Biztonságpiac

Az OVD-Info jogvédő csoport szerint legkevesebb 5021 embert vettek őrizetbe többtucatnyi városban, szemben a múlt heti 4027-tel. Ellenzéki sajtóforrások szerint ez abszolút rekord, és a vasárnapi volt a Putyin-korszak legerőteljesebb tiltakozó akciója.

Moszkvában 1608, Szentpéterváron 1122, Kraszojarszkban 194, Nyizsnyij Novgorodban 182, Tverben 124, Vlagyivosztokban 122, Novoszibirszkben pedig 103 embert vett őrizetbe a rendőrség.

Az ellenzéki médiában és a világhálón megjelent beszámolók szerint a tüntetők egyebek között Navalnij szabadon bocsátását és az általuk tolvajnak minősített Vlagyimir Putyin távozását követelték a rendfenntartó testületek erődemonstrációja mellett. A keleti városokban a tüntetők szociális elégedetlenségüknek is hangot adtak.

Megfigyelők szerint a tiltakozók száma egyes városokban – elsősorban Szentpéterváron, de Jekateryinburgban és Irkutszkban is – nőtt, máshol csökkent a múlt szombaton megtartott, hasonló országos tiltakozó akcióhoz képest. A Rosszija 1 állami televízió az ellenzéki médiával szemben azt emelte ki, hogy a tiltakozási kedv egyes területeken apadt.

A belügyminisztérium kora délután kétezerre becsülte a fővárosi tiltakozó akciók részvevőinek számát, a szervezők a Rosszija 1 televízió szerint kétszer ennyit mondtak.

A Dozsgy ellenzéki online televízió és az Eho Moszkvi rádió YouTube-csatornájának közvetítése szerint a résztvevők Moszkvában több oszlopra oszolva kíséreltek meg eljutni a Matrosszkaja Tyisina börtönhöz, ahol Navalnijt őrzik, de nem jártak sikerrel. A tömegből a rendőrök többeket kiemeltek, nem egyszer erőszakot alkalmazva.

A TASZSZ hivatalos hírügynökség szerint Moszkva belvárosában kigyulladt egy rendőrautó. Az okokat nem közölték. A Tverszkaja metrónál egy férfi – a Rosszija 1 szerint egy elmebeteg – megkísérelte felgyújtani magát, de a rendőrök a lángokat eloltották.

A rendőrök Moszkvában és Szentpéterváron elektromos sokkolót alkalmaztak. Az utóbbi városban a Dozsgy szerint könnygázt is bevetettek, de ezt a hatóság cáfolta. Az “északi fővárosban” összetűzés is volt, a tüntetők megakadályozták több társuk elszállítását. A történtek miatt egy férfi ellen, aki két rohamrendőrt ütlegelt, hivatalos személy elleni erőszak címén büntetőeljárást indítottak.

A Kommerszant úgy értesült, hogy vasárnap 31 városban 82 újságírót vettek őrizetbe. Közülük a legtöbbet, 22-t Moszkvában.

Navalnijt január 17-én a moszkvai repülőtéren vették őrizetbe, amikor visszatért Németországból, ahol gyógykezelést kapott, miután augusztusban Oroszországban – több nyugati laboratórium egybehangzó szakvéleménye szerint – megmérgezték. A politikust arra hivatkozva vették őrizetbe, hogy megszegte egy sikkasztási ügyben rá korábban kiszabott felfüggesztett börtönbüntetés feltételeit.

Január 19-én rendelték el Navalnij 30 napos előzetes letartóztatását. Felfüggesztett börtönbüntetésének esetleges letöltendőre változtatásáról kedden dönt az illetékes bíróság. Erre a napra, február 2-ára a Navalnij-törzs újabb tüntetést hirdetett meg.

A letartóztatást követően a Navalnij alapította Korrupcióellenes Küzdelem Alapítvány (FBK) a világhálón közzétett egy dokumentumfilmet, amely szerint  Putyin egy 100 milliárd rubelt (mintegy 400 milliárd forintot) érő titkos uradalmat építtetett fel magának a Fekete-tenger partján, Gelendzsik üdülőváros közelében. A YouTube számlálója vasárnap délután több mint 105 millió megtekintést mutatott. A Kreml a közlést valótlannak minősítette.

A moszkvai amerikai nagykövetség vasárnap az Interfax hírügynökségnek megerősítette: a sajtón és az interneten keresztül tudomása van arról, hogy a FBK azt kérte Joe Biden elnöktől, vezessen be szankciókat 35, de legalább nyolc magas rangú orosz tisztségviselő ellen. Az érintetteket az alapítvány a demokratikus szabadságjogok megsértésével és korrupcióval vádolta meg.

A listán szerepel Mihail Murasko egészségügyi miniszter is, aki az FBK szerint “fedezte Navalnij megmérgezését”.

Az orosz külügyminisztérium az engedély nélkül megtartott tüntetések ösztönzésével és az orosz beügyekbe való beavatkozással vádolta meg az Egyesült Államokat Facebook-oldalán. A minisztérium azt állította, hogy az amerikai diplomáciai tárca megpróbálja a RAND Corporation amerikai elemzőközpont 2019-es ajánlásaival összhangban széthúzni Oroszország erőit és így kibillenteni az egyensúlyából, de figyelmen kívül hagyja a jelentésnek a kockázatokra vonatkozó fejezetét.

A minisztérium arra figyelmeztette a nyugati közösségi médiumokat, hogy felelősség terheli őket a tiltakozásra vonatkozó hamis hírek terjesztésében.

Blinken: az Egyesült Államok elítéli az orosz hatóságok kemény fellépését
Az Egyesült Államok elítéli az orosz hatóságok kemény fellépését az Navalnij letartóztatott ellenzéki orosz politikust támogató tüntetések résztvevőivel szemben – jelentette be az amerikai külügyminiszter a Twitteren. Antony Blinken úgy fogalmazott: “Az Egyesült Államok elítéli a békés tüntetők és újságírók elleni, két hete tartó szigorú fellépést az orosz hatóságok részéről. Ismételten felszólítjuk Oroszországot, hogy engedje szabadon az alapvető emberi jogaik gyakorlása miatt őrizetbe vett embereket!”

The post Oroszországban rekordot döntött a tüntetéseken őrizetbe vettek száma appeared first on .

Chris Borowski egyúttal megerősítette az arról szóló szerdai bejelentést, hogy a Frontex felfüggesztette műveleteit a magyar határszakaszon mindaddig, amíg Magyarország nem teljesíti maradéktalanul az Európai Unió Bíróságának a magyar menekültügyi és idegenrendészeti eljárásokról szóló decemberi döntését. A szóvivő telefonon nyilatkozva hangsúlyozta, a magyar-szerb határon végzett műveletet ideiglenesen állították le, és folytatódhat, miután a magyar hatóságok végrehajtották az uniós bírósági ítéletet.

Borowski elmondta, a Frontex keretében Magyarországon tevékenykedő mintegy húsz fő ideiglenesen a régió más országainak határterületén teljesíthet szolgálatot. A szóvivő egyik korábbi nyilatkozatában úgy fogalmazott: Az Európai Unió külső határainak védelmére irányuló közös erőfeszítések csak akkor lehetnek sikeresek, ha biztosítható, hogy az együttműködés teljes mértékben összhangban van az európai uniós jogszabályokkal.

Ylva Johansson, az Európai Bizottság belügyi biztosa a Twitter közösségi portálon közzétett bejegyzésében örvendetesnek nevezte a Frontex magyarországi műveleteinek felfüggesztéséről szóló bejelentését. Emlékeztetett az Európai Unió Bíróságának december 17-ei döntésére, amely szerint Magyarország nem teljesítette a nemzetközi védelem megadására irányuló eljárásokkal és a területén jogellenesen tartózkodó nem uniós állampolgárok kiutasításával kapcsolatos uniós jogi kötelezettségeit.

Az uniós bíróság egyebek között megállapította, hogy Magyarország nem tartotta tiszteletben a nemzetközi védelmet kérelmezők számára biztosított azon jogot, hogy beadványuk elutasítását követően az ország területén maradhassanak a döntés elleni fellebbezés elbírálásáig.

The post A Frontex reméli, hogy hamarosan folytathatja magyarországi munkáját appeared first on .

Hangsúlyozzák, 2020-ban 16 054,9 gigawattóra villamos energiát termelt az MVM Paksi Atomerőmű Zrt, ez a mennyiség csak 1,42 százalékkal marad el az előző évi rekordtól, és továbbra is a bruttó hazai villamosenergia-termelés csaknem felét jelenti. Kiemelték, a járvány elleni védekezés kapcsán hozott intézkedéseknek és a munkavállalók fegyelmezettségének köszönhetően sikeres volt az atomerőmű életének első “pandémiás” főjavítása és a folyamatos üzemközbeni karbantartások is.

Pekárik Géza, az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. vezérigazgatója a közleményben elmondta, a koronavírus megjelenésével gyors, és a munkát jelentősen érintő változások mentek végbe a világban, amelyekhez rendkívül gyorsan, a számukra előírt normáknak továbbra is megfelelve kellett alkalmazkodniuk. A rendkívül konzervatív, a biztonságot mindenek elé helyező rendszereikben komoly kihívást – és nagyon sokak számára jelentős áldozatot is – jelentett az atomerőmű normál működésének fenntartása, ennek ellenére garantálták az ellátás biztonságát – emelte ki a vezérigazgató.

Ismertették, a különleges helyzet sem akadályozta meg a továbbfejlesztett, a víz-urán viszonyra optimalizált üzemanyagkazetták bevezetésének tervezett lépéseit. Az újító megoldás lehetővé teszi, hogy ugyanazon megtermelt villamosenergia-mennyiséghez az eddiginél kevesebb kazetta felhasználására legyen szükség. Az új üzemanyag alkalmazását követően csökken a keletkező kiégett üzemanyagkazetták száma, javul az erőmű üzemanyag-felhasználási mutatója.

Folytatódtak 2020-ban is a biztonsági tartalékok további növelését, a blokkok rendelkezésre állását javító, korábban megkezdett fejlesztések, valamint az atomerőmű új, a nemzetközi legjobb gyakorlatot adaptáló működési modelljének bevezetése is – tették hozzá.

The post Biztonságosan üzemel a Paksi Atomerőmű a járványidőszakban is appeared first on .

A frankfurti tartományi felsőbíróság ítélete szerint a 47 éves férfinak a lehető legsúlyosabb büntetés, tényleges életfogytiglani szabadságvesztés jár, amiért megölte Walter Lübcke kereszténydemokrata (CDU) politikust, a Kassel kerületi tartományi államigazgatási hivatal vezetőjét.

A személyes adatok védelméről szóló jogszabályok alapján csak Stephan E. néven azonosított politikusgyilkos – aki bár a bíróság előtt beismerte tettét – az első tizenöt év letöltése után sem szabadulhat feltételesen a fegyházból. Stephan E. 2019. június 2-án egy fejlövéssel kivégezte Lübckét, aki éppen családi házának kertjében pihent.

A bűncselekményt Németország második világháború utáni történetének első szélsőjobboldali indíttatású politikai gyilkosságaként tartják számon.

Az áldozat 2015-ben vált szélesebb körben ismertté, annak révén, hogy erőteljesen kiállt az országba érkező menedékkérők befogadása mellett, és élesen bírálta a menedékkérők elöli elzárkózást pártolókat. A 65 éves korában megölt helyi politikus állásfoglalása heves bírálatokat váltott ki, halálos fenyegetéseket is kapott.

Gyilkosa büntetett előéletű, korábban a neonáciként számon tartott Német Nemzeti-demokrata Párt (NPD) aktivistája volt, és 2009-ben felfüggesztett börtönbüntetést kapott, mert részt vett a Szakszervezetek Országos Szövetsége (DGB) egy május 1-jei felvonulása elleni szélsőjobboldali támadásban.

A hatóságok a gyilkosság közvetlen indítékaként azt állapították meg, hogy a szélsőjobboldali, idegenellenes nézeteket valló elkövető felháborodott az áldozatnak a menedékkérők befogadásáról szóló 2015-ös kijelentésein.

The post Életfogytiglant kapott a náci gyilkos appeared first on .

A letartóztatásban lévő férfit különös kegyetlenséggel elkövetett emberöléssel vádolják.

A vádirat szerint az ittas férfi tavaly január 4-én éjjel két óra körül felkereste az öccsét a korábbi közös családi házukban, Mórahalmon. A testvérek vitatkozni kezdtek, majd a vádlott egy késsel hátba szúrta öccsét. A vádlott ezután az udvarról benzint hozott, amit szétlocsolt a házban és a melléképületben, majd meggyújtotta az üzemanyagot. A két épület szinte teljesen leégett. A házban hagyott áldozat halálát a szúrás és a füstmérgezés együttesen okozta.

A vádlott a ház felgyújtását követően hazament, másnap a helyi rendőrök állították elő és vették őrizetbe – tudatta a csoportvezető ügyész.

The post Megölte a testvérét, vádat emeltek ellene appeared first on .

A legfelsőbb bíróság a Brassói Ítélőtábla bíráinak kérésére adta ki a jogegységi határozatot egy olyan ügyben, amelyben első fokon egy férfit 3 év és 8 hónap börtönbüntetésre ítéltek.

A férfi megzsarolta volt barátnőjét, hogy amennyiben szakít vele, kompromittáló felvételeket tesz közzé róla az interneten. A férfi ezt később meg is tette, létrehozott a nő nevében egy fiókot az egyik felnőtt tartalmakat kezelő internetes oldalon, és a nőt meztelenül ábrázoló fényképeket, illetve olyan videofelvételeket tett közzé, amelyeken a vádlott a volt barátnőjével szeretkezett.

A Brassói Ítélőtábla bírái a másodfokú jogi eljárás közben fordultak jogegységi határozati kérelemmel a legfelsőbb bírósághoz, mert a romániai bíróságok eddig eltérő módon ítélték meg az ehhez hasonló ügyeket, elítélő vagy felmentő ítéleteket hoztak, vagy megváltoztatták a bűncselekmény besorolását.

A legfelsőbb bíróság határozata szerint amennyiben valaki egy másik személy nevében, annak tudtán kívül, az azonosítást elősegítő valós információk felhasználásával nyit meg és használ egy fiókot, akkor ez a tett kimeríti az egytől öt évig terjedő börtönbüntetéssel sújtható, információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás fogalmát.

The post Bűncselekmény a közösségi oldalakon más nevében fiókot létesíteni Romániában appeared first on .

A történtekről a jelenleg eltiltását töltő Groenewegen beszélt a cyclingnews szakportálnak, melynek elmondta, hogy gyűlölködő üzeneteket, sőt, halálos fenyegetést is kapott azután, hogy honfitársa, Fabio Jakobsen súlyosan megsérült és kómába is került az általa okozott balesetben.

“Olyan egyértelmű és súlyos fenyegetések voltak, hogy néhány nap múlva felhívtuk a rendőrséget. Így a következő hetekben ők őrködtek az ajtónk előtt, nem hagyhattuk el spontán a házat, ha mégis kimentünk, egy rendőr kísért” – fogalmazott Groenewegen, aki elárulta, azt követően kérték a rendőrség segítségét, hogy a házukba egy csomag érkezett, benne egy hurokkal és egy, a párjának és neki szóló üzenettel, hogy akasszák fel újszülött gyermeküket. – “Megláttam azt a darab kötelet, és tudtam: ez nem folytatódhat így tovább”.

Augusztus 5-én a Slaski és Katowice közötti közel 196 kilométeres etap hajrájában a sprinterek vetélkedtek a győzelemért, Groenewegen mintegy 75 kilométer/órás sebességnél nem hagyott elég helyet a kordonok mellett a hátulról érkező Jakobsennek (Deceuninck – Quick-Step), aki több kordont és egy ott álló útvonalbiztosítót felborítva az út mellé zuhant. Jakobsent súlyos, életveszélyes sérülésekkel mentőhelikopter szállította kórházba, ahol megműtötték a koponyáját és az arcát. Az akkor még 23 éves kerékpáros arcának minden csontja eltört, az összes fogát elvesztette és két napig mesterséges kómában tartották. Jakobsen – aki később azt mondta: örül, hogy egyáltalán életben maradt -, a közelmúltban már részt vett csapata edzőtáborában.

A balesetben kulcscsonttörést szenvedő Groenewegent a nemzetközi szövetség (UCI) kilenc hónapra tiltotta el, a sprinter a május 12. és 16. között sorra kerülő Tour de Hongrie-n térhet vissza.

The post Megőrült a világ: halálos fenyegetést és rendőri védelmet kapott a horrorbukást okozó kerékpáros appeared first on .

A nyomozók őrizetbe vették az áldozat 58 éves nevelt fiát – írták.

A napokban érkezett bejelentés, hogy egy idős bárnai férfit régóta nem látták. A rendőrök megkezdték az adatgyűjtést, meghallgattak családtagokat, ismerősöket, és kiderült, hogy tavaly novemberben az idős férfi és a vele egy háztartásban élő, 58 éves nevelt fia között hangos szóváltás alakult ki. A fiatalabb férfi többször megütötte hozzátartozóját, és addig bántalmazta, amíg áldozata belehalt sérüléseibe, a holttestét pedig a házuk mellett elásta.

A megyei főkapitányság emberölés megalapozott gyanúja miatt a férfit őrizetbe vette és kezdeményezte letartóztatását – derül ki a közleményből.

The post Nevelt fia udvarán volt elásva az eltűnt bárnai férfi holtteste appeared first on .

A főügyész közleményében felidézte: a Hableánnyal ütköző szállodahajót követő hajó ukrán kapitányát a Budapesti Rendőr-főkapitányság gyanúsítottként hallgatta ki harmincöt rendbeli segítségnyújtás elmulasztása vétségének megalapozott gyanúja miatt.

A Budapesti VI. és VII. Kerületi Ügyészség egy évvel ezelőtt indítványt tett a nyomozási bírónak a kapitány bűnügyi felügyeletének elrendelésére, hogy biztosított legyen a jelenléte az eljárásban. A bíróság a bűnügyi felügyeletet elrendelte és azóta meg is hosszabbította, azzal, hogy havonta egyszer jelentkeznie kell a gyanúsítottnak a rendőrségen. A világjárvány miatt a gyanúsított egyes jelentkezések alól szabályszerűen kimentette magát, azonban megállapítható, hogy nem szökött meg – írta a főügyész.

Rab Ferenc, a Fővárosi Főügyészség helyettes szóvivője megerősítette azt a lapértesülést, amely szerint a gyanúsított Ukrajnában tartózkodik. Hozzátette: a bűnügyi felügyelet intézménye lehetővé tette a gyanúsítottnak, hogy külföldre utazzon, csak azt a kötelezettséget írta elő neki, hogy a megjelölt időpontokban jelenjen meg a rendőrségen.

Ibolya a közleményében azt írta, az ügyészség indítványozta, hogy a bíróság a 2021. január 30-áig meghosszabbított bűnügyi felügyeletet újabb négy hónappal hosszabbítsa meg változatlan feltételekkel, utasítsa el a védőnek a bűnügyi felügyelet megszüntetésére irányuló indítványát. A bíróság a kényszerintézkedést meg is hosszabbította, de nem személyes, hanem telefonos jelentkezési kötelezettséget írt elő a gyanúsítottnak.

A kényszerintézkedésről szóló végzés ellen az ügyészség azért fellebbezett, mert megítélésük szerint a telefonos jelentkezés a mai, modern technika mellett már semmiféle fizikai korlátozásnak nem minősül, így a törvény által deklarált célnak nem felel meg.

A Fővárosi Törvényszék közleményében tudatta, hogy a Budai Központi Kerületi Bíróság három hónappal – 2021. április 30-ig – meghosszabbította annak a hajóskapitánynak a bűnügyi felügyeletét, akit a 2019. május 29-i budapesti hajókatasztrófával kapcsolatban segítségnyújtás elmulasztásának vétségével gyanúsítanak. A bűnügyi felügyelet ideje alatt a gyanúsított köteles minden hónapban telefonon jelentkezni a rendőrségen.

A megalapozott gyanú szerint a gyanúsított tudta, hogy közvetlenül előtte hajóbaleset történt és emberek kerültek a vízbe, de nem tett semmit a kimentésükért. A nyomozás folyamatban van, a gyanúsított eljárási cselekményeknél való jelenlétének biztosításáért a bíróság változatlanul szükségesnek látta a bűnügyi felügyelet fenntartását.

A törvény szerint a bíróság előírhatja a gyanúsított jelentkezési kötelezettségét, annak módját, illetve közvetlen és közvetett voltát is. A járványügyi helyzet miatt fennálló korlátozásokra – határzár, karanténkötelezettség – figyelemmel a bíróság megváltoztatta a bűnügyi felügyeletnek a gyanúsított részére korábban előírt magatartási szabályait. Jelen helyzetben a személyes jelenlét további előírása – amit a gyanúsított tőle kívül álló okok miatt egyébként már tíz hónapja nem tud teljesíteni – a kényszerintézkedés teljes kiüresedéséhez vezetne – írták.

A bíróság szerint a pandémiahelyzet a következő három hónapban nem javul olyan mértékben, ami lehetővé tenné a szabad utazást, továbbá a gyanúsított jelenleg fennálló egészségi állapota miatt sem valószínű, hogy ismét munkába tudna állni, illetve szabadon közlekedhetne az országok között. A kerületi bíróság végzése nem végleges, a Hableánnyal ütköző szállodahajót követő hajó ukrán kapitányának bűnügyi felügyeletéről másodfokon a Fővárosi Törvényszék dönt majd.

A Hableány sétahajó tragédiája 2019 májusában történt Budapesten, a Margit híd közelében. A Viking Sigyn szállodahajó a sétahajónak ütközött, amely elsüllyedt. A hajón 33 dél-koreai turista és a kéttagú magyar személyzet volt, hét turistát sikerült kimenteni, 27 áldozat holttestét megtalálták, egy dél-koreai utast továbbra is eltűntként tartanak nyilván. A Viking Sigyn ugyancsak ukrán hajókapitányának büntetőpere tavaly szeptemberben kezdődött meg a Pesti Központi Kerületi Bíróságon.

The post Dunai hajóbaleset: fellebbezett az ügyészség appeared first on .

Közleményük szerint a férfivel szemben az Egyesült Államok igazságügyi hatósága terjesztett elő kiadatási kérelmet. Az amerikai állampolgárságú férfit gyermek szexuális kizsákmányolása (szexuális kényszerítés) és más bűncselekmények miatt keresik. A férfi cselekményeinek maximális büntetési tétele az illetékes tagállam törvényei alapján három esetben életfogytiglani, egy esetben pedig két év tíz hónap szabadságvesztés.

A tárgyaláson a férfi hozzájárult kiadatásához a “specialitás elvének alkalmazásával”, ami szerint kiadatása esetén az amerikai hatóságok kizárólag a kérelemben szereplő ügyekkel kapcsolatban állíthatják bíróság elé. Azt írták: a bíróság kizárólag azt vizsgálta, hogy a meglévő információk szerint van-e akadálya a kiadatásnak, illetve az ideiglenes kiadatási letartóztatás elrendelésének. Elrendelték a férfi ideiglenes kiadatási letartóztatását és megállapították, hogy esetében lehetőség van az egyszerűsített kiadatásra.

A pénteken véglegessé vált végzés alapján a bíróság az iratokat megküldi Varga Judit igazságügyi miniszternek további ügyintézésre – olvasható a közleményben.

The post Körözött amerikai férfi kiadatási letartóztatásáról döntött a bíróság appeared first on .

Magyarország hadiipar-fejlesztési koncepciójában Kaposvárnak is fontos szerep jut, a Rheinmetall Hungary Zrt. Zalaegerszeg után a somogyi megyeszékhelyen hozza létre második, gumikerekes harci járművek építésével, fejlesztésével foglalkozó telephelyét. A tervek szerint évi száz jármű készülne a magyar állam és egy német vállalkozás által létrehozott Rheinmetall Hungary harminc-ötvenmilliárd forintból felépülő telephelyén.

The post Telephelyet hoz létre a Rheinmetall Hungary Kaposváron appeared first on .

Közleményükben azt írták: a 32 éves nő a testvére valódi lőfegyvernek látszó airsoft játékpisztolyával a kezében állta útját a két 17 éves sértettnek, és felszólította őket pénzük átadására. Az egyik fiú megkérdezte a rablót, hogy “ez most komoly?”. A nő igennel felelt és egyre agresszívebben követelte a pénzt, amitől a sértettek megijedtek és mintegy hatezer forintot adtak neki.

A rendőrség rövid időn belül elfogta, a bíróság pedig letartóztatta a támadót. A marcali ügyészség kétrendbeli, fegyveresen elkövetett rablás bűntette miatt emelt vádat ellene, és azt indítványozta a bíróságnak, hogy ítélje végrehajtandó fegyházbüntetésre.

Felfegyverkezve elkövetett rablás bűntettével vádol a Szombathelyi Járási Ügyészség két férfit, aki 2020 júliusában kiskorú sértetteket rabolt ki és bántalmazott a vasi megyeszékhely főterén – közölte a Vas Megyei Főügyészség. Simon József megyei főügyész közleménye szerint a vádlottak a hajnali órákban belekötöttek négy, zenét hallató fiatalba, majd késsel fenyegették őket, pénzt és mobiltelefonjaikat követelve.

Az egyik sértett megtagadta értékeinek átadását, ezért az egyik vádlott nagy erővel ököllel arcon ütötte. A másik kést szorított a nyakához, és azt mondta, “ült már börtönben”, “bárkit le tud szúrni, nem fél.”

A bántalmazás hatására a sértettek átadták az értékeiket, a vádlottak pedig a helyszínről távozóban azzal fenyegetőztek, hogy megkeresik és megölik őket, ha feljelentést mernek tenni – írta a megyei főügyész. A nyomozók később megtalálták és lefoglalták a vádlottaktól az elrabolt értékeket, így a sértettek kára megtérült – közölte. A Szombathelyi Járási Ügyészség fegyházbüntetés kiszabását indítványozta az ügyben.

The post Van, aki játékfegyverrel rabol, van aki kiskorúakat rabol ki appeared first on .

Vu Csien, a minisztérium szóvivője szükségesnek nevezte a kínai hadsereg Tajvan közvetlen közelében növekvő gyakorisággal folytatott gyakorlatait a Tajvani-szoros jelenlegi biztonsági helyzetének kezelése, valamint a nemzeti szuverenitás védelme szempontjából.

Az Egyesült Államok e kérdésben betöltött szerepét illetően Vu reményét fejezte ki, hogy a Joe Biden vezette kormányzat együttműködik majd Pekinggel a konfrontáció elkerülése érdekében. A szóvivő szerint a kínai-amerikai kapcsolatok “új történelmi kezdethez” értek Biden beiktatásával.

Egyes megfigyelők szerint azonban az eddigiek alapján egyelőre korai lenne kijelenteni, hogy az elnökváltás valódi fordulatot hozott volna Tajvan kérdését illetően. Az amerikai külügyminisztérium szombaton felszólította Kínát, hogy hagyjon fel Tajvan állandó fenyegetésével és az ellene irányuló katonai, diplomáciai és gazdasági nyomásgyakorlással, miután a kínai légierő 12 harci gépe repült be a sziget légvédelmi övezetébe. A felszólítást követően pedig vasárnap további 15 kínai harci gép gyakorlatozott a tajvani légvédelmi övezetben. A kínai külügyminisztérium válaszul hétfőn azt üzente Washingtonnak: hagyjon fel azzal, hogy téves jelzéseket küld a tajvani függetlenséget propagáló szeparatista erőknek.

Peking és Tajpej között a viszony többéves közeledés után ismét fagyossá vált azt követően, hogy a Caj Jing-ven tajvani elnök vezette kormányzat elutasította azt az 1992-ben elfogadott, az egy Kína elvét magában foglaló egyezményt, amelyet Peking a tárgyalások alapfeltételeként kezel. Az Egyesült Államok és Kína diplomáciai kapcsolatainak szintén sarokkövét képezi az egy-Kína elve.

The post Ebből még baj lehet: Kínai szerint Tajvan függetlensége háborút jelentene appeared first on .

A lengyel alkotmánybíróság szerdán tette közzé a terhességmegszakítást beteg magzatok esetében is tiltó őszi ítéletének indoklását, majd ez szerda este megjelent a hivatalos közlönyben, így a döntés törvényessé vált. A testület október 22-én ítélte alkotmánysértőnek azt a törvényi előírást, amely lehetővé teszi a terhesség megszakítását, ha az orvos valószínűsíti, hogy a gyermek súlyos egészségkárosodással fog világra jönni. Az októberi döntés heteken át tartó tömegtüntetéseket váltott ki. Az alkotmánybírósági döntés viszont csak az indoklással együtt válhatott hatályossá.

Annak ellenére, hogy a döntés eddig nem volt hatályos, nőjogi aktivisták arra panaszkodtak, hogy a kórházak már a köztes időszakban is törölték az előjegyzett abortuszokat, mert tartottak valamilyen hatósági retorziótól.

Az alkotmánybíróság által kétségbe vont előírás annak a három kivételnek az egyike, amelyek fennállása esetén az 1993 óta érvényes abortusztörvény engedélyezte a terhességmegszakítást. A terhességmegszakítás a súlyos egészségkárosodás esete mellett eddig azokban az esetekben volt lehetséges, ha az anya élete vagy egészsége veszélyben forgott, vagy ha a megfogant élet bűncselekmény – nemi erőszak vagy vérfertőzés – következménye. Így mostanra csak a két utóbbi feltétel maradt.

Az alkotmánybíróság indoklásában leszögezte: a magzat súlyos sérülésének vagy gyógyíthatatlan betegségének valószínűsítése nem elegendő indok ahhoz, hogy a születése előtt álló embert megfosszák életétől.

“Az alkotmánybíróság döntésének indoklása újabb nagy dráma a nők számára. Az állam még inkább korlátozni akarja jogaikat, kockáztatni az életüket, és kínzásra ítélni őket. Ezt a támadást a civil társadalom ellenzi” – jelentette ki csütörtökön Adam Bodnar ombudsman, aki az államtól független emberi jogi biztos.

Bizonyos kommentárok szerint az alkotmánybírósági indoklás gyakorlatilag lehetővé teszi az eddigi abortuszkompromisszum megőrzését, ugyanis az alkotmánybírók megfogalmazása alapján lehet hivatkozni arra, hogy a magzat valószínűsített károsodása az anya életét vagy egészségét veszélyezteti. Az AP hírügynökség értékelése szerint viszont az abortusz csaknem teljes tilalma lépett most életbe egy olyan országban, amely hagyományosan a katolicizmus egyik bástyája, de amelyben a városi ifjúság gyors szekularizáción megy keresztül.

A kompromisszumos értelmezés lehetősége ellenére a döntés várható esti hatályba lépése heves reakciókat váltott ki szerdán napközben ellenzéki politikusok részéről. A fő parlamenti ellenzéki frakció, a Polgári Koalíció (KO) politikusai sajtóértekezletükön népszavazás kezdeményezését helyezték kilátásba az ügyben. Estére pedig már újabb többezer fős tüntetéseket váltott ki szerte az országban az alkotmánybíróság lépése.

The post Lengyel ombudsman: “Kínzásra ítéli a nőket” az alkotmánybíróság döntése az abortusztörvényről appeared first on .

Navalnijt január 17-én a moszkvai reptéren vették őrizetbe, amikor visszatért Németországból, ahol gyógykezelést kapott, miután augusztusban Oroszországban – több nyugati laboratórium egybehangzó szakvélemény szerint – megmérgezték. A politikust arra hivatkozva vették őrizetbe, hogy az orosz Szövetségi Büntetés-végrehajtási Szolgálat (FSZIN) szerint megszegte egy rá korábban az úgynevezett Yves Rocher-ügyben kiszabott, felfüggesztett börtönbüntetés feltételeit.

A himki első fokú bíróság január 19-én rendelte el Navalnij előzetes letartóztatását. Navalnij, aki videoösszeköttetés révén vett részt a csütörtöki tárgyaláson, az ellene indított eljárást “nagy törvénysértésnek” nevezte, amelynek célja az ő és mindenki más megfélemlítése.

“Nincs kétségem afelől, hogy amíg a repülőgépem Vnukovóból Seremetyjevóba repült, a cellát nekem itt a Matrosszkaja Tyisinában (a Matrózok Hallgatása nevű börtönben) már előkészítették” – mondta. Navalnij arra utalt, hogy az őt Berlinből Moszkvába szállító járatot a leszállás előtt váratlanul az orosz főváros egyik repülőteréről a másikra irányították át. A tárgyaláson a politikus a vele történtekért azokat az embereket tette felelőssé, akik “20 éve rabolják ki Oroszországot”.

“Úgy gondolom, meggyőződésem és kijelentem: ők nem gazdái országunknak és nem is lesznek azok. Emberek milliói értenek velem egyet, és ne hagyják, hogy az országunkat ellopják tőlünk” – mondta.

“Igen, az erő most az önök oldalán áll. Önöknek lehetőségük van rá, hogy két embert mellém állítsanak és bilincsbe verjenek. De ez nem fog örökké tartanai” – tette hozzá.

Beszédében Navalnij arra célzott, hogy az általa alapított Korrupcióellenes Küzdelem Alapítvány (FBK) a letartóztatása után a világhálón közzétett egy dokumentumfilmet, amely szerint Vlagyimir Putyin egy százmilliárd rubelt (mintegy 400 milliárd forintot) érő titkos uradalmat építtetett magának a Fekete-tenger partján, Gelendzsik üdülőváros közelében. A filmet csütörtök délutánig csaknem 99 milliószor tekintették meg.

A politikus a tárgyaláson egyebek között kifogásolta, hogy fogva tartása kezdete óta csütörtökön konzultálhatott először az ügyvédjével.

Navalnij követői a történtek miatt szombaton több mint száz városra kiterjedő és több tízezer embert mozgósító tiltakozást szerveztek meg, amellyel kapcsolatban a hatóságok csaknem négyezer embert vettek őrizetbe. Hasonló, engedély nélküli tüntetést hirdettek meg most vasárnapra is, amelynek az orosz hatóságok megpróbálják elejét venni.

A moszkvai ügyészség és a rendőrség csütörtökön figyelmeztetést adott ki, amelyben óvott a vasárnapra meghirdetett tüntetésekben való részvételtől, és sürgette a nem engedélyezett eseményekre mozgósító üzenetek közösségi médiából való eltávolítását.

Csütörtökön elrendelték Ljubov Szobol, Navalnij közvetlen munkatársa, Anasztaszija Vasziljeva az Orvosok Szövetségének vezetője, Marija Aljohina, a Pussy Riot punkzenekar tagja és Oleg Navalnij, a politikus öccse 48 órás előzetes letartóztatását, a járványügyi előírások megsértése címén. Szerdán a rendőrség házkutatást tartott Navalnij és tucatnyi támogatója otthonában és a hozzájuk köthető hivatali helyiségekben.

Az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) csütörtökön büntetőeljárás indított Leonyid Volkov, a Navalnij-hívek regionális törzseinek vezetője ellen, fiatalkorúak felbujtása tiltakozó akciókban való részvételre címen. Volkov 2019 óta külföldön, sajtóértesülések szerint Németországban él.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője arra figyelmeztette az internetes szolgáltatókat, hogy ne terjesszék a nem engedélyezett tüntetésen való részvételre buzdító felhívásokat, mert ez hatósági intézkedéseket válthat ki.

Jelena Korobkova, a FSZIN osztályvezetője az Interfax hírügynökségnek azt mondta, a szolgálat azért kérte letöltendőre változtatni a Navalnijra sikkasztás címén kiszabott, próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztést, mert az érintett rendszeresen megsértette annak feltételeit. Korobkova szerint az elítélt január és augusztus között legkevesebb hat alkalommal mulasztotta el, hogy a megadott napokon nyilvántartásra jelentkezzen a büntetésvégrehajtási felügyeletnél.

Mint mondta, Navalnij berlini gyógykezelése alatt a felügyelet munkatársai megértéssel viszonyultak a problémához és nem küldtek neki idézést. A tisztségviselő szerint az érintett, akit szeptemberben írtak ki a kórházból, novemberben értesítette a FSZIN-t arról, hogy külföldön ápolják, de erről nem nyújtott be igazolást.

“A gyógykezelésen való részvétel ténye önmagában nem szolgáltat indokot arra, hogy valaki ne jelenjen meg a nyilvántartáson” – nyilatkozott a tisztségviselő. Emlékeztett rá, hogy az ítélet értelmében Navalnijnak a 2020. december végéig tartó próbaidő alatt havonta kétszer kellett volna jelentkeznie. Arról, hogy ennek a kötelezettségnek a megszegése miatt le kell-e töltenie a 3 és fél éves börtönbüntetést, jövő kedden dönt a bíróság.

Alekszej Navalnijt és öccsét, Oleget az Yves Rocher-ügyben 2014 decemberében csalás és pénzmosás címén ítélték el. Alekszejre három és fél év, öt évre felfüggesztett, az öccsére, Olegre pedig ugyanennyi időtartamú, de letöltendő börtönbüntetést szabott ki a bíróság. A vád szerint a fivérek 26,8 millió rubel kárt okoztak az Yves Rocher cég oroszországi leányvállalatának, és további 4,5 milliót egy másik cégnek.

The post Helybenhagyta a másodfokú bíróság Navalnij előzetes letartóztatását appeared first on .

“Tudomásunk van az amerikai digitális platformokon megjelenő, rendszeresen provokatív tartalommal ellátott téves ‘álhírekről’, amelyeknek a terjesztését az Egyesült Államok moszkvai nagykövetsége koordinálja” – olvasható a közleményben, amelyet a Szputnyik orosz hírügynökség ismertetett. A jegyzékben a tárca figyelmeztetett arra, hogy az orosz fél fenntartja magának a válaszlépés jogát.

Múlt héten az Egyesült Államok moszkvai nagykövetsége figyelmeztetést adott ki az országban az előzetes őrizetbe vett Alekszej Navalnij ellenzéki politikus melletti országos demonstrációról. A nagykövetség felsorolta a nagygyűlések helyszínéhez vezető útvonalakat, és felszólította az amerikai állampolgárokat, hogy kerüljék el azokat. A nagykövetség megjegyezte, hogy Moszkvában “a tüntetők a Puskin téren terveznek gyülekezni 14 óra tájban, és onnan a Kreml felé menetelnek”.

Az orosz külügyminisztérium szerint az ilyen közlemények helytelen beavatkozást jelentenek az orosz belügyekbe, és meglesz rájuk a megfelelő válasz.

The post Az orosz külügy tiltakozó jegyzéket adott át az amerikai nagykövetségnek a tüntetésekről szóló “álhírek” miatt appeared first on .

A WHO szakértői csoportja több hónapi egyeztetés után csaknem két héttel ezelőtt érkezett meg a közép-kínai Vuhanba, hogy kínai kutatókkal közösen felkutassa a vírus eredetét, és választ találjon egyebek mellett arra a kérdésre, hogy milyen úton terjedhetett át emberre a feltételezések szerint denevérektől származó vírus. A szakértőknek érkezésüktől számítva kéthetes karantént kell eltölteniük, mielőtt csütörtökön munkához láthatnak.

Áldozatok csaknem száz hozzátartozójából állt az a csoport a Kínában népszerű WeChat közösségi portálon, amelynek tagjai tavaly követelték, hogy büntessék meg azokat a vuhani tisztségviselőket, akik lekicsinyelték a járvány súlyosságát nem sokkal annak egy évvel ezelőtti kitörése után, sőt megfeddték azokat, akik elsőként kongatták meg a vészharangot a városban. A hozzátartozók közül többen az igazságszolgáltatáshoz fordultak, de azt állítják, hogy panaszukat azonnal visszadobták. Most azt mondják, hogy amióta megérkezett oda a WHO küldöttsége, még nagyobb rajtuk a nyomás. Vannak közöttük olyanok – saját beszámolójuk szerint -, akiket azzal fenyegettek meg, hogy elbocsátják őket munkahelyükről, ha nyilvánosan beszélnek vádjaikról. Csang Haj, az érdekcsoport egyik vezetője a hírügynökségeknek elmondta, hogy WeChat-csoportjukat körülbelül tíz nappal ezelőtt blokkolták.

A járvány hivatalosan 3900 ember halálát okozta Vuhanban, vagyis a Kínában regisztráltak (4636) túlnyomó többségét. Az országban drákói intézkedésekkel sikerült már tavaly áprilisra megfékezni a járványt, bár az utóbbi hetekben újra elindult egy hullám, amely a legsúlyosabb azóta.

A kínai regisztrált fertőzöttek száma százezer, ez messze elmarad a világ más nagy országaiban regisztrált számoktól, a halálos áldozatok száma 4800. A kínai áldozatok hozzátartozói közül sokan kétségbe vonják ezeket a hivatalos adatokat, azt állítják, hogy sok beteg még azelőtt meghalt, hogy koronavírus-áldozatként azonosították volna.

A WHO azt mondja: kínai látogatásuk tudományos misszió a vírus eredetének feltárására, és nem azért mentek oda, hogy bűnbakot keressenek. A világszervezet kezdettől fogva szerette volna elérni, hogy Kína szorosabban működjön együtt vele az ügyben, de ez az AP hírügynökség birtokába jutott hangfelvételek tanúsága szerint a WHO egyes tisztségviselői egymás között többször panaszkodtak arra, hogy nem kapnak elég információt Pekingtől.

The post A Kínai áldozatok hozzátartozóit nem engedik beszélni a WHO szakértőivel appeared first on .

Benkő Tibor közölte azt is, hogy a két ország egyformán küzd a terrorizmus ellen, valamint ugyanúgy gondolkodnak katonáik külföldi missziójáról, amely “a gondokat ott kezeli, ahol azok keletkeznek”. A miniszterek hivatalos találkozójuk részeként tettek látogatást Székesfehérváron, a horvát vezetés alatt működő Közép-európai Többnemzeti Hadosztály parancsnokságának bázisán (HQ MND-C).

Benkő kiemelte: a horvát vezetésű parancsnokságnak nagy jelentősége van Közép-Európa békéjének, biztonságának fenntartásában.

Mario Banozic arról beszélt, hogy a két ország együttműködik a NATO-n belül, az unióban és katonai értelemben is, ám mind közül jelenleg a legfontosabb terület a védelmi együttműködés szélesítése. Jelezte, hogy ennek keretében például helikopterszemélyzet képzését indították el Zadarban, s az ottani központ fejlesztésében a magyar kormányzat is segített. Hozzátette, együttműködésüket ki kell terjeszteni a honvédelmi oktatás, képzés területére ugyanúgy, mint a hadiipar egyes szegmenseire.

A sajtótájékoztatót megelőzően sajtóbejáráson mutatták be a Közép-európai Többnemzeti Hadosztály parancsnokságának székesfehérvári bázisát.

Fazekas Tamás őrnagy elmondta, hogy 2020 februárjában a magyar kormány 3,2 milliárd forintot biztosított a kétszintes konténerépület létrehozására. A 88 konténerből álló, a NATO- és a magyar előírásoknak megfelelő bázison mintegy száz ember részére alakítottak ki munkahelyet.

A kiosztott sajtóanyag szerint a Közép-európai Többnemzeti Hadosztály parancsnokság létrehozását az indokolta, hogy a NATO a közép-európai régióban nem rendelkezett olyan katonai szervezettel, amely biztosítani tudja a térség védelmét egy kialakult válság vagy konfliktus esetén. A magyar és a horvát fél közösen ajánlotta fel a parancsnokságot, ezt az Észak-atlanti Tanács tavaly júliusban fogadta el.

A horvát katonák megérkezésével a hadosztály-parancsnokság 2020 augusztusától nemzetközi katonai szervezetként működik, ahol más tagországok katonái is vállalhatnak beosztást. A szervezet vezetője Denis Tretinjak vezérőrnagy.

The post Benkő: Magyarország és Horvátország közös érdeke Közép-Európa biztonságának elősegítése appeared first on .

Korábban az ügyészség az ügyben azt közölte: a 74 éves férfi egy budapesti egészségügyi intézményben dolgozott. A szülész-nőgyógyász 2014 és 2017 között öt páciensétől kért pénzt, és egyes esetekben kapott is.

Az ítélőtábla közleménye szerint a férfi nyugdíjba vonulását követően megbízási szerződéssel dolgozott szülész-nőgyógyász szakorvos munkakörben. Fekvőbeteg-ellátásban és műtétekben működött közre, hétvégéken és munkaszüneti napokon jellemzően ügyeletvezetőként tevékenykedett, vezetői feladatokat nem látott el. A betegeket nem magánrendelés keretében, hanem a társadalombiztosítás által finanszírozott egészségügyi ellátás keretében látta el.

Egy nő, szülése után – amelyet a férfi ügyeletes szakorvosként vezetett le, saját elhatározásából 30 ezer forintot adott át. Az orvos az összeget kevesellte, közölte, hogy a “tarifája” százezer forint, majd egy későbbi vizit során kérte a fennmaradó összeget. Mikor a nő húszezer forintot adott az orvosnak, azzal, “hogy nem tud több pénzt adni”, a férfi közölte: “úgy gondolkozzon, hogy a varratait ő fogja kiszedni”, és a zárójelentést is ő fogja megírni.

Egy másik nőtől – akin terhességmegszakítást végzett – az elvégzett műtétért pénz kért arra hivatkozással, hogy a műtőben “kiskassza” működik, és a résztvevőknek pénzt kell adniuk. Egy harmadik nőtől a kórházban működő szokásokra és a kórházban működő “kiskasszára” hivatkozva kért 100 ezer forintot. Egy további szülő nőtől a műtő bérleti díjára, a személyzet díjazására és a saját tarifájára hivatkozással – kért pénzt. Ő az orvos felszólítására 60 ezer forintot adott át a vádlottnak, aki azt átvette, azonban az átadott összeget kevesellte és 150-160 ezer forintot kért.

Az ötödik nőtől a sürgősségi császármetszésért több alkalommal anyagi ellenszolgáltatás megfizetését kérte a műtő bérleti díjára és saját munkadíjára hivatkozva. A nő ezt elhárította, ennek ellenére a vádlott közölte, hogy varratszedéskor 160 ezer forintot vár tőle.

Az orvost üzletszerűen elkövetett vesztegetés elfogadása miatt az elsőfokon eljáró Fővárosi Törvényszék 2020. szeptember 23-án bűnösnek mondta ki. Ezért őt halmazati büntetésül 1 év 6 hónap börtön fokozatú, végrehajtásában 4 év próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre, 1 millió forint pénzbüntetésre és 80 ezer forint vagyonelkobzásra ítélte, valamint kötelezte az eljárás során felmerült bűnügyi költség megfizetésére.

Az elsőfokú ítélet ellen az ügyész a vádlott terhére súlyosításért, a szabadságvesztés tartamának felemeléséért, a felfüggesztő rendelkezés mellőzéséért és közügyektől eltiltás alkalmazásért, továbbá az orvosi foglalkozástól eltiltás kiszabásáért, a vádlott enyhítésért, míg a védő elsősorban bizonyítottság hiányában történő felmentésért, másodsorban enyhítésért jelentett be fellebbezést.

A másodfokon eljáró ítélőtábla tanácsának elnöke azt hangsúlyozta: a vádlott nem hálapénzt fogadott el, hanem jogtalan előnyt kért, illetve követelt. “A hálapénz ugyanis a páciens vagy a hozzátartozója részéről az orvosi ellátással kapcsolatos hála jeléül, önként adott juttatás”. Egyértelmű volt, hogy a vádlott valamennyi cselekményét üzletszerűen valósította meg, mert annak ellenére, hogy a társadalombiztosítás által finanszírozott egészségügyi ellátásokról volt szó, rendszeres haszonszerzésre törekedve többször jogtalan előnyt kért.

Súlyosító körülményként kellett értékelni a kiemelkedő tárgyi súlyú cselekmények halmazatát és azt, hogy a vádlott több ízben zsarolásszerűen kért jogtalan előnyt, ugyanakkor nem volt figyelmen kívül hagyható a vádlott magas életkora, valamint az igazolt mentális és fizikális betegségei.

“Az ítélőtábla kifejezetten a magas életkorára tekintettel látott lehetőséget vele szemben a szabadságvesztés felfüggesztésére, ugyanakkor a súlyosabb jogi minősítés a szabadságvesztés tartamának és próbaidejének, valamint a pénzbüntetés növelését indokolták”.

Ennek nyomán a férfi szabadságvesztésének tartamát két évre, a szabadságvesztés felfüggesztésének próbaidejét 5 évre, a pénzbüntetését összességében 3 millió forintra súlyosította, valamint három évre eltiltotta az orvosi foglalkozás gyakorlásától is.

A Fővárosi Ítélőtábla határozata jogerős – olvasható a közleményben.

The post Van igazság: súlyosbították a “hálapénzt” kérő nőgyógyász büntetését appeared first on .

A BKK ellenőrei csütörtöktől harminc napon át három nemzetközi gyártó eszközeit tesztelik napi munkavégzésük folyamán kiemelt fővárosi vonalakon: az 1-es, a 4-es és a 6-os villamoson, valamint a kisföldalattin. A testkamera visszakövethetővé teszi a BKK ellenőri intézkedéseinek szakszerűségét, így a felvételek – anonimizálásuk után – megelőzési, elemzési és oktatási célra is felhasználhatók lesznek. Hozzátették: emellett az ellenőrzési munkában részt vevő munkatársakat érő inzultusok is könnyebben visszakövethetők lesznek.

Mint írták, az elmúlt években több olyan eset is napvilágra került, amelyben a közösségi közlekedést igénybe vevő ügyfelek és a BKK jegyellenőrei között kialakult nézeteltérés okát utólag nehéz volt rekonstruálni. Az ilyen helyzeteket is egyértelműbbé teszi, ha a testkamera által készített felvétel objektív bizonyítékkal szolgál a panaszok utólagos kivizsgálásához.

A BKK közleménye szerint a fővárosban évente 30-50 alkalommal éri támadás az ellenőrzést végző munkatársakat. Megemlítették, hogy az utolsó ilyen eset hétfő délután történt, amikor három ellenőrt bántalmaztak munkavégzésük közben az 1-es villamos vonalán. Mindhárman megsérültek, a történtekkel kapcsolatban a rendőrség intézkedik.

A BKK arra számít, hogy az ilyen és hasonló szituációk száma csökken a testkamerák alkalmazásával, hiszen – mint írták – pusztán a képfelvétel készítésére történő figyelemfelhívásnak, vagy akár csak az eszköz látványának alapvetően visszatartó ereje van.

The post Jegyellenőri testkamerákat tesztel a BKK appeared first on .