Biztonságpiac

Benkő Tibor honvédelmi miniszter a Magyar Honvédség parancsnoksága hétfői, székesfehérvári rendkívüli állománygyűlésén bejelentette: Ruszin-Szendi Romulusz vezérőrnagyot javasolta a Magyar Honvédség parancsnokának.

Ruszin-Szendi korábban a Honvédelmi Minisztérium (HM) humánpolitikáért felelős helyettes államtitkára volt. Az állománygyűlésen ismertették Áder János köztársasági elnök határozatát: az államfő a miniszter előterjesztésére június 1-jével felmentette beosztása alól Korom Ferenc vezérezredest, a Magyar Honvédség parancsnokát.

Benkő hangsúlyozta, hogy Korom vezetésével 2018-tól sikeres volt a honvédség. A tisztességesen és becsületesen elvégzett munka eredménye, ahová mára a Magyar Honvédség eljutott – fogalmazott a miniszter.

Rámutatott arra, hogy a vezérezredes irányításával megtörtént a minisztérium és a vezérkar szétválasztása, a parancsnokság létrehozása, valamint a honvédség legnagyobb haderőfejlesztési programja, a Zrínyi 2026 elindítása, amelyben sok technikai eszközt szereztek be és állítottak rendszerbe. Ugyanakkor “kevésbé vagyunk eredményesek” az infrastrukturális fejlesztések terén, valamint a honvédelmi ágat illetően, ami magában foglalja a képzést, felkészítést, a tartalékos katonák állományba helyezését minél nagyobb létszámban, továbbá a társadalmi kapcsolatok fejlesztését – fűzte hozzá.

A miniszter reményét fejezte ki, hogy a kitűzött ütemterv szerint tud továbbhaladni a haderőfejlesztés. Benkő jelezte, hogy az eddigi parancsnok nemzetközi diplomáciai környezetben folytatja munkáját. A miniszter Korom Ferencet a Magyar Érdemrend középkereszt kitüntetésre terjesztette fel.

Korom beszédében kiemelte, hogy a 2018. május 16. óta tartó időszakban történelmi változásokat indítottak el közösen, és három év alatt évtizednyi előrelépést produkáltak. Rendkívüli megtiszteltetésnek nevezte, hogy “az ország első katonája” lehetett, s büszke arra, hogy tisztességgel, becsülettel dolgozó katonák élén szolgálhatott.

Ruszin-Szendi Romulusz
Ruszin-Szendi 1973. május 5-én született Miskolcon. Felsőfokú tanulmányait a Kossuth Lajos Katonai Főiskolán kezdte tüzértiszt és földmérő mérnök szakon, majd a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem katonai vezető szakán folytatta. Ugyanitt 2010-ben megszerezte a hadtudomány doktora címet. 2014-ben az Amerikai Egyesült Államokban elvégezte a US Army War College stratégiai tudományok mestere szakát is. Katonai pályafutását 1995-ben Tapolcán, az MH 5. Csobánc Sorozatvető Tüzérezrednél kezdte, ahol szakaszparancsnoki posztokon szolgált. Később Pécsen, Székesfehérváron, Tatán, Szolnokon, Debrecenben és Budapesten is látott el beosztásokat. 2014-től 2016-ig a Honvéd Vezérkar Hadműveleti Csoportfőnökségénél szolgált, 2015 augusztusától megbízott csoportfőnökként. 2016-ban a debreceni MH 5. Bocskai István Lövészdandár parancsnokává nevezték ki. A Magyar Honvédségnél utoljára 2019 elején töltött be beosztást, az MH Hadkiegészítő Felkészítő és Kiképző Parancsnokság vezetőjeként. 2019-ben a Honvédelmi Minisztériumban folytatta karrierjét, ahol kezdetben titkárságvezetőként, 2020. április elsejétől 2021. május végéig pedig humánpolitikai ügyekért felelős helyettes államtitkárként dolgozott.

 

The post Benkő Tibor Ruszin-Szendi Romuluszt javasolta a Magyar Honvédség parancsnokának appeared first on .

Az év végéig mintegy húsz új alakulattal és egységgel erősíti meg Moszkva az orosz nyugati katonai körzet állományát – jelentette ki Szergej Sojgu védelmi miniszter az orosz védelmi tárca vezetői kollégiumának hétfői tanácskozásán.

A tárcavezető szerint az új egységeket korszerű fegyverzettel és haditechnikával fogják felszerelni, a nyugati katonai körzet kétezer egységnyi fegyvert kap. Közölte, hogy az orosz Balti Flotta kiképzésének intenzitása harminc százalékkal nőtt, ami több mint kétszáz gyakorlat végrehajtását jelenti, különböző fegyverfajták felhasználásával, a körzet légiereje pedig négy százalékkal többet repült. Az nyugati katonai körzet megerősítését Sojgu azzal indokolta, hogy a térségben felerősödött a NATO-országok katonai tevékenysége, megnőtt a fenyegetés.

“Nyugati kollégáink lépései lerombolják a világ biztonsági rendszerét, s ez arra kényszerít bennünket, hogy megtegyük a megfelelő ellenintézkedéseket. Folyamatosan tökéletesítjük csapataink harci összetételét” – mondta. A tárcavezető szerint az Egyesült Államok hadászati légiereje repüléseinek intenzitása az elmúlt hét év alatt 14-szeresére nőtt. Kifogásolta, hogy a manőverező robotrepülőgépeket hordozó NATO-hadihajók csak az elmúlt évben háromszor teljesítettek feladatot Kalinyingrád megye közelében, 2016 óta pedig 18 alkalommal futottak ki feltételezett indítási körzetbe a Balti-tengeren.

Sojgu elmondta, hogy az elmúlt években másfélszer annyi NATO-hadgyakorlatot tartottak, mint korábban, jelenleg pedig Defender Europe-2021 kódnéven az elmúlt három évtized legnagyobb gyakorlata zajlik, amely részvőinek létszáma eléri a negyvenezer katonát. Rámutatott, hogy ezek fő célja egy teljes értékű amerikai hadosztály Európába való átdobásának elpróbálása.

Bejelentette, hogy “aktív szakaszába lépett” a szeptemberre tervezett, a nyugati katonai körzetben és Fehéroroszország területén megtartandó orosz-fehérorosz Zapad-2021 hadgyakorlat előkészítése. Hangsúlyozta, hogy a kifejezetten védelmi természetű manővereket egy korábban elfogadott ütemterv szerint fogják lebonyolítani, ezekről a katonai partnerek a nemzetközi szerződésekben megszabott határidő szerint értesítést fognak kapni, magát az eseményt pedig megfigyelők és újságírók látogathatják meg.

Közölte, hogy június 25-én, az orosz haditengerészet megalapításának 325. évfordulóján a flottaparádékon mintegy kétszáz hadihajó, nyolcvan repülőgép és tizenötezer ember vesz majd részt. A fő ünnepséget Szentpéterváron fogják megtartani, de lesz díszszemle Szeveromorszkban, Baltyijszkban, Szevasztopolban, Kaszpijszkban, Vlagyivosztokban és a szíriai Tartuszban is.

A miniszter azt is elmondta, hogy egy 32 kilométer hosszú ideiglenes vízvezeték lefektetésével az orosz hadsereg megszüntette a 2014-ben Ukrajnától elcsatolt Krím félsziget ukrán “vízblokádját” és biztosította a helyi lakosság zavarmentes vízellátását. Kilátásba helyezte egy állandó vezeték megépítését is.

A terület elvesztését követően Kijev elzárta a Dnyeperből az aszályos Krímbe vezető csatornát.

The post Oroszország: húsz új egységgel erősítik meg a nyugati katonai körzetet appeared first on .

Vádemelést javasolt a cseh rendőrség Andrej Babis kormányfő és egykori tanácsadója, Jana Mayerová ellen a Gólyafészek-ügyben – közölte Ales Cimbala, a prágai ügyészség szóvivője.

A javaslat ezzel Jaroslav Saroch, a több mint egy évtizede húzódó korrupciógyanús ügyet felügyelő ügyész asztalára került. Sarochnak most döntenie kell arról, hogy vádat emel-e Babis ellen, vagy leállítja a büntetőeljárást, esetleg másképpen oldja meg a dolgot. A rendőrség a Gólyafészek nevű szabadidőközpont építésének ötvenmillió koronás (mintegy 685 millió forint) támogatása ügyében az európai uniós pénzek jogosulatlan megszerzésével gyanúsítja a cseh kormányfőt és több rokonát.

Babis a kezdetektől fogva tagadja, hogy visszaélés történt volna az európai uniós pénzekkel. Azt állítja, politikai kampányról van szó, amelynek célja eltávolítani őt a politikai életből. A Gólyafészek-ügyet vizsgáló rendőrség egyszer, 2019 áprilisában már lezárta az ügyet azzal, hogy csalás történt az uniós támogatásokkal, s ezért vádemelést javasolt az érintettek – Babis, valamint Babis felesége, fia és sógora, s további három személy – ellen.

A büntetőeljárás leállítását Martin Erazim akkori prágai főügyész azzal indokolta, hogy a bizonyítási eljárás során arra a következtetésre jutottak: a szabadidőközpontot építtető cég a kérdéses időszakban megfelelt az uniós pályázatban szereplő kis- vagy középvállalati kritériumoknak, ahogy azt írásbeli nyilatkozatukban is állították. Pavel Zeman országos főügyész azonban felülvizsgálta prágai kollégája döntését, s 2019 decemberében új rendőrségi vizsgálatot rendelt el az ügyben.

“Már nem is lep meg, hogy az ügy a választások előtt újra felmerül. Szándékosan, mesterségesen felépített pszeudoügyről van szó, amely ma már 14 éves. A rendőrségi vizsgálatok öt éve zajlanak. Soha semmi törvénytelenség nem történt, és az értelmetlen vádakat visszautasítom. Bízom a cseh igazságügyi szervekben” – reagált Babis a rendőrség döntésére.

A Gólyafészek-ügy lényege: a szabadidőközpontot építtető cég, a ZZN Agro Pelhrimov korábban az Agrofert holdinghoz tartozott, amelynek egyetlen tulajdonosa Andrej Babis volt. A szabadidőközpont építésekor, 2007-ben a cég részvénytársasággá alakult, és ismeretlen tulajdonba került. A rá következő évben, 2008-ban kisebb vállalkozásként jogosultságot szerzett az ilyen vállalatok számára kiírt EU-támogatásra. Amennyiben a Gólyafészek az Agrofert része maradt volna, nagyvállalatként nagy valószínűséggel nem kapott volna uniós támogatást. A cég a pályázatban megszabott határidő letelte után ismét az Agrofert része lett. Az építtető cég utódja, az Imoba 2018 júniusában már visszafizette az államnak az ötvenmillió koronás támogatást.

The post Andrej Babis elleni vádemelést javasol a cseh rendőrség a Gólyafészek ügyben appeared first on .

Benkő Tibor honvédelmi miniszter a kormány nevében koszorút helyezett a Hősök terén a Magyar Hősök Emlékkövénél vasárnap délelőtt a magyar hősök emlékünnepén.

A miniszter a helyszínen a közmédiának nyilatkozva kiemelte: “ezen a napon a hősökre emlékezünk; ennek történelmi múltja és hagyománya van”. Felidézte: már az első világháborúban megfogalmazódott, hogy meg kell emlékezni a hős katonákról, akik a fronton “életüket, vérüket áldozzák a haza érdekében”. 1917-ben megszületett az első törvény, amely kimondta, hogy a településeken meg kell emlékezni a hősökről; már az első világháborúban megjelentek az első emlékművek, emléktáblák.

A fővárosi Hősök terén lévő Magyar Hősök Emlékkövét 1929-ben avatták fel. A miniszter kitért arra is, hogy 1945 után feledésbe merültek a hősi emlékművek és a katonák is, akik életüket áldozták a hazáért az ország érdekeiért.

Majd 2001-ben született meg az újabb törvény, amely visszahozta a hősökre való emlékezést. Ez ráadásul már nemcsak az első világháború idejétől, s nem is csak a katonákról szólt, hanem a honfoglalástól kezdve mindenkiről, aki életét áldozta, kockáztatta a hazáért, aki Magyarországért, a magyar emberekért tesz és áldozatot hoz. Ez a törvény szól azon hősökről is, akik napjainkban, ebben a pandémiás helyzetben életüket kockáztatják vagy áldozzák annak érdekében, hogy “biztonságban élhessünk” – tette hozzá a politikus.

Benkő Tibor azt mondta: a hősök napja az utókor számára azt üzeni, hogy emlékezni kell. “Emlékezni kell a hősökre, akiknek köszönhetjük nemzetünket, nemzetünk fennmaradását, akiknek köszönhetjük, hogy békében és biztonságban élhetünk” – fogalmazott. A jövő nemzedéke számára azt üzeni: “készüljünk arra, hogy bármikor képesek legyünk az országunk békéjét, biztonságát szolgálni” – jelentette ki a miniszter.

Az Országgyűlés 2001. június 19-én fogadta el a magyar hősök emlékének megörökítéséről és a magyar hősök emlékünnepéről szóló törvényt, melynek értelmében minden év májusának utolsó vasárnapján – az idén május 30-án – emlékeznek “az elmúlt ezredév magyar hőseire”, akik életüket adták a hazáért.

The post Hősök napja: Benkő Tibor megkoszorúzta a Magyar Hősök Emlékkövét appeared first on .

A török Nemzeti Hírszerző Ügynökség (MIT) elfogta külföldön és Törökországba szállította Selahaddin Gülent, a 2016-os puccskísérlet kiterveléséért felelőssé tett Fethullah Gülen muszlim hitszónok unokaöccsét – jelentette az Anadolu török állami hírügynökség.

A beszámoló nem ismertette, hogy pontosan hol és mikor kerítették kézre a férfit a török hatóságok. Az Anadolu biztonsági forrásokból úgy értesült, hogy Selahaddin Gülen a nagybátyja utasítására szökött külföldre. Törökországban fegyveres terrorszervezetben viselt tagság gyanújával adtak ki elfogatóparancsot a férfi ellen.

Ankara az 1999 óta az Egyesült Államokban élő, török származású Fethullah Gülen nemzetközi mozgalmát vádolja a 2016. július 15-ei hatalomátvételi kísérletért. Fethulleh Gülen azonban tagadja, hogy bármi köze volt a történtekhez. A hivatalos török álláspont szerint a fegyveres terrorszervezetnek nyilvánított hálózat tagjai céltudatosan, hosszú évek alatt szivárogtak be az állami és a magánszférába.

A lassan öt éve tartó megtorlás nem közvetlenül csak a puccsistákat sújtotta és sújtja, hanem a gülenista mozgalom feltételezett tagjait és támogatóit is. A hatóságok az elmúlt években százezreket vettek őrizetbe, tízezreket zárattak börtönbe, ezreket ítéltek szabadságvesztésre, köztük katonákat, rendőröket, bírákat, ügyészeket, orvosokat, tanárokat, üzletembereket és újságírókat. Selahaddin Gülenhez hasonlóan már számos állítólagos gülenistát fogott el és szállított haza a török hírszerzés.

The post A török hírszerzés elfogta külföldön Fethullah Gülen unokaöccsét appeared first on .

A 2022-es költségvetésben biztosítottak a források a haderőfejlesztés folytatására – emelte ki a honvédelmi miniszter hétfőn a kormány Facebook-oldalán közzétett videóban.

Benkő Tibor úgy fogalmazott: “erős Magyarország nem létezhet erős honvédség nélkül, amely mindenkor kész és képes garantálni hazánk, honfitársaink és szeretteink biztonságát”.

Ezért 2022-ben folytatódik a haderőfejlesztés – mondta a miniszter, aki úgy értékelt: “történelmi pillanathoz érkezünk, hiszen a haza védelmére fordítható összeg jövőre átlépi a soha nem látott, ezer milliárd forintot”.

Benkő elmondta: ennek a költségvetési támogatásnak csaknem felét fejlesztésekre és beruházásokra fordítják, amelynek középpontjában a hazája iránt elkötelezett katona áll. A cél, hogy “ezt a magasztos hivatást minél több fiatal vállalja”, és minél több önkéntes tartalékos legyen. Továbbá a haditechnikai eszközök beszerzésén és a honvédség létszámának bővítésén túl korszerűsítik, komfortosabbá teszik a katonák elhelyezését is – fűzte hozzá.

Kitért arra is, hogy segítik a magyar hadiipar újjáélesztését, amely nem csak a biztonságot növeli, de munkahelyeket is teremt. “Tesszük mindezt azért, hogy a Magyar Honvédség mindig, minden körülmények között garantálni tudja hazánk és a magyar emberek biztonságát” – jelentette ki Benkő.

The post Benkő: 2022-ben biztosítottak a források a haderőfejlesztés folytatására appeared first on .

Országos akcióban számolt fel a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) egy dunántúli család által irányított őrző-védő céghálózatot milliárdos adócsalás gyanúja miatt. A NAV nyomozói a Terrorelhárítási Központ támogatásával csaptak le a bűnszervezet vezetőjére, aki két társával már letartóztatásban van.

A NAV azt közölte, hogy a kiterjedt céghálózatban több száz vagyonőrt foglalkoztattak sűrűn váltott “bukócégeken” keresztül. Nemcsak a bérhez kapcsolódó adókat, járulékokat nem fizették meg, hanem fiktív számlákkal a fizetendő áfájukat is csökkentették. Ezzel a módszerrel több mint egymilliárd forint kárt okoztak a költségvetésnek, és jelentős piaci előnyt is szereztek a személy- és vagyonvédelmi szektorban – tették hozzá.

A bűnszervezet fegyverekkel és harcművészeti képzettséggel is rendelkező vezetőjét nagytestű kutyákkal őrzött külterületi ingatlanjában fogta el a Terrorelhárítási Központ. A hatalmas birtokon fogták el a bűnbanda egyik ukrán állampolgárságú tagját is, akiről kiderült, hogy lejárt okmányokkal, engedély nélkül tartózkodik Magyarországon, ezért – a NAV értesítésére – az illetékes idegenrendészeti igazgatóság is intézkedett az ügyben – áll a közleményben. A pénzügyi nyomozók és járőrök több mint 25 helyszínen kutattak bizonyítékok és a gyanúsítottak után.

A hatóság kiemelte: a bűncselekmény súlyát jelzi, hogy az egyik fő gyanúsított megpróbált elszökni a helyszínről és elrejtőzni, de a nyomozók rövid időn belül elfogták és őrizetbe vették. A bizonyítékok mellett a szervezet vezetőjének farmján egy illegális üzemanyagtöltő-berendezést és több ezer liter gázolajat is találtak, amelyről megállapították, hogy nem felel meg a szabványoknak.

Közölték azt is, az online számlarendszer valós idejű adatainak köszönhetően a nyomozók nagy összegű követeléseket tudtak biztosítani, és bankszámlákat, ingatlanokat is zár alá vettek csaknem egymilliárd forint értékben, így az okozott kár jelentős része megtérülhet. A nyomozás különösen nagy értékre, bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás miatt folyik. A szervezet vezetői – ha bűnösségük bebizonyosodik – húsz év szabadságvesztést is kaphatnak – olvasható a közleményben.

The post Milliárdos adócsalás: már megint egy őrző-védő céghálózat bukott le appeared first on .

Tizenkét Dessault Rafale F3R típusú, használt vadászgép beszerzéséről döntött a horvát kormány. Ez az egyik legnagyobb értékű horvát haderőfejlesztés az ország harminc évvel ezelőtti függetlené válása óta.

Andrej Plenkovic horvát kormányfő a kabinet ülésén kiemelte: tíz együléses és két kétüléses harci gép mellett döntöttek, amelyek értéke 999 millió euró (347,8 milliárd forint). Hozzátette: a francia ajánlat volt a legkedvezőbb, így a beszerzés nem veszélyezteti Zágráb euróövezeti csatlakozási terveit.

A kiválasztott többfunkciós vadászgépek a legújabb generációs harci gépek családjához tartoznak, és a világ egyik legjobb gépei – mondta Plenkovic, megjegyezve, hogy ezzel az ország olyan képességre tesz szert, amellyel az elkövetkező harminc-negyven évben többszörösére növelik a horvát hadsereg harci erejét. “Ez a béke legnagyobb záloga” – húzta alá.

Horvátország tavaly januárban írt ki új pályázatot többcélú harci repülőgépek beszerzésére, miután egy évvel korábban meghiúsult az izraeli F-16C/D Barak típusú harci repülőgépek megvételére irányuló üzlet.

A védelmi minisztérium az Egyesült Államoktól (F-16), Svédországtól (Gripen) új gépekre, valamint Franciaországtól (Rafale), Olaszországtól (Eurofighter), Norvégiától, Görögországtól és Izraeltől (F-16) használt vadászgépekre kért ajánlatot. A pályázatra végül négy országtól, Franciaországtól, az Egyesült Államoktól, Svédországtól és Izraeltől érkezett ajánlat.

Horvátország egyetlen vadászrepülő százada nyolc szuperszonikus, nagyjavításon átesett MiG-21 BIS harci és négy UM gyakorló repülőgépből áll. A gépek nagyjavítását komoly botrány kísérte: a horvát katonai ügyészség 2016 márciusában nyomozást indított, mert sorozatos hibák jelentkeztek a repülőgépek használata közben. A vizsgálatok során kiderült, hogy Ukrajna nem eredeti MiG-21-es vadászrepülőket adott el Horvátországnak, hanem több, más országból beszerzett alkatrészből összeállított gépeket. A megvásárolt repülőgépek sorozatszámait átütötték, és az alkatrészek sorozatszámai sem egyeznek a dokumentációkban lévőkkel. Jelenleg mindössze néhány repül közülük, és azok is csak minimális időt töltenek a levegőben. Ugyanakkor 2023-tól már ezek a gépek sem szállhatnak fel, mert műszaki érvényességi idejük lejár.

The post Horvátország használt francia Rafale vadászgépeket vásárol appeared first on .



A Fővárosi Ítélőtábla jelentősen javított időszerűségi és ügyforgalmi mutatóin annak ellenére, hogy 2020. március 12-től a világjárvány miatt bevezetett veszélyhelyzeti eljárásrendben látta el feladatait – közölte Ribai Csilla (címlapképünkön), a tábla elnöke a 2020-as évről szóló tájékoztatójában.

Tavaly szeptembertől a tábla szervezeti egységei új székhelyre, a II. kerület, Fekete Sas utca 3-ba költöztek, ami kedvezően befolyásolta a fellebbviteli bíróság tevékenységét. 2020. április 1-jétől a tábla munkaügyi szakággal bővült – közölte Ribai évértékelő sajtótájékoztatóján. A tábla 2020-ban és 2021 első negyedévében is több ügyet fejezett be, mint amennyi érkezett, a peres ügyeknél ez 155-tel több befejezett ügyet eredményezett.

Egyedül a Fővárosi Ítélőtáblára tavaly összesen 5803 peres és nemperes ügy érkezett, amely az öt ítélőtáblára érkezett összes ügy 52 százaléka. A Fővárosi Ítélőtábla tavaly a gazdasági ügyszakban fejezte be a legtöbb ügyet, ez az országosan befejezett gazdasági ügyek 63,3 százaléka.

A munkaügyi és a büntető szakág kivételével a befejezett peres ügyek száma mindenhol meghaladta az adott évben érkezett peres ügyek számát. Munkaügyi ügyszakban hatásköri változások miatt volt magasabb az érkezések száma, büntető ügyszakban pedig a peres befejezést az érkezés csak csekély mértékben haladta meg, ami elsősorban a pandémia időszakában hatályos eltérő eljárási szabályokkal magyarázható.

A folyamatban maradt peres ügyek száma a polgári szakágban 33 százalékkal, míg a gazdasági szakágban 49,3 százalékkal csökkent.

A Fővárosi Ítélőtábla időszerűségi mutatók is kedvezően alakultak. A peres eljárások 71,8 százalékát, míg a nemperes eljárások 98,2 százalékát fél éven belül befejezték. Az ítélkezési tevékenység magas szakmai színvonalát tükrözi, hogy a – Fővárosi Ítélőtábláról a Kúriára érkezett fellebbezett határozatok 74 százaléka helybenhagyással fejeződött be.

A Fővárosi Ítélőtábla tavaly 4 milliárd 220 millió 951 ezer forintból gazdálkodott. A székhelyváltozás miatt három közbeszerzési eljárást bonyolítottak le, az új székhelyen további öt tárgyalótermet és 67 irodahelyiséget alakítottak ki. A gyorsabb, hatékonyabb ügyintézés érdekében tavaly új szervereket és ip-alapú telefonközpontot építettek ki. A járványhelyzet alatti munkavégzés hatékonyságához jelentősen hozzájárult, hogy minden bíró webkamerát és mikrofonos fejhallgatót kapott a Skype és a home office munkavégzés feltételeinek biztosítása érdekében.

A Fővárosi Ítélőtábla dolgozóit minimálisan érintette a koronavírus megbetegedés, az ítélkezési munka mennyiségi mutatóit nem befolyásolta – közölte a bíróság.

The post Fővárosi Ítélőtábla: a járvány ellenére javuló ügyforgalmi mutatók, időszerű ítélkezés appeared first on .

Késsel támadt pénteken egy rendőrnőre egy férfi a nyugat-franciaországi Nantes-hoz közeli La Chapelle-sur-Erdre rendőrőrsén – közölte a helyi csendőrség. A nő súlyosan megsebesült a lábán, de nincs életveszélyben, kórházban ápolják. A támadó elvette a rendőrnő fegyverét, és elmenekült a helyszínről, a rendőrség nagy erőkkel kereste, és kora délután egy tűzpárbajt követően előállította. A támadó később belelehalt a sérüléseibe.

Gérald Darmanin belügyminiszter a Twitteren jelentette be, hogy a csendőrség ártalmatlanította és előállította az elkövetőt. A tárcavezető köszönetet mondott a rendfenntartó erőknek a gyors közbeavatkozásért, és jelezte, hogy délután a helyszínre érkezik. Rendőrségi tájékoztatás szerint a gyanúsított és a csendőrök között tűzpárbaj alakult ki, két csendőr a karján és a lábán könnyebben, a feltételezett elkövető súlyosan megsebesült.

A BFM hírtelevízió értesülése szerint a támadás délelőtt tíz órakor történt a húszezer lakosú település rendőrségének egyik irodájában, ahol a támadó többször megszúrta a rendőrnőt a lábán. A támadásnak nem voltak szemtanúi. Az elkövető személyazonossága és indítékai egyelőre nem ismertek. A BFM értesülése szerint a férfi negyven év körüli és pszichiátriai problémáiról ismert, a rendőrőrs közelében fogták el.

A Franciaországban született francia állampolgárságú férfi március szabadult nyolc éves börtönbüntetés után. Rablásért ítélték el, de a börtönben radikalizálódott, emiatt a titkosszolgálatok március végén nyilvántartásba vették. Ugyanakkor skizofrénia miatt is kezelték, a szabadulása óta rendszeresen járt orvosnál – jelentette a BFM.

Az AFP hírügynökség rendőrségi forrásokra hivatkozva azt írta, hogy az elkövető “hibrid profilú volt, nagyon súlyos pszichiátriai beteg és radikalizálódott iszlamista”. Az elkövető a támadást követően elvette a rendőrnő fegyverét, és gépkocsival elmenekült a helyszínről. Az autót összetörve később a településen megtalálták.

A gyanúsítottat a nantes-i csendőrség több száz tagja kereste. Az üggyel egyelőre a terrorellenes ügyészség nem foglalkozik, a nantes-i ügyészség indított eljárást, de a rendőrség nem zárt ki semmilyen lehetőséget, így a terrortámadásét sem. A rendőri erők ellen 2012 óta több támadást is történt Franciaországban, legtöbbször a dzsihád, az iszlám szent háború nevében.

Az elmúlt hetekben két halálos merényletet követtek el rendőrök ellen: egy tunéziai dzsihadista április 23-án egy rendőrségi alkalmazottat ölt meg a Párizshoz közeli Rambouillet rendőrőrsén, néhány nappal később pedig a déli Avignonban egy rendőrségi razzia során egy kábítószer-kereskedelemmel gyanúsított férfi lelőtt egy rendőrt.

Május 19-én több ezer francia rendőr tartott tiltakozó megmozdulást a nemzetgyűlés épülete előtt a közelmúltban őket ért támadások ellen. A rendezvényen a teljes politikai elit, köztük a belügyminiszter is részt vett.

The post Késsel támadt egy rendőrnőre egy férfi egy nyugat-franciaországi rendőrőrsön appeared first on .



A belga külügyminisztérium pénteken bejelentette, hogy visszahívja szolgálatából Peter Lescouhier-t, az ország Dél-Koreában dolgozó nagykövetét, miután a közösségi médiában elterjedt egy videofelvétel, amely szerint a felesége inzultált egy helyi bolti eladót.

“Az országunk és Dél-Korea közötti jó kapcsolat érdekében úgy döntöttünk, visszahívjuk Lescohier nagykövet urat dél-korai küldetéséből” – írta Sophie Wilmes belga külügyminiszter pénteki sajtóközleményében.

Az áprilisban történt incidenst a kereskedelmi egység biztonsági kamerái rögzítették. A dél-koreai rendőrség elmondása szerint Lescouhier felesége, Hsziang Hszüe-csiu fizetés nélkül akart távozni egy ruházati boltból, amiért az eladók feltartóztatták. A felvételen, amelyet később egy dél-koreai tévécsatorna is levetített, látható, hogy az asszony erőszakosan megragadja az egyik elárusító karját, majd arcul üti. Az eset nagy felháborodást váltott ki az országban.

A belga külügy sajtóközleménye hangsúlyozza azt is, hogy Hsziang Hszüe-csiu az incidens után bocsánatot kért a sértettől elfogadhatatlan viselkedése miatt. A közlemény szerint az asszonyt nem sokkal az eset után kórházban kezelték, és felépülése után együttműködött a nyomozó szervekkel. Nem sokkal később diplomáciai mentelmi jogára is hivatkozott, azonban a belga külügyminisztérium ezt megvonta tőle.

Annak ellenére, hogy Lescouhier is nyilvánosan bocsánatot kért felesége viselkedése miatt, a belga külügy úgy döntött, hogy visszahívja küldetéséből, mivel “egyértelművé vált, hogy szerepét nem tudja tovább kiegyensúlyozott módon betölteni.” A nagykövet három évet töltött a kelet-ázsiai országban.

The post Visszahívtak a nagykövetet, mert a felesége inzultált egy bolti eladót appeared first on .

Határozott tiltakozásának adott hangot az orosz külügyminisztérium pénteken a moszkvai ukrán nagykövetség ideiglenes ügyvivőjének a kijevi orosz diplomáciai képviselet elleni provokációk miatt.

A moszkvai külügyi tárcához bekéretett Vaszil Pokotilo figyelmét felhívták arra, hogy ukrán radikális nacionalisták egy szerdai performanszuk során elzárták a kijevi orosz nagykövetség bejáratát, valamint az orosz vezetésnek szánt fenyegetéseket és szidalmakat hangoztattak. Az orosz fél ezt a provokációt a diplomáciai kapcsolatokat szabályozó, 1961-es bécsi konvenció Ukrajna általi újabb durva megsértésének tekinti.

Az orosz diplomácia felszólította az ukrán felet, hogy hozzon intézkedéseket a hasonló intézkedések kiküszöbölése, az orosz diplomáciai képviselet normális munkájának, valamint biztonságának és sérthetetlenségének szavatolása érdekében. Az incidens miatt a kijevi orosz nagykövetség jegyzéket intézett az ukrán külügyminisztériumhoz.

The post Moszkva tiltakozott a kijevi orosz nagykövetség elleni provokációk miatt appeared first on .

Az emberek fele nem tudja, hogy a foglalóval ellentétben az előleg minden esetben visszajár, ha meghiúsul az ingatlan adásvétele, függetlenül attól, melyik fél felelős érte – derül ki a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) több mint hétszáz választ összesítő online felméréséből.

A kitöltők kevesebb mint egynegyede tudta csak, hogy a vevő felelőssége ellenőrizni az ingatlan-nyilvántartás adatait, mielőtt kifizeti a foglalót, és ennek elmulasztása súlyos következményekkel járhat, mert tízből négy lakásvásárlás esetében probléma van az ingatlan jogi helyzetével – olvasható a felmérésről beszámoló közleményben.

Mint írták, a legtöbbekben ugyanakkor az már tudatosult, hogy a kifizetett foglaló kétszeresét kell visszakapniuk, ha az eladó úgy dönt, mégsem adja el nekik az ingatlant.

Az emberek hetven százaléka azt is helyesen tudta, hogy a foglaló kifizetése után, ha a vevő meggondolja magát, nem követelheti vissza azt. Ezen még egy jól megírt szerződés sem változtat, a válaszadók 21 százaléka rosszul tudta, hogy ha ügyvéddel vagy közjegyzővel készíttetné el a szerződést, visszajárhat neki a foglaló akár teljes összege.

A válaszadók kétharmada helyesen tudta, hogy eladóként a foglaló jelent nagyobb biztonságot, mert ha a vevő felelős azért, hogy meghiúsul az ügylet, elveszti a foglalót, az előleg azonban mindig visszajár, ha meghiúsul az adásvételi szerződés – olvasható a MOKK közleményében.

The post Az emberek fele nem tudja, hogy az előleg visszajár, ha meghiúsul az adásvétel appeared first on .

Oroszország kiüti a fogát annak, aki megpróbál kiharapni belőle – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök egy videokonferencián.

Putyin anélkül, hogy konkrétumokba bocsátkozott volna, nehezményezte, hogy vannak, akik nyilvánosan kifogásolják, hogy Szibéria kincseit egyetlen ország birtokolja. “Furcsa ilyen dolgokat hallani, főleg nyilvánosan, de időnként elhangzanak” – jegyzete meg.

“Mindenki belénk akar harapni valahol, vagy valamit kiharapni belőlünk. De tudniuk kell azoknak, akik erre készülnek, hogy kiütjük a fogát mindenkinek, úgy, hogy ne tudjanak harapni. Ez nyilvánvaló. És ennek záloga a fegyveres erőink fejlesztése” – mondta az elnök.

Putyin szerint “határozottan állítható”, hogy Oroszország rendelkezik a világ legkorszerűbb nukleáris feltartóztató erőivel, és megemlítette, hogy az országnak hiperszonikus eszközei is vannak. Az államfő szerint a fegyveres erők fenntartását a költségvetés militarizálása nélkül sikerült elérni.

Azzal érvelt, hogy Oroszország 3116 milliárd rubelt fordít a védelemre, ami 74 rubeles dollárárfolyamon számolva mintegy 42 milliárd dollárt jelent. Ehhez képest az Egyesült Államok legutóbbi katonai büdzséje 770 milliárd dollár volt, de az orosz katonai kiadásokat meghaladják Kína, India, Szaúd-Arábia, Németország, Franciaország, az Egyesült Királyság, sőt Japán kiadásai is.

A százalékos arányokkal kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy amíg Oroszország tavaly GDP-je 3,1 százalékát költötte védelmi célokra, és a kiadásokban csökkenő tendencia tapasztalható, addig a cél az Egyesült Államokban 3,3-3,4, más NATO-országokban 2, Szaúd-Arábiában 8,4, Izraelben pedig 5,3-5,4 százalék elérése. Putyin szerint az orosz katonai büdzsé idén a GDP 2,7, 2022-ben 2,6, 2023-ban pedig 2,5 százalékára csökken.

Putyin rámutatott, hogy Oroszország, a világ legnagyobb területű országa kolosszális potenciállal rendelkezik.

“Úgy tűnik, hogy a 146 millió ember (Oroszország lakossága) nem olyan sok azokkal az országokkal összevetve, ahol több száz millió állampolgár él, néhol pedig meghaladja a milliárdot (a népesség). De ez még mindig soknak számít” – hangoztatta.

Az orosz vezető szerint mindig ugyanaz történik: amikor csak megerősödik Oroszország, rögtön ürügyek keletkeznek fejlődésének korlátozására. Idézte III. Sándor cár kijelentését, miszerint az ország hatalmasságától félnek. Úgy vélekedett, hogy Oroszországot külföldön többen a Szovjetunió szétesését követően is túl nagynak gondolják. Meglátása szerint a Szovjetunió, noha másként nevezték, és más volt az ideológiai tartalma, geopolitikai szempontból nem volt más, mint a történelmi Oroszország.

“Mindegy, mit teszünk is, akárhogy is igyekszünk kielégíteni azok étvágyát, akik fel akarnak tartóztatni bennünket, a feltartóztatás akkor is folytatódni fog, mert több opponensünknek – nevezzük így őket – egyszerűen nincs szüksége egy olyan országra, mint Oroszország” – fogalmazott.

“De nekünk és a népünknek, az Oroszországi Föderáció állampolgárainak szükségünk van rá. És mindent meg fogunk tenni annak érdekében, hogy ne csak megőrizzük, de meg is erősítsük” – mondta.

Putyin szerint ennek a stratégiai célnak az érdekében meg kell őrizni a történelmi emlékezetet, emlékezni kell az ország védelmezőire. Hangsúlyozta, hogy az orosz diplomáciai képviseletek feladata a szovjet katonai emlékművek és temetők védelme, állapotuk felügyelete.

The post Putyin: Oroszország kiüti a fogát annak, aki harapni akar belőle appeared first on .

Egész éjszakán át, válogatott kegyetlenséggel bántalmazta fiatalkorú barátnőjét egy 36 éves férfi, aki ellen a Nagykanizsai Járási Ügyészség emelt vádat.

Pirger Csaba, a Zala Megyei Főügyészség szóvivője az esettel kapcsolatban úgy tájékoztatott, hogy a kábítószer-fogyasztó férfi még 2017-ben ismerkedett meg a fiatal lánnyal, akivel tavaly májustól párkapcsolatban élt, a lány sokszor a férfi bérelt lakásában aludt. A múlt év október 4-én este, egy nézeteltérést követően a lány távozott a lakásból, a férfi úgy gondolta, hogy egy munkatársával csalta meg a barátnője. Telefonon próbálta később a lányt elérni, de ő nem akart vele beszélni, csak az őt autóval szállító barátnőjén keresztül tudta elérni.

A férfi az éjszaka folyamán Nagykanizsa belvárosában autójával a két nő kocsija után eredt, eléjük vágott, majd a sírva könyörgő barátnőjét a hajánál fogva rángatva a saját járművébe kényszerítette. A Csengery utcára érve a férfi a bérelt lakásba berángatta a lányt, letépte a ruháit, majd féltékenységében egész éjszaka válogatott kegyetlenséggel ütlegelte, rugdosta, taposta, kutyanyakörvet kötött rá, illetve porszívócsővel verte.

A folyamatos bántalmazás mellett a férfi az általa gyanúba kevert munkatárását is telefonos üzenetekkel zaklatta, de a lánnyal együtt ő is tagadta, hogy bármilyen kapcsolatban lennének. A lánynak végül hajnalban sikerült az anyját felhívnia, akinek segítségével el tudta hagyni bántalmazója lakását, de számtalan, nyolc napon túl gyógyuló sérülése, a kimerültség és a rosszullét miatt mentő szállította kórházba.

A Nagykanizsai Járási Ügyészség tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére, sanyargatással elkövetett személyi szabadság megsértése, testi sértés, valamint kábítószer birtoklása miatt emelt vádat.

The post Brutálisan bántalmazta fiatalkorú barátnőjét egy nagykanizsai férfi appeared first on .

Mária skót királynő kivégzésén, 1578-ban viselt rózsafüzérét, valamint további, több mint egymillió font (402 millió forint) értékű arany- és ezüsttárgyat loptak el az angliai Arundel-kastélyból.

A kincset péntek éjjel vittél el a West Sussex megyei kastélyból – számolt be róla a BBC. A lopott tárgyak között szerepelnek a koronázási csészék, melyetek Mária királynő (1542-1587) adott a ceremóniamesteri udvari tisztség korabeli viselőjének. A kastélyt kedden nyitották újra a látogatók előtt. Szóvivője szerint “felbecsülhetetlen történelmi értéket” képviselnek a hiányzó kincsek.

A személyzetet péntek éjjel értesítették a behatolásról, miután megszólalt a betörést jelző riasztó. A tolvajok egy ablakon át jutottak a kastélyba, összetörtek egy üvegszekrényt, és magukkal vitték a tartalmát. A BBC-nek nyilatkozó nyomozó szerint a bűntényhez köthető a közelben megtalált, kiégett négykerék-meghajtású autó.

Mária királynő rózsafüzére nem anyaga miatt érték, hanem azért, mert a nemzet pótolhatatlan öröksége – magyarázta a kastély szóvivője. “Pénzben jelentős a kár, de az olyan egyedülálló daraboknak, mint Norfolk hercegének kollekciója, történelmi jelentősége elmondhatatlanul nagyobb” – tette hozzá.

Az egész nemzet elleni bűntettnek nevezte az esetet a térség parlamenti képviselője, Andrew Griffiths.

Mária 1542-ben született a Linlithgow-palotában. Apja születése után nem sokkal meghalt, ekkor Skócia királynője lett. 1548-ban azonban Franciaországba vitték, Skóciát ez idő alatt régensek kormányozták. 1561-ben tért vissza a trónra, de hat viharos év után, 24 éves korában lemondásra kényszerítették. Angliába menekült, unokatestvérétől, I. Erzsébet királynőtől kért védelmet. 18 éven át tartották fogva, 44 évesen végezték ki a Fotheringhay-kastélyban 1587-ben.

The post Ellopták Mária skót királynő ékszereit appeared first on .

Megtalálták a 2010-es máriapócsi gyilkosság feltételezett elkövetőjét, a jelenleg is börtönben lévő férfi letartóztatására a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség tett indítványt.

Martossy György főügyész, a megyei főügyészség megbízott vezetője a közleményében azt írta, 2010 szeptemberében egy idős férfit találtak holtan rokonai a családi házában, a rendőrség emberölés miatt indított nyomozását azonban két év múlva fel kellett függeszteni, mert nem találták meg az elkövetőt.

Az eljárás folytatását a Nemzeti Nyomozó Iroda rendelte el 2020 augusztusában, mert új bizonyíték merült fel, amit korábban még nem vizsgáltak meg. Az újabb szakértői vizsgálat alapján megalapozottá vált a gyanú, hogy az emberölést egy a jelenleg is erőszakos bűncselekmények miatt fegyházbüntetését töltő férfi követte el, ezért őt a rendőrség idén februárban gyanúsítottként hallgatta ki – ismertette Martossy. Hozzátette, a gyanúsított tagadja bűnösségét, védekezését azonban több bizonyíték cáfolja, illetve jelenleg is tartanak olyan nyomozati cselekmények, amelyek még jobban alátámaszthatják a bűnösségét.

A férfi 2021. május 28-án szabadulna a fegyházból, azonban az ügyészség szerint fennáll a veszélye, hogy megszökne, elrejtőzne a hatóság elől, ezért indokolt őt egy hónapra letartóztatni – közölte a főügyész.

The post Megtalálták a 2010-es máriapócsi gyilkosság feltételezett elkövetőjét appeared first on .

Távollétükben olasz bíróság elé állítják az egyiptomi nemzetbiztonsági hatóságok négy tagját, akiket a 2016-ban Kairóban meggyilkolt olasz kutató, Giulio Regeni halálával vádolnak – közölte döntését a római vizsgálóbíróság kedden. A négy egyiptomi állampolgár jelenleg ismeretlen helyen tartózkodik, nagy valószínűséggel a velük szembeni eljárás tárgyalásain sem lesznek jelen.

A per október 14-én kezdődik a római büntetőbíróságon.

A vizsgálóbíró megalapozottnak tartotta a négy gyanúsítottal szembeni ügyészségi vádemelési kérelmet, miszerint az egyiptomi nemzetbiztonsági hatóság tagjai elrabolták, megkínozták és meggyilkolták Regenit. A tárgyalás őszi elindításának bejelentését a vádlottak hivatalból kinevezett ügyvédeivel közölték. A négy egyiptomi állampolgár jelenleg ismeretlen helyen tartózkodik, nagy valószínűséggel a velük szembeni eljárás tárgyalásain sem lesznek jelen.

Az egyiptomi hírszerzésben dolgozó Serif Magdy őrnagyról, Tarek Sabir dandártábornokról, az állambiztonság volt igazgatójáról, Hisam Helmy rendőrezredesről, valamint Ather Kamalról, a kairói körzeti nyomozóhatóság akkori vezetőjéről van szó.

A 28 éves Regeni a Cambridge-i Egyetemről érkezett Kairóba, ahol a független egyiptomi szakszervezetekről gyűjtött információkat doktori dolgozatához. 2016 január 25-én tűnt el a kairói metróból, a felismerhetetlenségig megcsonkított holttestét február 3-án az egyiptomi főváros peremén, egy út mentén találták meg.

Az egyiptomi hatóságok egyik első verziója szerint Regeni közlekedési baleset áldozata lett. Majd azt állították, hogy az olasz fiatalembert bűnbanda rabolta el, melynek tagjai később rendőrségi tűzharcban meghaltak. A nyomozás kezdetén az egyiptomi hatóságok együttműködtek az olaszokkal, majd felfüggesztették a közreműködést. Az olasz ügyészségnek sikerült azonosítani az állítólagos elkövetőket, akiket az egyiptomiak egyszer ki is hallgattak. Azóta viszont a nemzetbiztonsági ügynökök – akikkel szemben az olasz hatóságok nemzetközi körözést adtak ki – elérhetetlenné váltak. Az olasz ügyészséghez több tanúvallomás is érkezett azoktól, akik Regenivel egy időben a kairói nemzetbiztonsági hatóság celláiban voltak fogva tartva. Beszámoltak az olasz kutató megkínzásáról, amit az orvosszakértői vizsgálatok is alátámasztottak.

The post Olasz kutató halála: távollétükben ítélkeznek az egyiptomi nemzetbiztonság ügynökein appeared first on .

Az amerikai kormány tájékoztatta csütörtökön Oroszországot, hogy az Egyesült Államok nem csatlakozik újra a Nyitott égbolt szerződéshez – jelentette az amerikai sajtó külügyminisztériumi tisztségviselők közlése alapján. Pedig Joe Biden amerikai elnök januári hivatalba lépése óta mindkét ország késznek mutatkozott arra, hogy ezt megtegye, és ez jótékonyan befolyásolta vezetőik júniusban esedékes csúcstalálkozójának előkészítését.

Nevük elhallgatását kérő tisztségviselők arról számoltak be, hogy a döntést Wendy Sherman külügyminiszter-helyettes közölte Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettessel. A minisztérium azzal indokolta a döntést, hogy Oroszország továbbra is folyamatosan megszegi a szerződést, valamint hogy Moszkva viselkedése alapján nem partner a kölcsönös bizalomerősítésben.

Az 1992-ben aláírt és 2002-ben hatályba lépett Nyitott égbolt szerződésnek 34 európai és észak-amerikai részes állama volt. A megállapodás lényege, hogy a csatlakozott országok engedélyezik a többiek számára, hogy fegyvertelen felderítő gépeik ellenőrző repüléseket hajtsanak végre a többi területe fölött. A szerződés rendelkezései alapján az utóbbi másfél évtizedben több mint 1500 ellenőrző repülést hajtottak végre, amelyek egyik fő célja a bizalomerősítés, a leszerelési egyezmények betartásának ellenőrzése. A partnerek a szerződést a műholdas felderítő eszközök tökéletesedése ellenére is hasznosnak tartották.

A szerződésből tavaly novemberben kilépett az akkor még Donald Trump vezette Egyesült Államok, mert kormánya azzal vádolta Moszkvát, hogy megsérti a szerződést, amit viszont Moszkva tagad. A kilépésre vonatkozó szándékát Washington már tavaly májusban jelezte.

Biden – akkor még mint elnökjelölt – bírálta Trump lépését, megfontolatlannak nevezte.

Oroszország ennek hatására januárban szintén bejelentette, hogy kilép a megállapodásból. Az orosz külügyminisztérium akkor az állította, hogy az amerikai kilépés komoly kárt okozott, mert felborította a részes államok érdekegyensúlyát, és aláásta a megállapodás bizalom- és biztonságerősítő szerepét. Moszkva nehezményezte, hogy Washington szövetségesei nem támogatták Moszkva javaslatait a szerződés életben tartására.

Oroszország arra kérte a Nyitott égbolt szerződésben maradó államokat, hogy az Egyesült Államok kilépése után is biztosítsák egész területük, így az amerikai objektumok feletti átrepülést, és az orosz területekről készült légi felvételeket ne adják át a Pentagonnak.

Biden januári hivatalba lépése után elindította az amerikai kilépés felülvizsgálatát. Putyinnal való telefonbeszélgetése után a Kreml szóvivője azt mondta: a két elnök kifejezte készségét arra, hogy mindkét ország ismét csatlakozzon a megállapodáshoz.

A pozitív fejlemény ellenére egy héttel ezelőtt az orosz parlament alsóháza megszavazta azt a törvényt, amely hivatalos formába önti az ország kilépését a Nyitott égbolt szerződésből. Az orosz parlament felsőháza pedig várhatóan június 2-án hagyja jóvá a kilépést, és amennyiben Vlagyimir Putyin aláírja az intézkedést, hat hónappal később az ország kilépése érvénybe lép.

A csütörtöki döntés azt jelenti, hogy az atomhatalmak között csak egy, az Új START fegyverzetellenőrzési szerződés marad érvényben, mégpedig 2026. február 5-éig.

Az amerikai tisztviselők tájékoztatása szerint Antony Blinken külügyminiszter, Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó és más magas rangú amerikai tisztviselők az elmúlt héten már jelezték orosz kollégáiknak, hogy az Egyesült Államok döntést fog hozni a Nyitott égbolt szerződésről. Blinken múlt héten, Izlandon találkozott Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel. Sullivan pedig hétfőn, Genfben találkozott Nyikolaj Patrusevvel, az orosz biztonsági tanács titkárával. Lapértesülések szerint az orosz fél ekkor egyezett bele hivatalosan a két elnök közötti csúcstalálkozó megrendezésébe.

A Putyin-Biden csúcstalálkozó az amerikai elnök kezdeményezésére június 16-án Genfben lesz. Célja a Kreml közlése szerint az orosz-amerikai kapcsolatok fejlesztésének és a hadászati stabilitás kérdéseinek megvitatása. A megbeszélésen a Moszkvában kiadott tájékoztatás szerint olyan nemzetközi problémák is napirendre kerülnek majd, mint a koronavírus-világjárvány és a különféle regionális konfliktusok.

The post Az Egyesült Államok és Oroszország is felbontja a Nyitott égbolt szerződést appeared first on .

A Terrorelhárítási Központ (TEK) munkatársai fogtak el egy férfit, aki a gyanú szerint bántalmazta, fenyegette és fogva tartotta az élettársát Tatabányán – közölte a Komárom-Esztergom Megyei Rendőr-főkapitányság.

A közlemény szerint a tatabányai Sz. Zsolt 2021 áprilisától többször bántalmazta és fenyegette élettársát a közös lakásukban. Többször bezárta a nőt a házukba, olyan is előfordult, hogy a konyhaasztal lábához bilincselve tartotta őt fogva a közös otthonukban.

A nő egy ismerősétől kért segítséget, aki értesítette a rendőrséget. A tatabányai rendőrök csütörtökön kijuttatták a házból a nőt.

A helyi rendőrkapitányság felkérésére a TEK munkatársai pénteken elfogták a gyanúsítottat. A 37 éves férfit zaklatás, súlyos testi sértés kísérlete és a személyi szabadság megsértésének gyanúja miatt őrizetbe vették – olvasható a rendőrségi közleményben.

The post Fogva tartotta élettársát egy férfi, de a TEK-kel már nem bírt appeared first on .