Biztonságpiac

Hétfőtől 93 kórházban vannak ott a katonák, hogy segítsék a koronavírus-járvány elleni védekezés során az egészségügyi feladatok ellátását – mondta a honvédelmi miniszte.

Benkő Tibor kiemelte: a katonák nem olyan feladatot látnak el, amihez egészségügyi szakmai képzettség kell, elsősorban fizikai, logisztikai munkákat végeznek majd, segítenek a hőmérőzésben is. Fő feladatuk, hogy az egészségügyi dolgozók leterheltségét csökkentsék – jelentette ki.

Szólt arról is, hogy a köznevelési intézményekben az őszi szünetben végzett fertőtlenítési feladatok óta számos további helyről érkezett erre vonatkozó kérés a honvédséghez. A fertőtlenítési feladatokat folyamatosan végzik a katonák, köztük önkéntes tartalékosok is.

Emellett a katonák határbiztosítási, határzárási feladatokban és a humanitárius korridorok biztosításában is részt vesznek – közölte a miniszter.

The post Benkő: a katonák is segítenek a kórházakban appeared first on .

Lelepleztek egy feltételezett szélsőséges iszlamistát a német szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatalnál (BAMF) – írták német hírportálok.

A szövetségi parlament (Bundestag) egyik ellenzéki pártja, a Baloldal (Die Linke) frakciójának írásbeli kérdésére összeállított belügyminisztériumi kimutatás szerint “az iszlamizmus és az iszlamista terrorizmus területén egy konkrét eset ismert” a BAMF-nál, és ez az eset a nyomozás gyanúsítási szakaszában van.

A frakció azt is megkérdezte, tapasztalható-e arra irányuló igyekezet külföldi hírszerző szolgálatok részéről, hogy emigráns ellenzékiek megfigyelésére beépítsenek tolmácsként dolgozó informátorokat a menekültügyi hivatalhoz. A minisztérium erre a kérdésre csupán annyit közölt, hogy a több mint nyolcezer embert foglalkoztató hivatalnál a nemzetbiztonsági átvilágítás a felvételi folyamat része.

A belügyminisztérium összeállításában egyebek mellett szerepel, hogy a BAMF felmondott egy munkavállalónak, akiről kiderült, hogy az alkotmánybíróság megállapítása alapján a nemzetiszocializmus eszméivel rokon ideológiát képviselő Német Nemzeti-demokrata Párt (NPD) tagja volt, és idegenellenes és antiszemita megjegyzéseket tett közösségi portálokon.

A BAMF mellett más német állami intézményeknél is előfordul, hogy szélsőségeseket vagy külföldi hírszerző szolgálatoknak dolgozó informátort lepleznek le. Az idén júniusban például a védelmi minisztérium bejelentette, hogy szélsőjobboldali kilengések miatt átszervezik a hadsereg (Bundeswehr) különleges bevetési egységét (Kommando Spezialkräfte – KSK), júliusban pedig a szövetségi legfőbb ügyészség közölte, hogy Németország ellen folytatott hírszerző tevékenységgel gyanúsítják a szövetségi kormány sajtó- és tájékoztatási hivatalának (BPA) egy munkatársát, aki sajtóértesülések szerint Egyiptomnak kémkedhetett.

The post Éberség elvtársak! Egy iszlamistát találtak a német menekültügyi hivatalnál appeared first on .

Az Európai Unió pénteken elítélte az fehérorosz hatóságok által alkalmazott erőszakot, amely az előző nap egy újabb kormányellenes tüntető életét követelte, és további szankciókat helyezett kilátásba a tiltakozások elnyomásáért felelősök ellen.

Peter Stano, az unió kül – és biztonságpolitikáért felelős szóvivője sajtónyilatkozatában felháborítónak és szégyenteljesnek nevezte, hogy a hatósági brutalitás következtében, csütörtökön Minszkben életét vesztette a 31 éves Raman Bandarenka, akit hatósági őrizetből szállítottak kórházba. A jelentések szerint halálát civil ruhás rendőrök bántalmazásai okozták.

Stano részvétét fejezte ki az áldozat hozzátartozóinak, és kiemelte: a fehérorosz vezetés nemcsak a népe szabadságát és alapvető jogait veszi semmibe, hanem az állampolgárok életét is.

A szóvivő felszólította a hatóságokat, hogy haladéktalanul vessenek véget a békés tüntetők elleni erőszaknak, engedjék szabadon a politikai foglyokat, és indítsanak vizsgálatot az atrocitások elkövetői ellen. Nyomatékosította: az Európai Unió már 55 fehérorosz személyre vetett ki szankciókat, és kész további korlátozó intézkedések bevezetésére.

Fehéroroszországban az augusztus 9-i elnökválasztás óta rendszeresek a tömegtüntetések, az ellenzék szerint ugyanis Aljakszandr Lukasenka csalással szerezte meg hatodik elnöki megbízatását. A tiltakozók Lukasenka távozását, a rendőri erőszak kivizsgálását, a politikai foglyok szabadon bocsátását, új választás kiírását követelik. A tüntetések ellen bevettet hatósági erőszaknak eddig négy halálos áldozta van. Az Európai Unió a Cihanouszkaja által kezdeményezett Koordinációs Tanácsot ismeri el a fehérorosz társadalom legitim képviselőjének. Az unió november 4-én Lukasenka és fia, Viktor ellen is büntetőintézkedéseket hozott.

The post Az EU további szankciókat helyez kilátásba Fehéroroszország ellen appeared first on .

A rendőrök 324 emberrel szemben intézkedtek a kijárási tilalom megsértése miatt az elmúlt 24 órában – mondta a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs ügyeleti központjának vezetőhelyettese a pénteki online sajtótájékoztatón.

Kiss Róbert alezredes közölte: a kijárási tilalmat megszegők közül 39 embert figyelmeztettek, 170 bírságot szabtak ki és 115 szabálysértési feljelentést tettek. További három embert a rendőrök feljelentettek közterületi csoportosulás szabályainak megsértése miatt.

Kitért arra: a szerdától hatályba lépett védelmi intézkedések új eleme, hogy a 10 ezernél nagyobb lélekszámú településeken, fővárosi kerületekben a polgármesterek dönthetnek a közterületi maszkhasználatról, ennek betartását is ellenőrzik. Csütörtökön 18 esetben intézkedtek ezzel összefüggésben, öt embert figyelmeztettek, tizenhármat pedig helyszíni bírsággal sújtottak.

Kérdésre válaszolva elmondta: Magyarországon 147 olyan település van, amelynek 10 ezernél nagyobb a lakosságszáma. Velük felvették a kapcsolatot és tájékoztatást kértek, hogy élnek-e a szabályozási lehetőséggel. Ott, ahol kihirdettek már szabályozást, a rendőrség ellenőrzi annak is a betartását, munkájukat a honvédség is segíti.

A tömegközlekedésben, megállókban és az üzletekben hetven emberrel szemben intézkedtek csütörtökön a szabálytalan maszkhasználat miatt, vagy azért, mert az emberek nem viseltek maszkot. Közülük 12 embert figyelmeztettek, 37-et helyszíni bírsággal sújtottak és 21-et feljelentettek. A tömegközlekedésben és az üzletekben már szeptember 21 óta kell maszkot viselni, azóta 3857 rendőri intézkedésre volt szükség a szabály be nem tartása miatt. Kiss Róbert ugyanakkor köszönetet mondott azoknak, akik betartják az előírásokat.

Az alezredes emlékeztetett: a kijárási tilalom alól kivételt képez, ha valaki munkát végez, munkába megy, vagy a munkahelyéről hazafelé tart. Ehhez azonban munkáltatói igazolásra van szükség, amit a rendőrnek át kell adni igazoltatáskor. Felhívta a figyelmet arra, hogy a kormany.hu kormányzati portálon megtalálható az igazolásminta. Külön kiemelte, hogy a munkáltatónak meg kell jelölnie, milyen céllal állítja ki az igazolást a munkavállalója számára. Megerősítette: a munkáltató más igazolást is kiállíthat, de a mintán megjelölt tartalmi elemeket ennek az igazolásnak is tartalmaznia kell.

A kijárási korlátozások november 4-től, a kijárási tilalom november 11-től lépett hatályba. November 4-től a rendőröknek 1477 szabályszegővel szemben kellett intézkedniük.

Ellenőrizték a vendéglátóhelyeket és üzleteket is, hogy betartják-e a szabályokat, viselik-e és ha igen, helyesen viselik-e az emberek a maszkot. Emlékeztetett: a vendéglátóhelyeken csak az alkalmazottak tartózkodhatnak, vendég csak arra az időtartamra mehet be, amíg átveszi az elvitelre átvett ételt. A múlt héten három üzletet is bezárt a rendőrség, amiért ott nem tartották be a szabályokat. Hajdúsámsonon, a somogyi Beleg településen, valamint Budapesten, a VI. kerületben kellett intézkedniük. Utóbbival kapcsolatban elmondta: egy mobiltelefonokat és mobiltartozékokat árusító üzletről van szó, ahol a két alkalmazott nem viselt maszkot. A helyszínen volt az üzemeltető is, rajta ugyan volt maszk, de mivel nem gondoskodott arról, hogy az alkalmazottai is viseljenek, ezért harminc napra bezárták az üzletet.

A Magyarország területén személyforgalomban átutazókat is ellenőrizték, a tranzitszabályokat megsértőkkel szemben 46 intézkedésre volt szükség, valamennyi érintett átutazót helyszíni bírsággal sújtották.

Az elmúlt napon 15 662 alkalommal ellenőrizték személyesen a rendőrök a hatósági házi karanténban levőket, csütörtökön 5437 ilyen korlátozó intézkedést rendeltek el, így jelenleg 36 166-an vannak hatósági házi karanténban. Közülük 3261-en vállalták, hogy a rendőrség elektronikusan ellenőrizze azt, betartják-e a karanténszabályokat.

The post Maszkviselés: eddig 3857 rendőri intézkedésre volt szükség appeared first on .

A koronavírus-járvány körülményei között is zökkenőmentesen üzemel a vasúti árufuvarozás, a vasúttársaság garantálja a biztonságos munkavégzés feltételeit – hangsúlyozta Kovács Imre, az Rail Cargo Group (RCG) igazgatóságának tagja, a Rail Cargo Hungaria (RCH) igazgatóságának elnöke.

Kiemelte, az iparági környezet teljesítményének csökkenése kihat a vasúti árufuvarozásra is, a 18 európai országban kilencezer munkavállalót foglalkoztató Rail Cargo Group üzemi eredménye előreláthatóan 30-40 százalékkal csökkenhet az előző évihez képest.

Körös Norbert, a Rail Cargo Hungaria vezérigazgatója beszámolt arról, hogy a társaság csaknem kétezer munkavállalójával és évi több mint 30 millió tonna áru elfuvarozásával a magyar vasúti árufuvarozási piac 54 százalékát bonyolítja, forgalmának nyolcvan százaléka Magyarország határain kívülre irányul, vagy onnan érkezik.

Kovács Imre elmondta, a vasúti árufuvarozás üzemeltetési költsége 2020-ban jelentősen növekszik a csökkenő fuvarmennyiség, a vonatok kisebb kihasználtsága miatt, ennek ellenére a vállalatcsoport folytatja fejlesztéseit, optimalizálja és digitalizálja működését, ügyfélbarát rendszereket alakít ki. Kiemelte, a cégcsoport kiépítette szárazföldi TransFER hálózatát, amellyel stratégiai szempontból fontos korridorokon tudja az áruszállítás egy részét közútról vasútra terelni.

Folyamatosan növekszik a több szállítási módot kombináló intermodális fuvarozás, ebben Magyarország fordítókorong szerepét tölt be Ázsia és Nyugat-Európa, valamint a dél-európai kikötők és a Balkán irányában. A Záhonyon keresztül érkező forgalom szerepe várhatóan növekedni fog a jövőben, amit az átrakókörzetben tervezett fejlesztések segítenek – mondta Kovács Imre.

Szólt arról, hogy Magyarországon és Ausztriában az úgynevezett egyes kocsi fuvarozás állami támogatásáról már döntés született, mindkét országban foglalkoznak a kombinált fuvarozás támogatási lehetőségeinek megteremtésével, valamint az Európai Unió javaslatával a pályahasználati díj idei évre történő elengedésének kérdésével.

Körös, az RCH vezérigazgatója beszámolt arról, hogy költségeiket emelte a pályahozzáférési díjak, a vontatási villamos energia árának és így a vontatási díjak növekedése. Emelkedett a társaság költsége a vágányzárak miatti kerülőutak, a veszélyes áruk fuvarozásának szigorítása, illetve a koronavírus-járvány biztonsági intézkedései miatt is. A költségnövekedés részbeni ellensúlyozására a Rail Cargo Hungaria tovább optimalizálta működését, takarékossági intézkedéseket vezetett be, jelentős technológiai változásokat hajtott végre.

A vezérigazgató elmondta, a társaság 2020 harmadik negyedévében fuvarfeladatainak hetven százalékát saját vontatási kapacitásával teljesítette, a fennmaradó részhez a MÁV-Start, illetve magánvasutak szolgáltatásait vette igénybe. A következő években a cég tovább bővíti saját vontatási kapacitását – tette hozzá. A vezérigazgató elmondta, hogy a megváltozott gazdasági környezetben 2021-ben módosítják a díjtáblázatukat, erről minden ügyféllel tárgyalnak.

A partnertalálkozón Kotiers Román, a Rail Cargo Hungaria igazgatósági tagja beszámolt a 2018-ban megkezdett digitalizációs fejlesztési program folytatásáról. Egyebek közt elmondta, a kocsivizsgálati folyamat digitalizációja az idén befejeződik. A digitális vonattervezés és üzemeltetés egységes, nemzetközi informatikai megoldása hetven százalékban megvalósult, várható befejezése 2021 első negyedévében lesz, még az idén lezárul az elektronikus számlakibocsátás informatikai fejlesztése, és folytatódik a vasúti teherkocsik felszerelése GPS technológiával.

The post Zökkenőmentesen működik a vasúti árufuvarozás a járvány körülményei között is appeared first on .

Átadták az elsősorban tűzoltójárművek gyártásával és felújításával foglalkozó, állami tulajdonú BM Heros Zrt. gyártóközpontját, valamint Kaposvár új oktatási és innovációs műhelyét a somogyi megyeszékhelyen.

Szita Károly, Kaposvár polgármestere az eseményen azt mondta: a másfél milliárd forintból épített, regionális szervizként és tanműhelyként is szolgáló létesítmény az első vállalkozás a város 32 hektáros keleti ipari parkjában, ahová gépiparban érdekelt társaságok betelepülését várják. Jelezte: folyik a város XXI. századi újraiparosítási programja annak érdekében, hogy minden kaposvári dolgozhasson, többet kereshessen, jobban élhessen. A politikus az Innovációs és Technológiai Minisztérium félmilliárd forintos támogatásával kialakított oktatóműhelyről elmondta: a lehető legkorszerűbb műszerekkel felszerelt helyiség egyaránt segíti a szakképzést, az Óbudai Egyetem villamosmérnök-, valamint a Szent István Egyetem gépészmérnökképzését.

Gelencsér Attila, a térség országgyűlési képviselője bejelentette, hogy egy új ipari park épül Kaposváron. Szólt arról, hogy az iparosítási törekvések európai uniós, magyarországi és helyi, kaposvári szinten egybeesnek. Utalt rá, az Európai Bizottság a 2014-2020-as uniós költségvetési ciklus tervezésénél megfogalmazta, hogy az ipar reneszánszára van szükség Európában. Magyarország 2016 óta az Irinyi-terv mentén fejleszti iparát, célul tűzte ki, hogy 2030-ra az össztermékének 30 százaléka az iparból fog származni, és Kaposvár is egyre többet tesz iparának fejlesztéséért. Az iparnak van egy, a többi ágazathoz nem hasonlító húzóhatása, minden száz ipari munkahely további száz másik munkahely létrehozását eredményezi – mutatott rá.

Rajnai Attila, a BM Heros vezérigazgatója azt mondta, hogy a vállalat a gyártási portfólió, a kapacitás bővítése, termékeik egyre magasabb színvonalú gyártása, a nemzetgazdaság erősítése, a nemzetközi piacra lépés érdekében, továbbá a Kaposváron beinduló mérnökképzés hatására döntött a kaposvári beruházás mellett. Hozzátette: a vállalat arra törekszik, hogy a piaci igények felmérése után lehetőleg saját fejlesztésű, tervezésű, gyártású járműveket állítson elő magyar munkavállalókkal, magyar beszállítókkal, alvállalkozókkal úgy, hogy a termékekben minél magasabb legyen a hazai hozzáadott érték.

Rajnai beszámolt arról, hogy a kaposvári gyárba első körben 20 dolgozót vettek fel, számuk a megrendelések függvényében elérheti a százat. A vezérigazgató korábban azt nyilatkozta, hogy a BM Heros a tűzoltójárművek mellett mentőgépjárműveket, más gépjárműveket, speciális eszközöket, konténereket is gyárt, és igyekszik portfólióját folyamatosan bővíteni.

Rajnai a gyártóközpont átadásakor hangsúlyozta, a cég újabb üzemegységek létesítését tervezi, a lehetséges helyszínek között Kaposvár is szerepel. A vezérigazgató az esemény végén a BM Heros ajándékaként egy 60 millió forintos tűzoltóautót adott használatba a Kaposvári Önkéntes Tűzoltó és Életmentő Egyesületnek (Kötél), a járművet Bodó László egyesületi elnök vette át.

A beruházó Nemzeti Ipari Park Üzemeltető és Fejlesztő (NIPÜF) csoport Juhász Roland állami vagyongazdálkodásért felelős államtitkárt idézve azt írta, hogy “az elmúlt évek nagyszabású ipariingatlan-fejlesztési projektjei és telekértékesítési ügyletei igazolták a Nemzeti Ipari Park Hálózat létjogosultságát és a kormány ehhez fűződő várakozásait”. Az államtitkár szerint az állami tulajdonú NIPÜF-csoport stabil bázist jelent a gazdaság újraindításához. Munkahelyeket teremt, elősegíti, hogy az ügyfelei is munkahelyeket hozzanak létre, projektjei megrendelést biztosítanak az építőiparnak, a folyamatban lévő tárgyalások és szerződéskötések nyomán újabb ipari fejlesztések valósulnak meg, és a beruházásai gazdaságilag kevésbé dinamikus térségek felzárkózásához is hozzájárulnak.

A közleményben Kiss László, a NIPÜF Zrt. vezérigazgatója azt hangsúlyozta, hogy a NIPÜF-csoport már a most átadott csarnok júniusi bokrétaünnepsége óta is minden területen “organikus növekedést” ért el. Újabb helyszíneken indítottak fejlesztéseket, új leányvállalat megalapításával bővült a munkatársaik száma. “Mostanra 326 hektárnyi fejlesztési terület adásvételét bonyolítottuk le, illetve csaknem 184 ezer négyzetméternyi csarnokot hasznosítottunk hosszú távú bérleti szerződések keretében – tette hozzá.

A vezérigazgató kitért rá, hogy a kaposvári fejlesztés során nemcsak a bérlő BM Heros Zrt. egyedi igényeit, hanem az energiahatékonyságot és a fenntartható megoldások alkalmazását is szem előtt tartotta. “Így a nagy teherbírású ipari padló, valamint a nagy méretű szekcionált kapuk mellett a korszerű szigetelés és a takarékos LED világítás is az épület fő jellemzői közé tartozik” – jegyezték meg.

A nyilvános cégadatok szerint a BM Heros Zrt. értékesítésének nettó árbevétele 2019-ben 4,5 millárd forint, adózott nyeresége 351 millió forint volt.

The post Átadták a BM Heros kaposvári gyárát appeared first on .

Megtalálták az október közepén Párizsban lefejezett történelemtanár csecsen gyilkosának fotóját a nizzai Notre-Dame-bazilikában két héttel ezelőtt végrehajtott, három emberéletet követelő iszlamista merénylet tunéziai elkövetőjének a mobiltelefonjában – közölte a párizsi terrorellenes ügyészség.

A vádhatóság szerint – amely terrorcselekménnyel kapcsolatos emberölés és emberölési kísérlet miatti indított vizsgálatot – egy, Franciaországot “a hitetlenek hazájának” nevező hangfelvétel, valamint az Iszlám Állam terrorszervezettel kapcsolatos fotók is voltak a 21 éves Brahím Iszávi telefonjában. A nyomozás azonban eddig nem talált az elkövető kapcsolatai között olyanokat, akik segíthették volna őt a támadásban. Az ügyészség folytatja annak ellenőrzését, hogy a merénylőnek voltak-e tettestársai vagy segítői Franciaországban, Olaszországban vagy Tunéziában.

A tunéziai merénylőt Nizzában válságos állapotban szállították kórházba a támadást követően, miután a tett helyszínén a rendőrség több lövéssel ártalmatlanította. Egy héttel ezelőtt átszállították Párizsba, de az állapota továbbra is válságos, miután koronavírussal is diagnosztizálták, még mindig nem tudták kihallgatni. A nyomozók a telefonjában megtalálták annak a csecsen iszlamistának, Abdoullakh Anzorovnak a fotóját, aki október 16-án azért ölt meg egy történelemtanárt, Samuel Patyt Párizs közelében, mert megmutatta a Mohamed-karikatúrákat a szólásszabadságról tartott óráján a tanulóknak, és emiatt célponttá vált az interneten.

A nyomozók azt feltételezik, hogy a tunéziai támadó is a Mohamed-karikatúrák franciaországi publikálását akarta megbosszulni. A támadással kapcsolatban eddig 12 embert vettek őrizetbe, de mindegyiküket szabadon engedtek, nem indult eljárás egyikük ellen sem. Iszávi – akinek a hazájában köztörvényes bűncselekmények miatt volt már dolga a rendőrséggel – szeptember közepén indult el Tunéziából, Olaszországon keresztül két nappal a támadás előtt érkezett Franciaországba, és illegálisan tartózkodott az Európai Unió területén.

The post Nizzai merénylet: az elkövető telefonjában megtalálták a lefejezett tanár gyilkosának a fotóját appeared first on .

Az izraeli hadsereg a Gázai övezetet uraló iszlamista Hamász terrorszervezet katonai létesítményeit lőtte vasárnap hajnalban, pár órával azután, hogy az övezetből két rakétát lőttek ki Izrael központi tengerparti részeire – jelentette a ynet.

Helikopterekről és tankokról a Hamász föld alatti járatait, valamint katonai állásait lőtte az izraeli hadsereg válaszul az éjszakai támadásra. Éjjel kettőkor Asdódban megszólaltak a légvédelmi szirénák, majd Tel-Aviv környékén és a tőle délre fekvő tengerparti részeken robbanások erős zaját lehetett hallani. Askelónnál működésbe lépett és útnak indított két elfogó rakétát a vaskupola légvédelmi rendszer. A gázai rakéták vagy az azokat elfogó lövedékek maradványai lakatlan területen értek földet, de Bat Jam tengerparti sétányánál is lezuhant egy fémdarab. Sehol sem számoltak be sérülésről vagy anyagi kárról.

A rakétákat az éjszakai vihar kitörésével, villámlással és mennydörgésekkel egy időben lőtték ki Gázából, a katonai szóvivő szerint talán azért, hogy a zajok megtévesszék a hadsereg légvédelmi egységeit. Izraelben úgy vélik, hogy a rakétatámadással Bahá Abu al-Ata, az Iszlám Dzsihád nevű terrorszervezet egyik vezetője megölésének csütörtöki első évfordulójára emlékeztek meg a Gázai övezet fegyveresei. Abu al-Atát tavaly november 12-én likvidálták izraeli egységek.

Izrael és a Hamász között három hadművelet és számos kisebb összecsapás zajlott a Hamász 2007-es gázai erőszakos hatalomátvétele óta. Egyiptom közvetítésével Izrael tűzszünetet kötött a gázai iszlamista szervezettel, amely megígérte az Izrael elleni támadások felfüggesztését cserébe a Katar biztosította pénzsegélyekért. A Gázai övezetben több palesztin fegyveres csoport működik, de Izrael a terület felett uralmat gyakorló Hamászt tekinti felelősnek minden onnan indított támadásért, és általában katonai célpontok elleni légicsapásokkal válaszol a Gázából kilőtt rakétákra.

The post Izrael a Hamász létesítményeit lőtte a korábbi rakétatámadásra válaszul appeared first on .

Peking tiltakozását fejezte ki kedden az újabb, Hongkong kapcsán kiszabott amerikai szankciók ellen.

Vang Ven-pin kínai külügyi szóvivő keddi sajtótájékoztatóján elmondta: a négy újabb kínai állampolgárt érintő szankciók súlyosan megsértik a nemzetközi jogot. Hétfőn közölt döntésével ráadásul az amerikai kormányzat Hongkong ügyeibe avatkozik – tett hozzá.

Mike Pompeo amerikai külügyminiszter egy hétfőn kiadott közleményben a Hongkongban újonnan felállított nemzetbiztonsági hivatal négy kínai hivatalnokát – köztük a hivatal helyettes vezetőjét – szankcionálta. Az indoklás szerint négyüknek köze van a Peking által június végén bevezetett nemzetbiztonsági törvényhez, amely az amerikai álláspont szerint veszélyezteti Hongkong autonómiáját. A szankciók alapján a négy hivatalnokot kitiltják az Egyesült Államokból, és esetlegesen ott található vagyonukat befagyasztják.

Matthew Cheung, a hongkongi kormányzat vezető titkára kedd reggeli sajtótájékoztatóján “teljességgel elfogadhatatlannak” nevezte az amerikai lépést. Washington augusztusban hasonló szankciókkal sújtotta Carrie Lam hongkongi kormányzót, és további tisztségviselőket a nemzetbiztonsági törvénnyel összefüggésben.

The post Peking tiltakozott az újabb, Hongkong kapcsán kiszabott amerikai szankciók ellen appeared first on .

Különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés miatt emeltek vádat egy férfi és párja ellen, amiért februárban Zalaegerszegen halálra verték szállásadójukat – közölte a Zala Megyei Főügyészség szóvivője.

Pirger Csaba tájékoztatása szerint az áldozat még 2018-ban fogadta be a házába a 44 éves nőt, majd később a 38 éves élettársát – mindketten büntetett előéletűek -, akik egy közös gyermeket is neveltek. Februárban náluk vendégeskedett a férfi testvére, akivel a ház lakói együtt italoztak. A testvér este lefeküdt abban a szobában, ahol a hét hónapos csecsemő is aludt.

A ház tulajdonosa és a befogadott pár időközben összevesztek, a hangoskodásra a csecsemő is felébredt, akit a testvér próbált nyugtatgatni. A veszekedés azonban egyre durvábbá vált, a férfi pofonvágta szállásadóját, aki ezután be akart menni a saját szobájába. A befogadott pár követte a ház tulajdonosát, akit a szobában bántalmazni kezdtek; a földre került, jajveszékelő áldozatukat ütötték, rúgták és taposták. A testvér telefonon segítséget akart hívni, de a készüléket a fivére elvette tőle, a hívást pedig megszakította.

Miután az áldozat már nem adott életjeleket, a pár tagjai a holttestet először fel akarták darabolni és elégetni, de az is eszükbe jutott, hogy elássák. Végül kitakarítottak, és a holttest köré ruhaneműket pakoltak, amit meggyújtottak, majd elhagyták a házat. A Zala Megyei Főügyészség különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés miatt emelt vádat a pár mindkét tagja ellen.

The post Különös kegyetlenséggel ölték meg a jótevőjüket appeared first on .

Az Emberi Jogok Európai Bírósága csütörtökön elutasította az Auschwitz könyvelőjeként is ismert Oscar Gröning panaszát, aki előzetesen azért fordult a strasbourgi testülethez, mert az ellene lefolytatott, 1977-től 1985-ig tartó németországi büntetőeljárás túl hosszúnak bizonyult.

Oskar Gröninget, az egykori auschwitz-birkenaui náci haláltábor őrét, jogerősen 2015-ban ítélte négy év szabadságvesztésre a német bíróság magyar zsidók százezreinek legyilkolásában való bűnrészességért. Gröning 2018-ban 96 évesen hunyt el, anélkül, hogy egy napot is letöltött volna kiszabott büntetéséből. Az ügyében 1977-ben megkezdett első vizsgálat 1985-ben zárult le végül, amikor is bizonyítékok hiányában nem emeltek vádat ellene.

Göring 2017-ben azzal a panasszal fordult az EJEB-hez, hogy állítása szerint, a büntetőjogi eljárás ellene 1978 óta folyamatos volt, mivel a hatóságok elmulasztották őt értesíteni a vizsgálat 1985-ös lezárásáról. Az egykori SS tiszt azzal érvelt, hogy a német hatóságok megsértették a tisztességes tárgyalásokhoz való jogát. A strasbourgi testület bírái azonban úgy határoztak csütörtökön, hogy a panaszt elutasítják.

Az ítélet szerint, a bírák több bizonyítékkal is alá tudták támasztani, hogy Gröning az első eljárás lezárása után “nem maradt bizonytalanságban jogi helyzetét illetően”, mert már 1985-ben is tudatában volt, hogy nem kell tovább tartania a büntetőjogi felelősségrevonástól. Gröning 1944-ben, az úgynevezett magyar akció idején, a haláltáborba szállított és gázkamrába küldött emberek hátrahagyott csomagjait kezelte, előkészítve a terepet a deportáltak következő csoportjának, és bevételezte, majd az SS berlini központjába küldte a csomagokban talált pénzt.

Auschwitzi lágerőrként állandó feladatai közé tartozott a deportáltak felügyelete, valamint az ellenállás és a menekülési kísérletek fegyveres erővel történő megakadályozása. Gröning 2015-ös elítélésekor “erkölcsileg bűnrészesnek” vallotta magát, és bocsánatot kért egykori tetteiért.

The post Az EJEB elutasította az Auschwitz volt könyvelőjenek panaszát appeared first on .

Meghalt pénteken az angol kriminalisztika huszadik századi történetének egyik leghírhedtebb sorozatgyilkosa. Peter Sutcliffe, akit 74 éves korában ért a halál, a koronavírus okozta Covid-19 betegségben szenvedett, börtönéből kórházba szállították, de nem volt hajlandó gyógykezelésnek alávetni magát. Sutcliffe-nek több más, krónikus betegsége is volt.

Sutcliffe-re 1981-ben róttak ki húsz életfogytiglant tizenhárom nő brutális meggyilkolásáért és hét további gyilkossági kísérletért. Az eljáró bíró annak idején az ítélet szóbeli indoklásában a bradfordi illetőségű egykori kamionsofőr minimum harminc évi elzárását javasolta, de a végzésben hivatalosan nem állapított meg határidőt arra, hogy Sutcliffe mikortól folyamodhat szabadlábra helyezéséért.

A sorozatgyilkos kérte ennek a határidőnek a bírósági megállapítását, de a londoni felsőbíróság ezt már tíz évvel ezelőtt, 2010 júliusában elvetette és fellebbviteli végzésében úgy rendelkezett, hogy Sutcliffe soha nem szabadulhat a börtönből.

A köznyelvben csak yorkshire-i hasfelmetszőként emlegetett Sutcliffe először 1975-ben gyilkolt, és utána hat évig tartotta rettegésben az észak-angliai Yorkshire megye lakosságát folyamatosan ismétlődő támadásaival. Az elfogása után hivatalosan elmebetegnek minősített Sutcliffe a bíróságon azt vallotta, hogy Istentől kapott megbízást prostituáltak meggyilkolására.

Áldozatai és a támadásait túlélők között voltak prostituáltak, de nem mindegyikük volt az. Utolsó, tizenharmadik áldozata például egy Jacqueline Hill nevű leedsi egyetemi hallgató volt. Sutcliffe szinte mindegyik esetben kalapáccsal támadt, de azért nevezték el yorkshire-i hasfelmetszőnek, mert áldozatai közül többet késsel, illetve csavarhúzóval összeszurkált és megcsonkított.

The post Meghalt Peter Sutcliffe, a rémálom appeared first on .

Egyes iOS és Android rendszerű okostelefonok a segélyhívás helyszínadatait automatikusan továbbítják a rendőrség központjába, így segítve a hívásfogadó operátort a segélykérés helyszínének gyorsabb és pontosabb meghatározásában – közölte a NISZ Zrt. és az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK).

A közleményben felidézték: Magyarországon 2013-ban vezették be a 112-őt egységes európai segélyhívószámként, ami ingyenesen hívható mind vezetékes, mind mobiltelefonról bárhol az Európai Unióban. A 112 nem lépett a meglévő nemzeti segélyhívószámok helyébe, azokkal párhuzamosan működik, és csak és kizárólag emberi életeket, környezetet veszélyeztető veszélyhelyzet esetén szabad hívni, a rosszindulatú és fals hívások indokolatlanul terhelik a rendszert.

A hívások fogadására az Országos Rendőr-főkapitányság két országos Hívásfogadó Központot hozott létre Miskolcon és Szombathelyen. A segélyhívásokat szakképzett operátorok fogadják, akik közvetlenül koordinálják a segítségnyújtással kapcsolatos tevékenységeket, bevonják a mentők, a katasztrófavédelem vagy a rendőrség készenléti egységeit.

Az Egységes Segélyhívórendszert Magyarországon a NISZ Zrt. üzemelteti, amely egy sikeres pályázat eredményeként az EENA-val (European Emergency Number Association) és hat országgal (Dánia, Franciaország, Horvátország, Németország, Portugália, Svédország) együttműködve előkészítette a segélykérés pontosabb helymeghatározásához szükséges fejlesztéseket.

A NISZ Zrt. a fejlesztés megvalósítása után vezette be az AML (Advanced Mobile Location) funkciót Magyarországon, ami segíti a hívásfogadó operátort a segélykérés helyszínének gyorsabb és pontosabb meghatározásában. Mint írták, a korábbi, jóval pontatlanabb helyzetmeghatározásnál az AML segítségével akár 5 méteres pontossággal be tudják azonosítani a segélyhívás helyszínét abban az esetben, ha a hívást iOS vagy Android rendszerű okostelefonokról indítják. Az AML funkció a Hívásfogadó Központoknak értékes időt spórol meg azzal, hogy már közvetlenül, a hívás indításakor továbbítja a hívás helyszínének koordinátáit – jegyezték meg.

Közölték azt is, hogy a mobiltelefon-használóknak semmilyen alkalmazást nem szükséges telepíteniük, a 112 hívásával egy időben a telefon automatikusan aktiválja a funkciót és a helyszínadatokat közvetlenül a közelebbi Hívásfogadó Központba továbbítja. Az AML aktiválásához az Android OS 4.1 (Google Play Services 9.0), vagy annál magasabb verziójú, míg az iPhone-ok esetében minimum az iOS 13.4 operációs rendszer használata szükséges.

A közleményben azt is tudatták, hogy az AML-funkciót a világ több országban sikeresen vezették be. Az kizárólag a 112 hívásakor kapcsol be, a pozícióadatok pedig csak arról a készülékről jelennek meg a Hívásfogadó Központokban, amelyről a segélyhívást kezdeményezték. Az AML Magyarországon a legnagyobb hazai mobilszolgáltató – a Magyar Telekom, a Telenor és a Vodafone – hálózatából ingyenesen érhető el. Tudatták azt is, hogy az ORFK és a NISZ Zrt. a funkció magyarországi bevezetése során nagy hangsúlyt fektetett az adatok biztonságos továbbításra, így az AML-funkció által továbbított helymeghatározási adatokat a központok csak a segélyhívással kapcsolatos tevékenységekre használhatják fel.

The post Új funkcióval bővült a 112-es segélyhívó vonal appeared first on .

Kiutasított két fehérorosz diplomatát a brit kormány. A lépés közvetlen előzményeként Fehéroroszország előző nap két brit diplomatát nyilvánított nemkívánatos személlyé.

A londoni külügyminisztérium bejelentése szerint kedd délután bekérették Makszim Jermalovics fehérorosz nagykövetet és közölték vele a két fehérorosz diplomata kiutasítását. A brit külügyi közleményből nem derül ki, hogy Fehéroroszország londoni nagykövetségének diplomatái közül kiknek kell távozniuk. A tárca ugyanakkor közölte, hogy a brit diplomaták kiutasításáról hozott minszki döntést megalapozatlannak tartja, mivel a távozásra felszólított két diplomatának azért kellett elhagynia állomáshelyét, mert vasárnap teljesen legális módon, megfigyelőként jelen voltak minszki tiltakozó megmozdulásokon.

A két brit diplomata nevét hivatalosan nem hozták nyilvánosságra, de az ONT fehérorosz televízió szerint Lisa Thumwood első beosztottról és Timothy White-Boycott katonai attaséról van szó. A televízió szerint ők már el is hagyták Fehéroroszországot. Dominic Raab brit külügyminiszter elfogadhatatlannak nevezte a két brit diplomatával szembeni bánásmódot, amely ellentmond a diplomáciai kapcsolatok szabályrendszerét rögzítő Bécsi Konvenciónak – áll a londoni külügyminisztérium keddi tájékoztatásában.

A közlemény szerint a fehérorosz nagykövettel közölték azt is, hogy a brit kormány véleménye szerint az egyetlen lehetséges előrevezető út új választások megtartása és a tüntetők ellen alkalmazott erőszak felelőseinek elszámoltatása. A nyilatkozat szerint London továbbra is felelősnek tartja a fehérorosz hatóságokat a manipulált augusztusi választásért és a fehérorosz nép folytatódó erőszakos elnyomásáért.

The post London kiutasított két fehérorosz diplomatát appeared first on .

Januártól csak a HungaroControl applikációjának használatával reptethető pilóta nélküli légijármű az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) törvényjavaslata szerint. A drónok kezelői a repülésbiztonság növelése érdekében a mobilalkalmazásból tájékozódhatnak a légtérhasználati lehetőségekről, a korlátozott vagy tiltott területekről – jelentette be az ITM.

A minisztérium ismerteti: a pilóta nélküli légijárművekkel kapcsolatos általános uniós előírások tavaly nyáron léptek hatályba. A repülésvégrehajtási, üzemeltetési feltételeket rögzítő, további rendeleteket idén júliustól kellett volna alkalmazni, a koronavírus-világjárvány miatt azonban ezt a határidőt 2020 végéig tolták ki. Bizonyos részletszabályok megalkotása a tagállamok feladata maradt, az ITM javaslata az új hazai drónszabályozás törvényi szintű elemeit tartalmazza. A tervezet megteremti a biztonságos üzemeléshez, a drónok rugalmas és innovatív felhasználásához szükséges kereteket.

A jövőben a légiközlekedési hatóság nyilvántartást vezet a repülőeszközökről, a pilóta nélküli légijármű-rendszerekről és üzembentartóikról. A magyar légteret kizárólag a nyilvántartásba vett járművek használhatják. Az új előírások bevezetik a pilóta nélküli játék légijármű fogalmát, amely alatt a 120 grammnál könnyebb, a kezelőtől száz méternél messzebbre eltávolodni nem képes drón értendő. E járművekre nem terjed majd ki a nyilvántartásba-vételi kötelezettség.

A légiközlekedési törvény kapcsolódó módosítása rögzíti a HungaroControl Zrt. által üzemeltetett honlappal és mobilalkalmazással összefüggő alapvető szabályokat. A naprakész légtér-információkat közlő, a drónozókat a korlátozásokról is tájékoztató applikációt néhány kivételtől eltekintve kötelező lesz használni.

A szabályozás fokozottan védi a magánélet és az otthon nyugalmának tiszteletben tartásához fűződő alapvető jogokat is. A javasolt rendelkezések értelmében lakott terület felett kizárólag eseti légtérben lehet pilóta nélküli légijárművet használni. A játékdrónok e követelmény betartása alól is mentesülnek. Az eseti légtér legfeljebb hét napra szóló kijelölése a továbbiakban is a katonai légügyi hatóságnál kérelmezhető, ennek hiányában a lakott területen belüli drónozás közlekedési szabálysértésnek minősül. A családi élet háborítatlansága érdekében magánlaksértés miatt vonható felelősségre az, aki kamerával felszerelt légijárművével az érintettek hozzájárulása nélkül más lakásáról vagy az ott tartózkodókról felvételt készít.

Magyarország legalább régiós szinten vezető szerepet kíván betölteni a dróntechnológia elterjesztésében. A drónalapú szolgáltatásokkal jelentős mértékben növelhető a vállalatok innovációs szintje, költséghatékonysága, értékteremtő, gazdaságélénkítő képessége. A technológia térnyerése számos további előnnyel jár, kedvező hatásai érezhetőek lesznek egyebek mellett a szoftverfejlesztésben, a mezőgazdasági területek gazdaságosabb fenntartásában vagy az eredményesebb kutatás-mentésben is – áll a közleményben.

The post ITM: mobilalkalmazás támogatja a drónok szabályos és biztonságos üzemeltetését appeared first on .

Egy Agatha Christie-regényre épülő krimi készül Bollywoodban: ez az első alkalom, hogy az angol írónő hagyatékkezelője egy indiai filmkészítővel működik együtt.

Visal Bhardvadzs indiai filmrendező csupán annyit árult el a produkcióról, hogy a történet egy himalájai hegyi üdülőben játszódik, ahol gyilkosság történt. Ahogy a krimi kibontakozik, egy pár akaratlanul is nyomozásba kezd, hogy az ügy végére járjon.

Ez az első alkalom, hogy az angol írónő hagyatékát kezelő Agatha Christie Limited egy indiai filmessel működik együtt – olvasható a BBC hírportálján. “Számos adaptáción dolgoztunk már világszerte és minden ország beleviszi a maga sajátosságait a produkciókba. Kétségem sincs afelől, hogy ez ezúttal is így lesz” – mondta James Prichard, Christie dédunokája, a hagyatékkezelő vezérigazgatója. Az 55 éves Bhardvadzs hazája egyik legizgalmasabb filmese. Az elmúlt két évtizedben 15 filmet rendezett, köztük három Shakespeare-mű modern feldolgozását.

A rendező, aki június közepén a Muszuriban lévő házába vonult vissza a világjárvány elől, azt reméli, hogy két hónapon belül elkészül “a krimi királynőjének” egyik regényére épülő forgatókönyvvel, és 2021 elején elkezdhetik a forgatási munkálatokat. A film nagy részét himalájai városokban veszik fel, mert a rendező “szereti a csípős hegyi teleket”.

Az észak-indiai Mirutban felnőtt Bhardvadzs mindig is rajongott a bűnügyi regényekért, már középiskolásként falta Christie írásait. Noha az indiai irodalom tele van népszerű detektívregényekkel, Bollywood nem iparkodik ezek megfilmesítésével. Bhardvadzs Shakespeare-adaptációiban számos dal és táncjelent is helyet kapott, és a rendező az Agatha Christie inspirálta krimi esetében sem zárkózik el az énekléstől. “Van egy-két karakter a történetben, aki énekes és ha egy történetbe természetes módon beleillenek a dalok, akkor lesz ének” – jegyezte meg Bhardvadzs.

“A célom, hogy egy új detektívet alkossak meg a filmemmel. Tetszik az ötlet, hogy van két ember, akik egyáltalán nem nyomozók, de megoldanak egy bűntényt. A történet hű lesz Christie szellemiségéhez, ha az írásához nem is” – jegyezte meg a rendező. Hozzátette: “alig várom, hogy újra a kamera mögött legyek két évvel azután, hogy elkészítettem a legutóbbi filmemet. Ha minden jól megy, ez lesz az első része egy Christie-regényekre épülő trilógiának”.

Christie első detektívregényét, A titokzatos stylesi esetet 1920-ban publikálták. Azóta több mint kétmilliárd példányban keltek el a művei több mint száz nyelven. Csak tavaly több mint kétmillió példányt adtak el a könyveiből, amelyeket televízióra, mozivászonra és színpadra is átdolgoztak az elmúlt évtizedekben.

The post Agatha Christie inspirálta krimi készül Bollywoodban appeared first on .

A legmagasabb szintű terrorkészültség mellett emlékezett meg Jean Castex francia miniszterelnök és Anne Hidalgo Párizs főpolgármestere pénteken a 2015. november 13-i, 130 halálos áldozatot követelő párizsi merényletek ötödik évfordulóján Párizsban és a fővároshoz közeli Saint-Denis-ben a Stade de France nemzetistadionnál.

Az elmúlt hetek iszlamista merényletei, Samuel Paty történelemtanár lefejezése október 16-án, és pár nappal később, a Nizzában három áldozatot követelő dzsihadista támadás újból emlékeztették a franciákat arra, hogy továbbra is legmagasabb szintű az országban a terrorfenyegetettség, jóllehet annak formája teljesen megváltozott az elmúlt öt évben. A koronavírus-járvány miatti általános karantén és a fokozott biztonsági intézkedések miatt az öt évvel ezelőtti párizsi merényletsorozat hagyományos nemzeti megemlékezésén a politikusokon kívül csak az áldozatok hozzátartozói és a túlélőket képviselő szervezetek vezetői vehetett részt.

A kormányfő és Párizs főpolgármestere a stadion D kapujánál hajtott először főt, ahol egy ember vesztette életét öt évvel ezelőtt, miután a közelében egy öngyilkos merénylő felrobbantotta magát. Ezt követően ellátogatottak a támadássorozat valamennyi helyszínére, a Le Carillon, a Le Petit Cambodge, a La Bonne biere, a Casa Nostra, a Comptoir Voltaire, a La Belle équipe étteremhez és kávéházhoz, valamint a Bataclan koncertteremhez.

Az egyszerű és rövid megemlékezéseken nem hangzottak el beszédek, csak az áldozatok neveit olvasták fel a koszorúzásokat követően.

Az Iszlám Állam nevű terrorszervezet által kitervelt és végrehajtott merényletsorozat pere várhatóan 2021 őszén kezdődik és fél évig tart. A vádlottak padján Salah Abdeslam, a terrorkommandó egyetlen életben maradt tagja mellett a támadás logisztikai lebonyolításért felelős dzsihadisták ülnek majd, miután valamennyi kitervelővel és megrendelővel végeztek a nyugati titkosszolgálatok: az Iszlám Állam hét magas rangú vezetőjét 2016 és 2017 között célzott drónos támadásokkal Szíriában megölték az amerikai és a francia erők.

A 2015. november 13-i párizsi merényletek estéjén három, testén robbanóövet viselő terrorista hatolt be a Bataclanba, ahol az Eagles Of Death Metal adott koncertet. A merénylők azonnal tüzet nyitottak, és kilencven embert megöltek. A támadással egy időben a Stade de France nemzeti stadionnál és belvárosi kávéházak teraszain másik két terrorkommandó további negyven embert ölt meg.

A francia hatóságok már kevésbé tartanak az öt évvel ezelőttihez hasonló, külföldről irányított és szervezett összehangolt merényletsorozattól, hanem inkább olyan radikalizálódott egyének akcióra számítanak, akiket már a megszűnőben lévő, de az interneten még aktív terrorszervezetek buzdítanak arra, hogy lépjenek akcióba.

“Még mindig támadnak ránk, de olyan fanatizált emberekkel, akik késeket használnak a félelemkeltéshez. A háború az országon belül még nem ért véget, de sok csatát megnyertünk 2015 óta” – mondta a merényletsorozat idején a köztársasági elnöki posztot betöltő Francois Hollande a Le Parisien című napilapnak adott interjúban.

Emmanuel Macron államfő a közelmúltban összehangolt programot hirdetett a politikai iszlamizmus ellen, és a leghatározottabb fellépést ígérte a radikalizált külföldiek ellen is.

A belügyminisztérium adatai szerint a titkosszolgálatok által nyilvántartott 8 ezer iszlamista közül 48-at kitoloncoltak július óta, és további 231 külföldi állampolgár vár arra, hogy a származási országa visszafogadja. “Rajtuk kívül még mintegy száz illegális bevándorlóról gyanítjuk, hogy radikális” – mondta pénteken Gérald Darmanin belügyminiszter a France Info közrádióban. A tárcavezető készíti elő az iszlamista szeparatizmus elleni törvénytervezetet, amelyet december 9-én mutat be a kormány.

The post Továbbra is a legmagasabb szintű a terrorkészültség Franciaországban appeared first on .

Egy év hat hónap, három év próbaidőre felfüggesztett fogházbüntetésre ítélte a Nyíregyházi Járásbíróság azt a fiatalkorú diákot, aki tavaly májusban megrúgott egy tanárt az egyik Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei iskolában.

Resán Dalma, a Nyíregyházi Törvényszék sajtószóvivője a közleményében azt írta, a bűncselekmény elkövetésekor 15 éves vádlottat közfeladatot ellátó személy elleni erőszak és testi sértés bűntettében találta bűnösnek a bíróság, ugyanakkor felmentette a csoportosan elkövetett garázdaság bűntette miatt emelt vád alól.

Az ítéleti tényállás szerint 2019. május 28-án a vádlott az iskolában veszekedni kezdett két osztálytársával, majd trágár szavakat kiabálva dulakodtak, lökdösték egymást az épület folyosóján. Annak ellenére, hogy több tanár és diáktársuk is rájuk szólt, futni kezdtek a folyosón, majd a két fiút üldöző vádlott az egyik tanárnő mögé érve nagy lendülettel megrúgta őt – ismertette a szóvivő.

Hozzátette, mindketten a földre estek, ahonnan a tanár az elszenvedett súlyos sérülése miatt már nem tudott felállni. A sajtószóvivő kitért arra: mivel a megrúgott tanár a tárgyaláson úgy nyilatkozott, az iskolában gyakori eset a folyosói dulakodás és nem érezték annyira súlyosnak ezt az esetet, a bíróság a garázdaság vádja alól felmentette a vádlottat.

Az ítélet ellen az ügyész súlyosabb büntetés és a garázdaság bűntettében való bűnösség megállapítása, míg a vádlott és védője, valamint a törvényes képviselője felmentés miatt jelentett be fellebbezést. A büntetőper a Nyíregyházi Törvényszéken folytatódik.

The post Felfüggesztett fogházzal úszta meg a tanárát bántalmazó diák appeared first on .

Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter gratulált Azerbajdzsánnak a hegyi-karabahi fegyveres konfliktus lezárásáról szóló azeri-örmény-orosz megállapodáshoz.

A tárcavezető Twitter-fiókján azt írta, hogy Azerbajdzsán a terepen és a tárgyalóasztalnál is jelentős haszonra tett szert, és hozzátette: “azeri testvéreinkkel továbbra is egy nemzet, egy szív leszünk”. Vlagyimir Putyin, Ilham Aliyev azerbajdzsáni elnök és Nikol Pasinján örmény miniszterelnök keddre virradóra állapodott meg a hegyi-karabahi konfliktus lezárásáról.

A bejelentéssel összhangban Oroszország megkezdte békefenntartó kontingens telepítését Hegyi-Karabahba, párhuzamosan az örmény fegyveres erők kivonásával. Az orosz békefenntartók megbízatása öt évre szól, ami automatikusan további ötéves ciklusokra meghosszabbodhat, ha a felek hat hónappal a megállapodás lejárta előtt nem jelzik kilépési szándékukat.

Korábban Aliyev arról beszélt, hogy a tűzszünet ellenőrzését török és orosz békefenntartók közösen fogják ellátni. A török kontingens nagyságát nem közölte.

Cavusoglu kedden később sajtótájékoztatót tartott Ankarában vendégével Ruszlán Kazakbajev kirgiz külügyminiszterrel, amelyen Aliyev kijelentésével kapcsolatban azt mondta, hogy Ankara tárgyalásokat folytat a fegyvernyugvás ellenőrzésének körülményeiről.

A török diplomácia vezetője az egyezményt illetően egyúttal rámutatott: “Nagy siker, győzelem ez Azerbajdzsán számára. harminc éve megszállt területek kerülnek vissza Bakuhoz. Hegyi Karabah mellett hét környező régió állt örmény megszállás alatt. A terepen elért eredményeknek is köszönhetően most rövid időn belül mind a hét régió Azerbajdzsánhoz kerül.”

The post Ankara gratulált Bakunak a fegyveres konfliktus lezárásáról szóló megállapodáshoz appeared first on .

Az amerikai kormány jóváhagyta F-35-ös vadászbombázók eladását az Egyesült Arab Emírségeknek – jelentette be kedden kiadott közleményében Mike Pompeo amerikai külügyminiszter.

Az amerikai diplomácia vezetője közölte: ötven utolsó generációs F-35-ös lopakodó vadászbombázó eladásáról döntöttek 23,37 milliárd dollár értékben. Közleményében Pompeo leszögezte: utasítására a külügyminisztérium hivatalosan is értesítette a kongresszust a fegyvereladásról. Az Egyesült Államokban törvényhozási felhatalmazás szükséges a kormányzat bármilyen fegyvereladásához.

Az Emírségek Bahreinnel együtt augusztusban kötött – amerikai közvetítéssel – békemegállapodást Izraellel, és Donald Trump ezt követően jelezte egy sajtókonferencián, hogy az Öböl-menti, hét kis monarchiából álló szövetség érdeklődött a Lockheed Martin Corp F-35-ös vadászgépeinek megvásárlása iránt. Elemzők úgy értékelték, hogy a fegyvervásárlás egyfajta “jutalom” a diplomácia áttörésért.

Benny Ganz, a zsidó állam védelmi minisztere szeptember közepén Washingtonban tárgyalt, és az egyeztetéseken szóba kerültek az Emírségeknek tervezett fegyvereladások is. Az amerikai tárgyalópartnerek akkor biztosították az izraeli minisztert, hogy az Egyesült Államok továbbra is fenntartja Izrael katonai fölényét a térségben, mert ez az amerikai-izraeli védelmi kapcsolatok egyik sarokköve.

Mark Esper akkori amerikai védelmi miniszter leszögezte: az Egyesült Államok elkötelezett ez iránt, és az amerikai kormányzat “megóvja Izrael biztonságát”.

The post Az amerikai kormány jóváhagyta F-35-ös vadászbombázók eladását az Egyesült Arab Emírségeknek appeared first on .