Biztonságpiac

Az ESET biztonságtechnikai szoftvervállalat felmérése szerint az ügyfelek egyre gyakrabban használnak másokkal szemben úgynevezett mobilos megfigyelő-alkalmazásokat, amelyek nemcsak az áldozatra, hanem, meglepő módon, a kémkedőre is veszélyt jelentenek.

A mobilos megfigyelő-kémkedő alkalmazás, más néven “spouseware”, azaz “házastárs vírus” egy olyan rejtett megfigyelő szoftver, amelyet az áldozat tudta nélkül, titokban telepítenek rá annak eszközére. Ezt sokan azért teszik, mert a gyártók gyermekek, alkalmazottak vagy nők számára védelmet nyújtó alkalmazásként forgalmazzák a programokat. A megfigyelő-kémkedő app – többek között – követi az áldozat eszközének GPS-helyzetét, az áldozat beszélgetéseit, képeit és böngészési előzményeit is. Emellett az összes adatot tárolja és azokat a kémkedő részére titokban továbbítja. Mivel a program telepítőjnek általában rövid időre fizikailag is hozzá kell férnie az áldozat eszközéhez, ezért a kémkedők gyakran az áldozat közeli családtagjai, esetleg ismeretségi vagy munkahelyi köréhez tartoznak – tették hozzá az ESET szakértői.

A program veszélyességét mutatja, és a kockázatot növeli, hogy a kémkedő át tudja venni az irányítást az áldozat eszközei felett, illetve egy külső támadó akár a kémkedő adataihoz is hozzájuthat a program segítéségével. Manipulálhatja az információkat, például hamis bizonyítékokat tölthet fel az áldozat eszközére, amivel gyanúba keverheti, vagy távoli kódfuttatással tetszőleges parancsokat is végrehajthat az okostelefonokon.

Az ESET 86 gyártó 86 androidos megfigyelő-kémkedő applikációját vizsgálta meg: mintegy hatvan Android-alkalmazásnál 158 biztonsági és adatvédelmi problémát fedeztek fel, amelyek fenyegetést jelentenek nemcsak az áldozatra és kémkedőre nézve, hanem esetenként az alkalmazás gyártójára is.

The post Jelentős adatvédelmi problémákat talált az ESET több mobilos megfigyelő-alkalmazásban appeared first on .

Kirabolták Floyd Mayweather Jr., a profi boksz élő amerikai legendája egyik házát Las Vegasban.

A 44 éves, egykoron öt súlycsoportban is világbajnok ökölvívó a Facebookon tette közzé, hogy bűnözők jártak nála, egyszersmind százezer dolláros jutalmat kínált a tettesekkel kapcsolatos információkért. A mind az ötven profi fellépésén győztes, így veretlenül visszavonult, s azóta csak bemutatókat vállaló Mayweather elárulta, hogy a rablók drága táskákat és más értékes tárgyakat vittek magukkal.

“Az ember otthona szentély, a béke, a kikapcsolódás és a kényelem helye. Amikor valaki megsérti ezt a szentélyt, az nyugtalanító és fájdalmas” – írta a bokszoló, aki magyar idő szerint legutóbb hétfő hajnalban, Miamiban lépett ringbe honfitársa, a videobloggerként elhíresült színész, Logan Paul ellen. Mayweather jobb volt, de hivatalosan nem nyert, mivel végigment bemutató meccse, így győztest nem hirdettek.

Szerepléséért ezzel együtt – a fizetős tévécsatornáktól befolyó summán felül – tízmillió dollár garantált pénz járt neki. Mayweather már régóta minden idők legjobban fizetett ökölvívójának számít. A Fülöp-szigeteki Manny Pacquiaóval 2015-ben vívott összecsapásért a profi bokszban csúcsgázsinak számító pénzt – 210 millió dollárt – keresett, mi több: az ír ketrecharcos Conor McGregor elleni 2017-es mérkőzéséért nem hivatalos információk szerint 275 millió dollárral gazdagodott.

The post Mayweather: százezer dollár jár a besúgónak appeared first on .

A honvédelmi miniszter úgy látja, “olyan szerencsés korszakban élünk”, amikor a kormány fontosnak tartja az ország védelmi, honvédelmi politikáját.

Benkő Tibor nyugállományú katonáknak és honvédségi nyugdíjasoknak tartott pénteki budapesti előadásában hangsúlyozta: minden rendelkezésre áll, csak “ügyesen, okosan, célirányosan” kell felhasználni.

Megjegyezte, a pandémiás nehéz helyzetben is biztosított volt a honvédség költségvetése, hogy tovább lehessen haladni. “Nincs megtorpanás” – jelentette ki a miniszter, hozzáfűzve: első helyen a béke és a biztonság áll.

A honvédelmi miniszter a Bajtársi Egyesületek Országos Szövetsége és a Honvédségi Nyugdíjas Klubok Országos Szövetsége kezdeményezésére tart tájékoztatókat az ország hét régiójában és Budapesten a Honvédelmi Minisztérium munkájáról és a Magyar Honvédséghez kötődő aktuális kérdésekről, valamint a nyugállományúakat érintő tervekről. A 2020-ban megkezdett előadássorozat a koronavírus-járvány miatt félbeszakadt, majd csütörtökön folytatódott, Veszprémben. A fővárosi rendezvény után, június 25-én Székesfehérváron tart előadást a miniszter.

Benkő kiemelte: az egyeztetések a nyugállományú katonákkal ezzel nem érnek véget. A miniszter előadása elején arról beszélt: az országnak vannak értékei, amelyeket az elődök, köztük a jelenlegi nyugdíjasok építettek. Ezeket az értékeket óvni kell, a továbbhaladás alapját alkotják.

Kifejtette: az elmúlt harminc évben előfordult, hogy egy négyéves ciklusban – 2002 és 2006 között – egy honvédelmi miniszter hivatali idejében három vezérkari főnök teljesített szolgálatot. Benkő szerint ez összefüggött a politikai és a katonai vezetés akkori szervezeti kereteivel. Korábban ugyanis – mivel a Honvéd Vezérkar része volt a minisztériumnak -, a honvédelmi miniszter irányította és vezette a katonai szervezeteket – ismertette. Hozzátette: ezért volt miniszterként az első lépése annak kezdeményezése, hogy hozzák létre a Magyar Honvédség Parancsnokságát, amely nem része a minisztériumnak. “Politikus ne vezessen katonai szervezeteket” – jelentette ki Benkő, aki magára mutatva megjegyezte: akkor sem, ha 43 évig katona volt.

A miniszter 1990-től napjainkig egy kormányzati ciklusokra bontott táblázatot is bemutatott a létszám, a haditechnika, a katonai szervezetek, a költségvetés, valamint az illetményfejlesztés alakulásáról. 2010-ig valamennyiben csökkenés volt megfigyelhető, az egyetlen kivétel az 1998-2002-es ciklus illetményfejlesztése volt (az első Orbán-kormány idején). 2010 óta nő a honvédség létszáma, 2014 óta pedig a többi felsorolt mutató is kedvezően változott – közölte.

Benkő emlékeztetett, 2014-ben kijelentette: “nem fogunk bezárni újabb laktanyákat, nem fogunk elküldeni embereket”. Hangsúlyozta, hogy 2015 óta minden évben adtak illetményemelést a katonáknak.

Fontosnak nevezte, hogy meglegyen a szükséges politikai és anyagi támogatás. Ezért is lényeges a magyar kormány vállalása, amelyet a 2014-es walesi NATO-csúcson tett, e szerint 2024-re el kell érni, hogy a honvédelmi költségvetés a GDP két százaléka legyen, és a honvédelmi büdzsé legalább 20 százalékát a haderőfejlesztésre kell fordítani. Megjegyezte: ha ez korábban is így lett volna, most “nem ott tartanánk”, hogy szinte minden haditechnikai eszköz helyett újat kell vásárolni.

A miniszter a haditechnikai beszerzésekre kitérve hangsúlyozta: “nem levetett eszközöket adnak a katonák kezébe”, a vásárolt haditechnikai eszközök a legkorszerűbbek közé tartoznak.

A biztonsági környezetet ismertetve felidézte a délszláv válságot, kiemelve, hogy Magyarországnak nagyon fontos a béke és biztonság megőrzése a térségben. Szólt arról is, hogy az elmúlt években a terrorveszély és az illegális migráció is nőtt. Az illegális migráció 2015-ben Magyarországot is elérte. Újabb kihívások is megjelentek, mint a hibrid hadviselés, amelynek egyik példája az orosz-ukrán konfliktus, a Krím félsziget elcsatolása volt – mondta.

Kitért arra is, hogy a NATO keleti és déli fenyegetéssel számol. A kontinens békéjét és biztonságát közös erővel lehet fenntartani – mondta a miniszter, kiemelve, ebben Magyarországnak is felelősséget kell vállalnia.

Benkő kijelentette: a honvédelmi és haderőfejlesztési program a technikai eszközök vásárlásáról, a hazai hadiipar fejlesztéséről szól, de középpontjában a katona, az ember áll. Ennek kiemelt része az életpályamodell, és ezzel összefüggésben szeretnék a társadalmat, köztük is kiemelten a fiatalokat maguknak megnyerni. A miniszter ehhez a nyugdíjasok, nagyapák és dédnagyapák segítségét is kérte.

A társadalmi kapcsolatok erősítésén túl nagyon fontos a hazafias, honvédelmi nevelés, ezzel meg tudják tanítani, hogy mit jelent többi között a haza iránti hűség, az áldozatvállalás – jegyezte meg.

Benkő leszögezte: a nyugállományú katonákra sokkal nagyobb figyelmet kell fordítani. Fontosnak tartják, hogy segítsék és támogassák a nyugállományú szervezeteket. A miniszter megemlítette a honvédség nyugdíjasai által igénybe vehető lehetőségeket, juttatásokat tartalmazó “obsitos” és “veterán” programot.

A miniszter előadása befejezéseként hangsúlyozta, hogy a honvédelem ügyében a honvédelmi politika az elsődleges, “a pártpolitikát mellőzni kell”. Benkő ezen kijelentését tapssal fogadta a hallgatóság.

A honvédelmi miniszter a fővárosi Stefánia Palotában tartott több mint másfél órás előadása után közel egy órán keresztül a hallgatóság kérdéseire válaszolt.

The post Benkő: Politikus ne vezessen katonai szervezeteket! appeared first on .

A NATO tagállamok vezetőinek hétfői csúcstalálkozója új fejezetet nyit a szövetség számára a NATO 2030 reformkezdeményezés elfogadása által, amely a kollektív védelem, illetve a kulcsfontosságú infrastruktúrák megerősítését helyezi előtérbe – jelentette ki Jens Stoltenberg a szervezet főtitkára.

Stoltenberg hangsúlyozta: “a globális verseny korában élünk, amelyben összefogás nélkül egyetlen ország és egyetlen kontinens se tudja kezelni a ránk háruló fenyegetéseket, a folytonos terror és kibertámadásokat, a klímaváltozást, továbbá az egyre nagyobb befolyással bíró Kína és az agresszív viselkedést mutató Oroszország jelentette kockázatokat.”

Mint mondta, a csúcstalálkozótól azt várja, hogy a tagállamok elfogadják a NATO 2030 reformkezdeményezést, ami a szövetség értékeinek megerősítéséről és a szabályokon alapuló nemzetközi rend védelméről is szól. Több politikai konzultációra, a szervezet katonai pozíciójának megerősítésére, az erőkészenlétének növelésére lesz szükség, továbbá több pénzt kell fektetni a kollektív védelembe, fokozni a védelmi innovációt minden szövetséges tagállamban – tette hozzá.

Bejelentette, hogy amennyiben a tagállamok megállapodnak, a NATO új központot hoz létre, amely elősegíti a szövetségesek közötti fokozottabb technológiai együttműködést, továbbá egy innovációs alapot, amely támogatja a biztonsági és védelmi technológiai újításokat. A klímavédelemmel kapcsolatban elmondta, hogy a szövetségesektől egyértelmű politikai kötelezettségvállalást vár a katonai műveletekkel járó nettó zéró károsanyag-kibocsátás irányában.

Stoltenberg hangsúlyozta továbbá, hogy új védelmi stratégiát kell kidolgozni a kibertámadások elleni védekezéshez, amelyhez megfelelő technikai képességekre, katonai tervezésre és politikai konzultációkra van szükség. Hozzáfűzte, egyértelmű jelzést fog küldeni a csúcstalálkozón arról is, hogy a NATO-nak ugyanolyan hatékony védekezésre van szüksége az űrben, mint más területeken.

“Az űr alapvető fontosságú számunkra az navigációhoz, az információgyűjtéshez és a rakétatámadások kivédéséhez” – emelte ki. A főtitkár végezetül elmondta, hogy a szervezet továbbra is támogatja két legfontosabb partnerországát, Ukrajnát és Georgiát, és katonai missziója befejezte után is segíti Afganisztánt.

The post Stoltenberg: a hétfői csúcstalálkozó egy új fejezetet nyit a szövetség számára appeared first on .

Jogerősen húsz hónap, három évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélt és több mint egymillió forintos kártérítésre kötelezett a Zalaegerszegi Törvényszék pénteken egy férfit, aki női álprofillal kicsalt intim képekkel zsarolt egy férfit.

A vádlott még 2017-ben egy társkereső oldalon nőnek adta ki magát, az álprofilnak köszönhetően vette fel vele a kapcsolatot egy férfi. A vádlott – akivel naponta váltott üzeneteket – rávette áldozatát arra, hogy intim jellegű fotókat küldjön magáról.

A kapcsolatváltások során vonatjegyvásárlásra, gyermeke betegségére és más okokra hivatkozva kölcsönt is kért a vádlott, mégpedig egy ismerőse – a másodrendű vádlott – nevén lévő, de közösen használt bankszámlára. A sértett eleinte eleget tett a “nő” kérésének, de később elzárkózott ettől, ezért a vádlott fenyegető üzeneteket küldött neki, hogy amennyiben nem fizet neki, közzéteszi az intim tartalmú fényképeit. Mire a sértett a rendőrséghez fordult, már mintegy 1,1 millió forintot zsarolt ki tőle az álprofillal rendelkező vádlott.

A Keszthelyi Járásbíróság januárban folytatólagosan elkövetett zsarolás miatt húsz hónap, három évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte a zsarolót, akit 454 ezer forint kártérítésre is kötelezett. A másodrendű vádlottat a bíróság a folytatólagosan, társtettesként elkövetett zsarolás alól bizonyítottság hiányában jogerősen felmentette.

A Zalaegerszegi Törvényszék pénteken jogerős ítéletében helybenhagyta a felfüggesztett börtönbüntetést és a csaknem teljes kár, vagyis mintegy 1,1 millió forint visszafizetésére kötelezte a vádlottat.

The post Felfüggesztett börtönnel megúszta az álprofilu zsaroló appeared first on .

Körözést adott ki az orosz belügyminisztérium pénteken a héten betiltott Korrupcióellenes Küzdelem Alapítvány (FBK) igazgatója, Ivan Zsdanov ellen.

Zsdanov litvániai emigrációban él. Az ellenzéki aktivista több büntetőügy gyanúsítottja Oroszországban, egyebek között csalás, valamint egy olyan szervezet létrehozása miatt, amelynek tevékenysége “erőszakhoz kötődik”. Apját, Jurij Zsdanovot március végén Rosztov-na-Donu városban hatáskör túllépése címén letartóztatták. Az aktivista szerint az intézkedés összefüggésben állhat az ő politikai tevékenységével.

Az FBK alapítója Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus. Az alapítványt két másik, Navalnijhoz kötődő szervezettel együtt szerdán szélsőségesnek minősítette és betiltotta egy moszkvai bíróság, helyt adva a ügyészség állításának, miszerint a csoportok célja “a feltételek megteremtése az alkotmányos rend alapjainak megváltoztatásához”, egyebek között a “színes forradalmak” forgatókönyvének alkalmazásával.

A szélsőséges szervezetek tagjai egy múlt héten hatályba lépett törvénymódosítás értelmében évekre elveszítik passzív választójogukat. Nem indulhatnak jelöltként például a szeptemberben esedékes parlamenti választáson sem.

A moszkvai Vörös téren pénteken öngyilkosságot imitáló performanszot mutatott be Pavel Kriszevics aktivista. Az ügyben huliganizmus címen büntetőeljárás indult. Ha bűnösnek találják, egymillió rubelig terjedő bírságra, kényszermunkára vagy hét évig terjedő szabadságvesztésre ítélhetik. A belügyminisztérium által kiadott közlemény szerint az aktivista kétszer a levegőbe lőtt, majd maga ellen fordította a fegyvert, az “elnyomás” ellen tiltakozva. Kriszevicset korábban akciói miatt többször is ítélték 10-25 napos elzárásra.

The post Körözést adott ki Moszkva a betiltott Navalnij-alapítvány igazgatója ellen appeared first on .

Az ügyészi indítvánnyal egyezően jogerősen hat év szabadságvesztéssel sújtott a Szegedi Ítélőtábla egy dombegyházi férfit, aki társaival együtt bankjegyeket fénymásolt házilag – közölte a Szegedi Fellebbviteli Főügyészség szóvivője.

Nagyné Günther Ágnes közölte, a férfit a táblabíróság pénzhamisítás és felbujtóként elkövetett lopás bűntettében mondta ki bűnösnek. Az ítélőtábla elrendelte a vádlottra korábban más bűncselekmény miatt kiszabott felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtását is.

A férfi és társai 2018 végén házilagosan fénymásoltak 500, 1000 és 10 000 forintos címletű bankjegyeket, amelyekkel Békés megyei településeken több üzletben kíséreltek meg fizetni, részben sikerrel. A bűntársak Romániában is ismeretlen mennyiségű hamis bankjegyet hoztak forgalomba úgy, hogy abból fizették szórakozásukat, illetve azokat valódi készpénzre váltották.

Az első fokon eljáró Gyulai Törvényszék a bűnösségét beismerő és a tárgyaláshoz való jogáról lemondó 29 éves férfit hat év szabadságvesztéssel sújtotta. Az ítélet ellen a vádlott és védője a büntetés enyhítése érdekében jelentett be fellebbezést, de ezt a táblabíróság a fellebbviteli főügyészség indítványával egyezően alaptalannak látta – tudatta a szóvivő.

The post Pénzhamisításért hat évre ítéltek egy dombegyházi férfit appeared first on .

A vásárlók érdekében bővíti a fogyasztóvédelem eszközrendszerét a piacfelügyeleti törvény júliusban hatályba lépő módosítása – közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM).

Az ágazati stratégiai céloknak megfelelően a termékek visszahívásában is erősödik a vállalkozások önkéntes intézkedéseinek szerepe. A cégek a kockázatosnak talált árucikkeket a hatóság jelzése nyomán akár meg is semmisíthetik. Az önkéntes intézkedésekkel megspórolják maguknak a hatósági eljárás adminisztrációs és anyagi terheit. Ha határidőben mégsem lépnek, bírságot szabhatnak ki rájuk – írták.

Az ITM akkreditált vegyipari és műszaki laboratóriumai minden évben több ezer, kereskedelmi forgalomban elérhető árucikk termékbiztonsági vizsgálatát végzik el. A laborvizsgálatok a ránézésre meg nem állapítható veszélyforrások, kockázatok feltárását szolgálják. A folyamatos fogyasztóvédelmi jelenlét elsődleges célja, hogy a magyar családok minden elemében biztonságos kínálatból válogathassanak az üzletekben, webáruházakban.

A közlemény szerint a vámhatáron elvégzett helyszíni vizsgálatoknak köszönhetően az elmúlt években több mint ezerszeresére nőtt az ellenőrzött termékek darabszáma. Míg 2018-ban mindössze 22 ezer árucikket vett górcső alá a piacfelügyelet, addig ez a szám 2019-ben már 480 ezerre, 2020-ban pedig több mint 27 millióra emelkedett. A vámhatóság segítségével feltartóztatott veszélyes portékákat nemcsak a magyar, hanem az európai piacoktól, fogyasztóktól is távol tartják a szakemberek.

A jelenlegi előírások szerint a laborvizsgálatok alapján kockázatosnak talált termék forgalmazójával, importőrével, gyártójával szemben automatikusan eljárást indít a piacfelügyelet. Tavaly például a kereskedelmi forgalomban ellenőrzött 120 ezer termék közel 40 százaléka esetében kellett a hatóságnak intézkednie. Az ITM szakmapolitikai programja a rövid távú stratégiai célok között említi a fogyasztóvédelmi partnerségek elmélyítését. Ennek már a gyakorlatban is működő példája, hogy az először botló vállalkozást kisebb súlyú mulasztás esetén azonnali szankcionálás helyett csak figyelmezteti a hiba javítására a fogyasztóvédelmi hatóság – áll a közleményben.

A közlemény szerint a piacfelügyeleti törvény tavalyi módosításának életbe lépésével a termékvisszahívásokban is teret nyer az együttműködő szemlélet. A július 16-tól hatályos újítás szerint a kockázat felderítésével nem kezdődik meg rögtön a hatósági eljárás. A vállalkozás néhány napot kap az önkéntes intézkedések megtételére, amelyekkel azt üzenheti vásárlóinak, hogy felelős kereskedőként kiemelten kezeli a biztonságukat. A veszélyesnek ítélt termékeket a jövőben a cégek önként visszahívhatják, maguk gondoskodhatnak akár megsemmisítésükről is, ezzel váltva ki a hatósági eljárást.

A közlemény idézi Cseresnyés Péter kereskedelempolitikáért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkárt, aki kiemelte: “a vásárlók biztonsága természetesen a legkisebb mértékben sem csorbulhat. Ha a vállalkozás a megszabott határidőig nem teszi meg a szükséges lépéseket, akkor az eddigi gyakorlatnak megfelelően a piacfelügyeleti hatóságok intézkednek. Elrendelhetik a problémás termék kivonását a forgalomból, súlyosabb kockázat esetén a vásárlóktól való visszahívásra kötelezhetik a kereskedőt. A mulasztó cégeket ekkor már bírság kiszabásával is együttműködésre késztetheti a hatóság. A piacfelügyeleti törvény nyár közepétől alkalmazható új elemeit a jogkövető vállalkozások és a fogyasztók naprakész tájékoztatása érdekében a következő hetekben további közleményekben is részletezi a minisztérium.”

The post Piacfelügyeleti törvénymódosítás: többet tehetnek vevőik biztonságáért a kereskedők appeared first on .

Az amerikai elnök, Joe Biden kormányának Moszkva iránt folytatott politikája Oroszország agresszív magatartásának fokozódását eredményezheti – figyelmeztetett Zbigniew Rau lengyel külügyminiszter a Rzeczpospolita lengyel napilapban pénteken megjelent, vele készített interjúban.

A terjedelmes beszélgetésben a lengyel diplomácia vezetője a többi között annak kapcsán nyilatkozott, hogy Biden májusban bejelentette az Északi Áramlat-2 gázvezeték német-orosz projektjét kivitelező cégek ellen kivetett amerikai szankciók visszavonását. Rau elmondta: az amerikai döntésről a médiából értesült. “Az amerikai szövetségesek nem találtak időt arra, hogy a döntés következményeinek leginkább kitett térséggel konzultáljanak” – tette hozzá.

Áttekintette a tavasz folyamán folytatott lengyel-amerikai diplomáciai egyeztetéseket, amelyek során az amerikai fél cáfolta azokat a kiszivárgott híreket, hogy bizalmas amerikai-német beszélgetések zajlanak az Északi Áramlat-2 gázvezeték befejezéséről. Utalva azokra a megbeszélésekre, amelyeket sajtóértesülések szerint e héten Washingtonban Angela Merkel német kancellárhoz és Joe Bidenhez közeli munkatársak folytatnak a gázvezeték ügyében, Rau leszögezte: “az amerikai-orosz-német párbeszéd ilyen formája” nem helyettesítheti az Egyesült Államok és a NATO keleti szárnyán fekvő szövetséges országok közötti tárgyalásokat.

A külügyér szerint különösen a közép- és kelet-európai országok fogják érezni az amerikai-német megbeszélések nyomán született döntések következményeit. A gázvezeték ugyanis radikálisan megerősíti Németország és Oroszország közös érdekeit, közvetlen veszélyt jelent majd az európai békére. Ukrajna, valamint Lengyelország és más közép-európai NATO-tagállamok katonai fenyegetettsége fokozódni fog – fejtette ki Rau.

Úgy látta: Moszkva kezdettől fogva úgy tekintett a (már létező) Északi Áramlat-1 és az Északi Áramlat-2 gázvezetékekre, mint “a Nyugat egységét szétverő projektekre”. “Oroszország agresszív, fegyveres támadásokat, zsarolást és fenyegetéseket alkalmazó politikát folytat a szomszédaival szemben” – állapította meg.

Rau szerint a német kormány már korábban “beleesett az orosz csapdába”, most pedig Biden kormányzata is ezt teszi. “Ez Oroszország agresszív magatartásának fokozódását fogja eredményezni” – vélekedett a miniszter, utalva a Zapad-2021 nagyszabású orosz-fehérorosz hadgyakorlat ősszel esedékes újabb manővereire, amelyek során – mint mondta – Oroszországnak lehetősége lesz az Egyesült Államok és Németország reakcióit tesztelni.

Az interjúban kitértek az Egyesült Államok lengyelországi katonai jelenlétének további erősítésére, amiről Varsó és Washington még Donald Trump elnöksége idején állapodtak meg. Rau aláhúzta: ez “természetesen” megvalósul, hiszen Lengyelország “szavahihető szövetséges, melynek (…) politikája független attól, az amerikaiak kit bíztak meg kormányzással”.

The post A lengyelek elkezdtek aggódni Biden Oroszország-politikája miatt appeared first on .

Motoros közlekedésbiztonsági napot rendez június 25-én a HUMDA Magyar Autó-Motorsport Fejlesztési Ügynökség Zrt. a Hungaroringen négyszáz motorosnak, az eseményre a régóta motorozók és a kevesebb rutinnal rendelkezők jelentkezését is várják – közölte az ügynökség.

A humdamotosafety.hu oldalon június 11-től lehet jelentkezni a rendezvényre. A közlemény szerint négyszer egy-egy órás gyakorlati tréningen és kétszer egy órás elméleti előadáson vehetnek részt a jelentkezők, akik a gyakorlati helyszíneken instruktorok segítségével gyakorolhatják a szlalomozást, a vészfékezést, valamint az akadályok és vészhelyzetek elkerülését. Az elméleti előadásokon pedig a közúti elsősegélynyújtásról, az ittas vezetés hatásairól és a motorkerékpáros balesetek tapasztalatairól is szó esik.

Közölték, a rendezvényen való részvétel feltétele a megfelelő nyilatkozatok kitöltése és a koronavírus-járvánnyal összefüggő aktuális védekezési előírások betartása.

A közlemény szerint a kormány kiemelt célja a közlekedés biztonságosabbá tétele, amelynek fontos eleme a motoros balesetek számának csökkentése is. Ennek érdekében márciustól megújultak a képzési és vizsgakövetelmények, az évente levizsgázó 15-20 ezer motoros naprakész, a gyakorlatban jól hasznosítható tudásra tehet így szert. A motoros közlekedésbiztonsági napon a balesetek jelentős részét okozó, összetettebb manővereket élesben is gyakorolhatják a résztvevők.

A HUMDA-t az Innovációs és Technológiai Minisztérium alapította, a társaság a tárca tulajdonában van. Az ügynökség a szektor szereplőit összefogva és velük szoros együttműködésben részt vesz a hazai autó- és motorsportszakma koordinálásában, emellett közreműködik a hazai közlekedéskultúra és közlekedésbiztonság fejlesztésében.

The post Motoros közlekedésbiztonsági napot szervez június 25-én a HUMDA appeared first on .

Idén is elérhetőek lesznek a Zadar és Pula környékén nyaralók számára az ott szolgálatot teljesítő magyar rendőrök – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.

Mint írták, a feladatra kiválasztottak csütörtökön felkészítésen vettek részt a Rendőrségi Igazgatási Központban. A kiválasztás során szempont volt a nyelvtudás, így a Horvátországba induló magyar rendőrök közül öten beszélnek angolul, egy pedig horvátul. A magyar rendőrök július 1-je és augusztus 31-e között segítik horvát kollégáik munkáját a tengerpart idegenforgalmi szempontból frekventált övezeteiben.

A közös járőrszolgálat során a magyar rendőrök Zadarban és Pulában, valamint a környékbeli településeken, leginkább a strandok környékén, valamint az utazók által látogatott helyeken lesznek jelen. A rendőrök jellemzően a turisták részére adnak tájékoztatást, szükség esetén útbaigazítják a nyaralókat.

Közölték azt is, hogy Zadarban és környékén a +36 30 114 8704, míg Pulában a +36 30 744 6147 telefonszámot lehet a magyar rendőrök segítségét kérni. A két telefonszám kizárólag július 1-je és augusztus 31-e között érhető el.

Az ORFK emlékeztetett rá: a koronavírus-járvány miatti intézkedések következtében a Horvát Köztársaság területére történő belépéskor minden külföldi állampolgárnak egy nyilatkozatot kell kitöltenie. A határátlépés meggyorsítása, illetve a várakozás elkerülése érdekében a nyilatkozat magyar nyelven is kitölthető. A Horvátországba utazó magyar állampolgárok naprakész információkat találnak a Konzuli Szolgálat honlapján.

The post Idén is segítik magyar rendőrök a Horvátországban nyaralókat appeared first on .

A Fővárosi Törvényszék – másodfokon – jogerősen öt év börtönbüntetésre ítélt egy okmányirodai ügyintézőt, aki ellen bűnszövetségben elkövetett embercsempészés és hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás miatt emelt vádat az ügyészség.

A törvényszék közleményében az ítéletet ismertetve azt írta: a vádlott 2015 júniusa és 2016 decembere között okmányirodai ügyintézőként dolgozott. A nő 168, a magyar nyelvet nem vagy nem megfelelően beszélő ukrán, orosz, azeri, iráni, albán és további nem azonosított állampolgárságú embereknek állított ki valótlan tartalmú magyar magánútlevelet, illetve személyazonosító igazolványt. A dokumentumokat a kérelmezők fényképével látták el, de már honosított magyar állampolgárságú emberek adatait tartalmazták.

A vádlott tudta, hogy az előtte megjelent kérelmezők nem azonosak a honosítási okiratban szereplő magyar állampolgárokkal, ennek ellenére a közhiteles nyilvántartásban a közokiratok adataiként a kérelmezők fényképét és – egyes esetekben – ujjnyomatait a honosítási okiratban szereplő adatokhoz tartozóként rögzítette – közölték. Hozzátették, a vádlott tisztában volt azzal is, hogy a cselekményével egy szervezett, de nem azonosítható emberekből álló csoport tagjaként segítséget nyújtott ahhoz, hogy az említett külföldiek az államhatárt jogellenesen átlépjék.

A Budapesti XX., XXI. és XXIII. Kerületi Bíróság első fokon öt év tíz hónap börtönbüntetésre ítélte a nőt. Az ítélettel szemben mind az ügyészség, mind pedig a vádlott és védője fellebbezett. A Fővárosi Törvényszék megállapította, hogy az elsőfokú bíróság az eljárási szabályoknak megfelelő, törvényes ítéletet hozott, helyesen értékelte a bizonyítékokat és indokolási kötelezettségének is maradéktalanul eleget tett.

A másodfokú bíróság azonban a büntetéskiszabási körülmények vizsgálatakor az elkövetés óta eltelt időre tekintettel kis mértékben enyhítette az első fokon kiszabott szabadságvesztés mértékét – tudatták a közleményben.

The post Okmányirodai ügyintézőt ítéltek börtönre embercsempészés segítése miatt appeared first on .

A szovjet idők óta példátlan gyakorlatot kezdett az orosz csendes-óceáni flotta, mintegy húsz hadihajó és tengeralattjáró részvételével – közölte az orosz védelmi miniszter.

A tárca szerint a flotta taktikai hajócsoportjai mintegy négyezer kilométert tettek meg az állomáshelyüktől, és a Csendes-óceán kijelölt térségében gyűltek össze kiképzési feladatok végrehajtására.

A gyakorlaton részt vesz a Csendes-óceáni flotta zászlóshajója, a Varjag rakétahordozó cirkáló, az Admiral Pantyelejev irányított rakétafegyverekkel felszerelt nagy tengeralattjáró-elhárító hajó, a Marsal Saposnyikov fregatt, a Gromkij, a Szoversennij és az Aldar Cidenzsapov korvett, a Marsall Krilov mérőhajó, valamint több logisztikai támogató hajó.

A manőverekbe mintegy húsz repülőgépet vontak be, köztük egyebek között nagy hatótávolságú tengeralattjáró-elhárító Tu-142MZ típusú és nagy repülési magasságú MiG-31BM típusú elfogóvadász és felderítő gépeket.

Az Egyesült Államok Csendes-óceáni Flottájának tengeralattjáró-parancsnoksága pénteken jelentette be, hogy Agile Dagger 2021 kódnéven gyakorlatot folytat.

Az orosz védelmi minisztérium azt közölte, hogy a csendes-óceáni flotta légvédelmi erőinek egy Szu-35-ös vadászgépe az amerikai légierő egyik RC-135-ös hadászati felderítő repülőgépét kísérte az óceán fölött. A tájékoztatás szerint határsértés nem történt.

The post Egyszerre gyakorlatozik az orosz és az amerikai flotta a Csendes-óceánon appeared first on .

Több rendbeli szexuális erőszak miatt vádat emelt egy nigériai férfival szemben az ügyészség – közölte a fővárosi főügyész. A vád szerint a 23 éves férfi szexuális szolgáltatást akart igénybe venni, és – ilyen alkalmak során – hat nőt támadott meg.

Ibolya Tibor a közleményében azt írta: a vádlott az első esetben, 2019. augusztus 17-én a sértett által kért összeget előre megfizette, azonban a szexuális aktus végeztével a szolgáltatás díját a sértettnél lévő további készpénzzel együtt bántalmazással visszaszerezte.

Az ezt követő alkalmaknál a vádlott a sértettek kérése ellenére nem adta át előzetesen a szolgáltatás díját, azt a szexuális aktus után akarta megfizetni. Amikor emiatt a nők megtagadták, hogy a vádlott részére szexuális szolgáltatást nyújtsanak, a vádlott rájuk támadt. Legtöbb esetben fojtogatta, bántalmazta őket, az egyik sértettet késsel fenyegette.

Három esetben a sértettek kitartó védekezése – illetve részben a kedvezőtlen helyszín miatt – a vádlott vagy felhagyott a sértettek bántalmazásával, vagy a sértettnek sikerült elmenekülnie. Két esetben azonban a vádlott szexuálisan bántalmazta a nőket.

A rendőrök a férfit 2020. április 11-én, egy aznap elkövetett bűncselekményt követően nem sokkal fogták el.

A Budapesti VI. és VII. Kerületi Ügyészség a férfit 4 rendbeli szexuális erőszakkal – ebből 2 kísérleti szakaszban maradt -, aljas indokból, felfegyverkezve elkövetett személyi szabadság megsértésével, valamint rablással vádolja, vele szemben végrehajtandó börtönbüntetés kiszabását, valamint Magyarország területéről történő végleges kiutasítását indítványozta.

The post Több rendbeli szexuális erőszak miatt emeltek vádat egy nigériai férfi ellen appeared first on .

Katonai járművek közlekedése miatt lassulhat a forgalom csütörtökön, pénteken és szombaton az ország több pontján, a Defender Europe 21 nemzetközi gyakorlatsorozat végeztével – jelentette be a Honvédelmi Minisztérium.

A technikai eszközök “visszacsoportosítása” miatt a megszokottnál nagyobb katonai gépjárműforgalomra kell számítani június 10-én az Újmajor bázis – 8-as út – M7-es autópálya – 62-es út – M6-os autópálya – M8-as autóút – 51-es és 52-es út – M5-ös autópálya – M43-as autóút – 47-es út – Hódmezővásárhely útvonalon.

Június 11-én és 12-én pedig az Újmajor – Veszprém északi körút – 8-as út – 72-es út – 710-es út – 71-es út – M7-es autópálya – M0-s autóút – M31-es autópálya – M3-as autópálya – M35-ös autópálya – Debrecen útvonalon. Valamint az Újmajor – Veszprém északi körút – 8-as út – 72-es út – 710-es út – 71-es út – M7-es autópálya – M0-s autóút – M31-es autópálya – M3-as autópálya – M35-ös autópálya – 4-es út – Hajdúhadház, Kossuth utca – Hajdúhadház, Bocskai tér – Hajdúhadház, Hunyadi út útvonalon.

Arra kérik a járművezetőket, hogy a szabályok betartásával és kellő óvatossággal közelítsék meg a katonai menetoszlopokat, mivel azok mérete és sebessége, valamint a konvoj hossza és haladásának módja eltér a mindennapi közúti közlekedésben megszokottól. A zárt menetoszlopban közlekedő járművek közé civil gépjármű nem hajthat be – hívták fel a figyelmet.

A Magyar Honvédség a jogszabályokat betartva arra törekszik, hogy a lehető legkisebb mértékben zavarja az állampolgárok nyugalmát – olvasható a közleményben.

The post Katonai konvojokra kell számítani szombatig többfelé az utakon appeared first on .

A moszkvai bíróság szerdai döntése, amely szélsőségesnek minősített és azonnali hatállyal betiltott három, Alekszej Navalnij ellenzéki politikushoz fűződő szervezetet, az orosz vezetés eddigi legsúlyosabb lépése a független politikai ellenzék és a korrupció elleni küzdelem elnyomása felé – jelentette ki Josep Borrell az Európai Unió kül- és biztonságpolitikáért felelős főképviselője.

Véleménye szerint a bíróság határozta megalapozatlan, illetve az a célja, hogy felszámolja a Navalnijhoz fűződő szervezetek politikai befolyását a szeptemberi parlamenti választások előtt. “A döntés újabb példa arra, hogy a vezetés lábbal tiporja az emberi és az orosz alkotmányban rögzített szabadságjogokat” – hangsúlyozta.

Kiemelte, hogy az ítélet messzemenő következményekkel jár az orosz civil társadalomra, az ellenzékre és a kritikus hangokra nézve. Sürgette továbbá az orosz kormányt, hogy teljes mértékben tartsa be nemzetközi kötelezettségeit és az Európa Tanácsban és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetben tett vállalásait, többek között e jogok fenntartása érdekében.

A sajtóközleményben a főképviselő az unió nevében ismételten felszólított Navalnij azonnali és feltétel nélküli szabadon bocsátására, és emlékeztetett, hogy orosz hatóságoknak kell vállalniuk a felelősséget az ellenzéki politikus biztonságáért és testi épségéért.

The post Borrell aggódik az orosz ellenzék felszámolása miatt appeared first on .

A terrorizmus vádjával elítélt székelyföldi Beke István és Szőcs Zoltán szabadon bocsátásáról döntött a Brassói Bíróság.

A szerdán, illetve csütörtökön kimondott elsőfokú ítélet kivonatát a romániai bíróságok portálján tették közzé. Az ítéletek nem jogerősek, a hivatalos közlés utáni három napban az ügyészség fellebbezést nyújthat be ellenük.

Beke és Szőcs 2020 májusa óta kérhették a feltételes szabadlábra helyezésüket. Azóta négy, erre vonatkozó kérést nyújtottak be, a börtön illetékes bizottsága a jó magaviseletük alapján valamennyi esetben ajánlotta a szabadon bocsátást. Beke István eddigi kéréseit rendre elutasították a bíróságok. Szőcs Zoltán szabadon bocsátását már két korábbi alkalommal is elrendelte a Brassói Bíróság, az ügyészség fellebbezése után azonban a Brassó Megyei Törvényszék megváltoztatta az ítéletet.

A terrorizmus vádjával elítélt székely férfiaknak bő hét hónap múlva lejár a büntetésük.

Bekét és Szőcsöt 2018. július 4-én ítélte 5-5 év letöltendő börtönbüntetésre a bukaresti legfelsőbb bíróság, terrorista cselekmények, illetve ezekre való felbujtás miatt. A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) kézdivásárhelyi, illetve erdélyi elnöke ellen hozott ítélet általános megdöbbenést váltott ki az erdélyi magyarság soraiban, hiszen az első fokon eljáró Bukaresti Táblabíróság megalapozatlannak tartotta az ügyészség által összeállított vádirat nagyobb részét, és csak 11, illetve 10 hónap börtönbüntetést rótt ki rájuk, amennyit már korábban vizsgálati fogságban töltöttek.

Bekét és Szőcsöt a romániai szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) állította bíróság elé, mert lehallgatott beszélgetéseikből, és a Beke lakásán talált petárdákból a román hatóságok arra következtettek, hogy házi készítésű bombát akartak robbantani Kézdivásárhely főterén 2015-ben, a december elsejei román nemzeti ünnepre szervezett katonai parádén.

Az erdélyi magyar közvélemény az első pillanattól fogva úgy tekintette, hogy koncepciós eljárás folyik a kézdivásárhelyi fiatalok ellen. Letartóztatásuk után hetekig tüntettek Kézdivásárhelyen. Jogerős elítélésük után több rendkívüli perújítási kérelmet nyújtottak be, de ezek mindegyikét elutasították a romániai bíróságok.

The post A terrorizmus vádjával elítélt székelyek szabadon bocsátásáról döntött a Brassói Bíróság appeared first on .

Több elemzővel ellentétben nem tarja “fecsegések” az esetleges ukrán NATO-tagságtól szóló beszédet Vlagyimir Putyin, mert ugyan Ukrajna belépésének vannak formális akadályai, de szerinte nincs rá garancia, hogy ne történjen meg.

Erről maga Putyin nyilatkozott a Rosszija 1 és a Rosszija 24 televízió által szerda este sugárzott interjújában. Rámutatott, hogy az észak-atlanti szövetség bővítésének előző két körével kapcsolatban sem vették figyelembe Moszkva aggályait. Még akkor sem, amikor pedig jó volt Oroszország és a NATO viszonya, mert az utóbbi számára a geopolitikai érdekek fontosabbak voltak a kapcsolatok minőségénél.

Úgy vélekedett, Moszkva annak ellenére sem lehet biztos abban, hogy Joe Biden amerikai elnök miben állapodott meg ukrán hivatali partnerével, Volodimir Zelenszkijjel a NATO-tagság ügyében, hogy a legutóbbi telefonbeszélgetés nyomán a kijevi államfői hivatal – washingtoni felszólítás után – korrigálta a tárgyalásról kiadott közleményt. Nem zárta ki annak lehetőségét, hogy az Egyesült Államok részéről még korainak gondolták a kérdésről a nyilvánosság előtt beszélni még a június 16-ra tervezett genfi orosz-amerikai csúcs előtt.

A NATO keleti bővítésének és annak a ténynek, hogy a szövetség infrastruktúrája közeledik Oroszország határaihoz, Putyin szerint “gyakorlati jelentősége van Oroszország számára. Emlékeztettet rá, hogy Lengyelországnak és Romániának a szövetségbe való belépését követően az amerikaiak “könnyen” megegyeztek velük arról, hogy rakétavédelmi rendszereket helyezzenek el a területükön. Mint mondta, ezek indítóállásai olyan csapásmérő eszközök indítására is alkalmasak, amelyek 15 perc alatt elérik Oroszország központját.

“Képzeljük el, hogy Ukrajna a NATO tagja lesz. A repülési idő mondjuk Harkovtól és, nem is tudom, Dnyepropetrovszktól Oroszország központi részéig, Moszkváig hét-tíz percre csökken” – mondta Putyin. “Ez vörös vonal számunkra, vagy sem?” – tette fel a költői kérdést.

Putyin szerint ez ugyanúgy nem fogadható el, mint ahogy nem volt az az Egyesült Államok számára, hogy a Szovjetunió rakétákat telepített Kubába, ahonnan a repülési idő az Egyesült Államok “ipari területeiig, beleértve Washingtont,” 15 percig tartott.

“Ahhoz, hogy a repülési idő 7-10 percre csökkenjen, rakétáinkat Kanada déli vagy Mexikó északi határánál kellett volna elhelyeznünk. Ez az Egyesült Államok számára vörös vonal, vagy nem?” – fogalmazott az orosz vezető.

Putyin szerint valakinek végre el kellene gondolkodnia a NATO-ban azon, hogy Oroszországnak hogyan kell reagálnia a szövetség további bővítéséről szóló vitákra. Putyin egyet nem értésének adott hangot Kijev azon állításával kapcsolatban, hogy maguk az ukránok akarják a belépést, mert a közvélemény-kutatások szerint minimum ötven százalék ellenzi ezt, ugyanis nem akar a tűzvonalba kerülni.

“Mindezek mellett ezek az emberek a közös civilizációnk részének érzik magukat”, akik nem akarnak “idegen zenére táncolni” – mondta az orosz államfő.

The post Putyin tart az ukrán NATO-tagságtól appeared first on .



Életfogytig tartó fegyházra ítéltek két férfit, aki 2019-ben megölt egy idős asszonyt a Hajdú-Bihar megyei Pocsajon, fiatalkorú társuk 14 év börtönt kapott – közölte a Debreceni Ítélőtábla szóvivője.

Fórizs Ildikó közölte: az ítélőtábla annyiban változtatta meg az elsőfokú ítéletet, hogy mindhárom vádlott bűnösségét előre kitervelten elkövetett emberölés bűntettében is megállapította. A felnőttkorú vádlottak feltételes szabadságra bocsátásának legkorábbi időpontját pedig 25-ről 35 évre, illetve 20-ról 25 évre emelte. Az ítélet jogerős.

A bíróság a három vádlottat nyereségvágyból, különös kegyetlenséggel, a bűncselekmény elhárítására idős koránál fogva korlátozottan képes személy sérelmére elkövetett emberölés bűntettében, valamint csoportosan elkövetett magánlaksértés bűntettében mondta ki bűnösnek.

A három vádlott 2019. július 25-én együtt italozott Pocsajon. Miután mindent megittak, a 17 éves fiú javaslatára betörtek egy 94 éves asszony lakásába, azt gondolva, hogy ott könnyen jutnak értékekhez.

Éjfél után értek a sértett házához, a fejükre maszkot húztak, majd a kerítésen beugrottak. Az udvaron észrevették, hogy az egyik szobában a televízió fénye világít, ezért várakoztak, majd a ház hátsó részéhez lopakodtak, ahol a leengedett redőnyt kézzel felnyomták és bemásztak alatta. Odabent minden helyiségben szétnéztek, de nem találtak sem pénzt, sem ékszert, ezért kimentek az udvarra. Kisvártatva úgy döntöttek, hogy bemennek abba a szobába, ahol a sértett van és megszerzik azt a gyűrűt, amelyet a harmadrendű vádlott korábban látott az idős asszony kezén.

A zajra felébredő asszonyt többször megütötték, miután földre került tovább bántalmazták, megrugdosták. Miután elmentek, az asszonynak még volt annyi ereje, hogy értesítse egyik rokonát. A sértettet a mentők kórházba vitték, ott azonban pár hét múlva meghalt.

The post Jogerősen is életfogytiglanra ítéltek két pocsaji gyilkost appeared first on .

Jövőre átlépi a Magyar Honvédség költségvetése az ezermilliárd forintot, egészen pontosan 1003 milliárd forint lesz – közölte a honvédelmi miniszter, a nyugállományú katonáknak és honvédségi nyugdíjasoknak tartott tájékoztatóján.

A fórumon Benkő Tibor kiemelte, hogy 2016-ban még csak 299,1 milliárd forint volt az éves költségvetés, idén már 778 milliárd forint. Megemlítette, hogy minden évben több pénzből gazdálkodnak, mint a költségvetés összege, mert évről évre plusztámogatásokat kapnak az államtól, mint 2020-ban, amikor egy év alatt 246,6 milliárd forintot kaptak.

A miniszter szerint Magyarország “a keleti és a déli fenyegetettségek metszéspontjában van”, ezért kell a Magyar Honvédségnek a térség meghatározó katonai erejévé válnia, és képesnek kell lennie az ország és a régió megvédésére. Ennek érdekében a honvédelmi célokra fordítandó költségvetési pénzek 2024-ben GDP-arányosan elérik a két százalékot, és ennek legalább húsz százalékát beszerzésre fogják fordítani.

Benkő örömének adott hangot amiatt, hogy a honvédelempolitika is jó úton van, az elindított haderőfejlesztés révén régi álmok valósultak meg az elmúlt években és a következő időszakban is ez várható. Hangsúlyozta, hogy mindenből a lehető legkorszerűbb eszközök beszerzése a fő irány, ezért vásároltak és vásárolnak többek között Airbus többfunkciós helikoptereket és Leopard harckocsikat.

A miniszter célnak nevezte a magyar hadiipar, a hazai fegyver- és felszerelésgyártás újraindítását, hogy “tetőtől talpig magyar eszközökben legyenek a magyar katonák”.

Mint mondta, az első lépések megtörténtek, az ország képes lesz kézifegyverek, repülőgépek, aknavetők, gyalogsági harcjárművek, páncélozott szállító harcjárművek, lőszer- és lőporgyártásra is, és ha minden téren önellátó lesz, akkor a gyártási kapacitásokat nemzetközi piacokon kívánják lekötni.

Benkő közölte, hogy a korszerű technikai eszközök mellett nagy szükség van az azokat jól kezelő, lojális katonákra is.

A miniszter rámutatott, hogy a sorkötelezettség 2004-es eltörlésével az ország védelmi képességei jelentősen gyengültek, és Magyarország megvédésére ma sem elég harmincezer aktív állományú katona és húszezer tartalékos, mindenkire szükség van a társadalomból. Éppen ezért kiemelt figyelmet kap az utánpótlás biztosítása, az új parancsnok, Ruszin-Szendi Romulusz egyik fő feladata lesz minden régióban önkéntes tartalékos ezredek felállítása, amelyek egyelőre csak Székesfehérváron és Nyíregyházán vannak.

Tervben vannak bentlakásos katonai középiskolák létrehozása, a debreceni után 2030-ig további nyolcat szeretnének az ország minden részében elindítani.

The post Benkő: jövőre 1003 milliárd forint lesz a Magyar Honvédség költségvetése appeared first on .