Biztonságpiac

Megtalálták az október közepén Párizsban lefejezett történelemtanár csecsen gyilkosának fotóját a nizzai Notre-Dame-bazilikában két héttel ezelőtt végrehajtott, három emberéletet követelő iszlamista merénylet tunéziai elkövetőjének a mobiltelefonjában – közölte a párizsi terrorellenes ügyészség.

A vádhatóság szerint – amely terrorcselekménnyel kapcsolatos emberölés és emberölési kísérlet miatti indított vizsgálatot – egy, Franciaországot “a hitetlenek hazájának” nevező hangfelvétel, valamint az Iszlám Állam terrorszervezettel kapcsolatos fotók is voltak a 21 éves Brahím Iszávi telefonjában. A nyomozás azonban eddig nem talált az elkövető kapcsolatai között olyanokat, akik segíthették volna őt a támadásban. Az ügyészség folytatja annak ellenőrzését, hogy a merénylőnek voltak-e tettestársai vagy segítői Franciaországban, Olaszországban vagy Tunéziában.

A tunéziai merénylőt Nizzában válságos állapotban szállították kórházba a támadást követően, miután a tett helyszínén a rendőrség több lövéssel ártalmatlanította. Egy héttel ezelőtt átszállították Párizsba, de az állapota továbbra is válságos, miután koronavírussal is diagnosztizálták, még mindig nem tudták kihallgatni. A nyomozók a telefonjában megtalálták annak a csecsen iszlamistának, Abdoullakh Anzorovnak a fotóját, aki október 16-án azért ölt meg egy történelemtanárt, Samuel Patyt Párizs közelében, mert megmutatta a Mohamed-karikatúrákat a szólásszabadságról tartott óráján a tanulóknak, és emiatt célponttá vált az interneten.

A nyomozók azt feltételezik, hogy a tunéziai támadó is a Mohamed-karikatúrák franciaországi publikálását akarta megbosszulni. A támadással kapcsolatban eddig 12 embert vettek őrizetbe, de mindegyiküket szabadon engedtek, nem indult eljárás egyikük ellen sem. Iszávi – akinek a hazájában köztörvényes bűncselekmények miatt volt már dolga a rendőrséggel – szeptember közepén indult el Tunéziából, Olaszországon keresztül két nappal a támadás előtt érkezett Franciaországba, és illegálisan tartózkodott az Európai Unió területén.

The post Nizzai merénylet: az elkövető telefonjában megtalálták a lefejezett tanár gyilkosának a fotóját appeared first on .

Az izraeli hadsereg a Gázai övezetet uraló iszlamista Hamász terrorszervezet katonai létesítményeit lőtte vasárnap hajnalban, pár órával azután, hogy az övezetből két rakétát lőttek ki Izrael központi tengerparti részeire – jelentette a ynet.

Helikopterekről és tankokról a Hamász föld alatti járatait, valamint katonai állásait lőtte az izraeli hadsereg válaszul az éjszakai támadásra. Éjjel kettőkor Asdódban megszólaltak a légvédelmi szirénák, majd Tel-Aviv környékén és a tőle délre fekvő tengerparti részeken robbanások erős zaját lehetett hallani. Askelónnál működésbe lépett és útnak indított két elfogó rakétát a vaskupola légvédelmi rendszer. A gázai rakéták vagy az azokat elfogó lövedékek maradványai lakatlan területen értek földet, de Bat Jam tengerparti sétányánál is lezuhant egy fémdarab. Sehol sem számoltak be sérülésről vagy anyagi kárról.

A rakétákat az éjszakai vihar kitörésével, villámlással és mennydörgésekkel egy időben lőtték ki Gázából, a katonai szóvivő szerint talán azért, hogy a zajok megtévesszék a hadsereg légvédelmi egységeit. Izraelben úgy vélik, hogy a rakétatámadással Bahá Abu al-Ata, az Iszlám Dzsihád nevű terrorszervezet egyik vezetője megölésének csütörtöki első évfordulójára emlékeztek meg a Gázai övezet fegyveresei. Abu al-Atát tavaly november 12-én likvidálták izraeli egységek.

Izrael és a Hamász között három hadművelet és számos kisebb összecsapás zajlott a Hamász 2007-es gázai erőszakos hatalomátvétele óta. Egyiptom közvetítésével Izrael tűzszünetet kötött a gázai iszlamista szervezettel, amely megígérte az Izrael elleni támadások felfüggesztését cserébe a Katar biztosította pénzsegélyekért. A Gázai övezetben több palesztin fegyveres csoport működik, de Izrael a terület felett uralmat gyakorló Hamászt tekinti felelősnek minden onnan indított támadásért, és általában katonai célpontok elleni légicsapásokkal válaszol a Gázából kilőtt rakétákra.

The post Izrael a Hamász létesítményeit lőtte a korábbi rakétatámadásra válaszul appeared first on .

Peking tiltakozását fejezte ki kedden az újabb, Hongkong kapcsán kiszabott amerikai szankciók ellen.

Vang Ven-pin kínai külügyi szóvivő keddi sajtótájékoztatóján elmondta: a négy újabb kínai állampolgárt érintő szankciók súlyosan megsértik a nemzetközi jogot. Hétfőn közölt döntésével ráadásul az amerikai kormányzat Hongkong ügyeibe avatkozik – tett hozzá.

Mike Pompeo amerikai külügyminiszter egy hétfőn kiadott közleményben a Hongkongban újonnan felállított nemzetbiztonsági hivatal négy kínai hivatalnokát – köztük a hivatal helyettes vezetőjét – szankcionálta. Az indoklás szerint négyüknek köze van a Peking által június végén bevezetett nemzetbiztonsági törvényhez, amely az amerikai álláspont szerint veszélyezteti Hongkong autonómiáját. A szankciók alapján a négy hivatalnokot kitiltják az Egyesült Államokból, és esetlegesen ott található vagyonukat befagyasztják.

Matthew Cheung, a hongkongi kormányzat vezető titkára kedd reggeli sajtótájékoztatóján “teljességgel elfogadhatatlannak” nevezte az amerikai lépést. Washington augusztusban hasonló szankciókkal sújtotta Carrie Lam hongkongi kormányzót, és további tisztségviselőket a nemzetbiztonsági törvénnyel összefüggésben.

The post Peking tiltakozott az újabb, Hongkong kapcsán kiszabott amerikai szankciók ellen appeared first on .

Különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés miatt emeltek vádat egy férfi és párja ellen, amiért februárban Zalaegerszegen halálra verték szállásadójukat – közölte a Zala Megyei Főügyészség szóvivője.

Pirger Csaba tájékoztatása szerint az áldozat még 2018-ban fogadta be a házába a 44 éves nőt, majd később a 38 éves élettársát – mindketten büntetett előéletűek -, akik egy közös gyermeket is neveltek. Februárban náluk vendégeskedett a férfi testvére, akivel a ház lakói együtt italoztak. A testvér este lefeküdt abban a szobában, ahol a hét hónapos csecsemő is aludt.

A ház tulajdonosa és a befogadott pár időközben összevesztek, a hangoskodásra a csecsemő is felébredt, akit a testvér próbált nyugtatgatni. A veszekedés azonban egyre durvábbá vált, a férfi pofonvágta szállásadóját, aki ezután be akart menni a saját szobájába. A befogadott pár követte a ház tulajdonosát, akit a szobában bántalmazni kezdtek; a földre került, jajveszékelő áldozatukat ütötték, rúgták és taposták. A testvér telefonon segítséget akart hívni, de a készüléket a fivére elvette tőle, a hívást pedig megszakította.

Miután az áldozat már nem adott életjeleket, a pár tagjai a holttestet először fel akarták darabolni és elégetni, de az is eszükbe jutott, hogy elássák. Végül kitakarítottak, és a holttest köré ruhaneműket pakoltak, amit meggyújtottak, majd elhagyták a házat. A Zala Megyei Főügyészség különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés miatt emelt vádat a pár mindkét tagja ellen.

The post Különös kegyetlenséggel ölték meg a jótevőjüket appeared first on .

Az Emberi Jogok Európai Bírósága csütörtökön elutasította az Auschwitz könyvelőjeként is ismert Oscar Gröning panaszát, aki előzetesen azért fordult a strasbourgi testülethez, mert az ellene lefolytatott, 1977-től 1985-ig tartó németországi büntetőeljárás túl hosszúnak bizonyult.

Oskar Gröninget, az egykori auschwitz-birkenaui náci haláltábor őrét, jogerősen 2015-ban ítélte négy év szabadságvesztésre a német bíróság magyar zsidók százezreinek legyilkolásában való bűnrészességért. Gröning 2018-ban 96 évesen hunyt el, anélkül, hogy egy napot is letöltött volna kiszabott büntetéséből. Az ügyében 1977-ben megkezdett első vizsgálat 1985-ben zárult le végül, amikor is bizonyítékok hiányában nem emeltek vádat ellene.

Göring 2017-ben azzal a panasszal fordult az EJEB-hez, hogy állítása szerint, a büntetőjogi eljárás ellene 1978 óta folyamatos volt, mivel a hatóságok elmulasztották őt értesíteni a vizsgálat 1985-ös lezárásáról. Az egykori SS tiszt azzal érvelt, hogy a német hatóságok megsértették a tisztességes tárgyalásokhoz való jogát. A strasbourgi testület bírái azonban úgy határoztak csütörtökön, hogy a panaszt elutasítják.

Az ítélet szerint, a bírák több bizonyítékkal is alá tudták támasztani, hogy Gröning az első eljárás lezárása után “nem maradt bizonytalanságban jogi helyzetét illetően”, mert már 1985-ben is tudatában volt, hogy nem kell tovább tartania a büntetőjogi felelősségrevonástól. Gröning 1944-ben, az úgynevezett magyar akció idején, a haláltáborba szállított és gázkamrába küldött emberek hátrahagyott csomagjait kezelte, előkészítve a terepet a deportáltak következő csoportjának, és bevételezte, majd az SS berlini központjába küldte a csomagokban talált pénzt.

Auschwitzi lágerőrként állandó feladatai közé tartozott a deportáltak felügyelete, valamint az ellenállás és a menekülési kísérletek fegyveres erővel történő megakadályozása. Gröning 2015-ös elítélésekor “erkölcsileg bűnrészesnek” vallotta magát, és bocsánatot kért egykori tetteiért.

The post Az EJEB elutasította az Auschwitz volt könyvelőjenek panaszát appeared first on .

Meghalt pénteken az angol kriminalisztika huszadik századi történetének egyik leghírhedtebb sorozatgyilkosa. Peter Sutcliffe, akit 74 éves korában ért a halál, a koronavírus okozta Covid-19 betegségben szenvedett, börtönéből kórházba szállították, de nem volt hajlandó gyógykezelésnek alávetni magát. Sutcliffe-nek több más, krónikus betegsége is volt.

Sutcliffe-re 1981-ben róttak ki húsz életfogytiglant tizenhárom nő brutális meggyilkolásáért és hét további gyilkossági kísérletért. Az eljáró bíró annak idején az ítélet szóbeli indoklásában a bradfordi illetőségű egykori kamionsofőr minimum harminc évi elzárását javasolta, de a végzésben hivatalosan nem állapított meg határidőt arra, hogy Sutcliffe mikortól folyamodhat szabadlábra helyezéséért.

A sorozatgyilkos kérte ennek a határidőnek a bírósági megállapítását, de a londoni felsőbíróság ezt már tíz évvel ezelőtt, 2010 júliusában elvetette és fellebbviteli végzésében úgy rendelkezett, hogy Sutcliffe soha nem szabadulhat a börtönből.

A köznyelvben csak yorkshire-i hasfelmetszőként emlegetett Sutcliffe először 1975-ben gyilkolt, és utána hat évig tartotta rettegésben az észak-angliai Yorkshire megye lakosságát folyamatosan ismétlődő támadásaival. Az elfogása után hivatalosan elmebetegnek minősített Sutcliffe a bíróságon azt vallotta, hogy Istentől kapott megbízást prostituáltak meggyilkolására.

Áldozatai és a támadásait túlélők között voltak prostituáltak, de nem mindegyikük volt az. Utolsó, tizenharmadik áldozata például egy Jacqueline Hill nevű leedsi egyetemi hallgató volt. Sutcliffe szinte mindegyik esetben kalapáccsal támadt, de azért nevezték el yorkshire-i hasfelmetszőnek, mert áldozatai közül többet késsel, illetve csavarhúzóval összeszurkált és megcsonkított.

The post Meghalt Peter Sutcliffe, a rémálom appeared first on .

Egyes iOS és Android rendszerű okostelefonok a segélyhívás helyszínadatait automatikusan továbbítják a rendőrség központjába, így segítve a hívásfogadó operátort a segélykérés helyszínének gyorsabb és pontosabb meghatározásában – közölte a NISZ Zrt. és az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK).

A közleményben felidézték: Magyarországon 2013-ban vezették be a 112-őt egységes európai segélyhívószámként, ami ingyenesen hívható mind vezetékes, mind mobiltelefonról bárhol az Európai Unióban. A 112 nem lépett a meglévő nemzeti segélyhívószámok helyébe, azokkal párhuzamosan működik, és csak és kizárólag emberi életeket, környezetet veszélyeztető veszélyhelyzet esetén szabad hívni, a rosszindulatú és fals hívások indokolatlanul terhelik a rendszert.

A hívások fogadására az Országos Rendőr-főkapitányság két országos Hívásfogadó Központot hozott létre Miskolcon és Szombathelyen. A segélyhívásokat szakképzett operátorok fogadják, akik közvetlenül koordinálják a segítségnyújtással kapcsolatos tevékenységeket, bevonják a mentők, a katasztrófavédelem vagy a rendőrség készenléti egységeit.

Az Egységes Segélyhívórendszert Magyarországon a NISZ Zrt. üzemelteti, amely egy sikeres pályázat eredményeként az EENA-val (European Emergency Number Association) és hat országgal (Dánia, Franciaország, Horvátország, Németország, Portugália, Svédország) együttműködve előkészítette a segélykérés pontosabb helymeghatározásához szükséges fejlesztéseket.

A NISZ Zrt. a fejlesztés megvalósítása után vezette be az AML (Advanced Mobile Location) funkciót Magyarországon, ami segíti a hívásfogadó operátort a segélykérés helyszínének gyorsabb és pontosabb meghatározásában. Mint írták, a korábbi, jóval pontatlanabb helyzetmeghatározásnál az AML segítségével akár 5 méteres pontossággal be tudják azonosítani a segélyhívás helyszínét abban az esetben, ha a hívást iOS vagy Android rendszerű okostelefonokról indítják. Az AML funkció a Hívásfogadó Központoknak értékes időt spórol meg azzal, hogy már közvetlenül, a hívás indításakor továbbítja a hívás helyszínének koordinátáit – jegyezték meg.

Közölték azt is, hogy a mobiltelefon-használóknak semmilyen alkalmazást nem szükséges telepíteniük, a 112 hívásával egy időben a telefon automatikusan aktiválja a funkciót és a helyszínadatokat közvetlenül a közelebbi Hívásfogadó Központba továbbítja. Az AML aktiválásához az Android OS 4.1 (Google Play Services 9.0), vagy annál magasabb verziójú, míg az iPhone-ok esetében minimum az iOS 13.4 operációs rendszer használata szükséges.

A közleményben azt is tudatták, hogy az AML-funkciót a világ több országban sikeresen vezették be. Az kizárólag a 112 hívásakor kapcsol be, a pozícióadatok pedig csak arról a készülékről jelennek meg a Hívásfogadó Központokban, amelyről a segélyhívást kezdeményezték. Az AML Magyarországon a legnagyobb hazai mobilszolgáltató – a Magyar Telekom, a Telenor és a Vodafone – hálózatából ingyenesen érhető el. Tudatták azt is, hogy az ORFK és a NISZ Zrt. a funkció magyarországi bevezetése során nagy hangsúlyt fektetett az adatok biztonságos továbbításra, így az AML-funkció által továbbított helymeghatározási adatokat a központok csak a segélyhívással kapcsolatos tevékenységekre használhatják fel.

The post Új funkcióval bővült a 112-es segélyhívó vonal appeared first on .

Kiutasított két fehérorosz diplomatát a brit kormány. A lépés közvetlen előzményeként Fehéroroszország előző nap két brit diplomatát nyilvánított nemkívánatos személlyé.

A londoni külügyminisztérium bejelentése szerint kedd délután bekérették Makszim Jermalovics fehérorosz nagykövetet és közölték vele a két fehérorosz diplomata kiutasítását. A brit külügyi közleményből nem derül ki, hogy Fehéroroszország londoni nagykövetségének diplomatái közül kiknek kell távozniuk. A tárca ugyanakkor közölte, hogy a brit diplomaták kiutasításáról hozott minszki döntést megalapozatlannak tartja, mivel a távozásra felszólított két diplomatának azért kellett elhagynia állomáshelyét, mert vasárnap teljesen legális módon, megfigyelőként jelen voltak minszki tiltakozó megmozdulásokon.

A két brit diplomata nevét hivatalosan nem hozták nyilvánosságra, de az ONT fehérorosz televízió szerint Lisa Thumwood első beosztottról és Timothy White-Boycott katonai attaséról van szó. A televízió szerint ők már el is hagyták Fehéroroszországot. Dominic Raab brit külügyminiszter elfogadhatatlannak nevezte a két brit diplomatával szembeni bánásmódot, amely ellentmond a diplomáciai kapcsolatok szabályrendszerét rögzítő Bécsi Konvenciónak – áll a londoni külügyminisztérium keddi tájékoztatásában.

A közlemény szerint a fehérorosz nagykövettel közölték azt is, hogy a brit kormány véleménye szerint az egyetlen lehetséges előrevezető út új választások megtartása és a tüntetők ellen alkalmazott erőszak felelőseinek elszámoltatása. A nyilatkozat szerint London továbbra is felelősnek tartja a fehérorosz hatóságokat a manipulált augusztusi választásért és a fehérorosz nép folytatódó erőszakos elnyomásáért.

The post London kiutasított két fehérorosz diplomatát appeared first on .

Januártól csak a HungaroControl applikációjának használatával reptethető pilóta nélküli légijármű az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) törvényjavaslata szerint. A drónok kezelői a repülésbiztonság növelése érdekében a mobilalkalmazásból tájékozódhatnak a légtérhasználati lehetőségekről, a korlátozott vagy tiltott területekről – jelentette be az ITM.

A minisztérium ismerteti: a pilóta nélküli légijárművekkel kapcsolatos általános uniós előírások tavaly nyáron léptek hatályba. A repülésvégrehajtási, üzemeltetési feltételeket rögzítő, további rendeleteket idén júliustól kellett volna alkalmazni, a koronavírus-világjárvány miatt azonban ezt a határidőt 2020 végéig tolták ki. Bizonyos részletszabályok megalkotása a tagállamok feladata maradt, az ITM javaslata az új hazai drónszabályozás törvényi szintű elemeit tartalmazza. A tervezet megteremti a biztonságos üzemeléshez, a drónok rugalmas és innovatív felhasználásához szükséges kereteket.

A jövőben a légiközlekedési hatóság nyilvántartást vezet a repülőeszközökről, a pilóta nélküli légijármű-rendszerekről és üzembentartóikról. A magyar légteret kizárólag a nyilvántartásba vett járművek használhatják. Az új előírások bevezetik a pilóta nélküli játék légijármű fogalmát, amely alatt a 120 grammnál könnyebb, a kezelőtől száz méternél messzebbre eltávolodni nem képes drón értendő. E járművekre nem terjed majd ki a nyilvántartásba-vételi kötelezettség.

A légiközlekedési törvény kapcsolódó módosítása rögzíti a HungaroControl Zrt. által üzemeltetett honlappal és mobilalkalmazással összefüggő alapvető szabályokat. A naprakész légtér-információkat közlő, a drónozókat a korlátozásokról is tájékoztató applikációt néhány kivételtől eltekintve kötelező lesz használni.

A szabályozás fokozottan védi a magánélet és az otthon nyugalmának tiszteletben tartásához fűződő alapvető jogokat is. A javasolt rendelkezések értelmében lakott terület felett kizárólag eseti légtérben lehet pilóta nélküli légijárművet használni. A játékdrónok e követelmény betartása alól is mentesülnek. Az eseti légtér legfeljebb hét napra szóló kijelölése a továbbiakban is a katonai légügyi hatóságnál kérelmezhető, ennek hiányában a lakott területen belüli drónozás közlekedési szabálysértésnek minősül. A családi élet háborítatlansága érdekében magánlaksértés miatt vonható felelősségre az, aki kamerával felszerelt légijárművével az érintettek hozzájárulása nélkül más lakásáról vagy az ott tartózkodókról felvételt készít.

Magyarország legalább régiós szinten vezető szerepet kíván betölteni a dróntechnológia elterjesztésében. A drónalapú szolgáltatásokkal jelentős mértékben növelhető a vállalatok innovációs szintje, költséghatékonysága, értékteremtő, gazdaságélénkítő képessége. A technológia térnyerése számos további előnnyel jár, kedvező hatásai érezhetőek lesznek egyebek mellett a szoftverfejlesztésben, a mezőgazdasági területek gazdaságosabb fenntartásában vagy az eredményesebb kutatás-mentésben is – áll a közleményben.

The post ITM: mobilalkalmazás támogatja a drónok szabályos és biztonságos üzemeltetését appeared first on .

Egy Agatha Christie-regényre épülő krimi készül Bollywoodban: ez az első alkalom, hogy az angol írónő hagyatékkezelője egy indiai filmkészítővel működik együtt.

Visal Bhardvadzs indiai filmrendező csupán annyit árult el a produkcióról, hogy a történet egy himalájai hegyi üdülőben játszódik, ahol gyilkosság történt. Ahogy a krimi kibontakozik, egy pár akaratlanul is nyomozásba kezd, hogy az ügy végére járjon.

Ez az első alkalom, hogy az angol írónő hagyatékát kezelő Agatha Christie Limited egy indiai filmessel működik együtt – olvasható a BBC hírportálján. “Számos adaptáción dolgoztunk már világszerte és minden ország beleviszi a maga sajátosságait a produkciókba. Kétségem sincs afelől, hogy ez ezúttal is így lesz” – mondta James Prichard, Christie dédunokája, a hagyatékkezelő vezérigazgatója. Az 55 éves Bhardvadzs hazája egyik legizgalmasabb filmese. Az elmúlt két évtizedben 15 filmet rendezett, köztük három Shakespeare-mű modern feldolgozását.

A rendező, aki június közepén a Muszuriban lévő házába vonult vissza a világjárvány elől, azt reméli, hogy két hónapon belül elkészül “a krimi királynőjének” egyik regényére épülő forgatókönyvvel, és 2021 elején elkezdhetik a forgatási munkálatokat. A film nagy részét himalájai városokban veszik fel, mert a rendező “szereti a csípős hegyi teleket”.

Az észak-indiai Mirutban felnőtt Bhardvadzs mindig is rajongott a bűnügyi regényekért, már középiskolásként falta Christie írásait. Noha az indiai irodalom tele van népszerű detektívregényekkel, Bollywood nem iparkodik ezek megfilmesítésével. Bhardvadzs Shakespeare-adaptációiban számos dal és táncjelent is helyet kapott, és a rendező az Agatha Christie inspirálta krimi esetében sem zárkózik el az énekléstől. “Van egy-két karakter a történetben, aki énekes és ha egy történetbe természetes módon beleillenek a dalok, akkor lesz ének” – jegyezte meg Bhardvadzs.

“A célom, hogy egy új detektívet alkossak meg a filmemmel. Tetszik az ötlet, hogy van két ember, akik egyáltalán nem nyomozók, de megoldanak egy bűntényt. A történet hű lesz Christie szellemiségéhez, ha az írásához nem is” – jegyezte meg a rendező. Hozzátette: “alig várom, hogy újra a kamera mögött legyek két évvel azután, hogy elkészítettem a legutóbbi filmemet. Ha minden jól megy, ez lesz az első része egy Christie-regényekre épülő trilógiának”.

Christie első detektívregényét, A titokzatos stylesi esetet 1920-ban publikálták. Azóta több mint kétmilliárd példányban keltek el a művei több mint száz nyelven. Csak tavaly több mint kétmillió példányt adtak el a könyveiből, amelyeket televízióra, mozivászonra és színpadra is átdolgoztak az elmúlt évtizedekben.

The post Agatha Christie inspirálta krimi készül Bollywoodban appeared first on .

A legmagasabb szintű terrorkészültség mellett emlékezett meg Jean Castex francia miniszterelnök és Anne Hidalgo Párizs főpolgármestere pénteken a 2015. november 13-i, 130 halálos áldozatot követelő párizsi merényletek ötödik évfordulóján Párizsban és a fővároshoz közeli Saint-Denis-ben a Stade de France nemzetistadionnál.

Az elmúlt hetek iszlamista merényletei, Samuel Paty történelemtanár lefejezése október 16-án, és pár nappal később, a Nizzában három áldozatot követelő dzsihadista támadás újból emlékeztették a franciákat arra, hogy továbbra is legmagasabb szintű az országban a terrorfenyegetettség, jóllehet annak formája teljesen megváltozott az elmúlt öt évben. A koronavírus-járvány miatti általános karantén és a fokozott biztonsági intézkedések miatt az öt évvel ezelőtti párizsi merényletsorozat hagyományos nemzeti megemlékezésén a politikusokon kívül csak az áldozatok hozzátartozói és a túlélőket képviselő szervezetek vezetői vehetett részt.

A kormányfő és Párizs főpolgármestere a stadion D kapujánál hajtott először főt, ahol egy ember vesztette életét öt évvel ezelőtt, miután a közelében egy öngyilkos merénylő felrobbantotta magát. Ezt követően ellátogatottak a támadássorozat valamennyi helyszínére, a Le Carillon, a Le Petit Cambodge, a La Bonne biere, a Casa Nostra, a Comptoir Voltaire, a La Belle équipe étteremhez és kávéházhoz, valamint a Bataclan koncertteremhez.

Az egyszerű és rövid megemlékezéseken nem hangzottak el beszédek, csak az áldozatok neveit olvasták fel a koszorúzásokat követően.

Az Iszlám Állam nevű terrorszervezet által kitervelt és végrehajtott merényletsorozat pere várhatóan 2021 őszén kezdődik és fél évig tart. A vádlottak padján Salah Abdeslam, a terrorkommandó egyetlen életben maradt tagja mellett a támadás logisztikai lebonyolításért felelős dzsihadisták ülnek majd, miután valamennyi kitervelővel és megrendelővel végeztek a nyugati titkosszolgálatok: az Iszlám Állam hét magas rangú vezetőjét 2016 és 2017 között célzott drónos támadásokkal Szíriában megölték az amerikai és a francia erők.

A 2015. november 13-i párizsi merényletek estéjén három, testén robbanóövet viselő terrorista hatolt be a Bataclanba, ahol az Eagles Of Death Metal adott koncertet. A merénylők azonnal tüzet nyitottak, és kilencven embert megöltek. A támadással egy időben a Stade de France nemzeti stadionnál és belvárosi kávéházak teraszain másik két terrorkommandó további negyven embert ölt meg.

A francia hatóságok már kevésbé tartanak az öt évvel ezelőttihez hasonló, külföldről irányított és szervezett összehangolt merényletsorozattól, hanem inkább olyan radikalizálódott egyének akcióra számítanak, akiket már a megszűnőben lévő, de az interneten még aktív terrorszervezetek buzdítanak arra, hogy lépjenek akcióba.

“Még mindig támadnak ránk, de olyan fanatizált emberekkel, akik késeket használnak a félelemkeltéshez. A háború az országon belül még nem ért véget, de sok csatát megnyertünk 2015 óta” – mondta a merényletsorozat idején a köztársasági elnöki posztot betöltő Francois Hollande a Le Parisien című napilapnak adott interjúban.

Emmanuel Macron államfő a közelmúltban összehangolt programot hirdetett a politikai iszlamizmus ellen, és a leghatározottabb fellépést ígérte a radikalizált külföldiek ellen is.

A belügyminisztérium adatai szerint a titkosszolgálatok által nyilvántartott 8 ezer iszlamista közül 48-at kitoloncoltak július óta, és további 231 külföldi állampolgár vár arra, hogy a származási országa visszafogadja. “Rajtuk kívül még mintegy száz illegális bevándorlóról gyanítjuk, hogy radikális” – mondta pénteken Gérald Darmanin belügyminiszter a France Info közrádióban. A tárcavezető készíti elő az iszlamista szeparatizmus elleni törvénytervezetet, amelyet december 9-én mutat be a kormány.

The post Továbbra is a legmagasabb szintű a terrorkészültség Franciaországban appeared first on .

Egy év hat hónap, három év próbaidőre felfüggesztett fogházbüntetésre ítélte a Nyíregyházi Járásbíróság azt a fiatalkorú diákot, aki tavaly májusban megrúgott egy tanárt az egyik Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei iskolában.

Resán Dalma, a Nyíregyházi Törvényszék sajtószóvivője a közleményében azt írta, a bűncselekmény elkövetésekor 15 éves vádlottat közfeladatot ellátó személy elleni erőszak és testi sértés bűntettében találta bűnösnek a bíróság, ugyanakkor felmentette a csoportosan elkövetett garázdaság bűntette miatt emelt vád alól.

Az ítéleti tényállás szerint 2019. május 28-án a vádlott az iskolában veszekedni kezdett két osztálytársával, majd trágár szavakat kiabálva dulakodtak, lökdösték egymást az épület folyosóján. Annak ellenére, hogy több tanár és diáktársuk is rájuk szólt, futni kezdtek a folyosón, majd a két fiút üldöző vádlott az egyik tanárnő mögé érve nagy lendülettel megrúgta őt – ismertette a szóvivő.

Hozzátette, mindketten a földre estek, ahonnan a tanár az elszenvedett súlyos sérülése miatt már nem tudott felállni. A sajtószóvivő kitért arra: mivel a megrúgott tanár a tárgyaláson úgy nyilatkozott, az iskolában gyakori eset a folyosói dulakodás és nem érezték annyira súlyosnak ezt az esetet, a bíróság a garázdaság vádja alól felmentette a vádlottat.

Az ítélet ellen az ügyész súlyosabb büntetés és a garázdaság bűntettében való bűnösség megállapítása, míg a vádlott és védője, valamint a törvényes képviselője felmentés miatt jelentett be fellebbezést. A büntetőper a Nyíregyházi Törvényszéken folytatódik.

The post Felfüggesztett fogházzal úszta meg a tanárát bántalmazó diák appeared first on .

Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter gratulált Azerbajdzsánnak a hegyi-karabahi fegyveres konfliktus lezárásáról szóló azeri-örmény-orosz megállapodáshoz.

A tárcavezető Twitter-fiókján azt írta, hogy Azerbajdzsán a terepen és a tárgyalóasztalnál is jelentős haszonra tett szert, és hozzátette: “azeri testvéreinkkel továbbra is egy nemzet, egy szív leszünk”. Vlagyimir Putyin, Ilham Aliyev azerbajdzsáni elnök és Nikol Pasinján örmény miniszterelnök keddre virradóra állapodott meg a hegyi-karabahi konfliktus lezárásáról.

A bejelentéssel összhangban Oroszország megkezdte békefenntartó kontingens telepítését Hegyi-Karabahba, párhuzamosan az örmény fegyveres erők kivonásával. Az orosz békefenntartók megbízatása öt évre szól, ami automatikusan további ötéves ciklusokra meghosszabbodhat, ha a felek hat hónappal a megállapodás lejárta előtt nem jelzik kilépési szándékukat.

Korábban Aliyev arról beszélt, hogy a tűzszünet ellenőrzését török és orosz békefenntartók közösen fogják ellátni. A török kontingens nagyságát nem közölte.

Cavusoglu kedden később sajtótájékoztatót tartott Ankarában vendégével Ruszlán Kazakbajev kirgiz külügyminiszterrel, amelyen Aliyev kijelentésével kapcsolatban azt mondta, hogy Ankara tárgyalásokat folytat a fegyvernyugvás ellenőrzésének körülményeiről.

A török diplomácia vezetője az egyezményt illetően egyúttal rámutatott: “Nagy siker, győzelem ez Azerbajdzsán számára. harminc éve megszállt területek kerülnek vissza Bakuhoz. Hegyi Karabah mellett hét környező régió állt örmény megszállás alatt. A terepen elért eredményeknek is köszönhetően most rövid időn belül mind a hét régió Azerbajdzsánhoz kerül.”

The post Ankara gratulált Bakunak a fegyveres konfliktus lezárásáról szóló megállapodáshoz appeared first on .

Az amerikai kormány jóváhagyta F-35-ös vadászbombázók eladását az Egyesült Arab Emírségeknek – jelentette be kedden kiadott közleményében Mike Pompeo amerikai külügyminiszter.

Az amerikai diplomácia vezetője közölte: ötven utolsó generációs F-35-ös lopakodó vadászbombázó eladásáról döntöttek 23,37 milliárd dollár értékben. Közleményében Pompeo leszögezte: utasítására a külügyminisztérium hivatalosan is értesítette a kongresszust a fegyvereladásról. Az Egyesült Államokban törvényhozási felhatalmazás szükséges a kormányzat bármilyen fegyvereladásához.

Az Emírségek Bahreinnel együtt augusztusban kötött – amerikai közvetítéssel – békemegállapodást Izraellel, és Donald Trump ezt követően jelezte egy sajtókonferencián, hogy az Öböl-menti, hét kis monarchiából álló szövetség érdeklődött a Lockheed Martin Corp F-35-ös vadászgépeinek megvásárlása iránt. Elemzők úgy értékelték, hogy a fegyvervásárlás egyfajta “jutalom” a diplomácia áttörésért.

Benny Ganz, a zsidó állam védelmi minisztere szeptember közepén Washingtonban tárgyalt, és az egyeztetéseken szóba kerültek az Emírségeknek tervezett fegyvereladások is. Az amerikai tárgyalópartnerek akkor biztosították az izraeli minisztert, hogy az Egyesült Államok továbbra is fenntartja Izrael katonai fölényét a térségben, mert ez az amerikai-izraeli védelmi kapcsolatok egyik sarokköve.

Mark Esper akkori amerikai védelmi miniszter leszögezte: az Egyesült Államok elkötelezett ez iránt, és az amerikai kormányzat “megóvja Izrael biztonságát”.

The post Az amerikai kormány jóváhagyta F-35-ös vadászbombázók eladását az Egyesült Arab Emírségeknek appeared first on .

Hegyi-Karabah politikai státusáról nincs szó az örmény kormányfő, az azeri elnök és az orosz elnök fegyveres konfliktust lezáró megállapodásában – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak kedden Moszkvában.

Peszkov szerint a terület státusával kapcsolatban a felek addig is a nemzetközi jog, mindenekelőtt az ENSZ Biztonsági Tanácsa vonatkozó határozataiból és más dokumentumokból indulnak ki.

Nikol Pasinján örmény miniszterelnök, Ilham Aliyev azeri elnök és Vlagyimir Putyin orosz államfő keddre virradóra megszületett megállapodása alapján a konfliktus szereplői a harcok beszüntetése nyomán az általuk jelenleg elfoglalt állásokban maradnak. Jerevánnak ezt követően november 15-ig a kelabdzsari régiót, november 20-ig az agdami régiót és gazahi régió megszállt területeit, december 1-jéig pedig a lacsini régiót kell visszaszolgáltatnia Bakunak, az Örményországot Hegyi-Karabahhal összekötő, öt kilométer szélességű lacsini folyosó kivételével.

A kivonuló örmény csapatok helyét a demarkációs vonal és a korridor mentén orosz békefenntartók veszik át, akiknek átdobása a területre kedd hajnalban megkezdődött. Az orosz védelmi tárca közölte, hogy már tíz, orosz békefenntartókat, páncélozott harcjárműveket és hadfelszerelést szállító Il-76-os repülőgép indult el Uljanovszkból Hegyi-Karabahba. Susan Sztepanjánnak, az örmény védelmi minisztérium szóvivőjének a tájékoztatása szerint az orosz katonák elkezdték elfoglalni állásaikat a tartományban, ahol viszonylagos nyugalom állt be, miután a felek hajnalban beszüntették a harci cselekményeket.

Az orosz békefenntartók vezérkara, mintegy nyolcvan fő, a nap folyamán megérkezett az örményországi Erebuni repülőtérre.

Az orosz elnöki szóvivő rámutatott, hogy Hegyi-Karabah ügyében háromoldalú megállapodás született, abban Oroszország mellett az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) másik társelnöke – az Egyesült Államok és Franciaország – nem vett részt. Hangsúlyozta, hogy az egyezség nem számol török békefenntartók jelenlétével.

Közölte, hogy Azerbajdzsán, de nem Hegyi-Karabah területén a tűzszünet megfigyelésére létrehozandó központ egy külön megállapodás tárgya lesz. Az orosz külügyminisztérium hírügynökségeket úgy tájékoztatott, hogy Ankara szerepe a rendezésben az orosz-török megfigyelő központ munkájában való részvételre korlátozódik, és nem lesz közvetlen köze a békefenntartó művelethez.

Peszkov kifejezte reményét, hogy Örményország – ahol a megállapodás ellenzői erőszakba hajló tiltakozásba kezdtek – megfelelő módon fogadja a megállapodást, és nem kívánta kommentálni a jereváni fejleményeket.

“Ez a két ország, Azerbajdzsán és Örményország népének győzelme, mert a háborút megállították” – kommentálta Peszkov azt, hogy Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter gratulált Azerbajdzsánnak “a harctéren és a tárgyalóasztalnál elért győzelméhez”.

Kedden Vlagyimir Putyin és Recep Tayyip Erdogan, valamint Szergej Lavrov is megvitatta telefonon a hegyi-karabahi helyzetet. A megállapodást Erdogan “helyes lépésnek” minősítette.

A vérontás megállítása mellett a Kreml szóvivője méltatta még a megállapodás humanitárius vonatkozásainak fontosságát is. Ezek értelmében az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) ellenőrzése alatt Hegyi-Karabahba és a környező területekre visszatérhetnek a menekültek, valamint hogy a szemben álló felek ki fogják cserélni a hadifoglyokat és az elesetteket.

Putyin  a Sanghaji Együttműködési Szervezet keddi virtuális csúcstalálkozóján “igazi nagy tragédiának” nevezte a hegyi-karabahi konfliktust, ugyanakkor nagy megelégedésének adott hangot az elért kompromisszum miatt, amellyel sikerült véget vetni a vérontásnak.

“Remélem, hogy az általunk az elmúlt időben megtett lépések elvezetnek a tartós béke megteremtéséhez Azerbajdzsán és Örményország népe érdekében” – mondta.

Putyin az orosz védelmi minisztérium és a hadiipar vezetőivel megtartott tanácskozásán megnevezte az Azerbajdzsán által az örmény légtérben, a hegyi-karabahi válságövezettől távol hétfőn lelőtt orosz Mi-24-es helikopter személyzetét, és a családok kárpótlására utasította Szergej Sojgu védelmi minisztert. Az elnök szerint az incidensben Jurij Iscsuk őrnagy, a gép parancsnoka és Roman Fegyin főhadnagy életét vesztette, a helikopter navigátora pedig közepes súlyosságú sérüléseket szenvedett.

A véletlennek mondott történtekért az azeri külügyminisztérium bocsánatot kért és fájdalomdíjat ajánlott fel. Aliyev elnök Putyinnak megígérte a felelősök megbüntetését, a bakui főügyészség pedig szolgálat közben elkövetett, halált okozó hanyagság címén büntetőeljárást indított.

Bakuban Aliyev Örményország “kapitulációjának” nevezte a három vezető közös nyilatkozatát, amely egy sokéves “megszállás” végét jelenti. Pasinján tagadta, hogy az örmény fegyveres erők vereséget szenvedtek, de elismerte, hogy “katasztrófa” történt, amiért vállalta a felelősséget.

Az Azerbajdzsántól egyoldalúan elszakadt, majd magát függetlennek nyilvánító, örmény többségű Hegyi-Karabah hovatartozása miatti háborús konfliktus 1988-ban, még a Szovjetunió fennállásakor robbant ki, és azóta újra és újra fegyveres összetűzésekhez vezetett az örmények és az azeriek között. A térségben idén szeptember 27-én újult erővel lángoltak fel a harcok. Azerbajdzsán elhatározta, hogy fegyverrel foglalja vissza az enklávét. A harcok elől civilek tízezrei menekültek el, az összecsapásokban mindkét fél súlyos veszteségeket szenvedett el.

The post A Kreml szerint a Hegyi-Karabah státusáról nem született megállapodás appeared first on .

Az ukrán rendőrség lezárta a Joe Biden volt amerikai alelnök, demokrata párti államfőjelölt ellen Viktor Sokin volt ukrán főügyész kezdeményezésére indított büntetőeljárását – hozta nyilvánosságra kedden az Ukrinform.

A hírügynökség az ukrán főügyészségtől származó meg nem nevezett forrásra hivatkozva közölte az értesülést, egyben nyilvánosságra hozta az eljárás lezárásáról szóló hivatalos határozatot.

Biden ellen hivatalos tisztségviselő munkájába való beavatkozás címén indított eljárást az ukrán Állami Nyomozó Iroda (DBR), miután Szerhij Vovk, egy kijevi, Pecserszk kerületi bíró, áprilisban hozott határozatában erre kötelezte. A DBR az ügyet ezt követően nyomozásra átirányította a Pecserszk kerületi rendőrségnek, amely szeptember 23-án az eljárást lezárta Bidennel szemben.

Sokin 2015 februárjától 2016 áprilisáig volt Ukrajna főügyésze. Petro Porosenko akkori ukrán elnök váltatta le arra hivatkozva, hogy túl kevés eredményt tudott felmutatni a korrupció elleni küzdelem terén. Sokin meggyőződése viszont az, hogy éppen a Burisma vállalat ellen indított vizsgálatai miatt távolították el hivatalából. A Burisma az a magántulajdonú ukrán gázvállalat, amelynek igazgatótanácsi tagja volt akkor még Joe Biden fia, Hunter.

Sokin azzal vádolta Bident, hogy az ő nyomására váltották le a főügyészi posztról. A vádját azokra a hangfelvételekre alapozta, amelyeket Andrij Derkacs Moszkva-barát ukrán parlamenti képviselő hozott nyilvánosságra, és amelyeken állítólag Porosenko és Biden beszélgetései hallhatók. Derkacs azt állította, hogy a felvételeket maga Porosenko készítette.

Biden kampányirodája szerint a hangfelvételeket megvágták, Porosenko úgyszintén hamisítványoknak nevezte azokat, hozzátéve, hogy a készítőik célja az ukrán-amerikai kapcsolatok aláaknázása volt. A felvételeket ugyanakkor az ukrán főügyészség csatolta a Porosenko ellen hazaárulás és hatalommal való visszaélés gyanújával indított vizsgálat anyagaihoz.

The post Az ukrán rendőrség gyorsan lezárta a Joe Biden elleni büntetőeljárást appeared first on .

Hét férfinak és egy nőnek kell a vizsgálóbírók döntése alapján a párizsi esküdtszék elé állnia a 86 halálos áldozattal járó, 2016-os nizzai gázolásos merénylet miatt – jelentették be igazságügyi források.

A négy terrorelhárítási vizsgálóbíró a három fővádlottat (Mohamed Ghraieb, Chokri Chafroud és Ramzi Arefa) azzal gyanúsítja, hogy tudtak a készülő merényletről.

A három tunéziait az ügyészség terrorista összeesküvéssel akarta meggyanúsítani, de a vizsgálóbírók arra hivatkozva ejtették ezt a vádpontot, hogy a gyanúsítottaknak nem volt pontos tudomásuk a merényletterv részleteiről, s azt sem tudták, hogy azt mikor akarta az elkövető végrehajtani. További öt embert, egy tunéziait és négy albánt azzal vádolnak, hogy tőlük vette a támadáshoz használt fegyvereket az egyik fővádlott.

A gyanúsítottak közül négyen vannak előzetes letartóztatásban, ketten rendőri felügyelet alatt állnak, ketten pedig még szökésben vannak és elfogatóparancs van érvényben ellenük. A pert a források szerint legkorábban 2022-ben rendezhetik meg, a felperesek között 856 ember és szervezet szerepel.

A nizzai merényletet 2016. július 14-én este hajtották végre, miközben a tengerparti sétányon körülbelül harmincezren nézték a nemzeti ünnepet lezáró tűzijátékot. A tunéziai származású, 31 éves Mohamed Lahouaiej-Bouhlel teherautóval belehajtott a tömegbe, és megpróbált minél több embert halálra gázolni.

A 86 emberéletet követelő merényletet – amelyben 206-an sérültek meg – az Iszlám Állam dzsihadista szervezet vállalta magára. Az elkövetővel a helyszínen végeztek.

The post Nizzai terrortámadás: nyolc embernek kell bíróság elé állnia appeared first on .

Jogerős ítélet született a Székesfehérvári Törvényszéken tartott előkészítő ülésen a nagylóki emberölés ötöd-, hatod-, heted- és nyolcadrendű vádlottai esetében, akiket segítségnyújtás elmulasztásával vádoltak.

A törvényszék közleménye szerint a vádlottak beismerték tettüket, tárgyaláshoz való jogukról lemondtak. Őket bűnösnek mondták ki segítségnyújtás halált okozó elmulasztásának bűntettében. Az ötöd- és hatodrendű vádlottakat egy év szabadságvesztésre ítélték három év próbaidőre felfüggesztve, míg az egyaránt fiatalkorú heted- és nyolcadrendű vádlottakat nyolc hónap szabadságvesztésre ítélték két évi próbaidőre felfüggesztve. A fiatalkorú vádlottak a próbaidő ideje alatt pártfogó felügyelet alatt állnak.

A vádirat szerint a vádlottak tavaly novemberben, az esti órákban a Fejér megyei Nagylók italkimérőjéhez mentek, ahol észrevették a teraszon székhez kötözött, alvó sértettet. Fényképfelvételeket készítettek, majd a sértettet magára hagyva – segítségnyújtás nélkül – távoztak a helyszínről. A sértett az éjszaka folyamán megpróbált a kötözésből kiszabadulni, ekkor a székkel együtt felborult, végül a hajnali órákban kihűlés miatt meghalt.

Az emberöléssel vádolt első-, másod-, harmad- és negyedrendű vádlottak esetében a bíróság jövő héttől tart tárgyalásokat, ahol a most jogerősen elítéltek tanúként vesznek részt.

A Fejér Megyei Főügyészség tájékoztatása szerint az emberüléssel gyanúsított négy vádlott az este folyamán a sértettet leitatta, majd úgy döntöttek, hogy a teraszon elalvó férfit a székhez kötözik. Ennek érdekében az egyikük a pultostól szigetelő szalagot vásárolt, a sértettre egy másik széket borított, majd két társa segítségével a két széket az abban elhelyezkedő sértettel együtt a szigetelő szalaggal áttekerte, végtagjait a székek lábaihoz, illetve karfáihoz rögzítette, miközben negyedik társuk a történtekről felvételt készített.

The post Nem segítettek a heccből kikötözött embernek: felfüggesztettel megúszták appeared first on .

A rendőrök 273 emberrel szemben intézkedtek a kijárási tilalom megsértése miatt szerda este és csütörtök hajnalban – emelte ki a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs ügyeleti központjának vezetőhelyettese a csütörtöki online sajtótájékoztatón.

Kiss Róbert alezredes közölte: a veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedések második üteméről szóló kormányrendeletben meghatározott felhatalmazás alapján a rendőrség megkezdte a kijárási tilalom, a közterületi magatartási szabályok, a rendezvények megtartására illetve a vendéglátó üzletekre vonatkozó szabályok ellenőrzését.

Az operatív törzs ügyeleti központjának vezetőhelyettese köszönetet mondott a lakosság többségének jogkövető hozzáállásáért, amely segíti a koronavírus-járvány elleni sikeres védekezést. Mint mondta, az elmúlt este és éjszaka kevesen voltak az utcákon, és az ellenőrzöttek zöme rendelkezett a kijáráshoz szükséges munkáltatói igazolással.

A rendőrök a kijárási tilalom megsértése miatt 273 esetben intézkedtek: 80 embert figyelmeztettek, 123 helyszíni bírságot szabtak ki, 70 emberrel szemben pedig szabálysértési feljelentést tettek – ismertette.

The post Operatív törzs: 273 emberrel szemben intézkedtek a rendőrök a kijárási tilalom megsértése miatt appeared first on .

Klaus Iohannis román államfő kifejezte meggyőződését, hogy erősödni fog a katonai és gazdasági együttműködés Románia és az Egyesült Államok között Joe Biden elnöki mandátuma idején.

Néhány soros szombati, angol nyelvű Twitter-üzenete után a román elnök hétfőn levélben is gratulált Biden elnökválasztási sikeréhez. Úgy értékelte: Biden alelnöki megbízatása idején sokat tett a két ország együttműködéséért, s felidézte, 2014-es bukaresti látogatását, valamint azt is, hogy jövőre lesz tízéves a Biden alelnöki mandátuma idején aláírt 21. századi román-amerikai stratégiai partnerségi együttműködési nyilatkozat.

Iohannis arról biztosította Bident, hogy Románia továbbra is megbízható stratégiai partnere lesz az Egyesült Államoknak közös biztonsági, védelmi és gazdasági célkitűzéseik teljesítésében. Leszögezte: a két ország együttműködése a demokrácia, emberi jogok, és jogállamiság terén vallott értékközösségén alapul, az Egyesült Államokkal kötött stratégiai partnerség pedig “döntő módon” hozzájárult Románia demokratikus átalakulásához.

Leszögezte: Románia szilárdan az Egyesült Államok oldalán áll a megoldásra váró kihívások megoldásában az egészségügyi, gazdasági helyzettől a klímaváltozásig, a biztonságtól az emberi jogokig, hiszen közös céljuk egy jobb jövő megalapozása népeik számára.

Iohannis azt is megígérte, hogy NATO-tagállamként Románia továbbra is hozzájárul a közös védelmi kiadásokhoz és “a demokráciák világközösségének” biztonságához, jólétéhez és ellenálló képességéhez.

The post A román államfő a katonai és gazdasági együttműködés erősítésében bízik az új amerikai elnökkel appeared first on .