Biztonságpiac

Peking felszólította Brüsszelt, hogy gondolja át a “hibás és egyoldalú” szankcióit, amelyeket Kínával szemben alkalmazott.

Csao Li-csien, a kínai külügyminisztérium szóvivője pénteki sajtótájékoztatóján arra reagált, hogy az Európai Parlament (EP) képviselői csütörtökön úgy foglaltak állást: amíg érvényben vannak Kína márciusban bevezetett, uniós diplomatákat és intézményeket sújtó szankciói, addig minden megállapodást elutasítanak Pekinggel. Nem foglalkoznak egyebek mellett az Európai Unió és Kína között megkötni tervezett befektetési megállapodás ratifikációjával sem.

A kínai szankciók válaszintézkedésként születtek arra az uniós döntésre, hogy az EU négy kínai tisztségviselő ellen büntetőintézkedéseket hozott a zömében muszlim vallású, ujgur kisebbség emberi jogainak súlyos megsértése miatt.

A kínai külügyi szóvivő azonban pénteken úgy fogalmazott: a Kínával szembeni, egyoldalú szankciók alkalmazása hibás döntés az EU részéről. Csao arra szólította fel Brüsszelt, hogy párbeszéden keresztül kezelje a felmerülő különbségeket, és térjen vissza az együttműködés helyes útjára.

A kínai külügyi szóvivő továbbá a Kína részéről márciusban kirótt szankciók szükséges válaszlépést jelentettek az ujgurok lakta., északnyugat-kínai Hszincsianggal kapcsolatos, “ádáz hazugságokkal” szemben. (Érdemes tudni, hogy számos bizonyíték, tanúvallomás támasztja alá, hogy az ujgur kisebbséget brutálisan elnyomják. A -szerk- megj.)

The post Peking felszólította az EU-t, hogy gondolja át a Kínával szembeni szankcióit appeared first on .

Görgei Artúr tábornok alakja, felelősségteljes magatartása, hazája és katonái melletti elkötelezettsége ma is példaként szolgálhat mindannyiunknak – mondta a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára Görgei tábornok sírjánál, a Fiumei úti sírkertben.

Németh Szilárd a honvédelem napja alkalmából tartott ünnepségen felidézte: 105 évvel ezelőtt, éppen Budavár dicső visszafoglalásának napján, május 21-én hunyt el az akkor 98 éves Görgei, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc legendás hadvezére, többször a honvédség főparancsnoka és a Szemere-kormány hadügyminisztere.

Hozzátette, ma is igaz Görgei megállapítása, hogy a honvédségben is a legfontosabb érték a kiválóan képzett, testileg-lelkileg ép, hazáját szerető és azért életét adni kész katona. Az államtitkár a honvédelem napján tisztelettel és nagyrabecsüléssel köszöntötte a magyar honvédeket és a honvédelmi alkalmazottakat.

Németh Szilárd emlékeztetett: Görgei az 1848-as márciusi forradalmat követően létrejövő magyar kormány felhívására jelentkezett az újonnan szerveződő hadseregbe, tehetsége és kiemelkedő szervezőképessége révén megkapta a tábornoki (vezérőrnagyi) rangot, több alkalommal a honvédsereg fővezére volt, de kinevezték hadügyminiszternek is. Hozzátette: a többszörös orosz-osztrák túlerő miatt, azért, hogy a további felesleges vérontást elkerülje, Görgei 1849. augusztus 13-án Világos mellett letette a fegyvert.

A feltétel nélküli fegyverletétel miatt és azért, mert őt nem ítélték halálra, hosszú időn át árulónak tartotta a magyar közvélemény, a fegyverletétel után hatvanhét, küzdelemmel és meghurcoltatással teli év jutott még Görgeinek – tette hozzá az államtitkár. Az mondta, még egy- másfél évszázad elteltével is csak kevesen ismerték fel Görgei Artúr tetteinek mozgatóját, döntésének hátterét, katonai, politikai és emberi nagyságát.

Görgei “vitathatatlanul nemzetünk legkiválóbbjai közé tartozott”, akinek vészterhes időkben kellett felelősségteljesen döntenie. “A hazája iránt mélyen elkötelezett hadvezér a lehetőségekhez képest a legjobb döntést hozta, amikor az értelmetlen véráldozat helyett letette a fegyvert” – jelentette ki.

Ugyan sokáig kellett várni – tette hozzá -, de Görgeinek a nemzeti emlékezetben elfoglalt pozíciója és történelmi szerepe végre méltó helyre kerülhetett, a mostani diákok előtt már egy polihisztor és tudós ember, felelősségteljes politikus és zseniális katona, egy hazafi képe jelenik meg, ha Görgeiről tanulnak.

Az államtitkár szerint az 1848/49-es forradalom- és szabadságharccal egy időben született magyar honvédség máig legnagyobb hadvezéreként lehet Görgei Artúrra tekinteni, aki személyesen is példát mutatott katonáinak, bizonyította bátorságát, képes volt felmérni hadserege teljesítőképességét és nem követelt észszerűtlen, vállalhatatlan áldozatokat.

Méltán viseli az egykori tábornok nevét a Görgei Artúr-életműdíj, amellyel 2009 óta ismerik el a Magyar Honvédségért végzett kiemelkedő szolgálatteljesítést – mondta.

Németh Szilárd szerint ma, amikor a 173 éves Magyar Honvédség megerősítése, modernizációja, képességeinek fejlesztése folyik, a Zrínyi honvédelmi és haderőfejlesztési program megvalósításához is találni tanulságot, követendő példát Görgei Artúr életművében.

Görgei jól látta, hogy a hadászatban és harcászatban, valamint az alapjukat képező logisztikában milyen jelentősége van a korszerű eszközök alkalmazásának. Emellett fontos felismerése volt Görgeinek, hogy ha már nem tud azonos típusú puskákat adni minden katonának, legalább az egységes szervezési elvek alkalmazásával kell megpróbálnia növelni a honvédsereg hatékonyságát – jegyezte meg.

Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézete megbízott főigazgatója a rendezvényen azt mondta: a Fiumei úti sírkert “nyitott történelemkönyvként” lehetőséget ad arra, hogy “történelmi alakjainkról lehámozzuk a különböző korok által rájuk aggatott ítéleteket és előítéleteket, és egykori szerepükhöz méltó módon emlékezhessünk rájuk”.

Az ünnepségen koszorút helyezett el Görgei sírjánál a Honvédelmi Minisztérium nevében Németh Szilárd, a Magyar Honvédség nevében Barát István vezérőrnagy, a MH Parancsnoksága törzsfőnöktámogató helyettese és Mudra József ezredes, Budapest helyőrségparancsnoka, valamint Móczár Gábor.

Százhetvenkét éve, a tavaszi hadjárat végén, 1849. május 21-én a magyar katonáknak három hétig tartó ostrom után, Görgei tábornok parancsnoksága alatt sikerült visszaszerezniük a Budai várat. Ennek emléket állítva 1992 óta a honvédelem napja május 21.

The post Megemlékeztek Görgei Artúr haláláról appeared first on .

Jogerősen három év börtönre ítélték azt a férfit, aki egy éve részegen randalírozott a szolnoki Hetényi Géza kórház Covid-részlegén – közölte a Szolnoki Törvényszék.

A negyvenes évei végén járó, büntetett előéletű férfi tavaly április 19-én a kórház Covid-részlegén – ahová kérésére, koronavírus-fertőzés gyanúja miatt vitték a mentők – részegen, trágár módon szidalmazta a magyar egészségügyet és a kórházi dolgozókat. Kivizsgálása befejezése előtt távozni akart, majd amikor visszatartották, megpróbálta megütni az egyik beteghordót – írták.

A Szolnoki Járásbíróság tavaly júliusban a vádlottat közfeladatot ellátó személy elleni erőszak miatt három év börtönre ítélte. A vádlott és védője – elsődlegesen felmentésért, másodsorban enyhítésért – fellebbezett a döntés ellen. A törvényszék azonban az elsőfokú bíróság ítéletét a lényegét tekintve helybenhagyta – áll a közleményben.

The post Három év börtönt kapott a szolnoki Covid-részlegen randalírozó férfi appeared first on .

Az Egyesült Államok “nemzeti érdekeire” hivatkozva lemondott az Északi Áramlat-2 gázvezeték kivitelezőjére és annak vezérigazgatójára kiszabott szankciókról – derült ki egy a Reuters hírügynökség birtokába jutott, szerdán a kongresszusnak elküldött külügyminisztériumi jelentésből.

A jelentés arra a következtetésre jutott, hogy “a vállalat és annak vezérigazgatója, Matthias Warnig, aki Vlagyimir Putyin szövetségese, büntetőintézkedésekkel sújtható tevékenységet folytattak, de az Egyesült Államok nemzeti érdeke, hogy lemondjon a szankciókról.”

Sajtóinformációk szerint a külügyminisztérium négy orosz hajóra és négy másik orosz szervezetre is kivetett szankciókat, azonban amerikai törvényhozók szerint mindez nem elegendő ahhoz, hogy leállítsák az Északi Áramlat-2 gázvezeték építését.

Jeanne Shaheen demokrata szenátor azt mondta, csalódott a történtek miatt. “Minden rendelkezésre álló lehetőséget ki kell használni a (gázvezeték) befejezésének megakadályozására” – fogalmazott a politikus. Joe Biden szintén a projekt ellenzői közé tartozik. Az amerikai elnök szerint ugyanis ez “rossz üzlet Európának.”

Az Északi Áramlat-2 egy 9,5 milliárd eurós projekt, amelynek keretében két új, összesen évi 55 milliárd köbméter – a már meglévő vezetékpárral azonos – szállítási kapacitású vezetékkel bővül a Balti-tenger fenekén húzódó Északi Áramlat. Nyomvonala az oroszországi Viborgtól a németországi Greifswaldig tart, hosszúsága mintegy 1200 kilométer. Az új földgázvezeték majdnem kész, befejezéséhez még nyolcvan kilométer hosszúságban kell lerakni csöveket.

Az Egyesült Államok, Lengyelország és Ukrajna sem szeretné, ha a vezeték elkészülne. Attól tartanak, hogy megépítésével Moszkva túl nagy befolyásra tenne szert Németországban. Washington szerint Európa még inkább függővé válna az orosz energiahordozók szállításától. Berlin ezzel szemben azt állítja, hogy a projekt megvalósításával közvetlen és biztonságos energiaforráshoz jutna.

Heiko Maas német külügyminiszter üdvözölte a lépést. “Ezt egy konstruktív lépésnek tekintjük, amelyről szívesen folytatjuk a tárgyalásokat washingtoni partnereinkkel” – mondta a tárcavezető. Az orosz tisztviselők szerdán jelezték, hogy a szankciókról való lemondás javítja Washington és Moszkva kapcsolatát.

Jurij Vitrenko, az ukrán állami tulajdonban lévő energetikai vállalat, a Naftogaz vezérigazgatója szerint a Északi Áramlat-2 Oroszország “legrosszabb és legveszélyesebb geopolitikai projektje”.

Az Északi Áramlat-2 vezetékpár kiépítésével Oroszország elvileg kiiktathatná Ukrajnát mint tranzitországot, és egyetlen útvonalra terelhetné át az Európának szánt orosz gázszállítmányok 80 százalékát, egyúttal domináns helyzetbe kerülne a német piacon, mert részesedését negyven százalékról több mint hatvan százalékra emelné.

The post Washington nemzeti érdekeire hivatkozva lemondott az Északi Áramlat-2 elleni szankciókról appeared first on .

Beszüntették a rakétacsapásokat a tűzszünet kezdete óta, győztesnek hirdeti magát Gázai övezetet uraló iszlamista Hamász, miközben Izrael a radikális iszlamista szervezet ellen elért eredményeket hangsúlyozza – írta a ynet.

Éjjel 2 óra, a tűzszünet meghirdetésének időpontja óta hallgatnak a fegyverek a Gázai övezetben és Izraelben. “Előkészítettünk egy súlyos rakétatámadást, amely északon Haifától, délen az Eilat közelében lévő Ramon repülőtérig csapott volna le Izraelre, de ezt az akciót a tűzszünet miatt befagyasztottuk” – közölte Abu Obeida, a Hamász szóvivője pénteken, hangsúlyozva megmaradt arzenáljukat és katonai képességeiket.

A másik oldalon az izraeli hadsereg közzétette a 11 napos Falak őrzője hadművelet eredményeit. Ezek szerint megsemmisítették a Hamász betonalagútjainak több mint száz kilométerét, célzottan végeztek a Hamász és az Iszlám Dzsihád öt fontos vezetőjével, húsz felső és középvezetőjével, mintegy kétszáz fegyveresével, több száz rakétát lőttek ki az iszlamista szervezetek katonai létesítményeire, kilövőhelyeire, fegyvergyártó műhelyeire, raktáraira, a Hamász irányító szerveinek irodáira, a pénzeiket kezelő öt bankra, s kiképző helyeire, miközben a légvédelmi rendszer a levegőben megsemmisítette az Izraelre lőtt rakéták 90 százalékát.

A Hamász mégis sikerként értékelte a tűzszünetet, a közszolgálati csatornán közzétett videofelvételek szerint győzelmi felvonulásokat tartottak az övezetben és Ciszjordánia központjaiban, melyeken a tüntetők az “ellenállás diadalaként” ünnepelték a fegyvernyugvást. A Hamász gázai helyettes vezetője Halíl el-Híja előjött rejtekhelyéről, és bejelentette, hogy “a palesztin népnek ajánlja a győzelmet”.

A Hamász állítása szerint a tűzszünettel garanciákat kaptak, hogy “Izrael leveszi a kezét” az iszlám vallás Mekka és Medina utáni harmadik legszentebb helyéről, az Al-Aksza mecsetről, valamint a kelet-jeruzsálemi Sejk Dzsarra lakónegyedről, ahol több palesztin család kiköltöztetése miatt alakult ki viszály. Jeruzsálem tagadta, hogy egyezség született volna ezekben a kérdésekben.

A ynet katonai elemzője, Ron Ben Jisáj szerint a hadjárat legfontosabb eredménye Izrael számára az elrettentő hatás helyreállítása volt, amely megakadályozza legalábbis rövid távon, hogy ismét támadást indítsanak az övezetből Izrael ellen. A szerző szerint az elrettentés fenntartásához a jövőben be kell tartani három elvet: akadályozni kell a gázai haderőfejlesztést, aránytalan katonai választ kell adni Izrael szuverenitásának megsértésére akkor is, ha csak gyújtóléggömbökkel történik, viszont fokozatosan lehetővé kell tenni a Gázai övezet humanitárius és gazdasági helyreállítását fogolycsere-egyezmény után, amelyben gyilkos terroristákat nem engednek szabadon. A katonai sikerekhez képest jóval szerényebbek a közvélemény alakításában elért izraeli sikerek. Ben Jisáj szerint a Hamász a palesztinok körében Jeruzsálem és az Al-Aksza védelmezőjévé vált, amely nemcsak beszél, hanem óvóhelyekre szorítja az izraelieket.

A Hamásznak sikerült nemcsak Jeruzsálemben, hanem Ciszjordániában és az izraeli arabok körében, valamint a palesztin diaszpórában, s különösen a Libanonban elérni és feltüzelni a fiatal palesztinokat. Kihasználták a vallási érzelmeket és a palesztinok Izrael elleni gyűlöletét, és ezek segítségével legyőzték a Palesztin Nemzeti Hatóság elnökét, Mahmúd Abbászt, aki sikertelenül próbálta megakadályozni, hogy a Hamász a palesztin nép meghatározó politikai szereplőjévé váljon.

A Háárec című izraeli újságban Ámosz Harel elemzése szerint Joe Biden amerikai elnök kényszerítette ki a tűzszünetet, s a harcok folytatását, vagy legalább fogolycsere fejében születő nyugalmat követelő jobboldali nyomás ellen Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök a hadjárat során dicsőített katonai vezetőkre hárította a felelősséget a hadjárat leállításáért. A tűzszünetről kiadott közlemény szokatlan módon a politikai döntéshozást háttérbe szorítva azt hangsúlyozza, hogy a biztonságpolitikai kabinet csütörtök esti ülésén a katonai és biztonsági vezetők javaslatát elfogadva vetettek véget a harcoknak.

A Háárec összefoglalója szerint a Falak őrzője hadművelet idején Jeruzsálemben és Ciszjordániában 27 halott, és az erőszakos tüntetéseken 6 197 sebesülés történt, miközben a Gázai övezetből az izraeli ellencsapások nyomán 232 halottról, közülük 121 civil áldozatról és 1900 sebesülésről számoltak be. Izrael felé 4369 rakétát lőttek ki az övezet irányából, melyek közül a lakott területek felé tartók mintegy kilencven százalékát megsemmisítette a Vaskupola légvédelmi rendszer. A becsapódott rakéták 12 ember halálát okozták Izraelben.

The post Izrael: beszüntették a rakétacsapásokat a tűzszünet kezdete óta appeared first on .

Kerítés miatt jogerősen két és fél, illetve két év börtönre ítéltek Pécsen két férfit, akik barátnőik prostitúciós tevékenységéből szereztek pénzt – közölte a Pécsi Törvényszék.

A bíróság a kedden meghozott ítélet kapcsán kiadott közleményében azt írta: a vádlott férfiak ismerték egymást és tudtak egymás tevékenységéről is, azonban a cselekményeket rendszeres haszonszerzésre törekedve, külön követték el.

Az elsőrendű vádlott 2019 szeptemberétől fotókkal, álnéven hirdette a kiskorú lány által pénzért végzett szexuális szolgáltatásokat egy szexhirdetéseket tartalmazó weboldalon. A lányt felnőtt korúnak tüntette fel és a szexuális szolgáltatás fajtáinak ellenértékét is ő határozta meg, továbbá gyakran a szolgáltatást igénybe vevőkkel ő maga tárgyalt telefonon.

A lány eleinte egy baranyai településen végzett prostitúciós tevékenységet, majd – a nagyobb jövedelem reményében – 2019 októberétől Pécsre költöztek. A lány által megszerzett pénzből az elsőrendű vádlott és a kiskorú lány egy pécsi panelházban bérelt lakást a másodrendű vádlottal és annak szintén kiskorú barátnőjével közösen. A megszerzett pénz – összességében mintegy hárommillió forint – jelentős részét az elsőrendű vádlott rendszeresen szerencsejátékban költötte el.

A másodrendű vádlott 2019-ben vette rá kiskorú barátnőjét, hogy prostitúciós tevékenységet végezzen, ennek keretében júliusban álnéven regisztrálta a lányt egy szexpartnerkereső internetes oldalon, majd segített a szolgáltatások megszervezésében, a lány utaztatásában is. A másodrendű vádlott és barátnője 2019. augusztus végétől 2020. januárjáig összesen mintegy kétmillió forintos jövedelemre tett szert.

A másodrendű vádlott a fenti időszakban kapcsolatban állt az elsőrendű vádlottal, aki az általa elkövetett bűncselekményt a másodrendű vádlottól beszerzett ötletek és tapasztalatok alapján, a másodrendű vádlott cselekményének mintájára szervezte, s egy alkalommal előfordult, hogy a lányok közösen nyújtottak szolgáltatást.

A börtönbüntetés mellett az elsőrendű vádlottal szemben hárommillió forint, a másodrendű vádlottal szemben pedig kétmillió forint erejéig vagyonelkobzást is elrendeltek, továbbá végleges hatállyal eltiltották őket minden olyan foglalkozástól vagy egyéb tevékenységtől, amelyek keretében 18. életévét be nem töltött személy nevelését, felügyeletét, gondozását, gyógykezelését végzik.

Az ítélet jogerős.

The post Kiskorú lányokat futtató férfiakat ítéltek el appeared first on .

A Kreml pozitívan értékeli Szergej Lavrov orosz és Antony Blinken amerikai külügyminiszter reykjavíki találkozóját — jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő.

“Feltétlenül pozitív jelzés a párbeszéd ténye, amely, ahogy Lavrov mondta, konstruktív volt” – nyilatkozott a szóvivő. “De nyilvánvaló, hogy ez a folyamat nem lesz könnyű. Valóban, sok probléma halmozódott fel” — tette hozzá. Peszkov közölte, hogy az orosz diplomácia vezetője haladéktalanul beszámolt Vlagyimir Putyinnak az izlandi fővárosban történt kapcsolatfelvételről. Lavrov korábban konstruktívnak nevezte az amerikai hivatali partnerével megtartott találkozóját.

“Rengeteg a törmelék, és nem könnyű eltakarítani. De éreztem Antony Blinkenben és csapatában az elszántságot, hogy megcsinálják. Nem rajtunk fog múlni a dolog” — mondta az orosz miniszter a Rosszija 24 televíziónak.

Lavrov és Blinken az Északi-sarkvidéki Tanács reykjavíki külügyminiszteri ülésének alkalmával találkozott. A megbeszélés majdnem két órán át tartott. Ez volt a két tárcavezető első személyes megbeszélése azóta, hogy Blinkent amerikai külügyminiszterré nevezték ki. Előzőleg kétszer is tárgyaltak telefonon egymással.

A megbeszélést követően amerikai részről utalás hangzott el egy, a következő hetekben tartandó csúcstalálkozó lehetőségére, amit orosz részről eddig hivatalosan nem erősítettek meg.

The post Kreml: pozitív jelzés volt Lavrov és Blinken találkozója appeared first on .

Elrendelte Oroszország és a FÁK-tagállamok távozni kívánó állampolgárainak a Gázai-övezetből való evakuálását Vlagyimir Putyin.

Az orosz jogi információs portálon közzétett rendeletében Putyin arra utasította a rendkívüli helyzetek minisztériumát, hogy a külügyminisztériummal egyeztetve szállítsa Moszkvába mindazokat, akik erre bejelentik igényüket. A kimenekítés időpontjáról és módjáról a diplomáciai tárcának a rendkívüli helyzetek minisztériuma mellett a Külső Hírszerző Szolgálattal (SZVR) kell egyeztetnie.

“Az orosz kormánynak meg kell hoznia a rendelet végrehajtásához szükséges intézkedéseket” – állt a dokumentumban. A lépést a rendelet azzal indokolja, hogy a Gázai övezetben hirtelen megromlott a helyzet az izraeli fegyveres erők katonai művelete következtében.

Az Izrael és a Gázai övezet közötti határon már második hete feszült a helyzet. A Hamász iszlamista palesztin szervezet Gázából rakétákkal támadja Izrael területét, az izraeli védelmi erők pedig válaszul ellencsapásokat mérnek az övezetre.

The post Putyin elrendelte az oroszok evakuálását a Gázai-övezetből appeared first on .

Pénteken, a magyar honvédelem napján nyit újra a Hadtörténeti Múzeum, amelynek Fegyvertörténeti Látványraktára június 1-jéig ingyenesen, egyénileg is megtekinthető lesz.

A magyar szabadságharc tavaszi hadjáratának csúcspontjaként 1849. május 21-én a honvédsereg három hetes ostrom után visszafoglalta Buda várát. Ennek emlékére 1992 óta május 21-én ünneplik a magyar honvédelem napját. Ezen a napon nyit újra a koronavírus-járvány miatt kényszerű zárva tartást követően a Hadtörténeti Múzeum, amely a pünkösdi hétvégén is várja a látogatókat – közölte az intézmény.

Mint közölték múzeum tárlatai mellett június 1-jéig az – egyébként csak külön belépőjeggyel és vezetéssel látogatható – Fegyvertörténeti Látványraktár ingyenesen, egyénileg is megtekinthető lesz. A múzeumba történő belépés feltétele a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően a védettségi igazolvány felmutatása, valamint a szájat és az orrot eltakaró maszk használata; az épületbe egyszerre beengedhető látogatók létszáma 150 fő.

The post A magyar honvédelem napján nyit újra a Hadtörténeti Múzeum appeared first on .

Jászapáti méltó helye lesz a kormány szándékai szerint Magyarország minden járásában megépülő honvédelmi sportközpontok egyikének – közölte a Honvédelmi Sportszövetség elnöke a beruházás tervezett helyszínén.

Simicskó István kiemelte: öt településen – Újfehértón, Balassagyarmaton, Szarvason, Baján és Szigetváron – már tart az építkezés, a sportközpontok közül az ősszel remélhetően többet át is adhatnak.

Jászapátit járási székhelyként a politikus a fejlesztésre kijelölt területtel együtt ideálisnak nevezte. Hangsúlyozta, fontos, hogy örömmel fogadják ezt a létesítményt, amely a fiatalok hazafias és honvédelmi nevelését segítve “a hazaszeretet szellemiségét hordozza majd”. Azt üzeni: a haza mindannyiunk pótolhatatlan értéke, és ebben a rohanó, globalizált világban kiemelten fontos tudnunk, honnan jöttünk és hová tartozunk – tette hozzá.

Simicskó Klebelsberg Kunó egykori minisztert, politikust idézve rámutatott, háromféle hazafiság létezik: a szónokló, a kesergő és az alkotó. A kormány ez utóbbi szerint végzi munkáját – mondta.

Közölte: a kabinet döntése értelmében a honvédelmi sportközpontok hálózata első ütemben országszerte – Jászapátival együtt – 40 helyszínt foglal magában. A központok mindegyike egy “típusterv” alapján valósul meg, és egyebek mellett egy 712 négyzetméteres közösségi teret, valamint egy korszerű technikával felszerelt, tíz lőállásos, 50 méteres lőteret is magában foglal – ismertette.

Pócs János, a térség országgyűlési képviselője az eseményen arról beszélt: a fejlesztés eredményeként “Jászapáti egy ranggal előbbre léphet”.

A városban az elmúlt időszakban megvalósult és folyamatban lévő számos beruházás legfontosabb üzenete a fiatalokkal való törődés – fogalmazott, hozzátéve: ebbe a sorba illik a honvédelmi sportközpont építése is, amely tovább javítja a település és térsége életminőségét, új, színvonalas infrastruktúrával bővítve az ott lakók sportolási és szabadidős lehetőségeit.

Farkas Ferenc, Jászapáti polgármestere köszöntőjében kijelentette: ismét nagy lehetőség kapujában áll a város azzal, hogy a közelmúltban jelentős fejlesztésen átesett helyi ipari parkban egy modern sportcentrum is kialakulhat. A beruházás gondolata összhangban áll a település gimnáziumának azzal az elképzelésével is, hogy az intézmény képzési palettáját kadétprogram elindításával bővítsék – jegyezte meg.

The post Simicskó: Jászapáti méltó helye lesz az egyik honvédelmi sportközpontnak appeared first on .

Meg kell védeni az Ukrajnában élő nemzeti kisebbségeket saját régióikban, beleértve a magyar kisebbséget, annak érdekében, hogy ne ismétlődjenek meg a Krím félszigeten és a Donyec-medencében történtek – szögezte le Volodimir Zelenszkij ukrán államfő csütörtökön Kijevben, a két éve tartó elnökségét értékelő sajtóértekezletén.

“Szeretném, ha ukránok lennének, de nem felednék, hogy magyar nemzetiségűek, például azok, akik Beregszászban élnek” – emelte ki az UNIAN ukrán hírügynökség. Ugyanakkor Zelenszkij szerint ehhez arra van szükség, hogy ne vegyék fel a magyar útlevelet. Utalt arra, hogy a magyar útlevelek osztogatása Kárpátalján már évek óta zajlik. Az elnök hasonló különleges lehetőségeket ígért Kárpátaljának, mint a Donyec-medencének. Utalt arra, hogy “érzi más államok befolyását”.

Meggyőződése szerint ahhoz, hogy az országban élő nemzetiségiek ukránnak érezhessék magukat, pénzt kell befektetni az általuk lakott régióba, javítani kell életkörülményeiken, főként infrastrukturális befektetésekkel, hidak, utak építésével és a gazdasági, üzleti élet előmozdításával.

A tájékoztatón Zelenszkij oligarcháktól és háborútól mentes, a törvény előtti egyenlőséget mindenki számára biztosító Ukrajna felépítését nevezte meg fő prioritásokként. Zelenszkij leszögezte, hogy a jelenlegi vezetés olyan országot épít, amely nem függ más államok szankciós politikájától, hanem képes maga megvédeni szuverenitását.

A Vlagyimir Putyinnal tervezett négyszemközti tárgyalásával kapcsolatosan megismételte, hogy kész vele a Donyec-medencei frontvonalnál ukrán ellenőrzésű oldalon vagy bárhol, semleges területen találkozni. Közölte, hogy a találkozóról a két elnöki hivatal már megkezdte az egyeztetést. Kijelentette, hogy addig kell törekedni a Donyec-medencei háború befejezésére, amíg Putyin Oroszország elnöke. Kiállt továbbá a rendezésre irányuló párbeszédnek a “normandiai négyek” (Ukrajna, Oroszország, Németország és Franciaország) formátumában való folytatása mellett is, mondván, hogy egyelőre nincs más alternatíva. Hozzátette, hogy a rendezésbe szeretné, ha bekapcsolódna valamilyen formában az Egyesült Államok is.

Kifejezte aggodalmát amiatt, hogy az orosz csapatok visszavonása az ukrán határok közeléből lassan zajlik, szerinte ez az orosz hadgyakorlatok befejezéséig, legalább szeptemberig eltart. Megjegyezte, hogy eddig mindössze 3500 orosz katonát vontak ki a Krímből, az összes többi alakulat a helyén maradt.

Joe Biden amerikai elnök és Putyin esetleges találkozójával kapcsolatosan úgy vélte: fennáll a veszélye, hogy olyan egyeségre jutnak, aminek következtében az Egyesült Államok Moszkva nyomására törli az Északi Áramlat-2 gázvezeték építése miatt Oroszországra kiszabott szankciókat. Ezzel viszont szerinte az Egyesült Államok és személyesen Biden elnök veszít.

Arra vonatkozóan, hogy indul-e másodszor is az államfői posztért, Zelenszkij közölte, hogy ez majd az ukrán társadalom felé irányuló bizalmától függ majd.

The post Zelenszkij: a magyar nemzetiségüek ne vegyék fel a magyar útlevelet appeared first on .

A Colonial Pipeline 4,4 millió dollár váltságdíjat fizetett a kiberbűnözőknek, mert az amerikai cégnél nem voltak biztosak abban, hogy a számítógépes támadás mennyire súlyosan érintette a rendszereiket, és mennyi időbe telhet a csővezeték újraindítása – mondta Joseph Blount, a vállalat vezérigazgatója a The Wall Street Journal című napilapnak adott interjújában.

A cég vezetése most először ismerte el, hogy fizettek a hackereknek. Blount szerint meg kellett hoznia ezt a döntést, figyelembe véve, hogy milyen kockázatokkal járhat az energetikai infrastruktúra egy ennyire fontos elemének leállítása. “Tudom, hogy ez egy nagyon ellentmondásos döntés. Nem könnyen hoztam meg. Bevallom, hogy nem éreztem jól magam, amikor azt láttam, hogy ömlik ki a pénz az ajtónkon ilyen emberek zsebébe ” – fogalmazott a vezérigazgató.

“De ez volt a helyes döntés az ország érdekében” – tette hozzá Blount, aki arról is beszámolt, hogy a kibertámadás végül több tízmillió dollárjába kerül majd a vállalatnak. Elmondása szerint hónapokba telhet egyes üzleti rendszerek helyreállítása. Példaként említette, hogy továbbra sem tudnak számlázni az ügyfeleiknek.

A vezérigazgató interjújában megerősítette azokat a sajtóinformációkat, amelyek szerint május 7-én, azaz a támadás napján a váltságdíjat a bitcoin nevű kriptovalutában teljesítették. Mint mondta: a tranzakcióhoz olyan szakértők segítségét kérték, akik “korábban már foglalkoztak azzal a bűnszervezettel, amely a támadás mögött állt”.

Sajtóinformációk szerint miután a hackerek megkapták az összeget, egy úgynevezett visszafejtő eszközt küldtek a vállalatnak, amellyel fel lehet oldani a zárolásokat. Ez az eszköz azonban annyira lassú volt, hogy a vállalat továbbra is saját biztonsági mentéseit használta a rendszer helyreállításához.

A vezérigazgató a kibertámadást a hurrikánok okozta pusztításhoz hasonlította, azonban – tette hozzá – “ez bizonyos szempontból pusztítóbb volt. A Pipeline csővezetékeit még soha nem kellett egyszerre lezárni.”

A Colonial Pipeline csaknem 9000 kilométeres vezetékhálózatán benzint, gázolajat, repülőgép-üzemanyagot és egyéb finomított kőolajszármazékokat szállít, naponta mintegy 2,5 millió hordó mennyiségben, és összeköti a Mexikó-öböl partján fekvő finomítókat a déli és a keleti parti tagállamokkal. A cég május 7-én kapcsolta le a hálózatát, miután tudomást szerzett a kibertámadásról. Emiatt az üzemanyag-szállítás az egész hálózaton leállt, és a vállalat informatikai rendszerét is részben le kellett kapcsolni.

A leállást követően üzemanyaghiány alakult ki az Egyesült Államok keleti partvidékén, emiatt az emberek pánikba estek és felvásárolták a maradék benzint is. Vasárnap estig körülbelül 12 466 töltőállomás volt, ahol nem lehetett üzemanyagot venni, és a szövetségi fővárosban a benzinkutak csaknem 90 százaléka üres volt. A történtek következtében az üzemanyagok ára hat és fél éve nem tapasztalt csúcsra emelkedett.

A vállalat a múlt héten helyreállította a szolgáltatást. Hétfőn már arról számoltak be, hogy a csővezetékrendszer ismét teljes kapacitással működik, azonban időbe telhet, amíg teljesen helyreáll az ellátási lánc.

Az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) információi szerint profi kiberbűnözői csoport, a DarkSide állhat az incidens mögött. A DarkSide rendszeresen hajt végre zsarolóvírusos támadásokat, és vélhetően Oroszországban vagy Kelet-Európában van a székhelye. A zsarolóvírusok zárolják és titkosítják a kiszemelt áldozat számítógépes rendszerét, és pénzt követelnek azért, hogy tulajdonosaik visszakaphassák az ellenőrzést informatikai rendszereik, számítógépeik, hálózatuk felett.

The post A Colonial Pipeline vezérigazgatója elismerte, hogy váltságdíjat fizettek a hackereknek appeared first on .

Tíz év fogházbüntetésre ítéltek szerdán Oroszországban egy fiatalt férfit, aki vérengzésre készült egy burjátföldi iskolában – közölte a régió Nyomozó Bizottsága.

A RIA Novosztyi hírügynökség által idézett közlemény szerint a húszéves férfinak emellett 15 ezer rubel (58 ezer forint) pénzbüntetést kell fizetnie. Az ítélet szerint a férfi 2018 novemberében kezdte meg az előkészületeket a tömeggyilkosságra, rendszeresen nézett az interneten ezzel kapcsolatos híreket és videofelvételeket. Egy ulan-udei műszaki szakközépiskola elleni támadásra készült, és ehhez távirányítású pokolgépet és lőfegyvert is akart használni. Ulan-Ude Burjátföld fővárosa.

A mészárlásra készülve legkevesebb 15 pokolgépet készített és robbantott fel, és egy ilyen alkalommal egy faluban levegőbe röpített egy üresen álló lakóházat.

Tette elkövetéséhez társakat is keresett. Három ismerősével lépett kapcsolatba, de mindnyájan elutasították. Ennek ellenére folytatta az előkészületeket. Hogy akadálytalanul bejusson az épületbe, felvételizni is próbált a középiskolába, és érettségizőnek adva ki magát többször járt ott. A merénylethez gázpisztolyt, katonai felszereléseket, gázálarcot és más tárgyakat is vásárolt, de a tervét nem tudta megvalósítani, mivel a burjátföldi belügyminisztérium a hírszerző szervekkel együttműködve idejekorán leleplezte, és őrizetbe vette.

A Nyomozó Bizottság hangsúlyozta, hogy a bűnvádi eljárás során a férfit beszámíthatónak minősítették. Az ítélethirdetés néhány nappal az egyik kazanyi iskolában végrehajtott mészárlás után történt. Ott az iskola volt diákja, a 19 éves Ilnaz Galjavijev a múlt kedden automata fegyverből nyitott tüzet, és kioltotta kilenc ember, köztük hét gyerek életét. Kéttucatnyian megsebesültek, jórészt gyerekek.

Az eset után vita bontakozott ki Oroszországban a fegyverekhez való hozzáférésről és az erőszakot dicsőítő internetes tartalmakról. Vlagyimir Putyin elnök a fegyvertartás szigorítására szólított fel. Egy három évvel ezelőtti mészárlás után az orosz elnök még a globalizációt tette felelőssé, arra utalva, hogy az elkövetők az Egyesült Államokban történt iskolai mészárlásokat tartják követendő példának.

The post Tíz évet kapott egy fiatal férfi, aki vérengzésre készült egy iskolában appeared first on .

Az Európai Unió támogatásával fejlesztette mintegy 6,1 milliárd forint értékben az eszközparkját az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) – jelentette be az OKF.

A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program keretében 59 új gépjárművel és számos technikai felszereléssel gyarapodott a szervezet – írták. A projekt célja a hazai tűzvédelem erősítésén túl a klímaváltozás káros hatásainak enyhítése – tették hozzá.

A 2013-ban megkezdett és most befejeződött program nyomán az ország valamennyi megyéjében és a fővárosban is gyarapodott és fejlődött a jármű- és eszközállomány. A többi között 16 szimplafülkés vízszállító járművet, 14 duplafülkés vízszállító járművet, három konténerszállító járművet, három nehézterepi erdőtűzoltó járművet, 21 erdőtüzes gyorsbeavatkozó járművet és két üzemanyagszállító-töltő gépjárművet állítottak szolgálatba – közölték.

A fejlesztés nyomán – folytatták – a modern járműveknek köszönhetően csökken a vonulási idő, hatékonyabbak és gyorsabbak a beavatkozások, a nehezen megközelíthető, külterületi, erdős területeken is megoldott a vízutánpótlás, valamint az üzemanyag- és áramellátás.

A nagy kiterjedésű szabadtéri tüzek mielőbbi megfékezésével csökken a környezetszennyezés, épségben marad a természeti környezet, hosszabb távon pedig mindez csökkentheti a klímaváltozás hatásait is – olvasható a közleményben.

The post OKF: hatmilliárdos fejlesztés valósult meg az erdőtüzek megfékezéséért appeared first on .

A Központi Nyomozó Főügyészség “vesztegetést állítva elkövetett befolyással üzérkedés bűntette” és más bűncselekmény miatt folytat nyomozást, az ügyben több száz millió forintot kértek egy vállalkozótól ügyvédek közreműködésével; két ügyvédet őrizetbe vettek.

A Központi Nyomozó Főügyészség azt közölte, hogy a megalapozott gyanú szerint egy férfi 2019 szeptembere és 2020 márciusa között több társával, köztük két ügyvéddel egy vállalkozótól megközelítőleg 800 millió forintot kapott. Az elkövetők valótlanul arra hivatkoztak, hogy ezen összegből a belügyminiszternek, rendőröknek, NAV-osoknak és más hivatalos személyeknek kell fizetni annak érdekében, hogy a vállalkozó ellen ne induljon adóhatósági és büntetőeljárás.

Amikor mégis nyomozás indult a vállalkozóval szemben, további százmillió forintot kértek tőle azért, hogy az eljárást hivatalos személyek segítségével számára kedvezően befolyásolják. A fentieken túl a vállalkozót közvetítőtökön keresztül egy további ügyvéd is megkereste azzal, hogy 150 millió forintért eléri a büntetőeljárás számára megfelelő lezárást.

Az ügyvéd – szintén valótlanul – arra hivatkozott, hogy az ügylethez a miniszterelnök, a legfőbb ügyész és egy magas beosztású adóhatósági vezető befolyását kérik, és ezért a kért pénzből nekik is kell fizetni. A nyomozó főügyészség további bizonyítékok beszerzése és az elkövetők elfogása érdekében kedden tizenkét helyszínen összehangolt akciót hajtott végre, majd hét embert gyanúsítottként hallgatott ki.

A hatóság közreműködésével több száz millió forint értékben biztosítottak vagyontárgyakat. A nyomozó főügyészség elrendelte valamennyi elkövető őrizetét és indítványozza letartóztatásukat – áll a közleményben.

The post Korrupciós bűncselekmények miatt vett őrizetbe ügyvédeket appeared first on .

A fehérorosz hatóságoknak be kell szüntetniük a független újságírók megfélemlítését és zaklatását, az összes őrizetbe vett sajtómunkást szabadon kell engedni, a többi politikai fogollyal együtt – írta szerdai sajtóközleményében Peter Stano az Európai Unió Külügyi Szolgálatának szóvivője.

Stano közleményében összefoglalta: az elnyomó fehérorosz rezsim – mint hangsúlyozta – újra lecsapott a független újságírókra és médiaorgánumokra, kedden a TUT.by internetes hírportál 15 munkatársát tartóztatták le a fehérorosz hatóságok, többek ellen bűnvádi eljárás indult, irodáikat, lakásaikat átkutatták, a honlapot letilttatták.

Kijelentette: fehérorosz hatóságok legutóbbi fellépései más független médiaorgánumok ellen, azt jelzi, hogy a minszki vezetés teljes mértékben figyelmen kívül hagyja a véleménynyilvánítás szabadságát. Példaként említette, hogy a rendvédelmi szervek pár nappal ezelőtt őrizetbe vették Alekszandr Burakovot a német közszolgálati adó a Deutsche Welle riporterét, Vlagyimír Lapcevicset a Mogilev Region helyi hírportál újságíróját, és Tatjána Kapitonova szabadúszó médiamunkást.

“Az EU felszólítja a fehérorosz hatóságokat, a békés tüntetőkkel, az emberi jogok védelmezőivel, a kisebbségek képviselőivel, valamint a politikai ellenzék tagjaival szembeni erőszak és elnyomás megszüntetésére” – írta a szóvivő. Hozzátette: Az emberi jogi visszaélések nem maradhatnak büntetlenül, az unió a nemzetközi közösséggel együtt erőfeszítéseket tesz, az elkövetők elszámoltatása érdekében.

“Az EU továbbra is a fehérorosz nép mellett áll és továbbra is támogatja a civil társadalmat és a független médiát” – húzta alá.

The post Uniós szóvivő: A fehérorosz hatóságoknak be kell szüntetniük az újságírók megfélemlítését appeared first on .

Több ezer francia rendőr tartott szerdán tiltakozó megmozdulást a nemzetgyűlés épülete előtt a közelmúltban őket ért támadások ellen. A rendezvényen a teljes politikai elit, köztük Gérald Darmanin belügyminiszter is részt vett.

“A rendőrség problémája az igazságszolgáltatás!” felkiáltással vonult utcára a szervezők szerint az a 35 ezer rendőr, akik a törvényhozás épülete előtt elsősorban a bíróktól követeltek szigorúbb fellépést a radikális politikai csoportokkal, a terrortámadások elkövetőivel és a kábítószer-kereskedőkkel szemben, a rendőrség védelmében.

A megmozdulást 14 rendőri szakszervezet közösen szervezte egy rendőri razzia során egy kábítószer-kereskedő által két héttel ezelőtt Avignonban megölt rendőr emlékére. Ez az első alkalom, hogy valamennyi rendőri szakszervezet közösen tartott megmozdulást. A tiltakozók legfőbb céltáblája Eric Dupond-Moretti igazságügyi miniszter volt, akitől szigorúbb büntetéseket követelnek a rendőrökre támadó állampolgárokkal szemben.

A tárcavezető nem volt jelen a megmozduláson, de a nemzetgyűlésben azt kérte a tüntetőktől, hogy ne állítsák egymással szembe a köztársaság két alapintézményét: a rendőrséget és az igazságszolgáltatást. A tüntetésen eközben Fabien Vanhemelryck, az Alliance rendőri szakszervezet vezetője kifütyültette a tömeggel a korábban sztárügyvédként praktizáló igazságügyi minisztert, amiért egyszer azt mondta, hogy ő a “fogvatartottak és a fegyházak minisztere”.

Grégory Joron, az Unité SGP Police-FO képviseltében “kötelező minimumbüntetést” követelt a támadókkal szemben.

“Egy ilyen intézkedés nem jogellenes és nem alkotmányellenes, hanem sürgős és szükséges” – mondta a szakszervezeti vezető. A megmozduláson felszóltak a támadásokban megsebesült rendőrök és a hozzátartozóik is. A szakszervezetek azt szerették volna, ha egyetlen politikai párt sem próbálja meg saját céljaira felhasználni a megmozdulást, miközben a közbiztonság kérdése az egy hónap múlva esedékes regionális választások egyik legfőbb kampánytémája.

Az ellenzék és több rendőri szakszervezet is előzetesen bírálta a rendőrséget felügyelő belügyminisztert, aki jelezte, hogy részt fog venni a tüntetésen. Álláspontjuk szerint ugyanis a kormány kudarcot vallott a rendőri erők megvédésében a mindennapos agressziókkal szemben. Jóllehet többen füttyel és dudálással fogadták, mások büszkén szelfiztek Darmaninnel, akinek jelenléte nem vezetett rendbontáshoz a tüntetésen.

“Azért jöttem, hogy támogassam a rendőröket, mint minden francia” – mondta érkezésekor a belügyminiszter. A France Inter közrádióban nyilatkozva Darmanin természetesnek nevezte, hogy részt vesz a megmozduláson, miután – mint mondta – mindig is támogatta a rendőrséget. A bírók szakszervezete viszont közleményben tiltakozott a megmozdulás követelései ellen.

“A rendőri követelésekhez csatlakozó minisztereink és képviselőink által felrajzolódó új horizont egy olyan társadalom képe, amelyben a rendőrség önálló hatalommá válik, ahelyett, hogy az állampolgárok szolgálatában álló közerő lenne” – fogalmaztak a bírók.

A két héttel ezelőtti avignoni rendőrgyilkosságot megelőzően egy tunéziai dzsihadista április 23-án egy rendőrségi alkalmazottat ölt meg a Párizshoz közeli Rambouillet rendőrőrsén. Jean Castex miniszterelnök május 10-én jelezte, hogy egy rendőr vagy csendőr elleni támadás életfogytiglanra ítélt elkövetőjének legalább harminc évet mindenképpen börtönben kell töltenie. A kormány ennek érdekében szerdán törvényjavaslatot nyújtott be, amelyről a héten szavaz a nemzetgyűlés. A kormányfő azt is jelezte, hogy támogatja a büntetéselengedés lehetőségének szigorúbb korlátozását azok számára, akik rendőrökre támadnak. A szakszervezetek követelését a rendőri erőkre támadók kötelező minimumbüntetéséről viszont nem vette figyelembe a kormány.

The post Több ezer rendőr tüntetett a francia nemzetgyűlés előtt az őket ért támadások ellen appeared first on .

Gumilövedékkel arcon lőttek egy férfit Józsefvárosban, a rendőrség azonosította a támadás elkövetésével gyanúsított férfit – közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK).

Azt írták, a rendőrség felfegyverkezve elkövetett garázdaság miatt folytat eljárást.

A rendelkezésre álló adatok szerint O. Pál szerda este Budapesten, a VIII. kerületi Nagy Templom utcán vitát követően gumilövedékes pisztollyal arcon lőtt egy másik férfit, aki könnyebben megsérült. Az elkövetéssel gyanúsítható férfi elmenekült, a józsefvárosi rendőrök elfogatóparancsot adtak ki ellene, jelenleg is nagy erőkkel keresik – közölte a rendőrség.

A 25 éves férfi önként jelentkezett a VIII. Kerületi Rendőrkapitányságon, ahol a nyomozók felfegyverkezve elkövetett garázdaság megalapozott gyanúja miatt őrizetbe vették. A férfi elszámoltatása folyamatban van – tették hozzá.

The post Gumilövedékes támadás Józsefvárosban appeared first on .

Szerbia újabb két MiG-29-es vadászgépet kapott Fehéroroszországtól, így tovább növelte az orosz gyártmányú gépekből álló légierejét – közölte a belgrádi sajtó.

A szállítmánnyal tizennégyre növekedett Szerbia MiG-29 vadászrepülőgép-flottája. A gépek közül tizenegyet MiG-29SM szintre emelnek, azaz többfunkciós harci repülőgépekké válnak – közölte a védelmi minisztérium.

Belgrád néhány éve hat MiG-29-est kapott Oroszországtól, amelyeknek szintén csak a javítási költségeit kellett a szerb félnek állnia. Fehéroroszországtól a mostani kettővel együtt pedig nyolc MiG-29-est kapott Szerbia.

A szerb, illetve a jugoszláv haderő a korábbi évtizedekben is orosz haditechnikával rendelkezett, ám az elmúlt harminc évben alig volt példa korszerűsítésre, valamint új eszközök beszerzésére. Elemzők szerint Moszkva ezekkel az intézkedésekkel szeretné tovább erősíteni jelenlétét a Balkánon, abban a térségben, ahol egyre több ország csatlakozik a NATO-hoz.

The post Szerbia újabb két MiG-29-es vadászgépet kapott Fehéroroszországtól appeared first on .

Orbán Viktor fogadta Armin Pappergert, a német Rheinmetall AG autó- és védelemipari cégcsoport elnökét, akivel az újgenerációs Lynx gyalogsági harcjárművek magyarországi gyártásáról, a hadiipari kutatás-fejlesztésről valamint Magyarország védelmi és gazdasági megerősítéséről tárgyaltak.

A düsseldorfi székhelyű vállalat első számú vezetője a stratégiai partnerségi viszony bővítéséről tárgyal Magyarországon. A látogatás során a felek együttműködési megállapodásokat írtak alá kis hatótávolságú légvédelmi fegyverrendszerek, valamint toronylőfegyverek, továbbá speciális közepes kaliberű gránátok közös fejlesztéséről és gyártásáról.

A miniszterelnökkel folytatott keddi megbeszélésen, amelyen részt vett Palkovics László innovációs és technológiai miniszter és Maróth Gáspár kormánybiztos is, megvitatták a közös tulajdonú Rheinmetall Hungary vegyesvállalat regionális stratégiáját. Megvizsgálták, miként lehetne partnerként más országokat is bevonni az Európában egyedülálló kezdeményezésbe.

A felek egyetértettek abban, hogy az eddig megkezdett közös beruházások, így a Zalaegerszegen épülő Lynx harcjárműgyár nagy mértékben elősegítik Magyarország gazdasági, ipari-technikai fejlődését és a munkahelyteremtést. Ezek a projektek nemcsak hazánk szuverenitásához, hanem az európai védelmi képességek fejlesztéshez, ezáltal a stratégiai autonómia megvalósításához is jelentősen hozzájárulnak – mondta a sajtófőnök.

The post Magyarország bővíti az együttműködést a Rheinmetallal appeared first on .