You are here

Biztonságpiac

Subscribe to Biztonságpiac feed Biztonságpiac
A magyar biztonsági szakma hírportálja
Updated: 2 months 3 weeks ago

Interpol: emberkereskedők 94 foglyát szabadították ki Szudánban

Fri, 09/14/2018 - 19:04
Emberkereskedők fogságába került 94 embert, köztük 85 gyereket szabadítottak ki a szudáni hatóságok a többi között Kartúm közelében fekvő külszíni aranybányákból és a főváros nemzetközi repülőterén – közölte az Interpol.

A nemzetközi rendőrségi szervezet, amely az augusztusban végrehajtott akció koordinálását látta el, arról is beszámolt, hogy tizennégy gyanúsítottat, köztük egy tucat nőt is őrizetbe vettek.

A helyi rendvédelmi szervek húszezer dollárt (5,8 millió forint) is lefoglaltak a művelet során. Az Interpol szerint a pénz egy része váltságdíj, amelyet az egyik fogoly, és az akció során kiszabadított migránsért követeltek a bűnözők.

A 85 fiatal jelentős részét illegálisan üzemeltetett aranybányákban dolgoztatták az emberkereskedők Kartúmtól keletre. A gyerekeket, akik között tízévesek is voltak, arra kényszerítették, hogy a nemesfémeket olyan erősen mérgező vegyszerekkel, mint a cián és a higany termeljék ki.

A kimentett áldozatok fél tucat afrikai országból, Csádból, Eritreából, Nigerből, Kongóból, Dél-Szudánból és Szudánból származnak. Szudán egyike azoknak az afrikai államoknak, amelyek az Európába irányuló migráció tranzit és kiinduló országai is egyben.

Az Interpol közlése szerint a térségben tevékenykedő emberkereskedők módszere, hogy erőszakkal vagy csellel fogságba ejtett áldozataikat – bányászathoz hasonló – munkaerő igényes feladatoknál dolgoztassák.

A franciaországi székhelyű rendőrségi együttműködési szervezet szerint mintegy 200 szudáni rendőr vett részt a Sawiyan nevű műveletben, amelynek nyomozóit az Interpol képezte ki és látta el felszereléssel. Az Interpol emellett hozzáférést engedett adatbázisaihoz a helyi hatóságnak.

Egyelőre nem világos, mi lesz a kiszabadítottak további sorsa, különös tekintettel arra, hogy a fiatalokat hazaküldik-e. Az Interpol közleményében ugyanis csak annyit ismertetett, hogy a szudáni gyermekvédelmi hatóságok nyújtanak azonnali segítséget, míg a kartúmi szociálisügyi minisztérium veszi át hosszabb távú ellátásukat.

Az emberkereskedők őrizetbe vétele és az emberek kimentése az Interpol Flyway nevű projektjének keretében történt, ami az észak-afrikai és száhel-övezeti sérülékeny közösségek védelmét szolgálja.

Categories: Biztonságpolitika

Oroszországi terrorcselekmény megrendelésével vádolta meg az orosz titkosszolgálat az ukránt

Fri, 09/14/2018 - 17:02
Az Iszlám Állam (IÁ) észak-kaukázusi terroristáinak finanszírozásával, felfegyverzésével, valamint egy oroszországi terrorcselekmény megrendelésével vádolta meg hétfőn az Ukrán Biztonsági Szolgálatot (SZBU) az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB).

Az FSZB sajtószolgálata erről egy, az oroszországi Szmolenszk megyében vasárnap elfogott, orosz állampolgárságú, dagesztáni származású IÁ-terrorista, Medzsid Magomedov vallomására hivatkozva tájékoztatott több orosz hírügynökséget. A szolgálat szerint Magomedov a kihallgatása során bevallotta, hogy az SZBU és az ukrán szélsőséges nacionalista Jobboldali Szektor vezetői azzal bízták meg, hogy gyilkolja meg a szakadár “Donyecki Népköztársaság” egyik, Szmolenszk közelében élő katonai parancsnokát.

A célszemély nevét az FSZB nem közölte

Magomedov az FSZB tájékoztatása szerint kijelentette, hogy az SZBU az IÁ-t felhasználva törekszik az önhatalmúlag kikiáltott donyecki és luhanszki államalakulat vezetőinek likvidálására. Az orosz biztonsági szolgálat szerint a férfi, akinél egy hangtompítós pisztolyt és másfél kilogramm trotilénak megfelelő hatóerejű robbanóanyagot találtak, az év elején Ukrajnában tárgyalt az SZBU és a Jobboldali Szektor képviselővel észak-kaukázusi IÁ-fegyveresek támogatásáról.

Categories: Biztonságpolitika

Dzsúdóképzést kapnak a tartalékosok

Fri, 09/14/2018 - 14:01
Együttműködési megállapodást kötött hétfőn a Magyar Judo Szövetség (MJSZ) és a Magyar Tartalékosok Szövetsége (MATASZ), ennek keretében a MATASZ tagjai cselgáncsoktatásban részesülnek a jövőben.

Tóth László, az MJSZ elnöke a sajtótájékoztatóval egybekötött eseményen elárulta, hogy az együttműködés ötlete már tavaly felmerült közte és Széles Ernő, a MATASZ elnöke között, s az azóta eltelt időben az előkészületek zajlottak.

“A megállapodás értelmében a mai naptól 220 dzsúdóklub áll a MATASZ tagjainak a rendelkezésére” – jegyezte meg Tóth, hangsúlyozva, hogy első lépésben a helyi klubok vezetői és a MATASZ lokális szervezeteinek képviselői leülnek majd tárgyalni, és megbeszélik az együttműködés kereteit.

A tartalékosok és családtagjaik ingyenes tréningeken vehetnek majd részt, melyeken a sportág alapjaival ismerkednek meg, a helyes esést sajátíthatják el, azt követően pedig több fogást megtanulhatnak.

“A dzsúdó több mint sport. A fizikai és a technikai állapot javítása mellett mentálisan is erősít és magabiztosságot ad” – emelte ki Tóth.

Széles, aki Tóthhoz hasonlóan a Magyar Honvédelmi Sportszövetség vezetőségének is a tagja, fontos pillanatnak nevezte a szerződéskötést, mert már egy jó ideje céljuk, hogy a tartalékosokat közelebb hozzák a cselgáncshoz. Fontosnak tartotta kiemelni, hogy a dzsúdó szerinte az erő mellett a fejről is szól, ezért is vonzó számára a sportág.

Tóth azt is jelezte, szeretnék, hogy edzőik közül minél többen lépjenek be a MATASZ-ba, ahol a dzsúdóoktatás és az erőnléti képzés lenne majd a feladatuk.

Az elnök elárulta, hogy az elmúlt időszakban a Honvédelmi Minisztériumtól is megkeresték a szövetséget, mert szeretnék az állomány kiképzésébe bevonni a cselgáncsot. Tóth az egyaránt katona Krizsán Szabolcs Európa-bajnoki bronzérmest és Urbancsok Tamás magyar bajnok versenyzőt kérte fel arra, hogy készítsen javaslatot ennek kivitelezésére.

A két sportoló a sajtótájékoztatón is jelen volt, s mindketten elárulták, hogy gyerekkoruk óta szerettek volna katonák lenni. Mint mondták, a katonaság és a cselgáncs hasonló értékeket képvisel – kitartás, alázat és hazafiasság-tudat – márpedig nekik ezek mindegyike fontos.

Categories: Biztonságpolitika

Albán háborús veteránok állták el a szerb elnök útját Koszovóban

Fri, 09/14/2018 - 10:58

Az egykori Koszovói Felszabadási Hadsereg (UCK) veteránjai állták el Aleksandar Vucic útját vasárnap, ezzel akadályozva, hogy a szerb elnök meglátogasson egy szerb többségű falut.

Vucic szombaton érkezett kétnapos látogatásra Koszovóba. Az utazása azonban szinte az utolsó pillanatig bizonytalan volt, nem lehetett ugyanis tudni, hogy a koszovói kormány engedélyezi-e a belépését. Kadri Veseli házelnök is fenyegetéssel felérő kijelentést tett csütörtökön, amikor azt mondta: “Ha úgy döntünk, hogy nem jöhet, akkor nem léphet be Koszovóba. Engedély nélkül is próbálkozhat, de akkor úgy járhat, mint az a másik (Marko Djuric)”.

Marko Djuricot, a szerb kormány Koszovó-ügyi irodájának a vezetőjét márciusban letartóztattak, majd kiutasítottak Koszovóból, mert állítólag engedély nélkül lépte át a határt.

A túlnyomó többségében albánok lakta Koszovó 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, ám Belgrád ezt azóta sem hajlandó elismerni. A szerbek kultúrájuk és vallásuk bölcsőjeként tekintenek Koszovóra. Szerbia és Koszovó 2013-ban Brüsszelben megegyezett a kapcsolat normalizálásáról, ám előrelépés azóta sem történt. A kapcsolat rendezése mindkét ország európai integrációja szempontjából kulcsfontosságú.

Legutóbb pénteken ült volna tárgyalóasztalhoz a szerb és a koszovói elnök Brüsszelben, ám a koszovói parlament elnökének kijelentése miatt Vucic végül úgy döntött, nem tárgyal Hashim Thacival. Kiemelte, hogy a tárgyalásokat nem akarja végleg megszakítani, de a mostani találkozó nem a legmegfelelőbb időpontban történt volna.

Az 1,8 milliós Koszovóban körülbelül 120 ezer szerb él, főként az ország északi részén, de kisebb közösségekben (enklávékban) elszórva több helyen is.

Az UCK egykori tagjai akkor állták útját a szerb elnöknek, amikor a szerbek lakta Baje faluba akart látogatni. A veteránok szerint Vucicnak bocsánatot kellene kérnie azokért a bűncselekményekért, amelyeket a szerbek elkövettek Koszovóban.

A koszovói kormány vasárnap reggel úgy döntött, mégsem engedélyezi a szerb államfő bajei látogatását, ám Vucic kijelentette: mindenképpen ellátogat a faluba, legfeljebb kerülőúton közelíti meg.

“A fennálló gondokat szavakkal és ésszel, nem pedig erővel és fegyverekkel kell megoldani” – jelentette ki, majd támogatásáról biztosította a kisebbségben élő szerbeket.

A szerb köztársasági elnök szombaton is számított zavargásokra, akkor azonban nem történt a vasárnap reggelihez hasonló eset. Koszovói látogatása első napján Vucic több helyszínen is elmondta, mindenképpen a Belgrád és Pristina közötti kapcsolat rendezése mellett áll ki, ám szerinte a megoldás még messze van.

Az utóbbi néhány hónapban többször is felmerült, hogy az ellentétet területcserével vagy határmódosítással lehetne rendezni, de ezt egyelőre egyik ország kormánya sem hagyta jóvá.

Categories: Biztonságpolitika

Agatha Christie Fesztivált rendeznek a MOM Kulturális Központban

Fri, 09/14/2018 - 07:56
Kulturális, ismeretterjesztő, kreatív és gasztronómiai élményekkel is várják a krimiirodalom kedvelőit az első Agatha Christie Fesztivál szervezői szeptember 15-én és 16-án, a MOM Kulturális Központban.

A kétnapos rendezvényt Iain Lindsay brit nagykövet nyitja meg, majd az Agatha Christie magyar hangjai című kerekasztal-beszélgetésre várják a látogatókat a kupolateremben – közölték a szervezők az MTI-vel.

A beszélgetésen az Agatha Christie filmek magyar szinkronhangjai szólalnak meg, a tervek szerint jelen lesz mások mellett Bodrogi Gyula, Balázs Péter, Kassai Ilona, Kiss Virág, Szacsvay László, Szersén Gyula, Ujlaki Dénes, Szabó Sipos Barnabás és Kútvölgyi Erzsébet is.

A Filmklub a Barabás teremben várja az érdeklődőket, akik olyan klasszikusokat nézhetnek újra, mint a Nemezis, A kristálytükör meghasadt, vagy a Gyilkosság az Orient expresszen.

Az írónő a második világháború alatt a londoni University College Hospital gyógyszertárában szerzett ismereteket a különböző kémiai vegyületekről, és ezt a tudását később regényeiben hasznosította. Takács Ferenc gyógynövényszakértő előadásain Agatha Christie kedvenc növényi mérgeinek, mérgező növényeinek titkaiba avatja be az érdeklődőket mindkét napon a Jókai teremben tartott előadásain.

Délután tradicionális öt órai tea várja a látogatókat, akik porcelán teáscsészében fogyaszthatják el a felszolgált italt, hagyományos brit sütemények kíséretében Miss Marple szalonjában.

A Tíz kicsi néger című krimi színpadi adaptációját is bemutatják a Játékszín művészeinek előadásában szeptember 15-én este a színházteremben. Az És már senki sem című előadás főbb szerepeiben Gálvölgyi János, Benedek Miklós, Sághy Tamás, Hajdu Steve, Lévay Viktória, Csonka András és Zsurzs Kati látható, a darabot Szirtes Tamás rendezte.

A helyszínen berendezett korhű fotóstúdióban századeleji fotó készülhet bárkiről, a NőiCsizma Design scrapbook alkotóműhelyben pedig a képet rögtön albumba is lehet foglalni.

Vasárnap este a fesztivált egy “kriminális” kerti party zárja.

Categories: Biztonságpolitika

Novicsok-botrány: Szkripal aktív volt a mérgezés előtt és együttműködhetett a spanyol titkosszolgálattal

Thu, 09/13/2018 - 19:03
A márciusban Angliában megmérgezett volt orosz-brit kettős ügynök, Szergej Szkripal az ellene elkövetett gyilkossági kísérlet előtt is aktív hírszerző volt, valószínűleg együttműködött a spanyol titkosszolgálattal – írja pénteki számában a The New York Times.

Az amerikai napilap meg nem nevezett spanyol tisztségviselőkre és Fernando Rueda spanyol újságíróra hivatkozva azt állítja: Szkripal egyáltalán nem élt visszavonult életet, hanem Spanyolországban tevékenykedő orosz bűnözői csoportok feltérképezésében segített a spanyol hatóságoknak. A The New York Times szerint e bűnözők egy része az orosz kormánnyal is kapcsolatban állt.

Szkripal emellett 2012-től a brit külföldi hírszerzés (MI6) egyetértésével rendszeresen tájékoztatta Csehország és Észtország hírszerzését is, és valószínűleg neki köszönhető, hogy e két országból orosz kémeket utasítottak ki – írja a lap.

A The New York Times párhuzamot von a 2006-ban Londonban radioaktív izotóppal megmérgezett volt orosz ügynök, Alekszandr Litvinyenko ügyével. Litvinyenkót polónium-210-es izotóppal gyilkolták meg, és a spanyol hatóságok elismerték, hogy hírszerzőként szintén részt vett a spanyolországi orosz szervezett bűnözés elleni harcban.

Szkripal számára nem volt ismeretlen terep Spanyolország – állapítja meg az amerikai lap, felidézve, hogy az orosz katonai hírszerzés munkatársaként az 1990-es évek közepétől a spanyol fővárosban dolgozott, a madridi orosz nagykövetség katonai attaséja volt. Ott szervezte be őt a brit hírszerzés. Ezt követően tartóztatták le őt 2004-ben Oroszországban, majd kémcsere révén 2010-ben az Egyesült Államokba ment, majd még abban az évben az Egyesült Királyságban telepedett le.

Az elmúlt években Szkripal visszatért Spanyolországba és több alkalommal is találkozott a spanyol hírszerzés (CNI) tisztségviselőivel – írja a The New York Times. Hozzáteszi: a találkozók időpontjáról és az ott elhangzottakról nincsenek információk, ezek ugyanis titkosított adatok. Hivatkozik viszont Fernando Rueda spanyol újságíróra, aki szerint Szkripal rendszeresen járt Spanyolországba.

Szkripalt és a lányát, Juliját márciusban mérgezték meg Novicsok típusú idegméreggel az angliai Salisburyben.

Nagy-Britannia Oroszországot vádolja a gyilkossági kísérlettel, és szerdán bejelentette, hogy vádat emel két orosz állampolgár ellen. A brit nyomozó hatóságok nyilvánosságra hozták biztonsági kamerák felvételeit, amelyek bizonyítják, hogy a két orosz férfi – brit álláspont szerint a katonai hírszerzés tagjai – a bűncselekmény helyszínén járt, mielőtt visszautazott Moszkvába.

Csütörtökön Franciaország, Németország és az Egyesült Államok is közleményben fejezte ki a brit álláspont iránti “teljes bizalmát”. Az ENSZ Biztonsági Tanácsában (BT) Karen Pierce brit ENSZ-nagykövet még azt is felvetette, hogy pótlólagos szankciókat kellene foganatosítani Oroszország ellen.

Moszkva mindvégig határozottan cáfolta, hogy köze volt Szkripalék megmérgezéséhez.

A The New York Times felveti, hogy Szkripal és lánya megmérgezése Szkripal volt kollégáinak bosszúja lehetett. A lap mindazonáltal megállapítja: az újonnan nyilvánosságra került információk nyomán sem oszlott el a homály a gyilkossági kísérlet valódi okait illetően. Vajon bosszú volt, vagy “szimbolikus támadás”, amelyet figyelmeztetésnek szántak más orosz volt hírszerzőknek vagy Szkripal felbőszítette valamivel a volt kollégáit? – fogalmazta meg kérdéseit a The New York Times.

Categories: Biztonságpolitika

Virtus: párbajra hívta ki Navalnijt az orosz Nemzeti Gárda parancsnoka

Thu, 09/13/2018 - 17:02
Rágalmazással vádolta meg, és elégtételt követelve párbajra hívta ki Alekszej Navalnij ellenzéki politikust Viktor Zolotov hadseregtábornok, az orosz Nemzeti Gárda parancsnoka a YouTube videomegosztó csatornán megjelent üzenetében.

Zolotovot az késztette erre a megnyivánulásra, hogy Navalnij az általa irányított Korrupcióellenes Küzdelem Alapítvány oknyomozásaira hivatkozva korrupcióval vádolta meg az általa irányított fegyveres testületet és őt magát is. Az ellenzéki vlogger azt állította, hogy a Nemzeti Gárda messze a piaci ár felett szerzi be élelmezését – a beszállítók között megnevezett egy szerinte Dmitrij Medvegyev miniszterelnök vagy pedig közvetlen környezetének egyik tagja által birtokolt krími céget – és hogy a parancsnok családjának 663 millió rubeles vagyona van (egy rubel jelenleg mintegy 4 forintot ér.)

“Egyszerűen párbajra hívom ki önt, a ringbe vagy a tatamira, vagy akárhová, és ígérem, hogy néhány perc alatt jó szaftos (klopfolt) szeletet csinálok magából” – mondta a 64 esztendős Zolotov, aki a tiszti becsület megsértésével indokolta a kihívást.

A 42 éves Navalnij jelenleg nem tud válaszolni, mert augusztus 25. óta 30 napos “adminisztratív letartóztatásban” van a nyilvános politikai megmozdulások megszervezésére vonatkozó előírások megsértése miatt.

Zolotov hétperces monológjában elismerte, hogy a gárdánál lehetnek visszaélések, de visszautasította a vádat, hogy azoknak részese lenne, és felhívta a figyelmet arra, hogy a testületnél a korrupció ellen az elhárítás, a katonai ügyészség, a számvevőszék és a belső biztonsági szolgálat küzd a korrupcióval. Elismerte, hogy nem szegény ember, de elmondta, hogy egyebek között üzletember is volt.

A gárdaparancsnok megnyilvánulása nemcsak önmagában, hanem azért is szokatlan, mert az orosz felső vezetés kerülni szokta, hogy a nyilvánosság előtt kiejtse Navalnij nevét.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kijelentette, hogy a tábornok – aki egyébként korábban 13 éven át Vlagyimir Putyin testőre is volt – nem az elnök tudtával cselekedett. Visszautasította azt a feltevést, hogy Zolotov fizikailag megfenyegette volna. Peszkov “arcátlan hazugságnak” nevezte Navalnij vádjait, kijelentve, hogy különleges estekben a befeketítés ellen “minden eszközzel szabad harcolni”.

Zolotov egyébként amerikai kémcsőben előállított készítményhez hasonlította, bohócnak és bábnak nevezte Navalnijt. Mint mondta, az ellenzéki azt a “feladatot kapta”, hogy mindent bemocskoljon, és destabilizálja a belpolitikai helyzetet.

Múlt vasárnap egyébként Navalnij követői mintegy 80 városban tiltakoztak a nyugdíjkorhatár tervezett emelése ellen. Több megmozdulást a Nemzeti Gárda egységei oszlattak fel.

Categories: Biztonságpolitika

Az ORFK több millió dolláros pénzmosási ügyet derítet fel

Thu, 09/13/2018 - 13:59
Különösen nagy értékre elkövetett pénzmosás gyanúja miatt folytatott nyomozást hét ember ellen a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (KR NNI). A szerb és magyar gyanúsítottak több millió dollárt próbáltak meg tisztára mosni – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság kommunikációs szolgálata.

A közlemény szerint egy ismeretlen ember egy hongkongi cég tulajdonosának adta ki magát, és így utasította a vállalat gazdasági igazgatóját, hogy több alkalommal különböző összegeket utaljon át meghatározott számlákra. A pénzügyi vezető teljesítette a kért átutalásokat, ennek eredményeként 14 tranzakcióban 46,7 millió dollár (mintegy 13 milliárd forint) került különböző számlákra.

Az egyik átutalás kedvezményezettje egy magyarországi cég volt, e tranzakció miatt nyomozott a KR NNI pénzmosás gyanúja miatt. Az adatok szerint a magyar bankszámlára 2015. június 3-án érkezett egy 6,8 millió dollár (1,9 milliárd forint) összegű utalás. A magyar vállalat ügyvezetője és tulajdonosa egy szerb állampolgár volt. A nyomozók megállapították, hogy a cég számlájára érkező pénz egy részét továbbutalták más magyar, valamint szlovák bankszámlákra.

Az utalások egy része a hatósági fellépés miatt nem teljesült, lefoglalással összesen 5,3 millió euró (1,7 milliárd forint) térült meg, az összeget visszakapta a sértett hongkongi társaság. A KR NNI munkatársai hét embert azonosítottak és vontak eljárás alá. A magyar és szerb gyanúsítottak között volt, aki a számlákat, illetve a cégeket vette a nevére, más a “tulajdonosok” beszervezését és irányítását végezte.

Egy embert hazai körözés alapján belföldön, egy másik gyanúsítottat nemzetközi körözés alapján – panamai és amerikai közreműködéssel – a budapesti Liszt Ferenc-repülőtéren fogtak el. A magyar nyomozást a rendőrök nemzetközi bűnügyi együttműködéssel folytatták le. Az ügy iratait a KR NNI szerdán átadta a Fővárosi Főügyészségnek.

Categories: Biztonságpolitika

Illetéktelenek akarnak lakásokba bejutni a Főtávra hivatkozva

Thu, 09/13/2018 - 11:04
Illetéktelenek akarnak lakásokba bejutni a Budapesti Távhőszolgáltató Zrt.-re (Főtáv) hivatkozva, ezért a vállalat óvatosságra inti a távfűtéses házak lakóit.

A Főtáv tájékoztatása szerint az esetekről lakossági bejelentésből értesültek. Fölhívták a figyelmet, hogy a Főtáv szakemberei jól látható emblémát viselnek és arcképes azonosító kártyával rendelkeznek, a helyszínen sosem kérnek el készpénzt és csak előre egyeztetett időpontban érkeznek.

Gyanús esetben a szolgáltató ügyfélszolgálatával kell egyeztetni a 06 1 700 7000-es telefonszámon – írták. Az esetleges károsultakat arra kérik, hogy forduljanak a rendőrséghez.

Categories: Biztonságpolitika

Kannibált fogtak Párizsban

Thu, 09/13/2018 - 07:59
Az 1990-es években Libériában elkövetett emberiesség ellen bűntettek és kínzások végrehajtásával vádoltak meg Párizsban egy férfit – közölték francia igazságügyi források.

A libériai származású holland állampolgárságú Kunti K.-t kedden vették őrizetbe a Párizshoz közeli Bobignyban, ahol egy barátjánál bujkált.

A tájékoztatás szerint az 1974-ben született férfi a Charles Taylor volt libériai elnökkel szembenálló, három fegyveres csoportból álló Libériai Demokráciáért Egyesült Felszabadítási Mozgalom (The United Liberation Movement of Liberia for Democracy – ULIMO) parancsnoka volt a nyugat-afrikai ország első polgárháborúja idején. A párizsi ügyészségen indított vizsgálatban azzal gyanúsítják, hogy 1993 és 1997 között kínzásokat követett el, gyerekkatonákat használt, rabszolgaságra kényszerített másokat, valamint kannibalizmusért és gyilkosságokért is terheli a felelősség,

Eric Emeraux, az emberiesség elleni bűntettek, népirtások és háborús bűnök elleni franciaországi küzdelem központi hivatalának vezetője elmondta: a gyanúsított 2016-ban érkezett Franciaországba, korábban Hollandiában, majd Belgiumban élt.

A párizsi ügyészség a Civitas Maxima nevű civil szervezet 2018. július 23-án tett feljelentése alapján indított vizsgálatot a férfi ellen. A genfi székhelyű szervezet, amely az emberiesség elleni bűntettek és háborús bűnök áldozatait képviseli, nem kívánta kommentálni a hírt.

Libériában az 1989 és 2003 közötti polgárháborúban mintegy 250 ezren vesztették életüket.

Categories: Biztonságpolitika

Fegyházbüntetést kért az ügyészség a horgászokra késsel támadó férfira

Wed, 09/12/2018 - 18:56
Több ember sérelmére elkövetett emberölés bűntettének kísérlete miatt emelt vádat az ügyészség egy Devecser mellett horgászokra késsel támadó férfira, akire fegyházbüntetést kér – közölte a Veszprém Megyei Főügyészség.

Azt írták, a 41 éves férfi tavaly szeptemberben a Devecser melletti Széki-tónál ittasan előbb megjegyzéseket tett egy halat tisztító ismerősének, majd nyitott pengéjű zsebkésével mögé lépett és a késsel – hirtelen mozdulattal – megsértette a nyakán.

A sebesülttel – miután az hanyatt lökte támadóját és segítséget kért – egy horgásztársa autóval elindult az ajkai kórházba, egy másik férfi pedig telefonon próbálta hívni a mentőket. A vádlott azonban zsebkését maga előtt tartva, közben pedig gyilkossággal fenyegetőzve megindult a horgászstégen telefonálni próbáló férfi felé, akivel rövid dulakodást követően mindketten a vízbe estek. A megtámadott férfi a partra jutva elmenekült, míg a vádlott a horgászbódéjához ment, ahol elaludt.

Az ügyészség tájékoztatása szerint a nyakán megszúrt férfi végül nyolc napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett csak, de az, hogy nem történt emberölés, az ügyészség szerint mindkét esetben csak a sértettek védekezésének volt köszönhető.

Categories: Biztonságpolitika

Rendőrökre támadtak Tiszatarjánban

Wed, 09/12/2018 - 17:03
Rendőrt bántalmazott két fiatal nő a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Tiszatarjánban, a Miskolci Járási és Nyomozó Ügyészség vádat emelt ellenük – közölte a vádhatóság.

A tájékoztatás szerint a két nő jogszerű rendőri intézkedést próbált megakadályozni úgy, hogy az egyik intézkedő rendőrt bántalmazták.

A vádirat szerint még idén áprilisban két rendőr egy Tiszatarjánban történt közlekedési baleset helyszínén intézkedett, megállapították, hogy a balesetet a helyszínen tartózkodó egyik férfi – a vádlottak hozzátartozója – okozta, aki a jogszerű rendőri intézkedésnek ellenállt és el akarta hagyni a közlekedési baleset helyszínét.

A rendőrök többszöri figyelmeztetést követően, a férfit testi kényszerrel földre vitték és próbálták megbilincselni. Ezt látva a baleset helyszínén jelenlévő vádlottak a bilincselést megakadályozták, a rendőrök egyikére támadtak, a járőrvezetőt a vádlottak egyike előbb tenyérrel arcon ütötte, majd rögtön ezután a másik elkövető fejen rúgta.

Az ügyészség a két büntetlen előéletű nőt társtettesként elkövetett hivatalos személy elleni erőszak bűntettével vádolja.

Categories: Biztonságpolitika

Szigorítja a sebességellenőrzéseket a rendőrség

Wed, 09/12/2018 - 13:59
A közlekedési fegyelem megbomlása miatt szigorítja a sebességellenőrzéseket a rendőrség, például nem fogják közzétenni a mérések tervezett helyszínét – jelentette be az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) közlekedésrendészeti főosztályvezetője.

Óberling József a sajtótájékoztatón hangsúlyozta: az intézkedés nem azt jelenti, hogy “bokorban megbújva” vagy a “lakott terület kezdetét jelző táblánál” fognak mérni, de nem jelentik be előre az intézkedések helyszínét és idejét, illetve civil személygépkocsik mellett a közlekedők számára “furcsa járművekből” is ellenőriznek. Hozzátette: ezek lehetnek akár teherautók vagy lassú járművek is.

Mint elmondta: azt tapasztalják, hogy a közlekedők egyre inkább csak akkor tartják be a szabályokat, ha közvetlen rendőri ellenőrzést tapasztalnak. Ennek nyomán, ebben az évben már 398-an haltak meg az ország útjain és ha ez így folytatódik, az elmúlt évek legrosszabb baleseti statisztikájával zárul az esztendő.

Ebben a helyzetben már korábban megkezdték civil autók bevetésével is a közlekedési ellenőrzést. Ennek keretében nemcsak a gyorshajtást szankcionálják, hanem például azt is, ha valaki nem veszi figyelembe a tilos jelzést, vagy szabálytalanul használja a gyorsforgalmi út leállósávját – sorolta Óberling József.

Hangsúlyozta: továbbra is etikus módon hajtják végre az ellenőrzéseket. Olyan helyeken, időben és módon koncentrálják a sebességellenőrzéseket, ahogy azt a közlekedés biztonsága megkívánja – fogalmazott az ezredes.

Arról is szólt, hogy ez az eljárás megfelel a nemzetközi, az európai gyakorlatnak.

Categories: Biztonságpolitika

Enyhe büntetéssel megúszta Papadopoulos

Wed, 09/12/2018 - 11:02
George Papadopoulost, Donald Trump amerikai elnök 2016-os elnökválasztási kampányának egyik munkatársát 14 nap börtönre, 9500 dollár pénzbüntetésre és közösségi munkára ítélték pénteken, mert hazudott orosz kapcsolatairól.

A 31 éves Papadopoulos az első elítélt, akit a 2016-os elnökválasztási kampányban Trump munkatársai és oroszok közötti esetleges összejátszást feltárni hivatott, Robert Mueller vezette különleges vizsgálóbizottság munkája nyomán vontak büntetőjogi felelősségre. Papadopoulost ugyanakkor nem azért ítélte el egy kerületi bíró, mert összejátszott volna orosz tisztségviselőkkel, hanem mert nem mondott igazat orosz kapcsolatairól a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) munkatársainak. Elhallgatta, hogy kikkel és mikor találkozott, és kicsinyítette e találkozók jelentőségét. 2017 októberében elismerte bűnösségét, és azóta együttműködött a Mueller-bizottsággal.

A CNN hírtelevíziónak adott és pénteken – az ítélethirdetés napján – sugárzott interjújában Papadopoulos elmondta: valóban ismert oroszokat, és ő vetette fel az akkor még elnökjelölt Donald Trump munkatársainak, hogy összehozna egy találkozót velük, de arra nem emlékszik, hogy szóba kerültek volna Trump demokrata párti vetélytársáról, Hillary Clintonról szóló kompromittáló dokumentumok. Papadopoulos a vádirat szerint külföldi állampolgárokkal megvitatta Donald Trump egy esetleges külföldi utazásának lehetőségét is, amelynek alkalmával az akkor még elnökjelölt üzletember találkozhatott volna Vlagyimir Putyinnal. A vádiratban arról nem esik szó, hogy Trump tudott volna ezekről a megbeszélésekről.

A hírtelevíziónak adott interjúban Papadopoulos – miként a bíróságon a védőügyvédje is – leszögezte: nincs tudomása arról, hogy a 2016-os kampányban bárki is összejátszott oroszokkal, vagy bárki is megpróbálta aláásni a demokratikus választási folyamatot.

A Fehér Ház már az ítélethirdetés előtt kicsinyítette Papadopoulos szerepét. Sarah Huckabee Sanders, a Fehér Ház szóvivője azt közölte: Papadopoulos önkéntes munkatárs volt a választási kampányban és nem fért hozzá bizalmas anyagokhoz vagy információkhoz.

Categories: Biztonságpolitika

Szkripal-botrány: évekkel korábban egy orosz üzletember is mérgezés célpontja lehetett

Wed, 09/12/2018 - 08:03
Friss brit sajtóértesülés szerint a Scotland Yard azt gyanítja, hogy egy volt orosz üzletember, akit néhány nappal Szergej Szkirpal egykori orosz-brit kettős hírszerzőügynök és lánya, Julija Szkripal márciusi angliai megmérgezése után találtak holtan londoni lakásában, néhány évvel korábban maga is mérgezéses támadás célpontja lehetett.

A 68 évesen elhunyt Nyikolaj Gluskov egykor az orosz Aeroflot légitársaság vezérigazgató-helyettese volt, hazájában pénzmosás és csalás címén többszörösen börtönbüntetésre ítéltek.

Az orosz állampolgárságú Gluskovot egy héttel Szkripalék megmérgezése után találták holtan Londonban. A halottkémi vizsgálatról kiadott jelentés hivatalos megfogalmazása szerint Gluskov halálát “a nyakára gyakorolt nyomás” okozta, vagyis a volt üzletembert megfojtották.

Gluskov öt évet töltött börtönben Oroszországban pénzmosás és csalás miatt, majd 2006-ban távozott Oroszországból, és politikai menedékjogot kapott Nagy-Britanniában. A brit sajtó úgy tudja, hogy Gluskovra – aki többször is nyilvánosan bírálta Vlagyimir Putyint – tavaly, távollétében újabb nyolc év börtönbüntetést és egymillió rubel pénzbírságot róttak ki az Aeroflot sérelmére elkövetett csalás és 122 millió dolláros sikkasztás címén.

A londoni rendőrség közleménye szerint nem merült fel semmiféle olyan bizonyíték, amely összefüggésbe hozná Gluskov halálát a délnyugat-angliai Salisbury városában március 4-én Novicsok típusú katonai idegméreg-hatóanyaggal elkövetett gyilkossági kísérlettel.

E támadás célpontja a 66 éves Szergej Szkripal, a brit külső hírszerzés (MI6) egykori orosz ügynöke, az orosz katonai hírszerzés ezredese volt. Szkripallal együtt súlyos mérgezést szenvedett lánya, a 33 éves Julija Szkripal is, aki éppen látogatóban volt apjánál.

Szkripal 2010-ben telepedett le az angliai kisvárosban, miután egy orosz-amerikai kémcsere keretében távozhatott Oroszországból, ahol korábban 13 évi fegyházra ítélték kettős ügynöki tevékenysége miatt. A mérgezést mindketten túlélték, jelenlegi tartózkodási helyük ismeretlen.

A Scotland Yard és az angol-walesi ügyészség a héten bejelentette, hogy az orosz katonai hírszerzés két ügynökét gyanúsítja Szkripalék megmérgezésével, Moszkva ugyanakkor ezt határozottan visszautasította.

A The Guardian című baloldali brit napilap szombati beszámolója szerint azonban a Scotland Yard arra gyanakszik, hogy öt évvel ezelőtt Gluskovot is megpróbálhatta megmérgezni két orosz állampolgár.

A gyanú egy mentőtiszt beszámolójára alapul. Keith Carr elmondása szerint 2013-ban, a nyugat-angliai Bristolban eszméletlenül találták Gluskovot, aki magához térése után a mentősöknek elmondta: előző este két másik orosszal pezsgőzött a bristoli Grand Hotelben. A találkozó közben kiment a mosdóba, de visszatérte után is ivott a pezsgőből, és ezután lett rosszul.

Gluskov a mentősöknek és a velük együtt kivonuló rendőröknek azt mondta: biztos abban, hogy meg akarták mérgezni, mivel egykor szoros üzleti kapcsolatban állt Borisz Berezovszkijjal.

Berezovszkij orosz nagybefektető volt, aki szintén szembekerült Putyinnal, és 2000-ben Londonba emigrált. Nagy-Britanniától menedékjogot kapott; távollétében rendkívül nagy értékre elkövetett sikkasztás és csalás címén húsz év börtönre ítélték hazájában.

Berezovszkij egy ideig szoros kapcsolatban állt Alekszandr Litvinyenkóval, az orosz állambiztonsági szolgálat (FSZB) egykori alezredesével is, aki szintén szembefordult az orosz kormánnyal, és ugyancsak 2000-ben Londonba emigrált, ahol 2006 novemberében, hatalmas adag polónium 210-es sugárzó izotóppal megölték. Berezovszkijt 2013-ban holtan találták az angliai Ascot közelében lévő birtokán. A Scotland Yard akkori vizsgálata szerint Berezovszkij önkezével vetett véget életének.

A londoni alsóház belügyi bizottsága nemrégiben azonban 14 olyan orosz állampolgár, köztük Berezovszkij és Gluskov ügyének újbóli kivizsgálását kérte a belügyminisztériumtól, akiknek nagy-britanniai halálát a brit nyomozóhatóságok eredeti vizsgálatai szerint nem övezték gyanús körülmények.

Categories: Biztonságpolitika

A következő tanévben elindulhat a kadétképzés a kiskunmajsai Tomori-gimnáziumban

Tue, 09/11/2018 - 19:02
Jövő szeptembertől elindulhat a kadétképzés a kiskunmajsai Tomori-gimnáziumban – közölte a hazafias és honvédelmi nevelésért, illetve az ezzel összefüggő beruházásokért felelős kormánybiztos az alföldi városban.

Simicskó István a gimnáziumban tartott sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: azzal, hogy a katolikus egyház fenntartásában működő iskola csatlakozik a kadétprogramhoz, tovább szélesíti azokat a lehetőségeket, amelyeket a Kiskunmajsán és a környéken élő családoknak tud nyújtani.

A kadétprogram újabb lehetőség arra, hogy az alaptörvényben deklarált célt, mely szerint a haza védelme nemzeti ügy, el tudjuk érni. A kezdeményezés a Zrínyi 2026 Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program része, komoly az érdeklődés iránta, számos iskola csatlakozott már a programhoz – tudatta Simicskó István.

A képzés része az elsősegélynyújtás, az életmentés, a tájékozódási készség javítása, az önvédelmi képességek erősítése vagy a sportlövészettel való megismerkedés. A foglalkozásokon katonák is részt vesznek, a program legfontosabb célja nem feltétlenül a jövő katonáinak kiképzése, sokkal inkább az, hogy a hazaszeret érzését kialakítsa a gyerekekben – mondta a kormánybiztos.

Farkas Zoltán, a Tomori Pál Katolikus Gimnázium, Szakgimnázium és Kollégium igazgatója elmondta, tavaly merült fel az ötlet, hogy az iskola csatlakozzon a kadétprogramhoz. Az elképzelést a tantestület, a város vezetése, és a fenntartó katolikus egyház is támogatja. Amennyiben október végéig az Emberi Erőforrások Minisztériuma és honvédelmi tárca is támogatja a tervet elkezdődhet a tantervek és tanmenetek előkészítése, és a beiskolázási kampányt követőn szeptemberben elindulhat a kadétképzés az intézményben.

Categories: Biztonságpolitika

Erősítést kapnak a Németországban állomásozó amerikai csapatok

Tue, 09/11/2018 - 16:03
Növelik a Németországban állomásozó amerikai katonák számát – közölte pénteken az Egyesült Államok berlini nagykövete.

Richard Grenell közleménye szerint az Egyesült Államok hadseregének vezetése pénteken bejelentette, hogy 2020-ig mintegy 1500 katonát telepítenek a több mint 33 ezer főből álló németországi alakulatokhoz.

A katonákat tartósan állomásoztatják majd Németországban, ahová családjukkal együtt érkeznek. Feladatuk “a NATO és az európai biztonság erősítése” – áll a közleményben.

A nagykövet kiemelte, hogy az amerikaiak elkötelezettek a transzatlanti szövetség erősítése mellett, amihez Donald Trump elnök “nagymértékben hozzájárul az Egyesült Államok védelmi képességének növelésével”.

A német védelmi minisztérium üdvözölte a döntést. A Németországban állomásozó amerikai csapatok létszámának növelése “a transzatlanti kapcsolatok életerejét és a közös biztonság iránti elkötelezettséget jelzik” – közölte a tárca vezetője, Ursula von der Leyen.

A NATO európai jelenlétének erősítése 2014 óta van napirenden, amikor Oroszország bekebelezte az ukrajnai Krím félszigetet, és oroszbarát szakadárok fegyveres konfliktust robbantottak ki Ukrajna Oroszországgal határos keleti részén.

Categories: Biztonságpolitika

Nikki Haley: “borzalmas következményei” lesznek egy Idlíb elleni támadásnak

Tue, 09/11/2018 - 14:00
“Borzalmas következményei” lesznek egy Idlíb elleni támadásnak – fogalmazott Nikki Haley, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) Szíriáról rendezett tanácskozásán.

Az amerikai diplomata Szíriához és szövetségeseihez, Oroszországhoz és Iránhoz intézett figyelmeztetésében leszögezte: az Egyesült Államok “nagyon egyértelmű álláspontot” fejtett ki Oroszországnak és a nemzetközi közösségnek egyaránt, amikor a szíriai konfliktus “veszélyes eszkalációjának” minősített minden támadást az északnyugati szír tartomány, Idlíb ellen.

Haley hangsúlyozta, hogy Bassár el-Aszad szír elnöknek le kell állítania készülő offenzíváját, és szerinte Oroszországnak és Iránnak megvan a hatalma ahhoz, hogy elejét vegye “ennek a katasztrófának”.

Vaszilij Nyebenzja orosz ENSZ-nagykövet azt hangsúlyozta, hogy Idlíbben mintegy 40-45 “fegyveres banda” van. Megemlítette a Dzsabhat Fatah es-Sám dzsihadista csoportot – korábban an-Nuszra Front -, amelynek orosz becslések szerint mintegy 16 ezer tagja van, de közülük 13 ezren készen állnának megbékélésre vagy legalábbis tartós tűzszünetre.

Staffan de Mistura, a világszervezet szíriai különmegbízottja a BT-tanácskozáson azt javasolta, hogy adjanak “ultimátumot” az Idlíbben harcoló lázadóknak, köztük terrorcsoportok tagjainak is, annak érdekében, hogy lehetővé váljék “evakuációs folyosók” létrehozása, vagyis olyan útvonalak kiépítése, ahol a térségben élő mintegy hárommillió civil lakos kimenekíthető.

A különmegbízott szerint az ultimátummal egyidejűleg “kötelezettségvállalást” kellene kérni Szíriától és Oroszországtól arra, hogy -ahogy fogalmazott – “nem indítanak katonai támadást” Idlíbben. Egy ilyen, az ENSZ által támogatott tervhez Oroszország mellett Törökországnak is garanciát kellene adnia – hangsúlyozta Staffan de Mistura. Törökország a szíriai ellenzéket támogatja a konfliktusban.

Az ENSZ közbenjárását sürgette az ellenségeskedések beszüntetése végett a világszervezet humanitárius részlegének vezetője, John Ging is. Ő a civilek védelmének garantálását és a humanitárius segítség eljuttatását nevezte elsődleges feladatnak. Egyúttal a humanitárius segítséghez szükséges pénzalapok “feltöltését” szorgalmazta.

A BT-tanácskozáson felszólalt Francois Delattre francia ENSZ-nagykövet és Bassár Dzsafári, Szíria ENSZ-képviselője. A francia diplomata “humanitárius és migrációs késleltetett bombának” minősítette az idlíbi helyzetet, a szíriai ENSZ-nagykövet pedig jelezte, hogy kormánya tervezi a civilek kimenekítését a harci övezetekből, ugyanúgy, ahogyan azt Aleppó ostrománál is megtette.

Categories: Biztonságpolitika

Az ukrán-krími határtól is evakuálták a gyerekeket, több tucat határőr rosszul lett

Tue, 09/11/2018 - 11:02
Az Oroszország által megszállt Krím félszigeten bekövetkezett légszennyezést már a vele határos dél-ukrajnai Herszon megyében és érzékelték, ezért óvintézkedésként 106 gyermeket evakuáltak az adminisztrációs határnál, a krími Titan vegyi üzemhez legközelebb fekvő Priobrazsenka településről – számolt be az UNIAN ukrán hírügynökség.

A gyerekek a településüktől mintegy 75 kilométerre nyugatra fekvő Szkadovszkban és környékén pihennek a majd két hétig. A határ menti csaplinkai és kalancsaki járásban péntektől szünetel a tanítás és az óvodák is zárva tartanak.

Andrij Horgyejev, Herszon megye kormányzója pénteken a Facebookon azt írta, hogy a dél-ukrajnai megyében nincs ok a pánikra. Megerősítette ugyanakkor, hogy 37 határőr rosszul lett, főként hányingerre és szédülésre panaszkodtak, közülük ötöt Odesszába szállítottak kórházba.

Péntekre a légszennyezés miatt leállították a határforgalmat a kalancsaki és a csaplinkai átkelőn, hogy a határőrök ne legyenek kitéve egészségi kockázatnak. Most csak egy, a csongari átkelő működik a belső ukrajnai területek és a Krím közötti adminisztrációs határon.

A két átkelőnél speciális védőmaszkban szolgálatot teljesítő határőrök csak rendkívüli esetekben engedélyezik az átkelést, beleértve azt, ha a krími környezeti katasztrófa elől érkeznek menekülők. Az UNIAN értesülése szerint a kalancsaki átkelőn eddig csak egy háromtagú család jött át a Krímből Herszon megyébe.

Több mint egy hete jelentek meg az első hírek az ukrán médiában arról, hogy a Krím északi részén, Armjanszk településen és környékén a helybeliek szerint a levegő bűzössé, fojtogatóvá vált, a fémtárgyakon rozsdaszerű, a növényeken zsíros, szürkészöld lerakódás képződött. Többen allergiás reakcióra emlékeztető tüneteket észleltek magukon: hányingert, természetellenes szomjúságot és égő érzést orrukban és torkukban.

A krími hatóságok szerint a Dmitro Firtas ukrán oligarcha tulajdonában lévő armjanszki Krimszkij Titan nevű vegyi üzemből került ki káros anyag – vélhetően valamilyen kénvegyület – a levegőbe, valószínűleg a szárazság miatt.

A krími kormány viszont csak kedden ismerte el nyilvánosan azt, hogy Armjanszk levegőjében meghaladta a megengedett normát a káros anyagok mértéke.

Az UNIAN pénteki helyszíni riportjában arról írt, hogy míg a Krím félszigetre utazók szerint az ukrán média “felfújja” a krími környezetszennyezést, a Krímben élők arra panaszkodnak, hogy alig kapnak tájékoztatást a helyi hatóságoktól az armjanszki helyzetről, és az Krím északi részén élők aggódnak a légszennyezés terjedése miatt.

Categories: Biztonságpolitika

Több mint egy tonna jelöletlen zöldséget és gyümölcsöt találtak az adóhivatal munkatársai Makón

Tue, 09/11/2018 - 08:03
Több mint egy tonna ismeretlen eredetű zöldséget és gyümölcsöt találtak az adóhivatal munkatársai egy próbavásárlást követően egy tehergépjárműben Makón – közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).

Némedi-Varga Éva, a NAV Csongrád Megyei Adó- és Vámigazgatóságának sajtóreferense közölte, az adóhivatal munkatársai próbavásárlást tartottak a makói piacon, ám nem kaptak bizonylatot a megvett almáról. Az ellenőrzésen kiderült, hogy az eladásra kínált, több mint egy tonna különböző gyümölcs és zöldség eredetét, származását az árus nem tudta igazolni, ezért a NAV munkatársai értesítették a kormányhivatalt.

A kormányhivatal kiérkező munkatársa megállapította, hogy az áru jelöletlen, így kockázatosnak minősítette a szállítmányt, ezért azt zár alá vette, és elrendelte az élelmiszerek megsemmisítését. A várható bírság összege elérheti az egymillió forintot – tudatta az alezredes.

Az emberi fogyasztásra alkalmatlan zöldséget a pénzügyőrök átadták a Szegedi Vadasparknak.

Categories: Biztonságpolitika

Pages

THIS IS THE NEW BETA VERSION OF EUROPA VARIETAS NEWS CENTER - under construction
the old site is here

Copy & Drop - Can`t find your favourite site? Send us the RSS or URL to the following address: info(@)europavarietas(dot)org.