Biztonságpiac

A bizottsági közlemény kiemelte, a felkészülést és reagálást segítő uniós hatóság (HERA) felügyelni fogja az oltóanyagok és gyógyszerek fejlesztésének és gyártásának folyamatát, különös tekintettel a koronavírus új mutációinak megjelenésére.

A tájékoztatás szerint Ursula von der Leyen, az EB elnöke vasárnap délután online konferenciabeszélgetést folytatott a BionNTech/Pfizer, a Moderna, az AstraZeneca, a Johnson & Johnson, a Curevac és a Sanofi gyógyszeripari, illetve biotechnológiai vállalatok vezérigazgatóival, valamint az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) elnökével. A megbeszélés célja az Európai Bizottság által kedden bejelentett, úgynevezett biovédelmi rendszer létrehozása, valamint a tervezett közös munka áttekintése volt.

A biovédelmi rendszer a tervek szerint hosszú távon kiszámítható finanszírozást nyújt majd az élvonalbeli technológiai vállalatoknak, és összekapcsolja azokat például az EMÁ-val vagy az EB-vel. Célja a járványokra való jobb felkészültség elérése, a gyógyszeripari szereplőkkel folytatott közös munka javítása, valamint a koronavírus-járványhoz kapcsolódó kihívások kezelése.

Az EB elismeri, hogy a jelenlegi koronavírus-járvány, valamint az új vírusmutációk megjelenése kihívások elé állítják a biotechnológiai és a gyógyszeripari vállalatokat. A HERA e nehézségek áthidalásában is segítséget kíván nyújtani az érintett vállalatoknak a gyógyszerellátás, valamint az oltási kampányok folyamatosságának biztosítása céljából – közölték.

The post Az EU külön hatóságot hoz létre a jobb felkészülés érdekében a világjárványokra appeared first on .

Tájékoztatásuk szerint az elkövetők egy sörözőben megfigyelték, hogy a sértettek nagyobb mennyiségű készpénzt tartanak maguknál. Amikor egy másik szórakozóhelyre indultak, követték őket és a nő szexuális kapcsolatra ajánlkozott. Két társa ezután ököllel többször megütötte, illetve földre rántotta a két férfit, akiktől csaknem 300 ezer forintot és egy 235 ezer forint értékű mobiltelefont zsákmányoltak.

Az ügyészség indítványa alapján az Esztergomi Járásbíróság az egyik férfit és a nőt hét év tíz hónap fegyházbüntetésre és százezer forint vagyonelkobzásra, a harmadik tettest öt év fegyházbüntetésre ítélte. Az ítélet nem jogerős, mert a vádlottak és védőik fellebbezést jelentettek be.

The post Szexuális ajánlat után raboltak, fegyházban kötöttek ki appeared first on .

A helyi sajtó beszámolója szerint a nem engedélyezett megmozduláson a résztvevők szorosan egymás mellett álltak, sokan nem tettek eleget az orrot és a szájat eltakaró maszk viselésére vonatkozó előírásoknak.

Mint közölték, többen megdobálták a kiérkező rendőröket, akik feloszlatták az illegális tüntetést. Harminc embert, köztük a megmozdulás szervezőit előállították. Információk szerint a vasárnap délutáni megmozdulás békésen zajlott a frissen bevezetett kijárási tilalom ellen múlt hétvégén és a hét folyamán tartott tüntetésekhez viszonyítva.

Az este fél kilenctől reggel fél ötig tartó kijárási tilalom szombaton lépett életbe az országban. A rendelkezés hatására még aznap az egész hétvégére és a hét elejére is kiterjedő zavargások törtek ki országszerte. A rendbontók tüzeket gyújtottak, üzleteket fosztottak ki, illetve kövekkel dobálták a kiérkező rohamrendőröket, akik könnygázt és vízágyút is bevetettek a tömeg feloszlatására. A hét folyamán közel hétszáz rendzavarót vettek őrizetbe Hollandiában.

Az illetékes holland közegészségügyi hatóság vasárnapi tájékoztatása szerint a hét folyamán átlagosan naponta 4284 ember szervezetében mutatták ki a koronavírus jelenlétét. Az adat 19 százalékkal alacsonyabb a múlt héten feljegyzett számoknál. Vasárnap 3714 új fertőzéses esetet jegyeztek fel. Legtöbben Hollandia három nagyvárosában, Amszterdamban (215), Rotterdamban (118) és Hágában fertőződtek meg.

Kórházban 2219 embert ápolnak a koronavírus-járvánnyal összefüggésben, öt százalékkal kevesebbet, mint múlt héten. Közülük 646-an részesülnek intenzív ellátásban. Számuk emelkedést mutat. A járvány következtében átlagosan naponta 67 ember halt meg a hét folyamán, 15 százalékkal kevesebben, mint az előző héten. A járvány kezdete óta Hollandiában 992 050 ember fertőződött meg az új típusú koronavírussal, és 14 108 ember halt meg a szövődményekben.

The post Tüntetés volt a korlátozások ellen Hollandiában appeared first on .

A közlemény szerint a férfi “droggyárrá” alakította otthonát: rengeteg kábítószergyanús anyagmaradványt és az előállításukhoz szükséges eszközt talált nála a rendőrség, és nagyobb mennyiségű készpénzt is lefoglaltak. Emellett a gyanúsítottal szemben alkalmazott gyorsteszt kokaint mutatott ki a szervezetében – fűzték hozzá.

Azt írták, hogy a volt rendőr jelenleg nem rendelkezik munkahellyel, valószínűleg a kábítószer eladásából tartja fenn magát. A férfi ellen két büntetőeljárás van folyamatban. Szabadlábon hagyása esetén fennáll vele szemben a bizonyítás megnehezítésének, illetve a bűnismétlésnek a veszélye, ezért az ügyészi indítvány szerint a legsúlyosabb kényszerintézkedés elrendelése indokolt vele szemben.

A Budakörnyéki Járásbíróság nyomozási bírója meghallgatta a gyanúsítottat, és az ügyészi indítvánnyal egyetértve elrendelte a letartóztatását az elsőfokú bíróságnak a tárgyalás előkészítése során meghozandó határozatáig, de legfeljebb február 28-ig. A döntést az ügyész tudomásul vette, míg a gyanúsított és védője fellebbezett ellene – áll a közleményben.

The post Letartóztattak egy volt rendőrt kábítószer-kereskedelem miatt appeared first on .

A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) vasárnap a rendőrség honlapján azt írta: a maszkhasználat hiánya miatt a rendőrök hat résztvevővel szemben intézkedtek, akik közül kettőre helyszíni bírságot szabtak ki, négy másik résztvevő ellen szabálysértési feljelentést tettek. Közölték, egy magánszemély a budapesti Hősök terére vasárnap 12 órára gyűlést jelentett be, amelyet később lemondott. A lemondás ellenére a bejelentő egy másik magánszeméllyel közösen szervezőként a közösségi médiában továbbra is személyes megjelenésre buzdított, ennek hatására a gyűlésre többen elmentek.

A BRFK kiemelte: “a hatályban lévő jogszabályok értelmében a veszélyhelyzet idején rendezvényt, valamint gyűlést szervezni, tartani, annak helyszínén tartózkodni tilos”. A gyűlés helyszínén tartózkodókat a rendőrök igazoltatták és figyelmeztették. A gyűlés szervezőivel és a gyűlést tartókkal szemben közigazgatási eljárást kezdeményeztek – írta a BRFK. A vasárnapi megmozduláson a koronavírus-járvány miatt bevezetett, a vállalkozásokat érintő korlátozások ellen tüntettek.

A “Tüntetés az életért és a szabadságért január 31. – Tömeges üzletnyitás február 1.” címmel meghirdetett Facebook-esemény szervezői azt írták: úgy fogalmazták át az eseményt, hogy az ne minősüljön gyűlésnek. Közölték, az eseményen “a szabad véleménynyilvánítás jogával élők elképzelhetően nem fognak egyetérteni azzal, hogy a kormány nem engedélyezi a vállalkozók szabad nyitvatartását, és nem tesz lépéseket a felelőtlen politika miatt csőd szélére került honfitársaink megsegítésére”.

The post Több emberrel szemben intézkedtek a rendőrök a Hősök terén tartott tüntetésen appeared first on .

A 28 éves férfi tavaly szeptember végén szabadult az egyik büntetés-végrehajtási intézetből, munkával, állandó jövedelemmel nem rendelkezett, a lakhatása sem volt megoldott – írták.

Másnaptól idén január elejéig az egyik internetes szállásfoglaló portálon foglalt szobát Dömsödön, Szentendrén, Debrecenben, Hajdúszoboszlón, Füzesgyarmaton, Nagykanizsán, Kamuton, Gyomaendrődön, Békéscsabán és Gyulán vendégházakban vagy apartmanokban. Egy-két éjszakánál többet sehol sem töltött, mindenhonnan fizetés nélkül távozott; egyes esetekben a szobákban elhelyezett értéktárgyakat -televíziót, hosszabbítót, ágyneműt, törülközőt – is magával vitte, azok értékesítéséből tartotta fenn magát.

A férfi a csalásokkal és a lopásokkal 12 sértettnek összesen több mint 650 ezer forint kárt okozott. A Békéscsabai Járásbíróság a terhelt letartóztatását egy hónapra elrendelte – áll a közleményben.

The post Letartóztatták az apartmanokból fizetés nélkül távozó “vendéget” appeared first on .

“Természetesen jelenleg olyan +forró+ konfliktus (mint amilyen a második világháború volt), remélem, hogy nem lehetséges. Nagyon remélem. A civilizáció végét jelentené” – mondta Putyin.

“De a helyzet előre nem látható, és irányíthatatlan módon alakulhat. Természetesen akkor, ha semmit sem teszünk, hogy ez ne történjen meg”- tette hozzá.

Putyin azt hangoztatta, hogy Oroszország és Európa lényegében véve ugyanaz a civilizáció. Közösek bennük alapvető dolgok, köztük elsősorban a kultúra. Mint mondta, Európa legjelentősebb államférfijai egészen a közelmúltig szükségesnek nevezték Európa és Oroszország kapcsolatainak fejlesztését, rámutatva, hogy utóbbi kulturális és földrajzi értelemben része az előzőnek.

Úgy vélekedett, hogy az orosz-európai kapcsolatok akkor lépnek majd pozitív szakaszba, amikor a felek a kétoldalú párbeszédhez becsülettel és az elmúlt századok fóbiáitól megszabadulva állnak hozzá.

“Mi készen állunk erre, erre fogunk törekedni. De szerelem nem létezik akkor, ha azt csak az egyik fél nyilatkoztatja ki” – mondta.

Az orosz vezető nyilvánvalónak nevezte, hogy a központosított, egypólusú világrend kiépítésére irányuló kísérletek által jellemezhető korszak lejárt. Mint mondta, az ilyen monopólium természetéből fakadóan ellentétes az emberi civilizáció kulturális és történelmi sokarcúságával.

Putyin összefogásra szólította fel az országokat, mert mint mondta, a járvány nem ismer határokat. Figyelmeztetett annak veszélyére, hogy a fejlődésben szakadás következhet be, ami azzal fenyeget, hogy mindenki mindenki ellen fog küzdeni. Ez nemcsak az olyan hagyományos értékek pusztulásához vezethet, mint a család, de az olyan alapjogokéhoz is, mint a választójog és a magánélet sérthetetlensége. Mint mondta, a társadalmi és értékrendbeli válság már olyan negatív demográfiai következményekkel jár, amelyek miatt az emberiség “egész civilizációs és kulturális kontinensek” elvesztését kockáztatja.

Destruktívnak nevezte azt az elképzelést, hogy a gazdasági fejlődés egymillió emberre vagy az “aranymilliárdra” – a leggazdagabb országokra – összpontosítson. Felhívta a figyelmet arra, hogy az amerikai elnökválasztási kampány során a nagyvállalatok nemcsak gazdasági óriásnak, de bizonyos vonatkozásokban de facto az állam vetélytársának is bizonyultak.

The post Putyin szerint az 1930-as évekre emlékeztet a nemzetközi helyzet appeared first on .

Az elnöki munkatárs ellen eredetileg azért indult eljárás, mert 2018. május 1-én egy diákmegmozduláson tüntetőket bántalmazott rendőrségi rohamsisakot és karszalagot viselve.

Az államfő jelenleg 30 éves volt bizalmi emberéről utóbb kiderült, hogy a bántalmazást követő elbocsátása után 23 alkalommal használta diplomata útleveleit, amelyeket be kellett volna szolgáltatnia. Benalla egyebek mellett egy héttel az előtt járt Csádban az egyik útlevelével, hogy Emmanuel Macron 2018 decemberben hivatalos látogatást tett az afrikai országban.

Az útleveleken kívül öt másik ügyben folyik vizsgálat Benalla ellen. A vizsgálattal megbízott vizsgálóbírók január 25-én döntöttek úgy, hogy két diplomata útlevél jogosulatlan használata, valamint a volt szolgálati útlevelével kapcsolatos hamisítás miatt bíróság elé állítják Macron volt bizalmi emberét. A per célja kideríteni, hogy a volt biztonsági főnök milyen feltételekkel használta az útleveleket afrikai és izraeli útjain, amikor is már nemzetközi biztonsági tanácsadóként tevékenykedett, jóllehet a tüntetésen történt bántalmazás miatt akkor már eljárás folyt ellene.

A vád szerint az egyik útlevélhez úgy jutott hozzá, hogy az elnöki hivatal kabinetvezetőjének, Francois-Xavier Lauchnak a nevében meghamisított egy levelet. A nyomozás során még 2019-ben az államfő három közeli munkatársát is meghallgatták, többi között a kabinetfőnököt és Alexis Kohlert, az elnöki hivatal vezetőjét. A francia szenátus jogi bizottsága előtt – amely negyven embert hallgatott meg a Benalla-ügyben – a volt biztonsági főnök elismerte, hogy használta az útleveleket, mielőtt végleg leadta őket az elnöki hivatalban.

A két évvel ezelőtt kirobbant Benalla-ügy hónapokon át volt a francia média első számú témája, s Emmanuel Macron elnökségének egyik legjelentősebb botrányává vált, a különböző fejleményeivel jelentősen megnehezítette a kormány munkáját.

The post Bíróság elé kell állnia Macron volt biztonsági főnökének appeared first on .

“A jó hír, ami szerintem várható Biden csapatától, hogy hisznek a jogállamban, a multilaterális intézményekben, az együttműködésben, a tudományban, a tettekben, az emberi jogokban” – fogalmazott. Véleménye szerint az európaiak arra számíthatnak, hogy az új adminisztráció folytonosságot képvisel majd az Obama-kormány politikájával, és kiemelte a transzatlanti és NATO-kapcsolatok megerősítését.

Mint mondta, az új elnök jó hangot ütött meg országegyesítő szándékával, de úgy véli, ez nem valósul meg egyik napról a másikra. “Sosem tudtam volna elképzelni azt, ami történt” – mondta Obama a Capitolium elleni január 6-i ostromról, amelyben négy tüntető és egy rendőr vesztette életét. Tagadhatatlannak nevezte a jobboldali populizmus fellendülését, amelynek okát abban látja, hogy az emberek nem érzik biztonságban magukat sem gazdasági, sem kulturális értelemben. “Meg kell tanulnunk együtt élni” – jegyezte meg.

Beszélt az amerikai Republikánus Párt átalakulásáról, azon belül a mérsékelt erők visszaszorulásáról. “Tehát most van egy Demokrata Pártunk, amely baloldali vagy balközép párt, és a másik oldalon egy Republikánus Párt, amely egy szélsőjobboldali párt” – jelentette ki. Obama szerint a Republikánus Párt tagadja a klímaváltozás létezését, vitatja a választási eredményeket és összeesküvés-elméletekbe kapaszkodik, amelyek közül a “legőrültebbeket” Donald Trump terjesztette.

Obama hangsúlyozta: a demokrácia működéséhez szükséges, hogy egyaránt legyen bal és jobboldal is. Az interjú hosszabb, internetre felkerült változatában kifejtette, hogy a nézeteltérések mellett mindkét oldalnak a közös megegyezésből kell kiindulnia például a képviselet, a választások, a törvénykezés vagy az információáramlás kérdésében.

“Az elmúlt évek, elmúlt hónapok eseményei megtanították nekünk azt, hogy még a leggazdagabb országok, a legfejlettebb demokráciák sem immunisak ezekre a gondokra. Ezt a fajta problémát látjuk Oroszországban, Törökországban, a Fülöp-szigeteken és Mianmarban. De úgy tűnik, hogy ez probléma az Egyesült Államokban is, Spanyolországban, Magyarországon, Németországban” – mondta a volt amerikai elnök.

The post Obama: amikor az Egyesült Államok és Európa összefog, hatalmas befolyással bír appeared first on .

A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (KR NNI) közleménye szerint 2020 februárjában indítottak eljárást ismeretlen tettes ellen kábítószer-kereskedelem gyanúja miatt, miután információt kaptak arról, hogy egy váci férfi Hollandiából behozott extasytablettákat, amfetamintípusú, feltehetően kábítószernek, vagy pszichotróp anyagnak minősülő szereket, tablettákat vesz meg Budapesten, és szállít nagy tételben heti rendszerességgel Vácra.

A nyomozás során eljutottak egy 28 éves és egy 35 éves váci lakoshoz, valamint a fiatalabb férfi 49 éves, Dejtáron lakó apjához. A nyomozók megállapították, hogy apa és fia egymást segítve vett részt a drog beszerzésében, de az azzal kapcsolatos információkról, időpontokról egy társuk értesült. A beszerzett kábítószereket Vácon, erre a célra bérelt garázsokban, illetve az apa dejtári ingatlanában raktározták.

Mint írták: a 28 éves férfi csütörtök délután Vácon, a Rácz Pál utcában akart eladni öt gramm, az elsődleges adatok szerint speedtípusú, anfetamintartalmú kábítószert, amikor a rendőrök őt és vásárlóját is intézkedés alá vonták. A 28 éves férfi garázsának és apja dejtári lakásának, valamint társuk váci garázsának átkutatása során nagy mennyiségű, különböző típusú kábítószergyanús anyagot, a kábítószer csomagolásához, hígításához, méréséhez szükséges eszközt foglaltak le.

Az összehangolt rendőri intézkedés eredményeként a három férfi ellen kábítószer-kereskedelem megalapozott gyanúja miatt indítottak eljárást, míg a kábítószer-vásárlás közben elfogott férfi – akit kábítószer birtoklásával gyanúsítanak – szabadlábon védekezhet.

The post Bajban a váci drogosok appeared first on .

Oroszország-szerte Navalnij-párti, a hatóságok által nem engedélyezett tüntetések zajlottak, amelyeken az OVD-Info jogvédő csoport szerint több mint 3838 embert vettek őrizetbe moszkvai idő szerint délután fél hatig. Közülük 1080-at Moszkvában, 796-ot Szentpéterváron, 194-et Kraszojarszkban, 135-öt Nyizsnyij Novgorodban, 122-t Vlagyivosztokban, 121-et Tverben és 103-at Novoszibirszkben.

Navalnaját egy tiltakozó akcióról szállították el rohamsisakot viselő, gumibottal felszerelt rendőrök mikrobusszal. A belügyminisztérium kora délután kétezerre becsülte a fővárosi tiltakozó akciók részvevőinek számát.

A Dozsgy ellenzéki online televízió és az Eho Moszkvi rádió YouTube-csatornájának közvetítése szerint a résztvevők több oszlopra oszolva kíséreltek meg a három vasútállomástól eljutni a Matrosszkaja Tyisina börtönhöz, ahol Navalnijt őrzik, de nem jártak sikerrel. A tömegből a rendőrök többeket kiemeltek, nem egyszer erőszakot alkalmazva.

A TASZSZ szerint Moszkva belvárosában kigyulladt egy rendőrautó. Az okokat nem közölték. Az Interfax szerint a Tverszkaja metrónál egy férfi megkísérelte felgyújtani magát, de rendőrök a lángokat eloltották.

Szentpéterváron a Dozsgy szerint a rendőrök legkevesebb egy alkalommal könnygázt és elektromos sokkolót alkalmaztak. Az RBK szerint az “északi fővárosban” összetűzés is volt, a tüntetők megakadályozták több társuk elszállítását. A történtek miatt egy ember ellen, aki fejbeütött egy rohamrendőrt, hivatalos személy elleni erőszak címén büntetőeljárást indítottak.

A Dozsgy szerint vasárnap mintegy félszáz újságírót vettek őrizetbe. Az orosz újságírószövetség a média mintegy 35 olyan munkatársáról tud, akit “igazoltatás céljából előállítottak”. Az ellenzéki médiában és a világhálón megjelent beszámolók szerint a tüntetők egyebek között Navalnij szabadon bocsátását és az általuk tolvajnak minősített Vlagyimir Putyin orosz elnök távozását követelték a rendfenntartó testületek erődemonstrációja mellett. A keleti városokban a tüntetők szociális elégedetlenségüknek is hangot adtak.

Megfigyelők szerint a tiltakozók száma egyes városokban – elsősorban Szentpéterváron, de Jekateryinburgban és Irkutszkban is – nőtt, máshol csökkent a múlt szombaton megtartott, hasonló országos tiltakozó akcióhoz képest.

Navalnijt január 17-én a moszkvai repülőtéren vették őrizetbe, amikor visszatért Németországból, ahol gyógykezelést kapott, miután augusztusban Oroszországban – több nyugati laboratórium egybehangzó szakvéleménye szerint – megmérgezték. A politikust arra hivatkozva vették őrizetbe, hogy megszegte egy sikkasztási ügyben rá korábban kiszabott felfüggesztett börtönbüntetés feltételeit. Január 19-én rendelték el Navalnij 30 napos előzetes letartóztatását. Felfüggesztett börtönbüntetésének esetleges letöltendőre változtatásáról kedden dönt az illetékes bíróság. A letartóztatást követően a Navalnij alapította Korrupcióellenes Küzdelem Alapítvány (FBK) a világhálón közzétett egy dokumentumfilmet, amely szerint Vlagyimir Putyin egy 100 milliárd rubelt (mintegy 400 milliárd forintot) érő titkos uradalmat építtetett fel magának a Fekete-tenger partján, Gelendzsik üdülőváros közelében. A YouTube számlálója vasárnap délután több, mint 105 millió megtekintést mutatott. A Kreml a közlést valótlannak minősítette.

A moszkvai amerikai nagykövetség vasárnap az Interfax hírügynökségnek megerősítette: a sajtón és az interneten keresztül tudomása van arról, hogy a FBK azt kérte Joe Bidentől, vezessen be szankciókat 35, de legalább nyolc magas rangú orosz tisztségviselő ellen. Az érintetteket az alapítvány a demokratikus szabadságjogok megsértésével és korrupcióval vádolta meg.

A listán szerepel Mihail Murasko egészségügyi miniszter is, aki az FBK szerint “fedezte Navalnij megmérgezését”.

Az orosz külügyminisztérium Facebook-oldalán az engedély nélkül megtartott tüntetések ösztönzésével és az orosz belügyekbe való beavatkozással vádolta meg az Egyesült Államokat. A minisztérium azt állította, hogy az amerikai diplomáciai tárca megpróbálja a RAND Corporation amerikai elemzőközpont 2019-es ajánlásaival összhangban széthúzni Oroszország erőit és így kibillenteni az egyensúlyából, de figyelmen kívül hagyja a jelentésnek a kockázatokra vonatkozó fejezetét. A minisztérium arra figyelmeztette a nyugati közösségi médiumokat, hogy felelősség terheli őket a tiltakozásra vonatkozó hamis hírek terjesztésében.

A “Navanij-törzs” a tüntetéseket késő délután befejezettnek minősítette. A hatóságok a moszkvai metró összes megállóját megnyitották ismét az utasforgalom előtt.

The post Őrizetbe vették Julija Navalnaját, Navalnij feleségét appeared first on .

Az OVD-Info jogvédő csoport szerint legkevesebb 5021 embert vettek őrizetbe többtucatnyi városban, szemben a múlt heti 4027-tel. Ellenzéki sajtóforrások szerint ez abszolút rekord, és a vasárnapi volt a Putyin-korszak legerőteljesebb tiltakozó akciója.

Moszkvában 1608, Szentpéterváron 1122, Kraszojarszkban 194, Nyizsnyij Novgorodban 182, Tverben 124, Vlagyivosztokban 122, Novoszibirszkben pedig 103 embert vett őrizetbe a rendőrség.

Az ellenzéki médiában és a világhálón megjelent beszámolók szerint a tüntetők egyebek között Navalnij szabadon bocsátását és az általuk tolvajnak minősített Vlagyimir Putyin távozását követelték a rendfenntartó testületek erődemonstrációja mellett. A keleti városokban a tüntetők szociális elégedetlenségüknek is hangot adtak.

Megfigyelők szerint a tiltakozók száma egyes városokban – elsősorban Szentpéterváron, de Jekateryinburgban és Irkutszkban is – nőtt, máshol csökkent a múlt szombaton megtartott, hasonló országos tiltakozó akcióhoz képest. A Rosszija 1 állami televízió az ellenzéki médiával szemben azt emelte ki, hogy a tiltakozási kedv egyes területeken apadt.

A belügyminisztérium kora délután kétezerre becsülte a fővárosi tiltakozó akciók részvevőinek számát, a szervezők a Rosszija 1 televízió szerint kétszer ennyit mondtak.

A Dozsgy ellenzéki online televízió és az Eho Moszkvi rádió YouTube-csatornájának közvetítése szerint a résztvevők Moszkvában több oszlopra oszolva kíséreltek meg eljutni a Matrosszkaja Tyisina börtönhöz, ahol Navalnijt őrzik, de nem jártak sikerrel. A tömegből a rendőrök többeket kiemeltek, nem egyszer erőszakot alkalmazva.

A TASZSZ hivatalos hírügynökség szerint Moszkva belvárosában kigyulladt egy rendőrautó. Az okokat nem közölték. A Tverszkaja metrónál egy férfi – a Rosszija 1 szerint egy elmebeteg – megkísérelte felgyújtani magát, de a rendőrök a lángokat eloltották.

A rendőrök Moszkvában és Szentpéterváron elektromos sokkolót alkalmaztak. Az utóbbi városban a Dozsgy szerint könnygázt is bevetettek, de ezt a hatóság cáfolta. Az “északi fővárosban” összetűzés is volt, a tüntetők megakadályozták több társuk elszállítását. A történtek miatt egy férfi ellen, aki két rohamrendőrt ütlegelt, hivatalos személy elleni erőszak címén büntetőeljárást indítottak.

A Kommerszant úgy értesült, hogy vasárnap 31 városban 82 újságírót vettek őrizetbe. Közülük a legtöbbet, 22-t Moszkvában.

Navalnijt január 17-én a moszkvai repülőtéren vették őrizetbe, amikor visszatért Németországból, ahol gyógykezelést kapott, miután augusztusban Oroszországban – több nyugati laboratórium egybehangzó szakvéleménye szerint – megmérgezték. A politikust arra hivatkozva vették őrizetbe, hogy megszegte egy sikkasztási ügyben rá korábban kiszabott felfüggesztett börtönbüntetés feltételeit.

Január 19-én rendelték el Navalnij 30 napos előzetes letartóztatását. Felfüggesztett börtönbüntetésének esetleges letöltendőre változtatásáról kedden dönt az illetékes bíróság. Erre a napra, február 2-ára a Navalnij-törzs újabb tüntetést hirdetett meg.

A letartóztatást követően a Navalnij alapította Korrupcióellenes Küzdelem Alapítvány (FBK) a világhálón közzétett egy dokumentumfilmet, amely szerint  Putyin egy 100 milliárd rubelt (mintegy 400 milliárd forintot) érő titkos uradalmat építtetett fel magának a Fekete-tenger partján, Gelendzsik üdülőváros közelében. A YouTube számlálója vasárnap délután több mint 105 millió megtekintést mutatott. A Kreml a közlést valótlannak minősítette.

A moszkvai amerikai nagykövetség vasárnap az Interfax hírügynökségnek megerősítette: a sajtón és az interneten keresztül tudomása van arról, hogy a FBK azt kérte Joe Biden elnöktől, vezessen be szankciókat 35, de legalább nyolc magas rangú orosz tisztségviselő ellen. Az érintetteket az alapítvány a demokratikus szabadságjogok megsértésével és korrupcióval vádolta meg.

A listán szerepel Mihail Murasko egészségügyi miniszter is, aki az FBK szerint “fedezte Navalnij megmérgezését”.

Az orosz külügyminisztérium az engedély nélkül megtartott tüntetések ösztönzésével és az orosz beügyekbe való beavatkozással vádolta meg az Egyesült Államokat Facebook-oldalán. A minisztérium azt állította, hogy az amerikai diplomáciai tárca megpróbálja a RAND Corporation amerikai elemzőközpont 2019-es ajánlásaival összhangban széthúzni Oroszország erőit és így kibillenteni az egyensúlyából, de figyelmen kívül hagyja a jelentésnek a kockázatokra vonatkozó fejezetét.

A minisztérium arra figyelmeztette a nyugati közösségi médiumokat, hogy felelősség terheli őket a tiltakozásra vonatkozó hamis hírek terjesztésében.

Blinken: az Egyesült Államok elítéli az orosz hatóságok kemény fellépését
Az Egyesült Államok elítéli az orosz hatóságok kemény fellépését az Navalnij letartóztatott ellenzéki orosz politikust támogató tüntetések résztvevőivel szemben – jelentette be az amerikai külügyminiszter a Twitteren. Antony Blinken úgy fogalmazott: “Az Egyesült Államok elítéli a békés tüntetők és újságírók elleni, két hete tartó szigorú fellépést az orosz hatóságok részéről. Ismételten felszólítjuk Oroszországot, hogy engedje szabadon az alapvető emberi jogaik gyakorlása miatt őrizetbe vett embereket!”

The post Oroszországban rekordot döntött a tüntetéseken őrizetbe vettek száma appeared first on .

Chris Borowski egyúttal megerősítette az arról szóló szerdai bejelentést, hogy a Frontex felfüggesztette műveleteit a magyar határszakaszon mindaddig, amíg Magyarország nem teljesíti maradéktalanul az Európai Unió Bíróságának a magyar menekültügyi és idegenrendészeti eljárásokról szóló decemberi döntését. A szóvivő telefonon nyilatkozva hangsúlyozta, a magyar-szerb határon végzett műveletet ideiglenesen állították le, és folytatódhat, miután a magyar hatóságok végrehajtották az uniós bírósági ítéletet.

Borowski elmondta, a Frontex keretében Magyarországon tevékenykedő mintegy húsz fő ideiglenesen a régió más országainak határterületén teljesíthet szolgálatot. A szóvivő egyik korábbi nyilatkozatában úgy fogalmazott: Az Európai Unió külső határainak védelmére irányuló közös erőfeszítések csak akkor lehetnek sikeresek, ha biztosítható, hogy az együttműködés teljes mértékben összhangban van az európai uniós jogszabályokkal.

Ylva Johansson, az Európai Bizottság belügyi biztosa a Twitter közösségi portálon közzétett bejegyzésében örvendetesnek nevezte a Frontex magyarországi műveleteinek felfüggesztéséről szóló bejelentését. Emlékeztetett az Európai Unió Bíróságának december 17-ei döntésére, amely szerint Magyarország nem teljesítette a nemzetközi védelem megadására irányuló eljárásokkal és a területén jogellenesen tartózkodó nem uniós állampolgárok kiutasításával kapcsolatos uniós jogi kötelezettségeit.

Az uniós bíróság egyebek között megállapította, hogy Magyarország nem tartotta tiszteletben a nemzetközi védelmet kérelmezők számára biztosított azon jogot, hogy beadványuk elutasítását követően az ország területén maradhassanak a döntés elleni fellebbezés elbírálásáig.

The post A Frontex reméli, hogy hamarosan folytathatja magyarországi munkáját appeared first on .

Hangsúlyozzák, 2020-ban 16 054,9 gigawattóra villamos energiát termelt az MVM Paksi Atomerőmű Zrt, ez a mennyiség csak 1,42 százalékkal marad el az előző évi rekordtól, és továbbra is a bruttó hazai villamosenergia-termelés csaknem felét jelenti. Kiemelték, a járvány elleni védekezés kapcsán hozott intézkedéseknek és a munkavállalók fegyelmezettségének köszönhetően sikeres volt az atomerőmű életének első “pandémiás” főjavítása és a folyamatos üzemközbeni karbantartások is.

Pekárik Géza, az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. vezérigazgatója a közleményben elmondta, a koronavírus megjelenésével gyors, és a munkát jelentősen érintő változások mentek végbe a világban, amelyekhez rendkívül gyorsan, a számukra előírt normáknak továbbra is megfelelve kellett alkalmazkodniuk. A rendkívül konzervatív, a biztonságot mindenek elé helyező rendszereikben komoly kihívást – és nagyon sokak számára jelentős áldozatot is – jelentett az atomerőmű normál működésének fenntartása, ennek ellenére garantálták az ellátás biztonságát – emelte ki a vezérigazgató.

Ismertették, a különleges helyzet sem akadályozta meg a továbbfejlesztett, a víz-urán viszonyra optimalizált üzemanyagkazetták bevezetésének tervezett lépéseit. Az újító megoldás lehetővé teszi, hogy ugyanazon megtermelt villamosenergia-mennyiséghez az eddiginél kevesebb kazetta felhasználására legyen szükség. Az új üzemanyag alkalmazását követően csökken a keletkező kiégett üzemanyagkazetták száma, javul az erőmű üzemanyag-felhasználási mutatója.

Folytatódtak 2020-ban is a biztonsági tartalékok további növelését, a blokkok rendelkezésre állását javító, korábban megkezdett fejlesztések, valamint az atomerőmű új, a nemzetközi legjobb gyakorlatot adaptáló működési modelljének bevezetése is – tették hozzá.

The post Biztonságosan üzemel a Paksi Atomerőmű a járványidőszakban is appeared first on .

A frankfurti tartományi felsőbíróság ítélete szerint a 47 éves férfinak a lehető legsúlyosabb büntetés, tényleges életfogytiglani szabadságvesztés jár, amiért megölte Walter Lübcke kereszténydemokrata (CDU) politikust, a Kassel kerületi tartományi államigazgatási hivatal vezetőjét.

A személyes adatok védelméről szóló jogszabályok alapján csak Stephan E. néven azonosított politikusgyilkos – aki bár a bíróság előtt beismerte tettét – az első tizenöt év letöltése után sem szabadulhat feltételesen a fegyházból. Stephan E. 2019. június 2-án egy fejlövéssel kivégezte Lübckét, aki éppen családi házának kertjében pihent.

A bűncselekményt Németország második világháború utáni történetének első szélsőjobboldali indíttatású politikai gyilkosságaként tartják számon.

Az áldozat 2015-ben vált szélesebb körben ismertté, annak révén, hogy erőteljesen kiállt az országba érkező menedékkérők befogadása mellett, és élesen bírálta a menedékkérők elöli elzárkózást pártolókat. A 65 éves korában megölt helyi politikus állásfoglalása heves bírálatokat váltott ki, halálos fenyegetéseket is kapott.

Gyilkosa büntetett előéletű, korábban a neonáciként számon tartott Német Nemzeti-demokrata Párt (NPD) aktivistája volt, és 2009-ben felfüggesztett börtönbüntetést kapott, mert részt vett a Szakszervezetek Országos Szövetsége (DGB) egy május 1-jei felvonulása elleni szélsőjobboldali támadásban.

A hatóságok a gyilkosság közvetlen indítékaként azt állapították meg, hogy a szélsőjobboldali, idegenellenes nézeteket valló elkövető felháborodott az áldozatnak a menedékkérők befogadásáról szóló 2015-ös kijelentésein.

The post Életfogytiglant kapott a náci gyilkos appeared first on .

A letartóztatásban lévő férfit különös kegyetlenséggel elkövetett emberöléssel vádolják.

A vádirat szerint az ittas férfi tavaly január 4-én éjjel két óra körül felkereste az öccsét a korábbi közös családi házukban, Mórahalmon. A testvérek vitatkozni kezdtek, majd a vádlott egy késsel hátba szúrta öccsét. A vádlott ezután az udvarról benzint hozott, amit szétlocsolt a házban és a melléképületben, majd meggyújtotta az üzemanyagot. A két épület szinte teljesen leégett. A házban hagyott áldozat halálát a szúrás és a füstmérgezés együttesen okozta.

A vádlott a ház felgyújtását követően hazament, másnap a helyi rendőrök állították elő és vették őrizetbe – tudatta a csoportvezető ügyész.

The post Megölte a testvérét, vádat emeltek ellene appeared first on .

A legfelsőbb bíróság a Brassói Ítélőtábla bíráinak kérésére adta ki a jogegységi határozatot egy olyan ügyben, amelyben első fokon egy férfit 3 év és 8 hónap börtönbüntetésre ítéltek.

A férfi megzsarolta volt barátnőjét, hogy amennyiben szakít vele, kompromittáló felvételeket tesz közzé róla az interneten. A férfi ezt később meg is tette, létrehozott a nő nevében egy fiókot az egyik felnőtt tartalmakat kezelő internetes oldalon, és a nőt meztelenül ábrázoló fényképeket, illetve olyan videofelvételeket tett közzé, amelyeken a vádlott a volt barátnőjével szeretkezett.

A Brassói Ítélőtábla bírái a másodfokú jogi eljárás közben fordultak jogegységi határozati kérelemmel a legfelsőbb bírósághoz, mert a romániai bíróságok eddig eltérő módon ítélték meg az ehhez hasonló ügyeket, elítélő vagy felmentő ítéleteket hoztak, vagy megváltoztatták a bűncselekmény besorolását.

A legfelsőbb bíróság határozata szerint amennyiben valaki egy másik személy nevében, annak tudtán kívül, az azonosítást elősegítő valós információk felhasználásával nyit meg és használ egy fiókot, akkor ez a tett kimeríti az egytől öt évig terjedő börtönbüntetéssel sújtható, információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás fogalmát.

The post Bűncselekmény a közösségi oldalakon más nevében fiókot létesíteni Romániában appeared first on .

A történtekről a jelenleg eltiltását töltő Groenewegen beszélt a cyclingnews szakportálnak, melynek elmondta, hogy gyűlölködő üzeneteket, sőt, halálos fenyegetést is kapott azután, hogy honfitársa, Fabio Jakobsen súlyosan megsérült és kómába is került az általa okozott balesetben.

“Olyan egyértelmű és súlyos fenyegetések voltak, hogy néhány nap múlva felhívtuk a rendőrséget. Így a következő hetekben ők őrködtek az ajtónk előtt, nem hagyhattuk el spontán a házat, ha mégis kimentünk, egy rendőr kísért” – fogalmazott Groenewegen, aki elárulta, azt követően kérték a rendőrség segítségét, hogy a házukba egy csomag érkezett, benne egy hurokkal és egy, a párjának és neki szóló üzenettel, hogy akasszák fel újszülött gyermeküket. – “Megláttam azt a darab kötelet, és tudtam: ez nem folytatódhat így tovább”.

Augusztus 5-én a Slaski és Katowice közötti közel 196 kilométeres etap hajrájában a sprinterek vetélkedtek a győzelemért, Groenewegen mintegy 75 kilométer/órás sebességnél nem hagyott elég helyet a kordonok mellett a hátulról érkező Jakobsennek (Deceuninck – Quick-Step), aki több kordont és egy ott álló útvonalbiztosítót felborítva az út mellé zuhant. Jakobsent súlyos, életveszélyes sérülésekkel mentőhelikopter szállította kórházba, ahol megműtötték a koponyáját és az arcát. Az akkor még 23 éves kerékpáros arcának minden csontja eltört, az összes fogát elvesztette és két napig mesterséges kómában tartották. Jakobsen – aki később azt mondta: örül, hogy egyáltalán életben maradt -, a közelmúltban már részt vett csapata edzőtáborában.

A balesetben kulcscsonttörést szenvedő Groenewegent a nemzetközi szövetség (UCI) kilenc hónapra tiltotta el, a sprinter a május 12. és 16. között sorra kerülő Tour de Hongrie-n térhet vissza.

The post Megőrült a világ: halálos fenyegetést és rendőri védelmet kapott a horrorbukást okozó kerékpáros appeared first on .

A nyomozók őrizetbe vették az áldozat 58 éves nevelt fiát – írták.

A napokban érkezett bejelentés, hogy egy idős bárnai férfit régóta nem látták. A rendőrök megkezdték az adatgyűjtést, meghallgattak családtagokat, ismerősöket, és kiderült, hogy tavaly novemberben az idős férfi és a vele egy háztartásban élő, 58 éves nevelt fia között hangos szóváltás alakult ki. A fiatalabb férfi többször megütötte hozzátartozóját, és addig bántalmazta, amíg áldozata belehalt sérüléseibe, a holttestét pedig a házuk mellett elásta.

A megyei főkapitányság emberölés megalapozott gyanúja miatt a férfit őrizetbe vette és kezdeményezte letartóztatását – derül ki a közleményből.

The post Nevelt fia udvarán volt elásva az eltűnt bárnai férfi holtteste appeared first on .

A főügyész közleményében felidézte: a Hableánnyal ütköző szállodahajót követő hajó ukrán kapitányát a Budapesti Rendőr-főkapitányság gyanúsítottként hallgatta ki harmincöt rendbeli segítségnyújtás elmulasztása vétségének megalapozott gyanúja miatt.

A Budapesti VI. és VII. Kerületi Ügyészség egy évvel ezelőtt indítványt tett a nyomozási bírónak a kapitány bűnügyi felügyeletének elrendelésére, hogy biztosított legyen a jelenléte az eljárásban. A bíróság a bűnügyi felügyeletet elrendelte és azóta meg is hosszabbította, azzal, hogy havonta egyszer jelentkeznie kell a gyanúsítottnak a rendőrségen. A világjárvány miatt a gyanúsított egyes jelentkezések alól szabályszerűen kimentette magát, azonban megállapítható, hogy nem szökött meg – írta a főügyész.

Rab Ferenc, a Fővárosi Főügyészség helyettes szóvivője megerősítette azt a lapértesülést, amely szerint a gyanúsított Ukrajnában tartózkodik. Hozzátette: a bűnügyi felügyelet intézménye lehetővé tette a gyanúsítottnak, hogy külföldre utazzon, csak azt a kötelezettséget írta elő neki, hogy a megjelölt időpontokban jelenjen meg a rendőrségen.

Ibolya a közleményében azt írta, az ügyészség indítványozta, hogy a bíróság a 2021. január 30-áig meghosszabbított bűnügyi felügyeletet újabb négy hónappal hosszabbítsa meg változatlan feltételekkel, utasítsa el a védőnek a bűnügyi felügyelet megszüntetésére irányuló indítványát. A bíróság a kényszerintézkedést meg is hosszabbította, de nem személyes, hanem telefonos jelentkezési kötelezettséget írt elő a gyanúsítottnak.

A kényszerintézkedésről szóló végzés ellen az ügyészség azért fellebbezett, mert megítélésük szerint a telefonos jelentkezés a mai, modern technika mellett már semmiféle fizikai korlátozásnak nem minősül, így a törvény által deklarált célnak nem felel meg.

A Fővárosi Törvényszék közleményében tudatta, hogy a Budai Központi Kerületi Bíróság három hónappal – 2021. április 30-ig – meghosszabbította annak a hajóskapitánynak a bűnügyi felügyeletét, akit a 2019. május 29-i budapesti hajókatasztrófával kapcsolatban segítségnyújtás elmulasztásának vétségével gyanúsítanak. A bűnügyi felügyelet ideje alatt a gyanúsított köteles minden hónapban telefonon jelentkezni a rendőrségen.

A megalapozott gyanú szerint a gyanúsított tudta, hogy közvetlenül előtte hajóbaleset történt és emberek kerültek a vízbe, de nem tett semmit a kimentésükért. A nyomozás folyamatban van, a gyanúsított eljárási cselekményeknél való jelenlétének biztosításáért a bíróság változatlanul szükségesnek látta a bűnügyi felügyelet fenntartását.

A törvény szerint a bíróság előírhatja a gyanúsított jelentkezési kötelezettségét, annak módját, illetve közvetlen és közvetett voltát is. A járványügyi helyzet miatt fennálló korlátozásokra – határzár, karanténkötelezettség – figyelemmel a bíróság megváltoztatta a bűnügyi felügyeletnek a gyanúsított részére korábban előírt magatartási szabályait. Jelen helyzetben a személyes jelenlét további előírása – amit a gyanúsított tőle kívül álló okok miatt egyébként már tíz hónapja nem tud teljesíteni – a kényszerintézkedés teljes kiüresedéséhez vezetne – írták.

A bíróság szerint a pandémiahelyzet a következő három hónapban nem javul olyan mértékben, ami lehetővé tenné a szabad utazást, továbbá a gyanúsított jelenleg fennálló egészségi állapota miatt sem valószínű, hogy ismét munkába tudna állni, illetve szabadon közlekedhetne az országok között. A kerületi bíróság végzése nem végleges, a Hableánnyal ütköző szállodahajót követő hajó ukrán kapitányának bűnügyi felügyeletéről másodfokon a Fővárosi Törvényszék dönt majd.

A Hableány sétahajó tragédiája 2019 májusában történt Budapesten, a Margit híd közelében. A Viking Sigyn szállodahajó a sétahajónak ütközött, amely elsüllyedt. A hajón 33 dél-koreai turista és a kéttagú magyar személyzet volt, hét turistát sikerült kimenteni, 27 áldozat holttestét megtalálták, egy dél-koreai utast továbbra is eltűntként tartanak nyilván. A Viking Sigyn ugyancsak ukrán hajókapitányának büntetőpere tavaly szeptemberben kezdődött meg a Pesti Központi Kerületi Bíróságon.

The post Dunai hajóbaleset: fellebbezett az ügyészség appeared first on .