Biztonságpiac

Fél évig tartó bujkálás után rendőrkézre került a szász uralkodók drezdai palotájának világhírű kincstárából történelmi ékszerritkaságokat elrabló csoport utolsó feltételezett tagja – jelentette be a drezdai ügyészség.

A tavaly november óta körözött Abdul Majed Remmo az utóbbi hónapokban kétszer is elmenekült a razziázó rendőrök elől. A szervezett bűnözés számos területén érdekelt berlini Remmo-klán tagját végül Berlinben fogták el, a szövetségi rendőrség egy különleges bevetési egységének közreműködésével. Ikertestvérét, Mohamed Remmót még tavaly decemberben, három feltételezett társukat novemberben fogták el.

A hatóságok gyanúja szerint az öt fiatalemberből álló csoport tört be 2019 novemberében a szász választófejedelmek és királyok múzeumként működő drezdai palotájának (Residenzschloss) kincstárába, a Grünes Gewölbe (Zöld boltozat) elnevezésű épületrészbe, amelyben páratlan történelmi emlékeket és felbecsülhetetlen értékű műtárgyakat állítottak ki.

A Remmo-klánhoz más nagyszabású betörések is kapcsolódnak, köztük a Big Maple Leaf nevű 100 kilogrammos, színarany kanadai érem ellopása a berlini Bode Múzeumból.

A klán drezdai műveletében drágakövekkel díszített tárgyakat zsákmányoltak, köztük Amália Auguszta bajor királyi hercegnő több mint 600 briliánssal kirakott mellszalagját és briliánsokból álló nyakéke egyes részeit. Ez volt a második világháború utáni német történelem legnagyobb szabású műkincsrablása. A tizenegy műremekből álló zsákmánynak nyoma veszett.

A klánoknak nevezett, általában több ezer fős németországi szervezett bűnözői csoportok azután alakultak ki, hogy a nyolcvanas években jelentős számban menekültek emberek Libanonból a polgárháború (1975-1990) elől az akkori Nyugat-Németországba. A felnőttek évekig nem vállalhattak munkát, gyermekeikre nem vonatkozott az iskolakötelezettség. A bűnöző életmód főként ennek hatására terjedt el körükben. A klánok a szervezett bűnözés számos területén érdekeltek, ilyen például a kábítószer-terjesztés, a zsarolás, a védelmi pénz szedése és a prostitúció. Jelenlétük leginkább Berlin nyugati részére és Észak-Rajna-Vesztfália tartomány nagyvárosaira jellemző.

The post Elfogták a drezdai kincstárrablás utolsó gyanúsítottját appeared first on .

Két thaiföldi vendégmunkás meghalt kedden Izraelben a Gázai övezet szomszédságában lévő, Ohad nevű faluban az iszlamista szervezetek rakétatámadásában.

Ketten életüket vesztették, tíz thaiföldi mezőgazdasági vendégmunkás pedig megsebesült egy farmon, a mezőgazdasági termékeket csomagoló épületnél, amikor az övezetből rakétákat indítottak a szomszédos izraeli településekre. A Walla hírportál értesülése szerint két thaiföldi vendégmunkást nagyon súlyos sérülésekkel szállítottak kórházba.

Délután is folytatódtak hullámokban a rakétatámadások Izrael déli részén, egy rakéta becsapódott Asdódon egy félig kész sokemeletes épületbe, ahol senki sem sebesült meg. Izrael humanitárius segélyt, egyebek mellett üzemanyagot szállított Gázába a civil lakosság számára. A szállítmány megérkezése után a gázai iszlamista szervezetek, a Hamász és az Iszlám Dzsihád felújította a rakétatámadásokat.

Jakov Sabtaj rendőrfőkapitány Askelonban a 11-es csatornának azt mondta, hogy az utóbbi két napban helyreállt a nyugalom az arabok és zsidók által vegyesen lakott izraeli településeken a korábbi, négy napon át tartó zavargások után.

Az Izrael mintegy ötödét kitevő arab kisebbség keddre általános sztrájkot hirdetett, tiltakozásul az arab közösségek szerintük hátrányos helyzete miatt, de több munkahelyen, elsősorban az építőiparban és a közlekedésben válaszul elbocsátották őket munkahelyeikről sajtóértesülések szerint.

A ciszjordániai palesztinok a gázaiakkal vállalt szolidaritásuk jeleként meghirdették a “harag napját” keddre, és Ciszjordánia számos pontján erőszakos tüntetések és összecsapások zajlottak az izraeli rendfenntartókkal. Rámalláh közelében két izraeli rendőr könnyebben megsebesült, lábukon lőtt sebekkel szállították őket kórházba.

Kelet-Jeruzsálemben az óváros damaszkuszi kapujánál és Sejk Dzsarra lakónegyedben nyolc embert őrizetbe vettek a rendőrséggel való összecsapások során, miután az izraeli biztonsági erők tömegoszlató eszközökkel, villanógránátokkal és vízágyúval próbálták eltávolítani az ott tüntető arabokat.

The post Ketten meghaltak egy rakétatámadásban a Gázai övezet mellett appeared first on .

Bocsánatot kért a szerb nemzettől Jugoszlávia 1999-es NATO-bombázásáért Milos Zeman cseh államfő szerdán Aleksandar Vucic szerb elnökkel folytatott prágai tárgyalásain.

A NATO Jugoszlávia elleni bombatámadását Zeman már korábban is hibának és hatalmi arroganciának nevezte. “A magam nevében szeretnék bocsánatot kérni a szerb nemzettől” – jelentette ki a cseh államfő a tárgyalások utáni sajtótájékoztatón.

Csehország – fejtette ki Zeman – akkoriban szövetségeseket keresett a bombázások elutasításához, de sikertelenül. Azt, hogy Csehország végül is nem volt képes elutasítani a bombázást, Zeman, aki 1999-ben kormányfő volt, a bátorság hiányának nevezte. Megjegyezte: sokéves traumától szabadult meg, hogy mindezt nyilvánosan elmondhatta. “A vezeklés felszabadít” – szögezte le Zeman.

A cseh államfő emlékeztetett: a szerb nemzet 1938-ban és 1968-ban is bizonyítékát adta a csehek iránti szolidaritásának. “Mi pedig ezt bombázással köszöntük meg. Ezért most szeretnék a magam nevében elnézést kérni az akkori Jugoszlávia bombázásáért” – szögezte le Zeman újságírók előtt.

Elmondta: Jugoszlávia NATO általi lebombázása 1999-ben hiba volt, amely azóta is bántotta őt. “Utolsóként egyeztünk bele, kétségbeesetten kerestünk legalább egy országot, amely mellénk állt volna és a bombázás ellen lett volna, de sikertelenül. Magunkra maradtunk. Ez azonban nem ment fel bennünket hiányzó bátorságunkért” – fejtette ki a cseh államfő.

Aleksandar Vucic újságírók előtt köszönetet mondott cseh kollégájának a gesztusáért. “A szerb nemzet ezt soha nem fogja elfelejteni” – hangsúlyozta Vucic. Ilyen nyilatkozat a bombázások ügyében eddig még egyetlen politikustól sem hangzott el – tette hozzá a szerb államfő.

A NATO 1999-ben 78 napig bombázta Szerbiát, hogy rákényszerítse a szerb hadsereget Koszovó elhagyására. A Human Rights Watch szervezet szerint a bombázások mintegy 500 civil ember életét követelték Szerbiában.

Csehország – Lengyelországgal és Magyarországgal együtt – nem sokkal Jugoszlávia bombázása előtt lett a NATO tagja.

Jakub Kulhánek cseh külügyminiszter a sajtótájékoztató után a közszolgálati rádióban magánvéleménynek nyilvánította Milos Zeman nyilatkozatát, amely szerinte nem befolyásolja a hivatalos cseh álláspontot ez ügyben.

The post Zeman bocsánatot kért Jugoszlávia bombázásáért appeared first on .

Az orosz főváros lakosságának körében az elmúlt két év alatt 15 százalékra csökkent a szavazási hajlandóság a kormányzó Egységes Oroszország pártra. A biztos pártválasztók esetében ez az arány 28 százalék – derült ki a Jurij Levada Független Elemzőközpont felméréséből.

A Levada szerint a választási esélyeket latolgatni – Oroszországban szeptember 19-én választják meg a szövetségi parlament alsóházát – a biztos pártválasztók véleménye alapján érdemes. Közülük az orosz fővárosban 28 százalék az Egységes Oroszországra, 19 százalék pedig a Vlagyimir Zsirinovszkij vezette, a liberális demokrata elnevezést viselő, de valójában konzervatív és nacionalista pártjára szavazna.

A kommunisták tizenkét százalékot, a magát szociáldemokratának valló Igazságos Oroszország tizenegy százalékot, a liberális Jabloko pedig nyolc százalékot kapna.

Az összlakosság körében a voksolási hajlandóság az Egységes Oroszország esetében az elmúlt két év alatt 25-ről 15 százalékra csökkent. A kommunisták 2019 áprilisában mért tizenkét százalékos népszerűsége hat százalékra esett vissza. A liberális demokraták és az Igazságos Oroszország tábora gyakorlatilag változatlan maradt. Egyedül a Jabloko támogatottsága nőtt.

A politikusok közül a legnagyobb támogatást Pjotr Tolsztoj (Egységes Oroszország), valamint három ellenzéki, Alekszej Navalnij, Ljubov Szobol és Ilja Jasin élvezi. Ugyanakkor a börtönbüntetését töltő Navalnij az első helyen áll az elutasítottság szempontjából.

A főváros lakosainak 21 százaléka biztos benne, hogy elmegy szavazni, további 17 százalékuk pedig hajlik a voksolásra. Húsz százalék biztosan nem fog megjelenni az urnánál, 17 százalék pedig hajlik a távolmaradásra. A felmérésből az is kiderült: a moszkvaiak 56 százaléka nem tudja, hogy mikor lesz a parlamenti választás.

The post Moszkvában 15 százalékra csökkent az orosz kormánypárt támogatottsága appeared first on .

Jogerősen hét év fegyházra ítéltek egy budapesti férfit, aki rendszeresen pénzt csalt ki idős debreceni emberektől — tájékoztatta a Debreceni Törvényszék szóvivője.

Dobó Dénes kiemelte: a másodfokú bíróság – a Debreceni Járásbíróság határozatát helybenhagyva – társtettesként elkövetett csalás és háromrendbeli, bűnsegédként elkövetett csalás kísérlete miatt a vádlottat hét év fegyházra ítélte, két évre eltiltotta a közúti járművezetéstől, és kimondta, hogy feltételes szabadságra nem bocsátható. A férfi emellett köteles az egyik sértettnek több mint hatmillió forint kártérítést fizetni.

Az ítélet alapjául szolgáló tényállás szerint a budapesti vádlott ismeretlen társai 2020 júniusában egy angol körzetszámú telefonról felhívták a hetvenéves sértettet, és azt állították, hogy férje közlekedési balesetet szenvedett. Ezután egy férfi síró hangon a sértett férjének adta ki magát, és kérte, hogy az asszony tegyen meg mindent, amit a hívók kérnek.

A csalók megkérték a sértettet, számolja össze, mennyi pénze van otthon, és később adja át a lakására érkező rendőrnek. A megtévesztett asszony összeszedte a különböző valutákban tartott pénzt, több mint hatmillió forint értékben, majd átadta az 55 éves vádlottnak, akit rendőrnek gondolt.

A vádlott néhány hét múlva ismét Debrecenbe érkezett, hogy megtévesztett emberektől pénzt vegyen át. Ismeretlenül maradt társai előzőleg három idős sértettnek is azt állították telefonon, hogy közeli hozzátartozójuk balesetet okozott, de ha elegendő pénzt adnak majd át, akkor nem tesznek feljelentést.

A beszélgetés két idős sértettnek is gyanús lett, ezért a telefonálók megszakították a hívást. A harmadik, egy 75 éves asszony azonban hitt nekik, és bankautomatából felvett 2,7 millió forintot, majd otthon várta, hogy menjen valaki a pénzért.

Az időközben beérkezett segélyhívások alapján azonban a rendőrök Debrecen belvárosában elfogták és őrizetbe bevették az autójában a pénz átvételére várakozó vádlottat.

The post Idősektől csalt ki pénzt: hét év fegyházat kapott appeared first on .

A NATO teljes mértékben elkötelezett a Belgrád és Pristina között kialakult helyzet rendezését szolgáló folyamat és az előremutató párbeszéd folytatása mellett – jelentette ki a NATO főtitkára Aleksandar Vucic szerb elnökkel folytatott megbeszélését követően.

A sajtótájékoztatón Jens Stoltenberg hangsúlyozta: a Belgrád-Pristina-párbeszéd a legjobb fórum a minden közösség jogait tiszteletben tartó megoldás megtalálására, valamint a hosszantartó béke megteremtésére.

“Csakis a párbeszéd révén biztosítható jobb és boldogabb jövő mindenki számára. Mivel az előremutató párbeszéd fenntartása kulcsfontosságú a régió békéjéhez és stabilitásához, arra szólítom fel a feleket, hogy kötelezzék el magukat a dialógus mellett” – fogalmazott.

Kiemelte továbbá, hogy a NATO elkötelezett az erős partnerség kiépítése mellett Szerbiával, miközben teljes mértékben tiszteletben tartja az ország semlegességét. Szerbiának mint önálló országnak joga van megválasztani jövőjének irányát – mondta a NATO-főtitkár. A közös biztonsági kihívások kezeléséhez a NATO-val ápolt partnerség valódi előnyöket hozhat Szerbia és polgárai, valamint a tágabb régió számára – tette hozzá.

Stoltenberg kijelentette: a NATO évtizedek óta elkötelezett a Nyugat-Balkán stabilitása mellett és a KFOR békefenntartó missziója révén a továbbiakban is fenntartja támogatását a régióban. A misszió biztonságos környezetet biztosít a térségben, és szabad mozgást valamennyi ott lakó közösség számára – mondta.

Egy arra irányuló kérdésre, hogy Horvátország további katonákat készül Koszovóba telepíteni a KFOR-misszió megerősítésére, Stoltenberg azt válaszolta, a békefenntartó misszióban a horvát csapatokra pontosan ugyanazok a szabályok érvényesek, mint az összes többi NATO-tagország katonáira. A koszovói műveletben valamennyi tag- és partnerország alakulata szigorúan meghatározott iránymutatások és keretek között működik – tette hozzá a NATO-főtitkár.

Vucic mindenekelőtt elégedettségét fejezte ki a NATO-főtitkár Szerbia semlegességét és önállóságát elismerő szavai miatt. Kijelentette: az ország továbbra is meg kívánja őrizni semlegességét, ugyanakkor jobb együttműködésre törekszik a katonai szövetséggel.

Azt mondta, elégedett a brüsszeli találkozó eredményeivel is, ugyanis a megbeszélés során Stoltenberg megértette a régió és Szerbia helyzetét, megértette problémáikat, és azok kezelésének módját.

Kijelentette: Belgrád teljes mértékben elkötelezett a Pristinával megkezdett párbeszéd folytatása mellett. Szerbia mindent meg fog tenni a folyamat sikere, a kompromisszumok és a megoldások elérésére – mondta. Vucic reményét fejezte ki, hogy mindkét félnek elegendő ereje lesz ahhoz, hogy a párbeszéd pozitívan zárulhasson.

“Jó úton haladunk, hogy fenntartsuk a nyugalmat és stabilitást a teljes régióban” – tette hozzá a szerb elnök.

The post Stoltenberg: a NATO elkötelezett a Belgrád-Pristina-párbeszéd fenntartása mellett appeared first on .

A Komárom-Esztergom Megyei Főügyészség indítványára a Tatabányai Járásbíróság nyomozási bírája elrendelte a letartóztatását annak a férfinak, aki 2021. májusában, Esztergomban olyan súlyosan bántalmazta a sértettet, hogy a sértett belehalt a sérüléseibe. A férfi a bántalmazást követően egy vízelvezető árokba gurította a sértett testét.

A megalapozott gyanú szerint a szlovák férfi 2021. május 13-án 13 óra és 2021. május 14-én 10 óra között – feltehetően kábítószer hatása alatt -, Esztergomban előzetes szóváltást követően olyan súlyosan bántalmazta, többek között két alkalommal fejbe rúgta szlovák nő ismerősét, hogy a sértett belehalt a sérüléseibe. Ezt követően a férfi a sértett testét a vízelvezető árokba gurította.

A nyomozó hatóság emberölés bűntettének elkövetése miatt hallgatta ki gyanúsítottként a férfit.

A rendelkezésre álló adatok szerint a férfi 2021. május 13-án Szlovákiában megölte volt szállásadóját, oly módon, hogy súlyosan bántalmazta, aminek következtében a sértett belehalt a sérüléseibe. A férfi ezt követően a holttestet a kert végében lévő kútba dobta és felgyújtotta.

A főügyészség indítványával egyezően a Tatabányai Járásbíróság nyomozási bírája a gyanúsított letartóztatását 2021. május 17-én egy hónap időtartamra elrendelte, tekintettel arra, hogy vele szemben fennáll annak a veszélye, hogy szabadlábon hagyása esetén megszökne, elrejtőzne, továbbá újabb szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekményt követne el.

The post Belejött az ölésbe, letartóztatták appeared first on .

Folytatódik a biológiai szúnyoggyérítés országszerte – jelentette be az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF).

A közleményben felidézték, április elején kezdődött meg a katasztrófavédelem koordinálásában a szúnyogok elleni védekezés. Az első hetekben légi járműről, folyadék formájában juttatták ki a speciális, baktériumok által termelt fehérjét tartalmazó készítményt, amely kizárólag a szúnyoglárvákat pusztítja el. A folyók mentén lévő és jól megközelíthető szúnyogtenyészőhelyeket földi technológiával, gépjárműről kezelték.

Hozzátették, a szúnyoglárvák számos víztípusban képesek fejlődni, például a folyók árterében visszamaradó vizekben és a sok szerves anyagot tartalmazó holtágakban. Az ártéri erdőterületeken nehezíti a hatékony munkavégzést a fák zárt lombozata, amelyen a folyékony permetezőszer jelentős része fennakad. Ezeken a területeken korábban csak korlátozott eredménnyel lehetett alkalmazni a biológiai lárvagyérítést.

Az országos szúnyoggyérítési program részeként azonban az elmúlt évben bevezették Magyarországon a légi granulátumszórásos technológiát, amelynek köszönhetően most már átjuttatható a készítmény a lombozaton, a tavasz végi, nyári időszakban is megfelelő hatékonyságot biztosítva. Idén elsőként Szolnok térségében juttatnak ki légi úton granulátumot, míg a Csepel-sziget térségében földi biológiai védekezéssel lépnek fel a vérszívók ellen.

A közlemény szerint az idén tavasszal eddig mintegy tízezer hektáron végeztek lárvagyérítést a szakemberek. Az esőzések után folyamatosan vizsgálják a szúnyoglárvák élőhelyeit, a nagyobb kiterjedésű tenyészőhelyeken további kezelések várhatók.

Kiemelten fontosnak nevezték a lakókörnyezeteknél kialakuló mikrotenyészőhelyek felszámolását. Hozzátették, ennek érdekében célszerű a vízgyűjtőként szolgáló kerti eszközöket – virágcserepek, játékok, madáritatók – összegyűjteni vagy néhány naponta kiüríteni, az esővízgyűjtő hordókat szúnyoghálóval lefedni, valamint az árkokat rendben tartani, hogy ne tudjon ezekben hosszabb ideig megállni a csapadék.

The post Országszerte folytatódik a biológiai szúnyogírtás appeared first on .

Sávuot, a zsidó pünkösd ünnepén is tovább folyt hétfőn a kölcsönös rakétaháború Izrael és a Gázai övezet iszlamista szervezetei között – jelentette a 11-es izraeli közszolgálati tévécsatorna.

Az ország déli részére több hullámban intenzív rakétaeső hullott a nap folyamán. Délután Asdódban több lakóház közös udvarára becsapódott egy rakéta, és súlyos anyagi károkat okozott. A robbanásban hárman könnyebben megsebesültek, öten sokkot kaptak. Az egyik háromemeletes épület életveszélyessé vált, összedőlés fenyegeti, kiürítették, a lakókat ideiglenes szállásokon helyezik el.

A 11-es csatorna értesülései szerint a Hamásznak és az Iszlám Dzsihádnak együtt a becslések szerint mintegy tízezer rakétája lehet, és noha az elmúlt héten jelentősen csökkent arzenáljuk, de elég maradt a következő napokra, ha folytatódik a kölcsönös rakétaháború. Az izraeli hadsereg az utóbbi napokban egyrészt az övezetet uraló Hamász kiépített alagúthálózatát bombázta, másrészt célzott kivégzéssel rakétákat indító csoportokat és az iszlamista szervezetek vezetőit lőtte.

Hétfő délelőtt célzott légicsapással megölték búvóhelyén az Iszlám Dzsihád nevű szervezet egyik legfőbb vezetőjét, Husszam Abu Harbidet, az övezet északi részének parancsnokát. Abu Harbíd már 15 éve hajtott végre támadásokat Izrael ellen. A 11-es tévé szerint hétfőn életét vesztette a múlt heti, Lod városban történt zavargások egyik sebesültje, egy 56 éves zsidó férfi, akit téglával a fején találtak el.

A rendőrség és a Sin Bet belbiztonsági szolgálat közös nyomozásának eredményeképpen letartóztattak egy húszéves arab fiatalt, aki három nappal ezelőtt, az etnikai zavargások idején Molotov-koktélt dobott be egy ház ablakán, ahol súlyosan megsebesült egy 12 éves arab kisfiú. A nyomozók szerint a támadó tévesen úgy gondolta, hogy zsidók laknak az épületben. A feszültség április közepén újult ki, ezúttal azért, mert zsidó telepesek Jeruzsálem keleti részén ki akartak költöztetni palesztin családokat otthonaikból, akik tiltakoztak ez ellen. Szintén fokozta a feszültséget, hogy izraeli rendőrök intézkedtek az Al-Aksza mecsetnél, a palesztinok emiatt is tiltakoztak.

The post Sávuot ünnepén is tovább folyt a kölcsönös rakétaháború appeared first on .

Egy kábítószer-kereskedelemmel foglalkozó bűnszervezet április közepén történt felszámolása után a nyomozók a bűncselekményekből szerzett és felhalmozott, 139 millió forintnyi vagyonelemeket is visszaszerezték a gyanúsítottaktól – közölte a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda.

Azt írták, hogy április 15-én összehangolt bűnügyi művelet keretében csaptak le a rendőrök az elkövetőkre a Terrorelhárítási Központ közreműködésével. Az akcióban mintegy 250 millió forint feketepiaci értékű drogot, nyolcvan kilogramm marihuánát, három kilogramm amfetamint és hatvan dekagramm kokaint foglaltak le.

Május 12-én a rendőrök több helyszínen 139 millió forint értékben foglaltak le három gyanúsítotthoz kapcsolható – a bűncselekmények elkövetéséből származó – vagyonelemeket, vagyis műszaki cikkeket, ékszereket, személygépkocsikat, quadot, valamint kondicionáló gépeket, és zár alá vettek több ingatlant is – áll a közleményben.

The post A rendőrség 139 millió forintnyi vagyont szerzett vissza egy drogbandától appeared first on .

Benjamin Netanjahu miniszterelnök a biztonsági kabinet vasárnapi ülése után bejelentette, hogy Izrael tovább folytatja a Gázai övezetet uraló iszlamista szervezetek, elsősorban a Hamász elleni Falak őrzője nevű hadműveletet – jelentette a Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet.

Nem sokkal a tel-avivi főhadiszálláson tartott kabinetülés befejezése után a miniszterelnök, Beni Gantz védelmi miniszter és Aviv Kochavi vezérkari főnök is nyilatkozott a gázai harcokról és a egy esetleges tűzszünet lehetőségéről. Netanjahu kijelentette, hogy a hadművelet, a nemzetközi nyomás ellenére, tovább folytatódik, de békítő üzenetet küldött az arab közösségeknek az elmúlt hét erőszakos zavargásai után.

“Egy terrorista sincs biztonságban… Továbbra is mindent megteszünk a béke és a biztonság helyreállításért Izraelben, de ez időbe telik. Mindig van nemzetközi nyomás, de összességében nagyon komoly támogatást élvezünk” – mondta az izraeli kormányfő, és köszönetet mondott Joe Bidennek és azoknak, akik izraeli zászlót helyeztek el kormányzati épületeken támogatásuk jelenként.

Időt kért az arab közösségekben az utóbbi napokban fellángolt zavargások lecsillapításához, üdvözölte a nyugalom helyreállítását jelző folyamatokat, és közölte, hogy célja az erőszak megszüntetése, majd ezt követően a zsidó-arab kapcsolatok, az együttműködés és együttélés helyreállítása. Ganz is utalt az arab településeken történt zavargásokra, amelyek felszámolása szerinte ugyanolyan fontos, mint a Hamásszal szembeni háború megnyerése.

“Az utóbbi napokban az izraeli hadsereg halálcsapdává változtatta a gázai alagúthálózatot. Ez stratégiai eredmény a Hamász elleni háborúban, amely meglepte őket” – vélekedett a védelmi miniszter. A Gázai övezetben megsebesült civilek nagy számáról Ganz azt mondta, hogy a nemzetközi joggal összhangban cselekedtek, s kijelentette, hogy egyetlen szuverén állam sem reagálna Izraelhez hasonlóan, ha egy terrorszervezet válogatás nélkül lőné polgárait.

A vezérkari főnök szerint a Hamász komoly hibát követett el azzal, hogy rosszul számolta ki Izrael válaszának erejét a rakétatámadásokra: Izrael súlyos károkat okozott az alagútrendszer mellett a Hamász rakétagyártásában is.

A feszültség április közepén újult ki, ezúttal azért, mert zsidó telepesek Jeruzsálem keleti részén ki akartak költöztetni palesztin családokat otthonaikból, és a palesztinok tiltakoztak ez ellen. Szintén fokozta a feszültséget, hogy izraeli rendőrök intézkedtek az Al-Aksza mecsetnél, a palesztinok emiatt is tiltakoztak. A Hamász hétfőn kezdte el rakétákkal támadni Izraelt, és ez váltotta ki az izraeli ellencsapást. Azóta a Hamász több mint kétezer rakétát lőtt ki, de túlnyomó többségüket az izraeli légvédelem elfogta. Izrael harci repülőgépei és tüzérsége pedig több száz célpontot támadott a Gázai övezetben, ahol mintegy kétmillió palesztin él.

The post Netanjahu: tovább folytatjuk a gázai hadműveletet appeared first on .

Jogerősen öt év börtönnel sújtotta a Szegedi Ítélőtábla azt a szerencsejáték-függő férfit, aki banki pénztárosként egy hónap alatt 62 millió forinttal károsította meg a neki munkát adó pénzintézetet – közölte a Szegedi Fellebbviteli Főügyészség szóvivője.

Nagyné Günther Ágnes közölte: a táblabíróság információs rendszer felhasználásával folytatólagosan elkövetett csalás bűntettében mondta ki bűnösnek a vádlottat.

Az ítélet szerint a banknál mindössze két és fél hónapja alkalmazásban álló férfi 2016. október 12-étől november 11-éig többször nagy összegű fiktív készpénzbefizetéseket könyvelt le olyan ügyfelek lakossági bankszámláira, akiknek összes banki azonosítóját és kódját ismerte. A férfi a lekönyvelt összegeket átutalta a saját és ismerőse skrill – internetes tranzakciókezelő – számlájára, ahonnan továbbította különböző online szerencsejáték-oldalakra, illetve készpénzben felvette és az internetes szerencsejátékon, valamint kaszinóban felhasználta. A nap végén a férfi a fiktív készpénzbefizetési tranzakciókat sztornírozta, így a bankszámlákon negatív egyenleg keletkezett ugyan, de pénztárhiány nem jelentkezett. A férfi emellett az ügyfél tudta nélkül felbontotta a bankbetétjét, majd a felszabadult összeget átutalta a fiktív befizetések sztornírozása miatt negatív pénztáregyenleget mutató bankszámlára. A férfi ezzel a módszerrel a bankot több mint 62 millió forinttal károsította meg, a teljes összeget pedig elvesztette.

Döntésével a táblabíróság súlyosította a vádlottra az első fokon eljáró Kecskeméti Törvényszék által kiszabott három és fél éves büntetést. Az ítélőtábla szerint a vádlott terhére további súlyosító körülményként kell értékelni azt, hogy a sértettnél bizalmi beosztást töltött be, és a bűncselekményt ennek felhasználásával követte el.

The post Öt évet kapott a szerencsejáték-függő banki pénztáros appeared first on .

Kétpárti vizsgálóbizottság felállításáról állapodtak meg az amerikai kongresszus képviselőházának belbiztonsági bizottságában a testület demokrata és republikánus tagjai a január 6-i capitoliumi események kivizsgálására – jelentették be a törvényhozók.

“Mindenképpen fel kell tárnunk az igazságot arról, hogy mi történt január 6-án, egy független, kétpárti – a 2001. szeptember 11-i terrortámadásokról jelentést készítő testülethez hasonló – bizottsággal” – fogalmazott közleményében Nancy Pelosi demokrata párti házelnök. A politikus hozzátette, hogy a kétpárti megállapodást követően akár már a jövő héten dönthet a törvényhozás a testület felállításáról.

2021. január 6-án Donald Trump nagygyűlését követően hívei megrohamozták az amerikai törvényhozás épületét, ahol a szenátus éppen a novemberi elnökválasztás eredményét készült hitelesíteni. A támadásban öten életüket vesztették, köztük egy rendőr. A demokrata többségű képviselőház – a nagygyűlésen mondott, gyújtó hatásúnak ítélt beszéde miatt – lázadás szításának vádjával alkotmányos felelősségre vonási eljárást (impeachment) indított Trump ellen, akit azonban a szenátus felmentett.

A pénteki megállapodás feltételei szerint a bizottságnak egyenlő számú demokrata és republikánus tagja lenne, mindkét pártból öt politikus, aki rendvédelmi és nemzetbiztonsági háttérrel rendelkezik. Ez lényeges különbség Pelosi korábbi javaslatához képest, ugyanis a házelnök azt akarta, hogy tizenegy tagú legyen a bizottság hét demokrata és négy republikánus taggal. A tervek szerint a testület idézési jogkörrel rendelkezne, és december 31-ig jelentést kell összeállítania, amely nemcsak a január 6-i zavargások elemzéséről szólna, hanem ajánlásokat is tartalmazna az esetleges hasonló jövőbeli események megelőzésére.

Ahhoz, hogy a megállapodás a törvényhozás elé kerüljön, jóvá kell hagynia Kevin McCarthynak, a képviselőházban kisebbségben lévő republikánusok frakcióvezetőjének is. McCarthy újságírói kérdésre válaszolva pénteken azt mondta, hogy még nem olvasta végig a tervezetet.

A ház belbiztonsági bizottságának elnöke, Bennie Thompson szerint a törvényhozók “tartoznak annyival a capitoliumi rendőrségnek”, hogy alaposan kivizsgálják a támadást. Mississippi állam demokrata képviselője úgy fogalmazott: “A tétlenség egyszerűen nem opció”. Thompson a javaslatról John Katko, New York-i republikánus képviselővel egyezett meg. Katko egyike volt annak a tíz republikánus képviselőnek, akik januárban arra szavaztak, hogy indítsák meg Trump ellen az alkotmányos felelősségre vonási eljárást.

The post Kétpárti bizottságot alakítanának az Egyesült Államokban a januári capitoliumi események kivizsgálására appeared first on .

Bírósághoz fordultak pénteken a Párizsban másnapra tervezett palesztinbarát tüntetés szervezői, miután a kormány kérésére a rendőrség nem engedélyezte a megmozdulás megtartását. A párizsi közigazgatási bíróság este gyorsított eljárásban elutasította a beadványt, s ezzel megerősítette a prefektúra döntését.

A szervezők által “igazságtalannak és eltúlzottnak” minősített döntés heves belpolitikai vitát is kiváltott Franciaországban.

“Franciaország az egyetlen demokrácia, amely betilt egy ilyen tüntetést!” – mondta az AFP hírügynökségnek Sefen Guez Guez ügyvéd, aki szerint a szólásszabadság “teljesen aránytalan” megsértése történt. A szervezők képviselője elítélte azt is, hogy “a rendőrség politikai döntést hozott Gérald Darmanin belügyminiszter kérésére”.

A tárcavezető megtiltotta csütörtökön, hogy Párizsban demonstrációkat tartsanak a legújabb közel-keleti konfliktussal összefüggésben. A Twitteren a tárcavezető azt közölte, hogy az ilyen jellegű megmozdulások 2014-ben súlyosan megzavarták a közrendet. Hét évvel ezelőtt tömegek tüntettek az izraeli hadsereg Gázai övezeti offenzívája ellen. Zavargások is kirobbantak, randalírozók zsinagógákat és zsidó üzletek rongáltak meg.

A Párizs körüli Ile-de-France régió Palesztinok Egyesülete nevű szervezet elítélte a döntést, és egyik vezetőjük, Walid Atallah az izraeli állam cinkosának nevezte Franciaországot. Az ügy heves belpolitikai vitát váltott ki, amelyben a kormánytöbbségen kívül a jobboldal is egyetért a kormány döntésével, míg a baloldali pártok elfogadhatatlannak tartják a betiltást.

Az elmúlt napokban kiéleződött a feszültség a Közel-Keleten, és Kelet-Jeruzsálemben összecsapásokra, tüntetésekre került sor. Ezt követően rakétaháború tört ki a Gázai övezetet uraló Hamász és Izrael között. A helyi hatóságok adatai szerint hétfő óta 119 palesztin, köztük 31 gyerek vesztette életét a Gázai övezetben, és 830-an sebesültek meg. Izraelben kilencen meghaltak és több százan megsebesültek a rakétatámadásokban. A zsidó államra kilőtt rakéták mintegy kilencven százalékát sikerült megsemmisíteni a Vaskupola nevű rakétavédelmi rendszer segítségével.

The post Franciaországban belpolitikai vita lett a palesztinbarát tüntetés betiltásából appeared first on .

Recep Tayyip Erdogan török elnök a hét elején kiújult izraeli-palesztin konfliktus azonnali megfékezésére szólította fel az ENSZ Biztonsági Tanácsát (BT) és a muszlim országokat.

A török államfő az ENSZ BT-nek címezve szavait hangsúlyozta: gyors lépéseket kell tenni annak érdekében, hogy biztosítsák a békét és nyugalmat Jeruzsálemben. Az 57 muszlim országot tömörítő Iszlám Együttműködés Szervezetéhez (OIC) szólva pedig azt kijelentette, hogy ha az OIC nem helyezkedik konkrét és hatékony álláspontra, saját létét tagadja meg.

Erdogan emellett “minden államot és intézményt” is arra szólított fel, hogy “minél hamarabb cselekedjen”, hitre és származásra való tekintet nélkül. Erdogan a palesztin ügy védelmezőjeként újfent terrorállamnak nevezve Izraelt, és kiemelte: az elmúlt napokban 19 állam- és kormányfővel beszélt eddig telefonon az izraeliek és a palesztinok kölcsönös rakétatámadásairól.

A török vezető felszólalásában szomorúságát fejezte ki amiatt, hogy a nemzetközi közösség “érzéketlenséget” tanúsít a konfliktust illetően. “Kiállni Izrael agressziójával szemben az emberiség becsületének adóssága” – hangoztatta.

Izrael és a gázai szélsőséges iszlamista szervezetek között hétfőn kezdődött rakétaháború, miután Jeruzsálemben összecsapások voltak a palesztinok és az izraeli biztonságiak között az al-Aksza mecsetnél. Az izraeli sajtó közlése szerint csak csütörtök éjjel 190 rakétát lőttek ki a Gázai övezetből Izrael felé, míg az izraeli hadsereg mintegy ezer lövedéket indított az övezetben található célpontokra.

The post Izraeli-palesztin konfliktus: Erdogan békepárti appeared first on .

Az osztrák kormány elítélte az Izrael elleni palesztin rakétatámadásokat, a szolidaritás jeléül pénteken mind a kancelláriahivatal, mind a külügyminisztérium bécsi épületénél kifeszítették az izraeli zászlót.

Sebastian Kurz kancellár kijelentette: “A leghatározottabban elítélem a Gázai övezetből napok óta tartó Izrael elleni támadásokat. Izraelnek joga van megvédeni önmagát. Kifeszítettük az izraeli zászlót, hogy teljes szolidaritásunkat fejezzük ki azon nők, gyerekek és férfiak mellett, akiknek Izraelben naponta légvédelmi bunkerekben kell menedéket keresniük.”

Alexander Schallenberg külügyminiszter hangsúlyozta: “A Hamász és egyéb terrorszervezetek által a Gázai övezetből Izraelre ezerszám kilőtt rakétákra nincs mentség és jogalap. Elkötelezetten kiállunk Izrael biztonsága mellett. Az izraeli zsidó és arab polgárokat ért támadások képei mélyen megráztak, azonnal meg kell állítani az ilyenfajta erőszakkitöréseket. Ausztria teljes mértékben Izrael mögött áll, ezért lobog az izraeli zászló épületeinken.”

Izrael és a gázai szélsőséges iszlamista szervezetek között hétfőn kezdődött rakétaháború, miután Jeruzsálemben összecsapások voltak a palesztinok és az izraeli biztonságiak között az al-Aksza mecsetnél. Az izraeli sajtó közlése szerint csak csütörtök éjjel 190 rakétát lőttek ki a Gázai övezetből Izrael felé, míg az izraeli hadsereg mintegy ezer lövedéket indított az övezetben található célpontokra.

The post Az osztrák kormány elítélte az Izrael elleni palesztin rakétatámadásokat appeared first on .

Izraelnek joga van megvédenie önmagát a Hamász palesztin radikális iszlamista szervezet rakétatámadásaitól – jelentette ki Joe Biden amerikai elnök, miután telefonon tárgyalt Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel.

“A várakozásaim és reményeim szerint (a konfliktus) hamarosan véget ér, de Izraelnek joga van megvédenie magát, ha rakéták ezrei repülnek a területére” – fogalmazott Biden. Az elnök hozzátette: az amerikai nemzetbiztonsági és védelmi szakemberek “állandó kapcsolatban vannak” a közel-keleti kollégáikkal, köztük az izraeliekkel, az egyiptomiakkal és a szaúdiakkal is.

A Fehér Ház közleménye szerint a telefonbeszélgetés során Biden “elítélte a Hamász és más terrorista csoportok rakétatámadásait, a többi között Jeruzsálem és Tel-Aviv ellen”. Mint írták: az amerikai elnök “rendületlen támogatásáról” biztosította Izraelt és közölte, hogy a közel-keleti államnak “törvényes joga, hogy megvédje önmagát és népét”. A közlemény szerint Biden kiemelte, hogy Jeruzsálemnek, a városnak, amely sokat jelent a világ hívő emberei számára, “a béke helyének kell lennie”.

Antony Blinken, amerikai külügyminiszter szerdán szintén beszélt telefonon Netanjahuval és támogatásáról biztosította az izraeli kormányfőt országa megvédésével kapcsolatban. Az amerikai tárcavezető ugyanakkor megemlítette a Jeruzsálembe zajló erőszakos folyamatokat is. Blinken megjegyezte, hogy mind az izraelieknek, mind a palesztinoknak biztonságban kell élniük.

Az elmúlt napokban kiéleződött a feszültség a palesztinok és az izraeliek között, és Kelet-Jeruzsálemben összecsapásokra, tüntetésekre került sor. A Gázai övezetből több mint 150 rakétát lőttek ki palesztin fegyveres csoportok hétfőn Izraelre. Izrael válaszul megtorló csapásokat hajtott végre. A Közel-Keleten kiújult feszültség és erőszak következtében az elmúlt két napban több mint negyvenen haltak meg a Gázai övezetben és Izraelben.

The post Biden: Izraelnek joga van megvédenie önmagát appeared first on .

Csaknem ötmillió dollárt fizetett kelet-európai hackereknek az Egyesült Államok keleti partvidékének felét üzemanyaggal ellátó Colonial Pipeline vállalat, hogy feloldják letiltott számítógépes hálózatát – közölte a Bloomberg hírügynökség a tranzakcióról tudó, de nevét nem vállaló forrásra hivatkozva.

A Colonial Pipeline csaknem 9000 kilométeres vezetékhálózatán benzint, gázolajat, repülőgép-üzemanyagot és egyéb finomított kőolajszármazékokat szállít naponta mintegy 2,5 millió hordó mennyiségben, és összeköti a Mexikó-öböl partján fekvő finomítókat a déli és a keleti parti államokkal. A cég pénteken kapcsolta le a hálózatát, miután tudomást szerzett a támadásról. Emiatt az üzemanyagszállítás az egész hálózaton leállt, és a vállalat informatikai rendszerét is részben le kellett kapcsolni.

A Bloomberg információi szerint a Colonial Pipeline a támadást követően néhány órán belül kifizette a tetemes váltságdíjat nehezen nyomon követhető, úgynevezett kriptovalutában. A hírügynökségi források szerint a georgiai székhelyű cég mindent el akart követni, hogy ismét el tudja látni üzemanyaggal a keleti part mentén fekvő nagyvárosokat.

A hackerek, miután megkapták az összeget, egy úgynevezett visszafejtő eszközt küldtek a vállalatnak, amellyel fel lehet oldani a zárolásokat. A Bloomberg forrása szerint azonban ez az eszköz annyira lassú volt, hogy a vállalat továbbra is saját biztonsági mentéseit használta a rendszer helyreállításához.

Az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) információi szerint egy profi kiberbűnözői csoport, a DarkSide állhat az incidens mögött. A DarkSide rendszeresen hajt végre zsarolóvírusos támadásokat, és vélhetően Oroszországban vagy Kelet-Európában van a székhelye. A zsarolóvírusok zárolják és titkosítják a kiszemelt áldozat számítógépes rendszerét, és pénzt követelnek azért, hogy tulajdonosaik visszakaphassák az ellenőrzést informatikai rendszereik, számítógépeik, hálózatuk felett.

A mostani beszámoló ellentmond azoknak a korábbi sajtóinformációknak, melyek szerint a vállalat nem enged a zsarolásnak és nem fizet kiberbűnözői csoportnak. A Bloomberg szerint az amerikai kormánytisztviselők is tudtak a zsarolási díj kifizetéséről.

Joe Biden  megerősítette az FBI információit, miszerint az amerikai vállalat ellen kibertámadást indító számítógépes bűnözők oroszországi székhellyel rendelkeznek, de – mint az elnök kiemelte – az orosz kormány nem érintett az esetben. “Nem hisszük, hogy az orosz kormány részt vett ebben a támadásban, de komoly okunk van feltételezni, hogy a támadást elkövető bűnözők Oroszországban élnek” – fogalmazott Biden.

Az amerikai elnök rendeletet írt alá a szövetségi kibervédelmi képességek, valamint a magánszféra digitális biztonságának megerősítéséről. Ennek alapján létrehoznak egy szervezetet, amely kivizsgálja a jelentősebb hackertámadásokat, és új sztenderdeket írnak elő a kormányügynökségek által használt szoftverek számára. Egyebek mellett kötelezővé teszik a kétlépcsős azonosítást is, amely megnehezíti a különböző felhasználói fiókok feltörését.

Az ellátási problémák miatt sok államban pánik alakult ki, és az emberek elkezdték felvásárolni az üzemanyagot. Sajtóinformációk szerint csütörtökön Észak-Karolinában a benzinkutak körülbelül hetven százalékánál nem lehetett sem benzint, sem gázolajat kapni. Virginia, Dél-Karolina és Georgia államokban a töltőállomások körülbelül ötven százalékánál okozott zavart a megnövekedett forgalom.

A történtek hatására a benzin ára is nőtt az Egyesült Államokban. Csütörtökön már több mint három dollárt kértek egy gallon (3,79 liter) üzemanyagért, amely a legmagasabb ár 2014 októbere óta – közölte az Amerikai Autóipari Szövetség.

The post Ötmillió dollárt fizetett a hackereknek a Colonial Pipeline appeared first on .

Két drogdílert, egy szlovák és egy magyar férfit fogtak el a rendőrök, mindkettőjüket őrizetbe vették és kezdeményezték a letartóztatásukat – közölte a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda.

Azt írták: a 48 éves magyar és a 44 éves szlovák férfira pár hónappal ezelőtt figyeltek fel olyan adatok alapján, hogy a magyar férfi a szlováktól rendszeresen szerez be kábítószert, amelyet Magyarországon továbbértékesít. A nyomozás előrehaladtával konkrét bizonyítékok is alátámasztották, hogy dílerként különböző kábítószereket árulnak.

A párosra összehangolt akcióban csaptak le pénteken. A rajtaütéshez a Terrorelhárítási Központ segítségét kérték, mivel információjuk volt arról, hogy a magyar férfinak fegyvere van. A férfit tatabányai otthonában fogták el. A házkutatásnál gyanús anyagokat – feltehetően kokaint és metamfetamint – találtak. Ezenkívül a nyomozók lefoglaltak mobiltelefonokat, laptopot, légfegyvereket, valamint csaknem 1,5 millió forintot és 270 amerikai dollárt. Szintén Tatabányán elfogták a férfi élettársát is, akinek táskájában csekély mennyiségű kokaint találtak.

A szlovák férfin egy budapesti pláza parkolójában ütöttek rajta a Terrorelhárítási Központ munkatársai. Autójában mintegy ezer simítózáras tasakot, telefonokat és SIM-kártyákat, 6200 eurót és több mint 3 millió forintot találtak, valamint két olyan dobozt, amely kábítószergyanús anyagot rejtett. Lakásában szintén droggal szennyezett dobozt és szipkát fedeztek fel, valamint lefoglaltak csaknem 24 000 eurót és több mint 22 millió forintot.

A két férfit jelentős mennyiségű kábítószerre elkövetett kábítószer-kereskedelemmel gyanúsították meg, majd bűnügyi őrizetbe vették őket, és kezdeményezték a letartóztatásukat. A magyar férfi élettársát – szabadlábon hagyása mellett – kábítószer birtoklása miatt hallgatták ki gyanúsítottként – olvasható a rendőrségi honlapon.

The post Két drogdílert fogtak el a rendőrök appeared first on .

Az izraeli légierő mintegy száz rakétát lőtt ki vasárnapra virradóan a palesztin szélsőséges iszlamista terrorszervezetek gázai övezeti célpontjaira, köztük a Hamász politikai vezetőjének és az ő testvérének a házára – jelentette a ynet.

A Falak őrzője nevű hadművelet keretében tucatnyi repülőgéppel elsősorban a “Hamász-metrót”, az övezet alatt húzódó, betonból kiépített alagúthálózatot, az iszlamista szervezet legnagyobb és legköltségesebb stratégiai infrastruktúráját támadták, valamint a Hamász legfőbb gázai vezetőjének, az izraeli börtönökben 24 évet eltöltő Jahíje Szinuárnak és az ő testvérének otthonát.

Jahije és Mohamed Szinuár háza Hán-Júniszban állt. Mohamed Szinuár a Hamász katonai szárnyának egyik vezetője, a szervezet személyzeti felelőse és Gilád Salit izraeli tizedes 2006-os elrablásának egyik kitervelője volt. A Szinuár testvérek mellett több más, magas rangú Hamász vezető házát is támadták, de a fontosabb katonai felelősök a hadművelet kezdete óta titkos bunkerekben rejtőzködnek.

Hedi Zilberman, az izraeli hadsereg szóvivője a lapnak elmondta: a légierő épületeken kívül 45 rakétasilót is támadott az elmúlt napokban. Ennek ellenére a palesztin fegyveresek szombat este 7 órától vasárnap reggel 7-ig mintegy 120 rakétát tudtak kilőni izraeli területre, ezek közül több elérte az ország középső részét is, de az izraeli rakétaelhárító rendszer túlnyomó többségüket a levegőben megsemmisítette.

“Azt vesszük észre, hogy a hamászosok, és nem csak a vezetők, félnek bemenni az alagútrendszerükbe. Jelenleg a járatok elleni támadás második szakaszában vagyunk, és lesznek további szakaszok”- mondta Zilberman. “A Hamász több tízmillió dollárt fektetett be a stratégiai ‘metróprojektbe’: az alagút építésének minden egyes méterre 500 dollárba került” – tette hozzá.

“A savuot – a zsidó pünkösd – az idén másképp alakul, mint korábban” – jelentette ki a katonai szóvivő, utalva a vasárnap este kezdődő, és várhatóan rakétatámadások árnyékában zajló zsidó ünnepre. Az idei savuoton bárhol és bármikor lehet újabb rakétatámadásra számítani. Ezért Izrael déli és középső vidékeinek lakosai alaposan meggondolják, hogy elinduljanak-e rokonlátogatásra, mert az utakon nincs védelem, nem tudnak hová menekülni.

A legújabb izraeli-palesztin fegyveres konfliktusban eddig 10-en vesztették életüket, és 275-en sebesültek meg. A gázai oldalon legkevesebb 145 halottat jelentettek az ottani egészségügyi hatóságok, akik közül 41-en gyermekek, 23-an pedig nők voltak.

A feszültség április közepén újult ki, ezúttal azért, mert zsidó telepesek Jeruzsálem keleti részén ki akartak költöztetni palesztin családokat otthonukból, és a palesztinok tiltakoztak ez ellen, valamint abból kifolyólag, hogy izraeli rendőrök intézkedtek az Al-Aksza mecsetnél, és a palesztinok emiatt is tiltakoztak. A Hamász hétfőn kezdte el rakétákkal támadni Izraelt, és ez váltotta ki az izraeli ellencsapást. Azóta a Hamász több mint kétezer rakétát lőtt ki, de túlnyomó többségüket az izraeli légvédelem elfogta. Izrael harci repülőgépei és tüzérsége pedig több száz célpontot támadott a Gázai övezetben, ahol mintegy kétmillió palesztin él.

The post Az izraeli légierő mintegy száz rakétát lőtt ki az éjjel gázai célpontokra appeared first on .