Biztonságpiac

A párost élet vagy a testi épség elleni fenyegetéssel elkövetett zsarolással, valamint a személyi szabadság kétrendbeli megsértésével gyanúsítják. A gyanúsítottak – egy harmadik, ismeretlen társukkal együtt – december 17. és december 26. között tartották fogva a sértetteket a lakóhelyükön. Többször megütötték, valamint kalapáccsal és baltával fenyegették őket, az örököst azzal is megfenyegették, hogy az édesanyját “felkoncolják”. A kényszer hatására az egyik sértett édesanyja – a fia kérésére – 5 millió 700 ezer forintot átutalt az egyik gyanúsított testvérének folyószámlájára. Ezt követően az egyik gyanúsított többször gumilövedékes fegyverrel is megfenyegette a sértettet, és azt mondta neki, hogy a fegyverét már “élesre” cserélte, amellyel – ha szórakozik vele – fejbe lövi – írták a közleményben.

A bíróság megállapította, hogy a terheltek 2020 ősze óta a sértettek által használt lakásban éltek. Bejelentett munkahelyük, legális jövedelmük nincs, egzisztenciális körülményeik tisztázatlanok. Az elsőrendű gyanúsított büntetett előéletű: 2019-ben garázdaság és könnyű testi sértés miatt 180 óra közérdekű munkára ítélték. Társa ellen több büntetőeljárás van folyamatban, a többi között új pszichoaktív anyaggal való, bűnszövetségben elkövetett visszaélés miatt; ez utóbbi ügyben jelenleg is bűnügyi felügyelet alatt áll.

A bíróság egy hónapra – február 10-ig – elrendelte a férfi és a nő letartóztatását, álláspontja szerint ezt a bűncselekmény jellege, az elkövetés körülményei és az eljárás meghiúsításának veszélye is indokolja. A végzés ellen a gyanúsítottak és az elsőrendű gyanúsított védője fellebbezést jelentett be, így a döntés nem végleges.

The post Egyelőre nincs meg az elvetemült páros bűntársa appeared first on .

Kiss Róbert alezredes elmondta: a védelmi intézkedésekről szóló kormányrendelet szeptember 21-ei hatályba lépése óta már 19 332 rendőri fellépés történt szabálytalan maszkviselés miatt. A maszkviseléssel kapcsolatos keddi intézkedések közül 151 a tízezernél több lakosú települések önkormányzati rendeleteiben meghatározott kötelezettségek be nem tartása miatt történt: 42 embert figyelmeztettek, 58-an helyszíni bírságot kaptak és 51 embert feljelentettek a rendőrök.

Emellett tömegközlekedési eszközökön és megállóhelyeken 15, üzletekben és bevásárlóközpontokban pedig 18 emberrel szemben léptek fel kedden a rendőrök a maszkviselési kötelezettség figyelmen kívül hagyása miatt – tette hozzá Kiss.

A boltokra, vendéglátóhelyekre, szálláshelyekre, szórakozóhelyekre és szabadidős létesítményekre vonatkozó szabályok megszegése miatt eddig 702 rendőri intézkedésre volt szükség, ebből 196 esetben az üzemeltető vagy a tulajdonos mulasztása volt megállapítható, 506 esetben pedig az üzletek korlátozott nyitva tartására és az üzletben való tartózkodásra vonatkozó szabályokat nem tartották be.

Kiss tájékoztatása szerint kedden 311 emberrel szemben intézkedtek a rendőrök a kijárási tilalom és a közterületi magatartási szabályok, közterületi csoportosulások tilalmának megsértése miatt, közülük heten a kutyasétáltatás ötszáz méteres körzetére vonatkozó szabályt nem tartották be. A kijárási korlátozás november 4-ével lépett hatályba, ezt november 11-ével a kijárási tilalom váltotta fel, november 4-étől a rendőröknek 24 555 szabályszegővel szemben kellett intézkedniük.

Kedden a Magyarország területén való átutazás szabályainak megsértése miatt 69-szer intézkedtek a rendőrök. A beutazási korlátozásról szóló kormányrendelet szeptember 1-jei hatálybalépése óta 9593-szor intézkedtek a rendőrök a szabályok megsértőivel szemben.

Kiss elmondta azt is, hogy kedden 3204 hatósági házi karantént rendeltek el. Jelenleg 25 856-an vannak hatósági házi karanténban, közülük 2876-an regisztráltak az online ellenőrzésre kifejlesztett mobilalkalmazásra. A rendőrök 10 473 helyszíni ellenőrzést tartottak a hatósági házi karanténban lévőknél kedden.

Az alezredes beszámolt arról is, hogy a járvánnyal összefüggésben tavasz óta 516 büntetőeljárást rendeltek el, ezekben száz gyanúsítottat hallgattak ki.

The post Kedden 184-szer intézkedtek a rendőrök szabálytalan maszkviselés miatt appeared first on .

Az őrizetbe vettek jelent voltak azokban a különböző internetes üzenőcsoportokban, amelyekhez az orosz állampolgárságú csecsen gyilkos, Abdoullakh Anzorov is csatlakozott. A gyanúsítottak egy része szintén csecsen származású.

Decemberben már őrizetbe vettek öt, 18 és 21 éves közötti csecsen származású férfit, akik kapcsolatban álltak a gyilkossal, de a kihallgatásukat követően mindegyiküket elengedtek, nem indult ellenük eljárás. A 47 éves Samuel Paty meggyilkolása miatt eddig 14 ember ellen indult eljárás.

A történelemtanárt október 16-án gyilkolta meg a nyílt utcán, a Párizshoz közeli Conflans-Sainte-Honorine egyik középiskolájának a közelében a csecsen menekült, miután radikális iszlamista körökben elterjedt egy videofelvétel arról, hogy a tanár a szólásszabadságról szóló óráján Mohamed prófétáról készült karikatúrákat mutatott be. A gyanúsítottak között van az iskola hat tanulója is, közülük öt ellen terrorista gyilkosságban való bűnrészesség miatt folyik eljárás, miután ők segítették a 18 éves gyilkost a tanár azonosításában.

Anzorov egy orosz nyelvű hangüzenetben vállalta a tettét: azt mondta, hogy a profétát akarta megbosszulni, amiért a tanár szerinte “sértő módon mutatta meg”. A dzsihadistát a támadást követően járőröző rendőrök a helyszínen lelőtték.

The post Lefejezés, terror: újabb hét gyanúsítottat vettek őrizetbe Franciaországban appeared first on .

Vándor Virág szóvivő közölte: a vádlott 2016 óta gondozta a fia két kutyáját, amelyekkel már korábban is voltak problémák. Négy évvel ezelőtt az egyik a futtató kerítésén keresztül megharapott egy másik kutyát, két éve pedig a gazdájuk kezéből rántották ki magukat és támadtak rá egy pórázon vezetett ebre. A nő emiatt figyelmeztetésben részesült.

Tavaly januárban a nő ismét a nagykanizsai kutyafuttatóba vitte a kutyákat, ahol még azelőtt levette róluk a szájkosarat és a pórázt, hogy a kaput bezárta volna. A két nagytestű állat egy macskát meglátva kirohant a kapun kívülre, majd mindkettő rátámadt egy arra járó idős férfira.

A 83 éves áldozatukat az ebek a fején marcangolni kezdték, de nekitámadtak annak a férfinak is, aki a garázsából magához vett kapával próbálta távol tartani az állatokat az idős embertől. A mentőket és a hatóságot egy járókelő értesítette, aki a történtekről videofelvételt is készített.

A tavaly októberben tartott bírósági előkészítő ülésen a nő arra hivatkozott, hogy véletlen baleset történt, de a Zalaegerszegi Törvényszék szerdai ítéletében a váddal megegyezően bűnösnek mondta ki testi sértés vétségében. Az ezért kiszabott két év fogházbüntetés végrehajtását négy év próbaidőre felfüggesztette.

Az indokolásban elhangzott: a vádlott tisztában volt a kutyák agresszív magatartásával, de nem tartotta be az előírásokat, illetve nem kellő körültekintéssel járt el. Enyhítő körülményként értékelte a bíróság a vádlott büntetlen előéletét, de súlyosító körülményként vette számításba, hogy a nő a cselekedetével közvetlen életveszélynek tette ki a férfit, maradandó testi fogyatékosságot okozott neki, ráadásul a sértett önálló életvitelre alkalmatlanná vált.

Az ítélet nem jogerős, mert a vádlott három napot tartott fenn a fellebbezés megfontolására.

The post Felfüggesztettel megúszta a nő, akinek kutyái súlyos fogyatékosságot okoztak egy járókelőnek appeared first on .

A közlemény szerint december 1-31. között zajlott ellenőrzés-sorozatot Erdős Norbert, az agrártárca élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára rendelte el. Az élelmiszerláncban végzett 2501 ellenőrzés során 49 alkalommal figyelmeztetést, 117 esetben – összesen több mint 8,1 millió forint – bírságot szabott ki az élelmiszerellenőrző hatóság.

Immár tizenharmadik alkalommal került sor a hagyományos téli szezonális élelmiszerlánc-ellenőrzésre. A vizsgálatot a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) irányításával a területileg illetékes élelmiszerlánc-felügyeleti szervek és a Nébih szakemberei végezték el az országban.

Erdős elmondta, a szezonális ellenőrzés elsődleges célja, hogy ismeretlen eredetű, nem biztonságos, vagy nem megfelelő minőségű élelmiszer ne kerülhessen a fogyasztók asztalára az ünnepek alatt sem.

Az ellenőrök az év végi téli akció során a friss húst, a haltermékeket, a füstölt nyers és főtt húskészítményeket, a virsliket, a szaloncukrokat és a szezonális zöldség-gyümölcsöket ellenőrizték kiemelten. Emellett sor került a kereskedelmi egységekben forgalmazott különféle dió, mák, mandula, kókuszreszelék, bejgli, virsli termékek, továbbá friss csirkehús laboratóriumi vizsgálatára is.

A laboratóriumi vizsgálatok kedvező eredménnyel zárultak, húsz virsliminta esetében például nem merült fel kifogás a Magyar Élelmiszerkönyvben előírt minőségi (kémiai és érzékszervi) jellemzők tekintetében. Az ellenőrök a tavaly életbe lépett, a friss húsok származásának a vásárlás helyén történő feltüntetésére vonatkozó előírások betartását is kiemelten figyelték.

Az államtitkár hangsúlyozta, a mostani akció több szempontból egyedi volt, mivel a koronavírus-járvány elleni védekezés miatt, valamennyi vizsgálat alkalmával fokozott figyelem irányult a higiéniai előírások szigorú betartására. A megváltozott helyzethez igazodva kiemelten ellenőrizték a kiszállítást végző vendéglátó egységeket.

Erdős kiemelte, a korábbi években tapasztaltakhoz képest javultak az eredmények, csökkent (a 2019-es 4,2 százalékról 3,6 százalékra) a higiéniai és (a 2019-es 2,7 százalékról 1,9 százalékra) a nyomon-követhetőségre vonatkozó hiányosságok előfordulási aránya.

A 2020-as téli ellenőrzés során 2501 létesítményben végeztek ellenőrzést a szakemberek, ebből 414 élelmiszer-előállító helyen, 1441 élelmiszer-forgalmazásban, 646 pedig vendéglátóhelyen történt. Az egy hónapig tartó akció alatt több mint 11 ezer hazai és külföldi élelmiszer került górcső alá. A megvizsgált termékek 3,8 százalékát, 423 tételt, összesen 14 300 kilogramm élelmiszert kellett kivonni a forgalomból.

The post AM: eredményes volt a téli szezonális ellenőrzés appeared first on .

Horváth Sándor tájékoztatása szerint az egyik elkövető a mellette elhaladó ittas sértettet derékon rúgta, amitől az a járdára zuhant, majd a fekvő embert ököllel ütlegelte, amitől az áldozat eszméletét vesztette. Ezután társával a sértettet átkutatták, elvették márkás karóráját, valamint nemesacél nyakláncát. Az órát a nyomozók egy munkásszálló szobájában találták meg.

A Tatabányai Járásbíróság az egyik férfit két év két hónap börtönbüntetésre, a másik elkövetőt két év egy hónap börtönbüntetésre ítélte. Az ítélet a kihirdetését követően jogerőssé vált.

A -szerk- megjegyzése
A közleményben nem írtak arról, hogy a büntetésük letöltése után kitiltják-e és kitoloncolják-e Magyarországról a két elvetemült bűnözőt. Mert ez lenne a minimum.

The post Ittas embert kifosztó ukránokat ítéltek el Tatabányán appeared first on .

Benkő Tibor a Honvédelmi Minisztérium Facebook-oldalára feltett videóban ismertette, hogy a honvédség “mint az ország egyik legbiztosabb foglalkoztatója”, milyen illetményeket és béren kívüli juttatásokat kínál 2021-re. Beszámolt egyebek mellett a honvédelmi alkalmazottak folytatódó illetményemeléséről, a katonák családtámogatásának emeléséről és a nyugállományú katonák támogatásáról is.

Kitért arra is, hogy a honvédségi munkavállalókról való gondoskodás mellett kiemelt figyelmet kell fordítani a jövő nemzedékét képviselő kadétokra, tiszt- és altisztjelöltekre, a nyugállományú, valamint az önkéntes tartalékos katonákra is.

A miniszter felidézte: a honvédségnél 2015-től 2019-ig hatvan százalékos illetményemelést valósítottak meg. Ezen felül – a kormány döntésének értelmében – 2019 végén minden katona 500 ezer forintot kapott munkája elismeréseként. 2019-ben döntött a kormány arról is, hogy három évente hat havi illetménynek megfelelő többletjuttatást biztosítanak a katonáknak. Az ehhez szükséges forrást időarányosan elkülönítik a HM költségvetésében – közölte.

Elmondta, hogy 2020-ban a hivatásos és szerződéses katonák, valamint az önkéntes tartalékos állomány egységesen további 10 százalékos bérkiegészítésben részesült, ami nem épült be bérükbe, de ezt az összeget 2021-ben is megkapják.

Minden szerződéses szolgálatra jelentkező katonának a szerződéskötés után százezer forintos szerződéskötési díjat folyósítanak. A katonák és a honvédelmi alkalmazottak részére – összhangban a kormány családügyi politikájával – családalapítási, iskolakezdési és lakhatási, valamint nyugdíj-előtakarékossági hozzájárulást, kedvezményes regenerációs lehetőségeket és ingyenes egészségügyi szűrővizsgálatokat biztosítanak.

Idén folytatódik a honvédelmi alkalmazottak – 2019-ben kezdett, négyéves, 35 százalékos – fizetésemelése. Ennek első húsz százalékát 2019-ben kapták meg a dolgozók, míg a fennmaradó 15 százalékot, három évre lebontva öt-öt-öt százalékban biztosítják. A kormány döntésével összhangban valósítják meg az egészségügyi dolgozók, valamint a honvédelmi nevelésben és katonai oktatásban részt vevő pedagógusok béremelését – fejtette ki a miniszter.

Benkő kiemelte: nemcsak meg tudják őrizni a béren kívüli juttatások korábbi szintjét, hanem a gyermekeket nevelő szülők 2021-től a korábbi harmincezer forint helyett ötvenezer forint nevelési támogatást kapnak. Emellett a katonák és honvédelmi alkalmazottak számára több mint a duplájára, gyermekenként kétszázezer forintra növelték a születési támogatást.

A miniszter kitért arra is, hogy az országos lefedettségű katonai szolgálat biztosítása érdekében elengedhetetlen egy korszerű lakhatási támogatási rendszer kiépítése. Ezért átalakították a lakhatást biztosító rendszer törlesztési támogatását, amelyet 2020-ben már több mint 2400-an vettek igénybe – közölte, hozzátéve: ezt a tendenciát szeretnék folytatni idén is. Elmondta, hogy egyszerűsítették a lakásértékesítési eljárásokat is. Lehetővé tették, hogy a katonák nyugállományba vonulásuk után is tovább élhessenek szolgálati ingatlanjukban.

Benkő azt mondta: a Magyar Honvédség hosszú távú célja, hogy a katonák tulajdonába kerüljenek az általuk bérelt lakások. Ezért azokat a katonák részére értékesítik. A befolyt összeget pedig a nagycsaládosok és a csonka családban élők támogatására fordítják – közölte a miniszter, aki újdonságként arról is beszámolt, hogy az albérletre és lakáslízingre felhasználható, úgynevezett lakáspénzt a legénységi állomány számára is kiterjesztik.

Idén bevezetik a házassági és a bejegyzett élettársi támogatást, továbbá a gyermekek utáni kiegészítést is növelik. Így egy családot fenntartó katona támogatása 2021-ben havi 25-35 ezer forinttal fog emelkedni.

A miniszter hangsúlyozta: rendkívül fontos a fiatalok megszólítása. Ezért 6 különböző ösztöndíjrendszert működtetnek, amelyek keretében a közép- és felsőfokú oktatásban – tanulmányi eredménytől függően – 8 ezer forinttól akár 130 ezer forintig terjedő ösztöndíjban részesülhetnek a diákok. Cél, hogy minél inkább kiszélesítsék a jogosultak körét – mondta.

A fiatalok támogatása mellett kiemelt cél a nyugállományú katonákról való újszemléletű gondoskodás megvalósítása – tette hozzá Benkő, aki úgy fogalmazott: “a katonai gondolkodás és hivatástudat ugyanis nem ér véget nyugállományba helyezéssel”. A honvédelmi tárca ezért továbbra is számít rájuk, mert ők képesek segíteni a honvédség és a civil lakosság közötti kapcsolatok erősítésében, a katonai erények, a hagyományok, a hazafiság és a polgári elvárások közötti összhang megteremtésében – mondta, hozzátéve: ellett a nyugállományú katonáknak meghatározó szerepük van a fiatalság katonai pályára irányításában is.

A nyugállományú katonák elismerésének egyik kifejezése az obsitos és veterán programok bevezetése. Ezek révén 2021-ben a nyugállományú katonák számára is elérhetővé teszik azokat a kedvezményeket, amelyek eddig csak az aktív állomány tagjait illették meg.

A honvédelmi miniszter hangsúlyozta: a koronavírus-járvány újszerű feladatokat rótt Magyarországra, a Honvédelmi Minisztériumra, a katonákra is. Benkő köszönetét fejezte ki a katonáknak, amiért alapfeladataikon túl, az ország működőképességének biztosítása érdekében a magyar emberek biztonságát szolgáló, a rendőrség, az egészségügyi ellátórendszer munkáját segítő feladatok végrehajtásában részt vettek és részt vesznek napjainkban is.

The post Benkő: a kiszámítható életpálya és a versenyképes jövedelem biztosítása a célunk appeared first on .

Ugyancsak 19 év szabadságvesztést szabott ki a szlovák legfelsőbb bíróság a váltóhamisítási ügy másik résztvevőjére, Pavol Ruskóra, aki ugyancsak közismert nagyvállalkozó. Rusko az első és legnagyobb szlovákiai kereskedelmi televízió, az amerikai CME tulajdonában lévő Markíza volt vezérigazgatójaként és társtulajdonosaként, illetve a második Dzurinda-kormány gazdasági minisztereként vált ismertté, mely utóbbi posztra az általa alapított liberális Új Polgár Szövetség jelölte.

A vád szerint Kocner és Rusko egy harmadik – külön eljárásban perelt – társukkal együtt összesen négy hamis váltót készítettek, amelyek alapján 69 millió eurónak megfelelő összeget szereztek a Markíza televíziótól. A váltók rendkívül szövevényes ügye még a kilencvenes éveinek végére nyúlik vissza, amikor Rusko a Markíza televízió vezérigazgatója volt és rendezetlen üzleti ügyei voltak Kocnerrel. Rusko – saját korábbi állítása szerint – ezt az üzleti viszályt váltók útján rendezte, amelyeket Kocner később a többszörös tulajdoni-átrendezésen átesett kereskedelmi televíziótól hajtott be.

A most jogerősen elítélt Kocner neve több – részben már lezárult, részben még folyamatban lévő – per kapcsán is ismert. Ezek közül a legismertebb Ján Kuciak és élettársa három évvel ezelőtti meggyilkolásának belpolitikai viharokat kavaró ügye, amelyben Kocnert a gyilkosság megrendelésével vádolták. A szeptemberben zárult perben Kocnert bizonyítékok hiányában felmentették.

Az ítélethirdetés után a Kocner és Rusko jogi képviselője jelezte: rendkívüli jogorvoslati eszközzel fognak élni a váltóhamisítási ügyben született ítélettel szemben.

The post Súlyos börtönbüntetésre ítélték a szlovák újságírógyilkosság perében felmentett nagyvállalkozót appeared first on .

Cavusoglu a kizárólag Ankara által elismert Észak-Ciprusi Török Köztársaság külügyminiszterével, Tahsin Ertugrulogluval tartott sajtótájékoztatóján emlékeztetett: Ankara és Athén 2002-től kezdve 60 alkalommal ült tárgyalóasztalhoz a viták megoldása érdekében, de 2016-ban megszakadt a folyamat.

A török diplomácia vezetője arra is rámutatott: némely európai uniós tagállam, köztük Németország felszólítására Görögország jelezte, hogy január 11. után újrakezdődhetnek a tárgyalások, de nem történt lépés az ügyben.

A Földközi-tenger keleti medencéjében az utóbbi években nagy kiterjedésű földgázmezőt fedeztek fel, amelyre több part menti ország, így Törökország, Görögország, Ciprus, Egyiptom és Izrael is szemet vetett. Ankara számos feltáró fúrást végeztetett, amivel kiváltotta a régió országainak haragját. Az Európai Unió állásfoglalása szerint a török kutatások sértik a nemzetközi jogot, miután olyan vizeken zajlanak, amelyeket Görögország és Ciprus saját különleges gazdasági övezetének tart.

November végén az egyik török földtani kutatóhajó visszatért a törökországi Antalya kikötőjébe, két török hajó ugyanakkor továbbra is a térségben van, egy fúróhajó és egy másik földtani kutatóhajó.

Ankara Athén mellett a nemzetközileg elismert ciprusi kormánnyal is többször egymásnak feszült a földközi-tengeri földgázmező ügyében, miután Nicosia hallani sem akar a török ciprióták követeléseiről.

Ciprus 1974-ben, egy görög katonai puccsot követő török inváziót követően szakadt két részre. Törökország körülbelül 35 ezer katonáját állomásoztatja Észak-Cipruson. A ciprusi görögök és törökök közötti béketárgyalások mindmáig nem vezettek eredményre. Törökország és az Észak-Ciprusi Török Köztársaság is a kétállami megoldás híve.

The post Törökország a vitás kérdésekre vonatkozó tárgyalások folytatására hívta Görögországot appeared first on .

Burns, aki jelenleg a Carnegie Alapítvány a Nemzetközi Békért nevű szervezet elnöke, korábban harminchárom évet töltött el az Egyesült Államok külügyi szolgálatában. Barack Obama – szintén demokrata párti korábbi elnök – kormányában helyettes államtitkárként is dolgozott, ezt megelőzően pedig az Egyesült Államok oroszországi és jordániai nagykövete is volt.

“Bill Burns több évtizedes gyakorlattal rendelkező nemzetbiztonsági szakértő, aki jól átlátja azokat a globális fenyegetéseket és kihívásokat, amelyekkel országunknak szembe kell néznie” – mondta videóüzenetében Joe Biden. A megválasztott amerikai elnök úgy fogalmazott: “az amerikai nép nyugodtan alhat majd, ha William Burns lesz a CIA igazgatója”.

A hatvannégy éves Burns – aki korábban nem dolgozott hírszerző tisztként – nyilatkozatában úgy fogalmazott: “Óriási tiszteletet tanúsítok a CIA-ban dolgozó kollégáim iránt, a világ kemény helyein szolgáltam velük együtt, és közvetlenül láthattam azt a bátorságot és profizmust, amelyet felmutattak”.

Amennyiben megerősítik pozíciójában, William Burns Gina Haspelt, a CIA első női igazgatóját váltja majd a CIA élén.

The post William Burns lehet a Központi Hírszerző Ügynökség igazgatója appeared first on .

A tárca szerint az egyik sérült katona állapota rendkívül súlyos, a többiek többségükben csak zúzódásokat szenvedtek. A baleset az M-9-es autópályán történt, Gluhovo község közelében. Rendvédelmi forrásokra hivatkozó hírügynökségi jelentések szerint a teherautó vezetője elvesztette uralmát a jármű felett. Az ügyben vizsgálat indult, a gépkocsivezetőt őrizetbe vették.

Az Interfax hírügynökség úgy értesült, hogy a buszkonvoj, amely az egyik jármű meghibásodása miatt állt az autópályán, sorkatonákat és négy tisztet szállított.

The post Orosz katonai buszkonvoj szenvedett balesetet, halottak appeared first on .

Az Európai Unió civil missziója (EUCAP Sahel Mali) a Száhel-övezeti ország belső biztonságának és a békéjének fenntartásához nyújt segítséget. A közel 150 uniós szakértővel működő, bamakói központú uniós szolgálat tevékenysége az ország biztonsági erőinek kiképzésére irányul. Stratégiai tanácsadást ad Mali érintett minisztériumainak a biztonsági ágazat reformja érdekében.

A mali misszió 2014 áprilisa közepén kezdte meg működését. A misszió parancsnokságának székhelye az ország fővárosában, Bamakóban van, és az ott dolgozó személyzet 2019. március 1-jétől 144 nemzetközi alkalmazottat és 65 helyi alkalmazottat számlál.

A polgári közös biztonság- és védelempolitika (KBVP) területére fókuszáló uniós missziók Száhel-övezeten belül az EUCAP Száhel Mali misszió célzott tevékenységeket is folytat a stratégiai tanácsadás és a képzés területén Mauritániában, Nigerben, Burkina Fasóban és Csádban, egy 2018 decemberében módosított operatív terv szerint. Jelenleg két másik KBVP-misszió is működik a térségben. Az EUTM Mali misszió, amely a mali fegyveres erők átszervezéséhez járul hozzá kiképzésekkel és tanácsadással, valamint az EUCAP Száhel Niger misszió, amely a szervezett bűnözés és a terrorizmus elleni küzdelmet segíti Nigerben.

The post Az EU két évvel meghosszabbította Maliban szolgálatot teljesítő missziójának mandátumát appeared first on .

Keresztes Imre főügyész közleményében azt írta, a Honvédelmi Minisztérium 2016 júliusában közbeszerzési eljárást írt ki egy vidéki laktanya egyik épületének felújítására és átalakítására, az ajánlatok elbírálásának szempontjaként pedig a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás elvét határozta meg. A vezető beosztású honvéd főtiszt a minisztériummal tervezési-kivitelezési munkákra szerződő vállalkozások kapcsolattartója volt.

A Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség vádirata szerint az alezredes a megrendelői műszaki követelményt, a költségvetés tervezetét és a pályázaton résztvevők által tett ajánlatok tartalmát előzetesen a pályázaton részt vevő egyik cég rendelkezésére bocsátotta. Az alezredes ennek a cégnek azt az igényét is továbbította egy másik gazdasági társaságnak, hogy az lépjen vissza az alacsonyabb összegű árajánlatától. Cserébe azt ígérték, alvállalkozóként bevonják őket az üzletbe, amelyben “összehangolva tevékenységüket, célul tűzik ki a jogtalan haszonszerzésre törekvést”.

A vád szerint az alezredes szándékosan segítséget nyújtott ahhoz, hogy a cégek versenykorlátozó megállapodást kössenek az árak rögzítésére, az ajánlatkérőnek így nem volt lehetősége a tényleges piaci viszonyokat tükröző feltételeknek megfelelően elbírálni az ajánlatokat. Az ügyészség versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési eljárásban bűntett miatt emelt vádat.

A nyomozó ügyészség indítványára a bíróság – előkészítő ülésen – bűnösnek mondta ki a vádlottakat a vádirat szerinti tényállás és minősítés alapján. A bíróság az alezredest – mint bűnsegédet – egy év hat hónap, végrehajtásában három év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre és lefokozásra ítélte. A bíróság egy további vádlottat ugyanilyen, kettőt rövidebb tartamú próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre és több százezer forint pénzbüntetésre ítélte. Az ítélet jogerős.

The post “Célul tűzik ki a jogtalan haszonszerzésre törekvést”: vezető beosztású katonát és három társát ítélték el appeared first on .

Krahulcsán Zsolt, a Pártállambiztonság – Arcképek Kádár titkosszolgálatából című könyv szerzője, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának munkatársa a műsorban elmondta: a portrékból kiderül, kik voltak, honnan érkeztek és miként lettek a pártállami gépezet működtetői a szereplők.

Azt mondta, több hasonlóság is van az életutakban, például sokan az államvédelmi korszakban szocializálódtak, vagy a pártban vagy a belügyben kezdték pályafutásukat, pártiskolát végeztek, jellemzően kifejezetten alacsony volt az iskolázottságuk, egy-két állambiztonsági iskolát végeztek, és 1956 novemberétől aktívan részt vettek a forradalom leverésében. Az életutak alapján a szereplők 1957 közepe, vége felé – a hatalom stabilizálódásával – kerültek egyéb pozícióba az állambiztonságon belül vagy a párt más szerveinél.

Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának (NEB) elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy amikor a kommunista diktatúra hálózatairól beszélnek, mindig az ügynökökre gondolnak, pedig legalább ilyen fontos, ha nem fontosabb az egész rendszert működtető hálózat és vezetőik feltérképezése. Hozzátette: újra és újra felmerül az állambiztonsági múlt feltárása, de az igazi feltárás – szavai szerint – az ilyen könyvekkel, alapos és hiteles történészi szakmunkákkal valósul meg.

A kötetről szólva elmondta, izgalmas kérdés, hogyan lehet valójában sokszor fedésben folytatott életpályákat rekonstruálni. Mint mondta, a kötetben szerepelnek “emblematikus” személyek, mint például Horváth József (III/III-as csoportfőnök), Harangozó Szilveszter (állambiztonsági miniszterhelyettes) vagy Rajnai Sándor (a külföldi hírszerzéssel foglalkozó III/I-es csoportfőnökség vezetője).

A könyv szerzője és a NEB elnöke vendége volt a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában is. Földváryné ott arról beszélt: a források rendkívül hiányosak voltak, sokszor torzítottak, ezért volt nehéz dolga a szerzőnek a hiteles történetek rekonstruálásánál. Hozzátette: a kötet címe mutatja, hogy az állambiztonsági múlt feltárása a pártállam egészén belül értelmezhető.

Krahulcsán elmondta, a 14 ember kiválasztásánál a legfontosabb szempontként érvényesült, hogy valamennyien az 1956-os forradalom utáni megtorlás kulcsszereplői voltak. A feldolgozott életrajzok lefedik a kádári állambiztonság legfontosabb területeit, így például a hírszerzést, a belső elhárítást és a kémelhárítást.

The post Állambiztonsági főtisztek életpályájáról jelentetett meg kötetet a Nemzeti Emlékezet Bizottsága appeared first on .

A tisztségviselő Twitter-üzenetében egyúttal kifejezte reményét, hogy a nemzetközi egészségügyi szervezet a jövőben szorosan együttműködhet a kínai hatóságokkal.

“Remélhetőleg szoros együttműködésben dolgozhatunk majd kínai kollégáinkkal e sorsdöntő misszió keretében, hogy azonosítsuk a vírus forrását, valamint azt, hogy milyen úton terjed a kórokozó az emberekre” – írta Gebrejeszusz.

A főigazgató ezekkel a sorokkal a kínai nemzeti egészségügyi bizottság hétfői bejelentésére reagált, amely szerint csütörtökön érkeznek Kínába a WHO nemzetközi szakértői a vizsgálatok megkezdésére. A WHO nemzetközi szakértői kínai kutatókkal együttműködve vizsgálják majd a vírus eredetét. A szakértőcsoport pontos munkatervéről azonban a bizottság nem közölt részleteket.

A WHO korábbi közlése szerint az eredetileg január elejére kitűzött misszióban részt vevő tíz nemzetközi szakértő egyebek mellett a közép-kínai Vuhanba utazna, ahonnan 2019. december 31-én jelentették hivatalosan az első “ismeretlen eredetű tüdőgyulladásos megbetegedéseket”.

A mostani kínai bejelentést annál is inkább kedvezően fogadta a WHO főigazgatója, mert Peking mostanig nem véglegesítette a szakértői csoport Kínába érkezéséhez szükséges engedélyeket. Bár úgy tűnt, hogy a vízumkérdés volt az akadály, a kínai külügyminisztérium szóvivője később közölte, hogy nem csupán vízumproblémákról volt szó.

A WHO már tavaly februárban és júliusban is küldött szakértőket Kínába hasonló céllal, ám a látogatások eredményeiről később nem közöltek érdemi információt.

The post Végre beengedik a WHO szakértőit Kínába appeared first on .

“Olyan Kúriaként kell működnünk, amelynek bírái Magyarország nagytekintélyű felsőbíróságának bíráiként össze tudják hangolni az egyes ügyek eldöntéséhez szükséges aprólékos dogmatikai megfontolásokat az Alaptörvény érvényesítésének általános követelményével” – hangsúlyozta Varga Zs. András az ülésen elmondott beszédében.

Az új elnök a közlemény szerint így fogalmazott: “a Kúria nem absztrakt intézmény(…). A Kúria ma mi vagyunk. Önök, tisztelt Bíró Asszonyok és Urak, és Önök között egyik bíróként a Kúria elnöke.” Varga azt mondta, mérték és egyensúly megtartására törekszik, tudatában annak, hogy “a Kúriának van elnöke és nem az elnöknek Kúriája”.

Az állandó, érdemi és valódi együttműködés fontosságát hangsúlyozta, kijelentve: a tanácselnöki értekezlet elé tárja az összes olyan döntési javaslatát, amely a Kúria egészét érinti.

Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke az online ülésen a bírósági alkotmányos párbeszéd folytatását szorgalmazta és támogatásáról biztosította a Kúria új elnökét – áll a közleményben. “Az Alkotmánybíróság és a Kúria egyes, konkrét eseteken keresztül megvalósuló alkotmányos párbeszédének kulcsszerepe van a teljes bírósági rendszerre kiterjedő alapjogvédelmi mechanizmus hatékony érvényesülésének biztosításában” – fogalmazott.

Senyei György, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke a rendezvényen azt hangsúlyozta – közölte a Kúria -, hogy minden bírónak, minden beosztásban szolgálata során függetlenül és pártatlanul kell eljárnia. Felhívta a figyelmet a Kúria és az OBH közötti partneri viszony fontosságára és hozzátette: az OBH továbbra is biztosítja a nyugodt ítélkezés feltételeit.

A Kúria teljes ülésén részt vett mások mellett Polt Péter legfőbb ügyész és Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke is – tudatta közleményében a Kúria.

The post Varga Zs. András: a Kúriának szilárdnak, magabiztosnak és megbízhatónak kell lennie appeared first on .

Kiss Róbert alezredes hozzátette: 535 emberrel szemben azért kellett intézkedni, mert a tízezer lakosnál nagyobb településeken megszegték a maszkviselésre vonatkozó önkormányzati rendeletet. Tömegközlekedési eszközökön, azok várakozóhelyein 18, üzletekben és bevásárlóközpontok területén pedig 57 emberrel szemben intézkedtek a rendőrök, mert nem vagy nem megfelelően viselték a maszkot.

A védelmi intézkedésekről szóló kormányrendelet szeptember 21-i hatályba lépése óta 18 964-szer kellett intézkedniük a rendőröknek a maszkviselési kötelezettség figyelmen kívül hagyása miatt.

Kiss elmondta azt is, hogy a koronavírus-járvány elleni további sikeres és eredményes védekezés folytatása, az eddigi védekezési eredmények megőrzése érdekében a kormány február 1-ig meghosszabbította a veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedéseket, így továbbra is hatályban maradnak a maszkviselésre, a kijárási korlátozásra, a közterületi magatartási szabályokra, valamint az üzletekre és a rendezvénytartásra vonatkozó szabályok.

A boltokra, vendéglátóhelyekre, szálláshelyekre és szabadidős létesítményekre vonatkozó szabályok megszegése miatt eddig 699 rendőri intézkedésre volt szükség. Ebből 196 esetben az üzemeltető vagy a tulajdonos mulasztása volt megállapítható, 503 esetben pedig az üzletek korlátozott nyitva tartására vonatkozó szabályokat nem tartották be.

A hétvégén két üzlet ideiglenes bezárásáról döntött a rendőrség, ezzel már 114-re nőtt azoknak az üzleteknek, szolgáltatóknak a száma, amelyeknél a rendőrség a védelmi szabályok be nem tartása miatt ilyen korlátozó intézkedést rendelt el. Somogy megyében egy bárdudvarnoki büfé 7 napos ideiglenes bezáratásáról döntöttek, mert a rendőri ellenőrzéskor épp négy vendéget szolgáltak ki a vendéglátóhelyen.

Közölte: a hétvégén a kijárási tilalommal kapcsolatos szabályok megsértése miatt 1344 emberrel szemben intézkedtek a rendőrök. További két ember a kutyasétáltatás ötszáz méteres körzetére vonatkozó rendelkezést, 19-en pedig a közterületi csoportosulás tilalmának szabályait szegték meg. A november 4-étől hatályos kijárási korlátozás, majd az azt november 11-étől felváltó kijárási tilalom alatt már több mint 23 ezer esetben kellett intézkedniük a rendőröknek a szabályszegővel szemben.

Az alezredes ismertette: szombaton csendháborítás miatt intézkedtek a Budapesti Rendőr-főkapitányság munkatársai egy XIII. kerületi lakásban, ahonnan hangos zene szólt és ez a többi lakó nyugalmát zavarta. Az intézkedés során kiderült, hogy a lakásban húszan voltak, akik megszegték a magánrendezvényre vonatkozó szabályokat, így velük szemben szabálysértési feljelentést tettek.

A hétvégén is ellenőrizték a Magyarország területén személyforgalomban átutazókat, a tranzitszabályokat megsértőkkel szemben 161 esetben léptek fel. Az átutazókat szeptember óta ellenőrzik, a szabályokat be nem tartókkal szemben eddig 9470-szer intézkedtek.

Az elmúlt két napon 32 551 esetben ellenőrizték személyesen a rendőrök a hatósági házi karanténban lévőket. A hétvégén 8145 ilyen korlátozó intézkedést rendeltek el, jelenleg 21 979-en vannak hatósági házi karanténban. Közülük 2748-an vállalták, hogy a rendőrség elektronikusan ellenőrizze, betartják-e a karanténszabályokat – ismertette az alezredes.

The post A hétvégén 610-szer intézkedtek a rendőrök a szabálytalan maszkviselés miatt appeared first on .

A két szakszervezet, a Rendőrök Független Szakszervezete (SPS) és a Szlovén Rendőrök Szakszervezete (PSS) közül csak az utóbbi tagjai léptek sztrájkba. Rok Cvetko, a PSS vezetője elmondta: addig sztrájkolnak, amíg a kormánnyal nem sikerül megállapodniuk. Hozzátette: arra számít, hogy az ötezer fős szakszervezet tagjának zöme országszerte csatlakozik a munkabeszüntetéshez.

A sztrájk ideje alatt a rendőrök betartják a sztrájktörvényben előírt szolgálatok minimális szintjét, hogy szavatolják az emberek és a vagyon biztonságát, és nemzetközi kötelezettségek betartását – hangsúlyozta a szakszervezet vezetője.

A szakszervezet magasabb alapbért követel, valamint a rendőrök előmeneteli lehetőségének rendezését. A legtöbb rendőrt, aki teljesítené az előléptetés formai követelményeit ebben az évben, csak 2022-ben léptetik elő, ami azt jelenti, hogy nettó 600 euróval (216 ezer forint) kevesebb éves fizetést kapnak. A sztrájkolók a munkatörvénykönyv módosítását is kérik, hogy lehetővé váljon a munkavállalói jogok kollektív érvényesítése, valamint azt szeretnék, hogy a kormány elfogadja a szakszervezetet egyenlő partnerként a szociális párbeszédben.

A másik szakszervezet, az SPS bár üdvözölte a sztrájkköveteléseket, nem csatlakozott a munkabeszüntetéshez, mert szerinte a PSS nem jól időzített, figyelmen kívül hagyta azt, hogy koronavírus-járvány van az országban. A belügyminisztérium szerint a szakszervezet alaptalanul követel béremelést. Ales Hojs belügyminiszter szerint a 2018-ban kötött megállapodás összes követelését teljesítették, és nem fog engedni a zsarolásnak. Mindemellett jelezte, hogy kész a továbbiakban is tárgyalni mindkét szakszervezettel.

A kétmilliós Szlovéniában a rendőrség létszáma 8388 fő, az átlagos rendőri bruttó fizetés körülbelül 2450 eurót (890 ezer forint) volt.

The post Sztrájk: keveslik a közel 900 ezer forintos fizetésüket a szlovén rendőrök appeared first on .

Az európai uniós forrásból megvalósuló ingyenes eHVB-rendszernek köszönhetően a halálozás anyakönyvezéséhez szükséges adatok elektronikusan továbbíthatók lesznek, a hatóságok pedig egységes, zárt rendszerben érik el az adatokat. Az eHVB és az elektronikus anyakönyvi rendszer között az elektronikus egészségügyi szolgáltatási tér (EESZT) biztosítja az adatintegrációt – közölték.

A halottvizsgálati bizonyítványokat a jelenleg érvényes szabályok szerint februártól is papíron állítják ki az orvosok, ugyanakkor a halottvizsgálatot végző orvos feladata lesz, hogy a halál tényének és idejének megállapítása után a lehető legrövidebb időn belül, de legkésőbb az azt követő első munkanapon az anyakönyvezéshez szükséges adatokat rögzítse az eHVB-rendszerben.

A halottvizsgálati bizonyítványok papír alapon történő kitöltése időigényesebb, továbbítása az egyes hatóságok között költségesebb, az adatok kézzel kitöltése kevésbé megbízható, mint az elektronikus rendszer – írja az Okfő. A rendszer teljes bevezetése és használata az év végére valósul meg. A projekt megvalósításához szükséges forrásokat a Széchenyi 2020 program biztosítja, az eHVB-t az Okfő működteti.

The post Végre már: egyszerűsödik a halálozás anyakönyvezéséhez szükséges adatok továbbítása appeared first on .

A beszámoló szerint a férfit 24 vádpontban találták vétkesnek. A többi között bűnszervezet alapítása és irányítása, politikai és katonai kémkedés, a Törökországban fegyveres terrorszervezetnek nyilvánított nemzetközi gülenista hálózat támogatása, szexuális visszaélés, valamint zsarolás miatt vonták felelősségre.

Oktaron kívül a vádlottak padján ült még 235 követője is. A prédikátor “jobbkezeként” ismert Tarkan Yavast szintén számos bűncselekmény elkövetéséért 211 év szabadságvesztéssel sújtották. Oktar egyike Törökország legmegosztóbb közéleti személyiségeinek. Saját televíziós csatornáján, az A9-en vezetett zenés beszélgetős műsorokat. A férfi az élőben sugárzott adásokban különféle témákat érintve az iszlám értékeiről prédikált a szinte kizárólag fiatalokból álló hallgatóságnak.

A programot időről időre az általa “cicuskáknak” nevezett lányok táncos előadásai szakították meg, amelyeket Oktar ülve nézett végig. A török médiahatóság 2018 februárjában néhány adás erejéig felfüggesztette a műsort, és pénzbírságot szabott ki az A9 csatornára, amiért a programban megalázták a nőket.

Oktart végül 2018 júliusában vették őrizetbe isztambuli luxusvillájában. A társai elleni rendőrségi razzia az ország több tartományára kiterjedt. A per 2019 szeptemberében kezdődött meg.

Oktar először belsőépítésznek tanult, majd filozófiát és történelmet hallgatott, végül azonban nem fejezte be egyetemi tanulmányait. Harun Yahya álnéven számtalan könyv szerzője. Írásaiban többször hangot ad az ateizmust, a darwinizmust és a cionizmust bíráló nézeteinek.

The post Több mint 1075 év börtönre ítéltek egy tévés prédikátort appeared first on .