael részének a területet, ami éles váltás volt az amerikai külpolitikában a korábbi fél évszázadhoz képest. Izrael az 1967-es közel-keleti háborúban foglalta el a Golán-fennsík nyugati felét Szíriától, és 1981-ben törvényben be is kebelezte, de ezt a lépést a nemzetközi közösség nem ismeri el.

A Golán-fennsíkon található négy drúz faluban mintegy 23 ezren laknak. Ők felvehetik az izraeli állampolgárságot, azonban többségük továbbra is Szíria állampolgárának tekinti magát. Mellettük szintén mintegy 20 ezer izraeli lakik az 1967 után a fennsíkon létrehozott izraeli településeken. A drúz települések lakói folyamatosan ápolják a rokoni és gazdasági kapcsolatokat a jelenlegi határ túloldalán, Szíriában élő családtagjaikkal, és lehetségesnek tekintik, hogy a jövőben nemzetközi megállapodások nyomán visszakerülhetnek szíriai fennhatóság alá.

The post Izrael: a Golán-fennsík örökre Izrael része marad appeared first on .

Meghosszabbította a bíróság annak a brit-amerikai-magyar állampolgárnak a letartóztatását, aki tavaly februárban megkéselt egy francia férfit Budapesten.

Ibolya Tibor fővárosi főügyész a közleményében felidézte: az elkövetéskor 26 éves brit-amerikai-magyar állampolgárságú gyanúsított 2020. február 8-án, a kora reggeli órákban Budapest V. kerületében, a Ferenczy István utcában – minden előzmény nélkül – egy késsel mellkason szúrt egy francia férfit, aki helyszínen életét vesztette.

A már egy éve, 2020. február 11. óta letartóztatásban lévő gyanúsítottal szemben a Fővárosi Főügyészség – a legutóbb 2021. február 11-ig meghosszabbított – kényszerintézkedés további meghosszabbítását indítványozta. A főügyészség álláspontja szerint ugyanis továbbra is kizárólag a legszigorúbb kényszerintézkedéssel lehet kizárni a szökés, elrejtőzés, valamint az esetleges újabb szándékos bűncselekmény elkövetésének veszélyét.

A Budai Központi Kerületi Bíróság nyomozási bírája ezzel egyetértett, és a gyanúsított letartóztatását további két hónappal, április 11-ig meghosszabbította. A végzés a védői fellebbezés miatt nem jogerős – írta a főügyész.

A Fővárosi Törvényszék korábbi közleményében azt írta: a férfi büntetlen előéletű, azonban a vallomása, a nyomozás adatai, valamint a cselekmény céltalan jellege és előzménynélkülisége alapján feltehető, hogy a férfi indokolatlan agressziója mögött kóros elmeállapot állhat fenn. A férfi – elmondása szerint – bipoláris zavarban szenved és az Egyesült Államokban alkoholfüggősége miatt kezelik.

The post Meghosszabbították a francia férfit megygyilkoló brit-amerikai állampolgár letartóztatását appeared first on .

Fejlett rakéták házilagos gyártásával és illegális kereskedelmével gyanúsítanak mintegy húsz izraelit a helyi nyomozó hatóságok – jelentette a ynet.

Volt védelmi tisztviselők is vannak a gyanúsítottak között, akik rakétákat fejlesztettek, gyártottak és teszteltek, és arra készültek, hogy titokban eladják őket egy meg nem nevezett ázsiai országnak. Az izraeli rendőrség Twitter-fiókjában nyilvánosságra hozott közlemény szerint a rendőrség és az izraeli belbiztonsági szolgálat, a Sin Bet együtt göngyölítette fel a bűnszervezetet, amely az ázsiai országtól utasításokat kapott, s munkájukért pénzt és juttatásokat vettek át.

Az izraeliek és ázsiai megbízóik titkos csatornákon tartották egymással a kapcsolatot, s megpróbálták leplezni a tervezett rakétaüzlet célországát. A rendőrség egy videót is közzétett a Twitteren, amelyen egy illegális rakétatesztelés látható. Közlésük szerint a tesztelést az ország közepén, lakott terület közelében hajtották végre.

A nyomozást a rendőrség fehérgalléros bűnözőkkel foglalkozó, 433-as egységének súlyos nemzetközi bűnözés elleni osztálya végezte a Sin Bettel közösen – áll a rendőrség közleményében. Az összegyűjtött bizonyítékokat és vallomásokat már átadták az ügyészségnek.

Az illegális rakétaüzletben érintett izraelieket a nemzetbiztonságot fenyegető bűncselekményekkel, a fegyverexportra vonatkozó törvények megszegésével, valamint pénzmosással és más gazdasági bűncselekményekkel gyanúsítják. A nyomozás részleteit, valamint a gyanúsítottak kilétét a hatóságok egyelőre nem tárták a nyilvánosság elé.

Izraelben egy 2007-ben elfogadott törvény szabályozza a fegyverek exportját, eszerint a vállalkozóknak mérlegelniük kell, hogy mire és hol fogják felhasználni az izraeli fegyvereket. A törvény célja megakadályozni a fegyverkereskedőket abban, hogy tudatosan olyan országnak adják el termékeiket, amelyek szörnyűségek elkövetésére tervezik bevetni őket. Noha az izraeliek kötelesek figyelembe venni az emberi jogok esetleges megsértését is, jelenleg csak azon országoknak tilos fegyvereket eladniuk, amelyek ellen az ENSZ Biztonsági Tanácsa hivatalosan fegyverembargót jelentett be. Ilyen döntést a kínai és orosz vétó miatt ritkán hoz meg ez a grémium – emlékeztetett a The Times of Israel című, angol nyelvű izraeli hírportál.

The post Rakéták illegális gyártásával és kereskedelmével gyanúsítanak húsz izraelit appeared first on .

A holland kormány pénteken bejelentette, hogy támogatásban részesíti a 1995 elejétől 1995 július végéig a kelet-boszniai Srebrenicában és közvetlen környékén az ENSZ kötelékében szolgálatot teljesítő holland békefenntartó katonákat, a Dutchbat III egység tagjait – írta a Dutchnews holland hírportál.

A Dutchbat III katonai egység az ENSZ békefenntartó missziójának részét képezte, és azzal a céllal küldtek az ENSZ védelme alatt álló Srebrenicába, hogy megóvja annak muszlim bosnyák lakosságát a szerb erők agressziójától a boszniai háború alatt.

A boszniai szerb csapatok azonban a holland békefenntartók jelenléte dacára – akik semmilyen különösebb ellenállást nem tanúsítottak – 1995 júliusában elfoglalták a várost, és mintegy 8000 bosnyák férfit és fiút mészároltak le. A vérontást, amelyet a hágai Nemzetközi Törvényszék népirtásnak minősített, a második világháborút követő időszak legszörnyűbb európai tömeggyilkosságaként tartják számon. A holland állam legalább 10 százalékban felelős volt a történtekért – emlékeztetett a lap.

A Dutchnews egy tavalyi holland jelentésre hivatkozva arról számolt be, hogy 25 évvel a történtek után az egységben szolgálatot teljesítő katonák közül sokan még mindig poszttraumás stresszzavarban szenvednek a háború során tapasztaltak miatt. A jelentés szerint minden harmadik veteránnak továbbra is szüksége van pszichológiai támogatásra, és a 850 ember szinte mindegyike úgy érzi, nem ismerték el eléggé erőfeszítéseiket.

A hírportál szerint a holland kormány a Dutchbat III veteránjait szimbolikus, 5000 euró támogatásban részesíti. Ank Bijlevend-Schouten holland védelmi miniszter azt is megígérte, hogy az egység veteránjainak további szakmai segítséget fognak ajánlani.

A hágai székhelyű holland legfelsőbb bíróság 2019 júliusában megállapította, hogy Hollandia részben felelőssé tehető hozzávetőleg háromszáz boszniai muszlim haláláért, akiket szerb katonák a srebrenicai mészárlás során gyilkoltak meg, miután elhurcolták őket a csak kézifegyverekkel felszerelt holland ENSZ-békefenntartók bázisáról. Azt is kimondta ugyanakkor, hogy ez a felelősség csak egészen kismértékű, mivel az áldozatokat valószínűleg akkor is megölték volna, ha az enklávéban maradhatnak.

The post A holland kormány támogatásban részesíti a srebrenicai békefenntartó egység veteránjait appeared first on .

Vádat emelt a Fővárosi Nyomozó Főügyészség a saját ügyfelét zsaroló ügyvéd és négy társa ellen – közölte a fővárosi főügyész pénteken az MTI-vel.

Ibolya Tibor közleményében azt írta, a 43 éves budapesti férfi ügyvédként 2014-ben megbízást kapott a sértettől, egy feltaláló üzletembertől, hogy lássa el a kozmetikai termékeit forgalmazó cégét érintő ügyvédi feladatokat. Az ügyvéd felismerte, hogy megbízója bizalmatlan a hatóságokkal szemben, így elhatározta, hogy kihasználja őt.

Az ügyvéd elhitette a sértettel, hogy házkutatást fognak nála tartani, ezért elkért tőle több, üzleti és személyes titkokat tartalmazó adathordozót, ám miután a csak kitalált házkutatásra nem került sor, az ügyvéd egy társával együtt azt mondta a sértettnek, hogy az adathordozókat a védelme érdekében a Dunába dobták. A valóságban azonban ezek a tárgyak az ügyvédhez kerültek, amivel a későbbiekben zsarolta is a sértettet.

Emellett az ügyvéd 2015 tavaszán rávette a sértettet, hogy alapítson új cégeket. Az ügyvéd az üzletember költségén, és csak részben a tudtával, több gazdasági társaságot is létrehozott, amelyek élére saját bizalmi embereit tette, a tényleges érdemi döntéseket azonban ő maga hozta meg, majd a cégek közötti pénzmozgások felhasználásával, a profit kivonásával az ügyvéd a sértettet megkárosította.

Amikor az üzletember 2017-ben felmondta a megbízást, az ügyvéd – két vádlottal együtt – egy éven át zsarolta a sértettet, a hosszú évek alatt felépített cégcsoport és hírnév, illetve a magánélete súlyos megkárosításával, valamint élet elleni fenyegetésekkel – írta a főügyész. Az ügyvéd több százmillió forint értékben szerzett így a sértettől gyémántokat, készpénzt és ingatlant.

A főügyész tájékoztatása szerint az elsőrendű vádlott, az ügyvéd jelenleg is letartóztatásban van.

A másodrendű vádlott egy budapesti gyémántkereskedő, aki aktívan részt vett a zsarolásokban, a negyedrendű vádlott – a sértett bizalmi emberének hitt sofőr – bűnsegédként vett részt a zsarolásban. A harmadrendű vádlott a cégcsoport informatikai fejlesztője, aki a vád szerint a cégcsoport működéséhez elengedhetetlen adatok visszatartásával zsarolta a sértettet, ezzel százezer eurót kényszerített ki tőle. Az ötödrendű vádlott egy nő, aki strómanként az ügyvéd által kiállított, ügyvédi munkavégzésről szóló hamis számlák kifizetéséről intézkedett.

A Fővárosi Nyomozó Ügyészség bűnszövetségben, élet elleni fenyegetéssel elkövetett zsarolás és más bűncselekmények miatt emelt vádat a Pesti Központi Kerületi Bíróságon, a vádlottakkal szemben végrehajtandó börtönbüntetés kiszabását indítványozva.

Ibolya Tibor tudatta azt is, hogy az ügyben más bűncselekmények gyanúja miatt a Fővárosi Nyomozó Ügyészségen továbbra is nyomozás van folyamatban, amelyet elkülönítettek ettől az ügytől.

The post Vádat emeltek az ügyfelét zsaroló budapesti ügyvéd és bandája ellen appeared first on .

Megfellebbezte Alekszej Navalnij védelme az ellenzéki politikus ellen az úgynevezett Yves Rocher-ügyben hozott ítéletet, amely letöltendőre változtatta a felfüggesztett szabadságvesztését, eközben pénteken Navalnij ellen egy másik bíróságon folytatódott egy rágalmazási ügyben kezdődött per.

A fellebbviteli tárgyalás idejét a letöltendő szabadságvesztés ügyében egyelőre nem tűzték ki. Az illetékes bíróság arra hivatkozva változtatta letöltendőre a büntetést, hogy Navalnij a büntetés-végrehajtás szerint hatvan alkalommal sértette meg a feltételes szabadlábra helyezés feltételeit. A házi őrizetben eltöltött idő figyelembe vételével a politikusnak két év nyolc hónapot kell börtönben letöltenie az elsőfokú ítélet alapján.

Navalnijt és öccsét, Oleget az Yves Rocher Vostok-ügyben 2014 decemberében csalás és pénzmosás címén ítélték el, amiért szállítmányozási cégük a vád szerint túlszámlázott a francia kozmetikai cég oroszországi leányvállalatának. Alekszejre három és fél év, öt évre felfüggesztett, öccsére, Olegre pedig ugyanennyi időtartamú, de letöltendő börtönbüntetést szabott ki a bíróság. Az ítélet szerint a fivérek 26,8 millió rubel (a rubel jelenleg mintegy négy forintot ér) kárt okoztak az Yves Rocher cég oroszországi leányvállalatának, és további 4,5 milliót egy másik cégnek. Navalnij támogatói szerint az ügyben politikai verdikt született.

Az EJEB 2017 októberében “önkényesnek” és “nyilvánvalóan észszerűtlennek” minősítette az ítéletet, azt állítva, hogy a Navalnij fivérektől megtagadták a tisztességes eljáráshoz való jogukat, egyúttal felülvizsgálatot kért. Az orosz legfelsőbb bíróság mégis helybenhagyta a bírósági döntést.

Pénteken egy moszkvai bíróságon folytatódott az a per, amelyet Navalnij ellen egy második világháborús veterán, Ignat Artyomenko megrágalmazása címén indítottak. Vera Akimova bíró elutasította az ellene a vád által benyújtott elfogultsági kifogást. Az ügyvédek szerint a bíró a múlt heti tárgyaláson bebizonyította, hogy részrehajló, valamint hogy a vádtól és külső tényezőktől függ. A védelem azt is kifogásolta, hogy a bíróság állami tévétársaságoknak felvételeket szolgáltatott ki a perről, amelyen hivatalosan képrögzítés nem történt.

Navalnij – a veterán kitüntetéseire utalva – ismét “felérmecskézett bábunak” minősítette Artyomenkót, unokáját, Igor Kolesznyikov vállalkozót pedig azzal vádolta meg, hogy “kufárkodásra” használja a nagyapját.

Az ügyész közölte, hogy a megromlott egészségű, 94 éves veterán Navalnij inkorrekt magatartása miatt a továbbiakban nem vesz részt a tárgyaláson.

A tárgyalás napján újabb videót tett közzé a világhálón Navalnij által alapított Korrupcióellenes Küzdelem Alapítvány (FBK), amelyben Marina Pevcsih, az FBK kutatási részlegének vezetője kijelentette, hogy már minden negyedik orosz látta azt a filmet, amelyben az elítélt politikus azt állította, hogy Putyin elnök egy 100 milliárd rubelt (mintegy 400 milliárd forintot) érő titkos uradalmat építtetett fel magának a Fekete-tenger partján, Gelendzsik üdülőváros közelében.

Valótlannak nevezte az állami médiában elhangzott állítást, hogy az anyag összeállítása a németországi stúdióban egymillió euróba került. Bizonyítékként felmutatott a kétnapos munkálatokról kiállított 1800 eurós számlát. Hamisnak minősítette Szergej Lavrov orosz külügyminiszternek azt a korábbi kijelentését, hogy Putyin Németországban archivált dossziéjához csakis a német titkosszolgálat közreműködésével lehet hozzáférni. Felvételeket mutatott be arról, hogy az anyagokat a kérdéses helyszínen forgatva korábban a Gazprom Media tulajdonában lévő NTV is felvette.

A Putyin palotájáról szóló filmnek egyébként a YouTube számlálója szerint péntek kora délutánig csaknem 111,7 millió megtekintése volt.

The post Navalnij megfellebbezte a felfüggesztett büntetést letöltendőre változtató ítéletet appeared first on .

Egymillió forintos nyomravezetői díjat tűzött ki a Pest megyei rendőrfőkapitány egy HÉV-en bántalmazott nő támadójának kézre kerítéséért.

A Pest Megyei Rendőr-főkapitányság közleménye szerint január 19-én a gödöllői HÉV Szilasliget és Gödöllő, Erzsébet park közötti szakaszán egy 47 éves nőt arra szólított fel egy férfi, hogy tolja le a nadrágját, különben megöli. Mivel a nő megtagadta a követelést, a férfi elvette a nő telefonját és pénztárcáját, majd többször megrúgta. A nő próbált segítségért kiabálni, de rajtuk kívül nem volt más a kocsiban, végül a megállóhoz közeledve azt mondta a férfinek, hogy a férje ott várja, mire a támadó kiugrott a szerelvényből és elmenekült. A sértett a támadás következtében súlyos sérülést szenvedett.

A Gödöllői Rendőrkapitányság bűnügyi osztálya szexuális erőszak kísérlete, testi sértés és kifosztás gyanúja miatt folytat nyomozást, egyelőre ismeretlen tettes ellen. Az elkövető felkutatására és elfogására nyomozócsoport alakult, amelynek tagjai továbbra is intenzív felderítőmunkát végeznek, és mindent megtesznek, hogy a támadó férfit azonosítsák, felkutassák és elfogják – írták.

A nyomravezetői díj annak fizethető ki, aki a bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható ember kilétével kapcsolatban olyan konkrét adattal vagy információval szolgál, amely a nyomozást eredményre vezeti és az elkövetők azonosítását, felelősségre vonását közvetlenül elősegíti. A rendőrség a nyomravezető személyét bizalmasan kezeli.

A rendőrség azt kéri, hogy aki a police.hu honlapon megtalálható grafikán látható támadót felismeri, tartózkodási helyével vagy a bűncselekménnyel kapcsolatban információval rendelkezik, hívja a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság tevékenységirányítási központját a 06-1-236-2883 telefonszámon, illetve tegyen bejelentést a Telefontanú 06-80-555-111 zöldszámán vagy a 112 központi segélyhívó számon.

The post Egymillió forintos nyomravezetői díj egy HÉV-en megtámadott nő ügyében appeared first on .

Oroszország és az Európai Unió kapcsolatainak megszakítását helyezte kilátásba pénteken az orosz külügyminiszter, arra az esetre, ha Brüsszel újabb szankciókat vezetne be Moszkva ellen.

“Készek vagyunk erre. Ha még egyszer azt látjuk (….), hogy egyes területeket olyan szankciókkal terhelnek, amelyek kockázatot teremtenek a gazdaságunk számára, egyebek között a legérzékenyebb ágazatokban” – mondta egy kérdésre válaszolva Szergej Lavrov. “Mi nem akarunk elszigetelődni a világtól, de készen kell állnunk erre. Ha békét akarsz, készülj a háborúra!” – tette hozzá.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a Lavrov által elmondottakról újságíróknak nyilatkozva kijelentette, hogy Oroszországnak fel kell készülnie a barátságtalan lépésekre az EU részéről, ám fejleszteni kívánja kapcsolatait az unióval. Kifogásolta, hogy a média a szövegkörnyezetből kiragadva, szenzációként tálalta az orosz diplomácia vezetőjének kijelentését, úgy, mintha Moszkva kezdeményezné a kapcsolatok megszakítását.

“A lényeg az, hogy mi ezt (a kapcsolatok megszakítását) nem akarjuk, mi fejleszteni akarjuk a kapcsolatokat az Európai Unióval. De ha az Európai Unió ezen az úton fog haladni (további, gazdasági kockázatot jelentő szankciókat vezet be), akkor mi erre készek leszünk, mert fel kell készülni a legrosszabbra” – mondta. Mint hozzátette, Oroszországnak jó előre fel kell készülnie arra, hogy a “szélsőségesen destruktív”, az orosz érdekeknek és infrastruktúrának kárt okozó irányvonallal találkozik.

“Önfenntartónak kell lennünk, biztosítanunk kell biztonságunkat a legérzékenyebb stratégiai területeken, készen kell állunk, hogy nemzeti infrastruktúrával cseréljünk fel mindent, amitől megfoszthatnak bennünket abban az esetben, ha az őrület fog felülkerekedni, és ha az EU részéről ilyen barátságtalan lépések történnek” – mondta. Megjegyezte, hogy az EU-ban vannak megdöbbenést keltő és józan hangok is, és egyelőre nehéz megmondani, hogy melyik álláspont kerekedik felül.

“Mi akkor leszünk készen a szakításra, ha ez az EU kezdeményezése alapján történik meg. A magunk részéről állhatatosan egyenrangú és a kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködésre hívjuk fel az uniósokat, ez volt amiről Lavrov szólt” – tájékoztatta az orosz diplomáciai tárca a TASZSZ hírügynökséget.

A Bloomberg hírügynökség európai forrásokra hivatkozó csütörtöki jelentése szerint az EU-ban újabb gazdasági büntetőintézkedések bevezetését vették fontolóra Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus ügyével összefüggésben. A Reuters pénteken azt írta három uniós diplomatát idézve, hogy az unió február folyamán utazási tilalmat és kinnlevőség-befagyasztást rendelhet el Vlagyimir Putyin orosz elnök több közeli szövetségese ellen, miután Berlin és Párizs is jelezte, hogy egyetértene ezekkel az intézkedésekkel.

Marija Zaharova külügyi szóvivő csütörtökön arra figyelmeztetett, hogy az újabb uniós szankciókat elkerülhetetlenül arányos válasz fogja követni. Teljesen megengedhetetlennek nevezte a hivatkozást az emberi jogokra és a demokratikus elvekre a geopolitikai eszközrendszer részeként. Úgy vélekedett, hogy az uniós büntetőintézkedések bevezetése különösen cinikusnak fog tűnni, azzal összevetve, hogy “Brüsszel totálisan semmibe veszi” az orosz ajkú lakosság és tömegtájékoztatási eszközök jogainak megsértését a balti államokban, és azt, hogy Európában milyen “kegyetlenül” fojtják el a tiltakozó megmozdulásokat. “…ez az önkény megerősödéséhez és a nemzetközi jog eróziójához vezet a nemzetközi kapcsolatokban” – hangoztatta Zaharova.

“Ismételten megerősítjük elvi álláspontunkat az ENSZ Biztonsági Tanácsát megkerülő egyoldalú korlátozó intézkedések jogtalanságáról” – tette hozzá a szóvivő, és az egyenrangú, konstruktív párbeszédhez való visszatérésre szólította fel az uniót.

The post Moszkvában elszakadt a cérna appeared first on .