“E kirívó esetet nem tekintve, a diplomácia hosszú játék, és készek vagyunk tovább lépni a kapcsolatokban, de csak mindkét ország nemzeti érdekeinek tiszteletben tartásával. Azok, akik a viták fennmaradását akarják, a barikád túloldalán vannak, és mi határozottan ellenállunk minden olyan kísérletnek, amely megkérdőjelezi az ukrán szuverenitást” – hangsúlyozta a miniszter.
Emlékeztetett arra, hogy az elmúlt évben sikerült helyreállítani a két ország közötti konstruktív együttműködést. Kiemelte, hogy Magyarország támogatta Ukrajna csatlakozását a NATO “kiszélesített lehetőségek” elnevezésű programjához.
“Majd jöttek a helyhatósági választások, és sajnos, a magyar kollégák úgy döntöttek, hogy kampányolnak egy kicsit. Az ukrán jogszabályoknak megfelelően azonban az ilyen kampányok tiltottak. Többször figyelmeztettük erre magyar kollégáinkat, de sajnos nem hallgattak meg bennünket” – mondta Kuleba.
Azzal összefüggésben, hogy Kijev megtiltotta a beutazást két magas rangú magyar tisztségviselőnek Ukrajnába, közölte, hogy bármely más országgal szemben ugyanilyen kemény válaszreakciójuk lett volna hasonló esetben.
“Minden országnak tisztelnie kell önmagát, és ha egy állam kimutatja nem tiszteli a törvényeit, azért felelnie kell. És mi keményen válaszoltunk. Meg vagyok viszont győződve arról, hogy a kapcsolatokban a legjobb eredmény nem a győzelem, hanem a hatékony döntetlen, mint amilyet a Dinamo Kijev ért el tegnap a Ferencvárossal szemben – fogalmazott az ukrán miniszter a labdarúgó Bajnokok Ligája szerdai budapesti csoportmérkőzésére utalva.
Kuleba október 26-án az Interfax-Ukrajina hírügynökségnek nyilatkozva jelentette be, hogy hogy országa megtiltotta a beutazást két magas rangú magyar tisztségviselőnek a helyhatósági választási folyamat alatt Kárpátalján folytatott agitáció miatt. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a döntést “szánalmasnak és nonszensznek” nevezte. A választások napján, október 25-én Szijjártó közösségi oldalán felhívást tett közé, amelyben a kárpátaljai magyarokat a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) jelöltjei és Babják Zoltán beregszászi polgármester melletti szavazásra buzdította – emlékeztetett a Jevropejszka Pravda hírportál.
The post Kuleba: Ukrajna továbbra is kész a konstruktív párbeszédre Magyarországgal appeared first on .
A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézete azt közölte: az online visszaélések és a digitális készségek témakörére épülő konferencia célja, hogy segítsék az emberek tájékoztatását az internet biztonságos használatáról, bemutatva a potenciális kiberfenyegetéseket. A rendezvényen szó lesz egyebek között az egészségügyet támadó zsarolóvírusokról, továbbá az etikus hacker és a társadalom viszonyáról.
Közleményükben azt írták: a robbanásszerű technológiai fejlődés időszakában kiemelt fontosságú a kiberbiztonság megteremtése és fenntartása. A koronavírus-járvány következtében az állami és a magánszektor digitalizációja is felgyorsult – jelezték, hozzátéve, az otthoni munkavégzés és a digitális távoktatásra történő áttérés is több kihívást és megoldandó problémát tárt fel.
A nemzeti kiberbiztonsági konferencia online elérhető kerekasztal-beszélgetései – amelyek kapcsolódnak az európai kiberbiztonsági hónaphoz – november 29-30-án lesznek.
The post Online rendezik az idei nemzeti kiberbiztonsági konferenciát appeared first on .
Völner Pál hangsúlyozta, hogy a bírósági ítéletek minősége mellett az eljárások időtartama is fontos szempont. Ezért az elmúlt években, még Trócsányi László minisztersége alatt módosították a polgári perrendtartásról és a büntetőeljárásról szóló törvényt is. Így felgyorsult az ügymenet – hangoztatta az államtitkár.
A jelenlegi polgári perrendtartás 2018. január 1-jén lépett hatályba, felváltva a hatvan évvel korábbi, többször módosított jogszabályt. Az új törvény feloldotta a jogértelmezési nehézségeket és meggátolta a perek elhúzásának lehetőségét – jelentette ki Völner.
Ugyanakkor már több mint két év eltelt a jogszabály alkalmazása óta, és a hivatásrendek apróbb megjegyzéseket tettek a polgári perrendtartásról. Ezeket a problémákat a mostani parlamenthez benyújtott módosítással kívánják kezelni – közölte az államtitkár.
Egyszerűsítenék a perindítást, csökkentenék a keresetlevél tartalmi elemeinek számát, enyhítenék az alaki előírásokat. Kötelezővé tennék a hiánypótlási felhívás kiadását, azt akarják, hogy e nélkül ne lehessen elutasítani keresetlevelet. Kevesebb mellékletet kellene beadni. Csökkentenék az állampolgárokra nehezedő adminisztrációs terheket, például nem lehetne bekérni olyan adatot, amely szerepel a közhiteles nyilvántartásokban. Az ügyvéd nélkül eljáró ügyfeleknek nem lenne kötelező kitölteniük a formanyomtatványt, hiánypótlás helyett szóbeli meghallgatást is lehetővé tennének. Mindezeken túl, a kiskorúak védelmében is hoznának rendelkezéseket – sorolta Völner.
The post Tovább finomítanák a polgári perek szabályait appeared first on .
A törvényszék közleményében a történteket felelevenítve azt írta: a vádlott és élettársa együtt nevelte két közös lányát és az nő korábbi házasságából született, 12 évesnél fiatalabb két kislányt. A vádlott 2016 márciusa és 2019 májusa között többször szexuálisan zaklatta kisebbik nevelt lányát, majd 2018 nyara és 2019 májusa között az idősebbet is. A kislányokat többször megfenyegette, hogy ha beszélnek a történtekről, megveri őket, emiatt sokáig nem mertek szólni az édesanyjuknak. Amikor végül mégis elmondták neki, az anya feldúlva mesélte el egy ismerősének, aki tavaly augusztusban feljelentést tett a férfi ellen.
A döntés ellen az ügyész súlyosításért, súlyosabb jogi minősítés és foglalkozástól eltiltás kiszabásáért, a vádlott és védője enyhítésért fellebbezett. A vádlottat letartóztatását a bíróság fenntartotta, és – a szabadságvesztés kiszabása mellett – kötelezte több mint egymillió forint bűnügyi költség megfizetésére.
The post Tizenöt év fegyházra ítéltek egy nevelt lányait zaklató férfit appeared first on .
A szervezet tájékoztatása szerint a biztosítók idén is legkésőbb november 2-áig teszik közzé az év végi évfordulós szerződésekre vonatkozó kgfb díjaikat. Az ügyfeleknek erről az értesítést ötven nappal a biztosítási évfordulót megelőzően kell megkapniuk a biztosítójuktól. A biztosítót váltóknak az aktuális szerződésüket a biztosítási évforduló előtt 30 nappal, legkésőbb december 1-jéig kell felmondaniuk, majd legkésőbb december 31-éig meg kell kötniük új szerződésüket az új biztosítóval.
Aki elégedett a társaságától kapott ajánlattal, annak nincs tennivalója – hívta fel a figyelmet a Mabisz.
A közleményben felidézték, hogy Magyarországon 2010. január 1-je óta a kgfb-szerződéseknél már nem a naptári év kezdete, hanem a gépjármű megvásárlásának napja számít évfordulónak. Így a novemberi kampányidőszakban már arányaiban egyre kevesebb, de még így is 1,1 millió gépjármű tulajdonosa, illetve üzemben tartója érintett, akik január 1-i évfordulós szerződéssel rendelkeznek. Ez a csaknem 5,5 millió kgfb-szerződésnek a húsz százalékát teszi ki, ezen belül is a magánszemélyek tulajdonában lévő személygépkocsik 17,9 százalékát.
A magyar gépjárműpark átlagéletkora meghaladja a tizennégy évet, így nem meglepő, hogy még mindig viszonylag sok tulajdonos érintett az év végi kampányidőszakban – mutatott rá a közleményben a biztosítók szövetsége.
A mabisz.hu oldalon napokon belül frissülő Díjnavigátoron minden érdekelt összehasonlíthatja valamennyi piaci szereplő aktuális ajánlatát. A szövetség 2010 óta működteti ezt a szolgáltatást, amely minden piaci szereplő valamennyi kedvezményét tartalmazza – emelte ki a Mabisz. Nemzetközi összehasonlításban a magyar kgfb díjak az elmúlt évek növekedése ellenére is még mindig a legolcsóbbak közé tartoznak Európában – jelezte a biztosítók szövetsége.
The post Mabisz: minden tizedik gépjármű-tulajdonos vált biztosítót a kampányidőszakban appeared first on .
A Pécsi Fellebbviteli Főügyészség közleményében a történteket felelevenítve azt írta: a bűncselekmény elkövetésekor tizenhét éves ökölvívó társaival Pécs belvárosában szórakozott, italozott, majd egy ismert szórakozóhely előtt minden előzmény nélkül bottal megütött egy járókelőt. Amikor egy másik ember ezt szóvá tette, a férfi négy társával rátámadt: többször megütötték, majd miután a földre került, többször megrúgták, később a földön fekvő férfi segítségére siető másik járókelőre is rátámadtak.
A verekedés során a vádlott egy késsel négyszer hátba szúrta a földön fekvő sértettet, a segítségére siető férfit pedig hasba szúrta. A két férfi súlyos, életveszélyes sérüléseket szenvedett, az egyiknél maradandó fogyatékosság alakult ki. Mindkettőjük életét a gyors, szakszerű orvosi beavatkozás mentette meg.
Az elsőfokú bíróság a késelőt több ember sérelmére elkövetett emberölés kísérlete miatt bűnösnek találta és hét év tíz hónap – fiatalkorúak börtönében végrehajtandó – szabadságvesztésre ítélte. Társaival szemben csoportosan elkövetett garázdaság és testi sértés miatt felfüggesztett szabadságvesztést szabott ki.
Az ügyész a két embert súlyosan megsebesítő vádlott büntetésének súlyosítása iránt jelentett be fellebbezést, melyet a Pécsi Fellebbviteli Főügyészség fenntartott, így a Pécsi Ítélőtábla keddi másodfokú tárgyalásán a vádlott büntetését kilenc év szabadságvesztésre súlyosbította.
The post Olcsón megúszta: kilenc évre ítélték a pécsi szórakozóhelynél késelő férfit appeared first on .
“Szabályozni kellene azokat a kezdeményezéseket, amelyek a szólásszabadság tanítása céljából az oktatási intézményekben bemutatják a Mohamed-karikatúrákat” – olvasható a CFCM kedden közzétett közleményében.
Október 16-án egy csecsen iszlamista Párizs közelében azért ölt meg és fejezett le egy tanárt, mert az a szólásszabadságról tartott óráján Mohamed-karikatúrákat mutatott a diákjainak. A meggyilkolt Samuel Paty búcsúztatóján Emmanuel Macron államfő azt mondta, Franciaországban ezután is lehet a karikatúrákat publikálni, és az ország megvédi szekuláris értékrendjét a radikális iszlámmal szemben.
A CFCM elnöke a France Info hírrádióban kedden úgy vélte, hogy “nem jó megoldás” a Mohamed-karikatúrákat pedagógiai eszközként használni a szólásszabadság elmagyarázáshoz gyerekeknek. Szerinte “ehhez vannak más eszközök is”. Néhány órával később Moussaoui az RMC rádióban leszögezte, hogy nem a karikatúrák betiltását szeretné, hanem olyan szabályozást, amely figyelembe veszi, milyen körülmények között lehet a közzététel vagy a megmutatás jogát gyakorolni.
A meggyilkolt tanár búcsúztatásának napján több vidéki városban, így a déli Toulouse-ban vagy Montpellier-ben állami épületek falaira vetítették ki a Charlie Hebdo szatirikus hetilapból ismert Mohamed-karikatúrákat. A CFCM elnöke elmondta: megérti, hogy ezeket a vetítéseket egyes muzulmánok provokációként élték meg.
“Az érzelmek megsértése határozott szándékának nem lehet helye” – vélte a vallási szervezet vezetője.
Előző nap Moussaoui kijelentette, hogy Franciaországban nem üldözik a muzulmánokat, és ezért arra szólította fel a híveket, hogy védjék meg hazájuk érdekeit a francia termékek bojkottjának kampányaival szemben, amelyek muzulmán országban indultak.
A muzulmán világban indult tüntetések élére elsőként Recep Tayyip Erdogan állt, aki korábban azt mondta, Macronnak ki kéne vizsgáltatnia az elmeállapotát, majd a francia termékek bojkottjára szólított fel, de tüntetéseket jelentettek Irakból, Pakisztánból és a Gázai övezetből, míg Bangladesben az ország egyik legnagyobb iszlamista pártjának számító Iszlami Andolan Banglades (IAB) szervezett tüntetést a karikatúrák ellen kedden, a dakkai rendőrség közlése szerint csaknem 40 ezren vonultak az utcára, a tüntetők Macront sátánizmussal vádolták.
Franck Riester francia külkereskedelmi államtitkár ugyanakkor jelezte, hogy a bojkott egyelőre korlátozott. “Egyelőre a bojkott nagyon behatárolható, és csak néhány élelmiszeripari terméket érint, de nagyon korlátozottan, szerencsére” – fogalmazott az államtitkár a Le Figaro című napilap honlapjának. Hozzátette: “Természetesen követjük, mi történik. Létrehoztam a külügyminisztériumban egy irodát, amely országról országra követi az eseményeket a diplomáciai hálózatunkkal, a vállalatokkal és a különböző vállalati szövetségekkel együtt”.
“Törökországnak nagyobb szüksége van Európára és Franciaországra, mint fordítva” – szögezte le az államtitkár.
“Ugyanakkor a jövőben is szeretnénk számos gazdasági kapcsolatot fenntartani Törökországgal, amennyiben Törökország álláspontot változtat Franciaországgal és Európával szemben” – mondta Riester, aki szerint “botrányos” a török elnök részéről az a kijelentés, miszerint “a muszlimok ahhoz hasonló lincskampánynak vannak kitéve, mint voltak az európai zsidók a második világháború előtt”.
The post A legfőbb francia iszlám szervezet szabályozná a Mohamed-karikatúrák használatát appeared first on .
Vajda Eszter, a Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóreferense elmondta, a maradványok koponyacsontból, pár fogból és bordából állnak. Az elsődleges szakértői vélemény szerint lány volt az elhunyt, de a genetikai vizsgálat eredményeivel megerősített újabb szakértői vélemény szerint fiúról, illetve férfiről van szó, aki az elmúlt két évtizedben veszthette életét. Ellenőrizték az eltűnt fiúk, férfiak listáját, de ez alapján nem tudták megállapítani a személyazonosságot, ezért kérik a lakosság segítségét – tette hozzá.
A police.hu-n megjelent felhívásban a koponyacsont alapján rekonstruált emberi arc szilikonmintázatát is bemutatják. Az ügyben a Siófoki Rendőrkapitányság folytat eljárást tavaly december óta az ismeretlen férfi személyazonosságának megállapítása érdekében.
Arra kérik a lakosságot, hogy aki segíteni tud az elhunyt azonosításában, jelentkezzen náluk, hívja a Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság Tevékenység-irányítási Központját a 06-82-502-700-as telefonszámon, a Telefontanú 06-80-555-111-es ingyenes zöldszámát, vagy a 112-es központi segélyhívó számot.
A sonline.hu értesülései szerint az emberi csontokra – amelyek alatt egy nejlonzacskó maradványai is látszottak – egy gombászó házaspár talált rá tavaly decemberben a turistaútvonaltól nem messze, egy bokros-fás területen.
The post Emberi csontmaradványokat találtak Szántódpusztánál appeared first on .
A hétfői orosz támadás volt az egyik legnagyobb Idlíb tartományban azóta, hogy márciusban a Bassár el-Aszad szíriai elnök rendszerét támogató Oroszország és az ellenzék oldalán álló Törökország tűzszünetet hirdetett, véget vetve a szíriai kormányerők offenzívájának, amelyet egy éve az északnyugati térség visszafoglalásáért indított. Az orosz légicsapások előtt mindössze néhány nappal a török csapatok megkezdték a kivonulást egy kulcsfontosságú megfigyelőpontról az Idlíbbel szomszédos Hama tartományban.
Erdogan a szerdai beszédében a média szerint egy újabb szíriai hadműveletre is jelzést adott, vélhetően az ország északkeleti részén.
A politikus szerint “minden ígéret ellenére” egyre csak nő a terroristák jelenléte és Törökország ellen irányuló fenyegetése azokon a szíriai területeken, amelyek nem török ellenőrzés alatt állnak a határ túloldalán. Erdogan leszögezte: ha nem vonul vissza az összes terrorista Szíriában az Ankara által meghatározott vonal mögé, “Törökország jogos indokkal rendelkezik ahhoz, hogy beavatkozzon, mihelyt szükségét érzi”.
A török államfő valószínűleg az északkelet-szíriai helyzetre gondolt, miután tavaly októberben a Béke Forrása fedőnevű török hadművelet végén egy török-orosz tűzszüneti megállapodás értelmében az Ankara által terrorszervezetnek tartott Népvédelmi Egységek (YPG) nevű kurd milíciának ki kellett vonulnia a török határ melletti harminc kilométeres sávból. A török-szíriai határ őrizetét a török hadműveleti területen kívül a szíriai kormányerők egységei vették át, a török vezetés azonban az eltelt egy évben is többször kifogásolta, hogy szerinte az YPG csak részben hajtotta végre a csapatkivonásokat.
Erdogan hangoztatta: Törökország ereje elég ahhoz, hogy minden terrorszervezettől “megtisztítsa” Szíriát. Rámutatott: egyetlen céljuk, hogy saját biztonságukat garantálják, valamint, hogy békét és jólétet teremtsenek Szíria népe számára. “Senkinek a földjére és kőolajára nem vetettünk szemet” – húzta alá.
A török elnök kifejtette: “ideje, hogy ez az ősi földrajzi térség, amely egy évszázada az imperialisták játszóterévé vált, kiszabaduljon a présből, amelybe beletuszkolták”. Erdogan reményét fejezte ki, hogy Törökország lesz ennek a szabadulásnak a legnagyobb elősegítője. “Ezért viselkedünk úgy, ahogy, a Szíriát feldaraboló erőfeszítésekkel szemben” – zárta gondolatmenetét.
Erdogan felszólalásában kitért a Putyinnal folytatott telefonbeszélgetésére is, amely során – elmondása szerint – az Azerbajdzsán és Örményország közötti feszülő, hegyi-karabahi vita lezárását sürgette. A török államfő azt javasolta Putyinnak, hogy együtt oldják meg a kérdést, Ankara az azeri féllel, Moszkva pedig az örménnyel egyeztessen.
A vitatott hovatartozású Hegyi-Karabahban a harcok szeptember 27-én újultak ki. Jereván és Baku orosz, illetve nemzetközi közvetítéssel már háromszor is tűzszünetről állapodott meg, de a fegyverek így sem hallgattak el. A többségében örmények lakta Hegyi-Karabah hovatartozása régóta vita tárgya.
The post Erdogan már Putyinnal együtt rendezné a szíriai helyzetet appeared first on .
Bóna Gyula megyei főügyész elmondta: a két holland férfi 2017 júliusában érkezett Nógrád megyébe, azért, hogy kábítószereket árusítson egy fesztiválon. A rendőrök ellenőrizték őket, átvizsgálták a pavilont, ahol tartózkodtak, és nagy mennyiségű – előre csomagolt, árjegyzékkel ellátott amfetamint, LSD-t és kannabiszt – találtak. Az autójukban lévő bőröndben és táskában ugyancsak kábítószerek voltak.
A főügyész közölte: a törvényszék mindkét férfit jelentős mennyiségre elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntettében mondta ki bűnösnek. A letartóztatásban lévő vádlottak felmentésért fellebbeztek.
(A büntetés mértékét érdemes összevetni a Szigeten nagykereskedelmi mennyiségű kábítószerrel elfogott másik holland páros büntetésével. A -szerk- megj.)
The post Rosszabbul jár az, aki nógrádi fesztiválon terjeszt drogot, mint aki a Szigeten appeared first on .
A program jutalmazásával az unió elismerte azt a példaértékű, nagymértékben összefogáson alapuló munkát, amelyet a magyar lakosság és szakemberek az erdőtüzek visszaszorítása érdekében tettek – írta Nébih , és emlékeztetett, hogy a program indulása óta egyharmadával csökkent az erdőtüzek száma az országban.
Az Európai Unió a LIFE-díjakkal a LIFE környezetvédelmi és éghajlat-politikai uniós program által támogatott leginnovatívabb és legeredményesebb projekteket jutalmazza. Az elismerést három kategóriában – éghajlat, természet- és környezetvédelem – ítélik oda minden évben. Idén a FIRELIFE mellett egy szlovén természetvédelmi, valamint egy portugál környezetvédelmi projekt érdemelte ki az elismerést.
Bár az erdőtüzet általában a közbeszédben és a statisztikai elemzések során is a természeti katasztrófák közé sorolják, a valóságban Európa-, így Magyarország-szerte is sokkal inkább az ember okozta katasztrófák csoportjába tartozik. A tűzesetek 99 százalékának keletkezése az emberhez köthető – hangsúlyozza Nébih.
A Nébih FIRELIFE programjának hatékonyságát jól mutatja, hogy a program létrejötte óta Magyarországon a tűzveszélyes napokra eső tűzesetszám 30 százalékkal csökkent, a károsodott területek kiterjedése pedig kilencven százalékkal mérséklődött.
A Nébih hangsúlyozza, hogy a díj nemcsak közvetlenül az erdész, természetvédő, tűzoltó, pedagógiai és kommunikációs szakembereket felvonultató projektcsapatot illeti meg, hanem ugyanannyira szól mindazoknak az erdőgazdálkodóknak, földműveseknek, kertészkedőknek, erdőjáróknak, dohányzó gépjárművezetőknek, továbbá Magyarország minden lakosának és külföldi vendégeinek is, akik a projekt sikeréhez hozzájárultak akár csak azzal is, hogy a tüzet “óvatosan használva” elkerülték az erdőtűz kialakulását.
The post Uniós díjat nyert a Nébih erdőtűz-megelőzési projektje appeared first on .
A panaszt Erdogan egyik ügyvédje, Hüseyin Aydin nyújtotta be. Szerinte Wilders bejegyzései a török államfő becsületét, méltóságát sértik, és nem maradnak a véleménynyilvánítás szabadságának keretein belül. Wilders múlt szombaton a mikroblogján terroristának nevezte Erdogant.
Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter vasárnap ugyancsak a Twitteren azt írta, hogy Wilders “hasznot próbál húzni az iszlám- és az idegenellenességből”. Egyúttal figyelmeztetett: “eljött az ideje, hogy Európa megálljt parancsoljon fasiszta mentalitású pimasz politikusainak”. Wilders erre úgy reagálta, hogy “a törökök mérgesek, mert terroristának neveztem Erdogant… Az igazság néha kellemetlen, de attól még nem kevésbé igaz” – fűzte hozzá a bejegyzésben.
A török elnök vasárnap azt üzente Wildersnek, hogy “tudnia kellene, hol a helye”.
Erdogan a napokban Emmanuel Macron francia államfővel is összetűzésbe került. A vita kiváltói azok az erőteljes intézkedések voltak, amelyeket Macron az iszlám fundamentalizmussal szemben hozott, miután Franciaországban a közelmúltban brutálisan meggyilkoltak egy tanárt, aki Mohamed-karikatúrákat mutatott be egy órán.
A török államfő szerint Macronnak fogalma sincs a vallásszabadságról, és szombaton azt üzente francia kollégájának, hogy vizsgáltassa meg elmeállapotát. Erre válaszul Párizs hazarendelte konzultációra ankarai nagykövetét, Macron pedig elfogadhatatlanak nevezte Erdogan szavait, és azt követelte, hogy “változtasson politikai irányvonalán, mert minden vonatkozásban veszélyes”.
A török elnök hétfőn már arra szólította fel országa lakosságát, hogy egyáltalán ne vásároljanak francia termékeket.
The post Erdogan feljelentette Geert Wilderst egy Twitter-bejegyzése miatt appeared first on .
A tájékoztatás szerint az ideiglenes intézkedés iránti kérelmében Azerbajdzsán kormánya azt kérte az Emberi Jogok Európai Bíróságától, szólítsa fel Örményországot az azeri területeken lakó- és közterületeket, temetőket és egyéb polgári infrastruktúrát célzó hadműveleteinek leállítására.
Azerbajdzsán ezen kívül az követeli Örményországtól, hogy az általa megszállt azeri területeken állítson le mindenfajta katonai, politikai, pénzügyi és egyéb támogatásokat. Hagyjon fel fegyveres erőinek, katonai felszerelésének és önkénteseinek – Azerbajdzsán szerint zsoldosainak – azeri szuverén területre küldésével. Vonja vissza az Azerbajdzsán területén illegálisan állomásozó fegyveres erőit, továbbá tartózkodni az azeri köztársasággal és állampolgáraival szembeni gyűlöletpolitikától.
A bíróság azt közölte, a kérelmet hamarosan megvizsgálja.Mint emlékeztettek, Örményország szeptember végén hasonló beadványban fordult az EJEB-hez, amely kérelemnek a bíróság helyt adott. Megjegyezték, néhány nappal később hozott ideiglenes határozatában a bíróság a civil lakosság veszélyeztetésével járó harcok beszüntetésére szólította fel mindkét országot a hegyi-karabahi konfliktusban.
A határozat szövege szerint mindkét országnak tartózkodnia kell minden olyan intézkedés meghozatalától, különösen a katonai fellépésektől, amely a polgári lakosság jogainak megsértését, illetve életük vagy egészségük veszélyeztetését vonhatja maga után.
Azerbajdzsán és Örményország, a két egymással szomszédos korábbi szovjet köztársaság között a régóta fennálló területi vita miatt tört ki ismét fegyveres konfliktus szeptember 27-én. A túlnyomórészt örmények lakta Hegyi-Karabah 1996-ban kiáltotta ki függetlenségét, de ezt egyetlen ország, még Örményország sem ismerte el. Azerbajdzsán továbbra is saját területének tekinti a hegyi-karabahi enklávét, ahogy lényegében Örményország is.
The post Hegyi-Karabah: Azerbajdzsán az EJEB-hez fordult appeared first on .
A CVVM közvélemény-kutató intézet felmérése szerint a hadseregben a megkérdezettek 75 százaléka, a rendőrségben pedig 69 százaléka bízik. Mindkét testület bizalmi indexe most a legmagasabb a felmérés 1994-es kezdete óta. Míg a hadsereg iráni bizalom a legutóbbi, márciusi felmérés óta nem változott, a rendőrségbe vetett bizalom 6 százalékponttal csökkent. A másik oldalon mérsékelten emelkedett a két testület iránti bizalmatlanság: a hadseregnél 17 százalékról 20 százalékra, a rendőrségnél 24 százalékról 29 százalékra.
A bizalmi index még a választások eredményénél, a bíróságoknál, a bankoknál, a közvéleménykutatási eredményeknél és a szakszervezeteknél volt mérsékelten magasabb a bizalmatlanságnál. A szakszervezetkben például a megkérdezettek 47 százaléka bízik, míg 36 százalék nem. A médiát tekintve a rádió kapta a legjobb értékelést: az emberek 49 százaléka hisz a rádióknak, 42 százaléka pedig nem. A televíziónak 42 százalék hisz, 55 százalék nem. Az internetben a megkérdezettek 42 százaléka bízik, 49 százalék pedig nem tartja megbízható hírforrásnak.
A legrosszabb értékelést már hagyományosan a pártok és az egyházak kapták. Az egyházakat az emberek 25 százaléka tartja megbízható intézménynek, míg 65 százalék nem bízik bennük. A pártok iránt csak az emberek 20 százaléka van bizalommal, míg 75 százalék nem tartja őket megbízhatónak.
A felmérést mintegy ezerfős országos mintán készítette a CVVM.
The post A csehek leginkább a hadseregben és a rendőrségben, legkevésbé a pártokban és az egyházakban bíznak appeared first on .
A hágai székhelyű szervezet tájékoztatása szerint a három éven keresztül tartó nyomozás arra derített fényt, hogy Krakkó egyik sportklubjának futballhuligánjaiból álló bűnözői hálózat nagy mennyiségű kábítószert, elsősorban hasist, marihuánát és kokaint termelt és vásárolt, majd csempészett és értékesített egy albán bűnözői csoporttal együttműködésben.
A bűnszervezet teherautók rakományába, vagy a járműveken kialakított rejtett rekeszekben szállították a kábítószert több uniós országba, köztük Spanyolországba, Belgiumba, Németországba, Hollandiába, Lengyelországba és az Egyesült Királyságba.
A csoport tagjait a Spanyolországi Alicante városában, illetve Lengyelországban állították elő. Az összehangolt művelet során a hatóságok négy kannabisz-ültetvényre bukkantak, 3,4 tonna kendernövényt, 1,4 tonna hasist, 280 kilogramm marihuánát, különféle fegyvereket, köztük bozótvágó késeket, könnygázgránátokat, lőfegyvereket, elektronikai eszközöket, tizenegy ellopott járművet, ingatlanokat, valamint bankszámlákon tartott több mint hárommillió eurót (mintegy egymilliárd forint) foglaltak le.
The post Europol: Krakkói futballhuligánokhoz kapcsolódó kábítószer-kereskedő hálózatot számoltak fel appeared first on .
A közlemény szerint a jogszabállyal válik teljessé az adóhatóság szervezeten belüli integrációja, új időszámítás veszi kezdetét a hivatalban, amely elismerve a dolgozók teljesítményét és szaktudását, még hatékonyabbá teszi az adóhivatalt.
Kiemelték: amellett, hogy a költségvetési bevételek 94 százalékát az adóhivatal biztosítja és az adóügyek intézésekor számos szolgáltatással segít, évről évre jelentősen nő feladatainak száma. Idén január 1-től a NAV gyakorlatilag Magyarország univerzális végrehajtó szervévé vált. Még 2018-ban kerültek át a közigazgatási ügyek, idén pedig már az összes törvényszéki ügy végrehajtását is a NAV végzi, ami a korábbiakhoz képest 2020-ban mintegy 300 ezer új ügyet jelent – írták.
Idén július 1-jével újabb feladatot vett át az adóhivatal: az egyéni vállalkozók nyilvántartását. Jelenleg több mint 562 ezer egyéni vállalkozó szerepel az adóhivatali adatbázisban – tették hozzá.
A közlemény szerint a NAV feladatainak repertoárja jövőre még tovább bővül. A gépjárműadóval kapcsolatos adóhatósági ügyek intézése mellett a helyi iparűzés adóbevallást is az adóhivatalhoz kell benyújtani, ez utóbbi mintegy 800 ezer vállalkozásnak jelent adó-adminisztrációs könnyebbséget majd 2021-től. A NAV munkatársai az úgynevezett tényleges tulajdonosi adatbázis nyilvántartásával még nagyobb szerepet kapnak jövőre a pénzmosás elleni küzdelemben is.
Jövőre debütál egy újabb, informatikai adóhivatali szolgáltatás, amely, hasonlóan az eddigiekhez, ugyancsak ösztönzi a cégeket a digitális megoldások egyre szélesebb körű alkalmazására, aminek révén az ország versenyképessége is javul. Ez az új szolgáltatás az áfa-bevallási tervezetek adóhivatali kiajánlása, amivel várhatóan már 2021. második felében számolhat több mint félmillió áfa-bevalló cég – írták.
A közlemény szerint a feketegazdaság elleni küzdelemben is beváltak az online eszközök, illetve az adóhivatal kockázatelemzésen alapuló ellenőrzési gyakorlata. Az adóelkerülés miatti áfakiesés a korábbi 21 százalékról 7 százalék alá csökkent tavaly, ezzel az értékkel megelőzzük Németországot, Ausztriát és Dániát is. A Pénzügyminisztérium célja a további javulás elérése, ezért jövőre létrehozza a Fenntartható Gazdaságfehéredésért Felelős Bizottságot. Az illegális szféra szereplőinek megfékezéséhez szükség van a NAV szakembereinek tudására és tapasztalatára.
A NAV a lehető legmagasabb szinten, ugyanakkor egyre kisebb létszámmal látja el eddigi és új feladatait egyaránt. Míg 2015 végén több mint 21 ezren dolgoztak a hivatalnál, addig jelenleg mintegy 18 ezren – jegyezték meg.
Mindezek ellenére több unió-szerte példaértékű intézkedést, illetve szolgáltatást valósított meg a szervezet. Már négy éve több mint ötmillió magánszemély helyett dolgozik, a NAV ugyanis mindenkinek elkészíti az szja-bevallási tervezetét. Az adóhivatal szakemberei által kidolgozott program 2017-ben elnyerte a legjobb információs és kommunikációs technológia díjat. A NAV digitális megoldásai mára világszerte elismertek, az online gazdaságfehérítő intézkedések mellett a papírmentes ellenőrzés módszertanát is számos uniós tagállam adóhivatala tanulmányozza – hangsúlyozzák a közleményben.
A benyújtott, új NAV-törvénnyel a szervezet integrációja teljessé válik. A tervezet, ha az Országgyűlés megszavazza, egységes jogviszonyt hoz létre; az úgynevezett adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyt, amely jogállásukat tekintve nem tesz különbséget a civil és a hivatásos állomány között, és egyaránt vonatkozik a kormánytisztviselőkre, a pénzügyőrökre és az ügykezelőkre is.
The post PM: az Országgyűlés előtt az új NAV-törvény appeared first on .
A gyanú szerint egy 44 éves férfi és 48 éves társa egy kőbányai lakásban akart kábítószerlabort üzemeltetni. A nyomozók egy X. kerületi lakásban elfogták a 44 éves férfit, akinél 43 gramm speedet, valamint metamfetamin-tartalmú kábítószer készítéséhez alkalmas anyagokat találtak. A lakásban tartott szemle során több mint hétezer euró, illetve több mint egymillió forint került elő, valamint egy gépjármű indítókulcsa is. A közelben parkoló autóban a nyomozók egy fekete táskát találtak, amiben több mint hét kilogramm por állagú speed volt.
Ezzel egy időben egy másik kőbányai helyszínen a férfi társát is elfogták a nyomozók, aki korábban társától több mint tizenegy kilogramm kábítószert vett át. A férfi, hogy a lebukást elkerülje, a kábítószert az autójából kidobta, de a nyomozók egy parkoló autó alatt megtalálták. A rendőrök az elfogáskor az autót is átkutatták, és több mint egymillió forintot találtak.
A 48 éves férfi vidéki lakásán szintén kutatást tartottak, ahol egy műanyag kannában közel száz kilogramm folyékony anyagot, feltehetően kénsavat találtak, amely a lefoglalt kábítószer előállításának egyik alapanyaga. A nyomozók a férfiakat kábítószer-kereskedelem bűntettének gyanúja miatt őrizetbe vették, és kezdeményezték letartóztatásukat.
The post Speed: gyorsan lekapcsolták a kőbányai Walter White-ot appeared first on .
Az orosz külügyminisztérium tájékoztatása szerint a két politikus megengedhetetlennek nevezte a hegyi-karabahi konfliktus nemzetközivé tételét külföldi harcosok odaszállításával. Lavrov és Cavusoglu hangsúlyozta, hogy nincs alternatívája a probléma békés megoldásának, valamint azt, hogy azonnali tűzszünetet kell kihirdetni és fel kell újítani a tárgyalásokat az EBESZ minszki csoportja által kidolgozott mechanizmusok keretében.
A két miniszter a közel-keleti válságövezetekről is egyeztetett. Líbiával kapcsolatban hangot adtak érdekeltségüknek abban, hogy a vezető líbiai politikai erők és egyesülések részvételével induljon átfogó párbeszéd az ENSZ égisze alatt.
Megállapodtak, hogy diplomáciai, katonai és biztonsági szolgálati vonalon folytatják az együttműködést a szíriai helyzet rendezéséért és a politikai folyamat előmozdításáért az ENSZ Biztonsági Tanács vonatkozó határozatai és az asztanai folyamat részvevői megállapodásainak szellemében. A felek emellett eszmecserét folytattak a kétoldalú viszony aktuális kérdéseiről és a Földközi-tenger keleti medencéjében kialakult helyzetről is.
The post Hegyi-Karabah: tűzszünetet sürgetett az orosz és a török külügyminiszter appeared first on .
A külügyi tárca vezetőjének szavai szerint az egyik tisztségviselő a magyar miniszterelnökség államtitkára, akit név szerint nem említett, a másikról pedig nem árulta el semmit. Hozzátette ugyanakkor, hogy más olyan magyar állampolgárok beutazási tilalmát is kezdeményezték, akik aktívan “beavatkoztak” Ukrajna belügyeibe a választás idején.
“Partnereinket hamarosan részletesen tájékoztatjuk a választásokba való magyar beavatkozás tényéről, erről már tájékoztattuk az EBESZ megfigyelő misszióját” – emelte ki Kuleba. A miniszter szerint nem lehet a helyzetet különbözőképpen értelmezni, az konkrét beavatkozás volt Ukrajna belügyeibe.
“Nem lehet mindent csak a kollégám, Szijjártó Péter Facebook-bejegyzésére redukálni. Ez általában a magyar politikáról szól. A mi álláspontunk nagyon egyszerű, tegnap értékeltük ezeket a cselekedeteket. Az, ahogyan a magyar kormány a választások előestéjén és a választások napján viselkedett, beavatkozás volt Ukrajna belügyeibe” – szögezte le a miniszter.
A nap folyamán bekérették az ukrán külügyminisztériumba Íjgyártó István kijevi magyar nagykövetet, és tiltakozó jegyzéket adtak át neki.
A magyar külgazdasági és külügyminiszter nonszensznek nevezte az eljárást, és azt mondta, hogy “nem túl barátságos hangnemben és nem a barátkozás szándékával” kérették be az ukránok Íjgyártó Istvánt.
The post Ukrajna megtiltotta a beutazást két magas rangú magyar tisztségviselőnek appeared first on .
Putyin a Kreml honlapján megjelent közlemény szerint kölcsönösségi alapon, a jószándék jeleként felajánlotta, hogy Oroszország európai területére a továbbiakban nem telepít az Iszkander rendszer részét képező 9M729 (a NATO-kód szerint SSC-8) típusú manőverező robotrepülőgépet, amelyről Washington azt állította, hogy megsérti az INF-szerződést. Ez a megállapodás rendelkezik arról, hogy fel kell számolni az “öreg kontinensen” a szárazföldi állomásoztatású közepes és rövidebb hatótávolságú nukleáris rakétákat.
Az orosz elnök megerősítette az ismert orosz álláspontot, miszerint a 9M729 megfelel az INF-szerződés követelményeinek. Putyin kezdeményezte az amerikai és NATO-bázisokra telepített, Mk 41-es indítóállásokkal ellátott Aegis Ashore rendszerek és a Kalinyingrád megyébe telepített 9M729-esek kölcsönös ellenőrzését.
Az orosz vezető rámutatott, hogy Moszkva mindaddig elkötelezett a szárazföldi közepes és rövidebb hatótávolságú rakéták telepítése ügyében meghirdetett moratóriumához, ameddig “amerikai gyártmányú” eszközök valamelyik régióban meg nem jelennek. Putyin hasonló fogadalomra szólította fel a NATO-t. Egyúttal sürgette, hogy a világ országai találjanak megoldást arra, hogyan teremtsenek stabilitást az ázsiai és csendes-óceáni térségben az INF-szerződés hiányában.
Az Egyesült Államok tavaly augusztusban jelentette be, hogy kilép az INF-szerződésből. A Kreml mostani javaslatait azzal indokolta, hogy a feszültség csökkentését és a bizalom erősítését kívánja eléri Európában az amerikai lépés nyomán, amelyet a fegyverkezési versenyt és a konfrontációt erősítő “súlyos hibának” minősített.
Az INF-szerződés, amelyet 1987. december 8-án Washingtonban írt alá Ronald Reagan és Mihail Gorbacsov, 1988. június 1-jén lépett hatályba. A paktum a szárazföldi indítású, hagyományos és nukleáris robbanótöltetekkel felszerelt közepes és rövidebb (500-5500 kilométeres) hatótávolságú ballisztikus rakéták és manőverező robotrepülőgépek megsemmisítéséről rendelkezett. Az egyezmény, amely mérföldkő volt a hidegháború lezárásában, megtiltotta ilyen eszközök gyártását, birtoklását és tesztelését.
Az Egyesült Államok 2014 óta állította, hogy Oroszország megsértette az INF-szerződést. Washington ezt tavaly úgy konkretizálta, hogy az oroszok a szárazföldi Iszkander-M rakétarendszer és a tengeri indítású Kalibr manőverező robotrepülőgép továbbfejlesztett elemeit tartalmazó 9M729 típusú manőverező robotrepülőgép tesztelésével szegték meg a szerződést, mert a fegyver hatótávolsága meghaladja az 500 kilométert.
Moszkva ezt tagadja, és azzal vádolja Washingtont, hogy a Lengyelországba és Romániába, valamint a Távol-Keletre telepített vagy telepítendő Aegis Ashore ballisztikusrakéta-elhárító rendszerének kilövőállásai Tomahawk típusú manőverező robotrepülőgépek indítására is alkalmasak, ami ellentétes a megállapodással. Az orosz fél azt is mondja, hogy az amerikai csapásmérő drónokra és a ballisztikusrakéta-elhárítási gyakorlatok célpontjául kifejlesztett rakétákra szintén vonatkoznak a szerződésben foglalt korlátozások.
Trump 2018 augusztusában jelentette be a szerződésből való kilépés szándékát, ugyanannak az évnek a decemberben pedig Mike Pompeo külügyminiszter ultimátumban követelte Oroszországtól a 9M729-es robotrepülőgép megsemmisítését vagy módosítását. Moszkva ezt elutasította.
Washington 2019. február 1-jén közölte, hogy felfüggeszti részvételét az INF-szerződésben, és kilép abból, ha Oroszország nem tér vissza annak tiszteletben tartásához. Putyin egy nappal később bejelentette, hogy Moszkva tükörintézkedésekkel válaszol, szintén felfüggeszti részvételét, és tudományos kutatásokat indít új rakétatípusok kifejlesztésére.
Tavaly augusztus 2-án az Egyesült Államok bejelentette a szerződésből való kilépését.
The post Putyin az európai rakétatelepítésről való lemondást és kölcsönös ellenőrzést javasol a NATO-nak appeared first on .