Biztonságpiac

“Ennek a gyakorlatnak az a célja, hogy a karbantartó személyzetet megtanítsa arra, hogy munkájuk minden egyes része fontos” – közölte a JR West vasúttársaság szóvivője az AFP francia hírügynökséggel. Az illetékes hozzátette, hogy a vállalatnak nem áll szándékában változtatni a gyakorlaton.

A vasúttársaság mintegy 190 karbantartója vett már részt a gyakorlaton, amelyet 2016-ban vezettek be azután, hogy előző évben a szuperexpressz egy külső borítója menet közben lerepült a szerelvényről. A vasúti pálya menti tartózkodással azt akarják érzékeltetni a karbantartókkal, hogy milyen gyorsan halad a sinkanzen, és ezért milyen komolyan kell venni a munkájukat.

A helyi sajtó szerint a gyakorlat nem nyerte el számos alkalmazott tetszését. “Ez egy borzalmas tapasztalat” – idézte egyiküket a Tokyo Shimbun napilap. A Mainichi napilap által idézett karbantartó szerint a gyakorlat nem más mint “nyilvános közostorozás”.

A naponta több százezer utast szállító, 1964 óta működő sinkanszen híres a menetidő pontos betartásáról és biztonságosságáról. Működésének több mint ötven éve alatt egyetlen súlyos baleset sem történt vonalain.

Dmitrij Peszkov emlékeztetett arra, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök többször is kijelentette: a barátságtalan intézkedésekre az orosz érdekeknek legjobban megfelelő módon fog válaszolni.

Anton Sziluanov pénzügyminiszter szintén Kemerovóban közölte, hogy Moszkva intézkedések sorát készítette elő arra az esetre, ha az amerikai szankciók kiterjednének az Oroszország által a piacon újonnan értékesítendő állampapírokra is. A tárcavezető ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy ez nem fog megtörténni.

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő a tárca honlapján hétfőn megjelent állásfoglalásában azt írta, hogy az újabb gazdasági büntetőintézkedések még jobban megnehezítik az orosz-amerikai párbeszédet, és nem fogják Moszkvát rákényszeríteni irányvonalának megváltoztatására. A diplomata szerint a szankciók a fegyverzetkorlátozás és a tömegpusztító eszközök meggátlását – egyebek között a vegyi fegyverek betiltását – szolgáló nemzetközi struktúra szétzilálására irányulnak.

Zaharova hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államoktól eltérően Oroszország hű marad nemzetközi kötelezettségeihez, és teljes mértékben, nemzetközi ellenőrzés mellett megsemmisítette vegyifegyver-készleteit.

A hétfőn életbe lépett amerikai szankciók előzménye, hogy Szergej Szkripal Nagy-Britanniában élő volt orosz-brit kettős ügynök és lánya március 4-én súlyos mérgezéssel került kórházba az angliai Salisburyben. London a merénylettel az orosz vezetést gyanúsította meg, amit Moszkva visszautasított. A vádak és viszontvádak nyomán a két ország kölcsönösen kiutasított 23 diplomatát.

Hasonló kölcsönös retorziók történtek Oroszország és más, Nagy-Britanniával szövetséges és vele szolidáris államok között is.

Június 30-án Salisbury közelében, Amesburyben eszméletlenül találtak rá egy 44 éves brit nőre és egy 45 éves férfira. A Scotland Yard közölte, hogy őket is Novicsok típusú katonai idegméreg-hatóanyaggal mérgezték meg, mint az első két áldozatot. Szkripalék hosszas kezelés után távoztak a kórházból, de az amesburyi mérgezés egyik áldozata, Dawn Sturgess július 9-én elhunyt.

A Szkripal-ügyre hivatkozva hétfőn bevezetett – eredetileg szeptember 22-re meghirdetett – amerikai szankciók egyebek között megtiltják a kettős rendeltetésű elektronika, valamint az amerikai nemzetbiztonság szempontjából “érzékeny” eszközök és olajipari berendezések oroszországi szállítását. Ezen termékek korábban is minden konkrét esetben exportengedély-kötelesek voltak. Tilossá vált továbbá az orosz katonai programok amerikai finanszírozása, a műszaki segítségnyújtás, az állami hitelnyújtás és pénzügyi támogatás.

A büntetőintézkedések nem érintik a humanitárius segítségnyújtást, valamint a kétoldalú együttműködést az űrkutatás és a repülőgépgyártás területén.

Az amerikai külügyminisztérium kilátásba helyezte, hogy 90 nappal később újabb szankciók következnek majd, ha Moszkva nem ad biztosítékot arra, hogy többé nem alkalmaz vegyi fegyvert, és nem teszi lehetővé, hogy vegyi üzemeiben ENSZ-ellenőrzést tartsanak. Ezek közé tartozik majd egyebek között a csaknem teljes kereskedelmi embargó, az Aeroflot orosz légitársaság amerikai leszállóengedélyének megvonása és a kétoldalú diplomáciai kapcsolatok alacsonyabb szintre történő lefokozása.

A romániai korrupcióellenes harc túlkapásaira figyelmeztetett egy Klaus Iohannis román elnöknek, valamint Viorica Dancila kormányfőnek és a parlament két háza elnökeinek is elküldött levélben Rudolph Giuliani, Donald Trump jogászcsapatának a vezetője. A levelet a Mediafax hírügynökség hozta nyilvánosságra.

Levelében Giuliani a romániai jogállamiság állapota miatti aggodalmának adott hangot. Úgy vélte: Románia jelentős lépéseket tett a Ceausescu-diktatúra bukása után a törvények betartatása és a jogállamiság felé. Ezeket a lépéseket azonban “aláaknázták a Laura Codruta Kövesi által vezetett romániai korrupcióellenes ügyészség (DNA) túlkapásai”.

A túlkapások közé sorolta a bírák, az ügyvédek és a tanúk megfélemlítését, az alkotmányellenes telefonlehallgatásokat, a kierőszakolt tanúvallomásokat és a nem korrekt bírósági eljárásokat. Közölte: sajnálattal értesült az utóbbi hónapokban azokról a titkos szerződésekről, amelyeket a román legfelsőbb bíróság, a főügyészség és a Legfelsőbb Bírói Tanács kötött a Román Hírszerző Szolgálattal (SRI).

“Értem és elismerem a korrupcióellenes harc fontosságát. Ebben a vonatkozásban arra biztatom Romániát, hogy erősítse meg a korrupció tisztességes átlátható és törvényes kivizsgálására és elítélésére tett kötelezettségvállalását. Ugyanakkor amnesztiában kellene részesíteni mindazokat, akiket a DNA-nak a titkos megállapodások alkalmazásakor elkövetett túlkapásai során helyeztek vád alá és ítéltek el” – áll a levélben.

Giuliani ugyanakkor azt javasolta a román kormánynak, hogy hozzon létre egy jogászokból és szakértőkből álló független nemzetközi bizottságot a titkos megállapodások megszületésének, és az igazságszolgáltatásra mért hatásainak a kivizsgálására. A bizottság javaslatokat tehetne a romániai törvények alkalmazásának a megerősítésére, és a büntető törvénykönyv reformjára, hogy elkerülhetők legyenek a hasonló túlkapások.

Trump jogászcsapatának a vezetője szerint a román kormánynak meg kellene győződnie arról, hogy a DNA és a SRI nem félemlíti meg a bírákat. Giuliani olyan felelős szakmai részlegek létrehozását is javasolta a legfőbb ügyészségen, a DNA-nál, a SRI-nél és más intézményeknél, amelyek meghatározzák a viselkedési és felelősségi normákat, illetve kivizsgálják az intézmények ellen emelt panaszokat.

“Romániának tisztáznia kell, hogy továbbra is elkötelezett a korrekt, átlátható és a törvényeket tiszteletben tartó bíráskodás mellett. Ez szükségessé teszi a DNA és a SRI által elkövetett számos visszaélés orvoslását, és kegyelem részesítését a gyanús vádemelések és ítéletek esetében. A törvények betartásának ilyenszerű vállalása egyúttal meghozná a beruházók kedvét is arra, hogy hozzájáruljanak Románia fejlesztéséhez” – zárul Giuliani levele.

A levél a román nagykövetek éves értekezlete napján került nyilvánosságra. A bukaresti eseményen előadást tartó Calin Popoescu Tariceanu, a szenátus elnöke úgy vélte: egyes romániai politikai csoportosulások ténykedésének következtében Románia brandjévé vált a korrupt országként való meghatározás.

Tudorel Toader igazságügy-miniszter szerint a levél ugyanazokat a megállapításokat tartalmazza, amelyeket a román kormány korábban is hangoztatott.

George Maior, Románia washingtoni nagykövete – akit Giuliani a SRI korábbi elnökeként és a titkos megállapodások egyik aláírójaként név szerint is említ levelében – egyes lobbicsoportok megnyilvánulásaként értelmezte a levelet. Szerinte a levélnek olyan személyek megvédése a célja, akik Romániában összeütközésbe kerültek a törvénnyel.

A román Külügyminisztérium közölte hétfőn, hogy beidézte magyarázatot adni – a nagyköveti értekezleten épp Bukarestben tartózkodó – George Maior washingtoni nagykövetet. A minisztérium hozzátette: Maior előzetes jóváhagyás nélkül nyilatkozott, és véleménye nem tükrözi a külügyminisztérium álláspontját.

Korábban Hans Klemm, az Egyesült Államok bukaresti nagykövete több alkalommal is azt közölte, hogy országa határozottan támogatja a DNA éléről nemrég leváltott Codruta Kövesi nevével fémjelzett romániai korrupcióellenes harcot.

Ezt Musztafa Dzsemiljev ukrán parlament képviselő, a krími tatárok ügyeivel foglalkozó elnöki megbízott közölte az UNIAN ukrán hírügynökséggel hétfőn. Szavai szerint a listát nagyjából egy hete adták át. A krími tatárok érdekvédelmi szervezetének, a medzslisznek az ügyvivője vette fel a kapcsolatot Törökország ukrajnai nagykövetével, akit megkért a lista Ankarának való továbbítására.

Dzsemiljev a múlt héten az ukrán Szabadság Rádiónak nyilatkozva mondta el, hogy nemrég a török külügyminisztérium kérte tőle az Oroszországban bebörtönzött ukránok listáját.

A krími tatár politikus kifejtette: ennek előzménye az volt, hogy június 12-én Petro Porosenko ukrán elnök delegációja tagjaként részt vett Törökországban a transzanatóliai földgázvezeték (Tanap) eddig elkészült törökországi szakaszának megnyitásán, ahol szót váltott Erdogannal. Szavai szerint a török államfőnek elmondta, hogy jelenleg több mint hetven, politikai okból bebörtönzött ukrán állampolgárt tartanak fogva orosz börtönökben, és kérte, hogy állapodjon meg Putyinnal a szabadon engedésükről. A török államfő azt válaszolta, hogy kész lépéseket tenni, de kérte, hogy nevezzen meg legalább néhányat a foglyok közül. Ezt követően érkezett a megkeresés a török külügyminisztériumtól.

Néhány nappal a júniusi törökországi találkozó után Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter is megerősítette egy tévéinterjúban, hogy a török államfő segítséget ígért Ukrajnának az orosz börtönökben lévő ukrán politikai foglyok kiszabadításában, de részletek nem volt hajlandó elárulni.

Törökország már nyújtott korábban segítséget hasonló ügyben Ukrajnának. A medzslisz két helyettes vezetőjét, Ahmet Csijgozt és Ilma Umerovot – akiket 8, illetve 2 év börtönbüntetésre ítéltek állítólagos felforgató tevékenység szervezéséért az Oroszország által megszállt Krím félszigeten – Moszkva 2017. október 25-én kiadta Törökországnak, ahonnan két nappal később hazatértek Ukrajnába. A Habertürk tévécsatorna bírósági dokumentumokra hivatkozva akkor arról számolt be, hogy a török kormány két orosz állampolgárra cserélte ki a két krími tatár politikust – emlékeztetett az UNIAN.

Az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője nyilatkozatában hangsúlyozta, a javasolt tűzszünet akkor jelenthet előrelépést a békés rendezés felé, ha a konfliktusban résztvevő valamennyi fél, kezdve a tálibokkal, szükséges elszántságot és politikai bátorságot mutat annak tiszteletben tartásához.

Mint írta, a mindenki által tiszteletben tartott tűzszünet igazolhatja csak az afgánok béke iránti vágyát, amint az a legutóbbi tűzszünet esetében is jól látható volt. A foglyok szabadon bocsátása a tálibok részéről szintén fontos előrelépést jelentene – húzta alá Mogherini.

Az Európai Unió hisz az afgán vezetésű, feltétel nélküli béketeremtés lehetőségében és készen áll arra, hogy támogassa azokat a kezdeményezéseket, amelyek megnyithatják a békés Afganisztán felé vezető utat. Minden érdekelt félnek csatlakoznia kell a megbékélés érdekében tett erőfeszítésekhez – tette hozzá a főképviselő.

Asraf Gáni afgán elnök a kedden kezdődő iszlám áldozati ünnep, az íd al-adha alkalmából kezdeményezett fegyvernyugvást. Azt üzente a táliboknak, hogy a tűzszünet hétfőn kezdődik, és addig tart, amíg a tálibok tiszteletben tartják.

Az afgán kormány ellen harcoló tálibok elutasították Kabul tűzszüneti javaslatát.

Az országot 1996-tól a 2001-es nemzetközi beavatkozásig irányító vallási szélsőségesek kitartóan küzdenek a nemzetközi erők és a kabuli kormányzat ellen, és az ország jelentős részén komoly befolyással bírnak. A múlt héten több katonai tábort lerohantak, és általános támadást indítottak Gazni városa ellen, amely stratégiai helyen, a Kabult az ország déli részeivel összekötő autópálya mentén fekszik.

Az íd al-adha idején a muszlimok arra emlékeznek, hogy a zsidó-keresztény kultúrkörben Ábrahámként ismert Ibráhim, Isten parancsának engedelmeskedve hajlandó lett volna feláldozni saját fiát. A zsidó-keresztény hagyományokkal ellentétben azonban az iszlám vallás követői szerint nem Izsák, hanem az elsőszülött Ismáél lett volna az áldozat.

A Gilád Erdan belbiztonsági és stratégiai ügyi miniszter által hétfőn aláírt új kritériumok jelentősen kiterjesztik a fegyverviselésre jogosultak körét, elvileg több mint félmillió további izraeli civil kérheti ezek alapján a lőfegyverhez jutást.

A Háárec című újság honlapja szerint a belbiztonsági minisztériumban harmincötezer új kérelemre számítanak a jelenleg már kiadott, három évre szóló, száznegyvenöt ezer engedély mellé.

A rendelet kinyilvánított célja, hogy javítsa a terrortámadásokra adott közvetlen válaszokat, de bírálói szerint veszélyeket hordoz, mert könnyítheti a bűnözők fegyverhez jutását, az öngyilkosságokat, és a Jediót Ahronót című újság honlapján, a yneten megszólaltatott nőszervezet vezetője szerint az új szabályozás első áldozatai a családon belüli erőszaktól szenvedő nők lesznek.

A rendelet szerint ezentúl jogosultak lesznek az otthoni fegyvertartásra a harci egységektől leszerelt, és ott fegyveres kiképzésben részesített katonák, valamint a hozzájuk hasonló kiképzést kapott rendőri egységek volt dolgozói.

Ezen túlmenően őrmesteri rangtól fölfelé a tiszteknek nem kell majd leadniuk fegyverviselési engedélyeiket a tartalékos szolgálat végeztével, és a mentőknél, valamint a mentésben és a rendőrség bizonyos egységeinél dolgozó önkéntesek is jogosultak lehetnek a lőfegyver tartására.

A korábbi szabályok alapján a kérvényezéshez bizonyítani kellett a fegyver szükségességét, – általában a veszélyesnek tekintett lakóhelyet vagy munkahelyet, – és rendszeresen kiképzésen és teszteléseken kellett részt venni.

Az új rendelettel viszont azok, akik már több mint tíz éve, még a régi kritériumok alapján fegyverhez jutottak, ezentúl határozatlan időre megtarthatják engedélyüket, újabb vizsgák és tréningek nélkül.

Az Egyesült Államok hajlandó tovább mélyíteni partneri viszonyát minden olyan állammal, amely a terrorizmus ellen küzd – tette hozzá az amerikai diplomata.

A BT terrorizmusról rendezett vitájában Haley szólt arról is, hogy amerikai álláspont szerint az Iszlám Állam ideológiája a világban olyan térségekben is gyökeret vert, ahol eddig nem volt jelen. Ezzel nyilvánvalóvá lett, hogy – mint fogalmazott – “olyan ellenségről van szó, amely alkalmazkodóképes és olyan helyet keres magának, ahol nincs kormányzás”.

Az amerikai diplomata arra kérte a világszervezet tagállamait, hogy járjanak túl az Iszlám Állam dzsihadistáinak eszén, tagadják meg tőlük azokat a helyeket, ahol biztonságban érezhetnék magukat, vessenek véget azoknak a konfliktusoknak, amelyek a szélsőséges csoportok melegágyai, és hozzanak szankciókat a terrorista csoportokat pénzügyileg támogatók ellen.

“A terrorizmusnak különböző formái lesznek ugyan, de a végeredmény bizonyos” – szögezte le, hangsúlyozva, hogy az Egyesült Államok mindig is a terrorizmus elleni küzdelem vezető ereje lesz. “Mindaddig amíg le nem győzzük ezt a fenyegetést” – tette hozzá.

Vlagyimir Voronkov, az ENSZ-főtitkár terrorellenes küzdelemért felelős helyettese a BT-vitában arra mutatott rá, hogy az Iszlám Állam változatlanul komoly kihívást jelent, kivált, mert titokban működő hálózattá alakult át és a különböző térségekben hozzájuk kapcsolódó csoportok működnek. Ez megnehezíti a csoport pénzügyi hátterének feltárását is – mondta. Voronkov szerint különösen összetett fenyegetést jelent a külföldről visszatérő terroristák és családjaik új helyekre települése. Arra is figyelmeztetett, hogy az Iszlám Államot ugyan Irakban legyőzték és a terroristái Szíriában visszavonulóban vannak, de a most erőre kapó különféle terrorista csoportok harcosai újfajta, előre megjósolhatatlan és kiszámíthatatlan veszélyt jelentenek.

Michéle Coninsx, az ENSZ terrorellenes bizottsága igazgatóságának tavaly kinevezett belga vezetője az Iszlám Állam bebörtönzött terroristáinak várható szabadon bocsátásával járó veszélyekre hívta fel a figyelmet, és hangsúlyozta, hogy egyes kormányok amiatt aggódnak, hogy a szabadlábra kerülők ismét terrorcselekményeket követnek el, miközben a rácsok mögött ülve más rabokat is radikalizálhatnak.

Oroszország ENSZ-nagykövete, Vaszilij Nyebenzja a beszédében így fogalmazott: “a globális terrorizmus Bábel-tornya darabokra hullott. Mindazonáltal az Iszlám Állam sejtjei változatlanul egy nyelven beszélnek, és sikeresen egyeztetnek egymás között”. Nyebenzja szerint miután az olaj-, és gázcsempészetből eredő jövedelemforrásaikat elvágták, a terroristák újfajta pénzügyi és logisztikai támogatás után néznek, és tagjaik tőzsdéken spekulálnak, alapokat fektetnek be egy sor ország gazdasági szektoraiban. Az orosz diplomata a turizmust, a vendéglátóipart, sőt, a mezőgazdaságot is olyan ágazatként említette, mint amelyekben terrorcsoportok befektetnek.

Nyebenzja utalt arra is, hogy a szélsőséges csoportok egymás között is harcot folytatnak egyes pénzszerzési lehetőségek ellenőrzéséért. Példaként az Afganisztánból származó kábítószer piaca feletti ellenőrzést említette. Hangsúlyozta azt is, hogy a terroristák változatlanul kapnak anyagi segítséget filantróp alapítványok, vallási szervezetek és más, nem-kormányzati szervek (NGO) mögé bújt támogatóktól.

Az izraeli hadsereg azon osztálya, amely az 1967-ben elfoglalt területek civil ügyeiért felelős (COGAT), magyarázatot kért a Hani Madzslavi nevű gázai ápoló tettére a Orvosok Határok Nélkültől, akik egyelőre vizsgálják a történteket.

A segélyszervezet elismerte Madzslavi halálát, noha a gázai hatóságok erről sem nyilatkoztak, mert ehhez szükségük lenne a holttestre, amely szerintük Izrael birtokába került. Erről viszont Izrael nem kíván információt szolgáltatni.

Madzslavit egyik fegyveres palesztin frakció sem nevezte meg tagjának. A 28 éves, nős férfi a palesztin szervezetektől függetlenül járt el, és saját pénzéből vásárolta lőfegyverét – állította Oszama nevű testvére egy Facebook-bejegyzésben.

A Gázai övezetet uraló iszlamista Hamász szervezet felügyeletével március óta zajló határ menti zavargásokban öt hónap alatt mintegy 170 palesztin vesztette életét, akik megpróbáltak átkelni izraeli oldalra a határkerítésen, vagy erőszakos akciókat próbáltak elkövetni a határ túloldalán állomásozó izraeli katonákkal szemben.

A minisztérium szerint Lavrov arra szólított fel az amerikai kezdeményezésre létrejött eszmecsere során, hogy az Egyesült Államok hagyjon fel Butyina kitalált ürügy alapján való üldöztetésével, ismételten felhívta a figyelmet Jarosenko, But és más olyan oroszok helyzetére, akik az 1999-ben megkötött bűnügyi jogsegélyegyezmény ellenére kerültek amerikai börtönökbe.

“Pompeo érintette a büntetését terrortevékenységben való részvétel vádja miatt töltő Oleh Szencov ügyét, amire megkapta a megfelelő magyarázatot” – állt az orosz külügyi közleményben.

A nemzetközi témák közül a két miniszter beszélgetésében a fő figyelmet a szíriai helyzet kapta. Lavrov hangoztatta, hogy a nemzetközi kihívások és fenyegetések megkövetelik a két ország erőfeszítéseinek összehangolását, amelyet – fogalmazott – akadályoz az Oroszország és az Egyesült Államok viszonyának aláaknázására irányuló, destruktív amerikai irányvonal. A két miniszter megbeszélte a jövőbeni kétoldalú tárgyalások menetrendjét is.

Lavrov és Pomepo először július 16-án, a kétoldalú csúcson találkozott, legutóbb pedig augusztus 10-én, szintén az amerikai fél kezdeményezésére.

Butot fegyverkereskedelem, Jarosenkót pedig kokaincsempészés címén ítélték hosszú börtönbüntetésre az Egyesült Államokban, mindkettőjüket harmadik országban kerítették kézre. Butyinát be nem jegyzett, Oroszország javára végzett ügynöki tevékenységgel vádolták meg az Egyesült Államokban, valamint kémkedéssel gyanúsítják.

Szencovot azért ítélték el Oroszországban, mert a vád szerint “terrorcsoportot” hozott létre az Oroszország által Ukrajnától 2014-ben elcsatolt Krím félszigeten.

A Komárom-Esztergom Megyei Rendőr-főkapitányság tájékoztatása szerint a második világháborús lőszerről augusztus 19-én kaptak bejelentést. A tűzszerész szolgálat augusztus 23-án akarta elszállítani a gránátot, de ismeretlen személy azt eltulajdonította.

A rendőrség az élet és vagyonbiztonság megóvása érdekében kéri, aki a robbanótestet elvitte, vagy tárolási helyéről információval rendelkezik, haladéktalanul jelentkezzen a rendőrségen. Bejelentés névtelenség megőrzése mellett is tehető a 06/80-555-111-es számon, vagy a 107-es, 112-es központi segélyhívó számokon.

Az unkahúg elmondta, hogy Szkripal lánya, Julija, legutóbb július végén, nagyanyja születésnapján telefonon lépett kapcsolatba hozzátartozóival. Elmondta akkor, hogy az apja felépülőben van, de nem tud beszélni, mert a nyakán tracheostoma – sebészetileg kialakított nyílás – van, amelyen át kanült szoktak vezetni a légcsőbe légutak biztosítására.

Julija Szkripal azt állította akkor, hogy az apja három nap múlva már képes lesz telefonálni, mert a csövet el fogják távolítani. A Nagy-Britanniában élő rokonok azóta nem jelentkeztek.

Viktorija Szkripal furcsállotta, hogy Szkripalt nem látogathatták meg a rokonai a kórházban, mint Alekszandr Litvinyenkót, az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) volt alezredesét, akit 2006-ban mérgeztek meg ugyancsak Nagy-Britanniában, a brit hatóságok szerint orosz ügynökök. Felhívta a figyelmet arra is, hogy Szkripalról nem jelentek meg a sajtóban kórházi felvételek, mint annak idején Litvinyenkóról.

Szkripal Nagy-Britanniában élő volt orosz-brit kettős ügynök és lánya március 4-én súlyos mérgezéssel került kórházba az angliai Salisburyben. London a merénylettel az orosz vezetést gyanúsította meg, amit Moszkva visszautasított. A vádak és viszontvádak nyomán a két ország kölcsönösen kiutasított 23 diplomatát. Hasonló kölcsönös retorziók történtek Oroszország és más, Nagy-Britanniával szövetséges és vele szolidáris államok között is.

Szkripalt május közepén engedték ki a kórházból. Julija Szkripalt, aki április közepén távozhatott, egy május 23-án bemutatott videoüzenetben közölte, hogy vissza kíván térni Oroszországba. Az orosz külügyminisztérium többször is kifogásolta, hogy a brit hatóságok nem biztosították a konzuli hozzáférést Szkripalékkal.

Petrenko közölte, hogy az SZK eleget tett a lengyel illetékes szervek kérésének, és a Szmolenszkben őrzött tárgyi bizonyítékokat – a Tu-154M típusú repülőgép roncsait – szeptember 3. és 7. között vizsgálják majd meg pótlólagosan a lengyel szakemberek jelenlétében. A vizsgálatot a szóvivő szerint az SZK nyomozói és kriminalisztikai szakértői fogják lefolytatni, annak eredményét pedig a törvényi előírásoknak megfelelőn fogják majd átadni a lengyel félnek.

2010. április 10-én, a katyni vérengzés 70. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésekre tartó lengyel elnöki küldöttséget szállító repülőgép katasztrófájában életét vesztette a lengyel politikai, katonai és szellemi elit számos képviselője, köztük Lech Kaczynski és felesége, Maria.

Lengyel részről az elmúlt években többször is elhangzott hivatalosan, hogy a gép fedélzetén robbanás történt. Egyebek között erre az eredményre jutott a varsói védelmi tárca bizottságának vizsgálata.

Az orosz álláspont szerint a kormányközi bizottság az ügy kivizsgálásáról készített 2011-es jelentésében a katasztrófáért a repülőgép pilótáit tette felelőssé, akik a többszöri figyelmeztetés ellenére nem voltak hajlandók egy tartalék repülőtérre leszállni. Ezzel Moszkva a maga részéről az ügyet tisztázottnak tekintette.

Strzok elbocsátását az ügyvédje, Aitan Goelman jelentette be, hozzátéve, hogy ügyfele munkaviszonyát David Bowdich, az FBI igazgató-helyettese még pénteken megszüntette.

A 48 éves Strzok vezető szerepet játszott Hillary Clinton volt külügyminiszter és a 2016-os elnökválasztás demokrata párti elnökjelöltje magánszerverről bonyolított hivatalos levelezéseinek vizsgálatában. Részt vett annak az FBI-álláspontnak a kidolgozásában is, amely azt javasolta, hogy a volt külügyminiszter ellen ne indítsanak bűnvádi eljárást azért, mert szigorúan titkos leveleit is gyakran nem hivatali úton, a védett számítógépes rendszeren keresztül, hanem magánszerverről bonyolította. Később részt vett a Robert Mueller vezette különleges vizsgálóbizottság munkájában, amely azt hivatott feltárni, volt-e összejátszás Donald Trump kampánycsapatának munkatársai és orosz tisztségviselők között Trump megválasztásának elősegítésére.

Mueller azonban azonnal megvált tőle, amikor napvilágra kerültek Strzok okostelefonon írt üzenetei, amelyeket munkatársnőjéhez és szeretőjéhez, Lisa Page – szintén FBI-alkalmazotthoz – küldött még a 2016-os választási kampány idején. “Nem lesz elnök, ugye? Ugye?” – írta neki Page, mire Strzok azzal felelt: “nem, nem. Meg fogjuk akadályozni őt ebben”.

Mind Page, mind Strzok kongresszusi meghallgatáson számolt be levelezésükről. Az FBI belső vizsgálatot is folytatott, melynek nyomán a cég etikai bizottsága azt javasolta, hogy az ügynököt minősítsék vissza és függesszék fel a munkavégzésből hatvan napra. Strzok ügyvédje hétfőn azzal érvelt: az elbocsátás súlyosabb büntetés annál, mint amit az FBI a belső vizsgálat után javasolt, és különben is, szerinte Strzok csak a szólás szabadságának alkotmányban biztosított jogával élt.

Trump Strzok elbocsátásának hírére azonnal Twitter-bejegyzéssel reagált. “Peter Strzok ügynököt éppen most rúgták ki az FBI-tól – végre. Az FBI és a DOJ (igazságügyi minisztérium) hamiskártyásainak listája egyre hosszabb és hosszabb” – írta Trump.

A szakértő hangsúlyozta, a hatóságok felkészültségének köszönhetően egy éve, a tavaly augusztus 25-én Londonban és Brüsszelben történtek óta nem történt nagyobb merénylet Európában.

Egy éve a brit fővárosban egy férfi a Buckingham-palotánál könnyebben megsebesített három rendőrt, akikre kardot akart rántani. Brüsszelben ugyanaznap egy feltehetően dzsihadista férfi késsel katonákra támadt, akik válaszul rálőttek. Az elkövető belehalt a sebeibe.

Gyarmati megjegyezte, hogy kisebb, akár késsel vagy valamilyen járművel elkövetett támadások bármikor előfordulhatnak, hiszen az ilyen egyedileg eltervezett és megvalósított merényleteket nehéz megakadályozni.

A La Libre Belgique című hírportál beszámolója szerint a rendőrt egy közúti rutinellenőrzés során lőtték agyon éjszaka a település központjában. A 38 éves férfi társa nem sebesült meg, és elmondta, hogy hárman ültek az autóban, amelyből rájuk lőttek.

A történtek pontos részletei egyelőre nem ismertek, a hatóságok az ügyben vizsgálatot indítottak. A belga hírügynökség arról számolt be, hogy rendbontáshoz riasztották a hatóságokat, miután egy holland csoport tagjait nem engedték be egy bárba. A kiérkező rendőrök ellenőrizni akarták az autójukat, a férfiak egyike azonban rájuk lőtt.

Médiajelentések szerint egy gyanúsítottat, egy holland állampolgárságú férfit már őrizetbe vettek.

“Dráma Spában. Őszinte részvétem a férfi hozzátartozóinak. A helyi rendőrség munkatársai számíthatnak a támogatásomra” – írta Jan Jambon belga belügyminiszter a Twitteren.

“A mérgező hatóanyagot tartalmazó lőszerrel sorozatvetőkről a tervek szerint a következő két napon belül mérnek csapást Kafer-Zait településre, Habittól hat kilométerre délre” – mondta.

“A régión kívüli érdekelt erők ily módon készítenek elő ismét jelentős provokációkat Szíria területén, mérgező anyagok felhasználásával, a helyzet hirtelen destabilizálása és a békefolyamat fenntartható dinamikájának megszakítása érdekében” – tette hozzá a tábornok.

Konasenkov egy nappal korábban azt állította, hogy a brit titkosszolgálatok a Hajat Tahrír as-Sám terrorszervezet (az egykori an-Nuszra front) közreműködésével vegyifegyver-támadásokat szerveznek Szíriában, hogy ezzel ürügyet szolgáltassanak egy, az arab ország elleni amerikai-brit-francia rakétatámadásra. Szavai szerint ennek érdekében nyolc tartály klórgázt szállítottak Idlíb tartományba.

A szóvivő felhívta a figyelmet arra, hogy néhány napja a Perzsa-öbölbe érkezett a The Sullivans amerikai torpedóromboló, a fedélzetén 56 cirkálórakétával, a katari al-Udeid légi támaszpontra pedig egy B-1B amerikai hadászati bombázót vezényeltek 24 levegő-föld cirkálórakétával.

Kijelentette: Washington és szövetségesei soron következő agresszív lépését készíti elő az is, hogy augusztus 22-én az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország magas rangú képviselői “minden alap nélkül” kijelentették, hogy “a lehető leghatározottabban” reagálnak, ha a szíriai kormány vegyi fegyvert vet be.

Az Egyesült Államok tavaly Tomahawk manőverező robotrepülőgépekkel támadta a szíriai légierő sajráti légi támaszpontját, ahonnan Washington szerint az Idlíb tartománybeli Hán Sejkún település elleni vegyifegyver-támadást végrehajtó harci gép felszállt. Idén áprilisban az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország az ENSZ Biztonsági Tanácsának jóváhagyása nélkül – az orosz külügyminisztérium adatai szerint – több mint száz rakétát lőtt ki egy damaszkuszi kutatóintézetre, a köztársasági gárda törzsére, a légvédelmi erők támaszpontjára, több katonai repülőtérre, katonai raktárakra. A három ország a csapást egy, a Damaszkusz közeli Dúma elleni állítólagos vegyifegyver-támadással indokolta.

A már hetven évvel ezelőtt palesztin állam alakítását szorgalmazó Avneri alapította meg a Gus Salom nevű békemozgalmat, s vezette az Olam haze (A mi világunk) című liberális-szatírikus hetilapot, amely több mint negyven éven át a humor eszközével közdött az izraeli közélet visszásságaival.

Uri Avneri Helmut Ostermann néven egy jómódú német zsidó család gyermekeként látta meg a napvilágot a németországi Beckumban, ahonnan Hitler hatalomra jutása után, 1933-ban, tíz éves korában, családjával az akkor brit fennhatóság alatt álló Palesztinába emigrált.

Már tizennégy évesen dolgozni kezdett egy ügyvédi irodában, hogy anyagilag segítse családját. 1938-ban, tizenöt évesen csatlakozott a jobboldali cionista Irgun mozgalomhoz, ahonnan 1942-ben kilépett, mert nem értett egyet terrorista módszereikkel.

“Szabadságharcosok voltunk” – vélekedett utólag Optimista című önéletrajzi könyvében erről a korszakáról. “Akkoriban azt tanultam meg, hogy csak nézőpont kérdése a szabadságharcos és a terrorista közötti különbség” – tette hozzá.

Rajparancsnokként harcolt az 1948-as függetlenségi háborúban, s kétszer is megsebesült, egyszer súlyosan. A kórházban kristályosította ki későbbi politikai álláspontját a palesztin állam szükségességéről.

“A háború teljesen meggyőzött arról, hogy van palesztin nép és a békét először is velük kell megkötni. Ennek a célnak az eléréséhez meg kell alapítani egy palesztin nemzetállamot” – írta önéletrajzában.

Felépülése után, 1950-ben barátaival megvásárolta a csődbe ment Ha olam haze című hetilapot, amit Félelem és előítéletek nélkül jelszóval Izrael legendás ellenzéki orgánumává fejlesztett, mely híres lett pimasz, az intézményeket és a politikusokat nem kímélő hangvételéről, leleplezéseiről és pletykáiról, valamint a hátsó borítón szerepló meztelen nőkről egyaránt.

Negyven évig a lap főszerkesztője volt, s a médiumon keresztül a katonaság bálványozása, a vallási korlátozások, a korrupció, az etnikai diszkrimináció, és az arabellenes politika ellen küzdött.

A hatvanas és a hetvenes években a kneszetben is politizált több baloldali párt képviseletében. 1982-ben találkozott rejtekhelyén, az ostromlott Bejrútban bujkáló Jasszer Arafattal, amiért édesanyja annyira megharagudott rá, hogy kitagadta az örökségéből.

1993-ban alapította meg a Gus Salom nevű békemozgalmat, amelyet 2009-ig maga irányított. A második intifáda idején, 2003-ban sokat tartózkodott Rámalláhban a palesztin vezérkarnak otthont adó Mukátában, hogy jelenlétével védje Arafatot egy esetleges támadástól.Avneri megítélése Izraelben ellentmondásos volt. A jobboldali szélsőségesek szerint áruló volt és rágalmazó munkát folytatott, s ezért többször megtámadták és bántalmazták. Egyszer megkéselték, egyszer mindkét karját eltörték.

Benkő Tibor hozzátette: ehhez erős honvédségre; új haditechnikai eszközökre, jól kiképzett és felszerelt katonákra, az ő vezetésükre alkalmas honvédtisztekre és tábornokokra van szükség.

Ezek megvalósítását szolgálja a Zrínyi 2026 honvédelmi és haderőfejlesztési terv, amely célul tűzte ki, hogy Magyarország honvédsége, a hon védelem erős lábakon álljon és erős kezekben legyen – emelte ki a miniszter.

Benkő beszédében a katonai esküt egyedülállónak nevezte. Mint kiemelte: arra tesznek esküt, hogy Magyarországot hűen szolgálják, állampolgárait ha kell életük feláldozásával is megvédik.

A miniszter a katonáknak azt mondta: szolgáljanak úgy, hogy társadalom minden polgára elismeréssel szóljon erről a hivatásról; mutassanak példát hazaszeretetből és hősiességből.

Idén a Parlament előtti Kossuth téren összesen 172-en tették le katonai esküjüket. A honvédtisztjelöltek – folytatva a 2011-ben újraindított ludovikás hagyományt – fogadalmukat kardrántással, “a hazáért mindhalálig!” felkiáltással erősítették meg.

A katonák ünnepélyes avatását Áder János államfő, Benkő, Korom Ferenc vezérkari főnök, valamint kormányzati, állami és katonai szervezetek, diplomáciai testületek képviselői mellett több száz érdeklődő nézte végig.

A beszámoló szerint Steven Vandeput védelmi miniszter a VTM flamand nyelvű közszolgálati televíziónak adott vasárnap esti interjújában elmondta, a katonáknak a közterületekről való fokozatos kivonása nem okoz biztonsági kockázatot. A stratégiai fontosságú helyszíneken, nagykövetségek előtt, zsidó és más nemzetközi intézmények védelmében továbbra is szerepet vállalnak.

A belga kormány több lépcsőben, legutóbb július elején csökkentette az utcákon szolgálatot teljesítő katonák számát. Jelenleg mintegy 550 katona járőrözik a belga nagyvárosokban. Információk szerint a hadsereg folytatja a rendkívüli események alkalmával szükséges beavatkozásra való felkészülését, emellett komoly tartalékkapacitást állomásoztat, amely szükség esetén – a rendőrséggel együtt – azonnal bevethető.

Belgium a 2015 novemberében, Párizsban hét helyszínen elkövetett merényleteket követően hármas – “lehetséges és valószínű” – terrorkészültségi fokozatot rendelt el, majd a 2016 márciusában, Brüsszelben két helyszínen elkövetett támadásokat követően a legmagasabb, négyes – “súlyos és azonnali” – fokozatúra emelte a terrorfenyegetettség szintjét az ország egész területén. Belgium ekkor rendelte el 1800 katona folyamatos utcai járőrözését is.

A terrorfenyegetettségi szintet később hármas szintre minősítették vissza, majd az év elején kettes szintre csökkentették. A járőröző katonák számát ezzel arányosan ugyancsak mérsékelték.

Belgiumban legutóbb május végén minősítették terrorcselekménynek egy magányos elkövető akcióját, amikor a 33 éves, Benjamin Hermann nevű elítélt kétnapos eltávozása alatt előbb rabtársával, majd két rendőrrel és egy civillel végzett Liege-ben. A férfi többször is azt kiáltotta, hogy “Allahu Akbar” (Allah hatalmas), mielőtt lelőtték.

A terrorfenyegetéseket elemző belga központ (OCAM) ezt követően közölte, az eset ellenére sem emelik az országos terrorkészültség szintjét. A liege-i támadást, ahogy 2015-ös párizsi és a 2016-os brüsszeli merényleteket is az Iszlám Állam dzsihadista szervezet vállalta magára.

A WDR tévéfilmeket gyártó részlegének korábbi vezetője 82 éves korában halt meg Berlinben. Személyével a német televíziózás és a tévéjáték műfaj “kiemelkedő alakja” távozott, de életműve “velünk marad, és továbbra is gazdagítja a nézőket” – emelte ki Tom Buhrow, a médiatársaság intendánsa.

A Tetthely külön intézménnyé vált a német televíziózásban, az ARD országos köztelevízióban a vasárnap 20.15-21.45 közötti sáv évtizedek óta “a Tetthely ideje” – tette hozzá az intendáns.

Witte 1935-ben született a mai Lettország fővárosában, Rigában. Az egykori NDK-ból 1961-ben emigrált az NSZK-ba. A WDR-nél 1963-tól dolgozott szerkesztőként és dramaturgként. A tévéfilmes részleget 1979-től vezette nyugdíjba vonulásáig, 1998-ig.

A Tetthely formátumát a hatvanas évek végén fejlesztette ki. Három alapelvet rögzített: a különálló történetekből álló krimisorozat regionális – mindig valamely városhoz vagy térséghez kapcsolódik -, a főszereplő mindig a nyomozó, és minden epizódnak van valamilyen német történelmi vagy jelenkortörténeti vonatkozása.

Az első epizódot 1970-ben mutatták be, Taxi Lipcsébe címmel. Ez volt a címe a széria 1000. részének is, amelyet 2016-ban sugároztak. A legutóbbi, 1064. epizódot vasárnap sugározta az ARD. A Tetthely az utóbbi 48 évben a német társadalom szinte valamennyi aktuális, fontos témáját érintette: volt szó például a szexturizmusról, a gyermekbántalmazásról, a neonácizmusról, a hajléktalanokkal szembeni erőszakról és a menekültügyről.