Biztonságpiac

Szanka Ferenc közölte, a férfi ellen jelentős kárt okozó, folytatólagosan, üzletszerűen elkövetett csalás bűntette miatt indult eljárás.

A sértettek hozzátartozója évekkel ezelőtt Ausztriában dolgozott, majd 2013 szeptemberében eltűnt. Azóta semmit nem tudnak róla, pedig osztrák rendőrök, alpinisták és önkéntesek is keresték őt. A hozzátartozók magánnyomozókat béreltek fel, de mivel ez sem hozott értékelhető eredményt, újabbakat bíztak meg, és ajánlásokon keresztül megismerkedtek 2014 tavaszán a szegedi férfival.

A gyanúsított – bár nem volt megfelelő képesítése – magát magánnyomozónak adta ki, azt ígérve, nyomozni fog, bár tudta, hogy érdemi munkát nem végez majd. A gyanúsított négy éven át, idén májusig a sértetteknek valótlan nyomozati cselekményekről adott elő történeteket, és beszélt nekik rokonuk esetleges hollétéről is. Azt mondta többek között, hogy a hozzátartozójukat Olaszországba vitték, majd azt állította, Romániából keresték meg, és váltságdíjat követelnek érte. A gyanúsított az eltűnt személy édesanyjától és testvérétől több részletben összesen 31 millió forintot kapott el nem végzett munkája fejében és állítólagos költségeire.

A Szegedi Járásbíróság elrendelte a korábban többször is elítélt férfi letartóztatását, de a végzés nem jogerős.

A beszámolók szerint összesen nagyjából 14 ezer embert bírságoltak meg utcára vizelésért, illetve jóval ritkább esetekben székelésért.

A legtöbb pénzbüntetést nem meglepő módon Amszterdamban szabták ki, ahol 1188 embert kaptak közterületi vizelésen, az egy főre eső bírságolások számában azonban Valkenburg aan de Geul település áll az élen.

A számok mindazonáltal csökkenő tendenciát mutatnak, öt évvel ezelőtt még 21 ezer bírságot regisztráltak.

Nyilvános vizelésért egységesen 140 eurós pénzbüntetést szabnak ki Hollandia-szerte.

Arre Zuurmond városi ombudsman korábban “törvények nélküli dzsungelként” írta le Amszterdam turisták “sújtotta” központját, ahol éjszakánként rendszeres illegális autó- és kerékpárversenyek folynak az utcákon, nyíltan árulják a kábítószert és gyakoriak a súlyos testi sértések.

A mintegy 800 ezres lakosságú Amszterdam becslések szerint idén 18 millió látogatót fogad.

A tájékoztatás szerint a hatóság a Viapharma Bt. vállalkozás által csomagolt, kapszulázott termékeket a forgalomból visszahívta, és az étrend-kiegészítő csomagolási tevékenységet azonnali hatállyal felfüggesztette.

A közleményben a Nébih felidézi, hogy augusztus végén tartottak ellenőrzést a fővárosi étrend-kiegészítőket csomagoló és kapszulázó vállalkozásnál.

Az ellenőrzés során a hatóság összesen 37 tétel – 781 kilogramm tömegű – nem nyomon követhető étrend-kiegészítőt, illetve jelöletlen, továbbá lejárt minőség-megőrzési idejű étrend-kiegészítő alapanyagaként szolgáló port és kapszulát vont ki a forgalomból. Az érintett alapanyagok az ügyvezető elmondása szerint Kínából származtak, amelyekből elsősorban potencianövelő, valamint kovaföld étrend-kiegészítő termékeket készítettek – közölte a Nébih.

Az érintett késztermékek listája elérhető a Nébih honlapján.

Az öt napig tartó vizsgálatot újabb lengyel jogsegélykérelem alapján szervezték meg. Petrenko korábban elmondta, hogy lengyelek eddig már 11 alkalommal dolgoztak Oroszországban a katasztrófa tárgyi bizonyítékaival, részvételükkel többször megvizsgálták mind a repülőgép lezuhanásának helyszínét, mind pedig a jármű maradványait. A szóvivő ismételten kitért arra a Varsóban hangoztatott feltételezésre, miszerint a gépen robbanás történt.

“A számos, mind orosz, mind lengyel szakértők által elvégzett vizsgálat azt mutatta ki, hogy a halottakon és a repülőgép roncsain nem volt nyoma robbanóanyagnak. A fizika és az aerodinamika törvényeit ismerő szakértők számára teljesen egyértelmű a gép sérülései alapján, hogy azon robbanás nem történhetett” – mondta.

2010. április 10-én Szmolenszknél lezuhant a lengyel elnöki küldöttséget szállító Tu-154M-es repülőgép. A különgép a szovjet NKVD által lengyel katonatisztek ellen elkövetett katyni vérengzés 70. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésekre vitte utasait. A katasztrófában 96 ember, a lengyel politikai, katonai és szellemi elit számos képviselője vesztette életét, köztük Lech Kaczynski és felesége, Maria.

Lengyel részről az elmúlt években többször is elhangzott hivatalosan, hogy a gép fedélzetén robbanás történt. Egyebek között erre az eredményre jutott a varsói védelmi tárca bizottságának vizsgálata.

Az orosz álláspont szerint a kormányközi bizottság az ügy kivizsgálásáról készített 2011-es jelentésében a katasztrófáért a repülőgép pilótáit tette felelőssé, akik a kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt kiadott többszöri figyelmeztetés ellenére nem voltak hajlandók egy tartalék repülőtérre leszállni. Ezzel Moszkva az ügyet tisztázottnak tekintette.

A vádirat szerint az első- és a másodrendű vádlott 2016 nyarán egy zárkában töltötte korábban kiszabott büntetését a Budapesti Fegyház és Börtönben. Az elsőrendű vádlott csalás miatt került be az intézetbe, ahol megegyezett zárkatársával abban, hogy onnan hasonló bűncselekményeket követnek el. A tervükbe mindketten bevonták élettársukat, továbbá az egyikük az édesanyját, a másik vádlott pedig egy korábbi börtöntársát is.

A vádlottak a zárkából intézték a telefonhívásokat. Az egyik rab a sértetteket – valamelyik hozzátartozójuknak kiadva magát – jellemzően azzal hívta fel, hogy bajban van, megverték, fogva tartják, és pénzre van szüksége, különben megölik. Amikor a sértett hajlandó volt pénzt vagy ékszert átadni, ezt az elítéltek jelezték kinti társaiknak, ők intézték az átvételt. Volt olyan eset is, amikor az egyik vádlott a fogvatartó szerepében telefonált, és a sértettet fenyegetően felszólította, hogy fizessen, különben a fiát nem engedik el.

Az ügynek 35 sértettje van, közülük többen rájöttek a csalásra vagy legalább gyanakodtak, ezekben az esetekben a bűncselekmény meghiúsult. A vádlottak azonban még így is több millió forint kárt okoztak.

A szervezett bűnözés és terrorizmus elleni román ügyészség (DIICOT) szerdai közleménye szerint a 48 éves nőre a gyermekvédelmi hatóság bízta rá beteg testvére 8 és 14 éves gyermekeinek a nevelését, de különös kegyetlenséggel bánt velük, és pornográf jelenetekben való szereplésre is kényszerítette őket.

A közlemény szerint a gyanúsított egyebek között arra kényszerítette a nyolcéves kisfiút, hogy húsz órán keresztül térdeljen étlen-szomjan előrenyújtott kézzel, és azzal fokozta a kínzást, hogy ezt bekötött szájjal, téli, kinti öltözetben, egy befűtött kályha mellett kellett tennie. A kínzási és pornográf jelenetekről a kisfiú 14 éves testvérének kellett felvételeket készítenie. Az ügyészség a kedden tartott házkutatás során lefoglalta a felvételeket, amelyeket a gyanúsított és tettestársa később másokkal is megosztott. Az ügyészség szerint az embertelen és különösen kegyetlen büntetések súlyosan veszélyeztették a kiskorú fizikai, intellektuális és morális fejlődését.

A 48 éves nőt 19 éves tettestársa jelentette fel. Az ügyészség a nő előzetes letartóztatását kezdeményezte.

A szakadár DAN hírügynökség jelentése szerint mintegy kétszázezren vettek részt a Donyeck központjában megrendezetett gyászmeneten. A Novosztyi Donbasza helyi hírportál arról számolt be, hogy több tucatnyi autóbusszal szállították a környező településekről Donyeckbe az embereket a rendezvényre, az egyetemistáknak és a közalkalmazottaknak pedig “melegen ajánlották” a részvételt. A nagyarányú részvétellel Zaharcsenko lakossági támogatottságát akarta a helyi szakadár vezetés demonstrálni. Az utóbbi időben ugyanis az a hír terjedt el, hogy Zaharcsenko népszerűsége jelentősen visszaesett a szakadár területen élők körében.

Zaharcsenkót zárt koporsóban egy tüzérségi kocsi platóján vitték végig a város központjából a Donyecki Tenger nevű temetőbe, ahol két másik, szintén merényletben meghalt donyecki szakadár fegyveres, Arszen Pavlov és Mihail Tolsztih is nyugszik.

Közben Pavlo Lisznyanszkij, az ukrán emberi jogi biztos Donyeck és Luhanszk megyei területi megbízottja közölte, hogy a szakadárok által ellenőrzött területeken élőktől származó értesülései alapján a Zaharcsenko elleni merénylet utáni razziákban mintegy ötven embert vettek őrizetbe. Közülük körülbelül tízet azóta elengedtek, 19 ember azonban eltűnt, hollétükről azóta sem tudnak semmit.

Korábban Lisznyanszkij a Facebookon szintén saját forrásaitól szerzett értesüléseire hivatkozva azt írta: négy emberből veréssel kikényszerítették, hogy bevallja, Ukrajna megbízásából ők követték el a merényletet. Forrásai szerint a szakadár hatóságok mihamarabb a közvélemény elé akarnak állni azzal, hogy megoldották a bűnügyet, elfogták az elkövetőket, akik “Kijev megbízását hajtották végre”.

Vaszil Hricak, az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) főnöke szombaton újságírók előtt viszont cáfolta, hogy az ukrán félnek köze lenne Zaharcsenko halálához. Leszögezte, hogy az SZBU-nak “nincs információja ukrán diverzánsok” elfogásáról – amit a szakadár hatóságok a robbanás bekövetkezte után alig néhány órával már bejelentettek -, mert “diverzáns csoportot senki nem küldött oda”.

Megismételte, hogy az SZBU-nak két alapvető verziója van a merénylet indítékára: vagy a szakadárok közötti ületi vita, vagy a Kreml áll a háttérben, amely módszeresen iktatja ki mindazokat, akik 2014-ben közreműködtek az orosz csapatoknak a Donyec-medencébe történő bevonulásában. Ez utóbbihoz hozzáfűzte, hogy a közreműködőket vagy Oroszországba viszik, és ott adnak nekik új munkát, vagy likvidálják. “Egyáltalán nem lep meg bennünket, hogy minden bűnért minket tesznek felelőssé” – jegyezte meg a Zaharcsenko-merénylettel kapcsolatban tett orosz és a szakadár nyilatkozatokra célozva.

Jurij Lucenko ukrán főügyész bejelentette, hogy hivatala lezárja a Zaharcsenko ellen indított bűnvádi eljárást, mivel a vádlott elhalálozott. Hozzáfűzte ugyanakkor: nem osztja azokat a nézeteket, hogy bármiféle empátiát kellene éreznie emberiességből a szakadár vezető halála miatt. Azzal az érzéssel zárják le ügyét, hogy a bűnös megkapta büntetését – mondta. “Az az ember, aki felforgatta saját hazáját, milliókat taszított háborúba és szenvedésbe, rászolgált arra halálra, amely Zaharcsenko életének véget vetett” – szögezte le a főügyész.

Cody Wilson, a Defense Distributed (DD) nevű cég alapító-vezérigazgatója kedden a texasi fővárosban, Austinban tartott sajtótájékoztatón jelentette be, hogy immár bármilyen vásárló megveheti a cég honlapjáról kiválasztott, térbeli nyomtatóval elkészíthető fegyverek tervfájljait.

A forgalmazást kedden reggel kezdték meg és pár óra alatt mintegy 400 vásárló jelentkezett.

Július végén Robert Lasnik seattle-i szövetségi bíró hozott döntést arról, hogy augusztus 1-jétől meghatározatlan ideig nem érvényes a kormányzat és a fegyvernyomtató programokat készítő és forgalmazó cég között júniusban aláírt engedélyezési szerződés, vagyis a kérdéses számítógépes programokat a cég nem teheti szabadon elérhetővé az interneten. Előzőleg 8 tagállam és a szövetségi főváros, Washington DC főállamügyésze nyújtott be keresetet, kérvényezve a kormány és a DD közötti megállapodás semmissé nyilvánítását, később további 11 állam csatlakozott a perkérelemhez.

Az AP amerikai hírügynökség arra hívta fel a figyelmet: a bírói döntés azt mondta ki, hogy a fegyverek számítógépes tervfájljait nem lehet az interneten hozzáférhetővé és letölthetővé tenni, de arról nem szólt, hogy ne lehetne pénzért forgalmazni. Cody Wilson a sajtótájékoztatón közölte: a cég honlapjáról mostantól nem lehet közvetlenül letölteni a fájlokat, hanem aki a honlapon kiválasztja és megvásárolja, annak e-mailben vagy más módon elküldik a kérdéses tervet. Hozzátette: a szoftvernek nincs előre meghatározott ára, a vásárlók annyit fizetnek érte, amennyit jónak látnak. Elmondta, hogy a vásárlók némelyike kriptovalutában – azaz államoktól és pénzintézetektől független globális digitális pénznemben – fizetett.

A kormányzat eddig nem foglalt állást egyértelműen. Az egy hónappal ezelőtti bírói döntés után Donald Trump Twitter-bejegyzésében csak azt jelezte, hogy “utánanéz az ügynek”. Lasnik bíró hétfőn megerősítette és meghosszabbította a július végén hozott döntését.

Az amerikai politikusokat is megosztja a térbeli nyomtatással előállítható fegyverek ügye. Még az alkotmányban biztosított szabad fegyvervásárlás és -tartás hívei is azt mondják: az internetről letölthető, műanyagból elkészíthető fegyverek veszélyesek, mert nagyon nehezen azonosíthatóak és bárki, még mentális betegséggel küszködő személy is hozzájuthat ezekhez.

Bob Ferguson, az északnyugati Washington állam főállamügyésze – akinek hivatala tartja kézben a 19 tagállam és a szövetségi főváros perkeresetét – kedden bejelentette: Wilson lépése törvényellenes.

Wilson a sajtóértekezleten közölte: arra számít, hogy mostani döntése után több állam is perbe fogja őt, de máris gyűjti a pénzt a jogi védelemhez.

Hajdu Márton emlékeztetett arra: a balesetek ugyan néhány óvintézkedés betartásával egyszerűen megelőzhetőek, ám mégsem múlik el szinte egyetlen esztendő sem tragédia, halálos baleset nélkül.

Felidézte: a köznyelvben mustgáznak nevezett anyag egyszerű szén-dioxid, ami a gyümölcs erjedése (a cukor alkohollá alakulása) során keletkezik. Ez a gáz színtelen, szagtalan és másfélszer nehezebb a levegőnél, ezért zárt térben, a levegőt kiszorítva, a padló szintjétől tölti fel a helyiséget.

Önmagában nem mérgező, de mivel kiszorítja a levegőt a pincéből, oxigénhiányos állapotot idézhet elő. Ez pedig szédülést, álmosságot, eszméletvesztést, végül akár fulladásos halált okozhat.

Hangsúlyozta, hogy a mustgázzal kapcsolatos balesetek a borospincék szellőztetésével, illetve szén-dioxid-érzékelők telepítésével megelőzhetőek.

Alkalmazható a közismert “gyertyás módszer” is. Fontos azonban, hogy a gyertyát ne vállmagasságban, előre kinyújtott kezében tartsa a pincébe igyekvő, hanem engedje derékmagasság alá. Amennyiben a láng kialszik, az egyértelmű bizonyítéka annak, hogy nincs elegendő oxigén a pincében, ezért azonnal el kell hagyni a helyiséget – sorolta.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy a szén-dioxiddal telített helyiségbe csak sűrített levegős légzőkészülékben lehet biztonságosan bemenni.

Ugyan 2017-ben a biztosítok bevétele növekedett, a tendencia azt mutatja, hogy az emberek inkább biztosítják vagyontárgyaikat, mintsem saját magukat – fűzte hozzá. A szóvivő közölte: Magyarországon a lakosság húsz százaléka köt balesetbiztosítást, Nyugat-Európában nyolcvan százaléka.

Sokan az utasbiztosítással vagy a lakásbiztosítás mellé köthető balesetbiztosítással megelégednek, annak ellenére, hogy a biztosítók folyamatosan fejlesztik termékeiket – mondta.

A vádirat szerint a férfi 2018 tavaszán ismerkedett meg a sértettel, akivel rövid ideig párkapcsolatban állt. A nő 2018. június közepén közölte a férfival, hogy szakítani kíván vele, és megkérte, hogy a férfi otthonában lévő holmijait vigye el a várpalotai lakására.

A vádlott másnap reggel egy csokor virággal és a holmikkal érkezett meg a lakásba, ahol azonban az ágyban alvó barátnője mellett egy idegen férfit is talált. A vádlott ezen feldühödött, és előbb a virágcsokrot a nőhöz vágta, majd a sértett ház előtt parkoló autójának visszapillantó tükrét és az ablaktörlőit letörte, miközben a gépkocsi fényezését is több helyen megsértette.

A férfi a rongálással okozott 191 ezer forintos kárt a nő részére később megtérítette. Az ügyészség a férfival szemben büntetővégzés meghozatalával próbára bocsátás alkalmazására tett indítványt.

Várhatóan 2019 végére épül ki az a katasztrófakockázat-értékelési rendszer, amelynek segítségével egy több szervezet által működtetett közös adatbázis alapján lehet értékelni és elemezni a településeket érintő veszélyforrásokat és azok lehetséges hatását. A rendszer működtetésével lényegesen hatékonyabb lesz mind a felkészülés folyamata, mind egy bekövetkezett esemény kezelése.

A Katasztrófakockázat-értékelési rendszer elnevezésű, KEHOP-1.1.0-15-2016-00003 számú uniós projekt fő célkitűzése egy olyan egységes, térinformatikai alapú katasztrófakockázat-értékelési rendszer kialakítása és működtetése, ami az ország egészét lefedi, és képes akár egy-egy településre vonatkozóan is azonosítani a potenciális veszélyforrásokat és azok lehetséges hatását. Mindezek alapján meg lehet határozni, hogy az adott településen milyen kockázatokkal kell számolni. A rendszer a katasztrófakockázatok elemzése és értékelése mellett a klímaváltozás okozta természeti katasztrófák elleni felkészülést is hatékonyabbá teszi.

Az adatbázis létrehozása és működtetése konzorciumi keretek között történik, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság konzorciumvezetőként az Országos Meteorológiai Szolgálattal, az Országos Vízügyi Főigazgatósággal, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatallal, az Országos Közegészségügyi Intézettel, valamint a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálattal működik együtt.

A katasztrófakockázat-értékelési térinformatikai alkalmazás működtetéséhez egyebek mellett huszonhat szervert és a kapcsolódó operációs rendszert, és csaknem ötven adatbázis-kezelő szerverliszenszt szerez be a konzorcium. Az adatgyűjtést és -rögzítést országszerte huszonhárom, légi felderítési (drón alkalmazási) képességekkel rendelkező mobil egység is támogatja majd. A beszerzések és fejlesztések várhatóan 2019 végére fejeződnek be.

A projekt támogatási összege 2 milliárd 900 millió forint.

Az elmúlt években jelentősen javultak a mentésben dolgozók anyagi és munkakörülményei, azonban az Országos Mentőszolgálatnál (OMSZ) dolgozók elhivatottsága, szakmai tudása pótolhatatlan – mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára a városligeti mentőnapon.

Rétvári Bence úgy fogalmazott, amit az ország teljesítőképessége megengedett, azt a mentőszolgálat is megkapta támogatásként, és a kormány a jövőben is azon lesz, hogy minél biztosabb anyagi hátteret tudjon teremteni az OMSZ-nek.

Jelezte, a mentőszolgálat költségvetése a 2010-es 22 milliárd forintról negyvenmilliárd forintra emelkedett, így mentésre 74 százalékkal tud többet fordítani a kormány.

Az emelkedés megjelenik a mentődolgozók bérezésében is – emelte ki az államtitkár, hangsúlyozva, hogy a 2016-ban elkezdett ágazati szakdolgozói alapbéremelések mellett a mentősöknél további tízszázalékos béremelés történt januárban. Ezzel kapcsolatban kitért arra, hogy például a mentőtiszteknek átlagos bruttó bére 242 ezerről 460 ezerre emelkedett.

Rétvári beszélt a mentőállomások és a mentőgépkocsik beszerzéséről is. Mint mondta, az elmúlt években 104 mentőállomást újítottak fel és 31 épült újonnan az országban. Az új mentőautók beszerzése is elkezdődött, a korábbi és az idén a szolgálathoz érkező 117 mentőautóval hétszáz fölé emelkedik a gépkocsiállomány, amelynek átlagéletkora így a korábbi 8,6 évről 5,5 évre csökken – ismertette.

Rétvári ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a fejlesztéseken és a béremeléseken túl a mentési munka elképzelhetetlen az abban dolgozók elhivatottsága és a szakmai tudása nélkül. Ezt a munkát a kormány új munkaruhákkal, új mentőállomásokkal és új gépkocsik beszerzésével tudta segíteni – fogalmazott.

Csató Gábor, az OMSZ főigazgatója azt mondta, a mentőnap célja, hogy az emberekkel minél jobban megismertessék a mentési munkát. Mint mondta, az elmúlt években nagy figyelmet fordítottak arra, hogy “trendivé” váljon a mentős hivatás, és az utóbbi időben igyekeznek komoly hangsúlyt fektetni a társadalmi kommunikációra, bővíteni a lakosság elsősegélynyújtási tudását, közösségi újraélesztési és plakátkampányt indítottak.

Nagy Anikó egészségügyért felelős államtitkár rövid köszöntőjében azt mondta, hogy ez a mentőnap jó alkalom arra, hogy a laikusok is elsajátítsák hogyan tudnak embertársaikon segíteni.

A városligeti Nagyréten egész napos programmal várják az érdeklődőket az Országos Mentőszolgálat munkatársai.
A kicsiktől a felnőttig változatos programok várják a kilátogatókat, a családi programok mellett látványos mentési bemutató is lesz.

A rendezényen bemutatkozik az életmentés valamennyi szereplője, így a gyermekmentők, a vízi mentők, a mentőkutyások is, és az OMSZ más partnerszervezetei is színesíteni fogják a rendezvényt.

A fogyasztóvédelmi vizsgálat negyven ceruza-, vízfesték- és gyurmakészletben ellenőrizte a színezőanyagként használt ólom, kadmium és réz mennyiségét, mivel ezek határérték felett egészségkárosodást okozhatnak.

A fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkár a közlemény szerint megjegyezte, hogy a laborvizsgálatok a szabad szemmel nem látható veszélyforrásokat is kiszűrik. Keszthelyi Nikoletta a gyermekek védelmében különösen fontosnak nevezte az ellenőrzést, mivel – tette hozzá – a családok a tanév kezdetekor vásárolják meg az iskolai eszközöket. Közölte egyúttal, hogy a minisztérium ezt követően is folyamatosan ellenőrzi a tanszereket.

A biztonságosnak ítélt termékek listája a kormányzati holnapon, az ITM hírei között található meg.

A tényállás szerint a vádlott 2018. augusztus 3-án, nappal a XXI. kerületben felfigyelt az egyik járdán fekvő, erősen ittas, és ebből adódóan védekezésre képtelen állapotban lévő nőre. A férfi kiszállt az autójából, odalépett a nőhöz, majd kihasználva a védekezésre képtelen állapotát, lehúzta az ujjáról a mintegy ötezer forintot érő gyűrűt. Ezután visszaült az autóba, amivel sietve elhagyta a helyszínt.

A vádlott a sértett gyűrűjét 1500 forintért eladta egy régiség kereskedőnek. Egy szemtanú által adott személyleírás alapján a rendőrök a vádlottat rövid időn belül elfogták. A Budapesti XXI. Kerületi Rendőrkapitányság által teljesített nyomozás eredményeként a kerületi ügyészség a férfit a ma gyorsított eljárásban, a gyanúsítástól számított egy hónapon belül bíróság elé állította.

A tárgyaláson lefolytatott bizonyítás alapján a Budapesti XX., XXI. és XXIII. Kerületi Bíróság váddal egyezően állapította meg a vádlott bűnösségét, és ezért őt kifosztás bűntette miatt két év hat hónap fegyházbüntetésre ítélte, egyúttal megállapította, hogy a többszörösen büntetett előéletű férfi feltételes szabadságra nem bocsátható. Az ítélet nem jogerős.

A bíró a gépjármű műszerfalára rakta az engedélyt, parkolójegy váltása nélkül elindult munkahelye felé. A kerületi rendőrkapitányság civil ruhás rendőrei tetten érték a bírót. A bíró a mozgáskorlátozott parkolási igazolvány jogosulatlan használatát a helyszínen elismerte, az engedélyt az intézkedő rendőröknek átadta.

A közlemény szerint a köztársasági elnök a bíró mentelmi jogát a büntetőeljárás lefolytatása érdekében felfüggesztette. A Központi Nyomozó Főügyészség közokirat-hamisítás bűntette miatt gyanúsítottként hallgatta ki a bírót, aki a gyanúsítás ellen panasszal nem élt, vallomást tett, a bűncselekmény elkövetését beismerte.

Ez a támadás “nemcsak a szíriai rendezésre mérne súlyos csapást, de a globális biztonságra is. A tűzzel való játszadozás következményei megjósolhatatlanok” – figyelmeztetett a szóvivő.

Zaharova szerint a csapást hadászati és harcászati harci gépek – mintegy hetven hordozó, mintegy 380 “szárnyas rakétával” – hajthatják végre jordániai, kuvaiti és krétai bázisokról, és a térségben tartózkodik két amerikai romboló is, fedélzetén 28-28, Tomahawk típusú manőverező repülőgéppel. A szóvivő megismételte a Moszkva és Damaszkusz által korábban is hangoztatott állítást, hogy a szíriai kormányerők nem rendelkeznek vegyi fegyverekkel, mert 2014-2015 során nemzetközi ellenőrzés mellett megsemmisítették ezeket.

Korábban az orosz védelmi tárca közölte, hogy nyugati országok újabb Szíria elleni katonai csapásra készülnek, amelyhez az ürügyet egy Idlíb tartományban, vegyi fegyverekkel végrehajtandó provokáció szolgáltatná. Moszkva szerint a megrendezendő incidens célja az, hogy a támadás miatt a gyanút Damaszkuszra terelje. Anatolij Antonov washingtoni orosz nagykövet helyi idő szerint szerdán kiadott közleménye szerint a provokációt brit titkosszolgálatok készítik elő.

Az orosz diplomáciai tárca közleményt adott ki arról, hogy Mihail Bogdanov külügyminiszter-helyettes “konstruktív” megbeszélést folytatott a szíriai rendezésről Naszra al-Haríri szíriai ellenzéki vezetővel.

A hírportálnak az ügyvéd megerősítette: a Klaus Iohannis román elnöknek, valamint Viorica Dancila kormányfőnek és a parlament két háza elnökeinek is elküldött levelét a Freeh Group International Solutions nevű nemzetközi tanácsadócég megbízásából írta.

A portál szerint az amerikai kormányzat hivatalos álláspontját nem tükröző levelet egyes román politikusok arra használják fel, hogy a korrupcióellenes ügyészség erejét gyengítsék.

A cikkben megemlítették az amerikai külügyminisztérium egyik tisztviselőjének nyilatkozatát, amely szerint Románia a jogállamiság és az intézmények függetlenségének tekintetében válságközeli szinthez közeledik, azonban a Giuliani és a Freeh által képviselt szempontok ellentétesek az Egyesült Államok kormányának hivatalos álláspontjával.

A külügyminisztérium egyik szóvivője a Politicónak úgy nyilatkozott, hogy Románia egészen a közelmúltig jelentős előrelépést tett a korrupció elleni küzdelemben, és hatékonyan cselekszik a jogállamiság kialakításáért. “Bátorítjuk a románokat, hogy kövessék ezt az utat” – idézte a neve elhallgatását kérő szóvivőt a brüsszeli hírportál.

Giuliani hétfőn nyilvánosságra került levelében a romániai jogállamiság állapota miatti aggodalmának adott hangot. Úgy vélte: Románia jelentős lépéseket tett a Ceausescu-diktatúra bukása után a törvények betartatása és a jogállamiság felé. Ezeket a lépéseket azonban “aláaknázták a Laura Codruta Kövesi által vezetett romániai korrupcióellenes ügyészség túlkapásai”.

Korábban Hans Klemm, az Egyesült Államok bukaresti nagykövete több alkalommal is azt közölte, hogy országa határozottan támogatja a DNA éléről nemrég leváltott Codruta Kövesi nevével fémjelzett korrupcióellenes harcot.

A bázist az Afganisztánt Kínával összekötő, Tádzsikisztánnal és Pakisztánnal határos Vakhan-folyosóban létesítik, elkészülése után a kínai hadsereg várhatóan egy zászlóaljat vezényel a támaszpontra. A projektet Peking finanszírozza annak keretében, hogy segítse Afganisztánt terrorellenes erőfeszítéseiben – írta a lap.

Az SCMP rámutatott: ez az első alkalom a modern történelemben, hogy az ázsiai óriás katonai jelenlétet létesít Afganisztánban, amelyet széles körben “birodalmak temetőjének” neveznek, utalva arra, hogy a közép-ázsiai országot hírhedten nehéz elfoglalni és béklyóban tartani.

A tizenhét éve háború sújtotta Afganisztán azonban fokozottan fontossá vált Kína saját biztonságának, valamit Hszi Csin-ping kínai elnök az Egy Övezet – Egy Út kezdeményezésének tekintetében.

Kína első tengerentúli katonai támaszpontját Dzsibutiban létesítette. A kínaiak közlése szerint a dzsibuti bázis logisztikai célokat szolgál, itt töltik fel az Indiai-óceánon hajózó, humanitárius és békefenntartó küldetéseket teljesítő kínai hajókat.

A lapnak nyilatkozó források közölték: bár a dzsibuti bázison több mint egy zászlóalj állomásozik, főként katonai mérnököket és építészeket vezényeltek oda, kevés harcoló egység tartózkodik a kelet-afrikai országban. Az afganisztáni támaszpont már csak azért is más szerepet fog betölteni, mert a nyugat-kínai Hszincsiang tartomány közelében épül, amelyet Peking a nemzetbiztonságot fenyegető “terrorizmus, szeparatizmus és radikalizmus” legfőbb forrásának tekint – mondták a források.

Megfigyelők szerint ezért a támaszpont célja egyebek közt a szélsőségesek, különösképpen az Afganisztánban is jelen lévő Iszlám Állam terrorszervezet kiképzésében részesült ujgurok Kínába történő beszivárgásának megakadályozása.

A tárca szerint a manővereket a fegyveres erők kiképzési tervének megfelelően és a nemzetközi joggal összhangban hajtják végre. Az érintett övezeteket veszélyesnek nyilvánítják a hajózás és a repülés számára.

A hadgyakorlat vezérhajója a Marsal Usztyinov lesz. A műveletben rész vesznek majd egyebek között Tu-160-as hadászati rakétahordozó, Tu-142MK típusú és Il-38-as tengeralattjáró-vadász gépek, valamint a haditengerészeti légierő Szu-33-asai is.

A hadgyakorlatot olyan időszakban tarják, amikor Szíria miatt kiéleződtek az ellentétek Oroszország és a Nyugat között. Moszkva azt állítja, hogy terroristák brit segédlettel vegyi támadást készítenek elő Idlíbben, hogy ürügyet szolgáltassanak egy Szíria elleni újabb rakétatámadásra, nyugati fővárosokban viszont arra figyelmeztetnek, hogy a szíriai kormányerők offenzívára készülnek a túlnyomórészt a Damaszkusz ellen harcoló erők által ellenőrzött tartományban.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerdán likvidálandó “terrorista tályognak” nevezte a Bassár al-Aszad elnök ellen Idlíbben harcoló, megbékélésre nem hajló csoportosulásokat.

Az orosz védelmi tárca ugyancsak csütörtökön közölte, hogy sikeresen tesztelt egy új elfogó rakétát Kazahsztánban. A rakétát a minisztérium szerint korábban sikerrel próbálták ki februárban, áprilisban és júliusban is.

A júliusi teszteléssel kapcsolatban a Krasznaja Zvazda című katonai lap azt írta, hogy a rakéta másodpercenkénti négy kilométeres sebességre képes, ami egyedülálló a világon.