Biztonságpiac

Ibolya Tibor fővárosi főügyész közleményében azt írta: egy év két hónap letöltendő fogházbüntetésre ítélte első fokon a Pesti Központi Kerületi Bíróság azt a 29 éves nőt, aki – miközben közlekedési bűncselekmény miatt már folyt ellene eljárás – kábítószer hatása alatt vezetett tavaly szeptemberben Zuglóban.

A főügyész nem nevezte meg pontosan, miért folyt eljárás a nő ellen, de hírek szerint ő az a sofőr, aki kokain befolyása alatt még 2016 novemberében, szintén Zuglóban halálra gázolt egy 85 éves férfit. Ezért őt 2019 decemberében jogerősen öt és fél év szabadságvesztésre ítélte a Fővárosi Törvényszék.

A most kiszabott nem jogerős ítélettel összefüggésben a főügyész azt írta: a vádirat szerint egy 29 éves nő – aki ellen más közlekedési bűncselekmény miatt már másodfokon volt folyamatban eljárás – 2019. szeptemberében csekély mennyiségben többféle kábítószert és pszichotróp anyagot szerzett meg, amelyek egy részét elfogyasztotta. A nő 2019. szeptember 10-én a kora délutáni órákban ezeknek a szereknek a hatása alatt a XIV. kerületben, a Pillangó utcában gépkocsit vezetett, amikor rendőri intézkedés alá vonták.

Ellene a Budapesti XIV. és XVI. Kerületi Ügyészség bódult állapotban elkövetett járművezetés és kábítószer birtoklásának vétsége miatt emelt vádat. A nő az előkészítő ülésen beismerte bűnösségét és lemondott a tárgyaláshoz fűződő jogáról. Ezért őt a bíróság – az ügyészség indítványa alapján – egy év két hónap fogházbüntetésre ítélte és véglegesen eltiltotta a járművezetéstől.

Az ítélet nem jogerős, azt az ügyész tudomásul vette, a vádlott és védője enyhítésért fellebbezett.

The post Ismét elítélték kábítószeres vezetés miatt a zuglói halálos gázolót appeared first on .

Az elítéltek – Ruszlan Bugak, Ruszlan Csauszov, Genyjasz Gatzsibaiov, Makszim Sztyepanov és Szergej Muhametzjanov – arra készültek, hogy felrobbantsanak egy többemeletes voronyezsi lakóházat, továbbá támadásokat hajtsanak végre rendőrök, valamint a légierő Zsukovszkij és Gagarin nevét viselő akadémiájának hallgatói ellen.

A katonai tanintézményt azért szemelték ki, mert az ott kiképzett pilóták részt vesznek a szíriai katonai műveletekben. A bűnszövetkezet többszörösen büntetett előéletű tagjai megpróbálták beszervezni több volt rabtársukat is. Az ítéletet pénteken hirdették ki, de az FSZB csak hétfőn számolt be róla.

Lelőtte három társát egy orosz katona a Voronyezs megyei Baltimore katonai repülőtéren. Az incidensről beszámoló hírügynökségek eltérő módon számoltak be a történtekről. Az egyik verzió szerint az elkövető, Anton Makarov összeszólalkozott az objektumon ellenőrzést teljesítő Roman Jermolajev őrnaggyal, akinek elragadta szolgálati oldalfegyverét és lelőtte. Azután agyonlőtt még két sorkatonát, egy harmadikat megsebesített és elmenekült a helyszínről. Egy másik verzió szerint Makarov idegösszeroppanást kapott, és áldozataival konfliktusa sem hétfőn, sem korábban nem volt. Az orosz nyugati katonai körzet sajtóosztálya annyit erősített meg, hogy egy szolgálatban lévő katona tüzet nyitott az ellenőrökre, három társát megölte és egy tiszt fegyverét elragadva elmenekült. Sajtójelentések szerint az ámokfutó katona elbarikádozta magát.

The post Zajlik az élet Oroszországban appeared first on .

A minisztérium közleménye szerint az ITM akkreditált Mechanikai és Villamos Laboratóriuma rendszeresen vizsgálja a legkisebbeknek kínált eszközöket a veszélyes termékek kiszűrése, a balesetek megelőzése érdekében. Idén először ellenőrizték célzottan az otthoni felhasználásra, elsősorban gyerekszobákba szánt, többnyire állatokat mintázó, játékfigurás elektromos árucikkeket. A fogyasztóvédelmi hatóság munkatársai kifejezetten veszélyes lámpatesteket, háztartási készülékeket kerestek és találtak a boltok polcain és a webáruházakban. A laborvizsgálatok szerint a tizenhét gyanús termék használata kivétel nélkül kockázatos.

A közvetlenül hálózati feszültségről működő termékeket kialakításuk alapján a gyermekek játéknak nézhetik, megfoghatják, kézbe vehetik. A vizsgált árucikkek törékeny kerámiatestének, burkolatának cserépszilánkjai szúrt vagy vágott, egyes megérinthető felületeik több mint 100 Celsius-fokosra felforrósodva pedig égési sérüléseket okozhatnak. Könnyen hozzáférhető, feszültség alatt álló részeik miatt a tizenhétből tizenhat termék használata áramütés veszélyével fenyeget. A pöttyös labdára hasonlító asztali lámpa nem megfelelően rögzített, színes fényáteresztő korongjai kieshetnek, így súlyos fulladásveszélyt jelentenek a háromévesnél fiatalabbak számára.

Keszthelyi Nikoletta fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkár kijelentette, a magyar fogyasztóvédelemben a családok biztonsága az első. A most vizsgált lámpatestek némelyikénél a hálózati vezetéket nem rögzítették megfelelően, az izzócsere során a feszültség alatt álló elemek megérinthetők voltak, vagy a csatlakozódugó csapjait éghető műanyagba ágyazták be. E hibák következménye áramütés és égési sérülés lehet, a problémás termékek közelében tehát még a szülők sem érezhetik biztonságban magukat. A célzott ellenőrzéseken megbukott árucikkek lekerültek az üzletek polcairól, azokat a webáruházak kínálatából is eltávolítják.

Az ITM fontos feladatának tartja, hogy állandó fogyasztóvédelmi jelenléttel és rendszeres ellenőrzésekkel, a veszélyes termékek kiszűrésével járuljon hozzá a családok és gyermekek biztonságához. A tárca akkreditált laboratóriumai 2020-ban 102 féle, kereskedelmi forgalomban kapható vagy a vámhatáron mintavételezett játékot vizsgáltak meg. Ezek közel fele, 45 féle játék kapcsán merült fel termékbiztonsági kifogás, közülük 43 használata súlyos kockázatot jelent. A hatóság a veszélyes játékokat is kivonja a forgalomból.

A tételes terméklista hibajegyzékkel elérhető a Fogyasztóvédelmi Portálon.

The post Az összes ellenőrzött lámpatest és háztartási eszköz veszedelmes appeared first on .

Jens Stoltenberg azt közölte: nehéz döntés előtt áll a katonai szövetség, ugyanis egyetlen tagország sem akar a szükségesnél tovább az ázsiai országban maradni. Kiemelte, a NATO csaknem húszéves afganisztáni jelenlétét követően azonban a túl korai, vagy az összehangoltság elmaradásával végzett csapatkivonás ára nagyon magas lehet. A főtitkár arra hívta fel a figyelmet, hogy az Iszlám Állam nevű terrorszervezet, miután kiszorult Szíriából és Irakból, Afganisztánban éledhet újjá.

A februárban megkötött, az amerikai csapatok kivonását előirányzó amerikai-tálib megállapodásra utalva Stoltenberg azt mondta, az amerikai katonák számának csökkentése mellett a NATO folytatja az afgán biztonsági erők képzésére és a tanácsadásra fókuszáló munkáját. Hozzátette, a szövetség elkötelezett a katonai misszió finanszírozásának fenntartása mellett 2024-ig.

“Együtt mentünk Afganisztánba. És amikor itt az ideje, összehangoltan és rendezetten kell távoznunk onnan. Számítok arra, hogy az összes NATO-szövetséges teljesíti ezt az elkötelezettséget saját biztonságunk érdekében” – fogalmazott.

A CNN amerikai hírtelevízió és a The New York Times című lap hétfői beszámolója szerint az amerikai védelmi minisztérium utasítást kapott, hogy készítse elő 2000 katona Afganisztánból és ötszáz katona Irakból való kivonását, amit végrehajtanának még mielőtt január 20-án lejár Donald Trump elnöki mandátuma. A lépéssel mindkét országban mintegy 2500 amerikai katona maradna.

Az afgán kormány és a tálibok béketárgyalásai jelenleg zajlanak Washington és a lázadók megállapodása alapján, amelyben a lázadók az amerikai csapatok 2021 közepéig való kivonását szabták feltételül.

The post Stoltenberg: a NATO súlyos árat fizethet a korai csapatkivonásért Afganisztánból appeared first on .

A két KC-390-es hadszíntéri szállító repülőgép beszerzéséről szóló szerződést kedden Budapesten, a Honvédelmi Minisztériumban írta alá Korom Ferenc vezérezredes, a Magyar Honvédség parancsnoka és Jackson Schneider, a brazil Embraer Defense and Security elnök-vezérigazgatója – közölték.

A megállapodás értelmében a honvédség úgynevezett rámpás szállítógépeket kap, amelyekkel hadműveleti körülmények között is képes lesz 23 tonna tömegig nagyméretű terhek, katonai felszerelések, járművek és személyi állomány (80 felszerelt katona vagy 60 ejtőernyős) célba juttatására. Különleges kialakítása révén a gép alkalmas rossz terepviszonyok közötti fel- és leszállásra, továbbá ejtőernyős légideszant-műveletek kiszolgálására is. Felszereltsége lehetővé teszi a vészhelyzeti kimenekítést, valamint nagy létszámú beteg- és sebesültszállító feladatok végrehajtását is – olvasható a közleményben.

Kiemelték, hogy a beszerzéssel a honvédség teljesen új képességgel gyarapodik. A KC-390-es típus alkalmas harci repülőgépek légi utántöltésére, valamint saját hatótávolságának és repülési idejének növelése érdekében üzemanyag felvételére repülés közben. Ez a beruházás a NATO számára is hiánypótló fejlesztést jelent a régióban – jegyezték meg.

A közlemény szerint a védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztos elmondta, hogy a 2018-ban beszerzett, főként személyszállításra használható A319 és a Falcon 7X repülőgépek mellé a nagyméretű terhek hadszíntéri célba juttatására is alkalmas KC-390-esek 2023-24-ben megérkeznek Magyarországra. “Ezzel teljessé válik a honvédség légi szállítási, kimenekítési, légideszant- és légi utántöltő képességének fejlesztése” – idézték a kormánybiztost.

Schneider, az Embraer Defense and Security elnök-vezérigazgatója nagy megtiszteltetésnek nevezte, hogy a magyar kormány és a Magyar Honvédség az ő terméküket, a “piacon fellelhető legkorszerűbb többfeladatú szállítógépet választotta”. Elmondta, hogy Portugália után Magyarország a második európai ország és NATO-tagállam, amely a KC-390 mellett döntött. “Egy kiemelkedően hatékony repülőgéptípusról van szó, köszönhetően a sebesség, a hasznos terhelés és a többfeladatúság példátlan kombinációjának” – fogalmazott az elnök-vezérigazgató.

The post Hadszíntéri szállító repülőgépeket vásárol a Magyar Honvédség appeared first on .

A többségében afgán, valamint szudáni, etióp és szomáliai menedékkérőket mintegy hetven busszal szállították el a fővárosi régió befogadóközpontjaiba és üres tornacsarnokokba. A tábor kiürítése nyugalomban zajlott, az emberek türelmesen vártak a buszokra a Saint-Denis csatorna partján. Jelentős többségüknek már egy ideje folyamatban van a menedékkérelmi eljárása. A tájékoztatás szerint először mindenkin elvégzik a koronavírus-tesztet. Akinek pozitív az eredménye, azt egy időre elkülönítik, a többiek a 26 kijelölt hely valamelyikébe kerülnek.

Az állam által finanszírozott France terre d’asile nevű szervezet számításai szerint a kiürítés előtti nap csaknem 2400 ember élt a táborban, amely egyre nagyobb területet foglalt el az A1-es autópálya mentén, a legnagyobb francia stadion tövében.

“Az ilyen táborhelyek elfogadhatatlanok” – mondta Didier Lallement párizsi prefektus a kiürítés előtt a sajtónak. “A felszámolást úgy bonyolítjuk le, hogy a legálisan az országban tartózkodók biztonságos szálláshelyre kerüljenek, az illegális helyzetben lévők viszont nem maradhatnak” – tette hozzá.

Gérald Darmanin belügyminiszter a Twitteren üdvözölte a rendőrségi fellépést. A bevándorlókat segítő mintegy harminc civil szervezet közös közleményben ítélte el a migránstáborok felszámolását.

“Öt éve ismétlődnek a felszámolások, amelyeket a szállásrendszer működési elégtelenségei kísérnek. A hatóságok jelenleg is folytatják ezeket az akciókat, miközben az előző 65 táborkiürítés bebizonyította, hogy nem hatékonyak, és egyetlen céljuk, az emberek szétoszlatása” – írták.

A 2015-ös menekültválság kezdete óta rendszeresen rendel el táborkiürítéseket a prefektúra Párizsban. A legjelentősebb 2016 novemberében volt, akkor egyszerre négyezer embert vittek el. Azóta a rendőrök a migránsok minden kísérletét megakadályozzák a városban arra, hogy letelepedjenek a parkokban és táborhelyeket alakítsanak ki, így egy ideig gyakorlatilag láthatatlanná váltak a párizsiak számára. Másfél év ezelőtt azonban ismét több ezer migráns jelent meg Párizs környékén, akik a városhatárban telepedtek le, ahol a rendőrség egy ideig megtűrte az újabb táborokat, majd felszámolta őket. Azóta a várostól még távolabb, Saint-Denis északi elővárosban telepedtek le a bevándorlók.

The post Ismét felszámolt a francia rendőrség egy sátortábort Párizs közelében appeared first on .

A közlemény szerint az ORFK-OBB és a gumiabroncsgyártó technológiai vállalat a biztonságos magyar közúti közlekedés elősegítése és támogatása, valamint a közlekedésben résztvevők baleseti kockázatának, és a közlekedési balesetek, halálesetek számának csökkentése érdekében működik együtt.

Azt írták: az ORFK-OBB és a Continental a jövőben is rendszeresen indít közös kampányokat oktatási és prevenciós céllal annak érdekében, hogy minél kevesebb baleset történjen a magyar utakon. Közös céljuk, hogy “a széles tömegek számára is világossá váljon a baleset-megelőzés területén a közlekedés szereplőire háruló felelősség, valamint az, hogy a gépjármű műszaki állapota és láthatósága elválaszthatatlan összetevői a biztonságos közlekedésnek” – áll a közleményben.

The post Az ORFK-OBB és a Continental együttműködik a biztonságos közlekedésért appeared first on .

Közleményükben azt írták: november 10-én heroin átadása közben csaptak le a rendőrök az elkövetőkre Balatonalmádiban, ezt követően a nyomozó hatóság a gyanúsítottak balatonalmádi és budapesti lakásait átkutatta és kábítószergyanús anyagokat foglalt le.

Az egyik gyanúsított ősszel rendszeresen adott el heroint Balatonalmádiban és Veszprémben egy budapesti férfinak, aki a drogot részben maga értékesítette, részben az ügy két másik gyanúsítottjának, egy egymással élettársi kapcsolatban álló nőnek és férfinak adta át, akik azt a fővárosban árulták.

A heroint Balatonalmádiban és Veszprémben értékesítő férfi testvére is gyanúsított, mivel a balatonalmádi házkutatáson az ő otthonában is találtak drogot. Mindannyiukat kábítószer-kereskedelem gyanújával hallgatták ki a nyomozók, majd indítványozták letartóztatásukat.

The post Kábítószer-kereskedőket fogtak el a rendőrök Balatonalmádiban appeared first on .

Az idei év első tíz hónapjában az említett útvonalon érkezők aránya a duplája volt a 2019-es év januártól októberig terjedő időszak számadatainak. Az érkezők többsége szír és afgán állampolgár volt.

A jelentés ugyanakkor arra is rámutat, hogy összességében az Európát célzó illegális határátlépések száma 21 százalékkal esett vissza ez évben 2019-hez viszonyítva. A határsértések csökkenő tendenciája elsősorban a földközi-tengeri térség nyugati és keleti migrációs útvonalain volt érzékelhető. Szeptemberben a határőrök mintegy 10 900 jogellenes határátlépésről adtak hírt.

A földközi-tengeri útvonalon októberben mintegy harminc százalékkal csökkentek az illegális határátlépések a szeptemberi adatokhoz képest. A határsértők többségében Tunéziából és Bangladesből érkeztek. Előzetes statisztikák szerint ugyanakkor jelentősen nőtt a Nyugat- Afrikából a Kanári-szigetekre érkező illegális migránsok száma októberben.

Múlt hónapban ezen az útvonalon több mint 5300 illegális határsértést észleltek a hatóságok, a menekültek többsége a Szaharától délre fekvő országok állampolgárai voltak.

The post Frontex: emelkedett az illegális határsértések száma a nyugat-balkáni útvonalon appeared first on .

A 34 éves férfi 2009-ben jutott marihuánamagokhoz, ezután minden évben nevelt kendernövényeket lakóháza udvarának gazos, elhanyagolt részén, cselekménye ezért jó ideig nem tűnt fel senkinek.

A vádlott az általa termesztett drogból eleinte a saját szükségletét fedezte, egy idő után azonban kereskedett vele, később ismerőseinek már amfetamint is adott el, amelyet maga is rendszeresen fogyasztott.

A férfit 2020 májusában fogták el a marcali rendőrök, amikor kábítószer hatása alatt, hamis rendszámmal felszerelt gépkocsijával Keszthelyről tartott hazafelé. A nyomozók a házkutatáson amfetamint és kannabiszt, valamint kábítószer-termesztéshez használt eszközöket foglaltak le.

A férfi letartóztatásban van, az ügyészség kábítószer-kereskedelem bűntette, egyedi azonosító jellel visszaélés és bódult állapotban elkövetett járművezetés miatt emelt vádat ellene, és azt kérte a bíróságtól, ítélje börtönbüntetésre, tiltsa el a járművezetéstől, továbbá alkalmazzon vagyonelkobzást vele szemben.

The post Vádat emeltek egy tizenegy éven át drogot termesztő férfi ellen Somogyban appeared first on .

A hágai székhelyű szervezet tájékoztatása szerint a 24 európai ország, köztük Magyarország részvételével végrehajtott művelet során korábban már hatástalanított, majd illegálisan ismét működőképessé tett közel 200 lőfegyvert is lefoglaltak.

A hatóságok a lőfegyverek mellett 3714 töltényt, különböző típusú kábítószereket, cigarettát, gépkocsikat, valamint 164 különféle pirotechnikai eszközt is találtak. Az egy éven át tartó nyomozásokat követően november elején végzett akció alatt az albán, a görög, a portugál és a román rendőrök 81 házkutatást hajtottak végre, és 11 embert előállítottak.

Az elmúlt években a riasztó- és jelzőfegyverek rendkívül népszerűvé váltak a bűnözők körében, aminek az az oka, hogy olcsón beszerezhetők és könnyen átalakíthatók éles lőszer kilövésére alkalmas fegyverekké – közölték Hágában.

The post Europol: fegyvereket foglaltak le, többeket előállítottak egy összehangolt európai művelet során appeared first on .

A közlemény szerint egy négytagú budapesti család is kórházba került szén-monoxid-mérgezés miatt a hétvégén. Az elmúlt három napban a tűzoltókat szén-monoxiddal kapcsolatos esethez Nagykanizsán, Hajdú-Bihar megyében két helyen, Borsod, Csongrád-Csanád és Somogy megyében is riasztották.

A mérgező gáz akkor keletkezik, ha a működő nyílt égésterű vízmelegítő vagy fűtőeszköz közelében nem megfelelő a levegő utánpótlása. Ilyenkor mérgező szén-monoxid fejlődik, amely akár egy percen belül halált okozhat – hívta fel a figyelmet a katasztrófavédelem.

The post Idén már több mint 700 alkalommal kérték a tűzoltók segítségét szén-monoxid miatt appeared first on .

Kiss Róbert alezredes közölte: Magyarországon 147 tízezernél több lakosú település van, ahol a polgármesterek a múlt heti kormányrendeletben felhatalmazást kaptak arra, hogy rendeletben szabályozzák a közterületeken és nyilvános helyeken a maszkviselési kötelezettséget. Kiemelte: tömegközlekedési eszközökön, a megállókban, az üzletekben, valamint a bevásárlóközpontokban 210 emberrel szemben kellett intézkedniük a rendőröknek a maszkviselési szabályok megszegése miatt.

A rendőrök a hétvégén is ellenőrizték a vendéglátóegységek, üzletek területén a maszkviselés szabályainak betartását, a korlátozott nyitvatartást és egyes létesítmények esetében a nyitvatartás tilalmát, és 14 esetben döntöttek a vendéglátóhelyek, üzletek ideiglenes bezárása mellett, ebből 11 esetben a fővárosban.

Kiss megjegyezte: az üzletek korlátozott nyitvatartására vonatkozó szabályokat és az egyes üzletek, létesítmények nyitvatartásának tilalmát az üzemeltetők, tulajdonosok betartják és betartatják, csak kisebb szabálytalanságokat tapasztaltak. Elmondta: Dunaújvárosban a tiltás ellenére egy fitnesz- és edzőtermet találtak nyitva, amelyben 13-an edzettek. A rendőrök hét emberrel szemben helyszíni bírságot szabtak ki, hatot pedig feljelentettek.

Az alezredes szólt arról is, hogy az üzletekben kötelező maszkviselés betartásának ellenőrzésekor több szabálytalanságot tapasztaltak: a csepeli piacon egy hentesüzletben az alkalmazott nem viselte a maszkot, és szintén a XXI. kerületben egy mini abc előterében hat embert találtak, akik maszk nélkül szeszesitalt fogyasztottak.

Elmondta: egy VI. kerületi cipőboltban pedig egy műsor forgatásakor tapasztalták a rendőrök, hogy sem az operatőr, sem a riporter, sem pedig az üzlet tulajdonosa és két alkalmazottja nem viselte a maszkot az ellenőrzéskor. Figyelmeztették az üzletben tartózkodókat, majd amikor a rendőrök visszatértek, újra azt tapasztalták, hogy senki nem viseli a maszkot, ezért bezárták az üzletet és a szabálysértőkkel szemben eljárást indítottak.

Kiss elmondta: a maszkviselés szabályainak megsértését tapasztalták emellett egy VIII. kerületi internetkávézó, egy VII. kerületi abc és lángosüzlet, valamint egy XVIII. kerületi óra- és ékszerüzlet ellenőrzésekor. Valamennyi üzletet bezárták hét napra.

A kijárási tilalommal kapcsolatban elmondta: pénteken és szombaton éjjel nagyon kevés gyalogos volt az utcákon, ezért a rendőrség elsősorban a járművekkel közlekedőket ellenőrizte. Kiemelte: az állampolgárok többsége megértette, hogy a kijárási tilalom betartásával segítik a járvány elleni védekezést. Szólt arról is, hogy a rendőrök pénteken, szombaton és vasárnap 1500 emberrel szemben intézkedtek a kijárási tilalom megsértése miatt, közülük 34 olyan kutyasétáltató volt, aki a megengedett 500 méternél távolabbra ment. A rendőrök 87 embert a közterületi csoportosulás, gyülekezés szabályainak megsértése miatt jelentettek fel.

A kijárási korlátozások november 4-től, az este 8 és reggel 5 óra közötti kijárási tilalom november 11-én 0 órától lépett hatályba, a rendőrség eddig 3080 szabályszegővel szemben intézkedett: 327-et figyelmeztettek, 1644-gyel szemben helyszíni bírságot szabtak ki, és 1099-et feljelentettek.

Elmondta azt is, hogy a hétvégén 146-an szegték meg a Magyarországon átutazás szabályait.

Szólt arról is: vasárnap 3200 hatósági házi karantént rendeltek el. Jelenleg 35 090-en vannak hatósági házi karanténban, közülük 3424-en regisztráltak az online ellenőrzésre fejlesztett mobilalkalmazásra. A rendőrök a hétvégén 47 680 személyes ellenőrzést tartottak a hatósági házi karanténban levőknél.

The post A hétvégén legalább 901 ember volt képtelen szabályosan maszkot viselni, már ha egyáltalán appeared first on .

A per fővádlottja a 31 éves marokkói Ayoub El Khazzani, aki 2015. augusztus 21-én egy géppisztollyal, automata pisztollyal és késsel felfegyverkezve lövöldözni kezdett az Amszterdam és Párizs között közlekedő expresszvonaton Belgium területén. A merényletben hárman megsebesültek. A férfit két szabadságos amerikai katona és egy diák dulakodás után ártalmatlanná tette. A támadónál háromszáz ember megölésére elegendő lőszer volt.

Rajta kívül még három belga állampolgárságú embert állítottak bíróság elé, akiket azzal vádolnak, hogy segítették a támadót a Törökországból a migrációs útvonalon Európába jutni. Egyikük, Mohamed Bakkali a 2015-ös párizsi merényletek feltételezett logisztikai szervezője.

Ayoub El Khazzani 2015 májusban csatlakozott az Iszlám Állam dzsihadista szervezethez Szíriában, ahonnan nyáron Európába indult Törökországon keresztül a támadás megrendelőjével, a belga-marokkói Abdelhamid Abaaouddal. Ez utóbbi készítette elő Belgiumból a párizsi merényletsorozatot, majd annak végrehajtását személyesen irányította a francia fővárosban.

A 28 éves – Marokkóban született, de belga állampolgárságú – Abaaoudot, aki az Iszlám Állam dzsihadista szervezet egyik legfőbb szíriai “hóhérának” és európai toborzójának számított, a Párizstól északra található Saint-Denis elővárosban öt nappal a merényletek után ölték meg a francia kommandósok.

A nyomozás szerint a Thalyson végrehajtott támadás egy Szíriában eltervezett merénysorozat része volt, amelynek kivitelezése Abaaoud feladata volt.

Az elsőt 2015 áprilisban a Párizshoz Villejuif-ben egy templom ellen akarták végrehajtani, de az elkövető, az algériai Sid-Ahmed Ghlam véletlenül lábon lőtte magát a támadás előtt. A férfit a közelmúltban életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték Párizsban. Ezt követte a szuperexpressz elleni merénylet, majd, a párizsi merénysorozat és a 2016. március 22-i 32 áldozatot követelő brüsszeli támadások.

Egy évig tartó hallgatás után Ayoub El Khazzani azt állította a nyomozóknak, hogy Abaaoud azzal bízta meg, hogy amerikaiakra támadjon, s nem volt célja civileket ölni. A nyomozók azonban ezt nem tartják komoly érvnek, miután ekkor már előkészítés alatt állt a párizsi merényletsorozat civilek ellen, s az amerikai katonák jelenlétéről a vonaton nem tudhatott előre a merénylő.

The post Megkezdődött a Thalys szuperexpresszen elkövetett támadás pere Párizsban appeared first on .

Benkő Tibor kiemelte: a katonák nem olyan feladatot látnak el, amihez egészségügyi szakmai képzettség kell, elsősorban fizikai, logisztikai munkákat végeznek majd, segítenek a hőmérőzésben is. Fő feladatuk, hogy az egészségügyi dolgozók leterheltségét csökkentsék – jelentette ki.

Szólt arról is, hogy a köznevelési intézményekben az őszi szünetben végzett fertőtlenítési feladatok óta számos további helyről érkezett erre vonatkozó kérés a honvédséghez. A fertőtlenítési feladatokat folyamatosan végzik a katonák, köztük önkéntes tartalékosok is.

Emellett a katonák határbiztosítási, határzárási feladatokban és a humanitárius korridorok biztosításában is részt vesznek – közölte a miniszter.

The post Benkő: a katonák is segítenek a kórházakban appeared first on .

A szövetségi parlament (Bundestag) egyik ellenzéki pártja, a Baloldal (Die Linke) frakciójának írásbeli kérdésére összeállított belügyminisztériumi kimutatás szerint “az iszlamizmus és az iszlamista terrorizmus területén egy konkrét eset ismert” a BAMF-nál, és ez az eset a nyomozás gyanúsítási szakaszában van.

A frakció azt is megkérdezte, tapasztalható-e arra irányuló igyekezet külföldi hírszerző szolgálatok részéről, hogy emigráns ellenzékiek megfigyelésére beépítsenek tolmácsként dolgozó informátorokat a menekültügyi hivatalhoz. A minisztérium erre a kérdésre csupán annyit közölt, hogy a több mint nyolcezer embert foglalkoztató hivatalnál a nemzetbiztonsági átvilágítás a felvételi folyamat része.

A belügyminisztérium összeállításában egyebek mellett szerepel, hogy a BAMF felmondott egy munkavállalónak, akiről kiderült, hogy az alkotmánybíróság megállapítása alapján a nemzetiszocializmus eszméivel rokon ideológiát képviselő Német Nemzeti-demokrata Párt (NPD) tagja volt, és idegenellenes és antiszemita megjegyzéseket tett közösségi portálokon.

A BAMF mellett más német állami intézményeknél is előfordul, hogy szélsőségeseket vagy külföldi hírszerző szolgálatoknak dolgozó informátort lepleznek le. Az idén júniusban például a védelmi minisztérium bejelentette, hogy szélsőjobboldali kilengések miatt átszervezik a hadsereg (Bundeswehr) különleges bevetési egységét (Kommando Spezialkräfte – KSK), júliusban pedig a szövetségi legfőbb ügyészség közölte, hogy Németország ellen folytatott hírszerző tevékenységgel gyanúsítják a szövetségi kormány sajtó- és tájékoztatási hivatalának (BPA) egy munkatársát, aki sajtóértesülések szerint Egyiptomnak kémkedhetett.

The post Éberség elvtársak! Egy iszlamistát találtak a német menekültügyi hivatalnál appeared first on .

Peter Stano, az unió kül – és biztonságpolitikáért felelős szóvivője sajtónyilatkozatában felháborítónak és szégyenteljesnek nevezte, hogy a hatósági brutalitás következtében, csütörtökön Minszkben életét vesztette a 31 éves Raman Bandarenka, akit hatósági őrizetből szállítottak kórházba. A jelentések szerint halálát civil ruhás rendőrök bántalmazásai okozták.

Stano részvétét fejezte ki az áldozat hozzátartozóinak, és kiemelte: a fehérorosz vezetés nemcsak a népe szabadságát és alapvető jogait veszi semmibe, hanem az állampolgárok életét is.

A szóvivő felszólította a hatóságokat, hogy haladéktalanul vessenek véget a békés tüntetők elleni erőszaknak, engedjék szabadon a politikai foglyokat, és indítsanak vizsgálatot az atrocitások elkövetői ellen. Nyomatékosította: az Európai Unió már 55 fehérorosz személyre vetett ki szankciókat, és kész további korlátozó intézkedések bevezetésére.

Fehéroroszországban az augusztus 9-i elnökválasztás óta rendszeresek a tömegtüntetések, az ellenzék szerint ugyanis Aljakszandr Lukasenka csalással szerezte meg hatodik elnöki megbízatását. A tiltakozók Lukasenka távozását, a rendőri erőszak kivizsgálását, a politikai foglyok szabadon bocsátását, új választás kiírását követelik. A tüntetések ellen bevettet hatósági erőszaknak eddig négy halálos áldozta van. Az Európai Unió a Cihanouszkaja által kezdeményezett Koordinációs Tanácsot ismeri el a fehérorosz társadalom legitim képviselőjének. Az unió november 4-én Lukasenka és fia, Viktor ellen is büntetőintézkedéseket hozott.

The post Az EU további szankciókat helyez kilátásba Fehéroroszország ellen appeared first on .

Kiss Róbert alezredes közölte: a kijárási tilalmat megszegők közül 39 embert figyelmeztettek, 170 bírságot szabtak ki és 115 szabálysértési feljelentést tettek. További három embert a rendőrök feljelentettek közterületi csoportosulás szabályainak megsértése miatt.

Kitért arra: a szerdától hatályba lépett védelmi intézkedések új eleme, hogy a 10 ezernél nagyobb lélekszámú településeken, fővárosi kerületekben a polgármesterek dönthetnek a közterületi maszkhasználatról, ennek betartását is ellenőrzik. Csütörtökön 18 esetben intézkedtek ezzel összefüggésben, öt embert figyelmeztettek, tizenhármat pedig helyszíni bírsággal sújtottak.

Kérdésre válaszolva elmondta: Magyarországon 147 olyan település van, amelynek 10 ezernél nagyobb a lakosságszáma. Velük felvették a kapcsolatot és tájékoztatást kértek, hogy élnek-e a szabályozási lehetőséggel. Ott, ahol kihirdettek már szabályozást, a rendőrség ellenőrzi annak is a betartását, munkájukat a honvédség is segíti.

A tömegközlekedésben, megállókban és az üzletekben hetven emberrel szemben intézkedtek csütörtökön a szabálytalan maszkhasználat miatt, vagy azért, mert az emberek nem viseltek maszkot. Közülük 12 embert figyelmeztettek, 37-et helyszíni bírsággal sújtottak és 21-et feljelentettek. A tömegközlekedésben és az üzletekben már szeptember 21 óta kell maszkot viselni, azóta 3857 rendőri intézkedésre volt szükség a szabály be nem tartása miatt. Kiss Róbert ugyanakkor köszönetet mondott azoknak, akik betartják az előírásokat.

Az alezredes emlékeztetett: a kijárási tilalom alól kivételt képez, ha valaki munkát végez, munkába megy, vagy a munkahelyéről hazafelé tart. Ehhez azonban munkáltatói igazolásra van szükség, amit a rendőrnek át kell adni igazoltatáskor. Felhívta a figyelmet arra, hogy a kormany.hu kormányzati portálon megtalálható az igazolásminta. Külön kiemelte, hogy a munkáltatónak meg kell jelölnie, milyen céllal állítja ki az igazolást a munkavállalója számára. Megerősítette: a munkáltató más igazolást is kiállíthat, de a mintán megjelölt tartalmi elemeket ennek az igazolásnak is tartalmaznia kell.

A kijárási korlátozások november 4-től, a kijárási tilalom november 11-től lépett hatályba. November 4-től a rendőröknek 1477 szabályszegővel szemben kellett intézkedniük.

Ellenőrizték a vendéglátóhelyeket és üzleteket is, hogy betartják-e a szabályokat, viselik-e és ha igen, helyesen viselik-e az emberek a maszkot. Emlékeztetett: a vendéglátóhelyeken csak az alkalmazottak tartózkodhatnak, vendég csak arra az időtartamra mehet be, amíg átveszi az elvitelre átvett ételt. A múlt héten három üzletet is bezárt a rendőrség, amiért ott nem tartották be a szabályokat. Hajdúsámsonon, a somogyi Beleg településen, valamint Budapesten, a VI. kerületben kellett intézkedniük. Utóbbival kapcsolatban elmondta: egy mobiltelefonokat és mobiltartozékokat árusító üzletről van szó, ahol a két alkalmazott nem viselt maszkot. A helyszínen volt az üzemeltető is, rajta ugyan volt maszk, de mivel nem gondoskodott arról, hogy az alkalmazottai is viseljenek, ezért harminc napra bezárták az üzletet.

A Magyarország területén személyforgalomban átutazókat is ellenőrizték, a tranzitszabályokat megsértőkkel szemben 46 intézkedésre volt szükség, valamennyi érintett átutazót helyszíni bírsággal sújtották.

Az elmúlt napon 15 662 alkalommal ellenőrizték személyesen a rendőrök a hatósági házi karanténban levőket, csütörtökön 5437 ilyen korlátozó intézkedést rendeltek el, így jelenleg 36 166-an vannak hatósági házi karanténban. Közülük 3261-en vállalták, hogy a rendőrség elektronikusan ellenőrizze azt, betartják-e a karanténszabályokat.

The post Maszkviselés: eddig 3857 rendőri intézkedésre volt szükség appeared first on .

Kiemelte, az iparági környezet teljesítményének csökkenése kihat a vasúti árufuvarozásra is, a 18 európai országban kilencezer munkavállalót foglalkoztató Rail Cargo Group üzemi eredménye előreláthatóan 30-40 százalékkal csökkenhet az előző évihez képest.

Körös Norbert, a Rail Cargo Hungaria vezérigazgatója beszámolt arról, hogy a társaság csaknem kétezer munkavállalójával és évi több mint 30 millió tonna áru elfuvarozásával a magyar vasúti árufuvarozási piac 54 százalékát bonyolítja, forgalmának nyolcvan százaléka Magyarország határain kívülre irányul, vagy onnan érkezik.

Kovács Imre elmondta, a vasúti árufuvarozás üzemeltetési költsége 2020-ban jelentősen növekszik a csökkenő fuvarmennyiség, a vonatok kisebb kihasználtsága miatt, ennek ellenére a vállalatcsoport folytatja fejlesztéseit, optimalizálja és digitalizálja működését, ügyfélbarát rendszereket alakít ki. Kiemelte, a cégcsoport kiépítette szárazföldi TransFER hálózatát, amellyel stratégiai szempontból fontos korridorokon tudja az áruszállítás egy részét közútról vasútra terelni.

Folyamatosan növekszik a több szállítási módot kombináló intermodális fuvarozás, ebben Magyarország fordítókorong szerepét tölt be Ázsia és Nyugat-Európa, valamint a dél-európai kikötők és a Balkán irányában. A Záhonyon keresztül érkező forgalom szerepe várhatóan növekedni fog a jövőben, amit az átrakókörzetben tervezett fejlesztések segítenek – mondta Kovács Imre.

Szólt arról, hogy Magyarországon és Ausztriában az úgynevezett egyes kocsi fuvarozás állami támogatásáról már döntés született, mindkét országban foglalkoznak a kombinált fuvarozás támogatási lehetőségeinek megteremtésével, valamint az Európai Unió javaslatával a pályahasználati díj idei évre történő elengedésének kérdésével.

Körös, az RCH vezérigazgatója beszámolt arról, hogy költségeiket emelte a pályahozzáférési díjak, a vontatási villamos energia árának és így a vontatási díjak növekedése. Emelkedett a társaság költsége a vágányzárak miatti kerülőutak, a veszélyes áruk fuvarozásának szigorítása, illetve a koronavírus-járvány biztonsági intézkedései miatt is. A költségnövekedés részbeni ellensúlyozására a Rail Cargo Hungaria tovább optimalizálta működését, takarékossági intézkedéseket vezetett be, jelentős technológiai változásokat hajtott végre.

A vezérigazgató elmondta, a társaság 2020 harmadik negyedévében fuvarfeladatainak hetven százalékát saját vontatási kapacitásával teljesítette, a fennmaradó részhez a MÁV-Start, illetve magánvasutak szolgáltatásait vette igénybe. A következő években a cég tovább bővíti saját vontatási kapacitását – tette hozzá. A vezérigazgató elmondta, hogy a megváltozott gazdasági környezetben 2021-ben módosítják a díjtáblázatukat, erről minden ügyféllel tárgyalnak.

A partnertalálkozón Kotiers Román, a Rail Cargo Hungaria igazgatósági tagja beszámolt a 2018-ban megkezdett digitalizációs fejlesztési program folytatásáról. Egyebek közt elmondta, a kocsivizsgálati folyamat digitalizációja az idén befejeződik. A digitális vonattervezés és üzemeltetés egységes, nemzetközi informatikai megoldása hetven százalékban megvalósult, várható befejezése 2021 első negyedévében lesz, még az idén lezárul az elektronikus számlakibocsátás informatikai fejlesztése, és folytatódik a vasúti teherkocsik felszerelése GPS technológiával.

The post Zökkenőmentesen működik a vasúti árufuvarozás a járvány körülményei között is appeared first on .

Szita Károly, Kaposvár polgármestere az eseményen azt mondta: a másfél milliárd forintból épített, regionális szervizként és tanműhelyként is szolgáló létesítmény az első vállalkozás a város 32 hektáros keleti ipari parkjában, ahová gépiparban érdekelt társaságok betelepülését várják. Jelezte: folyik a város XXI. századi újraiparosítási programja annak érdekében, hogy minden kaposvári dolgozhasson, többet kereshessen, jobban élhessen. A politikus az Innovációs és Technológiai Minisztérium félmilliárd forintos támogatásával kialakított oktatóműhelyről elmondta: a lehető legkorszerűbb műszerekkel felszerelt helyiség egyaránt segíti a szakképzést, az Óbudai Egyetem villamosmérnök-, valamint a Szent István Egyetem gépészmérnökképzését.

Gelencsér Attila, a térség országgyűlési képviselője bejelentette, hogy egy új ipari park épül Kaposváron. Szólt arról, hogy az iparosítási törekvések európai uniós, magyarországi és helyi, kaposvári szinten egybeesnek. Utalt rá, az Európai Bizottság a 2014-2020-as uniós költségvetési ciklus tervezésénél megfogalmazta, hogy az ipar reneszánszára van szükség Európában. Magyarország 2016 óta az Irinyi-terv mentén fejleszti iparát, célul tűzte ki, hogy 2030-ra az össztermékének 30 százaléka az iparból fog származni, és Kaposvár is egyre többet tesz iparának fejlesztéséért. Az iparnak van egy, a többi ágazathoz nem hasonlító húzóhatása, minden száz ipari munkahely további száz másik munkahely létrehozását eredményezi – mutatott rá.

Rajnai Attila, a BM Heros vezérigazgatója azt mondta, hogy a vállalat a gyártási portfólió, a kapacitás bővítése, termékeik egyre magasabb színvonalú gyártása, a nemzetgazdaság erősítése, a nemzetközi piacra lépés érdekében, továbbá a Kaposváron beinduló mérnökképzés hatására döntött a kaposvári beruházás mellett. Hozzátette: a vállalat arra törekszik, hogy a piaci igények felmérése után lehetőleg saját fejlesztésű, tervezésű, gyártású járműveket állítson elő magyar munkavállalókkal, magyar beszállítókkal, alvállalkozókkal úgy, hogy a termékekben minél magasabb legyen a hazai hozzáadott érték.

Rajnai beszámolt arról, hogy a kaposvári gyárba első körben 20 dolgozót vettek fel, számuk a megrendelések függvényében elérheti a százat. A vezérigazgató korábban azt nyilatkozta, hogy a BM Heros a tűzoltójárművek mellett mentőgépjárműveket, más gépjárműveket, speciális eszközöket, konténereket is gyárt, és igyekszik portfólióját folyamatosan bővíteni.

Rajnai a gyártóközpont átadásakor hangsúlyozta, a cég újabb üzemegységek létesítését tervezi, a lehetséges helyszínek között Kaposvár is szerepel. A vezérigazgató az esemény végén a BM Heros ajándékaként egy 60 millió forintos tűzoltóautót adott használatba a Kaposvári Önkéntes Tűzoltó és Életmentő Egyesületnek (Kötél), a járművet Bodó László egyesületi elnök vette át.

A beruházó Nemzeti Ipari Park Üzemeltető és Fejlesztő (NIPÜF) csoport Juhász Roland állami vagyongazdálkodásért felelős államtitkárt idézve azt írta, hogy “az elmúlt évek nagyszabású ipariingatlan-fejlesztési projektjei és telekértékesítési ügyletei igazolták a Nemzeti Ipari Park Hálózat létjogosultságát és a kormány ehhez fűződő várakozásait”. Az államtitkár szerint az állami tulajdonú NIPÜF-csoport stabil bázist jelent a gazdaság újraindításához. Munkahelyeket teremt, elősegíti, hogy az ügyfelei is munkahelyeket hozzanak létre, projektjei megrendelést biztosítanak az építőiparnak, a folyamatban lévő tárgyalások és szerződéskötések nyomán újabb ipari fejlesztések valósulnak meg, és a beruházásai gazdaságilag kevésbé dinamikus térségek felzárkózásához is hozzájárulnak.

A közleményben Kiss László, a NIPÜF Zrt. vezérigazgatója azt hangsúlyozta, hogy a NIPÜF-csoport már a most átadott csarnok júniusi bokrétaünnepsége óta is minden területen “organikus növekedést” ért el. Újabb helyszíneken indítottak fejlesztéseket, új leányvállalat megalapításával bővült a munkatársaik száma. “Mostanra 326 hektárnyi fejlesztési terület adásvételét bonyolítottuk le, illetve csaknem 184 ezer négyzetméternyi csarnokot hasznosítottunk hosszú távú bérleti szerződések keretében – tette hozzá.

A vezérigazgató kitért rá, hogy a kaposvári fejlesztés során nemcsak a bérlő BM Heros Zrt. egyedi igényeit, hanem az energiahatékonyságot és a fenntartható megoldások alkalmazását is szem előtt tartotta. “Így a nagy teherbírású ipari padló, valamint a nagy méretű szekcionált kapuk mellett a korszerű szigetelés és a takarékos LED világítás is az épület fő jellemzői közé tartozik” – jegyezték meg.

A nyilvános cégadatok szerint a BM Heros Zrt. értékesítésének nettó árbevétele 2019-ben 4,5 millárd forint, adózott nyeresége 351 millió forint volt.

The post Átadták a BM Heros kaposvári gyárát appeared first on .