Biztonságpiac

“A mérgező hatóanyagot tartalmazó lőszerrel sorozatvetőkről a tervek szerint a következő két napon belül mérnek csapást Kafer-Zait településre, Habittól hat kilométerre délre” – mondta.

“A régión kívüli érdekelt erők ily módon készítenek elő ismét jelentős provokációkat Szíria területén, mérgező anyagok felhasználásával, a helyzet hirtelen destabilizálása és a békefolyamat fenntartható dinamikájának megszakítása érdekében” – tette hozzá a tábornok.

Konasenkov egy nappal korábban azt állította, hogy a brit titkosszolgálatok a Hajat Tahrír as-Sám terrorszervezet (az egykori an-Nuszra front) közreműködésével vegyifegyver-támadásokat szerveznek Szíriában, hogy ezzel ürügyet szolgáltassanak egy, az arab ország elleni amerikai-brit-francia rakétatámadásra. Szavai szerint ennek érdekében nyolc tartály klórgázt szállítottak Idlíb tartományba.

A szóvivő felhívta a figyelmet arra, hogy néhány napja a Perzsa-öbölbe érkezett a The Sullivans amerikai torpedóromboló, a fedélzetén 56 cirkálórakétával, a katari al-Udeid légi támaszpontra pedig egy B-1B amerikai hadászati bombázót vezényeltek 24 levegő-föld cirkálórakétával.

Kijelentette: Washington és szövetségesei soron következő agresszív lépését készíti elő az is, hogy augusztus 22-én az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország magas rangú képviselői “minden alap nélkül” kijelentették, hogy “a lehető leghatározottabban” reagálnak, ha a szíriai kormány vegyi fegyvert vet be.

Az Egyesült Államok tavaly Tomahawk manőverező robotrepülőgépekkel támadta a szíriai légierő sajráti légi támaszpontját, ahonnan Washington szerint az Idlíb tartománybeli Hán Sejkún település elleni vegyifegyver-támadást végrehajtó harci gép felszállt. Idén áprilisban az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország az ENSZ Biztonsági Tanácsának jóváhagyása nélkül – az orosz külügyminisztérium adatai szerint – több mint száz rakétát lőtt ki egy damaszkuszi kutatóintézetre, a köztársasági gárda törzsére, a légvédelmi erők támaszpontjára, több katonai repülőtérre, katonai raktárakra. A három ország a csapást egy, a Damaszkusz közeli Dúma elleni állítólagos vegyifegyver-támadással indokolta.

A már hetven évvel ezelőtt palesztin állam alakítását szorgalmazó Avneri alapította meg a Gus Salom nevű békemozgalmat, s vezette az Olam haze (A mi világunk) című liberális-szatírikus hetilapot, amely több mint negyven éven át a humor eszközével közdött az izraeli közélet visszásságaival.

Uri Avneri Helmut Ostermann néven egy jómódú német zsidó család gyermekeként látta meg a napvilágot a németországi Beckumban, ahonnan Hitler hatalomra jutása után, 1933-ban, tíz éves korában, családjával az akkor brit fennhatóság alatt álló Palesztinába emigrált.

Már tizennégy évesen dolgozni kezdett egy ügyvédi irodában, hogy anyagilag segítse családját. 1938-ban, tizenöt évesen csatlakozott a jobboldali cionista Irgun mozgalomhoz, ahonnan 1942-ben kilépett, mert nem értett egyet terrorista módszereikkel.

“Szabadságharcosok voltunk” – vélekedett utólag Optimista című önéletrajzi könyvében erről a korszakáról. “Akkoriban azt tanultam meg, hogy csak nézőpont kérdése a szabadságharcos és a terrorista közötti különbség” – tette hozzá.

Rajparancsnokként harcolt az 1948-as függetlenségi háborúban, s kétszer is megsebesült, egyszer súlyosan. A kórházban kristályosította ki későbbi politikai álláspontját a palesztin állam szükségességéről.

“A háború teljesen meggyőzött arról, hogy van palesztin nép és a békét először is velük kell megkötni. Ennek a célnak az eléréséhez meg kell alapítani egy palesztin nemzetállamot” – írta önéletrajzában.

Felépülése után, 1950-ben barátaival megvásárolta a csődbe ment Ha olam haze című hetilapot, amit Félelem és előítéletek nélkül jelszóval Izrael legendás ellenzéki orgánumává fejlesztett, mely híres lett pimasz, az intézményeket és a politikusokat nem kímélő hangvételéről, leleplezéseiről és pletykáiról, valamint a hátsó borítón szerepló meztelen nőkről egyaránt.

Negyven évig a lap főszerkesztője volt, s a médiumon keresztül a katonaság bálványozása, a vallási korlátozások, a korrupció, az etnikai diszkrimináció, és az arabellenes politika ellen küzdött.

A hatvanas és a hetvenes években a kneszetben is politizált több baloldali párt képviseletében. 1982-ben találkozott rejtekhelyén, az ostromlott Bejrútban bujkáló Jasszer Arafattal, amiért édesanyja annyira megharagudott rá, hogy kitagadta az örökségéből.

1993-ban alapította meg a Gus Salom nevű békemozgalmat, amelyet 2009-ig maga irányított. A második intifáda idején, 2003-ban sokat tartózkodott Rámalláhban a palesztin vezérkarnak otthont adó Mukátában, hogy jelenlétével védje Arafatot egy esetleges támadástól.Avneri megítélése Izraelben ellentmondásos volt. A jobboldali szélsőségesek szerint áruló volt és rágalmazó munkát folytatott, s ezért többször megtámadták és bántalmazták. Egyszer megkéselték, egyszer mindkét karját eltörték.

Benkő Tibor hozzátette: ehhez erős honvédségre; új haditechnikai eszközökre, jól kiképzett és felszerelt katonákra, az ő vezetésükre alkalmas honvédtisztekre és tábornokokra van szükség.

Ezek megvalósítását szolgálja a Zrínyi 2026 honvédelmi és haderőfejlesztési terv, amely célul tűzte ki, hogy Magyarország honvédsége, a hon védelem erős lábakon álljon és erős kezekben legyen – emelte ki a miniszter.

Benkő beszédében a katonai esküt egyedülállónak nevezte. Mint kiemelte: arra tesznek esküt, hogy Magyarországot hűen szolgálják, állampolgárait ha kell életük feláldozásával is megvédik.

A miniszter a katonáknak azt mondta: szolgáljanak úgy, hogy társadalom minden polgára elismeréssel szóljon erről a hivatásról; mutassanak példát hazaszeretetből és hősiességből.

Idén a Parlament előtti Kossuth téren összesen 172-en tették le katonai esküjüket. A honvédtisztjelöltek – folytatva a 2011-ben újraindított ludovikás hagyományt – fogadalmukat kardrántással, “a hazáért mindhalálig!” felkiáltással erősítették meg.

A katonák ünnepélyes avatását Áder János államfő, Benkő, Korom Ferenc vezérkari főnök, valamint kormányzati, állami és katonai szervezetek, diplomáciai testületek képviselői mellett több száz érdeklődő nézte végig.

A beszámoló szerint Steven Vandeput védelmi miniszter a VTM flamand nyelvű közszolgálati televíziónak adott vasárnap esti interjújában elmondta, a katonáknak a közterületekről való fokozatos kivonása nem okoz biztonsági kockázatot. A stratégiai fontosságú helyszíneken, nagykövetségek előtt, zsidó és más nemzetközi intézmények védelmében továbbra is szerepet vállalnak.

A belga kormány több lépcsőben, legutóbb július elején csökkentette az utcákon szolgálatot teljesítő katonák számát. Jelenleg mintegy 550 katona járőrözik a belga nagyvárosokban. Információk szerint a hadsereg folytatja a rendkívüli események alkalmával szükséges beavatkozásra való felkészülését, emellett komoly tartalékkapacitást állomásoztat, amely szükség esetén – a rendőrséggel együtt – azonnal bevethető.

Belgium a 2015 novemberében, Párizsban hét helyszínen elkövetett merényleteket követően hármas – “lehetséges és valószínű” – terrorkészültségi fokozatot rendelt el, majd a 2016 márciusában, Brüsszelben két helyszínen elkövetett támadásokat követően a legmagasabb, négyes – “súlyos és azonnali” – fokozatúra emelte a terrorfenyegetettség szintjét az ország egész területén. Belgium ekkor rendelte el 1800 katona folyamatos utcai járőrözését is.

A terrorfenyegetettségi szintet később hármas szintre minősítették vissza, majd az év elején kettes szintre csökkentették. A járőröző katonák számát ezzel arányosan ugyancsak mérsékelték.

Belgiumban legutóbb május végén minősítették terrorcselekménynek egy magányos elkövető akcióját, amikor a 33 éves, Benjamin Hermann nevű elítélt kétnapos eltávozása alatt előbb rabtársával, majd két rendőrrel és egy civillel végzett Liege-ben. A férfi többször is azt kiáltotta, hogy “Allahu Akbar” (Allah hatalmas), mielőtt lelőtték.

A terrorfenyegetéseket elemző belga központ (OCAM) ezt követően közölte, az eset ellenére sem emelik az országos terrorkészültség szintjét. A liege-i támadást, ahogy 2015-ös párizsi és a 2016-os brüsszeli merényleteket is az Iszlám Állam dzsihadista szervezet vállalta magára.

A WDR tévéfilmeket gyártó részlegének korábbi vezetője 82 éves korában halt meg Berlinben. Személyével a német televíziózás és a tévéjáték műfaj “kiemelkedő alakja” távozott, de életműve “velünk marad, és továbbra is gazdagítja a nézőket” – emelte ki Tom Buhrow, a médiatársaság intendánsa.

A Tetthely külön intézménnyé vált a német televíziózásban, az ARD országos köztelevízióban a vasárnap 20.15-21.45 közötti sáv évtizedek óta “a Tetthely ideje” – tette hozzá az intendáns.

Witte 1935-ben született a mai Lettország fővárosában, Rigában. Az egykori NDK-ból 1961-ben emigrált az NSZK-ba. A WDR-nél 1963-tól dolgozott szerkesztőként és dramaturgként. A tévéfilmes részleget 1979-től vezette nyugdíjba vonulásáig, 1998-ig.

A Tetthely formátumát a hatvanas évek végén fejlesztette ki. Három alapelvet rögzített: a különálló történetekből álló krimisorozat regionális – mindig valamely városhoz vagy térséghez kapcsolódik -, a főszereplő mindig a nyomozó, és minden epizódnak van valamilyen német történelmi vagy jelenkortörténeti vonatkozása.

Az első epizódot 1970-ben mutatták be, Taxi Lipcsébe címmel. Ez volt a címe a széria 1000. részének is, amelyet 2016-ban sugároztak. A legutóbbi, 1064. epizódot vasárnap sugározta az ARD. A Tetthely az utóbbi 48 évben a német társadalom szinte valamennyi aktuális, fontos témáját érintette: volt szó például a szexturizmusról, a gyermekbántalmazásról, a neonácizmusról, a hajléktalanokkal szembeni erőszakról és a menekültügyről.

Peszkov arra reagált, hogy Donald Trump aláírta az Egyesült Államok a 2019-es pénzügyi évre vonatkozó, 716,3 milliárd dolláros védelmi költségvetéséről szóló törvényt. Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter decemberben 46 milliárd dollárban nevezte meg a 2018-as orosz katonai büdzsét.

“A számok önmagukért beszélnek” – mondta Peszkov.

Arra a kérdésre válaszolva, hogy vajon a Szarmat interkontinentális ballisztikus nehézrakéta és más új orosz fegyverrendszerek a Start-3 orosz-amerikai hadászati fegyverzetkorlátozási egyezmény hatása alá esik-e, a szóvivő Vlagyimir Putyin orosz elnököt idézte, aki szerint az új eszközök “teljes mértékben megfelelnek a vonatkozó nemzetközi szerződések szellemének és betűjének”, valamint “Oroszország sohasem sértette meg nemzetközi jogi kötelezettségeit és elkötelezett azok iránt”.

Az Oroszország ellen újonnan bevezetendő, az amerikai kongresszus honlapján kedden ismertetett tervezett szankciókról kijelentette, hogy azok “semmi jót sem ígérnek a két ország kapcsolatai számára”.

A szenátusban beterjesztett, kétpárti törvénytervezet, amely az orosz pénzügyi szektorra terjesztené ki a gazdasági büntetőintézkedéseket, egyebek között megtiltaná az új orosz államadóssággal kapcsolatos műveleteket, továbbá a 14 napnál hosszabb lejáratú származékos pénzügyi eszközök alkalmazását Oroszország viszonylatában.

A törvénytervezetet megalkotó szenátorok emellett azt javasolják, hogy tiltsák meg egy vagy több orosz pénzintézet számára az egyesült államokbeli műveletek végrehajtásának lehetőségét és fagyasszák be tengerentúli tulajdonukat. A potenciálisan érintett bankok listáján a VEB, a Szberbank, a VTB, a Gazprombank, a Roszszelhozbank, a Promszvjazbank és a VTB-haz csatolt Bank Moszkvi szerepel.

Az orosz állami bankok ellen 2014 óta bevezetett amerikai szankciók eddig csak az amerikai eredetű új orosz adósság- és tőkefinanszírozást gátolták. A javasolt új intézkedések megakadályoznák, hogy a felsorolt pénzintézmények szabványos dollárelszámolást bonyolítsanak le amerikai bankok levelező számláin keresztül.

A javasolt változtatások egyesült államokbeli orosz ingatlanvásárlás esetén a tulajdonosi struktúra nagyobb mértékű ellenőrzését is biztosítanák. Az amerikai biztosítótársaságoknak információt kellene szolgáltatniuk a hatóságoknak az országban drága lakóingatlanokat vásároló vállalatok kedvezményezettjeiről.

Peszkov az azt firtató kérdésre, hogy miként kíván Moszkva minderre reagálni, rámutatott, hogy a törvénytervezetet még nem fogadták el, és hogy az orosz vezetés ilyen stádiumban még nem reagál, de nagy figyelemmel kíséri a fejleményeket.

Orosz hírügynökségi jelentések szerint legkevesebb négy támadás történt, amelyeket feltehetően egy központból hangoltak össze. Dzsambulat Umarov csecsen tájékoztatási miniszter a TASZSZ-nak elmondta, hogy a merénylők kiskorú, 11 és 17 év közötti fiúk voltak.

Groznijban fegyveresek tüzet nyitottak a rendőrökre, egyiküket megölték, és egy civil nő is megsebesült. Ugyanitt ketten egy sikertelen robbantási kísérlet után Mercedesszel áttörtek egy közúti ellenőrző poszton, és rendőröket próbáltak meg elgázolni. A gépkocsi két utasa nem élte túl az incidenst. A helyszínen három rendőr szenvedett súlyos sérüléseket.

Saliban ketten késsel kíséreltek meg betörni a helyi rendőrőrsre, és ott két rendőrt megsebesítettek. A két támadót megölték. Meszker-Jurtban egy támadó öngyilkos robbantást kísérelt meg elkövetni az ottani rendfenntartó erők ellen. A támadás nem érte el célját, a terroristán kívül senki nem sérült meg.

Az Interfax úgy értesült, hogy Groznijban a rendőrgázolásokat követő autós üldözéskor likvidálták a támadások kitervelőjét is. Az illető egy, a híradás által meg nem nevezett szélsőséges szervezet tagja volt. Az öt elkövető hétfő reggel ugyanazzal a gépkocsival indult el Sali városból.

Ramzan Kadirov csecsen vezető a Telegram üzenetküldő szolgáltatóban megjelentet üzenetében azt állította, hogy a szélsőségesek összes támadási kísérletét meghiúsították, és Csecsenföldön nyugalom van. Szavai szerint a merénylők a Kurban Bajram (íd al-adha) muszlim áldozati ünnepet szándékozták megzavarni.

A támadássorozatot az Iszlám Állam (IÁ) dzsihadista szervezet vállalta magára. Erről szélsőséges weblapokat megfigyelő SITE központ számolt be, a terrorszervezethez köthető Amaq hírügynökségre hivatkozva.

Ezzel kapcsolatban Umarov azt mondta, hogy az IÁ programokat dolgozott ki kamaszok toborzására.

Az augusztus 9-20. között lebonyolított versenyen a magyar katonai ejtőernyős-válogatott szoros versenyben harmadik lett Szlovénia és Kína mögött a célba ugrás versenyszámban.

Asztalos István önkéntes műveleti tartalékos zászlós egyéni célba ugrásban negyedik, míg Horváth Ferenc őrvezető junior egyéni célba ugrásban tizenharmadik lett.

A versenyen induló 37 ország 372 versenyzője több mint ötezer ugrást hajtott végre a szolnok-szandaszőlősi sportrepülőtéren. A versenybírókkal együtt 45 ország képviselői voltak részei az eseménynek.

A hagyományőrzők az 1566-os ostrom leghíresebb jelenetének állítanak emléket történelmileg hiteles rekonstrukciójukkal. A látványos lovas párbajokkal kísért műsor keretében az ó- majd az újváros elvesztése elevenedik meg, majd ezt követően a várfalon belül folytatódik a harc: a csapatok bevonulnak a kitörés eredeti helyszínére, ahol ismét felépül a palánkvár a szigetvári vár eredeti nyomvonalát követve, Zrínyi Miklós hősi kitörését zenei aláfestés is kíséri.

A programban szerepel többek között a Zrínyi 1566 című rockmusical Moravetz Levente rendezésében. Az előadásban Zrínyit a Sasvári Sándor alakítja, de színpadra lép többek között Szomor György, Feke Pál és Beleznay Endre.

Zenél még mások mellett Kállay-Saunders András, a török származású Arif Erdem Ocak is.

Mindezek mellett ünnepi szabadtéri szentmisét rendeznek a turbéki kegytemplomnál, koncertet ad a Szigetvári Zrínyi Miklós Fúvószenekar, a Magyar-Török Barátság Parkban pedig megemlékezést tartanak. Szabó András és Csörsz Rumen István zenés irodalmi műsorában Hunyadi Jánostól Zrínyi Miklós koráig hangzanak fel históriás énekek, valamint török és magyar irodalmi-zenei szemelvények.

Idén újdonság lesz az eseményen a Gasztrobástya, ahol kötetlen főzési lehetőség várja a látogatókat.

A munkabiztonsági és munkaegészségügyi komplex fejlesztési program a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban (Ginop) valósul meg konzorciumi formában.

A konzorciumot vezető szervezet, a Magyar Iparszövetség elnöke hangsúlyozta, szeretnék elérni, hogy javuljon a munkahelyi légkör, a termelékenység, a hatékonyság, csökkenjenek az egészségügyi és társadalombiztosítási költségek, biztonságosabbá tegyék a munkahelyeket fizikai és mentális szempontból.

Vadász ismertette, hogy a Munkástanácsok Országos Szövetségével (MOSZ) közös, élelmiszer- és italgyártást érintő projektre 122 millió forint támogatást fordítanak, az információ, kommunikáció, pénzügy, biztosítási tevékenység, ingatlanügyek területen dolgozóknak szóló programra pedig 78 millió forint támogatást használnak fel, a fafeldolgozást, fonottáru gyártást, papírgyártást, nyomdai tevékenységet, bútorgyártást érintő munkabiztonsági és munkaegészségügyi projektre 103,9 millió forint támogatás áll rendelkezésre.

Az adminisztratív szolgáltatást, művészetet, szórakoztatást és szabadidő tevékenységet tartalmazó területen a Szakszervezetek Együttműködési Fórumával (SZEF) együttműködve mintegy 90 millió forintot szánnak – közölte Vadász.

A Magyar Iparszövetség elnöke példaként említette, hogy a komplex fejlesztési projektekben többi között specifikus képzéseket szerveznek, kutatásokat végeznek, munkavédelmi képviselőknek képzési tananyagot dolgoznak ki, fejlesztik az online munkavédelmi és munkaegészségügyi eszközöket, tájékoztató kiadványokat jelentetnek meg, rendezvényeket tartanak, honlap készítését segítik.

A megvalósuló program jó példája a munkavállalói érdekek megjelenítésének, képviseletének úgy, hogy a kormány, a munkaadók és munkavállalók együtt tudnak eredményt elérni – tette hozzá az iparszövetség elnöke.

A negyven éve a volt Szovjetunió területén született vádlott Gyöngyösön, egy hajléktalan szállón lakott, ahol idén májusban közös szobába került a sértettel, aki a készpénzét rendszerint az ágya melletti éjjeli szekrényben tárolta. Mivel a sértettől a szállón korábban már loptak el pénzt, úgy döntött, hogy – a hatósági csapdaállításnál használt módszert alkalmazva – megjelöli a fiókban tartott bankjegyeit, melyeket ennek megfelelően csillámporral szórt be azért, hogy azok nyomot hagyjanak majd az esetleges tolvaj ruházatán.

A vádlott erről mit sem sejtve, 2018. június elsején eltulajdonított az éppen távol lévő lakótársa szekrényéből egy ötszáz forintos bankót, amit elrejtett a ruházatában. A sértett röviddel ezután észlelte a lopást, és értesítette a rendőrséget. A Gyöngyösi Rendőrkapitányság járőrei a helyszínre érkezve a vádlottat személyi motozásnak vetették alá, és ennek során a lábán lévő zokniban meg is találták a bankjegyet, melyet azóta visszaadtak az ötletes áldozatnak.

A Gyöngyösi Járási Ügyészség szabálysértési értékre a lakáshoz hasonló helyiséget az elkövetővel közösen használó sérelmére elkövetett lopás vétségével vádolja az elkövetőt.

A Gyöngyösi Járási Ügyészség a 2018. július elsején hatályba lépett új Büntetőeljárási törvényben biztosított, az eljárás gyorsítását célzó rendelkezés alkalmazásával a vádiratában arra tett indítványt, hogy a bíróság az egyszerű jogi megítélésű ügyben tárgyalás nélkül, büntetővégzésben próbaidőre felfüggesztett fogházbüntetést szabjon ki a korábban lopás miatt már közérdekű munkára ítélt, tetten ért tolvajjal szemben. Élve az új törvény adta lehetőségekkel, a vádhatóság – egy esetleges előkészítő ülés megtartásának esetére – a vádiratában a büntetés konkrét mértékére, és arra is indítványt tett, hogy a bíróság rendelje el a vádlottól lefoglalt, csillámporos fél pár zokni megsemmisítését.

A rendőrségnek a police.hu honlapon publikált közleménye szerint csütörtökön ellenőriztek egy taxit Budapesten, és kiderült, hogy az utas ellen elfogatóparancs volt érvényben, mert nem fizette meg jogerős pénzbüntetését.

A taxi csomagtartójának átvizsgálásakor 636 gramm fehér színű kábítószergyanús anyagot találtak, amelyről kiderült, hogy amfetamin. A 39 éves sofőrnél tartott házkutatáson 32 gramm marihuánagyanús és 0,88 gramm kokaingyanús anyagot foglaltak le.

Az utast előállították, a sofőrt gyanúsítottként kihallgatták, majd kezdeményezték letartóztatását.

Az első világháború egyik legbátrabb pilótájának emléke előtt tisztelegtek, aki mindössze 22 évesen hunyt el. A nevét viselő helikopter bázison tartott ünnepségen megemlékeztek a hős katonáról, majd ünnepi beszédek, a szobor leleplezése és koszorúzás következett. Kiss, a Monarchia 55. századának vadászpilótája 1918. május 24-én indult utolsó bevetésére, eközben megszerezte 20. légi győzelmét, majd repülőgépe az ellenséges géppuskatűzben lezuhant.

Kiss posztumusz hadnagy holttestét az osztrák katonák hozták le a hegyről, majd két napig Lamon templomában volt felravatalozva. Két nap múlva temették Perginében. Az angol vadászok akkor, pilótaszokás szerint koszorút és részvétnyilatkozatot dobnak a levicói reptérre.

A budapesti „Az Aëro” című szaklap, amelynek ő is munkatársa volt, így búcsúztatja el a levegő lovagját: „A fiatalság páratlan tettereje, a kiválasztottak rátermettsége és az öregek higgadt bölcsessége jellemezte őt.” Kiss huszonkét éves volt. A perginei temető több mint kétszáz hősi halottja békében nyugodott az 1970-es évek elejéig. Hamvaikat akkor átszállították Roveretóba, a „Castel Dante” osszáriumba. – hangzott el az ünnepségen.

Merkel a Meseberg-kastély udvarán az orosz államfővel közösen tett sajtónyilatkozatában kiemelte, hogy Németország készen áll az együttműködésre Oroszországgal a válságok rendezéséért. Oroszország felelőssége azért is kiemelt, mert állandó tagsággal rendelkezik az ENSZ Biztonság Tanácsában – mondta.

Elsőként a kelet-ukrajnai helyzetet említette, aláhúzva, hogy végre kell hajtani a válság politikai rendezéséről szóló minszki megállapodást. Lehetségesnek nevezte egy ENSZ békefenntartó küldetés megszervezését, és hangsúlyozta, hogy Németország továbbra is vállalja a közvetítő szerepet az Oroszország-Ukrajna-Németország-Franciaország összetételű úgynevezett normandiai formátum keretében.

Ugyancsak Ukrajnáról szólva leszögezte, hogy az Északi Áramlat-2 gázvezetéktől függetlenül meg kell őrizni Ukrajna tranzitország szerepét az Európába irányuló orosz gázexportban. Mint mondta, örvendetes, hogy ebben az ügyben sikerült tárgyalásokat kezdeni Oroszország, Ukrajna és az Európai Unió részvételével.

A német kancellár a szíriai polgárháborúval kapcsolatban kiemelte, hogy meg kell akadályozni a humanitárius katasztrófát Idlíb városában és a térségben, és az ENSZ vezetésével az egész országban be kell indítani a politikai rendezést. A 2011 óta tartó konfliktus lezárásának folyamatában végre kell hajtani az alkotmány reformját és törvényhozási választásokat kell tartani – sorolta Merkel.

A kancellár felidézte, hogy legutóbb alig három hónapja, május közepén folytatott kétoldalú megbeszélését az orosz elnökkel. Az oroszországi Szocsiban kezdett párbeszédet most folytatják, és a nemzetközi viszonyokat terhelő ügyek közül tárgyalnak az iráni atomprogramról kötött megállapodásról is, amelyet a német álláspont szerint meg kell őrizni – fejtette ki Merkel.

A találkozón a két ország kapcsolatairól is beszélnek, és a témák között szerepel az emberi jogok oroszországi helyzete is – mondta a német kancellár.

Putyin kiemelte, hogy az ukrajnai válság lezárásában nincs alternatívája a minszki megállapodásnak, csak annak végrehajtásával lehet véget vetni a konfliktusnak. Ugyanakkor Oroszország az ENSZ békefenntartó misszió gondolatát is hajlandó mérlegelni – jelezte.

Az orosz elnök arról is beszélt,hogy lehetségesnek tartja az orosz földgázt Ukrajna megkerülésével Németországba szállító Északi Áramlat-2 vezetékkel kapcsolatban Ukrajna tranzitország-szerepének megőrzését. Mint mondta, az Északi Áramlat-2 politikai vonatkozásokat nélkülöző, “kizárólag gazdasági jellegű” projekt, az ukrajnai tranzit “hagyománya” pedig fennmaradhat, ha megfelel a gazdaságosság feltételének.

A szíriai polgárháborúról szólva kiemelte: dolgozni kell a béke és a biztonság megteremtésén azon területeken, amelyekre visszatérhetnek a menekültek, köztük olyan szíriaiak is, akik Európába menekültek a hazájukból. Ehhez több humanitárius segítséget kell nyújtani Szíriának, amihez Európától is nagyobb támogatás szükséges – mondta Putyin.

Az orosz elnök éppen úgy, mint a német kancellár, az iráni atomprogramról szóló nemzetközi megállapodás fenntartását szorgalmazta, a kétoldalú kapcsolatokról szólva pedig kiemelte, hogy a kultúra és a politika mellett a gazdaságban is igen szoros az együttműködés. Ezt jelzi, hogy kétoldalú kereskedelmi forgalom tavaly 22 százalékkal emelkedett, így elérte az ötvenmilliárd dollárt (4150 milliárd forint), az Oroszországban tevékenykedő mintegy ötezer német cég pedig már 18 milliárd dollár értékben hajtott végre beruházásokat és 270 ezer embernek ad munkát – mondta Putyin.

A bírósághoz benyújtott feljegyzés szerint Papadopoulos korábban hazudott a vizsgálóbírónak és nem vallotta be, hogy olyanokkal állt kapcsolatban, akik saját állításuk szerint oroszokkal tartottak fenn kapcsolatokat és elhallgatta, hogy maga is találkozott egy professzorral, aki szerint Oroszországnak kompromittáló információi voltak Hillary Clinton demokrata párti elnökjelöltről.

Papadopoulos már korábban bűnösnek mondta magát, vádalkut kötött és együttműködött a Mueller vezette bizottsággal. Ítéletet várhatóan szeptember 7-én hirdetnek az ügyében.

Mueller bírósághoz benyújtott feljegyzése szerint – amely megjelent az amerikai sajtóban – Papadopoulos bűncselekménye “kárt okozott a 2016-os elnökválasztási folyamat orosz befolyásolásának feltárását célzó kiderítését kormányzati vizsgálatnak”. Mueller hangsúlyozta, hogy Papadopoulos hazudott annak érdekében, hogy “elrejtse oroszokhoz és orosz közvetítőkhöz fűződő kapcsolatait a kampány idején és 2017. január 27-én, a vizsgálat kezdetén hamis nyilatkozatot tett a nyomozóknak”.

Papadopoulos – egy energetikai ügyekkel foglalkozó chicagói ügyvéd – egyike az amerikai elnök három volt kampányszakemberének, aki elismerte, hogy nem mondott igazat a Mueller vezette vizsgálóbizottság nyomozóinak. A másik két volt munkatárs: Michael Flynn, aki Trump beiktatása után három hétig a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója is volt, valamint Robert Gates, a kampányfőnök Paul Manafort helyettese. Mind Flynn, mind Gates együttműködik a Mueller-bizottsággal.

A banki és adócsalásokkal vádolt Manafort ügyében az esküdtszék csütörtök óta tanácskozik, döntésre még nem jutott, az egyeztetést az esküdtek hétfőn folytatják. Az egyik esküdt pénteken jelezte, hogy megfenyegették, ezért a tárgyalást vezető bíró bejelentette, hogy sem az esküdtek nevét, sem a lakhelyüket nem hozza nyilvánosságra. A CNN hírtelevízió perkeresetet nyújtott be az esküdtek adatainak nyilvánosságra hozatala érdekében, ám a bíróság szombaton ezt elutasította.

A Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság közleménye szerint az 58 éves dombóvári férfi június első napjaiban autójába csalta a gyermeket, és arra kényszerítette, hogy vetkőzzön le, majd közösült vele. Amikor ezután a lány menekülni próbált, a gyanúsított kést szorított a nyakához. A gyereknek végül sikerült elhagynia a járművet.

A rendőrök péntek hajnalban vették őrizetbe a férfit, aki ellen szexuális erőszak gyanújával indítottak eljárást, és kezdeményezték a letartóztatását.

A különlegesen kiképzett egység feladata elsősorban a Mexikóból az Egyesült Államokba kábítószert szállító bandák vezetőinek felkutatása és pénzügyi hálózataik felszámolása lesz.

A Chicagóban tartott közös sajtókonferencián Felipe de Jesus Munoz Vazquez, a mexikói igazságügyi miniszter helyettese azt hangoztatta, hogy a megválasztott új mexikói elnök, Andres Manuel López Obrador elkötelezett a szervezett bűnözés elleni közös harc iránt. Obrador már többször kifejtette, hogy eltökélt szándéka térdre kényszeríteni a Mexikóban garázdálkodó drogkartelleket, és ehhez részben új jogi eszközöket akar teremteni, részben pedig szoros együttműködést kíván kiépíteni az Egyesült Államokkal.

A decemberben hivatalba lépő új elnök már azt is többször jelezte, hogy sok területen készül együttműködésre Washingtonnal. A leendő belbiztonsági miniszter, Alfonso Durazo azonban korábban újságíróknak kijelentette: az új kormány a Mexikóváros és Washington közötti valamennyi együttműködési megállapodást, köztük a kábítószer-kereskedők elleni harcot segítő, több mint egy évtizeddel ezelőtt tető alá hozott Merida Kezdeményezés nevű egyezményt is felülvizsgálja.

Az Egyesült Államokban sújtó kábítószerválságot elsősorban a Mexikóból érkező kokain és heroin táplálja. Donald Trump már a 2016-os elnökválasztási kampányban erőteljes fellépést ígért a drogkereskedelem ellen.

Amerikai sajtójelentések szerint Mexikó harmincmillió pesót, körülbelül 1,6 millió dollárt ajánlott fel annak, aki érdemleges információkkal segíti az egyik legveszélyesebb drogbáró, Nemesio Oseguera kézre kerítését.

Lanny Davis úgy fogalmazott: védence a vádalku során eskü alatt vallotta, hogy a 2016-os elnökválasztási kampány során Donald Trump utasította őt arra, hogy a választások befolyásolása végett fizessen két olyan nőnek a hallgatásáért, akik azt állították, hogy évekkel korábban viszonyuk volt az akkor még üzletember Trumppal.

“Ha ezekkel a kifizetésekkel Michael Cohen bűncselekményt követett el, akkor ez miért ne lenne bűncselekmény Donald Trump esetében is?” – fogalmazott közleményében Lanny Davis.

Cohen a Stormy Daniels néven ismert Stephanie Clifford pornószínésznőnek 130 ezer dollárt fizetett a hallgatásáért. A másik kifizetés bonyolultabb volt: az ügyvéd megvásárolta egy bulvárlaptól Karen McDougal Playboy-modell történetét Trumppal szintén évekkel korábban folytatott viszonyáról, majd a sztorit elsüllyesztette a fiókban.

Cohen vádalkut kötött, és bíróság előtt beismerte kedden, hogy megsértette a kifizetésekkel a kampányfinanszírozási törvényt; az amerikai média szerint ez kedvezőtlen helyzetbe hozhatja az amerikai elnököt is.

Davis ügyvéd után Rudolph Giuliani, Trump ügyvédcsapatának jelenlegi vezetője is közleményt adott ki, amelyben leszögezte, hogy “a Cohen elleni vádakban nincs célzás arra, hogy az elnök bármiféle bűnt követett volna el”.

Cohen ügyvéd vallomása valószínűleg az eddigi legrosszabb dolog, amivel Trumpnak szembesülnie kell elnökként – jelentette ki Michael Caputo, Trump korábbi tanácsadója a Politico című lapnak nyilatkozva. Caputo úgy ítélte meg, hogy Trump korábbi kampánymenedzserének, Paul Manafortnak a pere korántsem annyira aggasztó, mint Cohen eskü alatt tett vallomása. A Politico idézett egy neve elhallgatását kérő, a Fehér Házhoz közeli ügyvédet is, aki szerint Cohen még több kárt okozhat Trumpnak, hiszen rálátása volt az ő üzleti és személyes ügyeire, és olyan információkkal rendelkezhet, mint talán senki más. Cohen muníciót adhat a demokrata párti politikusoknak, akik – ha az őszi félidős választásokon megszerzik a többséget a képviselőházban – megindíthatják az alkotmányos vádeljárást az elnök elmozdítására.

A The New York Times című napilap nyilvánosságra hozta, hogy a Fehér Ház jogi főtanácsadója, Donald McGahn kilencedik hónapja önkéntesen együttműködik a Robert Mueller vezette vizsgálóbizottsággal, amelynek három alkalommal tárt fel információkat, és összességében mintegy harminc órán át tartottak a meghallgatások. A lap értesülései szerint McGahn az elnöknek a Mueller-féle vizsgálattal kapcsolatos reakcióiról beszélt, továbbá arról, hogy Trump megpróbálta-e akadályozni a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) oroszokkal kapcsolatos nyomozásait, illetve megkísérelt-e nyomást gyakorolni Jeff Sessions igazságügyi miniszterre a nyomozás leállítása érdekében.

Trump volt kampánymenedzsere bűnös nyolc rendbeli csalásban
Nyolc rendbeli csalásban bűnösnek találta az esküdtszék Donald Trump amerikai elnök volt kampánymenedzserét, Paul Manafortot. A múlt csütörtök óta tanácskozó esküdtszék kedden közölte döntését, miszerint 18 vádpontból nyolcban döntést hozott, de tízben nem sikerült megegyezésre jutnia. A volt kampánymenedzsert öt rendbeli adócsalásban, két rendbeli banki csalásban, továbbá külföldön tartott bankszámlák eltitkolásában mondták ki bűnösnek.

Összetört rendőrautó Vácon, a Dr. Csányi László körút és a Honvéd út kereszteződésében 2018. augusztus 19-én, miután a jármű összeütközött egy személyautóval. A balesetben az elsődleges információk szerint hárman megsérültek, egy fő súlyosan. MTI Fotó: Mihádák Zoltán

A személyi állapotról szóló jogszabályt módosító javaslat – amelynek parlamenti elfogadása biztosra vehető – azt irányozza elő, hogy az anyakönyvekben a nem megjelölésére a nő és a férfi mellett a különböző, különféle jelentésű divers kifejezés is használható legyen.

A szövetségi parlamentben (Bundestag) több mint 56 százalékos többséggel rendelkező kormánykoalíció pártjai – a Kereszténydemokrata Unió (CDU), a Keresztényszociális Unió (CSU) és a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) – a javaslattal az alkotmánybíróság egy tavalyi döntését hajtják végre.

A reform méltóságot és pozitív önazonosságot ad mindazoknak, akik úgy érzik, hogy nem tartoznak az eddig bevett nemek valamelyikéhez – nyilatkozott a kormányülés után Katarina Barley igazságügyi miniszter.

“Egyetlen embert sem szabad hátrányosan megkülönböztetni a nemi önazonossága miatt” – hangsúlyozta az SPD-s politikus az ARD országos köztelevízió beszámolója szerint

Az alkotmánybíróság tavaly novemberben egy interszexuális – sem nőként, sem férfiként meg nem határozható – ember ügyében döntött, aki az anyakönyvi hivatalnál kérelmezte, hogy anyakönyvi kivonatában a nő megjelölést helyettesítsék a köztes/többféle vagy a többféle kifejezéssel. A hivatal elutasította a kérést, arra hivatkozva, hogy a német személyiségi jogi szabályozás csak azt engedi meg, hogy valakit nőként vagy férfiként anyakönyvezzenek, vagy ne jelöljék meg a nemét.

Az alkotmánybíróság szerint a nemnek ez a “negatív” meghatározása nem megfelelő, lehetővé kell tenni, hogy mindenki “pozitív” módon bejegyeztethesse nemét.

Kiemelték: nem igazolható mások érdekeivel, hogy a hatályos személyiségi jogi szabályozásban nincs lehetőség “egy harmadik nem pozitív bejegyzésére”, hiszen senkit sem akadályozna alkotmányos jogainak gyakorlásában, ha lenne ilyen lehetőség. Továbbá egy újabb nem bejegyeztetésének lehetősége “önmagában nem kényszerít senkit arra, hogy ehhez a nemhez sorolja magát” – hangsúlyozta a német alkotmánybíróság.

A testület indoklásában elsősorban arra hivatkozott, hogy az általános személyiségi jog védi a nemi identitást is, amely “rendszerint a személyiség meghatározó aspektusa”.

A besorolás valamely nem tagjai közé kiemelkedő jelentőségű az egyén önazonosságában, “jellemzően kulcsfontosságú a személy önfelfogásában és abban is, hogy miként érzékeli környezete” – áll az indoklásban, amely szerint “védendő azon személyek nemi identitása is, akik nem sorolhatók sem a női, sem a férfi nemhez”.

A nemi identitás személyiségi jogi elismerésének megtagadása veszélyezteti a személyiség szabad kibontakoztatásához fűződő jog gyakorlását. A hatályos szabályozás a hátrányos megkülönböztetés alkotmányos tilalmával is ellentétes – állapították meg.

A többi között hozzátették: az alaptörvény nem rendelkezik arról, hogy csak két kategóriát tartalmazó szabályozást szabad érvényesíteni a személyi állapot nemre vonatkozó előírásaiban, és nem akadályozza a női és a férfi mellett egy további nemi identitás személyiségi jogi elismerését.