Biztonságpiac

A járvány kitörésekor a szervezetek az alapműködés biztosítására összpontosított, ezért a biztonság a háttérbe szorult, ám ennek nagyon komoly következményei lehetnek még ma is – jelentette ki megkeresésünkre Rózsa Roland, a 4iG it-biztonsági stratégiai tanácsadója, akit az it-biztonsági helyzetről kérdeztünk.

— A járvány miatt rengeteg szervezet állt át távmunkára. Tapasztalata szerint mennyire vették komolyan a megnövekedett biztonsági kihívásokat ezek a szervetek?

– A felhasználók megnövekedett idejű távmunkája komoly it-biztonsági gondokat okozhat. Növekszik a szervezetek támadási felülete, hiszen többszörösére nőtt a távoli elérések száma és a felhasználók is könnyebben kattintanak a járvánnyal kapcsolatos e-mailekben rejtőző károkozót tartalmazó állományokra. Úgy érzem ezekkel a problémákkal nagyon keveset foglalkoztak a szervezetek, mivel a járvány kitörésekor mindenki az alapműködés biztosítására összpontosított, amiért a biztonság a háttérbe szorult. Ennek nagyon komoly következményei lehetnek még ma is. Fokozta a bajt, hogy a szervezetek katasztrófaelhárítási terveiben a legritkább esetben esik szó az ilyen pandémiás helyzetben előálló teendőkről. Az üzleti folyamatok nem voltak, és sok helyütt még ma sincsenek felkészítve arra, hogy hogyan üzemeljen a szervezet, ha a munkavállalók jelentős része megbetegszik, és az egészségesek nagy része is csak otthon tud dolgozni. Ha egy száz fős cégnél megbetegszik egy–két dolgozó, az nem okozhat komoly gondot, de tíz fő kiesésére már fel kell készülni, hogy az üzletmenetben ne legyenek fennakadások. Tehát azt gondolom, hogy a távmunkának is vannak biztonsági kihívásai, és a járványhelyzet is okoz sajátos problémákat, amikre fel kell készülni. Nagyon fontos lenne, hogy a vállalatok, a különféle szervezetek minél előbb befoltoznák a biztonsági hiányosságaikat, mert a támadók nem válogatnak, mindenki a célkeresztjükben van.

— Mi lehet e cégek számára a megoldás?

– Segítséget kell kérni. A mai munkaerőpiaci helyzetben nem reális az, hogy bizonyos cégméret alatt dedikált it-biztonsági szakembert alkalmazzanak. Azt is látni kell, hogy ez a terület az általános it-üzemeltetésnek nem része. Ahogy egy általános orvos nem végez agyműtétet, ugyanúgy egy szívsebész sem fog csípőprotézist beültetni. A rendszergazdától sem várható el, hogy megtervezzen, implementáljon és üzemeltessen egy it-biztonsági rendszert. Szerencsére ma már rengeteg társaság kínál menedzselt it-biztonsági szolgáltatást. Sajnos még mindig sok vezető úgy hiszi, hogy ha vásárolnak egy vagy több it-biztonsági terméket, akkor a problémát megoldották. Pedig nem, ezeket felügyelni, üzemeltetni és karbantartani is kell!

— Nemrégiben jelentették be az it-biztonsággal foglalkozó TR Consult Kft. felvásárlását. Mi indokolta ezt a lépést?

– A TR Consultnak van egy kiterjedt, kompetenciáinkat részben átfedő portfóliója, ami jól kiegészíti a 4iG-ét. Tapasztalt szakemberekkel nyújtanak szolgáltatásokat, ami jelentős segítséget jelent az e téren egyre növekvő igények kielégítésében, és a korábban kevésbé hangsúlyos területeken is tudjuk hasznosítani a társaságnál felhalmozott tudást.

— A sztenderd rendszerekre léteznek sztenderd biztonsági megoldások. Hogyan lehet az egyedi fejlesztésű rendszerek biztonságát szavatolni?

– Az egyedi rendszerek biztonsága egy érzékeny kérdés, mert ideális esetben ezek fejlesztésének kezdetekor, a rendszer tervezésekor figyelembe kell, kellene venni a biztonsági kérdéseket. Már ekkor meg kell fogalmazni azokat, az ügyfél, az általános iparági szabványokon, és a törvényi elvárásokon túlmutató biztonsági követelményeket, és ezek alapján kell a rendszert kifejleszteni. Mindezen túl ezeknek a követelményeknek a megvalósulását folyamatosan ellenőrizni, auditálni kell. Gondoskodni kell a platform, a hardver, az operációs rendszer és a szoftver komponenseinek biztonságáról is. Mindebben irányt mutatnak a 2013-as Információbiztonsági törvény paragrafusai, a NIST szabványai, és az ISO követelmények. A 4iG egyik specialitása, hogy nálunk az egyedi programok fejlesztése e szabályok betű szerinti betartásával készülnek.

– Egy nem önöknél fejlesztetett egyedi szoftver biztonságos üzemeltetését is el tudják vállalni?

– Természetese el tudjuk vállalni. Ilyen esetben mindig az a kérdés, hogy az adott rendszer mennyire biztonságossá lett fejlesztve. Nyilván az az első lépés, hogy leteszteljük a rendszer biztonságát, erre egyébként számos más társaság is képes, de mi meg tudjuk vizsgálni a kódminőséget, tudunk sérülékenységi vizsgálatot készíteni, képesek vagyunk egy megfelelőségi auditot elvégezni, hogy e követelményeknek mennyire felel meg a rendszer, majd az esetleges hiányosságokat képesek vagyunk elhárítani.

— Néhány éve még komoly viták voltak a felhőtárhelyek biztonságosságáról, de mára elhalkultak ezek a polémiák. Tényleg ennyire biztonságossá váltak a felhőtárhelyek?

– A felhőszolgáltatások annyira biztonságosak, amennyire a felhasználó annak építi ki. A nagy felhőszolgáltatók megoldásai biztonságossá tehetők, mind a tárolt adat, mind az adatátvitel tekintetében. A megfelelően erős titkosítással és a pontosan meghatározott jogosultságkezeléssel elejét lehet venni az adatszivárgásoknak. Azt azonban látni kell, hogy a felhőszolgáltató és a szolgáltatást igénybe vevő között mindig van egy pontosan definiált részletes felelősségmegosztás a biztonsággal kapcsolatban.

–– A GDPR kapcsán számos esetben problémát okoz annak meghatározása, hogy mely adatok tartoznak a hatálya alá. Van erre a problémára megoldás?

– Az adatklasszifikáció a megoldás, amivel -úgy érzem- egy kicsit keveset foglalkozik a szakma. Az adatklasszifikáció eredménye határozza meg például -és ez kapcsolódik az előbbi kérdéshez-, hogy milyen adatot lehet, és milyet nem lehet a felhőben tárolni, illetve saját rendszerünkben milyen intézkedések szükségesek azok védelmére. A GDPR előírásai és az adatklasszifikáció együttesen egy komplex képet alkot. A GDPR nem azt mondja ki, hogy személyes adatot nem szabad tárolni, hanem nagyon pontosan meghatározza, hogy milyen célból, milyen típusú információkat lehet tárolni. A megoldás már az adattárolás megtervezésének, az adatgyűjtés megszervezésének a megfelelőségi szempontok figyelembevételével történő indítása. Fel kell tenni a kérdést, hogy az adatokhoz való hozzáférést hogyan tudjuk monitorozni-auditálni, de azt is, hogy a végleges törlési kérések hogyan teljesíthetőek.

(Cikkünk nyomtatásban a 2020 februárban megjelent Biztonságpiac 2020 Évkönyvben jelent meg.)

The post A támadók nem válogatnak, mindenki a célkeresztjükben van. appeared first on .

Oroszország katonai-műszaki segítségnyújtás keretében korszerűsített T-72MS harckocsikat és BRDM-2MS páncélozott felderítő és járőröző járműveket szállított le Szerbiának – közölték orosz hírügynökségek.

Nisben adták át ünnepélyes keretek között a haditechnikát a szerb hadsereg 3. gépesített dandárjának, jelen volt Alekszandr Fomin és Nyikolaj Pankov orosz védelmi miniszterhelyettes, valamint Nebojsa Stefanovic szerb miniszterelnök-helyettes, védelmi miniszter, Milan Mojsilovic vezérkari főnök és a szerb hadsereg legfelsőbb katonai vezetése.

A Rosszija 24 hírtelevízió szerint harminc tankot és harminc páncélozott járművet kapott Szerbia. Stefanovic az átadáson azt mondta, hogy az adományozott haditechnika értéke mintegy 75 millió euró.

Fomin arról biztosította a szerb felet, hogy Moszkva továbbra is fejleszteni és erősíteni fogja a kétoldalú kapcsolatokat, és minden lehetséges segítséget megad a szerb fegyveres erők modernizálásához. A napokban egyébként orosz-szerb terrorellenes gyakorlat kezdődött Szerbiában, amely kedden ér véget.

The post Orosz tankokat és páncélozott járműveket kapott Szerbia appeared first on .

Erőszakos bűncselekmény miatt keresett két német férfit fogtak el szerdán Magyarországon – közölte a Győr-Moson-Sopron Megyei Rendőr-főkapitányság pénteken a police.hu oldalon. A bajor rendőrség közleménye szerint emberöléssel gyanúsítják őket.

A Készenléti Rendőrség vonatkísérő járőrei intézkedtek a két férfi ellen a Budapest-Bécs között közlekedő személyvonaton, mert semmilyen irat nem volt náluk. Győrben leszállították őket a vonatról, átvizsgálták a ruhájukat, és egyiküknél kábítószergyanús anyagot találtak. A győri rendőrök ezután előállították, majd – mivel a drogteszt mindkettejüknél pozitív lett -, kábítószer birtoklásának vétsége miatt gyanúsítottként hallgatták ki őket.

A nyomozók felvették a kapcsolatot a német rendőrséggel, amely – miután megállapították a személyazonosságukat – azt közölte, hogy mindkét férfi ellen nemzetközi körözést rendeltek el erőszakos bűncselekmény gyanúja miatt. A két férfit ezután őrizetbe vették – olvasható a közleményben.

A bajor rendőrség arról számolt be internetes oldalán, hogy három 24 éves német fiatalt gyanúsítanak egy Landsberg am Lechben elkövetett emberöléssel. Egyiküket Augsburgban fogták el, a két másikat pedig Magyarországon, Győrben, és a német ügyészség kéri a kiadásukat – közölték.

Német lapok arról számoltak be, hogy szombat este súlyos sérülésekkel találtak rá Landsberg am Lechben egy 26 éves, segítségért kiáltó férfire, akit kórházba vittek, de hétfőn meghalt.

The post Emberölés miatt körözött két német férfit fogtak el Magyarországon appeared first on .

A Salgótarjáni Járásbíróság elrendelte egy 55 éves férfi letartóztatását, aki 2021 februárjában egy idős salgótarjáni sértettől unokázós csalással megszerzett pénz vett át.

A rendőrség ügyeletére 2021. február 10-én délután érkezett bejelentés arról, hogy egy idős salgótarjáni férfitől ismeretlen személyek három millió forint készpénzt csaltak ki. Külföldi telefonszámról hívták fel a sértettet azzal, hogy hozzátartozóját baleset érte, készpénzre van szüksége, amit rendőrök fognak elvinni neki.

A tévedésbe ejtett sértett ezt követően a lakcímére érkező, magukat rendőrnek kiadó személyeknek átadta a kért összeget. Az ügyben korábban letartóztatott két szlovák állampolgárságú személy, egy 67 éves férfi és egy 52 éves nő volt az, aki az idős sértettől a pénzt átvette, majd még aznap a férfi a most elfogott gyanúsítotthoz juttatta el az átvett, bűncselekményből származó pénzt.

A Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársai beazonosították és egy 2021. május 18-án végrehajtott akció során Budapesten elfogták a pénzt megszerző 55 éves férfit, majd pénzmosás bűntette miatt gyanúsítottként hallgatták ki és őrizetbe vették. A férfi már volt büntetve ilyen jellegű cselekmény miatt, jogerősen 3 év 6 hó fegyházbüntetést kell majd letöltenie bűnszervezetben elkövetett csalási cselekmények miatt, mostani cselekményét visszaesőként követte el.

A Salgótarjáni Járási Ügyészség indítványa nyomán a bíróság elrendelte a gyanúsított letartóztatását a bűnismétlés megakadályozása érdekében.

(Címlapképünk illusztráció.)

The post Újabb unokázós csaló került a rács mögé Nógrádban appeared first on .

A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöksége megdöbbenését fejezte ki, amiért Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Donyec-medencei helyzettel hozza összefüggésbe a kárpátaljai magyarokat.

A KMKSZ elnöksége nyilatkozatban üdvözölte azt, hogy Zelenszkij második évértékelő beszédében nem feledkezett meg az országban élő nemzeti kisebbségekről, külön kiemelve a kárpátaljai magyarságot.

“Mindazonáltal megdöbbentőnek tartjuk, hogy az ország első embere beszédében a Donyec-medencei helyzettel hozta összefüggésbe maroknyi közösségünket, tovább erősítve ezzel a többségi társadalomban az elmúlt években lábra kapott magyarellenes hangulatot” – fogalmaz a dokumentum.

A KMKSZ nyilatkozata rámutat, hogy az állampolgárság és a nemzetiségi hovatartozás két külön kategória. “A magyar kisebbség lojális az ukrán államhoz, és 2017-ig nemzeti önazonosságának megőrzését az ország vezetése is törvényileg garantálta” – áll a nyilatkozatban. A kárpátaljai magyarság helyzetének rendezését továbbra is szerzett jogainak helyreállításában és azok betartásában látja a legnagyobb magyar érdekvédelmi szervezet elnöksége.

Az ukrán elnök halaszthatatlan jelzéssel ellátott, Ukrajna őshonos népeiről benyújtott törvénytervezetét “előremutatónak tartja” a KMKSZ. Ugyanakkor felhívja az illetékesek figyelmét, hogy az őshonos népcsoport fogalmának és jogainak definiálásakor vegyék figyelembe az idevágó nemzetközi gyakorlatot, a Velencei Bizottság ajánlásait, s a diszkriminációmentesség követelményeit is.

A nyilatkozat rámutat, hogy “a Kárpátalja területén több mint ezeregyszáz esztendeje letelepedett magyarságot is megilleti a jog, hogy Ukrajna őshonos népei között tartsák számon”. A KMKSZ ezért ismételten felkéri az illetékeseket, hogy “döntésük meghozatalakor ne hagyják figyelmen kívül a történelmi tényeket”.

A törvénytervezet 1. cikke csak az Ukrajna területén kívül saját államalakulattal nem rendelkező népeket ismeri el őshonosoknak.

The post KMKSZ: a magyarság is őshonos Ukrajnában appeared first on .

A belga hatóságok több napja keresik a közéleti szereplőket, köztük Belgium legismertebb virológusát, Marc Van Ranstot is megfenyegető, szélsőséges jobboldali nézeteket valló, szökésben lévő fegyveres katonatisztet – írta a The Brussels Times.

Jürgen Coning kedden tűnt el otthonából, azt üzenve, hogy élve nem találnak rá. A férfi eltűnése előtt fegyvereket, köztük gépfegyvert, pisztolyt és rakétavetőt vett magához, amelyeket abból a laktanyából szerzett be, ahol szolgált. A férfi autóját – benne a legveszélyesebb fegyverekkel – megtalálták a hatóságok, ám nem kizárt, hogy a férfinél még mindig maradtak fegyverek.

A Limburg tartomány környékén található Hoge Kempen Nemzeti Park mintegy négyszáz hektáros területének előző esti, három ország biztonsági erőinek részvételével végrehajtott átfésülése annyi eredményt hozott, hogy a hatóságok felfedezték Coning ideiglenes táborhelyét. Emellett a holland rendőrség megerősítette, hogy az országban különleges egységek állnak készenlétben arra az esetre, ha a férfi megpróbálná átlépni a határt. A belga hatóságok német csapatokat is mozgósítottak a kutatáshoz.

A megfenyegetett járványügyi szakember, Marc Van Ranst azt nyilatkozta a sajtónak, hogy családja rendőri védelem alatt áll. A tartomány mecsetei azonban Coning esetleges merényletétől tartva óvatosságból ideiglenes bezártak. Coning sokéves tapasztalattal rendelkező mesterlövész, aki a délszláv háborúban, Libanonban, Afganisztánban és Irakban is hajtott különböző bevetésekben vett részt. Agresszív szélsőséges nézeteiről ismert, szerepel a belga állam fenyegetéselhárítási listáján.

A férfi eltűnése, továbbá az a tény, hogy valóságos fegyverarzenált ellenőrzés nélkül eltulajdonított, politikai vitákat váltott ki Belgiumban. Alexander de Croo szövetségi kormányfő a történtek kapcsán hangsúlyozta, hogy a honvédelmi belső ellenőrzési szabályokat, amilyen hamar csak lehet, meg kell szigorítani. Elfogadhatatlannak nevezte, hogy egy potenciálisan veszélyesnek tartott személy szabadon hozzáférhet fegyverekhez. “A szélsőjobboldali fenyegetés egyre nagyobb teret nyer Belgiumban. Ezt minél hamarabb fel kell számolnunk, társadalmunkban nincs helye a gyűlöletbeszédnek, a rasszizmusnak és az erőszakra való felbujtásnak” – tette hozzá.

Ludivine Dedonder védelmi miniszter “kemény intézkedéseket” ígért a rasszista, szexista, fasiszta vagy más szélsőséges eszméket valló katonákkal szemben, beleértve a kaszárnyákhoz és fegyverraktárakhoz való hozzáférés megtiltását. Helyi médiaforrások szerint a Coning után kutató különleges egységek a férfi likvidálására is felhatalmazást kaptak.

A legfrissebb információk szerint a katonatiszt hátrahagyott kettő levelet: egyet a barátnőjének, egyet a rendőrségnek. A levélben elismeri, hogy tettével sok fájdalmat okozott és fog még okozni a barátnőjének, akivel hét éve van kapcsolatban. „Nem tudok együtt élni olyan emberek hazugságaival, akik eldöntik, hogy hogyan éljünk. Az úgynevezett politikai elit és most a virológusok döntik el, hogy hogyan kellene élnünk. Ez ellen senki nem lázad, és ha bármit mondasz, megbüntetnek” – írja. Közelgő akcióját lázadásként jellemzi, majd világossá teszi azt is, hogy milyen eredményre számít. „Nem érdekel, hogy meghalok-e vagy sem, de az utolsó napjaimat úgy fogom élni, ahogy akarom. Tudom, hogy hirtelen államellenség leszek. Keresnek és megtalálnak majd, de készen állok erre”. A levél meghitt üzenettel és összetéveszthetetlen búcsúval zárul. „Megpróbáltam minél rendesebbé és rendezetté tenni a házat, mielőtt elmentem. A házad, amire büszke lehetsz. Add tovább sajnálatomat édesanyádnak és apádnak. Tudom, hogy ezzel őket is bántom őket, de valamit tennem kell annak érdekében, hogy felhívjam a figyelmet, hogy ez nem folytatódhat így tovább”.

The post Likvidálhatják a belga Rambót appeared first on .

Helyreállt Alekszej Navalnij elítélt orosz ellenzéki politikus egészsége az éhségsztrájk után – jelentette ki Alekszandr Kalasnyikov, az orosz börtönfelügyelet (FSZIN) parancsnoka.

“Nem részesül különleges büntetésben, szabálysértések most nincsenek, ilyet nem közöltek vele. És nem cél, hogy bármi módon megalázzák, megnehezítsék az életét, az általános feltételek között él” – nyilatkozott Kalasnyikov.

“Elmondhatom, hogy az egészségi állapota többé-kevésbé normálisan helyreállt, az éhségsztrájkkal, amelyet bejelentett, mostanra felhagyott. A súlya már 82 (kilogramm). Ez valós szám. Normálisan étkezik, és van lehetősége a családjával kommunikálni” – tette hozzá.

A hátfájásra és végtagzsibbadásra panaszkodó navalnij a börtönben március 31-től több mint három hétig éhségsztrájkot folytatott, mert kifogásolta, hogy nem engedtek be hozzá olyan orvosokat, akikben ő is megbízik. Tiltakozásának akkor vetett véget, amikor egy vlagyimiri polgári kórházban szakorvosok végül kivizsgálták.

Az ellenzéki politikus szimpatizánsai január 23-án és 31-én, valamint február 2-án és április 21-én tartottak tiltakozást Oroszország számos városában. Az OVD-Info civil szervezet szerint ezeknek mintegy 13 ezer résztvevőjét vették őrizetbe a hatóságok.

The post Navalnij felépült az orosz börtönfelügyelet parancsnoka szerint appeared first on .

A költségvetésnek csaknem 650 millió forint kárt okozó, műanyag nyílászárók gyártásával és értékesítésével foglalkozó céghálózatot működtető bűnszervezetet számoltak fel a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) munkatársai a napokban – jelentette be a szervezet dél-dunántúli bűnügyi igazgatóságának sajtóreferense.

Kuperczkó Adrienn közölte: a NAV különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás és hamis magánokirat felhasználása miatt nyomoz az ügyben. Az összetett, baranyai és budapesti székhelyű gazdasági társaságokból felépített, műanyag nyílászárók gyártásával és értékesítésével foglalkozó bűnszervezet tagjai a nagyobb haszon reményében kezdtek “körhintacsalásba”.

A gyanú szerint a fizetendő áfájukat egy többszintű, valós tevékenység nélküli számlázási láncolaton keresztül csökkentették, a belföldi hálózatot pedig szlovák és osztrák továbbszámlázó cégekkel egészítették ki. A színlelt termékértékesítések utáni jogtalan áfa-visszaigényléssel csaknem 650 millió forintos kárt okoztak a költségvetésnek – írta.

A bűnszervezet felszámolására szervezett akcióban tizenhét helyszínen csaknem nyolcvan nyomozó, járőr, revizor és informatikus vett részt. Tíz gyanúsítottat – strómanokat és a valódi haszonhúzókat – állítottak elő és hallgattak ki, négy ember letartóztatását már el is rendelte a bíróság. A költségvetésnek okozott kár megtérülésére a nyomozók másfél milliárd forint értékű vagyont biztosítottak, így tucatnyi ingatlant és több mint harminc gépjárművet is zár alá vettek.

A bűnszervezet felderítését ezúttal is segítette az online számlarendszer, a számlaadatok elemzésével ugyanis láthatóvá válnak az adóelkerülésre utaló mintázatok és összefüggések, kiszűrhetők a csalások – áll a közleményben.

The post Őrizetbe vették egy csaknem 650 millió forintos áfacsalás gyanúsítottjait appeared first on .

Elfogadta az Egyesült Államok törvényhozásának alsóháza azt a törvényjavaslatot, amelynek értelmében kétpárti bizottságot hoznának létre a Capitolium ellen január 6-án elkövetett támadás kivizsgálására.

A vezető republikánusok által ellenzett jogszabálytervezetet 252 igen, 175 nem szavazattal fogadta el a képviselőház. 35 republikánus képviselő csatlakozott igen szavazattal a demokratákhoz. A törvényjavaslatról a szenátusnak is szavaznia kell. A felsőházban 50-50 arányú a két párt szenátorainak aránya. Abban az esetben, ha szavazategyenlőség alakul ki, Kamala Harris demokrata párti alelnök szava dönt.

2021. január 6-án Donald Trump nagygyűlését követően hívei megrohamozták az amerikai törvényhozás épületét, ahol a szenátus éppen a novemberi elnökválasztás eredményét készült hitelesíteni. A támadásban öten életüket vesztették, köztük egy rendőr. A demokrata többségű képviselőház – a nagygyűlésen mondott, gyújtó hatásúnak ítélt beszéde miatt – lázadás szításának vádjával alkotmányos felelősségre vonási eljárást (impeachment) indított Trump ellen, akit azonban a szenátus felmentett.

Mitch McConnell, az amerikai szenátusban kisebbségben lévő republikánusok vezetője “ferdének és kiegyensúlyozatlannak” nevezete a javaslatot. “Egyáltalán nem világos, hogy milyen új tényeket tárhat fel egy új bizottság a bűnüldöző szervek és a kongresszus már most is működő vizsgálatai mellett.” – fogalmazott a politikus.

Trump közleményben hívta fel a republikánus vezetők figyelmét, hogy “nem szabad jóváhagyniuk a demokraták csapdáját”. Trump úgy fogalmazott: “A republikánusoknak sokkal keményebbé és okosabbá kell válniuk, és meg kell akadályozniuk a radikális baloldalt, hogy kihasználják őket.”

Chuck Schumer, a szenátusi demokraták vezetője még a szavazás előtt szerdán kijelentette, hogy mindenképpen a szenátus elé viszi az ügyet. “A szenátus előtt lesz, és meglátjuk, hova állnak a republikánus barátaink. Vajon kiállnak az igazság mellett, vagy a nagy hazugság mellé állnak? – fogalmazott Schumer.

A múltheti kétpárti megállapodás feltételei szerint a bizottságnak egyenlő számú demokrata és republikánus tagja lenne, mindkét pártból öt politikus, akik rendvédelmi és nemzetbiztonsági háttérrel rendelkeznek. Ez lényeges különbség Nancy Pelosi demokrata házelnök korábbi javaslatához képest, aki azt akarta, hogy tizenegy tagú legyen a bizottság hét demokrata és négy republikánus taggal. A tervek szerint a testület idézési jogkörrel rendelkezne, és december 31-ig jelentést kell összeállítania, amely nemcsak a január 6-i zavargások elemzéséről szólna, hanem ajánlásokat is tartalmazna az esetleges hasonló jövőbeli események megelőzésére.

The post Capitoliumi események: vizsgáló bizottság áll fel appeared first on .

Peking felszólította Brüsszelt, hogy gondolja át a “hibás és egyoldalú” szankcióit, amelyeket Kínával szemben alkalmazott.

Csao Li-csien, a kínai külügyminisztérium szóvivője pénteki sajtótájékoztatóján arra reagált, hogy az Európai Parlament (EP) képviselői csütörtökön úgy foglaltak állást: amíg érvényben vannak Kína márciusban bevezetett, uniós diplomatákat és intézményeket sújtó szankciói, addig minden megállapodást elutasítanak Pekinggel. Nem foglalkoznak egyebek mellett az Európai Unió és Kína között megkötni tervezett befektetési megállapodás ratifikációjával sem.

A kínai szankciók válaszintézkedésként születtek arra az uniós döntésre, hogy az EU négy kínai tisztségviselő ellen büntetőintézkedéseket hozott a zömében muszlim vallású, ujgur kisebbség emberi jogainak súlyos megsértése miatt.

A kínai külügyi szóvivő azonban pénteken úgy fogalmazott: a Kínával szembeni, egyoldalú szankciók alkalmazása hibás döntés az EU részéről. Csao arra szólította fel Brüsszelt, hogy párbeszéden keresztül kezelje a felmerülő különbségeket, és térjen vissza az együttműködés helyes útjára.

A kínai külügyi szóvivő továbbá a Kína részéről márciusban kirótt szankciók szükséges válaszlépést jelentettek az ujgurok lakta., északnyugat-kínai Hszincsianggal kapcsolatos, “ádáz hazugságokkal” szemben. (Érdemes tudni, hogy számos bizonyíték, tanúvallomás támasztja alá, hogy az ujgur kisebbséget brutálisan elnyomják. A -szerk- megj.)

The post Peking felszólította az EU-t, hogy gondolja át a Kínával szembeni szankcióit appeared first on .

Görgei Artúr tábornok alakja, felelősségteljes magatartása, hazája és katonái melletti elkötelezettsége ma is példaként szolgálhat mindannyiunknak – mondta a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára Görgei tábornok sírjánál, a Fiumei úti sírkertben.

Németh Szilárd a honvédelem napja alkalmából tartott ünnepségen felidézte: 105 évvel ezelőtt, éppen Budavár dicső visszafoglalásának napján, május 21-én hunyt el az akkor 98 éves Görgei, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc legendás hadvezére, többször a honvédség főparancsnoka és a Szemere-kormány hadügyminisztere.

Hozzátette, ma is igaz Görgei megállapítása, hogy a honvédségben is a legfontosabb érték a kiválóan képzett, testileg-lelkileg ép, hazáját szerető és azért életét adni kész katona. Az államtitkár a honvédelem napján tisztelettel és nagyrabecsüléssel köszöntötte a magyar honvédeket és a honvédelmi alkalmazottakat.

Németh Szilárd emlékeztetett: Görgei az 1848-as márciusi forradalmat követően létrejövő magyar kormány felhívására jelentkezett az újonnan szerveződő hadseregbe, tehetsége és kiemelkedő szervezőképessége révén megkapta a tábornoki (vezérőrnagyi) rangot, több alkalommal a honvédsereg fővezére volt, de kinevezték hadügyminiszternek is. Hozzátette: a többszörös orosz-osztrák túlerő miatt, azért, hogy a további felesleges vérontást elkerülje, Görgei 1849. augusztus 13-án Világos mellett letette a fegyvert.

A feltétel nélküli fegyverletétel miatt és azért, mert őt nem ítélték halálra, hosszú időn át árulónak tartotta a magyar közvélemény, a fegyverletétel után hatvanhét, küzdelemmel és meghurcoltatással teli év jutott még Görgeinek – tette hozzá az államtitkár. Az mondta, még egy- másfél évszázad elteltével is csak kevesen ismerték fel Görgei Artúr tetteinek mozgatóját, döntésének hátterét, katonai, politikai és emberi nagyságát.

Görgei “vitathatatlanul nemzetünk legkiválóbbjai közé tartozott”, akinek vészterhes időkben kellett felelősségteljesen döntenie. “A hazája iránt mélyen elkötelezett hadvezér a lehetőségekhez képest a legjobb döntést hozta, amikor az értelmetlen véráldozat helyett letette a fegyvert” – jelentette ki.

Ugyan sokáig kellett várni – tette hozzá -, de Görgeinek a nemzeti emlékezetben elfoglalt pozíciója és történelmi szerepe végre méltó helyre kerülhetett, a mostani diákok előtt már egy polihisztor és tudós ember, felelősségteljes politikus és zseniális katona, egy hazafi képe jelenik meg, ha Görgeiről tanulnak.

Az államtitkár szerint az 1848/49-es forradalom- és szabadságharccal egy időben született magyar honvédség máig legnagyobb hadvezéreként lehet Görgei Artúrra tekinteni, aki személyesen is példát mutatott katonáinak, bizonyította bátorságát, képes volt felmérni hadserege teljesítőképességét és nem követelt észszerűtlen, vállalhatatlan áldozatokat.

Méltán viseli az egykori tábornok nevét a Görgei Artúr-életműdíj, amellyel 2009 óta ismerik el a Magyar Honvédségért végzett kiemelkedő szolgálatteljesítést – mondta.

Németh Szilárd szerint ma, amikor a 173 éves Magyar Honvédség megerősítése, modernizációja, képességeinek fejlesztése folyik, a Zrínyi honvédelmi és haderőfejlesztési program megvalósításához is találni tanulságot, követendő példát Görgei Artúr életművében.

Görgei jól látta, hogy a hadászatban és harcászatban, valamint az alapjukat képező logisztikában milyen jelentősége van a korszerű eszközök alkalmazásának. Emellett fontos felismerése volt Görgeinek, hogy ha már nem tud azonos típusú puskákat adni minden katonának, legalább az egységes szervezési elvek alkalmazásával kell megpróbálnia növelni a honvédsereg hatékonyságát – jegyezte meg.

Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézete megbízott főigazgatója a rendezvényen azt mondta: a Fiumei úti sírkert “nyitott történelemkönyvként” lehetőséget ad arra, hogy “történelmi alakjainkról lehámozzuk a különböző korok által rájuk aggatott ítéleteket és előítéleteket, és egykori szerepükhöz méltó módon emlékezhessünk rájuk”.

Az ünnepségen koszorút helyezett el Görgei sírjánál a Honvédelmi Minisztérium nevében Németh Szilárd, a Magyar Honvédség nevében Barát István vezérőrnagy, a MH Parancsnoksága törzsfőnöktámogató helyettese és Mudra József ezredes, Budapest helyőrségparancsnoka, valamint Móczár Gábor.

Százhetvenkét éve, a tavaszi hadjárat végén, 1849. május 21-én a magyar katonáknak három hétig tartó ostrom után, Görgei tábornok parancsnoksága alatt sikerült visszaszerezniük a Budai várat. Ennek emléket állítva 1992 óta a honvédelem napja május 21.

The post Megemlékeztek Görgei Artúr haláláról appeared first on .

Jogerősen három év börtönre ítélték azt a férfit, aki egy éve részegen randalírozott a szolnoki Hetényi Géza kórház Covid-részlegén – közölte a Szolnoki Törvényszék.

A negyvenes évei végén járó, büntetett előéletű férfi tavaly április 19-én a kórház Covid-részlegén – ahová kérésére, koronavírus-fertőzés gyanúja miatt vitték a mentők – részegen, trágár módon szidalmazta a magyar egészségügyet és a kórházi dolgozókat. Kivizsgálása befejezése előtt távozni akart, majd amikor visszatartották, megpróbálta megütni az egyik beteghordót – írták.

A Szolnoki Járásbíróság tavaly júliusban a vádlottat közfeladatot ellátó személy elleni erőszak miatt három év börtönre ítélte. A vádlott és védője – elsődlegesen felmentésért, másodsorban enyhítésért – fellebbezett a döntés ellen. A törvényszék azonban az elsőfokú bíróság ítéletét a lényegét tekintve helybenhagyta – áll a közleményben.

The post Három év börtönt kapott a szolnoki Covid-részlegen randalírozó férfi appeared first on .

Az Egyesült Államok “nemzeti érdekeire” hivatkozva lemondott az Északi Áramlat-2 gázvezeték kivitelezőjére és annak vezérigazgatójára kiszabott szankciókról – derült ki egy a Reuters hírügynökség birtokába jutott, szerdán a kongresszusnak elküldött külügyminisztériumi jelentésből.

A jelentés arra a következtetésre jutott, hogy “a vállalat és annak vezérigazgatója, Matthias Warnig, aki Vlagyimir Putyin szövetségese, büntetőintézkedésekkel sújtható tevékenységet folytattak, de az Egyesült Államok nemzeti érdeke, hogy lemondjon a szankciókról.”

Sajtóinformációk szerint a külügyminisztérium négy orosz hajóra és négy másik orosz szervezetre is kivetett szankciókat, azonban amerikai törvényhozók szerint mindez nem elegendő ahhoz, hogy leállítsák az Északi Áramlat-2 gázvezeték építését.

Jeanne Shaheen demokrata szenátor azt mondta, csalódott a történtek miatt. “Minden rendelkezésre álló lehetőséget ki kell használni a (gázvezeték) befejezésének megakadályozására” – fogalmazott a politikus. Joe Biden szintén a projekt ellenzői közé tartozik. Az amerikai elnök szerint ugyanis ez “rossz üzlet Európának.”

Az Északi Áramlat-2 egy 9,5 milliárd eurós projekt, amelynek keretében két új, összesen évi 55 milliárd köbméter – a már meglévő vezetékpárral azonos – szállítási kapacitású vezetékkel bővül a Balti-tenger fenekén húzódó Északi Áramlat. Nyomvonala az oroszországi Viborgtól a németországi Greifswaldig tart, hosszúsága mintegy 1200 kilométer. Az új földgázvezeték majdnem kész, befejezéséhez még nyolcvan kilométer hosszúságban kell lerakni csöveket.

Az Egyesült Államok, Lengyelország és Ukrajna sem szeretné, ha a vezeték elkészülne. Attól tartanak, hogy megépítésével Moszkva túl nagy befolyásra tenne szert Németországban. Washington szerint Európa még inkább függővé válna az orosz energiahordozók szállításától. Berlin ezzel szemben azt állítja, hogy a projekt megvalósításával közvetlen és biztonságos energiaforráshoz jutna.

Heiko Maas német külügyminiszter üdvözölte a lépést. “Ezt egy konstruktív lépésnek tekintjük, amelyről szívesen folytatjuk a tárgyalásokat washingtoni partnereinkkel” – mondta a tárcavezető. Az orosz tisztviselők szerdán jelezték, hogy a szankciókról való lemondás javítja Washington és Moszkva kapcsolatát.

Jurij Vitrenko, az ukrán állami tulajdonban lévő energetikai vállalat, a Naftogaz vezérigazgatója szerint a Északi Áramlat-2 Oroszország “legrosszabb és legveszélyesebb geopolitikai projektje”.

Az Északi Áramlat-2 vezetékpár kiépítésével Oroszország elvileg kiiktathatná Ukrajnát mint tranzitországot, és egyetlen útvonalra terelhetné át az Európának szánt orosz gázszállítmányok 80 százalékát, egyúttal domináns helyzetbe kerülne a német piacon, mert részesedését negyven százalékról több mint hatvan százalékra emelné.

The post Washington nemzeti érdekeire hivatkozva lemondott az Északi Áramlat-2 elleni szankciókról appeared first on .

Beszüntették a rakétacsapásokat a tűzszünet kezdete óta, győztesnek hirdeti magát Gázai övezetet uraló iszlamista Hamász, miközben Izrael a radikális iszlamista szervezet ellen elért eredményeket hangsúlyozza – írta a ynet.

Éjjel 2 óra, a tűzszünet meghirdetésének időpontja óta hallgatnak a fegyverek a Gázai övezetben és Izraelben. “Előkészítettünk egy súlyos rakétatámadást, amely északon Haifától, délen az Eilat közelében lévő Ramon repülőtérig csapott volna le Izraelre, de ezt az akciót a tűzszünet miatt befagyasztottuk” – közölte Abu Obeida, a Hamász szóvivője pénteken, hangsúlyozva megmaradt arzenáljukat és katonai képességeiket.

A másik oldalon az izraeli hadsereg közzétette a 11 napos Falak őrzője hadművelet eredményeit. Ezek szerint megsemmisítették a Hamász betonalagútjainak több mint száz kilométerét, célzottan végeztek a Hamász és az Iszlám Dzsihád öt fontos vezetőjével, húsz felső és középvezetőjével, mintegy kétszáz fegyveresével, több száz rakétát lőttek ki az iszlamista szervezetek katonai létesítményeire, kilövőhelyeire, fegyvergyártó műhelyeire, raktáraira, a Hamász irányító szerveinek irodáira, a pénzeiket kezelő öt bankra, s kiképző helyeire, miközben a légvédelmi rendszer a levegőben megsemmisítette az Izraelre lőtt rakéták 90 százalékát.

A Hamász mégis sikerként értékelte a tűzszünetet, a közszolgálati csatornán közzétett videofelvételek szerint győzelmi felvonulásokat tartottak az övezetben és Ciszjordánia központjaiban, melyeken a tüntetők az “ellenállás diadalaként” ünnepelték a fegyvernyugvást. A Hamász gázai helyettes vezetője Halíl el-Híja előjött rejtekhelyéről, és bejelentette, hogy “a palesztin népnek ajánlja a győzelmet”.

A Hamász állítása szerint a tűzszünettel garanciákat kaptak, hogy “Izrael leveszi a kezét” az iszlám vallás Mekka és Medina utáni harmadik legszentebb helyéről, az Al-Aksza mecsetről, valamint a kelet-jeruzsálemi Sejk Dzsarra lakónegyedről, ahol több palesztin család kiköltöztetése miatt alakult ki viszály. Jeruzsálem tagadta, hogy egyezség született volna ezekben a kérdésekben.

A ynet katonai elemzője, Ron Ben Jisáj szerint a hadjárat legfontosabb eredménye Izrael számára az elrettentő hatás helyreállítása volt, amely megakadályozza legalábbis rövid távon, hogy ismét támadást indítsanak az övezetből Izrael ellen. A szerző szerint az elrettentés fenntartásához a jövőben be kell tartani három elvet: akadályozni kell a gázai haderőfejlesztést, aránytalan katonai választ kell adni Izrael szuverenitásának megsértésére akkor is, ha csak gyújtóléggömbökkel történik, viszont fokozatosan lehetővé kell tenni a Gázai övezet humanitárius és gazdasági helyreállítását fogolycsere-egyezmény után, amelyben gyilkos terroristákat nem engednek szabadon. A katonai sikerekhez képest jóval szerényebbek a közvélemény alakításában elért izraeli sikerek. Ben Jisáj szerint a Hamász a palesztinok körében Jeruzsálem és az Al-Aksza védelmezőjévé vált, amely nemcsak beszél, hanem óvóhelyekre szorítja az izraelieket.

A Hamásznak sikerült nemcsak Jeruzsálemben, hanem Ciszjordániában és az izraeli arabok körében, valamint a palesztin diaszpórában, s különösen a Libanonban elérni és feltüzelni a fiatal palesztinokat. Kihasználták a vallási érzelmeket és a palesztinok Izrael elleni gyűlöletét, és ezek segítségével legyőzték a Palesztin Nemzeti Hatóság elnökét, Mahmúd Abbászt, aki sikertelenül próbálta megakadályozni, hogy a Hamász a palesztin nép meghatározó politikai szereplőjévé váljon.

A Háárec című izraeli újságban Ámosz Harel elemzése szerint Joe Biden amerikai elnök kényszerítette ki a tűzszünetet, s a harcok folytatását, vagy legalább fogolycsere fejében születő nyugalmat követelő jobboldali nyomás ellen Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök a hadjárat során dicsőített katonai vezetőkre hárította a felelősséget a hadjárat leállításáért. A tűzszünetről kiadott közlemény szokatlan módon a politikai döntéshozást háttérbe szorítva azt hangsúlyozza, hogy a biztonságpolitikai kabinet csütörtök esti ülésén a katonai és biztonsági vezetők javaslatát elfogadva vetettek véget a harcoknak.

A Háárec összefoglalója szerint a Falak őrzője hadművelet idején Jeruzsálemben és Ciszjordániában 27 halott, és az erőszakos tüntetéseken 6 197 sebesülés történt, miközben a Gázai övezetből az izraeli ellencsapások nyomán 232 halottról, közülük 121 civil áldozatról és 1900 sebesülésről számoltak be. Izrael felé 4369 rakétát lőttek ki az övezet irányából, melyek közül a lakott területek felé tartók mintegy kilencven százalékát megsemmisítette a Vaskupola légvédelmi rendszer. A becsapódott rakéták 12 ember halálát okozták Izraelben.

The post Izrael: beszüntették a rakétacsapásokat a tűzszünet kezdete óta appeared first on .

Kerítés miatt jogerősen két és fél, illetve két év börtönre ítéltek Pécsen két férfit, akik barátnőik prostitúciós tevékenységéből szereztek pénzt – közölte a Pécsi Törvényszék.

A bíróság a kedden meghozott ítélet kapcsán kiadott közleményében azt írta: a vádlott férfiak ismerték egymást és tudtak egymás tevékenységéről is, azonban a cselekményeket rendszeres haszonszerzésre törekedve, külön követték el.

Az elsőrendű vádlott 2019 szeptemberétől fotókkal, álnéven hirdette a kiskorú lány által pénzért végzett szexuális szolgáltatásokat egy szexhirdetéseket tartalmazó weboldalon. A lányt felnőtt korúnak tüntette fel és a szexuális szolgáltatás fajtáinak ellenértékét is ő határozta meg, továbbá gyakran a szolgáltatást igénybe vevőkkel ő maga tárgyalt telefonon.

A lány eleinte egy baranyai településen végzett prostitúciós tevékenységet, majd – a nagyobb jövedelem reményében – 2019 októberétől Pécsre költöztek. A lány által megszerzett pénzből az elsőrendű vádlott és a kiskorú lány egy pécsi panelházban bérelt lakást a másodrendű vádlottal és annak szintén kiskorú barátnőjével közösen. A megszerzett pénz – összességében mintegy hárommillió forint – jelentős részét az elsőrendű vádlott rendszeresen szerencsejátékban költötte el.

A másodrendű vádlott 2019-ben vette rá kiskorú barátnőjét, hogy prostitúciós tevékenységet végezzen, ennek keretében júliusban álnéven regisztrálta a lányt egy szexpartnerkereső internetes oldalon, majd segített a szolgáltatások megszervezésében, a lány utaztatásában is. A másodrendű vádlott és barátnője 2019. augusztus végétől 2020. januárjáig összesen mintegy kétmillió forintos jövedelemre tett szert.

A másodrendű vádlott a fenti időszakban kapcsolatban állt az elsőrendű vádlottal, aki az általa elkövetett bűncselekményt a másodrendű vádlottól beszerzett ötletek és tapasztalatok alapján, a másodrendű vádlott cselekményének mintájára szervezte, s egy alkalommal előfordult, hogy a lányok közösen nyújtottak szolgáltatást.

A börtönbüntetés mellett az elsőrendű vádlottal szemben hárommillió forint, a másodrendű vádlottal szemben pedig kétmillió forint erejéig vagyonelkobzást is elrendeltek, továbbá végleges hatállyal eltiltották őket minden olyan foglalkozástól vagy egyéb tevékenységtől, amelyek keretében 18. életévét be nem töltött személy nevelését, felügyeletét, gondozását, gyógykezelését végzik.

Az ítélet jogerős.

The post Kiskorú lányokat futtató férfiakat ítéltek el appeared first on .

A Kreml pozitívan értékeli Szergej Lavrov orosz és Antony Blinken amerikai külügyminiszter reykjavíki találkozóját — jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő.

“Feltétlenül pozitív jelzés a párbeszéd ténye, amely, ahogy Lavrov mondta, konstruktív volt” – nyilatkozott a szóvivő. “De nyilvánvaló, hogy ez a folyamat nem lesz könnyű. Valóban, sok probléma halmozódott fel” — tette hozzá. Peszkov közölte, hogy az orosz diplomácia vezetője haladéktalanul beszámolt Vlagyimir Putyinnak az izlandi fővárosban történt kapcsolatfelvételről. Lavrov korábban konstruktívnak nevezte az amerikai hivatali partnerével megtartott találkozóját.

“Rengeteg a törmelék, és nem könnyű eltakarítani. De éreztem Antony Blinkenben és csapatában az elszántságot, hogy megcsinálják. Nem rajtunk fog múlni a dolog” — mondta az orosz miniszter a Rosszija 24 televíziónak.

Lavrov és Blinken az Északi-sarkvidéki Tanács reykjavíki külügyminiszteri ülésének alkalmával találkozott. A megbeszélés majdnem két órán át tartott. Ez volt a két tárcavezető első személyes megbeszélése azóta, hogy Blinkent amerikai külügyminiszterré nevezték ki. Előzőleg kétszer is tárgyaltak telefonon egymással.

A megbeszélést követően amerikai részről utalás hangzott el egy, a következő hetekben tartandó csúcstalálkozó lehetőségére, amit orosz részről eddig hivatalosan nem erősítettek meg.

The post Kreml: pozitív jelzés volt Lavrov és Blinken találkozója appeared first on .

Elrendelte Oroszország és a FÁK-tagállamok távozni kívánó állampolgárainak a Gázai-övezetből való evakuálását Vlagyimir Putyin.

Az orosz jogi információs portálon közzétett rendeletében Putyin arra utasította a rendkívüli helyzetek minisztériumát, hogy a külügyminisztériummal egyeztetve szállítsa Moszkvába mindazokat, akik erre bejelentik igényüket. A kimenekítés időpontjáról és módjáról a diplomáciai tárcának a rendkívüli helyzetek minisztériuma mellett a Külső Hírszerző Szolgálattal (SZVR) kell egyeztetnie.

“Az orosz kormánynak meg kell hoznia a rendelet végrehajtásához szükséges intézkedéseket” – állt a dokumentumban. A lépést a rendelet azzal indokolja, hogy a Gázai övezetben hirtelen megromlott a helyzet az izraeli fegyveres erők katonai művelete következtében.

Az Izrael és a Gázai övezet közötti határon már második hete feszült a helyzet. A Hamász iszlamista palesztin szervezet Gázából rakétákkal támadja Izrael területét, az izraeli védelmi erők pedig válaszul ellencsapásokat mérnek az övezetre.

The post Putyin elrendelte az oroszok evakuálását a Gázai-övezetből appeared first on .

Pénteken, a magyar honvédelem napján nyit újra a Hadtörténeti Múzeum, amelynek Fegyvertörténeti Látványraktára június 1-jéig ingyenesen, egyénileg is megtekinthető lesz.

A magyar szabadságharc tavaszi hadjáratának csúcspontjaként 1849. május 21-én a honvédsereg három hetes ostrom után visszafoglalta Buda várát. Ennek emlékére 1992 óta május 21-én ünneplik a magyar honvédelem napját. Ezen a napon nyit újra a koronavírus-járvány miatt kényszerű zárva tartást követően a Hadtörténeti Múzeum, amely a pünkösdi hétvégén is várja a látogatókat – közölte az intézmény.

Mint közölték múzeum tárlatai mellett június 1-jéig az – egyébként csak külön belépőjeggyel és vezetéssel látogatható – Fegyvertörténeti Látványraktár ingyenesen, egyénileg is megtekinthető lesz. A múzeumba történő belépés feltétele a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően a védettségi igazolvány felmutatása, valamint a szájat és az orrot eltakaró maszk használata; az épületbe egyszerre beengedhető látogatók létszáma 150 fő.

The post A magyar honvédelem napján nyit újra a Hadtörténeti Múzeum appeared first on .

Jászapáti méltó helye lesz a kormány szándékai szerint Magyarország minden járásában megépülő honvédelmi sportközpontok egyikének – közölte a Honvédelmi Sportszövetség elnöke a beruházás tervezett helyszínén.

Simicskó István kiemelte: öt településen – Újfehértón, Balassagyarmaton, Szarvason, Baján és Szigetváron – már tart az építkezés, a sportközpontok közül az ősszel remélhetően többet át is adhatnak.

Jászapátit járási székhelyként a politikus a fejlesztésre kijelölt területtel együtt ideálisnak nevezte. Hangsúlyozta, fontos, hogy örömmel fogadják ezt a létesítményt, amely a fiatalok hazafias és honvédelmi nevelését segítve “a hazaszeretet szellemiségét hordozza majd”. Azt üzeni: a haza mindannyiunk pótolhatatlan értéke, és ebben a rohanó, globalizált világban kiemelten fontos tudnunk, honnan jöttünk és hová tartozunk – tette hozzá.

Simicskó Klebelsberg Kunó egykori minisztert, politikust idézve rámutatott, háromféle hazafiság létezik: a szónokló, a kesergő és az alkotó. A kormány ez utóbbi szerint végzi munkáját – mondta.

Közölte: a kabinet döntése értelmében a honvédelmi sportközpontok hálózata első ütemben országszerte – Jászapátival együtt – 40 helyszínt foglal magában. A központok mindegyike egy “típusterv” alapján valósul meg, és egyebek mellett egy 712 négyzetméteres közösségi teret, valamint egy korszerű technikával felszerelt, tíz lőállásos, 50 méteres lőteret is magában foglal – ismertette.

Pócs János, a térség országgyűlési képviselője az eseményen arról beszélt: a fejlesztés eredményeként “Jászapáti egy ranggal előbbre léphet”.

A városban az elmúlt időszakban megvalósult és folyamatban lévő számos beruházás legfontosabb üzenete a fiatalokkal való törődés – fogalmazott, hozzátéve: ebbe a sorba illik a honvédelmi sportközpont építése is, amely tovább javítja a település és térsége életminőségét, új, színvonalas infrastruktúrával bővítve az ott lakók sportolási és szabadidős lehetőségeit.

Farkas Ferenc, Jászapáti polgármestere köszöntőjében kijelentette: ismét nagy lehetőség kapujában áll a város azzal, hogy a közelmúltban jelentős fejlesztésen átesett helyi ipari parkban egy modern sportcentrum is kialakulhat. A beruházás gondolata összhangban áll a település gimnáziumának azzal az elképzelésével is, hogy az intézmény képzési palettáját kadétprogram elindításával bővítsék – jegyezte meg.

The post Simicskó: Jászapáti méltó helye lesz az egyik honvédelmi sportközpontnak appeared first on .

Meg kell védeni az Ukrajnában élő nemzeti kisebbségeket saját régióikban, beleértve a magyar kisebbséget, annak érdekében, hogy ne ismétlődjenek meg a Krím félszigeten és a Donyec-medencében történtek – szögezte le Volodimir Zelenszkij ukrán államfő csütörtökön Kijevben, a két éve tartó elnökségét értékelő sajtóértekezletén.

“Szeretném, ha ukránok lennének, de nem felednék, hogy magyar nemzetiségűek, például azok, akik Beregszászban élnek” – emelte ki az UNIAN ukrán hírügynökség. Ugyanakkor Zelenszkij szerint ehhez arra van szükség, hogy ne vegyék fel a magyar útlevelet. Utalt arra, hogy a magyar útlevelek osztogatása Kárpátalján már évek óta zajlik. Az elnök hasonló különleges lehetőségeket ígért Kárpátaljának, mint a Donyec-medencének. Utalt arra, hogy “érzi más államok befolyását”.

Meggyőződése szerint ahhoz, hogy az országban élő nemzetiségiek ukránnak érezhessék magukat, pénzt kell befektetni az általuk lakott régióba, javítani kell életkörülményeiken, főként infrastrukturális befektetésekkel, hidak, utak építésével és a gazdasági, üzleti élet előmozdításával.

A tájékoztatón Zelenszkij oligarcháktól és háborútól mentes, a törvény előtti egyenlőséget mindenki számára biztosító Ukrajna felépítését nevezte meg fő prioritásokként. Zelenszkij leszögezte, hogy a jelenlegi vezetés olyan országot épít, amely nem függ más államok szankciós politikájától, hanem képes maga megvédeni szuverenitását.

A Vlagyimir Putyinnal tervezett négyszemközti tárgyalásával kapcsolatosan megismételte, hogy kész vele a Donyec-medencei frontvonalnál ukrán ellenőrzésű oldalon vagy bárhol, semleges területen találkozni. Közölte, hogy a találkozóról a két elnöki hivatal már megkezdte az egyeztetést. Kijelentette, hogy addig kell törekedni a Donyec-medencei háború befejezésére, amíg Putyin Oroszország elnöke. Kiállt továbbá a rendezésre irányuló párbeszédnek a “normandiai négyek” (Ukrajna, Oroszország, Németország és Franciaország) formátumában való folytatása mellett is, mondván, hogy egyelőre nincs más alternatíva. Hozzátette, hogy a rendezésbe szeretné, ha bekapcsolódna valamilyen formában az Egyesült Államok is.

Kifejezte aggodalmát amiatt, hogy az orosz csapatok visszavonása az ukrán határok közeléből lassan zajlik, szerinte ez az orosz hadgyakorlatok befejezéséig, legalább szeptemberig eltart. Megjegyezte, hogy eddig mindössze 3500 orosz katonát vontak ki a Krímből, az összes többi alakulat a helyén maradt.

Joe Biden amerikai elnök és Putyin esetleges találkozójával kapcsolatosan úgy vélte: fennáll a veszélye, hogy olyan egyeségre jutnak, aminek következtében az Egyesült Államok Moszkva nyomására törli az Északi Áramlat-2 gázvezeték építése miatt Oroszországra kiszabott szankciókat. Ezzel viszont szerinte az Egyesült Államok és személyesen Biden elnök veszít.

Arra vonatkozóan, hogy indul-e másodszor is az államfői posztért, Zelenszkij közölte, hogy ez majd az ukrán társadalom felé irányuló bizalmától függ majd.

The post Zelenszkij: a magyar nemzetiségüek ne vegyék fel a magyar útlevelet appeared first on .