Biztonságpiac

A hírügynökség emlékeztetett: Ankara és Moszkva az orosz-azeri-örmény egyezséget követő napon egy azeri területen létrehozandó közös megfigyelőközpontról írt alá külön megállapodást a fegyvernyugvás ellenőrzése céljából. A török és az orosz tisztviselők a részletekről még nem állapodtak meg, de befolyásának növelése érdekében Ankara önálló ellenőrzőpontot is akar a térségben, amelyet biztonsági szempontból kulcsfontosságúnak tekint.

A török forrás elmondta: “jelenleg az a megfigyelőállás okoz leginkább nézeteltérést, amelyet Törökország létesít azeri területen.” Rámutatott: “Oroszország szerint Ankara számára szükségtelen, hogy egy, a ‘közös központtól’ független állomást hozzon létre a régióban”. Holott Törökországnak erre szüksége van – tette hozzá. A forrás arról is beszélt, hogy a török és az orosz illetékesek egyeztetései Moszkvában fognak folytatódni, és Ankara arra számít, hogy végül kompromisszumra jutnak.

Azerbajdzsán és Örményország fegyveres erői között szeptember 28-én újult ki a konfliktus a vitatott hovatartozású Hegyi-Karabahban. Oroszország, Azerbajdzsán és Örményország november 10-re virradóra állapodott meg a harcok lezárásáról. Az egyezség értelmében egyebek mellett Moszkva csaknem kétezer békefenntartót vezényelt Hegyi-Karabahba. Ankara szerepe a török-orosz központ munkájában való részvételre korlátozódik, és nem lesz közvetlenül köze a békefenntartó művelethez.

Ankara Baku eltökélt támogatója, miután Törökországot szoros etnikai, nyelvi, kulturális, történelmi és gazdasági szálak fűzik Azerbajdzsánhoz.

Franciaország, amely a hegyi-karabahi konfliktusra politikai megoldást kereső EBESZ minszki csoportjának egyik társelnöke, múlt pénteken közölte: nemzetközi megfigyelés alá akarja helyezni a hegyi-karabahi tűzszünet betartását, mert attól tart, hogy Oroszország és Törökország kizárja a nyugati hatalmakat a béketárgyalásokból.

Felrobbant egy akna elesettek kutatása közben, egy halott, sérültek
Egy azeri katonatiszt életét vesztette, egy orosz békefenntartó tiszt és a hegyi-karabahi polgári védelem három tagja pedig megsérült, amikor felrobbant egy akna Hegyi-Karabahban – közölte az orosz védelmi tárca. A robbanás a terteri járásban, Magaliz település közelében történt, amikor egy vegyes – azeri katonákból, orosz békefenntartókból, hegyi-karabahi polgári védelmisekből és a Nemzetközi Vöröskereszt képviselőiből álló – csoport elesettek holttestei után kutatott. Ezeket a csoportokat a moszkvai katonai tárca szerint orosz kezdeményezésre hozták létre. A sebesült orosz békefenntartót Bakuba szállították kórházi ápolásra, állapota nem életveszélyes.

The post Ankara és Moszkva között ellentét alakult ki egy Azerbajdzsánban kialakítandó török megfigyelőállás miatt appeared first on .

Fazekas Géza, a Legfőbb Ügyészség szóvivője hétfőn, az ügyészség új Facebook-oldalán tartott online tájékoztatón azzal indokolta a változásokat: szeretnék, hogy a jelenleginél jóval többen legyenek tisztában azzal, mit csinál valójában az ügyész, hogyan kapcsolódik a büntetőeljárásokhoz és milyen büntetőjogon kívüli feladatai vannak az ügyészségnek. Utóbbira példaként említette a gyermekvédelmet, a fogyasztóvédelmet, illetve a környezet- és természetvédelmet.

Munkánk igazi hivatás – jelentette ki, hozzátéve, arra törekednek, hogy a társadalom rendjét sértő cselekmények ne maradjanak következmények nélkül.

Fazekas az ügyészség új logójáról szólva azt mondta: az 1918-ban, eredetileg az Igazságügyi Minisztériumnak épült Markó utcai Igazságügyi Palota már magán hordozta azokat az arculati elemeket, amelyeket az ügyészség is használ, és most is helyet kaptak az új arculatban. Példaként említette a mérleget, a stilizált kardot, a pajzsot, illetve a már a római korban is a hatalom és a hivatal ábrázolására használt vesszőfonatot, benne a kétélű bárddal. A motívumot az igazság fáklyája egészíti ki és a nemzeti színek foglalják keretbe – mondta.

Az ügyészség új szlogenje: “törvény és igazság”. Fazekas azt mondta: a törvény adja az ügyészi munka keretét, az igazság pedig az igazságszolgáltatást jelenti, amelyben az ügyészség is részt vesz. Megújult az ügyészség honlapja is, színvilágában a bordó dominál – ismertette. Kiemelte: áttekinthető, közérthető és tetszetős megjelenítésre törekedtek és arra, hogy az oldal tartalma a jogi szakemberek mellett valamennyi állampolgárnak informatív legyen.

Az ügyészi munka bemutatása mellett a szervezet történetének megjelenítésére is hangsúlyt fektettek. Létrehozták a kiemelt hírek kategóriát, de a híreket szervezetekre lebontva is kereshetővé tették. Kapcsoltak a honlaphoz ügyészségkereső funkciót is, így megtudható, hogy a települések melyik ügyészséghez tartoznak és annak melyek az elérhetőségei.

Külön összefoglalót készítettek a koronavírus-járvánnyal kapcsolatban is, amelyben arról tájékoztatnak, hogy személyes ügyfélfogadás hiányában hogyan lehet beadványokat eljuttatni az ügyészségre, illetve milyen speciális szabályok vannak érvényben az igazságszolgáltatásban. A honlapon feltüntetik az országgyűlési képviselői kérdésekre adott válaszokat és a konferenciák, képzések anyagait is. Az ügyészség a közösségi médiában a Facebookon és a YouTube-on nyitott csatornákat, de tervezik egy angol nyelvű Twitter-csatorna létesítését is – közölte a Legfőbb Ügyészség szóvivője.

The post Megújult az ügyészség honlapja és közösségi médiacsatornákat is nyitottak appeared first on .

Szijjártó Péter elmondta: a történteket kikérték maguknak és a nagykövetnek átadták tiltakozásukat. Úgy fogalmazott: “derült égből villámcsapásként” érte őket a hír, hogy a Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja együttműködésének fejlesztéséért és a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program koordinálásáért felelős miniszteri biztost nem csak nem engedték be Ukrajnába, hanem arról tájékoztatták, hogy – mint a magyar kormány egyik magas rangú tisztségviselőjét – három évre kitiltották Ukrajna területéről.

A miniszter emlékeztetett arra, hogy két és fél héttel ezelőtt telefonon beszélt Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszterrel és abban maradtak, hogy maguk mögött hagyják az ukrán helyhatósági választások után előállt feszültségeket és a pozitív ügyekre, a közös sikertörténet alapjainak lerakására koncentrálnak. Ehhez képest Grezsa kitiltása nem a barátkozás, nem a barátság, nem a közös sikerek keresésének szándékára utal – jegyezte meg.

Szijjártó azt mondta: ezt azért is sajnálja, mert a magyar kormány mindig is jószomszédi kapcsolatokra törekedett Ukrajnával, mivel a kárpátaljai magyaroknak is az a jó, ha a két ország jóban van egymással.

Emlékeztetett: a feszültségek akkor kezdődtek, amikor az előző ukrán elnök hivatali ideje alatt elvették a kárpátaljai magyaroktól az anyanyelven való tanulás és boldogulás jogát és lehetőségét. A magyar kormány abban bízott, hogy az új ukrán elnök hivatali ideje alatt ezeket az elvett jogokat visszakapják a magyarok. Bár, ez mostanáig nem történt meg, a magyar kormány mégis folyamatosan nyitottságot mutatott és mutat az együttműködésre.

Felidézte azt is, hogy ukrán kollégája azt mondta: “Kárpátalját egy közös sikertörténetté kell tenni”. Szijjártó ennek kapcsán megjegyezte: ehhez a sikertörténethez azok a magyar fejlesztési programok vezetnek, amelyeket több tízmilliárd forint értékben hajtottak végre Kárpátalján: óvodákat, iskolákat, kulturális intézményeket újítottak fel, kórházak működéséhez járultak hozzá, környezetvédelmi beruházásokat finanszíroztak. Ezek vezetnek a közös sikertörténethez, nem a kitiltások – emelte ki Szijjártó.

A miniszter azt mondta: remélik, hogy Ukrajna egyszer valóban visszatér majd a közös sikertörténetek kereséséhez és a közös tiszteleten alapuló együttműködéshez. “Mi készen állunk rá” – fogalmazott Szijjártó.

The post Bekérették a Külgazdasági és Külügyminisztériumba Ukrajna budapesti nagykövetét appeared first on .

Szijjártó Péter azt követően nyilatkozott, hogy kedden videokonferencia formájában tárgyalt Vlagyimir Voronkovval, az ENSZ terrorizmusellenes tevékenység összehangolásáért felelős főtitkár-helyettesével.

A miniszter elmondta: tanácskozásukon megerősítette, hogy Magyarország továbbra is elkötelezett a nemzetközi terrorellenes küzdelem sikerességéhez való hozzájárulás mellett. “Magyarország nem csak szavakban, hanem tettekben is részt vesz az ENSZ terrorellenes küzdelmében” – fogalmazott a miniszter. Hozzátette: az ENSZ első regionális terrorizmusellenes központjának kialakítása már elkezdődött. Jövő február közepén az ENSZ meg is nyitja a budapesti irodát, ahol 12 magyar és nemzetközi tisztségviselő fog dolgozni az ENSZ terrorellenes tevékenységének még sikeresebbé tétele és regionális terrorellenes küzdelem fejlesztése érdekében – fejtette ki.

Szijjártó azt is elmondta: Magyarország továbbra is azt szorgalmazza, hogy az ENSZ normális költségvetésének legyen része a terrorellenes műveletek és terrorellenes tevékenységek támogatása. A miniszter szégyennek nevezte, hogy az ENSZ rendes költségvetése még mindig nem tartalmazza a terrorellenes tevékenységek koordinálásának költségeit.

The post Budapesten lesz az ENSZ első regionális terrorizmusellenes központja appeared first on .

Az ukrán hírportál információja szerint a Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja együttműködésének fejlesztéséért és a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program koordinálásáért felelős miniszteri biztos a Beregsurány-Luzsanka határátkelőnél próbált belépni Ukrajnába, ahol az ukrán határőrök tájékoztatták arról, hogy számára tiltott a beutazás, és nem engedték át a határon.

A hírportál értesülése szerint az ukrán fél tudott a miniszteri biztos tervezett látogatásáról, ugyanis Budapest előző nap diplomáciai jegyzékben tájékoztatta erről. Magyarországon viszont nem hivatalos forrásokból tudták, hogy Grezsának megtiltották az Ukrajnába való beutazást, így a magyar fél feltételezhette, hogy nem fogják átengedni a határon – tette hozzá a Jevropejszka Pravda.

A hírportál szerint a miniszteri biztos körülbelül egyórás várakozás után visszatért a határról Magyarországra.

Az ukrán külügyminisztérium szóvivői irodája később kiadott közleményében arról tájékoztatott, hogy Grezsa esetében “olyan tényeket rögzítettek”, amelyek alapján megsértette azon ukrán jogszabályokat, amelyek tiltják, hogy külföldi személy agitációt folytasson bármely ukrajnai politikai erő (ez esetben a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség) mellett.

“Az elfogadott határozat nem érinti az államközi kapcsolatokat. A beutazási tilalom kizárólag egy adott állampolgár azon cselekedeteihez kapcsolódnak, amelyek bűncselekményre utalnak” – szögezte le a külügyi szóvivő.

Hozzátette, hogy a kialakult eljárásnak megfelelően az Ukrajnába való beutazás tilalmáról szóló határozatot az államhatáron lévő ellenőrző ponton közlik a külföldi állampolgárral, azaz Ukrajna jogszabályai nem biztosítanak lehetőséget arra, hogy előzetesen tájékoztassák az illetőt az ellene hozott beutazási tilalomról.

Az ukrán külügyminiszter október 26-án az Interfax-Ukrajina hírügynökségnek nyilatkozva jelentette be, hogy Ukrajna megtiltotta a beutazást területére két – általa nem megnevezett – magas rangú magyar tisztségviselőnek az ukrajnai helyhatósági választások alatt folytatott kárpátaljai agitációjuk miatt. Egy október végi sajtótájékoztatóján kijelentette: Ukrajna ennek ellenére készen áll a konstruktív együttműködés folytatására Magyarországgal. Hozzátette, hogy bármely más országgal szemben ugyanilyen kemény válaszreakciójuk lett volna hasonló esetben.

November 6-án Kuleba telefonon beszélt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel, és megállapodtak arról, hogy “új fejezetet nyitnak” a helyhatósági választásokon történtek után, és folytatják a két ország közötti konstruktív párbeszédet.

The post Nem engedték be Ukrajnába Grezsa István miniszteri biztost appeared first on .

A tárca szerint a John McCain, amely már több napja a Japán-tengeren tartózkodott, kedd reggel hatolt be az orosz területi vizekre. Az Admiral Vinogradov figyelmeztette az amerikai hadihajót, hogy manővere elfogadhatatlan, és kilátásba helyezte az ütközés lehetőségét.

A moszkvai beszámoló szerint a figyelmeztetést és az orosz hajónak az amerikai felé tartó irányváltását követően a John McCain azonnal a nemzetközi vizekre távozott, és több behatolási kísérletet nem hajtott végre. A tárca közölte, hogy az Admiral Vinogradov közvetlenül az amerikai hajó közelében teljesít feladatokat, és a térségbe vezényelték az orosz Csendes-óceáni Flotta Szoversennij korvettjét.

The post Orosz-amerikai haditengerészeti határincidens volt a Japán-tengeren appeared first on .

A román külügy azt követően fejtette ki álláspontját, hogy a román média hétfőn beszámolt róla: Nagy-Britanniában a Tesco áruházakban román nyelvű feliratok jelentek meg, amelyekben a tolvajokat figyelmeztették, hogy amennyiben árut tulajdonítanak el, büntetőjogi eljárás indulhat ellenük. Felhívták a figyelmüket arra is, hogy civil ruhás rendőrök felügyelik az üzletet. Először Nagy-Britanniában élő románok tiltakoztak az interneten.

A román külügy közlése szerint a londoni román nagykövetség kifejezte elégedetlenségét az áruházban látható feliratok miatt mind a vállalat vezetőségénél, mind a helyi és központi brit hatóságoknál, és azonnali eltávolításukat kérték.

“Bukarest helyteleníti az ilyen diszkriminatív jellegű üzeneteket, amelyek nem tükrözik reálisan a nagy-britanniai román közösség helyzetét, amely megfelelően beilleszkedett a brit társadalomba” – olvasható a közleményben. Jelezték, hogy figyelemmel kísérik az ügyet, és arról biztosították a román állampolgárokat, hogy mindent megtesznek jogaik biztosítása érdekében, valamint azért, hogy ne részesüljenek hátrányos megkülönböztetésben.

The post A román külügy tiltakozott a Tesco nagy-britanniai üzleteiben a tolvajoknak szóló román nyelvű felhívások miatt appeared first on .

A kormányhivatalok felkérésére a polgárőr-egyesületek több mint száz gépjárművel, szükség szerint gépkocsivezetőkkel segítik a koronavírus-tesztelést végző egészségügyi alkalmazottak szállítását – tartalmazza a közlemény. Hozzátették, a mentőszolgálat által kialakított mintavételi pontoknál polgárőrök biztosítják a mintavétel zavartalanságát.

Azt írták: a polgárőrök az ország kétezer településén folyamatos bűnmegelőzési szolgálatot látnak el. Ennek keretében a kijárási tilalom miatt elnéptelenedett települések utcáinak éjszakai felügyeletével igyekeznek megelőzni a lopásokat, betöréseket.

Továbbá az önkormányzatok és a helyi szociális ellátó szervezetek felkérésére vagy egyéni igények bejelentése alapján a polgárőrök széleskörű karitatív munkát végeznek: kiváltják az idősek gyógyszereit, bevásárolnak számukra, valamint részt vesznek az ebédkiszállításban is – olvasható az OPSZ közleményében.

The post Több ezer polgárőr vesz részt a járvány elleni védekezésben appeared first on .

Szijjártó Péter elmondta, hogy május végén adták át az Információs Hivatal Oktatási és Képzési Központját, most pedig a kríziskezelő központ kezdi meg a működését. Mint elmondta rendkívüli mértékben megnövekedett a biztonság jelentőség, így a hírszerzésé is. Ezért elengedhetetlen, hogy olyan kríziskezelő központ álljon rendelkezésre, amely a XXI. századi követelményeknek, a nemzetközi titkosszolgálati sztenderdeknek is megfelel és lehetővé teszi, hogy az ország reagáló képessége megszakítás nélküli legyen.

Jelezte, hogy a most átadott központban a nap minden órájában és a hét minden napján folyik a munka, s onnan valós időben követhetik a folyamatban lévő műveleteket, illetve kapcsolatot tarthatnak a külföldön lévő munkatársakkal.

A kialakítása 1,5 milliárd forintba került, de “ez egy szükséges és jó befektetés is volt, hiszen egy ilyen kríziskezelő központ nélkül ma már modern hírszerzési működés gyakorlatilag elképzelhetetlen” – fogalmazott Szijjártó.

The post Új központtal bővült a magyar hírszerzés appeared first on .

Keresztes Imre főügyész közleményében azt írta: a Debreceni Regionális Nyomozó Ügyészség foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt emelt vádat a rendőr ellen a Kazincbarcikai Járásbíróságon. A vádirat lényege szerint a vádlott 2018 novemberében egy vadásztársaság által szervezett társas vadászaton vett részt 13 vadásztársával és két hajtóval egy borsodi dűlőben.

A vadászat előtt a vadászat vezetője ismertette a balesetvédelmi szabályokat. A vadászat során a vadászok és a hajtók egy vonalban haladtak, majd amikor egy cserjés dombra értek, a sort már nem tudták fenntartani és a vádlottól jobbra haladó – 14. életévét betöltött – kiskorú hajtó lemaradt. Ekkor a vádlott egy nyulat próbált meg elejteni, ami a hajtó felé menekült.

A 33 éves rendőr sörétes vadászfegyverével a domb lejtős irányába a magas fűvel és bokrokkal benőtt terület felé lövést adott le, ami eltalálta a tőle 39 méterre lévő, láthatósági mellényt és élénk színű sapkát viselő kiskorú hajtót. A sértett bal alkarjába, bal és jobb combjába, továbbá lábszárába összesen hat sörétlövedék fúródott, amelynek következtében nyolc napon belül gyógyuló sérülést szenvedett.

A vádirat szerint a vadász több ponton is megszegte a vadászatra vonatkozó szabályokat, így többek között azt, amely szerint csak akkor szabad lövést leadni, ha a vadász a vadat kétséget kizáróan felismerte és a lövéssel mások életét, testi épségét nem veszélyezteti. Tilos a hajtók között kitörő vagy a vadászok vonalán átfutó vadat célozva követni, tilos a vadászlőfegyverrel dombélről völgy felé lőni, és a lövés előtt mérlegelni kell a lövedék várható útját és a becsapódás helyét.

A vádlott terhére rótt bűncselekmény büntetési tétele egy évig terjedő szabadságvesztés – tette hozzá a főügyész. Keresztes tájékoztatása szerint a nyomozó ügyészség vádiratában azt indítványozta, hogy a bíróság büntetővégzés meghozatalára irányuló eljárás keretében pénzbüntetést szabjon ki.

The post Vádat emeltek egy borsodi vadászbaleset ügyében appeared first on .

“Az Egyesült Államok kilépésével az egyezmény önmagában nyilvánvalóan elveszíti életképességét” – hangoztatta Peszkov, hozzátéve, hogy a megállapodás nagyon fontos eleme a bizalomerősítésnek és a fegyverzetellenőrzésnek.

Washington vasárnap erősítette meg, hogy többé nem részese a Nyitott Égbolt szerződésnek. Az 1992-ben aláírt és 2002-ben hatályba lépett megállapodásnak 34 európai és észak-amerikai részes állama van. Rendelkezései alapján az utóbbi másfél évtized során több mint 1200 ellenőrző repülést hajtottak végre, amelyek egyik fő célja a bizalomerősítés, a leszerelési egyezmények betartásának ellenőrzése. A partnerek a szerződést a műholdas felderítő eszközök tökéletesedése ellenére is hasznosnak tartják.

Az amerikai kormányzat május 21-én jelentette be az egyezményből való kilépésre vonatkozó szándékát, amitől számítva fél évvel később a többi partner hivatalos értesítése nélkül is távozhatott volna.

The post Kreml: a Nyitott Égbolt egyezmény az amerikai kilépéssel elveszíti életképességét appeared first on .

Bóna Gyula elmondta: a 14 éves fiú idén szeptember és november között egy Nógrád megyei általános iskolában rendszeresen bántalmazta és megalázta egyik osztálytársát. Az osztályteremben, az iskola folyosóján és az öltözőben is folyamatosan fenyegette a kisfiút, hogy megveri, megöli, naponta megpofozta, karját és hasát ököllel ütlegelte, sípcsontját rugdosta, tollal és ceruzával szurkálta a nyakát.

Egyik alkalommal arra kérte a terrorizált gyereket, adja neki a márkás pulóverét, majd napokig azzal fenyegette, hogy ha nem kapja meg, akkor meg fogja verni vagy megöli. A fiú végül a pulóvert bevitte a zsarolónak, aki azonban ekkor már nem azt, hanem a sértett által aznap viselt felsőt követelte. A gyanúsított egy másik alkalommal berángatta a gyereket a mosdóba, ahol többször megpofozta és erősen sípcsonton rúgta.

A letartóztatott fiú zaklatás, garázdaság és könnyű testi sértés vétségével, valamint zsarolás és személyi szabadság megsértése bűntettével gyanúsítható – közölte a főügyész. (Felmerül a kérdés: hogyan fajulhatott el ez a történet a letartóztatásig, hol voltak a tanárok, mit tett, vagy nem tett az iskola? A -szerk- megj.)

The post Letartóztattak Nógrádban egy kis… agresszort, mert rendszeresen zaklatta osztálytársát appeared first on .

A tárca felidézte: az Egyesült Államok a szerződés által biztosított jogával élve május 22-én értesítette az egyezmény aláíróit a kilépéséről, amely az értesítéstől számított hat hónap múltán lép életbe. “A hat hónap eltelt, az Egyesült Államok kivonulása 2020. november 22-én életbe lépett, az Egyesült Államok többé nem résztvevője a Nyitott Égbolt egyezménynek” – olvasható a rövid külügyi közleményben.

A Nyitott Égbolt egyezményt – amely fegyverzetkorlátozási megállapodás – 1992-ben dolgozták ki, 2002-ben lépett életbe. Lehetővé tette a részt vevő 35 államnak – köztük az Egyesült Államoknak, Oroszországnak, Kanadának, Ukrajnának, Lengyelországnak és Magyarországnak is -, hogy fegyvertelen megfigyelési repüléseket végezhessenek egymás területe felett. A cél a katonai tevékenység átláthatóságának biztosítása volt.

Az amerikai kormányzat arra hivatkozva lépett ki az egyezményből, hogy Moszkva megsértette a megállapodást, mivel egyes vidékei felett korlátozta, vagy meg is tiltotta a repüléseket. Washington szerint az orosz fél a Kalinyingrád, valamint az Oroszország és Georgia határsávja feletti repüléseket korlátozta, továbbá az orosz hadgyakorlatok idején tartott ellenőrzéseket sem tette lehetővé.

Az egyoldalú amerikai lépés bejelentése után, még májusban Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára nyilatkozatban szögezte le, hogy az észak-atlanti szervezet valamennyi tagja továbbra is maradéktalanul teljesíti a szerződés rendelkezéseit, és a NATO változatlanul elkötelezett a biztonság szavatolása kulcsfontosságú elemének számító hatékony, felelős és ellenőrizhető fegyverzetellenőrzés mellett.

Nyilatkozatában a NATO-főtitkár is említette az amerikai fél által kifogásoltakat, és felszólította Oroszországot, hogy térjen vissza az egyezményben foglaltak teljesítéséhez.

The post Az Egyesült Államok formálisan is kilépett a Nyitott Égbolt egyezményből appeared first on .

A megalapozott gyanú szerint a bajai nő 2020. február 18-tól a 2020. november 18-i elfogásáig napi rendszerességgel adott el alkalmanként 1,5 gramm „herbál” fantázianevű designer drogot egy férfinek grammonként ezer forintos áron. A bajai rendőrök a nő lakóhelyén 2020. november 18-án tartottak házkutatást, ami során az egyenruhások növényi anyagokat, 149 db tablettát, sárga port, valamint az anyagok porciózásához használt konyhai mérleget és csomagolóanyagokat is lefoglaltak. A bajai nő a nagy mennyiségű drogot különböző kiszerelésekben, kiporciózva tárolta a háza különböző pontjain.

A bajai rendőrök november 18-án őrizetbe vették a nőt és új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűntette miatt hallgatták ki gyanúsítottként. A rendőrség kezdeményezte a gyanúsított letartóztatását is.

A Bajai Járási Ügyészség indítványozta a gyanúsított letartóztatását, ugyanis tartani kell attól, hogy a drogkereskedéssel gyanúsított nő még ki nem hallgatott személyek figyelmeztetésével, tárgyi bizonyítási eszközök elrejtésével veszélyeztetné, illetve meghiúsítaná a bizonyítást. Ezen kívül megalapozottan feltehető az is, hogy a gyanúsított hosszabb ideje kereskedik drogokkal, erre rendezkedett be, így a bűnismétlés veszélye is a letartóztatás elrendelését indokolja.

A Bajai Járásbíróság nyomozási bírója a mai napon az ügyészi indítvánnyal egyetértve elrendelte a gyanúsított letartóztatását. A döntés ellen a gyanúsított és védője fellebbezett.

The post Letartóztattak egy designer drogokkal kereskedő bajai nőt appeared first on .

A moszkvai diplomáciai tárca abból az alkalomból bocsátott ki állásfoglalást, hogy korábbi közlések szerint az Egyesült Államok vasárnaptól nem lesz többé a megállapodás részes állama. Az amerikai kormányzat május 21-én jelentette be a szerződésből való kilépésre vonatkozó szándékát, amitől számítva fél évvel később a többi partner hivatalos értesítése nélkül is távozhat.

“A Nyitott égbolt szerződésből kilépve az amerikai fél arra számít, hogy szövetségesei egyfelől akadályozni fogják az Egyesült Államok európai katonai objektumai feletti megfigyelő repüléseket, másfelől pedig hogy megosztják majd Washingtonnal az orosz területek fotózásakor készült anyagaikat” – állt a dokumentumban, amely leszögezte: “Ez nyilvánvalóan elfogadhatatlan Oroszország számára”.

A minisztérium közölte: Moszkva szilárd garanciákat kíván elérni a megmaradó részes államoktól arra vonatkozóan, hogy biztosítani fogják egész területük megfigyelésének lehetőségét, és hogy a megfigyelő repülések anyagait nem adják át olyan harmadik országoknak, amelyek nem részesei a szerződésnek. A tárca szerint Washington lépése sem Európa, sem az Egyesült Államok biztonságát nem erősítette meg.

A dokumentum rámutatott: Moszkva válaszlépése attól függ majd, hogy a többi részes ország nyilatkozatai mennyire felelnek meg annak, amit tesznek. “Oroszország és szövetségeseink érdekeiből kiindulva fogjuk meghozni a megfelelő döntést” – hangzott a nyilatkozat.

Az 1992-ben aláírt és 2002-ben hatályba lépett szerződésnek 35 európai és észak-amerikai részes állama van. Rendelkezései alapján az utóbbi másfél évtized során több mint 1200 ellenőrző repülést hajtottak végre, amelyek egyik fő célja a bizalomerősítés, a leszerelési egyezmények betartásának ellenőrzése. A partnerek a szerződést a műholdas felderítő eszközök tökéletesedése ellenére is hasznosnak tartják.

The post Moszkva garanciákat akar a Nyitott égbolt szerződés megmaradó részes államaitól appeared first on .

A tárgyaláson elhangzott, hogy mindkét fél elkötelezett a nyitott és eredményes partnerség iránt. Az egyeztetésen a két vezető megállapodott abban, hogy hivatalaik folytatják az együttműködés részleteinek kidolgozását, amelyet munkamegállapodásban fognak rögzíteni.

The post Magyarország Ügyészsége elkötelezett a nyitott és eredményes partnerség iránt az Európai Főügyészséggel appeared first on .

A sértett felesége – míg a sértett jogerős szabadságvesztés büntetését töltötte – élettársi kapcsolatot létesített a vádlottal. A törvényes férj a szabadulását követően meglátogatta őket salgótarjáni otthonukban, ahol hármasban italoztak és beszélgettek. Éjfél körül a házigazda felszólította a látogatót, hogy menjen haza, azonban ő kijelentette, hogy mindaddig nem megy el, amíg erre a felesége nem kéri.

Emiatt vita alakult ki közöttük, melynek során a házigazda ajtót mutatott a látogatónak, amikor azonban a férfi az ajtó irányába indult, a ház ura felkapott egy 19 cm pengehosszúságú kést és hasba szúrta őt. A vérző sértett bemenekült a ház egyik szobájába, ahonnan többszöri felszólításra sem jött ki, ezért a vádlott dühében betörte az ajtó üvegét is, mire a sértett kijött. A vádlott és élettársa ekkor már igyekezett elállítani a vérzést és segítséget hívtak hozzá.

Bár a vádlott a kés pengéjét teljes egészében beleszúrta a sértett hasába, a férfi a véletlennek köszönhetően csak könnyű sérülést szenvedett. Amennyiben azonban a szúrás merőlegesebben érte volna a testét, akár halálos sérülést is szenvedhetett volna.

A Nógrád Megyei Főügyészség 2020 szeptemberében emelt vádat az egyébként büntetlen előéletű férfi ellen. A Balassagyarmati Törvényszék a vádlottat – a járványhelyzetre is tekintettel – tárgyalás mellőzésével életveszélyt okozó testi sértés bűntettének kísérlete elkövetése miatt mondta ki bűnösnek, és őt két év – végrehajtásában négy évre felfüggesztett – börtönbüntetésre ítélte, valamint kötelezte a 92 084 forint bűnügyi költség megfizetésére is.

Az ügyész a vádirati indítványának mindenben megfelelő büntetővégzést tudomásul vette. A vádlott és a védője a végzés kézbesítésétől számított 8 napon belül döntheti el, hogy tudomásul veszi az abban foglaltakat, vagy tárgyalás tartását kéri a törvényszéktől.

The post Hasba szúrta a riválisát, felfüggesztettel megúszhatja appeared first on .

Pollard az amerikai haditengerészet hírszerzési elemzője volt, amikor 1985-ben letartóztatták kémkedésért. A férfi elismerte bűnösségét, és 1987-ben ítélték el. Miután harminc esztendőt letöltött a büntetéséből, 2015-ben feltételesen szabadlábra helyezték, de elektronikus nyomkövetőt kellett viselnie a lábán, este nem hagyhatta el az otthonát és öt évig nem hagyhatta el az Egyesült Államok területét.

A próbaidő leteltével a feltételesen szabadlábra helyezett elítéltekkel foglalkozó bizottság – amely az amerikai igazságügyi tárca egyik hivatala – áttekintette a Pollard-dossziét és közleményt adott ki, amelyben leszögezte: “semmi nem utal arra, hogy Jonathan Pollard a továbbiakban megsértené a törvényt”. A tárca egyúttal elrendelte, hogy oldják fel az egykori kémre kiszabott korlátozásokat.

A texasi születésű, most 66 éves Pollard korábban többször közölte, hogy Izraelben szeretne letelepedni. 1995-ben megkapta az izraeli állampolgárságot.

“Hálásak vagyunk és végtelenül örülünk, hogy ügyfelünk mentesült végre minden további korlátozástól, és most már minden tekintetben szabad ember” – jelentette ki Eliot Lauer és Jacques Semmelman, Pollard két ügyvédje a washingtoni bejelentés után közzétett közleményükben pénteken. Bár azt írták, remélik, kliensüket minél előbb Izraelben láthatják, nem erősítették meg, hogy Pollard elhagyja-e New Yorkot, ahol 2015 óta él. Mint írták: Pollard egyelőre súlyos rákbetegséggel küzdő feleségét ápolja New Yorkban.

Az izraeli kormányok és Pollard szimpatizánsai évtizedeken keresztül lobbiztak az amerikai kormányoknál Pollard büntetésének enyhítése érdekében, de az amerikai védelmi minisztérium és a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) soha nem bocsátotta meg neki, hogy titkosított hadiipari dokumentumokat adott át – pénz ellenében – Izraelnek. Az 1990-es években George Tenet, akkori CIA-igazgató még lemondással is fenyegetett arra az esetre, ha Bill Clinton amerikai elnök kegyelmet gyakorol.

Elemzők szerint a többi között ezek a dokumentumok is segítettek Izraelnek abban, hogy 1985-ben lebombázhassa a Palesztinai Felszabadítási Szervezet (PFSZ) akkor még a tunéziai fővárosban lévő központját, vagy 1988-ban – szintén Tuniszban – meggyilkolhassa Abu Dzsihádot, azaz Khalil al-Vazirt, a PFSZ akkori második számú vezetőjét. Az Abu Dzsihádot megölő izraeli kommandósok egyike 2012-ben a Jediót Ahronót című lapnak a katonai cenzúra engedélyével adott interjújában elismerte a gyilkosságot.

The post A kémkedésért elítélt amerikai Jonathan Pollard elhagyhatja az Egyesült Államokat appeared first on .

A hatóságok hét személyt letartóztattak, három pakisztáni, két szlovén, egy iraki és egy mianmari állampolgárt. A házkutatások során több tárgyat és fél kiló marihuánát is lefoglaltak. A nyomozást 18 hónapja alatt a vádak szerint az említett állampolgárok 400 ezer euró (143,7 millió forint) törvénytelen haszonra tettek szert. További öt személy ellen még nyomoz a rendőrség.

A gyanúsítottak balkáni-útvonal mentén segítettek a migránsoknak Szlovéniába jutni. Ezután a ljubljanai menekültügyi otthonba irányították őket, ahol az utasításoknak megfelelően menedékjogot kértek, majd onnét a bűnhálózat segítségével továbbindultak Nyugat-Európába.

Stojan Belsak, a ljubljanai bűnügyi rendőrség szóvivője elmondta: a tizenkét gyanúsítottat, köztük a menekültügyi központ biztonsági munkatársait azzal vádolják, hogy Törökországból, Irakból, Iránból, Pakisztánból, Afganisztánból, Bangladesből és Szomáliából érkező migránsokat csempésztek külföldre, fejenként 100-500 euróért. A szlovén parlament által június közepén elfogadott új törvény szerint háromtól tizenöt évig terjedő börtönbüntetés szabható ki rájuk.

A migránsok főként Szerbiából és Montenegróból érkeznek Boszniába, ahonnan Horvátországba, majd Szlovéniába, onnan pedig a nyugat-európai országokba szeretnének eljutni.

The post Embercsempész-hálózatot számolt fel a szlovén rendőrség appeared first on .

Az elítélt foglárokat egy Jevgenyij Makarov nevű őrizetes ellen elkövetett kegyetlenkedéssel vádolták meg. A bíróság ugyanakkor felmentette a jaroszlavli 1. javító kolónia vezetőjét és helyettesét. Ez ellen Makarov jogi képviselője fellebbezni fog. Hat elítéltet a verdikt kihirdetése nyomán a tárgyalóteremben szabadon bocsátottak, mert büntetésükbe beleszámították az előzetesben letöltött időt.

A Makarov 2017 júliusában történt fizikai és verbális bántalmazásáról készített, mintegy tízperces videófelvétel elsőként egy évvel később, a Novaja Gazeta című független napilap weboldalán került a nyilvánosság elé. A foglárok által ököllel és gumibottal ütlegelt őrizetes jogi képviselője, Irina Birjukova, a Társadalmi Ítélet elnevezésű jogvédő alapítvány tagja az ellene irányuló fenyegetések miatt hatósági védelmet kért, és biztonságát féltve egy időre el is hagyta Oroszországot.

Az ENSZ kínzás elleni bizottsága 2018 augusztusában felszólította az orosz hatóságokat, hogy lépjenek fel a börtönökben tapasztalható kínzások és bántalmazások ellen, ezek elkövetőit pedig számoltassák el. A világszervezeti testület nehezményezte, hogy a jaroszlavli börtönben kamerás megfigyelőrendszer működik, az orosz hatóságok mégis addig vártak az ügy kivizsgálásával, amíg a felvételt ki nem szivárogtatta az ellenzéki lap.

A bizottság megjegyezte akkor: Oroszország csaknem ezer börtönében mintegy hatszázezer embert tartanak fogva, akik közül évente négyezer hal meg fogságban különböző okok miatt. Ez pedig az egyik legmagasabb arány az Európa Tanács tagállamai között. A bizottság felszólította Oroszországot, hogy tegyen lépéseket e szám csökkentése érdekében, és minden halálesetet vessen alá orvosszakértői vizsgálatnak.

The post Kegyetlenkedő börtönőröket ítéltek el Oroszországban appeared first on .