Biztonságpiac

Elmondása szerint a Dunából kilátszó repülőroncsról a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeumhoz, valamint a Magyar Roncskutató Egyesülethez érkezett bejelentés.

Az előkutatások során kiderült, hogy a repülőgép szárnyának 4 méteres főtartója a motortartó bak bekötésével együtt fekszik a mederbe ágyazódva. Mivel fennállt a roncs eltűnésének lehetősége, az engedélyek beszerzése után a szakemberek kiemelték. Tisztítást követően a RepTár Szolnoki Repülőmúzemban szállították, ahol immár megtekinthetik a látogatók.

A repülőgéphez kapcsolódó írásbeli dokumentumok arról tanúskodnak, hogy 1944. július 30-án az amerikai 15. Légihadsereg 485. Bombázó csoportja a Dunai Repülőgépgyárat támadta. Frank Wodzinski főhadnagy B-24G típusú repülőgépét a célra tartva eltalálta a légvédelem. A bombázó függőlegesen zuhanni kezdett, majd becsapódott a Dunába. A zuhanást a legénységből egy katona élte túl.

Azt írták: az elmúlt hónapokban tartott próbaüzem sikeresen lezajlott, így a legújabb fővárosi uszoda meghatározott idősávokban elérhető lesz bárkinek 1500 forintos napijeggyel (diákoknak és nyugdíjasoknak 1200 forint a belépő), valamint többféle bérlettel. Az uszoda nyolcsávos 25 méteres úszómedencével, 10×15 méteres tanmedencével várja a vendégeket, amelyekhez wellnessrészleg is tartozik, gőzkabinnal és finn szaunával.

Az uszodát a Nagyvárad tér felől a parkon átsétálva, a Diószeghy Sámuel utca irányából pedig a sorompós kapu mellett található gyalogos bejáraton keresztül lehet megközelíteni. Az autóval érkezők a szomszédos utcákban tudnak parkolni.

A Ludovika Aréna uszodája általában hétköznapokon reggel hat és nyolc óra között, valamint este 6 és 10 óra között, hétvégén reggel 8-tól este 8-ig lesz nyitva. A nyitvatartás az oktatási és kiképzési igények, valamint sportrendezvények függvényében változhat – írta az NKE.

A koponyacsontokat és egyéb maradványokat egy belvárosi evangélikus templomban tartott ünnepi istentisztelet keretében adták át. Michelle Müntefering, a külügyminisztérium kulturális diplomáciáért felelős államminisztere a kormány nevében bocsánatot kért a hererók és namák elleni vérengzésekben legyilkolt áldozatok haláláért.

Katrina Hanse-Himarwa namíbiai kulturális miniszter megköszönte a gesztust, és kifejezte reményét, hogy a német szövetségi kormány a legmagasabb szinten, hivatalosan is bocsánatot kér a népirtásért. A namíbiai miniszter német hírportálok beszámolói szerint hangsúlyozta, hogy a két országnak sok kérdést kell még tisztáznia a közös múltat, jelent és jövőt illetően.

A berlini és a windhoeki vezetés 2014 óta tárgyal a herero és nama törzs elleni népirtás ügyének feldolgozásáról. A német kormány 2015 óta hivatalosan népirtásnak minősíti a vérengzéseket, és képviselői már több alkalommal bocsánatot kértek a történtekért. Berlin álláspontja szerint a népirtás elismeréséből és a bocsánatkérésből nem következik, hogy Németország pénzügyi kárpótlással tartozik Namíbiának.

A hererók és namák képviselői elégedetlenek a megbékélési folyamattal, és egy New York-i bíróságon kárpótlási pert indítottak Németország ellen. A mai Namíbia területén 1904 és 1908 között voltak felkelések a gyarmatosító németek ellen. A Német Császárság csapatai elfojtották a lázongásokat, a nagyjából százezer fős herero törzsből alig tízezer embert hagytak életben, a nama törzset és több más kisebb népcsoportot pedig csaknem teljesen kiirtották.

1.) Ajtók, ablakok – csak biztonságosan
Egy átlagos bejárati ajtót vagy ablakot a betörők akár már a legegyszerűbb eszközök segítségével képesek kiemelni a helyéről. Egy az MABISZ által szavatolt RC 2-es minősítésű biztonsági ajtó azonban garantáltan ellenáll a csavarhúzónak és a feszítővasnak legalább három percig. Az RC 3-as minősítéssel pedig ez az idő minimum 5 percre nő. A házbejárati-ajtók és ablakok a biztonsági szakértők szerint ezért legalább RC 2-es biztonsági szintűek legyenek.

2.) Védjük a pincét és a mellékbejáratokat
Mivel ezek az ajtók legtöbbször az utcafrontól nehezen, rosszul vagy egyáltalán nem láthatók, a betörők előszeretettel választják ezeket a bejáratokat. Érdemes tehát a sötét sarkokat mozgásérzékelő világítással ellátni, így elijeszthetjük a hívatlan látogatókat.

3.) Ügyeljünk a garázskapukra is
Az ajtók és az ablakok mellett a garázskapuk is könnyen biztonsági kockázatot jelenthetnek. A modern garázskapuk azonban már mechanikus nyitásvédelemmel rendelkeznek, és zárt állapotban hatékony védelmet jelentenek a betolakodók ellen.

4.) Hogy ijesszük el a betörőket? Segít a külső világítás
A ház külső részein elhelyezett világítás elrettentően hathat a hívatlan vendégekre. Elérhetőek már olyan eszközök és berendezések is, melyek elhitetik a betörőkkel, hogy a lakók az otthonukban tartózkodnak. Ilyen például az a lámpa, ami a televízió villogását utánozza vagy az időkapcsolók, amik a redőnyöket és a belső világítást szabályozzák, így keltve olyan benyomást, mintha a lakók épp otthon lennének.

5.) Ha felérik, be is másznak!
A fent felsorolt fogásokon kívül további óvintézkedéseket is tehetünk. Ügyeljünk például arra is, hogy az ablakokat ne érhessék el akadálytalanul. Ne hagyjunk ezért kerti bútorokat, székeket vagy padokat a teraszon vagy az ablakok alatt. Nem is gondolnánk, de akár ezzel is segíthetjük a betolakodókat a bejutásban.

Eleki Zoltán elmondta: a 15-18 éves fiatalok, eltérő tematikájú, a többi között harcos, búvár, túlélő és légierős turnusokon vehetnek részt. Valamennyi táborban tartanak menet-, tájékozódási és túlélési gyakorlatokat, illetve egészségügyi foglalkozásokat.

A közösségi élmény megteremtésén túl, pályaorientációs céllal bemutatják a honvédség működését, illetve a legfontosabb cél a honvédelmi nevelés – közölte a tiszt.

A vádlott és élettársa előző este egy Budapest, XXII. kerületi vegyesboltban italoztak, ahol megismerkedtek a későbbi sértettel és annak barátjával. Nem sokkal később az italozás a sértett barátjának lakásán folytatódott, ahol a sértett szexuális közeledése miatt a vádlott az élettársát pofon ütötte, míg a sértettel szóváltásba keveredett, aki erre kihívta a rendőrséget. Ezt a vádlott nem várta meg, és a helyszínről elmenekült, mivel egy korábbi jogerős szabadságvesztés büntetés letöltését nem kezdte meg. A férfi azonban a rendőrök távozása után visszatért, és egy nagyjából nyolc centiméter pengehosszúságú késsel a sértettet az arcán, a gyomortájékán és a felkarján megvágta, megszurkálta.

A főügyészség a bíróságra benyújtott vádiratában az új büntetőeljárási kódex adta lehetőségeket kihasználva alternatív büntetési indítványt is tett. Ennek lényege, hogy ha a vádlott az előkészítő ülésen a 2 évtől 12 évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett cselekményt beismeri, úgy konkrét büntetés, 4 év 6 hónap szabadságvesztés, és 4 év közügyektől eltiltás kiszabását kéri.

Ezen új eljárási szabály szerint a tárgyalás előkészítése során történő beismerésnek és a tárgyalás jogáról lemondásnak a vádlottra nézve az az előnye, hogy ha tettét megbánja, avagy védekezését cáfolhatónak tartja, és ezért beismer, akkor az ügyészi indítványnál súlyosabb büntetést nem kaphat. A büntetőeljárás pedig felgyorsul azáltal, hogy a tanúk, szakértők bírói szakban történő meghallgatására már nem kerül sor, és ha a bíróság ésszerű kételyt nem lát a beismerés önkéntessége, valamint a bűncselekmény bizonyítottsága felől, akár nyomban jogerős ítéletet hozhat.

A tárcavezető kedden a képviselőház védelmi szakbizottságának ülésén számolt be a belügyminisztérium belső vizsgálatáról.

Mint mondta, a vizsgálat során, amely még folyamatban van, eddig tíz csendőrnél merült fel bűncselekmény elkövetésének gyanúja. Ellenük feljelentést tesznek a katonai ügyészségen, amely már korábban saját hatáskörben vizsgálatot indított a tüntetéssel kapcsolatban. A belügyminiszter szerint ugyanakkor a tüntetők egy részének erőszakos fellépése általában indokolttá tette a térre kivezényelt csendőrök akcióját, akik feloszlatták a tömeget.

A tárcavezető közölte, hogy amennyiben a vizsgálat során további csendőrök esetében is hasonló gyanú merül fel, a csendőrség az ő esetükben is feljelentést fog tenni.

A bizottsági meghallgatáson szóba került annak a Turnu Magurele-i elhunyt férfinak az esete, aki négy nappal a tüntetések után rosszullétre panaszkodott, majd meghalt. Raed Arafat orvos, a belügyminisztérium sürgősségi esetek igazgatóságának vezetője szerint vélhetően nem a rendfenntartó erők által használt könnygáz okozta a férfi halálát, aki belső gyomorvérzési tüneteket mutatott. Arafat szerint a négy nappal később bekövetkezett halál is azt erősíti, hogy más okból halhatott meg, de minden kétséget kizáróan a boncolási diagnózisból fognak választ kapni a kérdésekre.

Időközben 351-re nőtt azoknak a tüntetőknek a száma, akik feljelentést tettek az ügyészségen a csendőrök erőszakos akciója miatt. Az ellenzék hétfőn rendkívüli parlamenti ülésszak összehívását kérte, de a házbizottság elutasította kérésüket. Az ellenzék Liviu Dragneát, a román kormány fő erejét képviselő Szociáldemokrata Párt (PSD) elnökét, képviselőházi elnököt hibáztatta a kérés elutasítása miatt.

Az ügyészség a csendőrség ideiglenes vezetőjét is kihallgatta hétfőn. Azt akarták tisztázni, miként azonosítják a csendőröket, akiknek az azonosító jele le volt takarva az augusztus 10-i bevetésen. A keddi parlamenti szakbizottsági meghallgatáson a csendőrség vezetői elmondták: azért takarták le a csendőrök azonosítóját, mert korábban átszervezések voltak, ezért az azonosítók félreértésekre adhattak volna okot, de arról biztosították a képviselőket, hogy ezek nélkül is megállapítható, mely csendőrök alkalmaztak indokolatlanul erőszakot.

Hajdu Márton közölte: a dunavirágzás befejeztével a következő napokban a Dunakanyar és a Csepel-sziget településein, Budapesten, valamint a dunaújvárosi régióban is folytatják a szúnyogirtást.

Továbbá Zala megye számos településén jelezték szakértők és önkormányzatok a vérszívók elszaporodását, így ezeken a településeken ismételt kezeléseket végeznek a szakemberek – tette hozzá.

Emlékeztetett: a múlt héten megkezdték a korábbi hőségriadó miatt elmaradt légi kezelések pótlását Vas megyében, Baja és Mohács térségében, a Velencei-tónál, a Szigetközben, Szekszárd térségében és a Tisza-tónál.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a katasztrofavedelem.hu oldalon elérhető a szúnyoggyérítés heti programja, vagyis az, hogy melyik településen melyik napon permeteznek.

Az önkormányzatok a központi program mellett saját költségvetésük terhére önállóan is végezhetnek szúnyoggyérítést – fűzte hozzá.

A szóvivő arról is szólt, hogy az elmúlt hetek szárazabb időjárásának köszönhetően a települések többségében folyamatosan mérséklődött a szúnyogártalom.

Marie Noelle Koyara, a Közép-afrikai Köztársaság védelmi minisztere kijelentette, hogy a megállapodás a nemzeti fegyveres erők kiképzésének alapjául fog szolgálni. Oroszország idén könnyűfegyvereket szállított, valamint 175 katonai és polgári tanácsadót küldött az az országba.

Júliusban a Közép-afrikai Köztársaságban három orosz újságírót gyilkoltak meg, akik az aranyban, gyémántban és uránban gazdag országban sajtójelentések szerint jelen lévő orosz zsoldosok tevékenységéről akartak dokumentumfilmet forgatni.

A Jean-Claude Bouda Burkina Fasó-i védelmi miniszterrel aláírt egyezmény Sojgu szerint lehetőséget nyújt a kétoldalú együttműködés javítására a katonai kiképzés, valamint a békefenntartás és a terrorelhárítás területén való tapasztalatcsere területén.

Sojgu fogadta Min Aung Hlaingot, a mianmari fegyveres erők főparancsnokát, akinek kijelentette, hogy Moszkva Délkelet-Ázsiában Yangont stratégiai partnerének tekinti, és hogy a katonai együttműködés a kétoldalú viszony kulcsfontosságú eleme.

A közlemény szerint a 33 éves férfi ellen különös kegyetlenséggel, több ember sérelmére, több ember életét veszélyeztetve, tizennegyedik életévét be nem töltött, továbbá védekezésre képtelen személy sérelmére elkövetett emberölés kísérlete miatt emeltek vádat.

A férfi a vád szerint 2016. március 6-án hajnalban motorbenzinnel és lakkbenzinnel lelocsolta, majd felgyújtotta volt barátnője zuglói lakásának ajtaját, ezzel közvetlen életveszélynek tette ki a lakásban alvó nő és annak korábbi kapcsolatából származó kiskorú gyermeke, továbbá a lakásban tartózkodó férfi életét. Mielőtt a lángok a lakásban elterjedtek volna, a tüzet eloltották.

A főügyészség alternatív büntetési indítványa szerint ha az életfogytig tartó szabadságvesztéssel fenyegetett vádlott beismeri a bűncselekményt és lemond a tárgyalás jogáról, akkor a vádhatóság konkrét büntetést, 8 év fegyház kiszabását kéri.

Az új eljárási szabály szerint ha a vádlott a tárgyalás előkészítése során beismeri a terhére rótt bűncselekményt és lemond a tárgyalás jogáról, akkor az ügyészi indítványnál súlyosabb büntetést nem kaphat, és a büntetőeljárás felgyorsul, a bíróság akár nyomban ítéletet is hozhat.

“Egyértelműen vannak ilyen ambícióink, mert az iparunk számunkra ezt lehetővé teszi. Érdekeltek vagyunk abban, hogy valakit elmozdítsunk és átvegyük a vezető szerepet” – jelentette ki a világ fegyvereladási rangsorát jelenleg vezető Egyesült Államokra utalva Mihejev.

A Roszoboronoekszport vezetője elmondta, hogy Moszkva új katonai eszközöket vezet be a piacra: egyebek között a Karakurt típusú rakétahordozó kis korvettet, a Szprut úszó könnyűtankot, a Viking légvédelmi rendszert, a Tor sorozatvetők újabb változatát, valamint a későbbiekben az Armata harckocsit is.

Mihejev nagyratörő bejelentésével kapcsolatban kételyeket támaszt, hogy az Egyesült Államok szankciókkal és szankciófenyegetésekkel igyekszik elriasztani az orosz fegyverek vásárlásától a potenciális vevőket. Az Sz-400-as Triumf légvédelmi rendszereket beszerző Törökország például a 2019-es amerikai katonai költségvetésről rendelkező törvény értelmében mindaddig nem vásárolhat F-35-ös vadászgépeket, amíg el nem áll a 2,5 milliárd dollár értékű oroszországi üzlet tervétől.

Mihejev kedden közölte, hogy Moszkva jövőre kezdi el az Sz-400-asok leszállítását Ankarának. Törökország az első NATO-állam, amely a szövetség fegyverrendszereivel nem kompatibilis, fejlett orosz légvédelmi rendszert vásárol.

A fórumon Jurij Boriszov orosz miniszterelnök-helyettes úgy vélekedett, hogy az Armata harckocsik és a vele azonos platformon megépített haditechnika iránt óriási lesz a kereslet a világpiacon. Hozzátette ugyanakkor, hogy Oroszország nem exportál olyan eszközöket, amelyeket maga még nem rendszeresített.

Boriszov egyebek között közölte, hogy az orosz védelmi tárca megkezdte egy új, repülőgép-hordozókra telepítendő, helyből felszálló repülőgép konceptuális fejlesztését. A gép a hadiipari technológiai ciklus függvényében hét-tíz év múlva kerülhet sorozatgyártásba – mondta.

Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter a megnyitó ünnepségen közölte, hogy az Armija-2018 fórumra több mint 102 külföldi küldöttség érkezett Kubinkába, ahol 1500 vállalat mintegy 26 ezer terméke közül válogathat.

A főügyészi tisztség azt követően üresedett meg július 9-én, hogy Klaus Iohannis román elnök leváltani kényszerült egy alkotmánybírósági döntés miatt Laura Codruta Kövesit, aki hat évig vezette a korrupcióellenes ügyészséget (DNA).

Júliusban is jelentkeztek négyen a tisztségre, de pályázatok alapján Tudorel Toader igazságügyi miniszter közölte, hogy egyik jelölt sem teljesítette a követelményeket és nem alkalmas funkció betöltésére.

A másodszor meghirdetett versenyvizsga határideje pénteken járt le. A jelöltek között van Paula Nicoleta Tanase, a galaci fellebbviteli bírósági vádhatóság ügyésze, Nicolae Lupulescu katonai ügyész, Gabriela Scutea volt legfőbb ügyész-helyettes, Andrei Bodean a konstancai DNA ügyésze, Adina Florea, a konstancai törvényszéki vádhatóság ügyésze és Sorin Armeanu, a vaslui-i törvényszéki vádhatóság vezető ügyésze.

Az igazságügyi minisztérium várhatóan szeptember 6-án hirdet eredményt. Toader egy vagy több jelöltet fog javasolni a Legfelsőbb Bírói Tanácsnak véleményezésre, majd az államfő fogja kinevezni a DNA új főügyészét.

Kövesi tevékenysége elnyerte az Egyesült Államok, az Európai Bizottság és több nyugat-európai ország tetszését, amelyek a DNA megfelelő működését a román igazságszolgáltatási reform kulcselemének tekintik. Kövesi leváltását az igazságügyi miniszter kezdeményezte, aki azt rótta fel neki egyebek mellett, hogy többször megsértette az alkotmányt és nem volt hajlandó megjelenni a parlament vizsgálóbizottsága előtt.

Ukrajnában március végén tartják az elnökválasztás első fordulóját. Bolton megerősítette, hogy Porosenkóval folytatott megbeszélésén és “a két ország biztonságpolitikai kérdésekkel foglalkozó képviselőinek különböző találkozóin” megvitatták az ukrajnai választásokba való lehetséges orosz beavatkozás kérdését.

Bolton – mint fogalmazott – óva intette az oroszokat, hogy úgy az Egyesült Államokban, mint Ukrajnában vagy bármely más országban beavatkozzanak a választások folyamatába. A tanácsadó szerint Ukrajna és az Egyesült Államok a választásokba való esteleges külső beavatkozás megakadályozása érdekében együttműködhet a szokásos csatornákon a belügyi szerveken keresztül.

“Ez olyan fenyegetés, amely ismert egy sor nyugati országban. Pontosan elmagyaráztuk, mi az álláspontunk. Éppen ebből kiindulva készek vagyunk együttműködni Ukrajna kormányával, hogy megakadályozzunk egy efféle beavatkozást itt, Ukrajnában – húzta alá az amerikai tanácsadó.

Bolton előző nap Genfben Nyikolaj Patrusevvel, az orosz biztonsági tanács titkárával találkozott, akit figyelmeztetett: Washington nem tűri el, hogy Oroszország beavatkozzon a novemberi képviselőházi és szenátusi választásokba.

Porosenko augusztus elején arra utasította az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanácsot (RNBO), hogy külön ülésen tekintse át, miként semlegesíthető Oroszország beavatkozása a jövő évi ukrajnai választásokba.

Olekszandr Turcsinov, a közvetlenül az államfő alá rendelt,
befolyásos védelmi tanács vezetője nemrég szintén azon véleményének adott hangot, hogy Oroszország minden bizonnyal megpróbál majd beavatkozni az ukrajnai választási folyamatokba. Hozzátette még azt is: ha viszont nem sikerül befolyásolnia a választások eredményét, nem zárható ki az sem, hogy újabb agresszív katonai lépéseket tesz Ukrajnával szemben.

Toader ilyen vizsgálat eredményeként kezdeményezte korábban Laura Codruta Kövesi volt korrupcióellenes főügyész leváltását is, akit végül Klaus Iohannis államelnök július elején volt kénytelen meneszteni egy alkotmánybírósági döntés értelmében.

Toader már korábban kilátásba helyezte a legfőbb ügyész tevékenységének szakmai vizsgálatát, most azt követően jelentette be az eljárás elindítását, hogy Darius Valcov, a román miniszterelnök tanácsadója nyilvánosságra hozott egy titkos megállapodást, amely a Román Hírszerző Szolgálat és a legfőbb ügyészség között köttetett meg 2016 decemberében.

Toader felidézte: a dokumentum szövegéből kiderült, hogy ez a megállapodás hatályon kívül helyezte a 2009-ben megkötöttet, amit március végén hozott nyilvánosságra a legfőbb ügyészség. A miniszter kifogásolta, hogy a legfőbb ügyész egy olyan megállapodás szövegét hozta nyilvánosságra akkor, amely már nem volt hatályban és elhallgatta az újabbat. Toader megállapította: az a tény, hogy a megállapodásban a “hatályon kívül helyezés” kifejezést használták, azt mutatja, hogy a felek törvényként tekintettek a tikos megállapodás szövegére.

Ez a most nyilvánosságra került megállapodás is azt szabályozta, hogy bizonyos büntetőjogi eljárásokban miként együttműködik egymással a legfőbb ügyészség a belföldi hírszerzés.

A román szociálliberális kormánykoalíció szerint a titkosszolgálat és az ügyészség összefonódása nyomán létrejött úgynevezett párhuzamos állam a titkos megállapodások alapján működött és megteremtette az alapot a visszaélés lehetőségére bizonyos büntetőjogi eljárásokban.

A Mediafax hírügynökség emlékeztetett, hogy május 4-én Iohannis elutasította, hogy érdemben kommentálja a titkos megállapodásokat arra hivatkozva, hogy egyet se kötöttek az ő elnöki mandátuma idején, amely 2014-ben kezdődött, viszont ezt a mostanit 2016-ban írták alá. Az elnök pénteken az ellenzéki liberálisok egyik tanácskozása alkalmából újságíróknak elmondta: teljes mértékben megbízik a legfőbb ügyészben és a hírszerzés vezetőjében, és meggyőződése, hogy nem írtak alá olyan dokumentumot, amely törvénytelen lenne.

Eduard Hellvig, a belföldi hírszerzés vezetője pénteken este egy sajtónyilatkozatban arról biztosította a közvéleményt, hogy nincs már hatályban egyetlen olyan titkos megállapodás sem, amely az igazságszolgáltatásra vonatkozik. Hellvig szerint a különböző jogszabályokat a megállapodások nélkül is alkalmazni lehetett volna, de korábban ez volt az állami intézmények egyik “hagyományos eszköze”, amellyel pontosították az együttműködésük keretét.

Az ellenzéki pártok megalapozatlannak nevezték Toadernek a legfőbb ügyész tevékenységének kivizsgálására irányuló kezdeményezését, és szerintük a miniszter célja az, hogy Lazart leváltsa és a helyére olyan legfőbb ügyész kerüljön, aki teljesíti a kormány parancsait.

A közlemény szerint a bíróság K. I.-t különös kegyetlenséggel, a bűncselekmény elhárítására idős koránál és fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére elkövetett emberölés és rablás bűntettében mondta ki bűnösnek. A férfi legkorábban 25 év múlva szabadulhat feltételesen.

Miután 2006-ban leégett a lakóháza, a vádlott hajléktalan lett. 2015-ben egy idős, mozgásában korlátozott férfi fogadta be vámospércsi lakóházába. A vádirat szerint mindketten italozó életmódot folytattak. Tavaly január 21-én a vádlott felszólította a szállásadóját, hogy rakjon tüzet a kályhában, de nem volt hajlandó rá. K. I. emiatt ideges lett, és a kályha közelében lévő baltával háromszor nagy erővel fejen ütötte a sértettet, majd faággal bántalmazta és egy fűrésszel is fejbe vágta. A vádlott ezután a faágat felvágta, begyújtott vele a kályhába és visszafeküdt aludni. Másnap reggel észlelte ugyan, hogy a férfi nem mutat életjeleket, de nem tett semmit. Január 23-án délután látogatók fedezték fel a holttestet.

A törvényszék hangsúlyozta, hogy a vádlott rendkívüli embertelenséggel, brutalitással, gátlástalanul, emberi mivoltából kivetkőzve vitte véghez tettét. Az elkövető előbb beismerő vallomást tett, később viszont már tagadta a bűncselekmény elkövetését, de a bizonyítékok ellene szóltak. A vádlott agresszív és domináns volt a sértettel szemben, aki többeknek is panaszkodott, hogy a lakója rendszeresen bántalmazza.

A szakértő munkáját nehezítette – tették hozzá -, hogy a házban két napon át fekvő holttestet állatok, valószínűleg patkányok kezdték ki, ezért a külsérelmi nyomokat nehezebb volt azonosítani, vizsgálni.

K. I. a törvényszék döntése értelmében letartóztatásban marad – írták.

A hatóságok közlése szerint az őrizetbe vettek száma várhatóan nőni fog. A fesztiválon harminchét kést, maróanyagot, egy fémcsövet és egy sokkolót koboztak el. Az említett késelésben nem életveszélyes sebesülést szenvedett az áldozat.

A londoni rendőrség háromszázhetvenhárom embert, a brit közlekedési rendőrség további huszonkettőt vett őrizetbe. Tavaly háromszáztizenhárom, míg 2016-ban négyszázötvennégy embert vettek őrizetbe az évente mintegy egymillió látogatót vonzó karneválon.

A Scotland Yard a kétnapos fesztivál idejére engedélyezte a rendfenntartóknak, hogy bárkit indok nélkül megállítsanak és átkutassanak.

A brit fővárosi rendőrség tudatta: legalább tizennyolc embert vettek őrizetbe hatósági személy elleni támadás gyanújával, legalább száznegyvenegyet kábítószeres visszaélés miatt, hatvanötöt fegyverbirtoklásért, valamint nyolcat nemi jellegű bűncselekményért.

Az idén másodjára hallgatott el a karneváli zsivaj, hogy tisztelettel adózzanak a nyugat-londoni Grenfell Tower toronyházban tavaly nyáron kitört tűzvészben elhunyt hetvenkét embernek. Helyi idő szerint hétfő délután három órakor elhallgattak a hangszórók, és hetvenkét másodpercnyi néma csenddel emlékezett meg a többezres tömeg a katasztrófa áldozatairól. A toronyház a karnevál útvonalának közelében található.

A központi és a keleti katonai körzet csaknem összes lőterén szeptember 11. és 15. között megrendezendő manőverekben csaknem háromszázezer katona – beleértve az egész légideszant haderőt -, 36 ezer harckocsi és páncélozott harci jármű, több mint ezer repülő és helikopter, valamint az Északi és a Csendes-óceáni Flotta vesz részt.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője korábban kijelentette: nem kizárt, hogy a hadgyakorlatot Vlagyimir Putyin is megtekinti. Sojgu augusztus 20-án azt mondta, hogy mind az érintett terület nagysága, mind a rajta részvevő erők száma szempontjából “példátlan léptékű” – az 1981-ben tartott Zapad-81 óta a legnagyobb – hadgyakorlaton részt vesznek majd a kínai és a mongol hadsereg egységei is.

A tavaly a fehérorosz egységekkel közösen megtartott Zapad-2017 hadgyakorlaton 12,7 ezer katona vett részt.

Bogdán elmondta: a posztra Benkő Tibor honvédelmi miniszter még vezérkari főnökként jelölte. A NATO ACT vezénylőzászlósaként szeptember elsejétől az Egyesült Államokban, Norfolkban fog szolgálni. Megbízatása három évre szól. A vezénylőzászlós fő feladata a vezetés tevékenységének támogatása, a parancsnokok munkájának segítése – mondta el Bogdán.

Az Egyesült Államokkal csak úgy lehet elérni egy “új, kiegyensúlyozott partnerséget, ha növekszik Európa világpolitikai súlya”, ezért az uniós tagországoknak össze kell fogniuk ott, ahol a nemzetállamok önállóan már nem tudnak kifejteni akkora erőt, mint egy egységes Európa – mondta a miniszter.

A nemzetállami szuverenitást mindenekelőtt a biztonságpolitikában és a védelempolitikában kell a közösségi, európai szintre helyezni. A katonai együttműködés erősítése mellett azonban a fegyveres erő nélküli válságkezelésben is össze kell fogni. Ezért a német kormány kezdeményezi egy “európai civil stabilizációs erő” létrehozását. Ennek a szervezetnek lehet az alapja egy úgynevezett civil válságkezelési kompetencia központ, amelyet Berlinben alapítanak meg – mondta Maas.

Európa “szuverenitását és autonómiáját” a kereskedelem-, a gazdaság- és a pénzügypolitikában is erősíteni kell, ezért dolgozik a német kormány a SWIFT nemzetközi bankközi fizetési rendszertől független rendszerekre és megoldásokra, valamint egy “Európai Valutaalap” kiépítésére irányuló javaslatokon.

A Német Szociáldemokrata Párt (SPD) politikusa Donald Trump amerikai elnökre utalva hangsúlyozta, hogy a Berlin által javasolt irányvonal a “Europe United” (Egységes Európa) politikája, amelynek középpontjában nem a “Europe first” (Európa az első) gondolata áll.

Éppen ellenkezőleg, a szuverén és erős Európai Unió felépítésével a multilateralizmust, a többoldalú, kölcsönösen előnyös, méltányos megállapodásokon alapuló nemzetközi rendet kell megóvni.

“Minél inkább törekednek mások a politikai vagy gazdasági erő jogának érvényesítésére, annál inkább kell nekünk erősítenünk Európát és a multilateralizmust” – fejtette ki a német diplomácia vezetője.

Mint mondta, a német külpolitika egyáltalán nem az Egyesült Államok ellen irányul, de “tiltakozunk vagy új alternatívákat követünk, ha az értékeink és az érdekeink sérelme fenyeget Washingtonban”.

A nemzetközi rend “elvadulásának” feltartóztatására létre kell hozni a multilateralizmus mellett kiálló országok szövetségét, amely nem “exkluzív klub”, és nem irányul senki ellen, hanem a globális problémák közös megoldására irányuló együttműködés. A közös munka területei közé tartozik az éghajlatváltozás, az egyre növekvő protekcionizmus vagy éppen a “globális menekültválság” kezelése – mondta Heiko Maas.

A tanácskozás díszvendége, Chrystia Freeland kanadai külügyminiszter aláhúzta, hogy hazájának és Németországnak közös érdeke a liberális demokrácia és a szabályokon alapuló nemzetközi rend védelme. Helmut Schmidt néhai német kancellár szavait idézve kiemelte: a piac olyan, mint egy ejtőernyő, csak akkor működik, ha nyitva van.

Macron: Európának meg kell szerveznie a saját védelmét az Egyesült Államok nélkül
Emmanuel Macron francia államfő hétfőn bejelentette, hogy Franciaország a következő hónapokban programot készít elő az európai biztonság és védelem megerősítésére, amely a jövőben nem épülhet kizárólag az Egyesült Államokra. “Európa nem helyezheti többé a biztonságát kizárólag az Egyesült Államok kezébe. Nekünk maguknak kell vállalni a felelősséget és szavatolni a biztonságot, azaz az európai szuverenitást” – mondta a francia köztársasági elnök a nagykövetek hagyományos éves értekezletét megnyitó beszédében, hétfőn Párizsban. “Le kell vonnunk minden következtetést a hidegháború végéből” – tette hozzá, jelezve, hogy a kérdésről valamennyi európai partnerrel és Oroszországgal együtt közösen kell gondolkodni.

“Jóllehet az első naptól úgy tekintem, hogy az Iszlám Állam az elsőszámú ellenségünk, és soha nem tartottam a szíriai diplomáciai vagy humanitárius akciónk előfeltételének Bassár el-Aszad távozását, most úgy gondolom, hogy egy ilyen forgatókönyv végzetes tévedés lenne” – mondta Macron a nagykövetek hagyományos éves értekezletének megnyitó beszédében hétfőn Párizsban.

“Ki az oka a menekültek ezreinek? Ki mészárolta le a saját népét? Nem Franciaország dolga kijelölni Szíria új vezetőit, de a mi feladatunk és érdekünk biztosítani azt, hogy a szíriai nép olyan helyzetbe kerüljön, hogy azt meg tudja tenni” – hívta fel a figyelmet a francia államfő.

A köztársasági elnök szerint “a helyzet jelenleg riasztó, miután a rezsim újabb humanitárius katasztrófa megteremtésével fenyeget Idlíb tartományban, és semmilyen szándékot nem mutat arra, hogy hajlandó lenne bármilyen politikai átmenetről tárgyalni”.

A hét éve tartó szíriai konfliktusban több mint 300 ezren vesztették életüket és 5,6 millióan menekültek el a szomszédos vagy az európai országokba.

Párizs álláspontja szerint nagyobb nyomást kell gyakorolni a rezsimre és a szövetségeseire, s Macron “sokat vár ezen a téren Oroszországtól és Törökországtól, tekintettel a szerepükre és a kötelezettségvállalásaikra”.

A szíriai rezsim azt hangoztatja, hogy eltökélt az északnyugat-szíriai Idlíb tartomány visszavételére, amely a lázadó csoportok utolsó fellegvárának számít Szíriában.

“Elérkeztünk az igazság órájához, s úgy hiszem, hogy a konfliktus utolsó hónapjai következnek” – mondta Macron, aki a 61 éves Francois Sénémaud volt iráni nagykövet személyében új szíriai megbízottat nevezett ki júniusban.

Franciaország 2012-ben bezárta damaszkuszi nagykövetségét tiltakozásul a rezsimnek a felkelőkkel szembeni megtorlásaira, de a diplomáciai kapcsolatokat nem szakította meg teljesen Szíriával. Benjamin Griveaux kormányszóvivő júniusban jelentette be, hogy Párizs hamarosan újranyitja a nagykövetségét Damaszkuszban.

A francia elnök jelezte, hogy a következő hetekben “konkrét kezdeményezésekkel” fog élni a közel-keleti stabilitás érdekében, amely szerinte “csak a pluralizmus jegyében valósulhat meg”. Megemlítette, hogy a nagyköveti értekezletet megelőzően telefonon egyeztetett Haszan Róháni iráni elnökkel, s azt is elmondta, hogy a közeljövőben Kairóba látogat abból az alkalomból, hogy Egyiptom fogja ellátni az Afrikai Unió soros elnöki tisztét.

Macron bejelentette, hogy 2019 nyár elején a dél-franciaországi Marseille-ben ismét mediterrán csúcstalálkozót tartanak.

A Mediterrán Unió tíz évvel ezelőtt Nicolas Sarkozy akkori francia államfő kezdeményezésére Párizsban ült össze az Európai Unió valamennyi tagállamának és 15 észak-afrikai, közel-keleti és az EU-n kívüli dél-európai ország részvételével. Az arab forradalmak kitörését követően a 2010-es évek elején a szervezet teljesen elvesztette a befolyását, Macron az egy évvel ezelőtti megválasztása óta azonban már ellátogatott Algériába, Tunéziába és Marokkóba is.