Biztonságpiac

A kormány – az Országgyűlés előzetes állásfoglalását követve – úgy döntött, hogy nem vesz részt az Európai Ügyészség létrehozásában és a megerősített együttműködésben sem – közölte az igazságügyi miniszter.

Varga Judit bejegyzése szerint ez szuverenitási kérdés, mert Brüsszel az Európai Ügyészség felállításával még több hatalmat akar magának a tagállamok kárára. A luxembourgi székhelyű testület kedden kezdte meg működését.

Az ügyészséget létrehozó dokumentum nem felel meg olyan alapvető, elvi szintű és szakmai elvárásoknak, mint a nemzeti önrendelkezés és az alkotmányos berendezkedés teljes tiszteletben tartása – írta. Ismertette: Lengyelország, Dánia, Svédország és Írország sem csatlakozott az ügyészséghez, a négy ország jelezte távolmaradását a szervezettől.

A közlemény szerint az Európai Ügyészséggel kapcsolatban továbbra is sok a kérdőjel, a megoldatlan probléma és rengeteg a hiányosság, az összképet nézve pedig “az egész szervezet működési mechanizmusa kaotikus és bizonytalan”. A magyar kormány egyelőre megfigyelőként, érdeklődve követi, hová vezet az Európai Ügyészség működése – írta a miniszter, aki úgy fogalmazott: “nagy fájdalom lenne az integrációnak, ha csak egy újabb, tagállamokat vegzáló, nemzetek feletti zsarolóeszköz jönne létre.”

Varga kiemelte: bár Magyarország nem csatlakozik a szervezethez, az Európai Ügyészség és a magyar Legfőbb Ügyészség közötti munkamegállapodást már elfogadták, ezzel megelőzve a többi kimaradó tagállamot.

“Elmondható tehát, hogy Magyarország, mint mindig, most is partner, de továbbra is két lábbal a földön állunk és a józan észt követjük döntéseink során” – írta.

A miniszter hangsúlyozta azt is, hogy a korrupcióval szembeni fellépés rendkívül fontos mind európai, mind nemzeti szinten, azonban – mint írta – nem biztos, hogy a megoldás újabb és újabb intézmények létrehozatalában van. Véleménye szerint léteznek más keretek, amelyeken belül megfelelően fel lehet lépni a korrupció ellen. Ennek fő eszközei többi között az Eurojust vagy az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) – tette hozzá Varga Judit.

The post Varga: a kormány nem vesz részt az Európai Ügyészség létrehozásában appeared first on .

Az Európai Bizottság javaslatot tett egy megbízható és biztonságos digitális személyazonosság létrehozására az európai állampolgárok, lakosok és vállalkozások számára – közölte Margrethe Vestager, az Európai Bizottság digitális korra felkészült Európáért felelős ügyvezető alelnöke.

Az uniós biztos elmondta, az európaiak telefonjukon egyetlen kattintással igazolhatják majd személyazonosságukat, életkorukat, és dokumentumokat oszthatnak meg európai digitális irattárcájukból.

Az online szolgáltatásokhoz nemzeti digitális személyazonosságuk révén férhetnek hozzá, amelyet Európa-szerte el fognak ismerni. Többletköltségek nélkül és akadálymentesen fogja lehetővé tenni az ügyek intézését, legyen szó lakásbérlésről vagy bankszámlanyitásról valamely másik európai országban – közölte.

Thierry Breton belső piacért felelős biztos elmondta, a digitális irattárcák új lehetőséget kínálnak a különféle szolgáltatásokhoz szükséges adatok tárolására és használatára, a repülőtéren történő ellenőrzéstől kezdve a gépkocsibérlésig. Az új rendelet értelmében a tagállamok olyan digitális irattárcákat kínálhatnak az állampolgárok és a vállalkozások számára, amelyek összekapcsolhatják nemzeti digitális személyazonosságukat más igazoló dokumentumokkal, például vezetői engedéllyel, diplomákkal vagy bankszámlákkal. A digitális igazolvány lehetővé fogja tenni az európaiak számára azt is, hogy anélkül férjenek hozzá online szolgáltatásokhoz, hogy magánkézben lévő azonosítási módszereket kellene használniuk vagy szükségtelenül kellene megosztaniuk személyes adatokat. Teljes mértékben a digitális irattárca tulajdonosa rendelkezik arról, hogy milyen adatot oszt meg – közölte.

Összegzése szerint az európai digitális személyazonosság bárki számára elérhető lesz, aki használni kívánja. Széles körben lesz használható a felhasználók azonosítására vagy bizonyos személyes igazoló dokumentumaik helyett a célból, hogy EU-szerte hozzáférhessenek a köz- és magánszolgáltatásokhoz. A digitális irattárcák lehetővé fogják tenni az emberek számára, hogy eldöntsék, mely személyes adataikat és tanúsítványaikat kívánják megosztani, és nyomon követhessék a megosztott adatokat. A felhasználói ellenőrzés segíti azt biztosítani, hogy a felhasználó csak olyan információkat osszon meg, amelyek feltétlenül szükségesek – tette hozzá az uniós biztos.

The post Az Európai Bizottság digitális személyazonosság létrehozását javasolja az európaiak számára appeared first on .

A Tatabányai Járásbíróság letartóztatott három embert, akit 4,5 milliárd forint összegű adócsalással gyanúsítanak – közölte a Komárom-Esztergom megyei főügyész.

Reszl Ildikó közölte: a 2017-től Bonyhádon működtetett társaság háromszintű céghálózatot hozott létre. A bűnszervezetet egy házaspár vezette, és a feleség sógora adott nekik adóügyi tanácsokat.

A felső szinten lévő gazdasági társaságok vagyonvédelmi szolgáltatásokra szerződtek, ehhez alvállalkozókat vettek igénybe, akik “bukócégeket” vontak be további alvállalkozóként. A munkavállalók színleg az “eltűnésre” szánt cégekhez voltak bejelentve, azonban a középső szinten lévő társaságok foglalkoztatták őket, a munkabérüket is onnan kapták.

Az egymást váltó “bukócégek” a foglalkoztatás után a járulékokat nem fizették meg, ezen felül fiktív számlákat állítottak ki a középső szinten lévő gazdasági társaságoknak.

A három embert jelentős vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen, bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalással gyanúsítják, és a bíróság egy hónapra letartóztatta őket – ismertette a főügyész.

The post Vagyonvédelem: többmilliárdos adócsalással gyanúsítanak egy bonyhádi céghálózatot appeared first on .

A gyanú szerint több mint hárommilliárd forint adót és járulékot nem fizettek be egy bűnszervezet irányítói, akik vagyonvédelmi cégek láncolatát hozták létre. Az ügyészség indítványozta letartóztatásukat – tájékoztatta a Csongrád-Csanád Megyei Főügyészség szóvivője.

Szanka Ferenc közölte, az öt gyanúsított ellen különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó, bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás bűntette miatt indult eljárás.

A megalapozott gyanú szerint a terheltek 2016-tól kezdve több mint harminc gazdasági társaságból álló, többszintes bűnszervezetet működtettek. Megrendelőiknek őrző-védő szolgáltatást nyújtottak de a közterheket, így az általános forgalmi adót és az alkalmazottak utáni járulékokat nem fizették be. A számlázási lánc alsó szintjén álló gazdasági társaságok adó- és járulékbevallásokat sem nyújtottak be, vagy ha igen, akkor a közterheket nem fizették meg. A gyanúsítottak egy ügyvéd segítségével folyamatosan hoztak létre, illetve szüntettek meg vagy fantomizáltak cégeket.

A vállalkozásokat a bűnszervezet élén állók irányították még akkor is, ha a cégjegyzék szerint a vezetők mások voltak. A strómanokat hátrányos helyzetű emberek közül választották ki, akik anyagi ellenszolgáltatás fejében névlegesen vettek részt a cégalapításban.

Kedden a pénzügyőrök összehangolt akció keretében több helyszínt kutattak át, bizonyítékokat foglaltak le. Őrizetbe vették a bűnszervezet vezetőjét, könyvelőjét, adminisztrációs ügyintézőjét, a strómanokat irányító gyanúsítottat, a cégeket alapító ügyvédet, valamint a csoport pénzek elosztásáért felelős tagját is.

A gyanú szerint a bűnszervezet tagjai 1,6 milliárd forint általános forgalmi adó, illetve 1,7 milliárd forint foglalkoztatáshoz kapcsolódó járulék befizetését kerülték el – tudatta a csoportvezető ügyész.

The post Már megint adócsaló vagyonvédelmi cégek buktak le appeared first on .

Áder János köztársasági elnök kinevezte Ruszin-Szendi Romulusz vezérőrnagyot a Magyar Honvédség parancsnokává.

A Magyar Közlöny legfrissebb számában megjelent határozat szerint Ruszin-Szendi Romulusz kinevezése 2021. június 3-ától 2026. május 31-éig szól. Az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának keddi ülésén a Magyar Honvédség parancsnokának jelölt Ruszin-Szendi a kinevezése előtti meghallgatásán a térség meghatározó és ütőképes haderejének további építését nevezte fő feladatának.

Ruszin-Szendi 1973. május 5-én született Miskolcon. Katonai pályafutását 1995-ben Tapolcán, az MH 5. Csobánc Sorozatvető Tüzérezrednél kezdte, ahol szakaszparancsnoki posztokon szolgált. Később több helyőrségben látott el beosztásokat. Irakban és Afganisztánban is járt külszolgálaton.

2014-től 2016-ig a Honvéd Vezérkar hadműveleti csoportfőnökségénél szolgált, 2015 augusztusától megbízott csoportfőnökként. 2016-ban a debreceni MH 5. Bocskai István Lövészdandár parancsnokává nevezték ki. A Magyar Honvédségnél legutóbb 2019 elején töltött be beosztást, az MH Hadkiegészítő Felkészítő és Kiképző Parancsnokságának vezetőjeként.

2019-ben a Honvédelmi Minisztériumban folytatta karrierjét, ahol kezdetben titkárságvezetőként, 2020. április elsejétől 2021. május végéig pedig humánpolitikai ügyekért felelős helyettes államtitkárként dolgozott.

A közlöny múlt szerdai számában jelent meg a határozat, amely szerint Áder János köztársasági elnök felmentette Korom Ferencet, a Magyar Honvédség parancsnokát. A honvédelmi miniszter később azt közölte, hogy a vezérezredes – akinek megbízatása 2023. május 15-éig szólt – maga kérte felmentését. Benkő Tibor honvédelmi miniszter a Magyar Honvédség parancsnoksága hétfői, székesfehérvári rendkívüli állománygyűlésén jelentette be, hogy Ruszin-Szendi  vezérőrnagyot javasolta a Magyar Honvédség parancsnokának.

The post Kinevezte Áder János a Magyar Honvédség parancsnokát appeared first on .

Húsz évi szabadságvesztésre ítélte egy prágai bíróság Martin Kantor 23 éves cseh állampolgárt, mert az úgynevezett Luhanszki Népköztársaság fegyveres erőinek kötelékében az ukrán hadsereg ellen harcolt.

A bíróság szerint a fiatalember cselekedete terrorista támadásnak és egyben szervezett terrorista csoport tevékenységében való aktív részvételnek minősíthető.

Csehországban ez az első eset, amikor valakit ezekért a bűncselekményekért ítélt el – mondta Martin Bíly államügyész újságíróknak. A bírósági ítélet még nem jogerős. Kantort távollétében ítélte el a bíróság, mert nem tartózkodik Csehországban. Kantor védőügyvédje kliense szabadlábra helyezését követelte.

A vádirat szerint Kantor 2015-ben utazott el Prágából Oroszországba, majd illegálisan a Donyec-medencében fekvő Luhanszkba került, ahol egyéves szerződést kötött a luhanszki fegyveres erők kötelékében való szolgálatról. Mesterlövész kiképzést kapott,, és állítólag a harcokban is részt vett. A bíróság megállapította, hogy Kantor, aki valószínűleg jelenleg is Ukrajna területén él, legalább 2017 végéig szolgált a luhanszki fegyveres erőknél.

“A vádlott ellen megbízható bizonyítékokkal rendelkezünk a barátaival folytatott levelezéséből” – indokolta a bíróság döntését Jan Sott, a prágai bírói testület elnöke. Azt állította, hogy Kantor szimpatizált az oroszbarát szeparatistákkal, és segíteni akart nekik.

A hatályos cseh törvények szerint a terrorista támadásért 12 és 20 év közötti büntetés szabható ki. Kantor azért kapta a felső határt, mert a támadásokat egy szervezett terrorista csoport érdekében követte el – mutatott rá a bíróság.

The post Húsz évet kapott egy cseh férfi, mert Donyec-medencében az ukránok ellen harcolt appeared first on .

A térség meghatározó és ütőképes haderejének további építését, ennek folytatását nevezte fő feladatának a Magyar Honvédség parancsnokának jelölt Ruszin-Szendi Romulusz a kinevezése előtti meghallgatásán, az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának ülésén.

A vezérőrnagy egyebek mellett fontosnak nevezte az egyéni harcászati eszközök beszerzésének folytatását, a “kiberképesség” fejlesztését, továbbá a logisztikai rendszer megújítását oly módon, hogy minél több végrehajtó és minél kevesebb adminisztratív dolgozóra legyen szükség. Felhívta a figyelmet arra is, hogy az új haditechnikai eszközök alkalmazása miatt kultúraváltásra, továbbá a kiképzés fejlesztésére is szükség van.

Azt is elmondta: célja – amennyire lehet – a harcoló állomány létszámának növelése, valamint az önkéntes tartalékos rendszer egyszerűsítése. Kiemelt feladatának nevezte továbbá a honvédség társadalmi megítélésének folyamatos erősítését, ehhez kapcsolódóan a honvédségi értékek és jelképek, valamint a helyőrségi parancsnokok településen betöltött szerepének erősítését.

A humánpolitikáért felelős volt helyettes államtitkár elmondta: számára a személyi állományt az aktív katonák, a tartalékos katonák, az “obsitos állomány”, valamint a kadétok együtt alkotják. Fontosnak nevezte, hogy a nyugállományú katonák még inkább érezzék: ők is a “nagy család” tagjai.

Ruszin-Szendi elmondta: szolgált csapatoknál, törzsben, Magyarországon nyolc helyőrségben több mint húsz beosztásban. Volt döntéselőkészítő és parancsnok is. Magyarországon és külföldön egyaránt folytatott tanulmányokat.

A parancsnokjelölt köszönetet mondott elődjének, Korom Ferencnek, aki – mint fogalmazott – “pályára állította” a Magyar Honvédség technikai megerősítését és megvalósította a minisztérium és a katonai vezetés szétválasztását. Értékelése szerit Korom az elmúlt három évben “történelmet írt”.

Benkő Tibor honvédelmi miniszter kiváló katonának nevezte a Magyar Honvédség parancsnokának jelölt Ruszin-Szendi Romuluszt. Elmondta: a vezérőrnagynak – akit régóta ismer – kiváló katonai tapasztalatai vannak Magyarországon és külföldön egyaránt.

A Honvédelmi Minisztériumban az utóbbi időben a katonai életpálya, az oktatás, a képzés, a kadétrendszer, az önkéntes tartalékos rendszer, a hazafias és honvédelmi nevelés tartoztak a parancsnokjelölt fő területeihez – sorolta a miniszter, kiemelve: Ruszin-Szendi feladatait eredményesen hajtotta végre, ezért támogatja őt a parancsnoki beosztásra jelöltségében.

Az előzményekről elmondta: Korom Ferenc május 20-án kezdeményezte a parancsnoki beosztásból történő felmentését. Áder János köztársasági elnök május 26-án – június elsejei hatállyal – felmentette. A miniszter ezzel egyidejűleg kezdeményezte Ruszin-Szendi helyettes államtitkári felmentését, mert úgy látta: ő lenne alkalmas a Magyar Honvédség parancsnoki feladatainak ellátására.

Jelölti meghallgatásán Ruszin-Szendi több kérdést kapott a bizottságtól. Ezekre válaszolva megerősítette, hogy távozik posztjáról a jelenlegi parancsokhelyettes is. Közölte: Böröndi Gábornak külföldi diplomáciai beosztást ajánlott, aki azt elfogadta. Hozzátette, ha a honvédelmi miniszter támogatja, parancsnokhelyettese Sándor Zsolt lehet, aki jelenleg a Magyar Honvédség Tartalékképző és Támogató Parancsnokságának vezetője.

Kósa Lajos, a bizottság elnöke egyebek mellett a létszám feltöltésének erősítéséről, továbbá katonai példaképéről kérdezte a jelöltet. Kósa kiemelte: Ruszin-Szendi rendkívül felkészült, precíz katonának ismerte meg, parancsnoki kinevezését “maximálisan támogatja”.

Ruszin-Szendi elmondta: a létszám évről évre növekszik, de ezzel együtt szeretnék a toborzást új alapokra helyezni. Példaképei között megnevezte: Zrínyi Miklós költő és hadvezért, az első magyar katonai sratégát; vitéz Bertalan Árpádot, az első ejtőernyős zászlóalj parancsnokát; a külföldiek közül pedig George S. Patton tábornokot, akinek fő vezetési elve az volt: “annyit kérj a beosztottól, amit te is végre tudsz hajtani” – idézte Ruszin-Szendi.

Vadai Ágnes, a bizottság alelnöke és Harangozó Tamás képviselő is kérdezett a debreceni Kratochvil Károly Honvéd Középiskola és Kollégiumban 2019-ben történt botrányról, továbbá a tavaly nyári balesetről, melyben egy honvédségi helikopter is érintett volt.

Ruszin-Szendi kijelentette: a debreceni katonai kollégiumban történteket nem tolerálják, ezért az elkövetők jogviszonyát megszüntették. Az intézmény élére katonai igazgató került és szigorúbb ellenőrzési szabályokat léptettek életbe. A balesettel kapcsolatban pedig azt hangsúlyozta, azon dolgoznak, hogy a jövőben ne fordulhasson elő hasonló.

Vadai azt mondta: nemmel fog szavazni, mert politikai kinevezettnek tartja, egyúttal sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy katonák politikai pozíciókba kerülnek.

Benkő is reagált az elhangzottakra. A miniszter egyebek mellett – a belügyminiszter nyilatkozatának szó szerinti felolvasásával – határozottan cáfolta Harangozó szavait, aki azt mondta: Pintér Sándor szerint a honvédséget terheli a felelősség a honvédségi helikoptert is érintő baleset ügyében. Megjegyezte, a vonatkozó 2018-as törvény pontosan kimondja: a helyettes államtitkár szakmai vezető, nem politikai. Ruszin-Szendi tehát soha nem volt politikai beosztásban – hangsúlyozta a miniszter.

Az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottsága hat igen, két nem és egy tartózkodás mellett támogatta Ruszin-Szendi parancsnoki kinevezését.

The post Ruszin-Szendi Romulusz: folytatni kell a térség meghatározó haderejének építését appeared first on .

Megújította és kibővítette az együttműködési megállapodását a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), valamint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) – közölte a jegybank.

A két intézmény fellép többek között a pénzmosás, és terrorizmus finanszírozása ellen, illetve a pénzügyi szektor működését, az állami bevételek biztosítását veszélyeztető jogellenes tevékenységekkel szemben. Rendszeresen tájékoztatják egymást, megosztják a jogellenes cselekményekkel kapcsolatos adataikat, és célzott elemzéseket is végezhetnek – írták.

Hozzátették, hogy a megállapodás keretében az MNB folyamatosan tájékoztatja a NAV pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni szervezeti egységét, és szakértői segítséget nyújt az adóhatóság számára, amely adóstatisztikai adatokat bocsáthat a jegybank rendelkezésére. A szervezetek emellett részt vesznek az Országos Rendőr-főkapitánysággal közösen működtetett Közös Piacfelügyeleti Munkacsoport munkájában is – olvasható a közleményben.

The post Megújította az együttműködési megállapodását az MNB és a NAV appeared first on .

Negyvenkilenc röszkei pénzügyőr ellen emelt vádat az ügyészség vesztegetés miatt – közölte a Központi Nyomozó Főügyészség vezetője.

A pénzügyőrök rendszeresen készpénzt fogadtak el külföldiektől a röszkei autópálya-határátkelőnél – tudatta Keresztes Imre. A Szegedi Regionális Nyomozó Ügyészség vezető beosztású hivatalos személy által, bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények miatt emelt vádat.

A vádirat szerint a röszkei autópálya-határátkelőhelyen szolgálatot ellátó pénzügyőrök 2017 októbere és 2018 májusa között fogadták el a készpénzt a külföldi utasoktól, buszsofőröktől és tehergépjármű-vezetőktől. A Nemzeti Védelmi Szolgálattal szoros együttműködésben felderített ügyben a vesztegetési pénz alkalmanként öt és száz euró között változott, de az elkövetők fogadtak el forintot is, amelynek értéke jellemzően ezertől húszezerig terjedt – közölte Keresztes Imre.

A határátkelőhelyen szolgálatot teljesítők a korrupciós pénzt összegyűjtötték, elrejtették, majd többnyire az osztályvezető vagy annak helyettese havonta kétszer szétosztotta. Az 1573 oldalas vádirat szerint a 49 pénzügyőr összesen 4356 esetben követett el korrupciós cselekményt. Volt olyan, aki egy nap alatt 66 alkalommal fogadott el pénzt. A legtöbb esettel vádolt pénzügyőr terhére 684 vesztegetés róható. A pénzügyőrök szolgálati jogviszonya – egy kivételével – megszűnt, jelenleg valamennyi vádlott szabadlábon védekezik.

Az általuk elkövetett legsúlyosabb bűncselekmény büntetési tételének felső határa 15 év szabadságvesztés.

The post Vesztegetéssel vádol 49 röszkei pénzügyőrt az ügyészség appeared first on .

Idén nyáron ismét rendez honvédelmi táborokat a Magyar Honvédség – közölte a Honvédelmi Minisztérium (HM).

Tavaly a járványhelyzet nem tette lehetővé a honvédelmi táborok szervezését, most a Magyar Honvédség “újra megnyitja kapuit a katonai élet iránt érdeklődő fiatalok előtt” – írták. Idén 31 helyszínen 40 táborban, csaknem 1200 gyermek táboroztatására van lehetőség. A táborokra már lehet online jelentkezni a honvedelmitabor.hu oldalon. Kiemelték: a táborok nagyon népszerűek, az egyik “harcostábor” például a regisztrációt követően pár órával betelt.

A július 19-étől induló tematikusan megszervezett ötnapos táborokban többi között életmentést gyakorló, túlélő és önvédelmi foglalkozásokat kínálnak, de a megismerkedhetnek gyerekek a lovaglás, a vitorlázás fortélyaival is. A harcostáborok mellett szerveznek erdei, túlélő-, lovas, honvédelmi sportokat űző, felderítő, vitorlás-, hagyományőrző és motivációs táborokat. A táborokba a 12-15 és 15-18 éves fiatalok jelentkezhetnek.

A különböző tematikájú táborok napirendje is eltérő. A táborok programjában több “katonás” napirendi pont is szerepel, mint például ébresztő, reggeli torna, körletrend kialakítás, jelentések, alakzatban történő mozgás. Felhívták a figyelmet arra is, hogy bár a gyerekek katonás környezetben és szellemiségben töltik napjaikat, ezek nem katonai táborok, hanem gyerektáborok.

Idén a táborok szervezését és végrehajtását a képzett és kellően felkészített szakemberekből álló területvédelmi zászlóaljakra bízták.

A HM megjegyezte: “a programsorozatnak nem titkolt célja, hogy felhívják a pályaválasztás előtt állók figyelmét a katonai hivatás lehetőségeire”, és a gyerekeknek olyan szabadidős programot kínáljanak, amelyen jól érzik magukat, összekovácsolódhatnak társaikkal, és a katonákkal közösen eltöltött idő alatt kedvező kép alakuljon ki bennük a honvédségről, a honvédelem ügyéről.

A táborlakók életét a szülők is figyelemmel kísérhetik a Magyar Honvédség Honvédelmi Tábor Facebook-oldalán – közölte a HM.

The post Idén ismét rendeznek honvédelmi táborokat appeared first on .

Franciaország nemzeti ügynökséget tervez létrehozni az olyan külföldi álhírek kiszűrésére, amelyeknek célja az állam destabilizálása – jelentette be szerdán Stéphane Bouillon nemzetvédelmi államtitkár a nemzetgyűlés védelmi bizottságának meghallgatásán.

A tárca szeptemberben állítja fel a hatvan főt foglalkoztató irodát, amely mindenki számára elérhető forrásokat fog vizsgálni.

A digitális befolyás ellen küzdő ügynökség nem az igazság helyreállításán kíván dolgozni, hanem a külföldről érkező támadásokat fogja kiszűrni, azokat értelmezni és keretbe helyezni annak érdekében, hogy a politikusok, a diplomaták, az igazságszolgáltatás és a sajtó számára is egyértelművé váljon, hogy az egyes híreket terjesztő Twitter-fiókok fele automatizált, és külföldről működtetik, ezért egyes vitákat egyszerűen “trolltanyákról” gerjesztenek – vélte a kormánytag.

“Nem hírszerzésről van szó. Minket az érdekel, ami az információáramlásban egy adott pillanatban járvánnyá válik, amikor az egy olyan külföldi országból vagy szervezettől indul el, amely politikai szempontból destabilizálni kívánja az államot” – hangsúlyozta Bouillon.

“Az a célunk, hogy a lehető leggyorsabban kiszűrjünk valamit, ami éppen lendületet kap, és jelezzük a tűzvészt. Amikor az erdő már ég, szomorú, de túl késő” – tette hozzá. A következő hónapokban a nemzetvédelmi tárca kitüntetett figyelmet szentel több választásnak is, köztük a szeptember végi német szövetségi választásoknak azért, hogy “levonja a tanulságokat”.

Franciaországban egy év múlva tartják az elnökválasztást, majd a nemzetgyűlési választásokat. Az öt évvel ezelőtti választásokon a külföldi beavatkozási kísérletekre vannak bizonyítékok.

Miután a kormány tisztában van azzal, hogy az ügynökséget az ellenzék a kormánynak az internetes beavatkozásra szolgáló eszközének tekintheti, a nemzetbiztonsági államtitkár “teljes átláthatóságot” ígért a szervezet tevékenységét illetően. Az ügynökség felügyeletét egy tudományos és etikai bizottság fogja ellátni, amelynek tagjai az államtanács és a médiahatóság egy-egy tagja, egy vizsgálóbíró, egy nagykövet, valamint újságírók és kutatók lesznek.

A francia sajtó arra hívta fel a figyelmet, hogy hasonló szervezetek más országokban már léteznek, nevezetesen Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban, s az Európai Unió is létrehozta 2015-ben az East StratCom Task Force (ESCTF) nevű szervezetet, amely az Oroszországból érkező hírmanipulálások ellen küzd.

The post Franciaország nemzeti ügynökséget hoz létre a külföldi álhírek kiszűrésére appeared first on .

Elfogott a Terrorelhárítási Központ egy magát iszlamistának valló, 21 éves magyar férfit, aki többféle terrortámadást, tömegrendezvényen történő robbantást, továbbá tömegbe hajtva elkövetett támadást tervezett Magyarországon – jelentette be a Terrorelhárítási Központ (TEK) főigazgatója .

Hajdu János elmondta, hogy az illetékes igazgatóságuk hetek óta felderítést folytatott az ügyben, miután az Iszlám Államhoz köthető internetes oldalakon – amelyekre szigorú belépési rend alapján lehet csak belépni – egy magyar fiatalember is részt vett a beszélgetésekben. A párbeszéd tartalma ellenséges ideológiát, “kimondottan dzsihadista propagandát” valló emberekkel terrortámadásra való felkészülésről, azokra vonatkozó eszközökről, anyagokról, módszerről szólt – közölte az altábornagy.

Ismertette: a fiatalember vállalta, hogy csőbombát készít és budapesti vagy más magyarországi tömegrendezvényen használja fel. A beszélgetésben úgynevezett ramming-támadásokról, vagyis gépkocsival a tömegbe hajtó támadásokról szóló információk is megjelentek, a fiatalember határozottan állította, hogy ilyet szeretne elkövetni. Nem vagy ilyen, vagy olyan típusú támadást tervezett, hanem mindkettőt – mondta a főigazgató.

Mártírhalált is vállalt volna a terrortámadás tervezésével vádolt fiatal. A rendelkezésre álló adatok alapján kijelentette, hogy a fiatalember a tettétől “azt várta, hogy a paradicsomba jut”, vagyis – Hajdu értékelése szerint – ezzel felesküdött az Iszlám Államra, emiatt azonban terrorszervezet tagjává válhat, ami súlyosabb bűncselekményt jelenthet.

Hajdu ismertette: már annyi információ gyűlt össze, hogy a felderítési igazgatóság úgy döntött, feljelentést tesz az ügyben. Az ügyészség az ügyet innentől átvette – tette hozzá. Elmondta: a fiatalember bizonyos előkészületeket már tett, például vásárolt a csőbomba összeszereléséhez szükséges anyagokat, de ezt a későbbiekben a nyílt nyomozás fogja feltárni.

Megerősítette, hogy az iszlám hitre áttért férfi megfelelő körülmények között élt és szocializálódott, egy fővárosi egyetem hallgatója. “Egy teljesen normális, átlagos magyar 21 éves fiatalemberről beszélünk” – fogalmazott. Hatalmas mennyiségű adatot foglaltak le, amelynek elemzése napokba, de akár hetekbe is telhet – közölte.

Arra a kérdésre, hogy a férfi megnevezett-e konkrét rendezvényt, Hajdu azt mondta: erre nem áll módjában jelenleg válaszolni, de később elképzelhető, hogy tud majd. Időpontról sem tudott beszámolni, de hozzátette: attól tartottak, hogy ez a közeljövőben megtörténhet. Hajdu elmondta azt is vizsgálják, hogy magányos elkövetőről van-e szó, vagy tettestársai is lehetnek Magyarországon.

Ibolya Tibor fővárosi főügyész korábban azt közölte, hogy a Fővárosi Nyomozó Ügyészség őrizetbe vett egy 21 éves férfit, aki a megalapozott gyanú szerint “Európa lakosságának megfélemlítését célzó terrorcselekmények elkövetésére készült Magyarország területén”. A Fővárosi Nyomozó Ügyészség a férfit gyanúsítottként hallgatta ki terrorcselekmény előkészületének megalapozott gyanúja miatt, és indítványt tett a letartóztatására. A Fővárosi Törvényszék közölte, hogy a Budai Központi Kerületi Bíróság egy hónapra elrendelte a gyanúsított letartóztatását. A döntés jogerős.

The post Hajdu: többféle terrortámadást tervezett Magyarországon egy iszlamista magyar fiatal appeared first on .

Megkezdte működését az adóvisszaélések elleni uniós küzdelmet támogató Európai Adóügyi Megfigyelőközpont, amelynek célja, hogy az Európai Unió területén és azon kívül egyaránt visszaszorítsa az adócsalást és az adóelkerülést, valamint előmozdítsa a méltányosabb adóztatást – jelentette be Paolo Gentiloni gazdaságpolitikai biztos.

Gentiloni elmonda, a megfigyelőközpont függetlenül végzett kutatásokkal, elemzésekkel és adatmegosztással fogja elősegíteni a vonatkozó uniós szakpolitikai döntéshozatalt.

Objektív tájékoztatást nyújt majd a szakpolitikai döntéshozóknak, továbbá olyan kezdeményezéseket fog eléjük terjeszteni, amelyek hozzájárulhatnak az adócsalás, az adóelkerülés és az agresszív adótervezés eredményesebb kezeléséhez. Meg fogja védeni a koronavírus-járvány utáni gazdasági és társadalmi helyreállítás, valamint a zöld és a digitális átállás megvalósítására fordítani kívánt beruházások támogatásához szükséges állami bevételeket.

Az uniós biztos reményét fejezte ki, hogy az Európai Adóügyi Megfigyelőközpont kiemelkedő színvonalú kutatásokat fog folytatni, innovatív ötleteket terjeszt elő, és EU-szerte segíti majd az adóügyi szakpolitikák területén folytatott vitákat.

A párizsi közgazdaságtudományi egyetem (École d’économie de Paris) keretében működő megfigyelőközpont az adóelkerülés elleni küzdelmet előmozdító új ötletek forrása lesz, és nemzetközi referenciaként szolgál majd a globalizált világban felvetődő adóügyi kérdések tanulmányozására – tette hozzá Gentiloni.

The post Megkezdte működését az adóvisszaélések elleni uniós küzdelmet támogató megfigyelőközpont appeared first on .

Az Európai Ügyészség (EPPO) a” legelső európai uniós eszköz”, amely megvédi a jogállamiságot az uniós tagállamokban – mondta Laura Condruta Kövesi európai főügyész abból az alkalomból, hogy a luxemburgi székhelyű testület kedden megkezdte működését.

Mint mondta, az EPPO létrejötte több évtizedes politikai tárgyalás eredménye, a testület sikere letéteményese lesz az uniós állampolgárok EU-ba vetett bizalmának. Hangsúlyozta: az ügyészség elsőleges célja hogy nyomozzon és vádat emeljen az uniós költségvetés ellen elkövetett csalásokkal és más, az EU pénzügyi érdekeit sértő bűncselekményekkel vagy a határokon átnyúló áfacsalásokkal kapcsolatban. Kövesi szerint az ilyen jellegű bűntettek a leggyakoribbak az unióban, és “sajnálatos módon” sok esetben nem jelentik, alábecsülik, sőt tolerálják ezeket. Kiemelte, hogy a bűncselekményeket elkövetők akár erőszakhoz is folyamodnak, hogy elkerüljék a büntetést.

Vera Jourová értékekért és átláthatóságért felelős uniós biztos beszédében kiemelte, hogy az EPPO létrejötte példátlan és rendkívüli Európa történetében, mivel az első nemzetek fölötti szervezet, amely az uniós adófizetők pénzét védi meg a visszaélésektől. Állítása szerint 2019-ben több mint százezer, az uniós költségvetéssel kapcsolatos szabálytalanság történt a tagállamokban, és ezek mintegy 460 millió eurót vontak magukkal. Jourová hangsúlyozta: “az unió költségvetésével és a helyreállítási alappal együtt most 750 milliárd euró forog kockán, így meg kell akadályozni, hogy ebből egy cent is kárba vesszen, különösen egy ilyen válság sújtotta helyzetben”. Jourová arra is kitért, hogy az Európai Bizottság keményen dolgozik azért, hogy az uniós források védelme érdekében elfogadott jogállamisági mechanizmust minél előbb alkalmazzák.

“Vélhetően az év második felében elindítjuk a folyamatot, miután megállapítottuk, melyik uniós tagállam vethető alá az eljárásnak. Ez az uniós források befagyasztásához is vezethet egyes tagországokban” – jelentette ki.

Újságírói kérdésre válaszolva a biztos kijelentette: közvetett kapcsolatot lát a jogállamisági mechanizmus és aközött, hogy Magyarország és Lengyelország nem hajlandó csatlakozni az Európai Ügyészséghez. “Mint tudjuk, e két országban hiányosságok vannak e téren” – tette hozzá.

Didier Reynders igazságügyért felelős uniós biztos arról beszélt, hogy azoknak a tagállamoknak, amelyek nem kívántak csatlakozni az ügyészséghez, nem szabad elfelejteniük, hogy az EU-költségvetés védelme nem csak a csatlakozó országok felelőssége, hanem közös uniós erőfeszítés. Hangsúlyozta, hogy a testülethez nem csatlakozó országoknak is ki kell építeniük a kapcsolatokat az EPPO-val.

Az Európai Ügyészségnek 22 uniós ország a tagja: Írország, Magyarország, Lengyelország eddig nem csatlakozott a munkájához, de ezt bármikor megtehetik, Dánia pedig egyértelmű kívülmaradását jelezte. Svédország idén jelezte érdeklődését a csatlakozás iránt.

A szervezet európai delegált ügyészekre építve, decentralizáltan működik minden egyes tagállamban. A luxemburgi központi irodában az európai főügyész és húsz európai ügyész irányítja a technikai és nyomozói állomány munkáját. Az EPPO kezdeményezheti a gyanúsítottak letartóztatását is, de ezt egyeztetnie kell a megfelelő nemzeti hatóságokkal.

Az ügyészség munkáját segíteni fogja Eurojust, a nemzeti hatóságok együttműködésének központja, továbbá az Europol, az unió bűnüldözési szervezete, illetve a csalás elleni EU-hivatal (OLAF).

The post Vezetője szerint az Európai Ügyészség a legelső uniós eszköz, amely megvédi a jogállamiságot appeared first on .

Hollandia három szudáni konzult utasított ki az országból az elmúlt évtized folyamán, miután kiderült, hogy a dél-szudáni hírszerző és titkosszolgálatnak, az National Intelligence and Security Service-nak (NISS) dolgoznak – írta az NlTimes hírportál az NRC Handelsblad holland hírlap oknyomozó kutatása nyomán.

A lap szerint a hágai konzulokat – a holland titkosszolgálat információi alapján – azzal vádolták, hogy megfigyelték és megfélemlítették a szudáni ellenzék Hollandiába menekült tagjait. Hollandia 2012 és 2019 között kérte fel a három magas rangú diplomatát, hogy hagyják el az országot. A holland külügyminisztérium megerősítette a lapnak, hogy 2016-ban szólították fel az egyik konzult távozásra, aki ennek csak két év múlva tett eleget. A késedelmes távozás azért történt, mert az érintett szóbeli ígéretet tett arra, hogy abbahagyja a kémkedést, ezért a holland külügy úgy látta, “nincs szükség további nyomásgyakorlásra.”

Az NRC azt írta, hogy az elmúlt hét évben több jelentés is érkezett arról, hogy az NISS Szudánba visszatoloncolt menedékkérőket tart fogva és vet kínzások alá. Ennek ellenére a holland hatóságok azokat, akiknek nem sikerült menedékjogot szereziük az országban, egyenesen a szudáni nagykövetségre küldték – hívta fel a figyelmet a napilap.

A Hollandiában élő szudáni közösség több alkalommal figyelmeztette a külügyminisztériumot, hogy az NISS ügynökei dolgoznak a hágai szudáni nagykövetségen. Állításaikat olyan felvételekkel igazolták, amelyeken látható, hogy a konzulok ellenzéki gyűléseken és tüntetéseken résztvevőket figyelnek meg. A külügyminisztérium ezt úgy kommentálta a lapnak, hogy “igyekeztek politikai mérlegelés tárgyává tenni a szudáni közösségtől származó információkat.”

A Human Rights Watch nemzetközi jogvédő szervezet tavaly decemberben írt arról jelentést, hogy az NISS tagjai milyen válogatott kínzásoknak vetik alá a politikai foglyokat.

A dél-szudáni biztonsági szolgálatot hírszerzési, elemzési és tanácsadói feladatok elvégzésére hozták létre 2011-ben, röviddel az állam függetlenné válását követően. A 2013-ban kitört polgárháború nyomán a szervezet fokozta fellépését kormányellenesnek tekintett személyekkel szemben, mint a jogvédők, egyes üzletemberek, újságírók és diákok.

The post Hollandia több szudáni diplomatát kiutasított az elmúlt évtizedben kémkedés miatt appeared first on .

Őrizetbe vették a Nagyaron vasárnap történt gyilkossággal gyanúsítható 34 éves férfit, aki az eddigi adatok szerint veszekedés közben előbb bántalmazta, majd több késszúrással megölte 32 éves élettársát.

A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság keddi, a rendőrség honlapján megjelent közleményében azt írta, a tragédia idején a pár saját és három nevelt gyermeke is családi házban volt. A 14 éves lány anyja védelmére kelt, de mivel apja ököllel megütötte, a közelben élő anyai nagyszüleitől kért telefonon segítséget. A feldühödött apa ezután a lánya és az unokája segítségére siető nagyapát is megsebesítette.

Miután végzett élettársával, a gyanúsított megpróbált véget vetni az életének, a mentők szúrt sérülésekkel vitték kórházba – közölték a police.hu oldalon. A nyomozók a helyi férfit – kórházi ellátása mellett – őrizetbe vették, több ember sérelmére elkövetett emberölés kísérletének megalapozott gyanúja miatt kihallgatták és kezdeményezték letartóztatását.

The post Őrizetbe vették a nagyari gyilkosság gyanúsítottját appeared first on .

A román államfő és a miniszterelnök, valamint a NATO főtitkárhelyettese és az Európai Bizottság alelnöke jelenlétében felavatták Bukarestben a román külügyminisztérium által kezdeményezett Euroatlanti rezilienciaközpontot (E-ARC), amely a NATO és EU- tagországok, illetve partnereik ellenállóképességének javításához szükséges szakértelmet szándékszik intézményi keretek közé gyűjteni és hasznosítani.

“Értékközösségünk nap mint nap újabb, egyre változatosabb kihívásokkal és fenyegetésekkel szembesül, amelyeket egyre nehezebb ellensúlyozni. Éberségünket tehát minden szinten fokozni kell, és szükség van a megfelelő tudásra és eszköztárra is: erre való az Euroatlanti rezilienciaközpont” — mondta nyitóbeszédében Klaus Iohannis államfő.

A román elnök kifejezte meggyőződését, hogy az E-ARC a “kiválóság és szakértelem” központjává válik, amely “többletértéket fog termelni” a jelenlegi geopolitikai helyzetben.

Florin Citu miniszterelnök leszögezte: az – első időszakban a román külügyminisztérium által működtetett, de a továbbiakban nemzetközi intézménnyé alakuló – E-ARC a bukaresti kormány teljes támogatását élvezi, és hamarosan nemcsak romániai, hanem a NATO és az EU szintjén is fontos tudásközponttá válhat.

Bogdan Aurescu román külügyminiszter kifejezte reményét, hogy minden szakterületen sikerül a NATO és az EU legjobb szakembereit bevonni a bukaresti E-ARC tevékenységébe. A központnak hét munkacsoportja lesz, amelyek egy-egy elkülönített témakörre – a társadalmi, a technológiai, a kommunikációs, a válságkezelési, a kormányzati, a közlekedési, illetve partner országbeli ellenállóképesség javítására – összpontosítanak.

Az E-ARC kutatási és képzési központként működik majd, amely az uniós- és NATO-tagországokat fenyegető kockázatok gyors felismerése, illetve a helyzethez történő alkalmazkodás kidolgozása által segíti azok ellensúlyozását, ugyanakkor az elemzőképesség javítása és a jó megoldások megosztása terén növeli ellenálló képességüket a biztonsági kihívásokkal, a nem konvencionális fenyegetésekkel szemben – magyarázta a külügyminiszter.

Mircea Geoana, a NATO főtitkárhelyettese arról beszélt, hogy az észak-atlanti védelmi szervezetnek a “génjeiben van” az alkalmazkodó készség és az örökös fejlődés. Úgy vélekedett: a bukaresti rezilienciaközpont létrehozása szükséges, hasznos és dicséretes kezdeményezés Románia részéről.

Az E-ARC avatásán az EU nevében Maros Sefcovic, az Európai Bizottság intézményközi kapcsolatokért és tervezésért felelős biztosa, az EB alelnöke üdvözölte Románia kezdeményezését, mint olyat, amely minden bizonnyal hasznára lesz a koronavírus-járvánnyal küzdő tagországoknak abban, hogy a következő válságokra jó válaszokat találjanak.

The post Euroatlanti rezilienciaközpontot avattak Bukarestben appeared first on .

A világ legősibb ismert háborús emlékművét találhatták meg Szíriában: a Tal Banat mellett álló magas halmot, a Fehér emlékművet a Kr. e. III. évezredben elhunyt háborús áldozatoknak emelhették.

A The Guardian brit napilap szerint a régészeti helyszínt korábban tömegsírnak gondolták, ahol az ellenség csatában elesett harcosai nyugodtak. Az Antiquity folyóiratban megjelent tanulmány szerzői azonban úgy vélik, hogy az emlékhelyet inkább a közösség háborúban elesett tagjainak emelték.

A szerzők szerint a halottak következetes elhelyezése arra utal, hogy a sírhalom valószínűleg a harci szekereket használó állami hadsereg áldozatainak emlékműve volt. De felvetődött annak a lehetősége is, hogy az eltemetettek között az ellenség halottai is lehettek. Szíria északi részén számos hasonló lelőhely található, és egyesekről úgy gondolják, hogy győztes csaták emlékművei, ahol a legyőzött sereg elesett áldozatait véletlenszerűen tömegsírokba temették. Sok ilyen temetkezési helyen mezopotámiai feliratokat találtak, amelyek a győzelmet ünnepelték.

A Tal Banat-i lelőhely azonban különbözik ezektől mind a testek elrendezésében, mind magának a halomnak az összetételében: gondos megtervezése arra utal, hogy azt inkább a háborús halottak tiszteletére emelték.

“Akkoriban is lerótták tiszteletüket a csatában elesettek előtt, akárcsak mi” – hangoztatta Anne Porter, a Torontói Egyetem professzora, a tanulmány vezető szerzője. Hozzátette: azt nem tudják, hogy az emlékhelyre a győztes vagy a vesztes sereg áldozatait temették. “Azt tudjuk, hogy a halottak holttestét valamilyen más helyről, talán jóval az esemény után vitték oda, és egy hatalmas halomban temették el őket, amely kilométerekről látható volt”.

A tanulmány szerint lehet, hogy az emlékművel üzenni akartak a környékbeli közösségeknek. De azt is felvetették a szerzők, hogy a felfedezés jelentősége miatt érdemes lenne a Szíria északi és középső területein feltárt régészeti helyszínek jelentőségét is tovább kutatni.

The post A világ legősibb ismert háborús emlékművét találhatták meg Szíriában appeared first on .

Oroszország teljesítette a cseh kormány követelését, hogy május végéig a prágai orosz nagykövetség létszámát hét diplomatára és 25 adminisztratív-műszaki munkatársra korlátozzák. “Megállapíthatom, hogy az orosz fél a megadott időpontot betartotta” – jelentette be hétfő esti nyilatkozatában Jakub Kulhánek cseh külügyminiszter.

Oroszország két alkalommal – szombaton és hétfőn – különgépet küldött Prágába, amely Moszkvába szállította a nagykövetség 123 alkalmazottját, köztük harminc diplomatát.

Csehország és Oroszország között áprilisban keletkezett éles diplomáciai konfliktus a dél-morvaországi vrbeticei hadianyagraktárakban 2014 őszén történt robbanások miatt. Prága azt állítja, hogy a robbanások mögött az orosz katonai hírszerzés (GRU) állt, amit Moszkva elutasít. A felek kölcsönösen diplomatákat és adminisztratív személyzetet utasítottak ki, majd megegyeztek abban, hogy mindkét fővárosban csak hét diplomata és 25 munkatárs dolgozhat.

A két oroszországi cseh konzulátus (Szentpétervár és Jekatyerinburg), illetve a két csehországi orosz konzulátus (Karlovy Vary és Brünn) működése nem változott – mondta részletek nélkül Eva Davidová cseh külügyminisztériumi szóvivő újságíróknak.

A konfliktus után a cseh-orosz kapcsolatok a mélypontra kerültek. Csehország a moszkvai Cseh Ház működésének nagymértékű korlátozására kényszerült, ideiglenesen megszüntették a szállodai és a vendéglői szolgáltatásokat, mert a nagykövetségnek meg kellett szüntetni 89 orosz állampolgár munkaviszonyát. Prágában veszélybe került a mintegy százéves múltra visszatekintő Orosz Iskola működése, mert a tanárok jelentős része formálisan a nagykövetség alkalmazottja volt. Kulhánek szerint az Orosz Iskola szeptembertől akkor működhet tovább, ha felveszi a többi, Prágában működő idegen nyelvű iskola státuszát.

Moszkva néhány napja Csehországot felvette az Oroszországgal szemben barátságtalan országok listájára. A listán a csehek mellett csak az Egyesült Államok található. Csehország ezt az orosz lépést a bécsi diplomáciai konvenció megsértésének minősítette.

Csehországnak több ország, köztük Magyarország is felajánlotta a segítségét a moszkvai cseh diplomáciai képviselet működésének biztosításához – közölte a cseh külügyminiszter. Kulhánek szerint a felajánlások elfogadásáról egyelőre nem született döntés.

The post Elhagyták Prágát a kiutasított orosz diplomaták appeared first on .

Egyiptom és Szudán befejezte összhaderőnemi közös hadgyakorlatát az Etiópiával kialakult feszültségek közepette.

A hadgyakorlatok zárónapját Kartúm mellett Mohamed Oszmán al-Husszein szudáni vezérkari főnök és egyiptomi hivatali partnere, Mohammed Farid kísérte figyelemmel. A kartúmi vezetés közleménye szerint a hadgyakorlat a bilaterális kapcsolatok erősítése mellett a közös fenyegetések elhárítására adandó egységes válaszok gyakorlását szolgálta.

Szudán és Egyiptom Omar el-Besír szudáni elnök 2019-ben történt elmozdítását követően kezdett ismét közeledni egymáshoz, ami komoly aggodalmakat váltott ki az etióp vezetésnél. Az AP amerikai hírügynökség szerint a hatnapos hadgyakorlat a két szomszédos állam mélyülő biztonsági kapcsolatainak “közszemlére tétele” mellett erőfitogtatásként szolgált Etiópia számára.

A három ország közötti diplomáciai viszály oka a 4,6 milliárd dolláros költséggel épülő Nagy Etióp Reneszánsz Duzzasztógát a Kék-Nílus etiópiai szakaszán a vízhozamok csökkenése és az általában véve is szűkös vízforrások miatt. A Kairó, Kartúm és Addisz-Abeba között zajló vitarendezési tárgyalások az ügyben eddig nem vezettek eredményre. Egyiptom és Szudán olyan egyezményt szeretne, amely szabályozná az Etiópia által továbbengedett vízmennyiséget, különösen szárazság idején.

Abdel-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnök márciusban kijelentette: országának elvitathatatlan joga, hogy részesedhessen a Nílus vízéből, és súlyos instabilitáshoz vezet a régióban, ha Etiópia egyezmény hiányában feltölti víztározóját.

Kairó és Kartúm a nyugati országok és az ENSZ segítségét kérte annak érdekében, hogy jogilag kötelező érvényű egyezségre jussanak a felek ebben a kérdésben.

The post Egyiptom és Szudán közös hadgyakorlatot tartott appeared first on .