Biztonságpiac

A közlemény hangsúlyozta: a mulasztó kereskedők, szolgáltatók bírságolása a fogyasztóvédelem leghathatósabb eszköze a vásárlói jogok érvényesítésének kikényszerítésében. A legnagyobb visszatartó erőt jelentő szankció alkalmazása különösen indokolt a vevőket tudatosan megtévesztő, vagy életüket, egészségüket veszélyes termékek forgalmazásával kockára tevő vállalkozásokkal szemben. 2020-ban a legtöbb alkalommal árfeltüntetési hiányosságok, a szavatossági és jótállási szabályok nem megfelelő kezelése, a fiatalkorúak védelmét szolgáló rendelkezések megsértésével összefüggő és panaszkezelési problémák miatt járt el a hatóság.

Cseresnyés Péter kereskedelempolitikáért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkár a közleményben kiemelte: “a fogyasztóvédelem partneri együttműködésre törekszik a vállalkozásokkal, hiszen a vásárlók színvonalas, megbízható kiszolgálása közös érdekünk. Ennek megfelelően az első alkalommal botlókat kisebb súlyú jogsértések miatt csak figyelmeztetjük a hiányosságok pótlására. Ismételt vagy életveszélyt okozó jogsértés, a gyermekek, fiatalkorúak, idősek sérelmére elkövetett visszaélés esetén azonban nem ismerünk pardont. A hatóság a nettó árbevétel öt százalékig terjedő, legfeljebb ötszázmillió forintos bírsággal torolhatja meg a szabályszegéseket”.

A különböző ügytípusok közül a teljes éves bírság mennyiségének közel negyedét kitevő szankciókat a légiutasok jogainak megsértése miatt szabták ki tavaly. Az egyik megbüntetett légitársaság járata közel négy órás késése ellenére sem adott megfelelő tájékoztatást és nem biztosított ellátást utasainak. A koronavírus-járvány miatti járattörléseket követően számos esetben maradt el a jegyárak hét napon belüli visszatérítése, a folyamat gyakran hatvan napig vagy még hosszabb ideig tartott. Efféle mulasztásaik miatt összesen több mint 239 millió forint fogyasztóvédelmi bírságot szabtak ki légitársaságokra 2020-ban.

Egy dohánytermék-gyártónak 130 millió forintja bánta, hogy a jogszabályi tilalom ellenére állított elő és forgalmazott mentolt tartalmazó dohányterméket. A kereskedelmi egységek általános fogyasztóvédelmi ellenőrzése közel százmillió forintnyi szankció kiszabását eredményezte. A jogsértő üzletek egyebek mellett a vásárlók megkárosítására, az eladási ár fel nem tüntetésére, a mérőeszköz hitelesítésének hiányára fizettek rá.

Az év elejével átfogóan megújított szavatossági és jótállás előírások betartását idén fokozottan ellenőrzi majd a hatóság. A témakörrel összefüggő szabályszegések 2020-ban összesen 51 millió forintjába kerültek a vállalkozásoknak. Megtévesztő kereskedelmi gyakorlata miatt büntettek meg egy céget, amely telefonon egészségügyi állapotfelmérésre hívta meg a kiszemelteket. A beszélgetés során eltitkolták, hogy valódi céljuk a termékértékesítés. A vizsgálat eredményét idegen nyelven, feltételes módban, homályos és érthetetlen formában osztották meg a fogyasztókkal, ezzel késztetve őket vásárlásra. A hatóság tízmillió forintos bírsággal igyekezett elvenni a többszörösen jogsértő cég kedvét a további visszaélésektől.

“A fogyasztók szándékos megrövidítésének leghatékonyabb ellenszere a tudatos, körültekintő vásárlás. Ne hagyjuk becsapni magunkat, ne dőljünk be a trükköknek, minden döntés előtt a lehető legalaposabban tájékozódjunk a kereskedőről, a kínált termék minőségéről, piaci áráról! Ha azonban már megtörtént a baj, mindenkit arra bíztatok, hogy bátran kérje a fogyasztóvédelmi hatóság vagy a megegyezéses vitarendezésben ingyenes támogatást kínáló Békéltető Testületek segítségét!” – tette hozzá Cseresnyés.

The post Több mint egymilliárd forint bírságot szabott ki 2020-ban a fogyasztóvédelem appeared first on .

A Szlovén Rendőrök Szakszervezetének (PSS) közleménye szerint a különleges juttatás március végéig történő meghosszabbítása “jó feltételeket teremtett a békés tárgyalásokhoz”. A szlovén rendőrök másik érdekvédelmi szervezete, a Rendőrök Független Szakszervezete (SPS) nem lépett sztrájkba, mert szerintük a PSS nem jól időzített, figyelmen kívül hagyta azt, hogy koronavírus-járvány van az országban.

A rendőrök január 11-én szüntették be a munkát. A sztrájk ideje alatt azonban betartották a sztrájktörvényben előírt szolgálatok minimális szintjét, szavatolták az emberek és a vagyon biztonságát, és a nemzetközi kötelezettségek betartását. A szakszervezet magasabb alapbért követel, valamint a rendőrök előmeneteli lehetőségének rendezését. A sztrájkolók a munka törvénykönyvének módosítását is kérik, hogy lehetővé váljon a munkavállalói jogok kollektív érvényesítése, valamint azt szeretnék, hogy a kormány elfogadja a szakszervezetet egyenlő partnerként a szociális párbeszédben.

A PSS kiemelte, hogy eddig követeléseinek egyike sem teljesült.

The post Felfüggesztették a szlovén rendőrök egy hónapja tartó figyelmeztető sztrájkját appeared first on .

A miniszter kiemelte, a honvédség több alakulatához pedig olyan járművek kerülnek majd, amelyeket már Magyarországon készítenek, a török gyártóval közösen. Benkő hozzátette: a most átadott adott Gidrán járművek – a többi, a közelmúltban beszerzett technikai eszközhöz hasonlóan – a harci tapasztalatokat figyelembe véve és a magyar igényekkel kiegészítve készültek el.

Engin Aycol, a Nurol Makina vezérigazgatója elmondta, ezek a járművek az Ejder Yalcin platformjára készültek, az egyik legkorszerűbb és legmegbízhatóbb négykerék-meghajtású harcászati támogató járműnek számítanak. A típus változataiból több ezer készült el, a világ több pontján szolgálatban állnak.

A vezérigazgató hangsúlyozta: Magyarország az első európai uniós állam, mely ezt a járművet rendszerbe állítja és a Nurol Makina “kész arra, hogy befektessen Magyarországon, és egy helyi társaságot hozzon létre”.

Tavaly decemberben jelentették be, hogy a Magyar Honvédség több mint 300 Gidrán 4×4-es páncélozott kerekes katonai járművet rendszeresít majd. A járműveket a török Nurol Makina Ejder Yalcin és NMS 4×4 katonai járműveinek mintájára Magyarországon is gyártják majd, Kaposváron. A négykerék-meghajtású járművek magyarországi előállításánál fokozatosan állnak át az európai fegyverrendszerek beépítésére. A programhoz kapcsolódó gyártást és kutatás-fejlesztést a továbbiakban német-magyar együttműködésben végzik.

Az Ejder Yalcin harcjárművet 2014-ben rendszeresítették Törökországban. Az 5,7 hosszú, 2,5 méter magas járműben kilenc katona fér el. A 16 tonnás eszközt egy 375 lóerős dízelmotor hajtja, legnagyobb sebessége 120 kilométer óránként, hatótávolsága elérheti a 700 kilométert. Kerekei golyóállóak, alsó páncélzata aknaálló, lövegtornyába egy stabilizált 12,7 milliméteres géppuskát szereltek.

The post Átadták Tatán az első tíz Gidrán páncélozott járművet appeared first on .

Azt írták: előnyért hivatali helyzetével visszaélve elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmény miatt folytatnak nyomozást. Az ügyészség szerdán nyolc helyszínen hajtott végre “összehangolt eljárási cselekményeket” a tényállás teljes körű felderítéséért, bizonyítékok beszerzéséért. A Nemzeti Védelmi Szolgálat, a Terrorelhárítási Központ, valamint a Készenléti Rendőrség közreműködésével végrehajtott akcióban az érintettek lakó- illetve tartózkodási helyén, a célszemélyek irodáiban, gépjárműveiben végzett kutatások és lefoglalások eredményre vezettek – közölték.

Kitértek rá, hogy a megalapozott gyanú szerint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) adóellenőre Pest megyei vállalkozókat keresett meg azzal, hogy rendszeres anyagi ellenszolgáltatás ellenében vállalja “védelmüket”. A nő a NAV különböző adatbázisaiból információkkal látta el a gazdasági társaságokat és segítséget nyújtott ahhoz, hogy mentesüljenek az adófizetési kötelezettség alól. Az ügyészség tudatta, hogy az adóellenőr – akinek letartóztatása ügyében pénteken dönt a bíróság – megtagadta a vallomástételt a gyanúsítotti kihallgatásán.

The post Adóellenőrt gyanúsít vesztegetéssel a budapesti nyomozó ügyészség appeared first on .

A közlemény szerint a csoport vezetője egy olyan férfi, aki egy meg nem nevezett kelet-európai ország által kiadott nemzetközi körözés alatt áll szíriai harci tevékenységben való részvételért. Tavalyelőtt hamis iratokkal érkezett Ukrajnába, és vele “hasonló gondolkodású”, nem ukrán állampolgárokból verbuvált csoportot.

A szolgálat munkatársai felderítették, hogy a csoport tagjai útleveleket hamisítottak ukrán és orosz állampolgároknak, valamint Ukrajnában való tartózkodásra jogosító iratokat a Közel-Keletről és Közép-Ázsiából érkező bevándorlóknak.

A csoport egyes tagjai az Iszlám Állam aktív hívei. Az SZBU kilenc helyszínen végzett házkutatást a gyanúsítottak lakhelyein, illetve menedékházakban. Ezek folyamán trotilt tartalmazó robbanóeszközt, F-1 típusú kézigránátot, nyolc gránátvető-lövedéket, valamint külföldi valutát és olyan bankkártyákat foglaltak le, amelyeken keresztül Szíriába utaltak pénzt. A biztonsági szolgálat hozzátette, hogy a csoport tagjai szélsőséges írásokat is terjesztettek potenciális támogatóik körében.

The post Az ukrán titkosszolgálat iszlamista terrorsejtet leplezett le Kijev mellett appeared first on .

Váradi Piroska ezredes, a Nemzeti Védelmi Szolgálat korrupciómegelőzési főosztályának vezetője kiemelte: január elsejétől a vesztegetés jogszabályi tényállása kibővült a büntető törvénykönyvben a hálapénzzel. Hozzátette: ezalatt az egészségügyi szolgáltatáshoz kapcsolódóan adott, ígért, elfogadott vagy kért jogtalan előnyt kell érteni. Csak ajándéktárgy adása vagy elfogadása megengedett, készpénz vagy minden más ellenszolgáltatás értékhatártól függetlenül a büntető törvénykönyvbe ütközik – magyarázta.

Az ezredes hangsúlyozta: nem a “csőbe húzás” vagy a csapdába csalás a céljuk, sőt, munkájukban a bűnfelderítés messze meghaladja az úgynevezett megbízhatósági vizsgálatok vagy integritási tesztek számát. A tesztek során megalapozott indok, például ellenőrzött bejelentés vagy az egészségügy korrupciós kitettségének kockázatelemzését követően tudomásukra jutott adat esetén, illetve ügyészi engedély birtokában tesztelik a vizsgált embereket olyan valósnak tűnő szituációban, amikor az NVSZ munkatársa az orvost megvesztegetni próbáló betegnek vagy hozzátartozójának adja ki magát.

Kiemelte: mindig a vesztegetés elfogadóját tesztelik, tehát nem a betegeket.

The post Az NVSZ márciustól ellenőrzi a hálapénz elfogadását appeared first on .

A NAV kiemelte, hogy a vonatkozó kormányrendelet alapján a koronavírus-járvány miatt elrendelt veszélyhelyzet alatt a végrehajtások a veszélyhelyzet visszavonását követő 15. napig szüneteltek. Ezért tavaly március 24-e és április 30-a között nem voltak értékesítések, töröltek már folyamatban lévő és meghirdetett árveréseket is, összesen 1246 elektronikus árverést csaknem 1,1 milliárd forint becsült értéken.

Az érintett időszakban nem volt törvényi lehetősége a NAV-nak újabb árverések lebonyolítására, ami hatással volt a 2020-as statisztika alakulására – hangsúlyozta az adóhatóság. Ingóságok árverezéséből 678 millió forint, ingatlanokéból 187 millió forint folyt be tavaly. Ez az összeg 2019-ben 1,38 milliárd, illetve 635 millió forint volt, 2018-ban pedig 1,08 milliárd, illetve 553 millió forint.

Tavaly 10 290 ingó- és 618 ingatlan-árverést tartottak. Az ingóságok között elsősorban ruházati cikkek, műszaki termékek, háztartási gépek, járművek, járműalkatrészek, ékszerek, számítógépek voltak. Az ingatlan-árveréseken jellemzően családi házakat, lakásokat, üzlethelyiségeket, belterületi telkeket hirdettek meg.

Az árverési tételek a NAV végrehajtási szakterülete általi végrehajtási eljárásokból, a köztartozások miatt az adósoktól lefoglalt ingóságokból és ingatlanokból, a NAV vám- és pénzügyőri, valamint a bűnügyi szakterülete által elkobzott javakból, illetve a visszaadni rendelt, de át nem vett árukból, valamint 2019. január 1-jétől a törvényszéki ügyekben lefoglalt vagyonelemekből kerülnek ki – jelezte az adóhatóság.

Ha az árverezett vagyontárgyra nem érkezik érvényes ajánlat, vagyis sikertelenül zárul az első árverés, a végrehajtó ismételten árverést tűz ki, ezzel egy időben csökkenti az árverezett tétel kikiáltási árát. Ha a többszöri árverésen már az eredeti becsérték 35 százalékáig csökkentett kikiáltási áron sem kel el a vagyontárgy, akkor a NAV feloldja a végrehajtás alól, és visszaadja az eredeti tulajdonosnak. Azokban az eljárásokban, ahol nincs eredeti tulajdonosa az értékesíthetetlen vagyontárgyaknak, karitatív felajánlás jöhet szóba.

Az utóbbi években nő a végrehajtási ügyek száma, ennek oka, hogy a NAV által ellátandó feladatok köre bővült az általános közigazgatási rendtartás alapján folytatott végrehajtási eljárásokkal, valamint a korábban a törvényszéki végrehajtók hatáskörébe tartozó végrehajtási ügyekkel – közölte az adóhivatal.

The post Kevesebb pénz folyt be árverésekből az adóhivatalhoz tavaly a járvány miatt appeared first on .

A tájékoztatás szerint – a szerencsi járásbíróság még elsőfokú ítéletében megállapított tényállása szerint – a vádlott és a néhai sértett barátok voltak. A cselekmény estéjén együtt szórakoztak, alkoholt fogyasztottak, majd a vádlott engedély nélkül magához vette a néhai sértett édesapja autójának slusszkulcsát, mindketten beültek a gépkocsiba, és elindultak Sárospatak belvárosa felé. Az autót a vádlott vezette, a megengedettnél sokkal gyorsabban.

Az egyik kanyarban elvesztette uralmát a jármű felett, és egy fának csapódtak. A sértett a helyszínen belehalt sérüléseibe, és a baleset következtében a vádlott is életveszélyes sérüléseket szenvedett. A járásbíróság halált okozó ittas járművezetés és jármű önkényes elvétele miatt a vádlottat három év börtönbüntetésre, három év közúti járművezetéstől eltiltásra és három év közügyektől eltiltásra ítélte.

A bíróság ítéletével szemben az ügyész a büntetés súlyosítása, a vádlott és védője részben a férfi felmentése, részben a büntetés enyhítése érdekében fellebbezett.

A Miskolci Törvényszék szóbeli indokolásában kifejtette: az elsőfokú bíróság hiánytalanul állapította meg a tényeket, alaposan feltárta a büntetés kiszabása során értékelendő enyhítő és súlyosító körülményeket, a kiszabott büntetés neme és mértéke is helyes, ezért a büntetés megváltoztatására nem kerülhetett sor. A törvényszék ítélete értelmében a vádlott a büntetés fele részének letöltése után feltételes szabadságra bocsátható.

Az ítélet jogerős.

The post Próbaidős rendőrt ítéltek el jogerősen appeared first on .

Az eddigi “súlyos” fokozat a hivatalos besorolás szerint azt jelentette, hogy a hatóságok “nagyon valószínűnek” tartottak egy nagy-britanniai terrortámadást. A hétfőtől érvényes “jelentős” készültségi szint “valószínűként” határozza meg ennek a kockázatát. Priti Patel a parlamentnek küldött hétfői értesítésében kiemelte: a készenléti fokozat csökkentését az tette lehetővé, hogy a tavaly szeptember és november között elkövetett európai – elsősorban a franciaországi és az ausztriai – terrortámadások óta komoly mértékben mérséklődött a terrorista aktivitás Európában.

A brit belügyminiszter hangsúlyozta ugyanakkor azt is, hogy változatlanul a terrorizmus jelenti az egyik legközvetlenebb kockázatot Nagy-Britannia nemzetbiztonságára. Hozzátette: a jelentős terrorkészültségi fokozat is azt jelzi, hogy a fenyegetettség magas szintű, továbbra is valószínű, hogy a terroristák merényletek elkövetésével próbálkoznak Nagy-Britanniában. Patel mindezek alapján további éberségre intette a lakosságot, és azt kérte, hogy bármilyen aggályos jel esetén értesítsék a rendőrséget.

A brit hatóságok tavaly november 3-án emelték a terrorkészültségi fokozatot a hátfőig érvényben volt súlyos szintre az akkoriban elkövetett franciaországi és ausztriai merényletek nyomán. A novemberi brit intézkedés előtt egy nappal, egy bécsi lövöldözésben négyen, a Nizzában egy héttel korábban elkövetett késes támadásban hárman haltak meg, és októberben Párizsban egy tanár vesztette életét egy késes merényletben. A mindenkori nagy-britanniai terrorkészültségi szintet a hírszerzési és elhárítási szolgálatok, valamint a Scotland Yard terrorellenes ügyosztályának vezetői alkotta Egyesített Terrorizmuselemző Központ (Joint Terrorism Analysis Centre, JTAC) határozza meg a kormánytól független döntéssel.

A JTAC a brit elhárítás (MI5) szervezeti keretein belül működik. Az ötfokozatú brit terrorellenes készenléti rendszerben a legmagasabb szint a “kritikus”, amelyet akkor léptetnek életbe, ha a hatóságok információi szerint nagyon nagy a veszélye egy azonnali vagy rövid időn belüli terrortámadás elkövetésének. A gyakorlatban ezt a készültségi szintet közvetlenül súlyos terrortámadások után is többször életbe léptették, arra az időre, amíg a hatóságok vizsgálták, hogy nem fenyeget-e azonnali újabb terrormerénylet.

Erre legutóbb 2017-ben volt példa, kétszer is: először a 2017 májusában elkövetett manchesteri öngyilkos merénylet után, amelynek 22 halálos áldozata volt, majd 2017 szeptemberének közepén, miután egy londoni metrószerelvényen pokolgépszerű szerkezet lépett működésbe. A szerkezet nem robbant fel, csak nagy erővel lángra kapott, de így is harminc utas megsérült.

A hétfőtől érvényes jelentős terrorkészültségi szint alatt két fokozat van még, a mérsékelt, illetve az alacsony.

The post Enyhítették a terrorellenes készültséget Nagy-Britanniában appeared first on .

Az Ingeborg Zerbes büntetőjogász által vezetett bizottság több hónapos vizsgálat után megállapította, hogy mind a tettes előzetes kockázatértékelésében, mind az adatfeldolgozásban és a különböző hivatali szervek közötti információáramlásban mulasztások történtek.

A bizottsági jelentés kimondja továbbá, hogy a hatáskörök elosztását a belügyminisztériumon belül működő Alkotmányvédelmi és Terrorizmusellenes Szövetségi Hivatal (BVT), valamint a kapcsolódó tartományi hatóságok között átgondolt és világos keretek között kell megállapítani. “A BVT többször meghirdetett szerkezeti átalakítását késlekedés nélkül és átlátható módon kell megvalósítani, a tervezett reformot gyorsan és gördülékenyen kell lezárni.” – áll a jelentésben.

Karl Nehammer belügyminiszter a jelentésről szólva elmondta, köszöni a gyors, következetes és pontos munkát, valamint hangsúlyozta, hogy neki mindig is fontos volt, hogy a merényletet megelőző folyamatokat mielőbb átvilágítsák, és tisztázzák a hibákat, hiányosságokat. “Az alkotmányvédelmet gyorsan és teljesen új alapokra kell helyezni, minden erőnkkel ezen dolgozunk, a munka a jogi részletek végső formába öntésénél tart” – mondta a tárcavezető.

Kifejtette: külön kell választani a rendőrséget és a hírszerzést, gondoskodni kell az információk áramlásának biztosításáról és biztonságáról az illetékes hatóságok között, és egységesíteni szükséges a meglévő adatbázisok rendszerét. Vitán felül áll, hogy az új alkotmányvédelemnek a parlament erős ellenőrzése mellett kell majd működnie – tette hozzá a miniszter. Szólt arról is, hogy az elkövetkező öt évben megduplázzák az alkotmányvédelemhez tartozó személyi állományt, és az újonnan beálló munkatársakat szigorú kritériumok alapján választják majd ki. “A BVT repedéseket kapott, most új és erős falat kell építeni a köztársaság számára” – jelentette ki a belügyminiszter.

Az észak-macedóniai albán családból származó osztrák Kujtim Fejzulai november 2-án négy embert megölt és huszonhármat megsebesített Bécs belvárosában. A férfit a rendőrök lelőtték, a helyszínen életét vesztette. A merénylő robbanóöv-utánzattal, lőfegyverrel és késsel volt felszerelkezve. A támadást az Iszlám Állam nevű terrorszervezet vállalta magára. A támadó büntetett előéletű volt, azért került börtönbe – ahonnan idő előtt szabadult -, mert Szíriába akart utazni, hogy csatlakozzon az Iszlám Államhoz.

The post A bécsi hatóságok sem tökéletesek appeared first on .

Egy moszkvai kerületi bíróság szerdán távollétében elrendelte a gyanúsított letartóztatását két hónapra. Korábban Volkovot azzal gyanúsították meg, hogy fiatalkorúakat mozgósított a közösségi médián keresztül a nem engedélyezett tüntetésekre, amire hivatkozva január végén belföldi körözést adtak ki ellene.

Volkov külföldön, sajtóértesülések szerint Németországban él. Kulcsszerepe volt a Navalnij mellett január 23-án és 31-én megtartott, többtucatnyi városra kiterjedő szimpátiatüntetések megszervezésében. Az aktivista, miután Navalnij egy korábbi perben kiszabott felfüggesztett szabadságvesztését letöltendőre változtatták, és a rendőrség ismét keményen lépett fel a tüntetőkkel szemben, tavaszig lefújta az utcai megmozdulásokat.

Kedden viszont a Telegram-csatornáján váratlanul arra buzdította az elítélt politikus támogatóit, hogy Bálint-napkor este vonuljanak ki házaik udvarába, és odakint negyedórán át világítsanak feltartott mobiltelefonjuk lámpájával. Marija Zaharova külügyi szóvivő az újabb akció meghirdetését összefüggésbe hozta azzal, hogy Volkov és a Navalnij-mozgalom egy másik, Londonban élő vezetője, Vlagyimir Asurkov hétfőn részt vett egy, a brüsszeli lengyel EU-képviselet által szervezett, “lényegében NATO-országok” részvételével tartott videokonferencián.

Zaharova szerint “morális és etikai szempontból hazaárulásnak” minősíthető, hogy Navalnij hívei, akiket “a NATO-befolyás ügynökeinek” minősített, európai és amerikai szankciókat sürgetnek Oroszország ellen, mert a NATO-dokumentumok szerint Moszkva ellenségnek minősül. Rámutatott, hogy a nyugati országok számára Navalnij támogatása egyúttal lehetőséget jelent Oroszország feltartóztatására.

A szóvivő szerdán az Eho Moszkvi ellenzéki hangvételű rádiónak azt mondta, hogy a 14-re tervezett akció módszertani szempontból emlékeztet azokra a flashmobokra, amelyet szerinte az Egyesült Államok, valamint a NATO és az Európai Unió korábban más országokban, például Grúziában megszervezett. Volkov – saját elmondása szerint – a hétfői megbeszélésen társával együtt a Kreml-párti oligarchák ellen sürgetett szankciókat.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerdán értetlenségének adott hangot amiatt, hogy miért és konkrétan miben is támogatja az európai diplomácia a csalás címén elítélt Navalnijt. Peszkov azt mondta, hogy Josep Borrell, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének múlt heti tárgyalásai sokkal tartalmasabbak voltak, mint pusztán az elítélt ellenzéki ügye. Megismételte, hogy Moszkva a felgyülemlett problémák ellenére kész a párbeszédre az unióval.

Szergej Lavrov orosz külügyiminiszter szerdán Moszkvában az életüket vesztett diplomaták emléktábláját megkoszorúzva azt hangoztatta, hogy több nyugati állam olyan tereppé kívánja átalakítani Oroszországot, amelyen kényelmesen tudja előmozdítani saját biztonsági, gazdasági és politikai érdekeit. Meglátása szerint ezek a kísérletek napról napra erőszakosabbá válnak, és az orosz diplomáciának képesnek kell lennie arra, hogy ellenálljon nekik.

Az Interfax orosz hírügynökség kedden arról adott hírt, hogy Navalnij felesége, Julija Navalnaja repülőgéppel elhagyta Oroszországot, és Németországba utazott.

The post Nemzetközi körözést adtak ki az oroszországi tüntetések szervezője ellen appeared first on .

A közlemény szerint ezt az ajánlatot Vladiszlav Kriklij, az infrastrukturális tárca vezetője tette, amikor Brüsszelben tárgyalt Patrick Turner NATO-főtitkárhelyettessel.

A közlemény szerint Ukrajna támogatást remél a NATO-tól a légtér megfigyelésében az ukrán-orosz határ mentén, és ennek keretében javasolja a szövetségnek légi műveletei számára az ügynevezett Szimferopoli Repülési Információs Régió használatát, amely a tárca megfogalmazása szerint magában foglalja Ukrajna szuverén területét, továbbá a fekete-tengeri nyílt vizeket, ahol “a légi forgalmi szolgáltatásokért a nemzetközi szerződések Ukrajnát ruházzák fel felelősséggel”.

A javaslat értelmében az említett légtér használható a NATO légi műveleteihez, valamint csapatok, felszerelések és rakományok szállítására.

Az Ukrajinszka Pravda a hírrel kapcsolatosan emlékeztetett arra, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nemrég kijelentette: egy fontos kérdése van Joe Biden nemrég beiktatott amerikai elnökhöz, mégpedig az, miért nem tagja még Ukrajna a NATO-nak? Jens Stoltenberg NATO-főtitkár pedig kedden – Zelenszkijnek válaszolva a Denisz Smihal ukrán miniszterelnökkel Brüsszelben tartott közös sajtótájékoztatójukon – kijelentette, hogy Ukrajnának azokra a reformokra kell összpontosítania, amelyek közelebb viszik a NATO-csatlakozáshoz. Hozzátette, hogy nem tud konkrét időpontot megnevezni Ukrajna belépésére, de biztosított afelől, hogy a szövetség változatlanul támogatja Ukrajna euroatlanti törekvéseit, beleértve NATO-csatlakozását.

Oroszország 2014-ben önkényesen elcsatolta Ukrajnától a Krím félszigetet, amit az ENSZ tagállamainak zöme – beleértve az EU- és a NATO-tagországokat – nem ismer el legitimnek. A félsziget elcsatolása előtt Oroszország katonai bázist bérelt Szevasztopolban Ukrajnától, ahol a megállapodás értelmében legfeljebb húszezer katonát állomásoztathatott. Ukrán védelmi forrásokból származó legutóbbi információk szerint a Krímben állomásozó orosz katonák száma jelenleg meghaladja a 32 ezret.

The post Ukrajna felajánlotta a Krím fölötti légtér használatát a NATO-nak saját műveleteire appeared first on .

A cikk szerint a kiugró növekedés – amely az eddigi statisztikák között a második legnagyobb – egyrészt a január 6-i capitoliumi ostromnak, másrészt az új adminisztráció által beígért szigorúbb fegyvertartási szabályoknak köszönhető. Egy 27 éves – neve elhallgatását kérő – floridai lakos a lapnak elmondta, hogy nemrégiben egy sportboltba látogatott el azzal a szándékkal, hogy 9 milliméteres lőszert vegyen. Az eladó kinevette, mondván, hogy nincs lőszere, és lőfegyverből is mindössze hat darab maradt készleten.

Az adatok szerint a lőfegyverek és lőszerek értékesítése ugyanakkor hónapok óta növekszik. A vásárlási hullám a 2020-ban rögzített rekord ütemnek felel meg, amikor közel 23 millió lőfegyvert adtak el, ami 64 százalékos emelkedést jelentett az előző évhez képest. A lőfegyverek vásárlása 2020. márciusában 2,1 milliós rekordszintre emelkedett, majd a nyári országos tüntetések során még a korábbinál is több fegyvert adtak el: júniusban 2,8 milliót, júliusban pedig 2,5 milliót.

Az amerikai sportlövészek országos alapítványának igazgatója ismertette a lappal a tavalyi felmérésüket, amely szerint a 2020-ban vásárolt fegyverek nagyjából negyven százalékát olyanok vették meg, akik korábban nem rendelkeztek fegyverrel. Mark Oliva hozzátette: a vásárlók negyven százaléka nő volt és a demográfiai csoportok szerint a fekete-amerikaiak vették a legtöbb lőfegyvert.

A Nyugat-Michigani Egyetem ügyvédi karának egyik oktatója, a fegyvertartás és fegyverhasználat jogi szakértője a lapnak azt mondta: ma már előfordul, hogy az új fegyvertulajdonosok befektetésként vásárolnak lőfegyvereket, mintha nemesfémet vennének. Steven Dulan szerint a vásárlók egy része nem bízik a hatóságokban. “Azok az emberek, akik korábban azt mondták, hogy soha nem lesznek fegyvertulajdonosok, bíztak a rendőrségben, hogy megvédi őket, de ez a téveszme mostanra eloszlott” – mondta a szakember.

A The Washington Post állítása szerint korábban is megfigyelhető volt az a tendencia, hogy megugrik a fegyvereladások száma, amikor egy demokrata elnök “átveszi” a Fehér Házat.

The post Több mint kétmillió fegyvert adtak el januárban az Egyesült Államokban appeared first on .

A két fél a minisztérium közlése szerint kilenc alkalommal tárgyalt egymással január 24. óta, mire egyezségre tudtak jutni a csapatok “szakaszos és szervezett” visszahívásáról. Újdelhi még nem erősítette meg a bejelentést.

India és Kína nagy számban állomásoztat katonai erőt a két országnak a Himaláján húzódó határa mentén, tavaly június 15-én pedig a két ország határőrsége között súlyos összetűzés tört ki, amely során húsz indiai katona vesztette életét. Mindkét fél a másikat tette felelőssé a Galván folyó magasan fekvő völgyében fagypont alatti hőmérsékleti viszonyok közepette kirobbant harcokért. A felek magas rangú képviselői az incidenst követően tárgyalóasztalhoz ültek, hogy békés úton zárják le a konfliktust, és már akkor megállapodtak, hogy kivonják a csapataikat a térségből, ám erre azóta sem került sor.

Az érintett terület India északnyugati részén, a Kasmírhoz tartozó Ladakban fekszik. Ezen a vidéken a két ország határvitája India és Pakisztán függetlenné válásáig, 1947-ig nyúlik vissza. A határvitából kialakult 1962-es kínai-indiai háború óta 2020 nyarán vált a legfeszültebbé a helyzet a két ország csapatai között. A kínai ellenőrzés alatt álló Akszai Csin nevű területről indiai részre átfolyó Galván folyó völgyébe május elején kínai katonák érkeztek, amire válaszul India is több ezer fegyverest mozgósított. A kínai csapatok többszöri felszólítás után sem távoztak, a kínai és indiai egyenruhások pedig többször összeverekedtek, kővel dobálták egymást.

A kasmíri térséghez tartozó Ladakban Kína csaknem Magyarországnyi, kilencvenezer négyzetkilométeres területet követel magának, India viszont azt állítja, hogy a kínai fennhatóság alatt álló Akszai Csin-fennsík 38 ezer négyzetkilométere Ladak természetes része, amelynek ezért Indiához kell tartoznia.

The post Megkezdődött a csapatok szétválasztása a kínai-indiai határnál appeared first on .

Jang pekingi idő szerint kedden reggel videolinken keresztül intézett beszédet a New York-i Amerikai-Kínai Kapcsolatok Nemzeti Bizottságához. Kína vezető külügyi tisztségviselője a beszédében hangsúlyozta: a két ország feladata, hogy kapcsolataikat a fejlődés kiszámítható és előremutató pályájára állítsák vissza. Elmondta: Kína kész együtt dolgozni az Egyesült Államokkal azon, hogy a kapcsolatokat konfliktus- és konfrontációmentes, kölcsönös tiszteleten alapuló, és a mindkét fél számára előnyös együttműködés irányába fejlesszék tovább.

Aláhúzta: Kína fejlődését semmi sem tarthatja vissza, mindazonáltal az ország nyitott az amerikai üzleti befektetések felé. Jang reményét fejezte ki, hogy az Egyesült Államok felül tud emelkedni a “nulla-összegű játszmaként” működő, nagyhatalmi rivalizáláson. Kínának egyáltalán nem áll szándékában megkérdőjelezni, vagy elfoglalni az Egyesült Államok a világban betöltött szerepét – tette hozzá.

Az amerikai-kínai kapcsolatoknak Peking által egyik sarokköveként kezelt feltételét említve Jang hangsúlyozta: az Egyesült Államoknak szigorúan tartania kell magát az egy Kína elvéhez, és fel kell hagynia a Kína szuverenitását és területi egységét érintő beavatkozással. Utalva olyan kényes kérdésekre, mint Tajvan, Hongkong, vagy a Dél-kínai-tenger ügye, Kína vezető diplomatája arra figyelmeztetett: Kína “határvonalainak” megsértése az amerikai-kínai kapcsolatok, valamint az amerikai érdekek aláásását jelenti. Emlékeztetett: Kína soha nem avatkozik az Egyesült Államok belügyeibe, példaként említette az amerikai elnökválasztást.

Kína már a korábbiakban üdvözölte, hogy Biden visszavonta Donald Trump korábbi amerikai elnök rendeletét arról, hogy az Egyesült Államok kilép az Egészségügyi Világszervezetből (WHO). Jang pedig kedden úgy fogalmazott: Peking készen áll, hogy egyeztessen Washingtonnal a globális közegészségügyi rendszer fejlesztéséről. A Trump kormányzat által bevezetett, kínai vállalatokat sújtó szankciókra utalva a kínai diplomata elmondta: a nemzetbiztonság fogalmával nem lenne szabad visszaélni a kereskedelemben.

Donald Trump elnöksége alatt az amerikai-kínai kapcsolatok egyre feszültebbé váltak egyebek mellett a kétoldalú kereskedelmet, a koronavírus-járvány kezelését, Hongkong autonómiáját, Tajvan státusát, valamint emberi jogi kérdéseket illető szóváltások és intézkedések okán.

Bár megfigyelők a feszültségek bizonyos mértékű enyhülését várják az elnökváltást követően, a Biden vezette kormányzat egyes kérdésekben egyelőre nem változtatott jelentősen Washington álláspontján. Antony Blinken amerikai külügyminiszter például hétfőn az NBC amerikai hírtelevíziónak adott interjújában élesen kritizálta Kína Hongkongban alkalmazott intézkedéseit, továbbá az átláthatóság hiányával vádolta Pekinget a koronavírus-járványt illetően.

The post Peking nem kertel: együttműködésre szólította fel Washingtont appeared first on .

Azt írták, a vizsgálatot az ombudsman a sajtóban megjelent információk és országgyűlési képviselői jelzések alapján indította. Tudatták azt is, hogy az eljárás keretében az alapvető jogok biztosának munkatársai február 4-én előre be nem jelentett helyszíni vizsgálatot tartottak a gyermekotthonban, ennek során több gondozott gyermekkel és dolgozóval készítettek interjút, illetve az intézményben tapasztalt körülményekről jegyzőkönyvet vettek fel.

A helyszíni vizsgálat tapasztalatairól, a gyermekotthon működését érintő megállapításokról, az ott élő gyermekek alapjogainak érvényesüléséről az alapvető jogok biztosa a hivatalból indított eljárás lezárásakor jelentésben ad tájékoztatást – közölték.

Szél Bernadett országgyűlési képviselő augusztus végén tudatta, hogy az ombudsmanhoz fordul a kalocsai gyermekotthon ügyében. A politikus akkor közleményében azt írta, súlyos bántalmazásokról számoltak be a kalocsai gyermekotthon lakói oknyomozó újságíróknak. Hozzátette: a felmerült vádakkal kapcsolatban első körben az Emberi Erőforrások Minisztériuma és az ombudsman léphet, a minisztériumnak belső vizsgálatot kell indítania, az ombudsman pedig hivatalból jogosult vizsgálatot indítani, ezért az illetékes tárcához és az ombudsmanhoz fordul.

The post Vizsgálatot indított az ombudsman a kalocsai gyermekotthonban appeared first on .

Közölte, a cégnek jelenleg 321 alkalmazottja van, és reményeik szerint a 283 elbocsátandó munkavállaló száma csökkeni fog, ugyanis 12 dolgozónak már egyéb új munkaszerződéses jogviszonyt ajánlott fel a cég. Kiss szerint a folyamat bármikor megállítható, csak egy jelzés kell a Belügyminisztériumtól, hogy él a fővárosi önkormányzat felajánlásával, és átveszi a Főkétüszt. Így jogfolytonos maradna a munkavállalók foglalkoztatása – mondta, hozzátéve: bíznak abban, hogy az állam az elbocsátandó emberek jelentős részét átveszi a kéményseprési feladatok ellátására.

Kiss közölte: a főváros döntött arról, hogy létrehozzák a “munkába elhelyezés” bizottságot, amelybe meghívják a szinte folyamatosan új munkavállalókat kereső cégeik képviselőit.

Tüttő Kata városüzemeltetésért felelős főpolgármester-helyettes elmondta: május elsején kerül át a fővárosi lakossági kéményseprés a katasztrófavédelemhez. A Főkétüsz nem szűnik meg, tovább működik az új budapesti közszolgáltató társaság részeként, de szűkített feladatkörrel.

Emlékeztetett, a kéményseprés államosításáról szóló döntést 2015-ben hozta meg a kormány, és 2016 júliusa óta az ország nagy részében a katasztrófavédelem látja el a lakossági kéményseprési feladatokat. Az önkormányzatoknak volt lehetőségük arra, hogy a közszolgáltatási szerződéseiket a cégeikkel legkésőbb 2024-ig fenntartsák, és ezzel élt is a fővárosi önkormányzat.

A fővárosi kéményseprési feladatok évi kétmilliárd forintba kerülnek, ebből 400 millió az állami finanszírozás, a fennmaradó részt a fővárosi önkormányzat viselte – mondta Tüttő. Közölte, az elmúlt egy év “jelentősen rossz hatással volt” a főváros adóbevételeire, ezért a fővárosi önkormányzat tavaly kezdeményezte a Belügyminisztériumnál, hogy 2,5 évvel korábban kerüljön át a katasztrófavédelemhez a lakossági kéményseprés. Javasolták a tárcának, hogy a feladattal együtt a Főkétüszt is vegye át térítésmentesen, de ettől elzárkóztak – mondta.

Kovács Balázs, a cég ügyvezető igazgatója elmondta, május elsejétől a Főkétüsz folytatja majd országosan, gazdálkodó szervezeteknek végzett piaci szolgáltatását. Közölte azt is, hogy a csoportos létszámleépítéssel érintett dolgozók átlagéletkora 44 év.

The post Csoportos létszámleépítés a kéményseprőknél appeared first on .

Ezt hétfőn jelentették be, amikor 120 katona, valamint három nő és három gyerek maradványait ünnepélyes szertartás keretében nyolc közös koporsóba helyezték el, a moszkvai francia nagykövetség és a Francia-orosz Történelmi Kezdeményezések Alapítványa képviselőinek jelenlétében Vjazmában.

A Napóleon 1812-es visszavonulásakor elesettek holttestét 2019-ben exhumálták és azonosították. Az akkori ásatások során találták meg a francia császár kedvenc tábornokának, Charles-Étienne Gudinnek a földi maradványait is. A mintegy egy évtizeddel ezelőtt, egy építkezésen felfedezett maradványokról először azt feltételezték, hogy második világháborús halottak, de az orosz tudományos akadémia vizsgálata megállapította, hogy a 30-39 éves férfiak, akiknek holttestét Vjazmánál megtalálták, sokkal korábban, a napóleoni hadjárat idején vesztették életüket.

Az épen maradt egyenruhagombok alapján bebizonyosodott, hogy a több mint hatvan, itt elesett francia katona többsége a 30. és az 50. sorezredben és a 24. könnyűgyalogsági ezredben szolgált. A maradványokat az elhantolásig az 1536-ban alapított és a Napóleon Nagy Hadserege által kifosztott vjazmai Keresztelő Szent János kolostor templomában fogják őrizni.

The post Közös sírba temetik a Napóleon hadjáratában elesett orosz és francia katonákat appeared first on .

A Fővárosi Törvényszék közleményben tudatta, hogy a PKKB előkészítő ülést tartott “abban a büntetőügyben, amelyben egy volt ügyész hivatali visszaélés bűntette miatt áll bíróság előtt”. A volt ügyészt azzal vádolják, hogy egy korábbi nyomozás alatt egy érintett védelme érdekében visszatartott olyan iratokat, amelyek bizonyítékul szolgálhattak volna az eljárásban. A vádlott az ügyészség szerint ezzel megszegte a hivatására vonatkozó szabályokat.

A szerdai előkészítő ülésen a vádlott nem ismerte be bűnösségét és nem mondott le tárgyaláshoz való jogáról, így miután a vád és a védelem képviselői előadták bizonyítási indítványaikat, a PKKB tárgyalásra utalta az ügyet. Márciusban bizonyítással, a vádlott kihallgatásával és lehallgatások felvételeinek lejátszásával folytatódik a büntetőper a PKKB-n – derül ki a törvényszék közleményében.

Az eljárás a Nemzeti Védelmi Szolgálat feljelentésére indult, a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) 2018 áprilisában gyanúsította meg Ihász Sándort. A gyanú szerint Ihász Sándor 2017 októberében – amikor fellebbviteli főügyész volt – hivatalában átvette a Fenyő-gyilkossággal kapcsolatos beszélgetésekről készült hangfelvételek leiratát ismerősétől, Gyárfás Tamástól. A médiavállalkozó-sportvezető – akit később a gyilkosság ügyében felbujtással vádolta meg az ügyészség – azért fordult a főügyészhez, hogy tanácsot kérjen tőle.

A KNYF szerint a főügyésznek fel kellett ismernie, hogy a hanganyag leiratában foglaltak olyan új bizonyítékok, amelyek jelentősen hozzájárulhatnak a Fenyő-gyilkosság felbujtójának azonosításához, felelősségre vonásához. Ennek ellenére Ihász Sándor – a vád szerint ügyészi kötelességét megszegve – nem adta át a bizonyítékokat a nyomozóhatóságnak, hanem hivatali helyiségében tárolta. A KNYF 2020 márciusában emelt vádat a tisztségéből időközben felmentett fellebbviteli főügyész ellen hivatali visszaélés miatt.

Ihász mindvégig tagadta bűnösségét.

Fenyő János médiavállalkozót 1998-ban ölte meg Budapesten Jozef Rohác, aki emiatt jogerős szabadságvesztését tölti. Az ügyészség a gyilkosság miatt felbújtóként vádolta meg Gyárfás Tamást azzal, hogy Fenyő Jánossal fennálló üzleti, elszámolási viták miatt megbízta az azóta más ügyekben jogerősen elítélt Portik Tamást és Tasnádi Pétert Fenyő János megölésével. A vád szerint Portik Tamás megszervezte a gyilkosságot, felbérelte a feladatra Jozef Rohácot. Abban az eljárásban Gyárfás Tamás és Portik Tamás is tagadja bűnösségét.

The post Fenyő-gyilkosság: tagadta bűnösségét a hivatali visszaéléssel vádolt egykori fővárosi főügyész appeared first on .

Keresztes Imre közleményében azt írta: a rendőrök egy tyúklopásról szóló bejelentés kivizsgálása miatt jelentek meg egy Hajdú-Bihar megyei ingatlannál, ahol a 30 éves, ittas férfi kiabálva több alkalommal bántalmazással, megöléssel fenyegette őket, kifogásolva az intézkedést. A rendőrök többször felszólították a vádlottat, hogy fejezze be agresszív magatartását, ő azonban mindkét kezét ütésre emelve a rendőrök irányába indult, tovább fenyegetőzve.

Ekkor az egyik rendőr a szolgálati kutyát vetette be a vádlottal szemben, aki – miután a kutya meglökte – ütésre emelt kézzel ismét a rendőr felé indult. A rendőrök végül testi kényszert alkalmazva megbilincselték férfit. Az ügyészség a Berettyóújfalui Járásbíróságon emeltek vádat a letartóztatásban levő férfivel szemben.

A férfi testvérét és apját ugyancsak azzal gyanúsítják, hogy rendőrökre támadtak múlt szombaton. A rendőrök megpróbáltak felkutatni egy bűncselekménnyel kapcsolatba hozható Hajdú-Bihar megyei férfit. Mielőtt azonban az ingatlan bejáratához érkeztek volna, egy ittas férfi a közeledő rendőröket több alkalommal kiabálva megöléssel fenyegette, miközben egy mintegy 120 centiméter nyélhosszúságú kapát tartott a kezében.

A rendőrök többször felszólították a férfit, hogy tegye le a szerszámot és ne akadályozza az intézkedést, ám a férfihez csatlakozott a szintén ittas fia, akinél egy húsz centiméter pengehosszúságú kés volt.

A két férfi – továbbra is fenyegetőzve – megindult a rendőrök felé. A rendőrök figyelmeztették őket, hogy ha nem hagynak fel a magatartásukkal, lőfegyvert fognak használni velük szemben. A két férfi ennek ellenére még egy ideig támadóan közeledett a folyamatosan hátráló rendőrök felé. Végül többszöri, ismételt felszólítás után vetették csak alá magukat az intézkedésnek.

Az apa és fia tagadta a bűncselekmény elkövetését és a gyanúsítás közlése ellen mindketten panaszt jelentett be. A regionális nyomozó ügyészség mindkét férfi őrizetét elrendelte és indítványozta letartóztatásukat a Debreceni Járásbíróságon.

The post Vádat emeltek egy rendőrökre támadó férfi ellen appeared first on .