Biztonságpiac

Több mint 55 millió forint értékű speedet foglaltak le a rendőrök múlt szombaton két kőbányai helyszínen – közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság.

A gyanú szerint egy 44 éves férfi és 48 éves társa egy kőbányai lakásban akart kábítószerlabort üzemeltetni. A nyomozók egy X. kerületi lakásban elfogták a 44 éves férfit, akinél 43 gramm speedet, valamint metamfetamin-tartalmú kábítószer készítéséhez alkalmas anyagokat találtak. A lakásban tartott szemle során több mint hétezer euró, illetve több mint egymillió forint került elő, valamint egy gépjármű indítókulcsa is. A közelben parkoló autóban a nyomozók egy fekete táskát találtak, amiben több mint hét kilogramm por állagú speed volt.

Ezzel egy időben egy másik kőbányai helyszínen a férfi társát is elfogták a nyomozók, aki korábban társától több mint tizenegy kilogramm kábítószert vett át. A férfi, hogy a lebukást elkerülje, a kábítószert az autójából kidobta, de a nyomozók egy parkoló autó alatt megtalálták. A rendőrök az elfogáskor az autót is átkutatták, és több mint egymillió forintot találtak.

A 48 éves férfi vidéki lakásán szintén kutatást tartottak, ahol egy műanyag kannában közel száz kilogramm folyékony anyagot, feltehetően kénsavat találtak, amely a lefoglalt kábítószer előállításának egyik alapanyaga. A nyomozók a férfiakat kábítószer-kereskedelem bűntettének gyanúja miatt őrizetbe vették, és kezdeményezték letartóztatásukat.

The post Speed: gyorsan lekapcsolták a kőbányai Walter White-ot appeared first on .

Mielőbbi és tartós tűzszünetet sürgetett Örményország és Azerbajdzsán között keddi telefonbeszélgetés során Szergej Lavrov orosz és Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter.

Az orosz külügyminisztérium tájékoztatása szerint a két politikus megengedhetetlennek nevezte a hegyi-karabahi konfliktus nemzetközivé tételét külföldi harcosok odaszállításával. Lavrov és Cavusoglu hangsúlyozta, hogy nincs alternatívája a probléma békés megoldásának, valamint azt, hogy azonnali tűzszünetet kell kihirdetni és fel kell újítani a tárgyalásokat az EBESZ minszki csoportja által kidolgozott mechanizmusok keretében.

A két miniszter a közel-keleti válságövezetekről is egyeztetett. Líbiával kapcsolatban hangot adtak érdekeltségüknek abban, hogy a vezető líbiai politikai erők és egyesülések részvételével induljon átfogó párbeszéd az ENSZ égisze alatt.

Megállapodtak, hogy diplomáciai, katonai és biztonsági szolgálati vonalon folytatják az együttműködést a szíriai helyzet rendezéséért és a politikai folyamat előmozdításáért az ENSZ Biztonsági Tanács vonatkozó határozatai és az asztanai folyamat részvevői megállapodásainak szellemében. A felek emellett eszmecserét folytattak a kétoldalú viszony aktuális kérdéseiről és a Földközi-tenger keleti medencéjében kialakult helyzetről is.

The post Hegyi-Karabah: tűzszünetet sürgetett az orosz és a török külügyminiszter appeared first on .

Ukrajna megtiltotta két magas rangú magyar tisztségviselő beutazását a helyhatósági választás alatt Kárpátalján folytatott “agitáció” miatt – közölte Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter.

A külügyi tárca vezetőjének szavai szerint az egyik tisztségviselő a magyar miniszterelnökség államtitkára, akit név szerint nem említett, a másikról pedig nem árulta el semmit. Hozzátette ugyanakkor, hogy más olyan magyar állampolgárok beutazási tilalmát is kezdeményezték, akik aktívan “beavatkoztak” Ukrajna belügyeibe a választás idején.

“Partnereinket hamarosan részletesen tájékoztatjuk a választásokba való magyar beavatkozás tényéről, erről már tájékoztattuk az EBESZ megfigyelő misszióját” – emelte ki Kuleba. A miniszter szerint nem lehet a helyzetet különbözőképpen értelmezni, az konkrét beavatkozás volt Ukrajna belügyeibe.

“Nem lehet mindent csak a kollégám, Szijjártó Péter Facebook-bejegyzésére redukálni. Ez általában a magyar politikáról szól. A mi álláspontunk nagyon egyszerű, tegnap értékeltük ezeket a cselekedeteket. Az, ahogyan a magyar kormány a választások előestéjén és a választások napján viselkedett, beavatkozás volt Ukrajna belügyeibe” – szögezte le a miniszter.

A nap folyamán bekérették az ukrán külügyminisztériumba Íjgyártó István kijevi magyar nagykövetet, és tiltakozó jegyzéket adtak át neki.

A magyar külgazdasági és külügyminiszter nonszensznek nevezte az eljárást, és azt mondta, hogy “nem túl barátságos hangnemben és nem a barátkozás szándékával” kérették be az ukránok Íjgyártó Istvánt.

The post Ukrajna megtiltotta a beutazást két magas rangú magyar tisztségviselőnek appeared first on .

Vlagyimir Putyin azt javasolja a NATO-nak, hogy mondjon le a közepes és rövid hatótávolságú rakéták európai telepítéséről, valamint hogy kölcsönösen ellenőrizhessék a másik fél azon objektumait, amelyek gyanújuk szerint ebbe a kategóriába sorolhatók.

Putyin a Kreml honlapján megjelent közlemény szerint kölcsönösségi alapon, a jószándék jeleként felajánlotta, hogy Oroszország európai területére a továbbiakban nem telepít az Iszkander rendszer részét képező 9M729 (a NATO-kód szerint SSC-8) típusú manőverező robotrepülőgépet, amelyről Washington azt állította, hogy megsérti az INF-szerződést. Ez a megállapodás rendelkezik arról, hogy fel kell számolni az “öreg kontinensen” a szárazföldi állomásoztatású közepes és rövidebb hatótávolságú nukleáris rakétákat.

Az orosz elnök megerősítette az ismert orosz álláspontot, miszerint a 9M729 megfelel az INF-szerződés követelményeinek. Putyin kezdeményezte az amerikai és NATO-bázisokra telepített, Mk 41-es indítóállásokkal ellátott Aegis Ashore rendszerek és a Kalinyingrád megyébe telepített 9M729-esek kölcsönös ellenőrzését.

Az orosz vezető rámutatott, hogy Moszkva mindaddig elkötelezett a szárazföldi közepes és rövidebb hatótávolságú rakéták telepítése ügyében meghirdetett moratóriumához, ameddig “amerikai gyártmányú” eszközök valamelyik régióban meg nem jelennek. Putyin hasonló fogadalomra szólította fel a NATO-t. Egyúttal sürgette, hogy a világ országai találjanak megoldást arra, hogyan teremtsenek stabilitást az ázsiai és csendes-óceáni térségben az INF-szerződés hiányában.

Az Egyesült Államok tavaly augusztusban jelentette be, hogy kilép az INF-szerződésből. A Kreml mostani javaslatait azzal indokolta, hogy a feszültség csökkentését és a bizalom erősítését kívánja eléri Európában az amerikai lépés nyomán, amelyet a fegyverkezési versenyt és a konfrontációt erősítő “súlyos hibának” minősített.

Az INF-szerződés, amelyet 1987. december 8-án Washingtonban írt alá Ronald Reagan és Mihail Gorbacsov, 1988. június 1-jén lépett hatályba. A paktum a szárazföldi indítású, hagyományos és nukleáris robbanótöltetekkel felszerelt közepes és rövidebb (500-5500 kilométeres) hatótávolságú ballisztikus rakéták és manőverező robotrepülőgépek megsemmisítéséről rendelkezett. Az egyezmény, amely mérföldkő volt a hidegháború lezárásában, megtiltotta ilyen eszközök gyártását, birtoklását és tesztelését.

Az Egyesült Államok 2014 óta állította, hogy Oroszország megsértette az INF-szerződést. Washington ezt tavaly úgy konkretizálta, hogy az oroszok a szárazföldi Iszkander-M rakétarendszer és a tengeri indítású Kalibr manőverező robotrepülőgép továbbfejlesztett elemeit tartalmazó 9M729 típusú manőverező robotrepülőgép tesztelésével szegték meg a szerződést, mert a fegyver hatótávolsága meghaladja az 500 kilométert.

Moszkva ezt tagadja, és azzal vádolja Washingtont, hogy a Lengyelországba és Romániába, valamint a Távol-Keletre telepített vagy telepítendő Aegis Ashore ballisztikusrakéta-elhárító rendszerének kilövőállásai Tomahawk típusú manőverező robotrepülőgépek indítására is alkalmasak, ami ellentétes a megállapodással. Az orosz fél azt is mondja, hogy az amerikai csapásmérő drónokra és a ballisztikusrakéta-elhárítási gyakorlatok célpontjául kifejlesztett rakétákra szintén vonatkoznak a szerződésben foglalt korlátozások.

Trump 2018 augusztusában jelentette be a szerződésből való kilépés szándékát, ugyanannak az évnek a decemberben pedig Mike Pompeo külügyminiszter ultimátumban követelte Oroszországtól a 9M729-es robotrepülőgép megsemmisítését vagy módosítását. Moszkva ezt elutasította.

Washington 2019. február 1-jén közölte, hogy felfüggeszti részvételét az INF-szerződésben, és kilép abból, ha Oroszország nem tér vissza annak tiszteletben tartásához. Putyin egy nappal később bejelentette, hogy Moszkva tükörintézkedésekkel válaszol, szintén felfüggeszti részvételét, és tudományos kutatásokat indít új rakétatípusok kifejlesztésére.

Tavaly augusztus 2-án az Egyesült Államok bejelentette a szerződésből való kilépését.

The post Putyin az európai rakétatelepítésről való lemondást és kölcsönös ellenőrzést javasol a NATO-nak appeared first on .

Kinevezték az Információs Hivatal (IH) új vezetőjét. Az erről szóló miniszterelnöki határozat a Magyar Közlöny keddi számában jelent meg.

Eszerint a jelenlegi főigazgatót, Czukor József nemzetbiztonsági vezérőrnagyot október 31-ei hatállyal mentik fel posztjáról. Az új főigazgató, Bunford Zsolt János főigazgatói kinevezése november elsejétől hatályos. Bunford nemzetbiztonsági dandártábornok jelenleg az IH elemző főigazgató-helyettesi posztját tölti be.

Az Információs Hivatal Magyarország polgári hírszerző szolgálata, az öt magyar nemzetbiztonsági szolgálat egyike.

The post Bunford az Információs Hivatal új vezetője appeared first on .

Elindult az ügyészsége Facebook-oldala és YouTube-csatornája – tájékoztatta a Legfőbb Ügyészség.

Naponta többször is aktuális tartalmakkal jelentkezik hétfőtől az ügyészség – közölték. A Facebook-oldalon a legfontosabb, legérdekesebb ügyészségi hírek mellett a szervezet feladatait is közérthető formában mutatják be, a YouTube-csatornán pedig közleményekhez kapcsolódó, illetve más ügyészségi eseményekről készült videókat tesznek közzé.

Az ügyészség Facebook-oldala itt, YouTube-csatornája pedig a itt érhető el.

The post Elindult az ügyészsége Facebook-oldala és YouTube-csatornája appeared first on .

Párizs azt kérte vasárnap a muzulmán országok kormányaitól, hogy állítsák le a felhívásokat a francia termékek bojkottjára és a francia kormány elleni tüntetésekre, amelyeket “egy radikális kisebbség” kezdeményezett. A tárca a francia állampolgárok védelmének szavatolását is kérte a külföldi országoktól.

A muzulmán világban egymást követik a felhívások a francia termékek bojkottjára és tüntetésekre azóta, hogy Emmanuel Macron államfő a kegyetlenül meggyilkolt történelemtanár végső búcsúztatásán kijelentette, hogy Franciaország továbbra is publikálni fog Mohamed-karikatúrákat, és az ország megvédi szekuláris értékrendjét a radikális iszlámmal szemben. A francia elnök korábban azt mondta, hogy az iszlám világszerte válságba került, s a mecsetek és az iskolák szigorúbb ellenőrzését ígérte a külföldi befolyás visszaszorítására.

Samuel Patyt azért gyilkolta meg és fejezte le október 16-án egy csecsen iszlamista Párizs közelében, mert a szólásszabadságról tartott óráján Mohamed-karikatúrákat mutatott a diákoknak. A tettest a rendőrség röviddel a támadást követően lelőtte.

“A bojkott-felhívásoknak semmilyen tárgyi alapjuk nincsen, és azonnal véget kell nekik vetni, ahogy az országunk elleni minden támadásnak is, amelyeket egyébként egy radikális kisebbség kezdeményezett” – olvasható a francia külügyminisztérium közleményében.

A tárca szerint az elmúlt napokban több közel-keleti országban a francia élelmiszeripari termékek bojkottjára szólítottak fel, és a közösségi oldalakon időnként gyűlölködő hangnemben tüntetésekre szólítanak fel Franciaországgal szemben. Ezek a felhívások Párizs szerint “kiforgatták a Franciaország által képviselt álláspontot a lelkiismereti, a vallási és a szólásszabadságról, valami a gyűlöletre való felhívás elutasításáról” – hangsúlyozta a külügyminisztérium.

Vasárnap este Macron több Twitter-üzenetben is jelezte franciául, angolul és arabul, hogy Franciaország elutasítja a gyűlöletbeszédet és a nyitott “az értelmes vitára”.

“A szabadsághoz ragaszkodunk, az egyenlőséget szavatoljuk, a testvériséget mélyen megéljük” – írta az államfő. “Történelmünk a diktatúrák és a fanatizmusok elleni küzdelemről szól. Ezt folytatjuk” – tette hozzá.

Közleményében a külügyminisztérium emlékeztetett arra, hogy az elnök megszólalásai és a készülő törvénytervezet is “a radikális iszlamizmus elleni küzdelmet szolgálja, a franciaországi muzulmánokkal együtt, akik szerves részeit képezik a francia köztársaság történelmének és társadalmának”. A francia külügyminisztérium jelezte, hogy mozgósította a diplomáciai hálózatát annak érdekében, hogy az adott országokban emlékeztesse és magyarázza el Franciaország álláspontját az alapvető szabadságjogok és a gyűlölet elutasításának kérdésében.

The post Párizs a francia termékek bojkottjának leállítására kérte a muzulmán országokat appeared first on .

Háborús bűnök gyanújával két egykori boszniai szerb katonát fogtak el a hatóságok a nyugat-boszniai Banja Luka közelében – közölte a Nezavisne Novine című boszniai napilap.

A férfiakat azzal gyanúsítják, hogy az 1992-1995-ös boszniai háború idején megsértették a genfi egyezményt, civilek ellen követtek el háborús bűncselekményeket.

A nyomozóhivatal azt közölte, hogy az 51 éves Bosko Uncanin és az 56 éves Dragan Despot a boszniai szerb hadsereg tagjaként 1992 júniusában, a nyugat-boszniai Velagiciben részt vett abban a tervszerű támadásban, amelyben legkevesebb 78 bosnyák civilt meggyilkoltak. A holtesteket tömegsírban ásták el, amelyet a hatóságok 1996-ban fedeztek fel.

A boszniai háború idején mintegy százezren vesztették életüket, és több mint egymillió embernek kellett elhagynia otthonát.

The post Háborús bűnökkel gyanúsított egykori katonákat fogtak el Boszniában appeared first on .

Ütemterv szerint halad a haderőfejlesztés – jelentette ki a honvédelmi miniszter az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának keddi ülésén.

Benkő Tibor szokásos, éves meghallgatásán azt mondta: a Magyar Honvédségnek a térség egyik meghatározó haderejévé kell válni, hogy Közép-Európa békéjét, biztonságát és stabilitását garantálni lehessen. Ehhez technikai fejlesztésre van szükség, ami a honvédelmi és haderőfejlesztési programban pontosan elkészített tervek és elgondolások alapján és megfelelő anyagi támogatás mellett zajlik.

Felidézte: a program 2017-ben indult Zrínyi 2026 honvédelmi és haderőfejlesztési program néven. Az viszont folyamatosan bővül, alkalmazkodva az újabb kihívásokhoz. Így már 2030-2032-es kitekintéssel folyik a tervezés.

A program honvédelmi része a katonákról szól, minden olyan tényezőről, ami a katonák munkáját, szolgálatát, életét meghatározza. Ide tartozik például a katonai életpálya, a képzés, a társadalmi kapcsolatok, az önkéntes tartalékos rendszer, továbbá a hazafias honvédelmi nevelés. Utóbbi kapcsán elmondta, hogy ezen a területen szép eredményeket értek tavaly, mostanra pedig már 67 középiskola csatlakozott a honvédelmi oktatáshoz. A kadétprogram harmadik, legmagasabb szintű középiskolai képzését biztosító honvédelmi szakközépiskola és kollégiumból jelenleg egy van az országban. Célul tűzték ki, hogy a következő tíz évben 8-10 ilyen középiskolát hozzanak létre.

Benkő részletesen ismertette a haderőfejlesztés eddig megvalósult és egyes várható eredményeit. Példaként említette, hogy 2019-ben megérkeztek az első Airbus H145M típusú harci helikopterek. Ez év végére a megrendelt 20-ból már 16 a Magyar Honvédségnél lesz.

Az Airbus A319-es típusú szállítógépeket – amelyek alapvetően csapatszállítási feladatokat hajtanak végre – úgy alakították át, hogy légimentő feladatokra is használni lehessen őket, ha műveleti területről kell súlyos sérülteket, vagy bajba jutott magyar állampolgárokat kimenteni. Elmondta: további légimentésre alkalmas berendezés vásárlását tervezik.

A hazai fegyvergyártásról szólva közölte: tavaly több mint 14 ezer Kiskunfélegyházán összeszerelt kézifegyvert adtak át a katonáknak. Kitért arra is, hogy ő szándéknyilatkozatot, Korom Ferenc, a Magyar Honvédség parancsnoka pedig szerződést írt alá a honvédségi rakétabeszerzésről. Ez első körben 120 – igény esetén további 60 – rakéta beszerzéséről szól.

Benkő beszámolójában hangsúlyozta: a biztonsági környezet negatív irányba változik. Nagy kihívást jelentenek a Közel-Kelet, Ázsia és Afrika különböző térségeiben az instabil, működésképtelenné vált államok. Úgy vélik, ez okozza a tömeges illegális migrációt is. Számtalan példa azt mutatja, hogy ezek az események veszélyt jelentenek a nyugati civilizációra – jelentette ki.

Úgy értékelt: Magyarország 2015 óta nagy erőfeszítéssel, hatékonyan kezeli az illegális migrációs helyzetet. A jogi határzár működése óta a Magyar Honvédség – a Belügyminisztérium igényei alapján – közreműködőként van jelen Magyarország határain. Ez tavaly is kiemelt feladat volt, mintegy 11 ezer katona vett részt határbiztosítási, és -ellenőrzési feladatokban.

Benkő azt mondta: ahogy a NATO biztonság- és védelempolitikai előrejelzése, úgy Magyarország is keleti és déli fenyegetettséggel számol. A keleti fenyegetettség, vagyis Oroszországgal szembeni védekezésben fontos az elrettentés, de a párbeszédet is folytatni kell – közölte.

A déli fenyegetettség komplex kihívást jelent a NATO tagállamok, köztük Magyarország számára is – emelte ki.

Felhívta a figyelmet, hogy a keleti és a déli fenyegetettség metszetében ott van Közép-Európa és Magyarország. Ezért döntöttek arról, hogy felállítanak egy közép-európai többnemzeti hadosztály parancsnokságot. A Székesfehérváron települt parancsnoksághoz már Horvátország is csatlakozott.

A miniszter viszont hozzátette: a térség biztonságának és stabilitásának fenntartása érdekében emellett egy különleges műveleti erő komponens vezető elemére is szükség van. A szolnoki parancsnokság létrehozása – Benkő szerint – 2019 egyik legsikeresebb többnemzeti együttműködése volt.

The post Benkő: ütemterv szerint halad a haderőfejlesztés appeared first on .

Egy Szíriában tartózkodó orosz nyelvű dzsihadistával állt kapcsolatban az a csecsen iszlamista, aki a múlt héten a nyílt utcán lefejezett egy történelemtanárt Párizs közelében, mert az megmutatta a Mohamed-karikatúrákat a szólásszabadságról tartott óráján – erősítette meg csütörtökön a párizsi terrorelhárítási ügyészség a Le Parisien című napilap értesülését.

A dzsihadista személyazonosságát egyelőre nem hozták nyilvánosságra, de a lap úgy tudja, hogy az ip-címe a északnyugat-szíriai Idlib tartományban van bejegyezve, amely az iszlamista harcosok utolsó bástyájának számít.

A 47 éves Samuel Paty történelemtanárt azért gyilkolta meg és fejezte le október 16-án Abdoullakh Anzorov, egy 18 éves csecsen iszlamista Párizs közelében, mert a szólásszabadságról tartott óráján Mohamed-karikatúrákat mutatott a diákoknak.

Egy orosz nyelvű hangfelvételen a csecsen támadó azt mondta, hogy bosszút akart állni a tanáron, amiért “sértő módon mutatta meg a prófétát”. A francia hírügynökség által idézett üzenetben az iszlamista a Koránból idézett, és azt kérte “testvéreitől: imádkozzanak érte, hogy Allah elismerje mártírként”. Az Instagramon terjesztett felvételen Anzorov oroszul utalást tett az Iszlám Állam nevű terrorszervezetre.

Miután a francia terrorelhárítási ügyészség indítványára az illetékes vizsgálóbíró hét ember, köztük két kiskorú ellen emelt vádat terrorista gyilkosságban való bűnrészesség gyanúja miatt csütörtökre virradóan, a nyomozás azt próbálja megállapítani, hogy mikor és hogyan radikalizálódott a 2002-ben Moszkvában született csecsen származású, kisgyermekkorában menekültként Franciaországba érkező orosz állampolgárságú Anzorov.

Az interneten a tanár ellen uszító és az ügyben terrorista gyilkosságban való bűnrészességgel megvádolt iszlamista prédikátor, Abdelhakim Sefrioui ügyvédje azt állítja, hogy ügyfele és az iszlamista gyilkos között nem volt semmilyen kapcsolat. Szerinte “megrendelők állnak a merénylet mögött, akik most feltehetően örülnek, hogy a nyomozás két periférikus figurára koncentrál, akik soha nem akarták ezt a szörnyűséget”. Az ügyvéd szerint a “veszélyes emberek, akik kiképezték Anzorovot, biztonságos helyen vannak és másokat is ki fognak képezni”.

Az elmúlt napokban számos tanár számolt be arról a francia televíziókban arról, hogy nehézségbe ütközik a szekularizáció elvéről és a vallásokkal szembeni kritikai gondolkodásról tanítani az iskolákban.

Az Ifop közvélemény-kutatóintézet által csütörtökön nyilvánosságra hozott felmérés szerint a franciák nyolcvan százaléka indokoltnak tartja, hogy a tanárok használnak a vallásokon élcelődő karikatúrákat a szólásszabadságról tartott óráikon.

Jean-Michel Blanquer oktatási miniszter szerint mindenkinek fel kell ismernie, hogy a tanárok állnak a társadalom középpontjában, ezért a szülőknek, a tanulóknak és minden állampolgárnak tisztelniük kell a tanárokat. A diákszervezetekhez és a baloldali politikai pártokhoz intézve szavait, a tárcavezető a nemzetgyűlésben elítélte azt az “intellektuális cinkosságot”, amely szerinte olyan bűncselekményekhez vezet, mint Paty meggyilkolása.

A támadás óta 15 esetben indult vizsgálat terrorizmus dicsőítése, halálos fenyegetés vagy provokáció miatt olyan emberek ellen, akik nyilvánosan éltették a támadást.

A gyilkosság mélyen megrázta a francia közvéleményt, amely még élesen emlékezik a Mohamed prófétát képrajzokon ábrázoló Charlie Hebdo francia szatirikus hetilap párizsi szerkesztőségében öt éve történt mészárlásra. Három héten belül ez volt a második terrorista indíttatású támadás Franciaországban, amely a Mohamed-karikatúrákhoz köthető. A múlt hónapban letartóztattak egy 25 éves pakisztáni férfit, aki egy hentesbárddal megsebesített két embert a Charlie Hebdo francia szatirikus hetilap volt párizsi szerkesztőségének közelében. A férfi az újraközölt Mohamed-karikatúrák miatt azt vette a fejébe, hogy felgyújtja a vicclap szerkesztőségét.

The post Egy Szíriában tartózkodó orosz nyelvű dzsihadistával állt kapcsolatban a francia tanárt lefejező csecsen iszlamista appeared first on .

Ha Alekszej Navalnijt valóban az orosz hatóságok mérgezték volna meg, nem engedték volna külföldre vinni – jelentette ki Vlagyimir Putyin.

“Ha a szereplőt, akiről ön beszél, valóban megmérgezték volna, ha a hatóságok mindenképp meg akartak volna mérgezni valakit, aligha küldték volna el németországi gyógykezelésre, nem így van?” – fogalmazott Putyin kérdésre válaszolva. Közölte, hogy a politikus feleségének kérése nyomán személyesen járt közbe az orosz főügyészségnél Navalnij külföldre engedése érdekében, mert az ellenzékivel szemben utazási korlátozásokat vezettek be az ellene folytatott bírósági vizsgálat és büntetőeljárás miatt.

“Megkértem a főügyészséget, hogy engedjék ezt megtenni. Elutazott” – mondta a tanácskozásra videokapcsolaton bejelentkező Putyin.

Kifogásolta, hogy Oroszország nem kapott felvilágosítást a Navalnij mintáiban talált méregről, amely nélkül formálisan nem indíthat nyomozást. Nehezményezte annak a javaslatának az elutasítását, hogy orosz szakemberek azokkal a német, francia és svéd szakértőkkel együtt vizsgálják meg a bizonyítékokat, akik azt állították, hogy “novicsok” volt a politikus szervezetében. Putyin azt mondta, hogy a Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) szerint a kimutatott szer nem “novicsok” volt.

“Ha ez mérgezés, akkor feltétlenül lefolytatjuk a nyomozást. Voltak már nálunk mérgezéses esetek. Felderítettük őket, és a bűnösöket megbüntettük” – hangoztatta Putyin.

Az OPCW október 6-án kiadott jelentésében egyébként azt írta, vizsgálata “megerősítette”, hogy Navalnij vér- és vizeletmintáiban olyan kolineszteráz-gátló biomarkereit találták meg, amelyeknek szerkezeti jellemzői hasonlóak a vegyifegyver-tilalmi egyezmény függelékébe 2019 novemberében felvett, az 1.A.14 és az 1.A.15 jegyzékhez tartozó méreganyagokéhoz. Ez a kolineszteráz-gátló a szerződés függelékében nem szerepel. Későbbi jelentésében sem nevezte meg sem a m

The post Putyin magyarázkodik Navalnij miatt appeared first on .

Romániában bezárták a bukaresti Alexandru Ioan Cuza Rendőrakadémia két – jogi és közbiztonsági – doktori iskoláját, miután több plágiumra derült fény – adta hírül a román média.

A döntést Monica Anisie oktatási miniszter hozta meg, aki a szaktárca etikai kérdésekkel foglalkozó bizottságának javaslatára megvonta öt évig a rendőrakadémia doktori iskoláinak működési engedélyét. Ez azt jelenti, hogy a felsőoktatási intézményben egy ideig nem lehet doktorálni, és a jelenlegi doktoranduszok sem tudják megvédeni dolgozatukat a következő öt évben a rendőrakadémia keretében.

A plágiumokról Emilia Sercan oknyomozó újságíró számolt be, aki kiderítette, hogy magas rangú politikai és közigazgatási pozíciókat betöltő személyek szereztek érdemtelenül doktori címet úgy, hogy doktori dolgozatuk nem felelt meg a tudományos követelményeknek, megjelölés nélkül emeltek át saját dolgozatukba terjedelmes szövegrészeket más tanulmányokból, s ezzel kimerítették a plágium vétségét. Az ellenőrzések során 61 dolgozat esetében bizonyosodott be a plágiumgyanú, amelyeket 2011 és 2016 között védtek meg sikeresen szerzőik.

A román média szerint történelmi döntésről van szó, hiszen a plágiumok miatt – amelyek más egyetemeket is érintettek – először függesztik fel egy felsőoktatási intézmény doktori iskolájának a működési engedélyét. Sercan többször rámutatott, hogy más egyetemek is valóságos diplomagyárakká váltak, és ellenőrizetlenül osztogatták a doktori címeket, amelyekért a román törvények szerint magasabb bérezés jár az állami szektorban.

A döntés következtében a rendőrakadémia csak a doktori iskoláinak újjászervezése következtében kérheti az újbóli akkreditálásukat.

Eddig a két leghangzatosabb plágiumbotránynak Victor Ponta volt miniszterelnök és Gabriel Oprea volt miniszterelnök-helyettes esete bizonyult, akiknek doktori címét megvonták, miután beigazolódott, hogy dolgozatukban idézetek feltüntetése nélkül emeltek át szövegeket másoktól.

The post Az elszaporodott plágiumok miatt bezárták a bukaresti rendőrakadémia doktori iskoláit appeared first on .

Állatkínzás miatt emelt vádat a Hatvani Járási Ügyészség egy 41 éves férfival szemben, aki egy Heves megyei községben az utcán, mások szeme láttára okozott különös szenvedést a kutyájának.

A vádlott idén augusztus 11-én délelőtt a lakóhelyén, Apc községben, közterületen egy fém láncból készült pórázt hurkolt foltos keverék kutyája nyaka köré, majd az állatot mintegy ötszáz méteren át, kitartóan vonszolni kezdte az utcán. Az eb nyakán megszorult a lánc, fuldoklott, nem kapott levegőt, ám a terhelt ennek ellenére tovább húzta maga után, miközben a póráz végével ütlegelte is a hasán csúszó fiatal jószágot.

A kegyetlen cselekménynek az éppen arra haladó postás közbelépése vetett véget.

A bántalmazás és a vonszolás következtében a kutya az orrán, a hasán és a combján szenvedett horzsolásos sérüléseket, emellett leszakadtak hátsó lábairól az úgynevezett farkaskörmök is. Az állat a kora délutáni órákban – amikor egy helyszínre hívott állatorvos megvizsgálta – még mindig félig öntudatlan, sokkos állapotban volt. A kutya akár el is pusztulhatott volna, ha a postás közbelépése nem menti meg időben az életét.

A vádlott cselekményével megvalósította az állatkínzás bűntettét, ezért a Hatvani Járási Ügyészség vádat emelt vele szemben. Az állatkínzás bűntette miatt a Büntető Törvénykönyv akár három évig terjedő szabadságvesztés kiszabását is lehetővé teszi.

The post Hős postás mentette meg brutális kínzójától a szerencsétlen kutyát appeared first on .

A több tucat, pótolhatatlan képzőművészeti alkotást sújtó rejtélyes rongálás után ismét megcsúfítottak egy műkincset Berlinben a világhírű Múzeumszigeten – írták német lapok.

Ezúttal az Altes Museum előtti parkban (Lustgarten) felállított hatalmas tálat rongálták meg. A gránitból kifaragott, XIX. századi alkotást különböző színű festékekkel összefirkálták. A silány graffitik a több mint 21 méter kerületű kerek tál oldalának csaknem teljes területét befedik. Az eset még péntek este történt. Egy szemtanú riasztotta a rendőrséget, két firkálót tetten értek és őrizetbe vettek.

A Múzeumsziget kiállítóhelyeit működtető közalapítvány (Stiftung Preußischer Kulturbesitz – SPK) elnöke, Hermann Parzinger rámutatott, hogy a megrongált műkincs nemzetközi hírű, a biedermeier korszak “világcsodájaként” is ismert. Kiemelte, hogy a Múzeumszigeten történtek miatt nemcsak a műkincsek védelmén kell javítani, hanem széles körű vitát kell indítani az építészeti és művészeti örökség társadalmi szerepéről és értékéről.

Legutóbb egyebek mellett ókori egyiptomi szarkofágokat, XIX. századi festményeket és szobrokat rongáltak meg. Az ismeretlen elkövető vagy elkövetők olajos állagú folyadékot juttattak a műkincsek felszínére a Pergamon Múzeumban (Pergamonmuseum) és a Múzeumsziget épületegyüttes több további kiállítóhelyén.

Az eset október 3-án, Németország újraegyesítésének harmincadik évfordulóján történt. Az ügy háttere egyelőre ismeretlen, és az sem világos még, hogy van-e jelentősége annak, hogy az eset a nemzeti ünnepen történt.

A német főváros központjában fekvő Múzeumsziget Németország egyik legnépszerűbb múzeumi negyede. Legismertebb műkincsei között van az ókori görög kultúra monumentális remekművei között számon tartott Pergamon-oltár, és Nofertiti – Ehnaton egyiptomi uralkodó felesége – több mint háromezer éve készített mellszobra. Az épületegyüttes 1999 óta szerepel az UNESCO – az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete – kulturális világörökségi listáján, tavaly 3,1 millió látogatója volt.

The post Újabb műkincsrongálás történt a berlini Múzeumszigeten appeared first on .

Nem követett el bűncselekményt ukrajnai üzleti tevékenységével Hunter Biden, Joe Biden volt amerikai alelnök és demokrata pári elnökjelölt fia – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök.

“Biden fiának Ukrajnában valóban volt és lehet hogy van is még biznisze” – nyilatkozott Putyin. Az orosz elnök szerint Hunter Biden legalább egy ukrajnai cégben “gyakorlatilag vezető volt és a jelek szerint nem keresett rosszul. De én ebben nem látok bűncselekményt. Nekünk mindenesetre ilyesmiről nincs tudomásunk”. Hozzátette, hogy mindez az amerikaiak és az ukránok dolga.

Biden fia 2014 és 2019 között volt az ukrán Burisma Holding energetikai vállalat igazgatóságának tagja, miközben az apja 2017 januárjáig az Egyesült Államok alelnökeként Washington Ukrajna-politikájának fő alakítója volt. Donald Trump kampánystábja és a vele rokonszenvező média kifogásolta, hogy az idősebb Biden kikényszerítette a Burisma után nyomozó Viktor Sokin ukrán főügyész lemondatását.

Putyin azt mondta, hogy nincs tudomása róla, milyen üzleti tevékenységet folytat külföldön Jelena Baturina, Jurij Luzskov volt moszkvai polgármester özvegye, és hogy vannak-e amerikai üzleti kapcsolatai. Az orosz vezető így kommentálta Trumpnak azt az állítását, hogy Hunter Bidennek voltak orosz üzleti kapcsolatai, mások mellett Baturinával is.

Nem kívánt megjegyzést fűzni az amerikai elnök azon állításához, miszerint Oroszország a mai napig is pénzeli a Biden fiút.

Putyin egyébként a műsorban úgy vélekedett, hogy az amerikai katonai jelenlét Afganisztánban nem ellentétes az orosz érdekekkel és hasznos az általános biztonság szempontjából is. Elmondta, hogy miközben a hivatalos moszkvai álláspont szerint az amerikai csapatkivonás javítja az afganisztáni megbékélés feltételeit, ő személy szerint úgy véli, hogy a stabilitáshoz hozzájáruló katonák távozása pótlólagos kockázatokat teremt és pótlólagos kiadásokra kényszeríti majd Oroszországot.

Rámutatott, hogy Afganisztán ügyében az orosz és az amerikai titkosszolgálatok együttműködnek. “Az amerikaiak tevékenységét Afganisztánban terrorelhárításként fogjuk fel” – mondta Putyin.

Közölte, hogy a két ország biztonsági szolgálatai a Trumppal való megállapodás alapján más területeken is együttműködnek, egyebek között Szíriában is, például a konfliktusmegelőzésben. Elmondta, hogy az oroszok közbenjártak egy Szíria által kémkedéssel vádolt amerikai állampolgár szabadon bocsátásáért. Felidézte még, hogy köszönetet mondott amerikai hivatali partnerének azokért az értesülésekért, amelyek alapján terrortámadásokat sikerült megakadályozni Oroszországban.

The post Putyin Biden győzelmére számít appeared first on .

Elfogtak a hatóságok egy 21 éves közép-ázsiai fiatalt, aki terrortémadást tervezett végrehajtani “az egyik hatalmi szerv épületénél” a moszkvai régióban – közölte az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB).

Az FSZB szerint a gyanúsított nemzetközi terrorszervezetek megbízásából készült a merényletre. A terrorista által létrehozott rejtekhelyen a hatóságok házilag előállítható pokolgép alkotóelemeire bukkantak. A fiatal a támadás elkövetése után egy közel-keleti konfliktusövezetbe készült távozni.

Alekszandr Bortnyikov, az FSZB igazgatója júniusban kijelentette, hogy Oroszországban az elmúlt tíz év során csaknem 160 terrorcselekményt sikerült meghiúsítani, ebből 43-at tavaly, idén pedig már húsznál is többet.

The post Már megint terrortámadást akadályozott meg az FSZB appeared first on .

Hét ember, köztük két kiskorú ellen javasolt vádemelést terrorista emberölésben való bűnrészesség gyanúja miatt szerdán Jean-Francois Ricard francia terrorelhárítási ügyész az öt nappal ezelőtti kegyetlen tanárgyilkosság ügyében. A pontos vádpontokról egy vizsgálóbíró fog dönteni rövidesen.

A két kiskorú egy 14 és egy 15 éves fiú, akiket azzal vádolnak, hogy pénzért cserébe megmutatták a csecsen támadónak, Abdoullakh Anzorovnak a kiszemelt történelemtanárt, a 47 éves Samuel Patyt.

Az ügyész szerint a tanárt a nyílt utcán lefejező 18 éves csecsen iszlamista azt mondta a két fiúnak, hogy szeretné “megalázni és megütni” a tanárt, valamint “bocsánatkérésre kötelezni”, amiért a szólásszabadságról tartott óráján megmutatta a Mohamed-karikatúrákat.

“Kiskorúak elleni eljárás egy terrorizmussal kapcsolatos ügyben nem példátlan dolog, de kérdéseket vet fel” – jelezte az ügyész.

A gyanúsítottak között van Brahim C., a megölt tanár egyik 13 éves diákjának az apja is. A férfi a Facebookon két videófelvételt tett közzé, amelyben a tanár ellen uszított, amiért az tanórán Mohamed-karikatúrákat mutatott. Az apát és Abdelhakim Sefrioui iszlamista prédikátort azzal vádolják, hogy néven nevezték a tanárt és célponttá tették a közösségi oldalakon. A gyanú szerint a titkosszolgálatok nyilvántartásában két évtizede szereplő radikális agitátor biztatta az apát arra, hogy uszítson a tanár ellen.

Az apával a csecsen támadó közvetlenül is felvette a kapcsolatot, hogy megtudja, pontosan mi hangzott el a tanórán a karikatúrákkal kapcsolatban. A két férfi közötti üzenetváltásokat nem hozták nyilvánosságra a nyomozati források, de a France2 közszolgálati televízió értesülése szerint az apa nem buzdította a csecsen iszlamistát támadásra, ő pedig nem osztotta meg vele merénylettervét.

Az apa a lánya elmondása alapján állított dolgokat a tanárról. Utóbb kiderült, hogy a lány, aki nem volt jelen a szólásszabadságról tartott tanórán, valótlanságokat állított az apjának Patyról, aki pedig a videófelvétel miatt rágalmazásért feljelentést tett a rendőrségen. Támadója öt nappal később, október 16-án végzett vele a nyílt utcán a Párizstól ötven kilométerre lévő Conflans Saint-Honorine-ban található középiskola közelében.

Az ügyész a támadó három barátjának vád alá helyezését is javasolta. Közülük ketten szállították gépkocsival a gyilkost a középiskolához, a harmadik pedig jelen volt, amikor az iszlamista megvette a kést, amellyel megölte az áldozatát.

Egy orosz nyelvű hangfelvételen a csecsen támadó azt mondta, hogy bosszút akart állni a tanáron, amiért az “sértő módon mutatta meg a profétát”. A francia hírügynökség által idézett üzenetben az iszlamista a Koránból idézett és azt kérte “testvéreitől, hogy imádkozzanak érte azért, hogy Allah elismerje mártírként”.

A támadás után őrizetbe vett további kilenc embert a hatóságok szerdára virradó éjjel szabadon engedték, köztük a támadó hozzátartozóit, a középiskola három diákját, és az iszlamista prédikátor feleségét.

A Le Monde című napilap értesülése szerint a közelmúltban radikalizálódott csecsen támadó, Abdoullakh Anzorov júniusban nyitott Twitter-fiókjából – amelyen vállalata a merényletet – egyértelműsíthető, hogy szeptember 25. óta keresett áldozatot dzsihadista merénylettervéhez. Többször utalt arra, hogy le akar valakit fejezni. Aznap egy 25 éves pakisztáni férfi egy hentesbárddal megsebesített két embert a Charlie Hebdo francia szatirikus hetilap volt párizsi szerkesztőségének közelében. A férfi az újraközölt Mohamed-karikatúrák miatt azt vette a fejébe, hogy felgyújtja a vicclap szerkesztőségét.

Paty áldozatként való kiszemelése előtt Anzorov három olyan ember címét is megszerezte, akiket bűnösnek tartott azért, mert szerinte megsértették a profétát.

The post Hét ember ellen javasolnak vádemelést a tanárgyilkosság ügyében appeared first on .

A spanyol központi büntetőbíróság szerdán felmentette a zendülés vádja alól Josep Lluis Traperót, aki Katalónia rendőrfőnöke volt 2017 őszén, az illegálisnak nyilvánított függetlenségi népszavazás idején.

A nem jogerős ítélet szerint nem bizonyított, hogy az egykori rendőri vezető egyetértett az elszakadási törekvések irányítóival, és az sem, hogy a rendőrség passzivitásával elősegítette a mozgósítást és a referendum megrendezését. A bíróság határozata nem egyhangú, a háromtagú testület egyik bírája, Concepción Espejel különvéleményt csatolt az ítélethez, kifejtve, hogy szerinte a volt rendőrfőnök bűnös az ellene felhozott vádpontokban, mert tetteivel hozzájárult az illegális népszavazás megtartásához.

A per során az ügyészség zendülés bűncselekménye miatt 10 éves börtönbüntetést kért Traperóra, engedetlenség miatt pedig egy év nyolc hónapos eltiltást közhivatal betöltésétől, valamint 60 ezer eurós (21,8 millió forint) pénzbüntetést. Az ügyészségnek tíz napja van, hogy fellebbezzen az ítélet ellen, amellyel a rendőrfőnök mellett másik három egykori katalán rendvédelmi vezetőt is felmentettek a vádak alól.

Josep Lluis Trapero az idén januárban kezdődött bírósági tárgyaláson elhatárolódott egykori feletteseitől, a Carles Puigdemont vezette katalán kormánytól.

Beszélt arról, hogy napokkal az október elsejei voksolás előtt közölte a katalán elnökkel aggodalmát a közrend fenntartásának várható problémái miatt. Emellett szóvá tette azt is, hogy egyes politikusok nyilatkozatai azt sugallják, mintha a rendfenntartók támogatnák a függetlenségi törekvéseket. “A kormány imázsa fontosabb a rendőrségénél” – idézte az elnöktől kapott választ Trapero.

A volt rendőrfőnök vallomásában kifejtette: a rendőrség igyekezett érvényt szerezni a voksolás megakadályozására utasító bírósági végzésnek, a referendum napján több száz szavazóurnát foglaltak le a rendőrök, de meglepte őket a civil ellenállás ereje, amelyre nem számítottak.

Katalóniában 2017. október elsején függetlenségi népszavazást tartottak, annak ellenére, hogy annak megrendezését korábban a spanyol alkotmánybíróság felfüggesztette. A szavazást ezért a hatóságok igyekeztek megakadályozni a szavazóhelyiségek bezárásával, ami azonban több helyen erőszakba torkollt.

A függetlenségpárti katalán kormány a voksolást érvényesnek és eredményesnek nyilvánította, noha a szavazás káoszban zajlott, bárki bármelyik szavazóhelyiségben szavazhatott, és több helyen sem tudták ellenőrizni a választói névjegyzéket.

Az eredmény alapján a katalán parlament függetlenségpárti többsége október 27-én megszavazta a “Katalán Köztársaság” függetlenségét kinyilvánító javaslatot, a központi spanyol kormány még aznap a szenátus felhatalmazása alapján feloszlatta a katalán regionális parlamentet, és leváltotta az autonóm kormányt, amelynek tagjai ellen vádat emelt a legfelsőbb bíróság lázadás és hűtlen kezelés miatt.

A történtek miatt a spanyol legfelsőbb bíróság 2019 októberében kilenc katalán függetlenségi vezetőt talált bűnösnek végül zendülés bűncselekményében, és 9-től 13 évig tartó szabadságvesztésre ítélte őket. Négyen közülük hűtlen kezelés miatt is büntetésüket töltik.

Carles Puigdemont leváltott katalán elnök és egykori kormányának négy tagja külföldre menekült, ahonnan nem térhetnek haza, mivel elfogatóparancs van érvényben ellenük Spanyolországban. A kiadatásukra vonatkozó kérelmeket az illetékes külföldi bíróságok elutasították.

The post A bíróság felmentette a zendülés vádja alól a volt katalán rendőrfőnököt appeared first on .

Az Európai Unió szankciókat vetett ki az orosz katonai hírszerzés (GRU) vezetőjére, Igor Kosztyukovra a német parlament, a Bundestag ellen 2015-ben-ben elkövetett kibertámadás miatt.

A szankciók Kosztyukovon kívül egy Dmitrij Badin nevű, ugyancsak a katonai hírszerzésnek dolgozó hekkerre is kiterjednek – olvasható az unió hivatalos közlönyében. Az elfogadott szankciós intézkedések az érintettek külföldi vagyonának befagyasztása mellett tiltják a beutazást az EU területére. Ezen kívül európai magánszemélyek és uniós székhelyű vállalkozások nem bocsáthatnak pénzeszközöket a szankciók által érintettek számára.

2015 áprilisa és májusa között informatikai támadás miatt elérhetetlenné vált Angela Merkel német kancellár hivatalos oldala, és a kormány több portálja. A támadók jelentős mennyiségű adatot loptak el, és több parlamenti képviselő, köztük a kancellár e-mail fiókját is feltörték. Németország nyilvánosan is Oroszországot vádolta az akcióért.

The post Az EU szankcionálja az orosz katonai hírszerzés vezetőjét a Bundestag elleni 20215-ös kibertámadás miatt appeared first on .

Tüntetők és rendőrök összecsapásához vezetett Nápolyban a koronavírus-járvány terjedése miatt elrendelt kijárási tilalom ellen szervezett demonstráció.

A villámcsődületként szervezett megmozdulás a nápolyi egyetemnél kezdődött, ahol a napközben már tiltakozó akciókat tartott vendéglátósokhoz és kereskedőkhöz fiatalok csatlakoztak. A tömeg később a tartományi elnöki hivatalhoz vonult. A résztvevők a péntek éjszaka életbe léptetett kijárási tilalom ellen tiltakoztak. Sokan a tartományi elnök, Vincenzo De Luca arcának fényképével takarták el arcukat.

A majdnem hatmilliós Campania régió kormányzója november közepéig kijárási tilalmat rendelt el este tizenegytől reggel öt óráig, miután a tavasszal a járványtól megkímélt területen a napi esetszám kétezer fölé ugrott. Nápoly kórházai már kizárólag Covid-19-es betegeket fogadnak.

“Szabadság, szabadság” – skandálták a szájmaszkos tüntetők, akik azt kiabálták, ha De Luca bezárja őket, pénzt is adjon a megélhetéshez. A menet a széles tengerparti sétányon folytatódott, ahol a tüntetők egy csoportja füstbombákkal, kövekkel, üvegekkel dobálta a rendőröket, és láncok is előkerültek. Újságírókat is megtámadtak, több járművet megrongáltak. A rohamrendőrök többször is oszlatták a tömeget, könnygázt is bevetettek. Éjfélre a rendbontás véget ért.

Eddig hat régióban vezettek be éjszakai kijárási tilalmat, mely többek között Róma és Milánó városát is érinti. Felmerült az országos lezárás elrendelésének lehetősége is, miután a napi esetszám túllépte a 19 ezret, és a kórházak telítettsége kritikussá kezd válni. Giuseppe Conte miniszterelnök úgy nyilatkozott, szükség esetén, újabb szigorításokat vezetnek be, akár már hétfőtől. “Minden áron el akarjuk kerülni a gazdaság és az oktatás lezárását, valamint az ország ismételt lezárását” – hangsúlyozta Conte. A Corriere della Sera című napilap szombat reggeli címe szerint azonban az ország a lezárás küszöbén áll.

Nicola Zingaretti, a baloldali kormányerő, a Demokrata Párt (PD) főtitkára kijelentette, a kormánytöbbség jelenleg a “jövőjét teszi fel” a járvány elleni küzdelemre.

A járvány tavaszi időszakában, amikor március és május között országos lezárást vezettek be, a legfeszültebb helyzet a déli tartományokban alakult ki, ahol a belügyminisztérium szorgalmazására a nagyobb élelmiszerüzleteket a rendőrség felügyelte, valamint bevásárlási utalványokkal segítették a nehézségbe jutott családokat.

The post Nápolyban utcai zavargásba csapott át az éjszakai kijárási tilalom elleni tiltakozás appeared first on .