Biztonságpiac

Fellebbezett a rá kiszabott egy év végrehajtandó szabadságvesztése ellen az a taxis, aki még 2014-ben bántalmazta egy ismert magyar rockegyüttes két tagját – közölte Medveczky Gábor fellebbviteli főügyész.

A főügyész nem nevezte meg sem az együttest, sem a zenészeket, de az MTI a történtekkor arról számolt be, hogy a taxis az Omega együttes két tagjára, Debreczeni Ferencre és a tavaly elhunyt Benkő Lászlóra támadt rá, olyan súlyosan bántalmazva őket, hogy kórházi ellátásra szorultak.

Medveczky azt írta: a Fővárosi Törvényszék megismételt elsőfokú eljárásában 2020 decemberében kétrendbeli súlyos testi sértés bűntettének kísérlete miatt egy év végrehajtandó szabadságvesztésre ítélte a korábban már erőszakos bűncselekmény miatt büntetett előéletű középkorú taxist.

A fellebbviteli főügyész emlékeztetett: a taxis 2014. július 20-án hajnalban rendelésre megjelent egy XI. kerületi címen, ahol a két zenész várakozott. Itt a taxis szóváltásba keveredett a szolgáltatást korábban megrendelő zenészekkel, akik kifogásolták a taxis késedelmes megérkezését, kijelentve, hogy a szolgáltatást már nem kívánják igénybe venni. A szóváltás során a vádlott kiszállt a járművéből és az együttes tagjait a fejükön ökölcsapásokkal bántalmazta, amelytől azok törést nem eredményező sérüléseket szenvedtek. A további bántalmazást megakadályozni kívánó tanút a taxis ugyancsak ellökte – írta Medveczky.

A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a napokban előterjesztett másodfokú indítványával kezdeményezte a Fővárosi Ítélőtáblánál – a felmentésre, illetve a büntetés enyhítésére irányuló vádlotti és védői fellebbezés kapcsán – az elsőfokú ítélet helyben hagyását.

The post Hét éve húzódik az Omega tagjait megtámadó taxis ügye appeared first on .

Hatályba lépett az új Nemzeti Katonai Stratégia (NKS), az erről szóló – a Magyar Közlöny csütörtöki számában megjelent – kormányhatározat rögzíti: ezzel hatályát veszti a 2012 óta hatályos Nemzeti Katonai Stratégia.

Az új NKS bevezetőjében kiemelték: “a haza védelme össznemzeti ügy”. A haderő képességeinek fejlesztése mellett megköveteli az országvédelemben érintett szervezetek közötti szoros együttműködést, a gazdaság növekedése mellett a nemzeti védelmi ipar fejlesztését, a széles társadalmi összefogást és az állampolgárok haza védelme iránti elkötelezettségét. Ennek megvalósításához nyújt útmutatást a stratégia.

Az NKS-ben kiemelt szerepet kap a honvédelmi és haderőfejlesztési program, azon belül is a védelmi ipar fejlesztése. A dokumentum azt írja: a “Zrínyi honvédelmi és haderőfejlesztési program a magyar nemzet, a magyar kormány és a magyar katonák erőfeszítéseinek eredményeként létrehozza az ezeréves állami léthez méltó, a magyar állampolgárok biztonságát növelő katonai erőt és az ennek fenntartásához szükséges hadiipari kapacitásokat”.

A haderőfejlesztés eredményeként jelentősen növekszik Magyarország katonai önereje, amely nemcsak önvédelmi és elrettentési képességéhez nélkülözhetetlen, hanem ahhoz is, hogy hatékony hozzájárulója maradjon a regionális, az európai és a transzatlanti biztonsági erőfeszítéseknek egyaránt.

A stratégia leszögezi: Magyarország egyetlen államot sem tekint ellenségnek. A megújuló nemzeti önerő azonban a XXI. század gyorsan változó biztonsági környezetében szükségesebb, mint a hidegháborút követően bármikor. A változékony és nehezen kiszámítható biztonsági környezetben előrejelzés nélkül alakulhatnak ki válságok közvetlenül Magyarország határain, közvetett térségében vagy stratégiai távolságokban. “A modern globalizált világban a távoli válságok is rövid idő alatt begyűrűzhetnek a régió és az ország területére, aláásva az állampolgárok és a haza biztonságát, ahogy azt a 2015. évi illegális migrációs válság is bizonyította” – hangsúlyozták.

Emellett – a stratégia szerint – jelentős fenyegetést jelent a radikális ideológiák és a terrorizmus terjedése Európán belül, illetve annak perifériáján. Kiemelték továbbá, hogy a kibertérben végrehajtott támadások is komoly veszélyt jelenthetnek egy ország működésében. Mindemellett a világűr stratégiai fontosságát is rögzíti a dokumentum.

Az NKS azt is rögzíti, hogy a honvédelmi kiadások és a hosszú távú tervezés feltételeinek megteremtését kormányzati döntések biztosítják. Ezek az elfogadott szövetségi kötelezettségvállalással összhangban garantálják a védelmi kiadásoknak a GDP két százalékos részarányra történő emelését legkésőbb 2024-től, majd legalább ennek a szintnek a megtartását az azt követő időszakra vonatkozóan. A modernizációra fordított kiadások már jelenleg is meghaladják a védelmi költségvetés húsz százalékát. Mindennek eredményeként a Magyar Honvédség képességfejlesztésére jelentős keret áll rendelkezésre jelenleg és a következő évek során is – fejtették ki.

“A biztonság megteremtése hosszú távú feladat, amelyre áldozni kell” – hangsúlyozza a stratégia, kiemelve: “a holnap fenyegetéseire ma kell elkezdeni a felkészülést”. Az ország védelme összetett, egymással szorosan összefüggő biztonsági elemekből épül fel – a katonai mellett gazdasági, politikai, társadalmi, környezeti, kiber- és információs dimenziók alkotják.

Az NKS kiemeli: a honvédelem ügyét nem lehet a biztonság más területeitől elválasztva, külön kezelni. Így a stratégia hatálya a védelmi ágazat mindazon tevékenységeire és szervezeteire kiterjed, amelyek részt vesznek az ország védelmében, illetve a szövetségesi kötelezettségvállalásainkhoz kapcsolódó képességek biztosításában, de alapvetően a Magyar Honvédség részére biztosít iránymutatást – olvasható a dokumentumban.

The post Megjelent az új Nemzeti Katonai Stratégia appeared first on .

Amerikai harci gépek a II. világháború óta első ízben hajtottak végre bevetést idegen repülőgép-hordozóról – közölte a CNN hírtelevízió az Egyesült Királyság védelmi minisztériumára hivatkozva.

Amerikai F-35B típusú vadászgépek a Queen Elizabeth brit repülőgép-hordozóról szálltak fel ezen a héten, és hajtottak végre légicsapásokat az Iszlám Állam (IÁ) dzsihadista szervezet állásaira a Közel-Keleten. A bevetésben brit harci gépek is részt vettek. A CNN felhívja a figyelmet arra, hogy utoljára a II. világháború idején, 1943-ban fordult elő, hogy amerikai katonai repülőgépek más ország repülőgép-hordozójáról szálltak fel. Akkor is egy brit hajóról, a Victoriousról indultak bevetésre a Csendes-óceán déli részén.

A Queen Elizabeth a brit királyi flotta legnagyobb hadihajója. Ez volt tíz év alatt az első harci bevetése, és egyben az első bevetése az Iszlám Állam ellen.

A 65 ezer tonnás Queen Elizabeth-en tizennyolc amerikai és brit F-35B típusú vadászgép van, ennél több modern harci gépet hadihajó még sosem szállított a fedélzetén. Az F-35B típusú, legkorszerűbb vadászgépek függőlegesen is fel tudnak szállni, ezért nagyobb számban kisebb anyahajókon is elférnek.

The post Ilyet nem műveltek az amerikai harci gépek a II. világháború óta appeared first on .

Oroszország reméli, hogy a NATO, amely folyamatosan fejleszti infrastruktúráját az orosz határok mentén, hajlandó lesz áttekinteni a feszültség csökkentését célzó javaslatait – mondta Vlagyimir Putyin.

Putyin szerint Moszkva a kockázatok csökkentésére, a kiszámíthatóság biztosítására, valamint a nézeteltérések párbeszéd és konkrét megállapodások révén történő rendezésére törekszik, egyebek között a fegyverzetellenőrzés kérdéseiben. Mint mondta, a Moszkva által kidolgozásra javasolt új “biztonsági egyenletnek” összefüggéseiben kell figyelembe vennie a stratégiai stabilitást befolyásoló valamennyi tényezőt.

Hangsúlyozta: az orosz fél “arra számít, hogy a józan ész és a konstruktív kapcsolatok kialakításának szándéka velünk végül győzedelmeskedni fog”. A politikai akarat és a kompromisszumkészség pozitív eredményeként említette a hadászati támadófegyverek csökkentéséről kötött orosz-amerikai Új START szerződés hatályának meghosszabbítását 2026-ig.

A konferencián Szergej Sojgu védelmi miniszter “robbanásveszélyesnek” nevezte az Európában kialakult helyzetet, és feszültségcsökkentő lépéseket sürgetett. Mint mondta, az orosz fél javaslatot tett arra, hogy a hadgyakorlatok helyszínét távolítsák el az érintkezés vonalától, és hirdessenek moratóriumot a közepes és kisebb hatótávolságú rakétáknak az európai szárazföldre telepítésére.

“Hadd emlékeztessek rá, hogy az állítólag a Kalinyingrádi megyébe telepített (orosz) 9M729-es rakétákról és a romániai és lengyelországi amerikai rakétavédelmi bázisokon lévő MK-41-es univerzális rakétaindítókról volt szó. Megerősítjük, hogy készek vagyunk együttműködni ezen a területen” – hangsúlyozta a miniszter.

Sojgu szerint a közepes és rövidebb hatótávolságú rakéták európai telepítése visszatérést jelentene ahhoz a helyzethez, “amikor az európaiak a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti konfrontáció túszaivá váltak”. Nem helytállónak minősítette azt az amerikai állítást, miszerint az Egyesült Államok globális rakétavédelmi rendszere nem irányul Oroszország és Kína ellen. Rámutatott, hogy Európában a NATO a regionális rakétavédelmi rendszert Oroszország feltartóztatásának elemeként “adja el”.

Hangot adott véleményének, miszerint fennáll a veszélye annak, hogy a világon új konfrontáció alakul ki, amely veszélyesebb lehet, mint a hidegháború. Kifogásolta, hogy a nemzetközi jog alkalmazását egyoldalúan bevezetett szankciók és egyoldalúan kitalált szabályokon alapuló rend alkalmazása váltja fel.

Valerij Geraszimov vezérkari főnök arra figyelmeztetett, hogy az Egyesült Államok és szövetségeseinek flottagyakorlata az orosz határok közelében “nyilvánvalóan provokatív természetű”. “Ily módon incidensek előfeltételei jönnek létre, ami nem kedvez a katonai feszültség csökkentésének” – mondta Geraszimov, aki példákat hozott fel arra, hogy NATO-tagországok hajói az elmúlt hónapokban megsértették az orosz területi vizeken való békés áthaladás jogát, illetve az államhatárt.

Geraszimov hangsúlyozta, hogy az orosz nukleáris politika védelmi jellegű, és Moszkva csak arra válaszul tartja fenn magának az atomfegyver bevetésének jogát, ha Oroszország vagy a szövetségesei ellen nukleáris vagy más tömegpusztító fegyvert alkalmaznak, illetve ha konvencionális fegyverekkel követnek el ellene olyan agressziót, amely az állam létét fenyegeti.

Alekszandr Bortnyikov, a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) igazgatója jelentős fenyegetésnek nevezte, hogy nemzetközi terrorszervezetek megerősítették az együttműködésüket hackercsoportokkal. Mint mondta, fennál a veszélye annak, hogy terroristák az informatikai infrastruktúra kritikus fontosságú elemeit vegyék célba a segítségükkel. Bortnyikov szerint különösen veszélyes, hogy nehéz idejében beazonosítani a kibertámadások valódi forrását, ami éles konfliktust provokálhat ki államok között. Úgy vélekedett, hogy ezt a problémát csak nemzetközi összefogással lehet megoldani. Kifejezte Oroszország készségét arra, hogy a kölcsönösség és kétoldalú megállapodás alapján segítsen az Egyesült Államoknak hackerek felkutatásában.

The post Putyin szerint a NATO-nak mérlegelnie kell az orosz feszültségcsökkentési javaslatokat appeared first on .

Minden migrációs útvonalon továbbra is emelkedő tendenciát mutat az Európába irányuló illegális határátlépések száma, az év első öt hónapjában 47 100-an kíséreltek meg az Európai Unió területére jutni, 47 százalékkal többen, mint egy évvel ezelőtt – közölte az EU határ- és partvédelmi ügynöksége (Frontex).

Az uniós ügynökség májusi bevándorlási adatokat rögzítő jelentése szerint az illegális határátlépések száma elérte a 10 500-at, ami több mint kétszerese az előző év azonos időszakának adataival.

A Földközi-tenger középső medencéjében kialakult, főként Olaszországot érintő útvonalon az előző év azonos időszakához képest májusban kétszer annyi, mintegy 4200 illegális határátlépést jeleztek. A területen illetékes hatóságok az előző hónapban 1550 illegális bevándorlóról számoltak be. Az első öt hónap migrációs adata szintén közel kétszerese a tavalyinak, januártól május végéig több mint 15 700-an próbáltak meg itt Európába jutni. A bevándorlók között főként tunéziaiak és bangladesiek voltak.

A Földközi-tenger nyugati medencéjében húzódó, Spanyolországot érintő migrációs útvonalon májusban, az előző év adatainál 50 százalékkal több, mintegy 1350 illegálisan érkezőről számoltak be a hatóságok, amíg áprilisban 300-ról. Ezen a migrációs útvonalon az év első öt hónapjában 4500 körül volt a feljegyzett illegális határátkelők száma. Ez 21 százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában. Ezen az útvonalon elsősorban algériaiak és marokkóiak próbáltak Európába jutni.

A Spanyolországhoz tartozó Kanári-szigeteken májusban körülbelül 550, önmagukat legtöbb esetben mali és marokkói állampolgároknak valló emberek által elkövetett illegális határátlépést jegyeztek fel. Az adat közel azonos az egy évvel ezelőtt feljegyzett számoknak. A január és május közötti időszakban közel 5250 illegális bevándorló érkezett a Kanári-szigetekre, kétszer annyi, mint tavaly.

A Földközi-tenger keleti medencéjében, Görögország tengeri és szárazföldi határán a múlt hónapban mintegy 1400 illegális határátkelési kísérletet észleltek, ez több mint háromszorosa az előző év azonos hónapjában feljegyzett számoknak. Az év első öt hónapjának összesített adatai azonban az egy évvel ezelőtt feljegyzett számoknak mintegy felére, 6200-ra csökkent. Itt főként szír és török állampolgárok próbáltak bejutni az EU területére.

A Nyugat-Balkán országaiban az előző hónapban 2900 illegális határátlépésről számoltak be, ami kétszer magasabb a tavaly májusi adatoknál. Az idei év első öt hónapjában azonosított illegális bevándorlók száma az EU nyugat-balkáni országokkal közös határán meghaladta a 14 700-at, ami több mint kétszerese az előző év azonos időszakában feljegyzett számoknak. Az esetek többségében szíreket és az afgánokat állítottak elő a régióban.

The post Frontex: továbbra is emelkedik az EU-ba irányuló illegális határátlépések száma appeared first on .

Összesen több mint húsz személyautót lopott Németországtól Szlovéniáig több országból az a két zalaegerszegi férfi, aki a kocsikat továbbadta vagy alkatrészeire szedte – jelentette be a Zala Megyei Főügyészség szóvivője.

Pirger Csaba közlése szerint egy jelenleg 34 éves zalaegerszegi férfi 2017-ben és 2018-ban Ausztriában, Németországban, Csehországban, Szlovákiában és Szlovéniában ismeretlen személyek megrendelésére, anyagi haszonszerzés érdekében tulajdonított el különböző gépkocsikat, majd azokat Magyarországra hozta. A gépkocsik későbbi sorsa nagyrészt ismeretlen maradt, egy részüket 53 éves társával egészben értékesítette, más részüket pedig szétbontotta, majd alkatrészenként értékesítette.

A fiatalabb férfi beszerzett a gépjárművek fedélzeti számítógépéhez csatlakoztatható eszközt, kulcsprogramozót, illetve számos ajtónyitó és indítókulcs-funkcióval is rendelkező távirányítót, amelyekkel manipulálni tudta a feltört kocsik elektronikáját. A járművekbe legtöbbször a vezetőoldali ablak betörésével vagy a gépkocsi zárjának felnyitásával jutott be, majd a csatlakoztatott eszközökkel 15-20 másodpercen belül el tudta indítani az autót.

Kibérelt egy zalaegerszegi műhelyt, ahol elrejtette, majd szétbontotta a lopott kocsikat, itt 2018 augusztusában számos alkatrészt foglaltak le a nyomozók. A férfi hozzájutott egy ideiglenes forgalmi rendszámhoz is, amit a lopott autókra téve használt, de volt, hogy rendszámot tulajdonított el, és azt használta, hogy a mozgása kevésbé legyen nyomon követhető.

A vádirat szerint – ismeretlenül maradt társaival – egyebek közt Pozsonyból, Bécsből, Drezdából, Düsseldorfból, Mariborból, Brnoból lopott autókat a férfi, néhány nagyobb értékű kocsit azonban nem sikerült elindítania. Jellemzően Ford Focusokat vitt el, de több Jaguar, Land Rover és Range Rover is szerepel a listán, az eltulajdonított járművek értéke meghaladja a százmillió forintot.

A Zalaegerszegi Járási Ügyészség lopás és más bűncselekmények miatt emelt vádat a férfi és társa ellen.

The post Zalaegerszegen szedtek szét külföldön lopott autókat appeared first on .

Az Egyesült Államok és Németország együtt szegül ellen Oroszország provokációinak – jelentette ki Antony Blinken amerikai külügyminiszter.

Az amerikai diplomácia vezetője a német fővárosban szerdán kezdett bemutatkozó látogatásán Heiko Maas német külügyminiszterrel folytatott megbeszélése után, kettejük közös tájékoztatóján kiemelte, hogy hazáját összefűzi Németországgal a régi barátság és az emberi jogok és a demokrácia értéke iránti megingathatatlan elkötelezettség.

Ennek jegyében “egységben szállunk szembe Oroszország veszélyes és provokatív tevékenységével, legyen szó akár Ukrajna területi épségének megsértéséről, Alekszej Navalnij (orosz ellenzéki aktivista) fogságba ejtéséről vagy a demokráciák elleni dezinformációs műveletekről” – mondta Blinken.

Ugyanakkor a többi között arról is szólt, hogy Washington továbbra sem ért egyet Berlinnel az orosz földgázt Ukrajna megkerülésével Németországba szállító Északi Áramlat-2 vezetékrendszer megítélésében. Az ilyesmi “barátok között időnként előfordul” – tette hozzá az amerikai külügyminiszter. Kifejtette: Washington nem a már több mint kilencven százalékban elkészült beruházás befejezését akarja megakadályozni, hanem azt akarja elérni, hogy Oroszország ne használhassa fegyverként az energiahordozókat Ukrajna vagy más országok ellen.

Maas kiemelte, hogy a vitás ügy rendezésére lehetőséget kínálhat Angela Merkel kancellár közelgő amerikai látogatása. Az amerikai külügyminiszter a többi között azért látogatott el Berlinbe, hogy részt vegyen a több mint fél évtizede polgárháború sújtotta Líbia helyzetének békés rendezését szolgáló, 2020-ban az ENSZ irányításával elindított berlini nemzetközi konferenciasorozat újabb tanácskozásán. Ezzel kapcsolatban Maas az előző, Donald Trump vezette amerikai kormányzat tevékenységére utalva megjegyezte, igen üdvözlendő, hogy az Egyesült Államok az utóbbi évekkel ellentétben ismét fokozottabban aktív. A tanácskozással kapcsolatos elvárásokról az amerikai és a német külügyminiszter is azt emelte ki, hogy valamennyi külföldi fegyveresnek távoznia kell az észak-afrikai országból, és elő kell készíteni a december 24-re tervezett parlamenti választást.

The post Blinken: Amerika és Németország együtt dacol Oroszország provokációival appeared first on .

A Fejér Megyei Főügyészség többszörösen minősülő emberölés bűntettének kísérlete és más bűncselekmény miatt vádat emelt és fegyházbüntetést, valamint közügyektől eltiltást indítványozott azzal a férfival szemben, aki 2018. december 31-én a Fejér megyei Mezőszentgyörgyön gázrobbanással próbálta feleségét megölni.

Az ügyészségi közlemény szerint a sértett közös háztartásukból elköltözött, amit a vádlott ideiglenesnek tekintett. Amikor a férfi tudomást szerzett arról, hogy a nő házasságuk felbontása iránt keresetet nyújtott be a bíróságra, úgy döntött, hogy a nő által lakott ház szerelvényeinek megrongálásával bírja rá a feleségét a visszaköltözésre. Ennek érdekében a fürdőszoba víz- és gázcsövét megrongálta, azonban a nő a gázszag miatt ezt észlelte.

Amikor a vádlott azzal szembesült, hogy a nő válási szándéka végleges, elhatározta, hogy a házban gázrobbanást idéz elő, s ezzel a házastársa életét kioltja. Ennek érdekében, amíg a felesége a munkahelyén tartózkodott, másolt kulccsal a házba bement, a gázcsövet átfúrta, a gázcsapot kinyitotta, majd egy égő gyertyát helyezett alá és távozott a helyszínről. A sértett hazaérkezése előtt a gáz berobbant, megrongálta a fürdőszoba falait, az ott lévő tárgyakat.

A lakótérbe került gáz megfelelő koncentrációban, elektromos szikra esetén magában hordozta újabb robbanás reális veszélyét. A sértett a házba lépésekor azonban észlelte a gázszagot észlelte és az udvari gázcsapot elzárta.

The post Fegyházbüntetés vár a feleségét gázrobbanással megölni akaró “férfira” appeared first on .

A terrorszervezetek tavaly megkísérelték kihasználni a koronavírus-járványt a gyűlöletpropaganda terjesztésére és a közintézményekkel szembeni bizalmatlanság fokozására – áll az Európai Unió bűnüldöző hatóságának (Europol) jelentésében.

A terrorizmus helyzetét és tendenciáit vizsgáló jelentés szerint az elmúlt években fokozódtak az ellentétek a politikai megnyilvánulások terén, ami társadalmi szempontból is polarizációhoz vezetett az Európai Unióban. Ezt a tendenciát a járvány tovább erősítette, így megnőtt az egymással szembeni intolerancia, amely a kiszolgáltatott társadalmi rétegeket arra ösztönözheti, hogy erőszakhoz folyamodjanak. A szélsőséges eszméket hirdetők kihasználták a járvány okozta társadalmi elégedetlenséget, hogy az interneten fokozottabban tudják terjeszteni a járvánnyal kapcsolatos összeesküvési elméleteket és félrevezető információkat is – vélték a kutatás készítői.

Ylva Johansson, az Európai Bizottság belügyi kérdésekért felelős tagja szerint az Europol jelentése is arra világít rá, hogy a járvány alatt megnőtt az online radikalizálódás kockázata. Ez különösen igaz a szélsőjobboldali terrorizmusra – tette hozzá.

Az Europol elemzésében olvasható, hogy a szélsőjobboldali csoportok elsősorban a sokszínűség és a demokratikus alkotmányos rend ellen lépnek fel. A radikális jobboldaliak új narratívákat építenek be ideológiájukba, hogy beszivárogjanak olyan közösségekbe is, amelyek nem feltétlenül osztják nézeteik teljes körét. Az identitárius mozgalmaknak például sikerült elérniük a fiatalabb, képzettebb lakosságot – emeli ki a jelentés.

Rámutatnak a készítők arra is, hogy a baloldali és anarchista terrortámadások száma 2020-ban nem növekedett ugyan, de a közrendet fenyegető veszély továbbra is jelentős néhány országban. Az Európai Unió 25 baloldali és anarchista terrortámadásából 24-et Olaszországból jelentettek, a fennmaradót pedig Franciaországból. A merényletek magán- és köztulajdont, például pénzügyi intézményeket és kormányzati épületeket céloztak, és egy levélbomba-kísérlet is volt köztük.

Az olyan témák mellett, mint az antifasizmus, a rasszizmusellenesség és a vélt állami elnyomás, a baloldali narratívákban újak is megjelentek, köztük a technológiai és tudományos fejlődéssel kapcsolatos szkepticizmus, a járványellenes intézkedések és környezetvédelmi kérdések.

A jelentés kitér arra is, hogy a dzsihadista terrorizmus továbbra is a legnagyobb fenyegetést jelenti az Európai Unióra nézve, az Irakban és Szíriában még mindig aktívan tevékenykedő Iszlám Állam terroristacsoportnak ugyanis több európai támogatója is akad, akiket a szervezet merényletek elkövetésére buzdít. Az uniós hatóság szerint a múlt évben 12 ember hunyt el kizárólag magányos elkövető által véghezvitt merényletben.

“A magányos elkövetők tetteit motiválhatta a járvány következtében megnövekedett stressz, de szerepet játszhatott a Mohamed prófétát ábrázoló karikatúrák újrakiadása körüli vita, valamint a különböző országokban egyes jobboldali szereplők iszlámellenes fellépése” – tette hozzá a jelentés.

The post A terrorszervezetek kihasználták a járványt a gyűlöletpropaganda terjesztésére appeared first on .

Költségvetési csalás alapos gyanúja miatt letartóztatott négy férfit a Pécsi Járásbíróság, a gyanúsítottak 4,6 milliárd forint áfát nem fizettek be a költségvetésbe.

A Pécsi Törvényszék közleményében azt írta, a nyomozás eddigi adatai szerint a gyanúsítottak 2017. január és 2020. december 31-e között közösen, “egy hierarchikusan felépített, konspiratív módon tevékenykedő, mobiltelefon-kereskedelemre létrehozott bűnözői csoportot” működtettek.

A bűnszervezet célja az volt, hogy – a csoport által kialakított fiktív számlázási láncolat felhasználásával – az Európai Unióban beszerzett mobiltelefonok után az első belföldi értékesítést terhelő általános forgalmi adó (áfa)megfizetésének elmulasztásával az egyik gyanúsított vezetése alatt álló gazdasági társaság versenyelőnyhöz jusson. A gazdasági társaság az általános forgalmi adó megfizetése nélkül forgalmazott mobiltelefonokat jelentősen a piaci ár alatt – a külföldről történt nettó beszerzési ár alatt – tudta továbbértékesíteni.

A több gazdasági társaságot mozgósító cégláncolat működtetése, a látszólagos gazdasági események végzése, illetve a cégek nevében kiállított fiktív számlák és befogadásuk következtében a gazdasági társaság olcsóbban jutott telefonokhoz, mint amilyen áron azokat a bűnszervezet tagjai külföldről beszerezték. A gyanúsítottak így összesen 4,6 milliárd forint áfát nem fizettek be a költségvetésbe.

A bíróság tájékoztatása szerint tartani lehetett attól, hogy a gyanúsítottak – szabadlábon hagyásuk esetén – megszöknének, elrejtőznének. A bűncselekmény konspiratív jellegére figyelemmel tartani lehetett attól is, hogy a gyanúsítottak a büntetőeljárásban részt vevő más emberek jogellenes befolyásolásával, tárgyi bizonyítási eszközök, elektronikus adat megsemmisítésével vagy elrejtésével veszélyeztetnék a bizonyítást. Egyikük – hasonló bűncselekmény elkövetése miatt – felfüggesztett szabadságvesztés és másik büntetőeljárás hatálya alatt is áll, nála az is feltehető, hogy újabb szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekményt követne el – közölte a törvényszék.

A Pécsi Járásbíróság hétfőn rendelte el a négy férfi letartóztatását egy hónapra különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó, bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás alapos gyanúja miatt, amelyet ketten bűnsegédként követtek el. Az ügyész a bíróság végzését tudomásul vette, míg a gyanúsítottak és védőik a letartóztatás megszüntetéséért és enyhébb kényszerintézkedés elrendeléséért jelentettek be fellebbezést, így a bíróság határozata nem végleges.

The post Költségvetési csalás gyanúja miatt letartóztattak négy embert Pécsen appeared first on .

Magyar rendőrök indultak Észak-Macedóniába és Szerbiába, hogy segítséget nyújtsanak a határőrizeti feladatok ellátásában – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK).

A közleményben kiemelték: a magyar rendőrség elkötelezett abban, hogy megakadályozza az illegális bevándorlók bejutását Magyarországra, az Európai Unió területére, ezért felajánlotta támogatását a nyugat-balkáni országoknak. A Szerbiába induló 50. és az Észak-Macedóniába induló 62. magyar rendőri kontingens tagjait a Készenléti Rendőrség központi objektumában Czukor Gergely rendőr alezredes, az ORFK határrendészeti főosztály osztályvezetője búcsúztatta.

A magyar rendőrök fő feladatként járőrszolgálatot látnak el a jogellenes határátlépések megelőzésére és felderítésére, továbbá közreműködnek az embercsempészek és az illegális bevándorlók előállításában. Nemcsak a határ közvetlen közelében teljesítenek szolgálatot, hanem az ország belsejében is. A kontingens terepjárókkal, éjjellátó készülékekkel és hőkamerákkal segíti az érintett határszakaszok védelmét.

Az észak-macedón kontingensben szolgálatot teljesítő harminc, és a szerb kontingensben szolgálatot teljesítő húsz rendőr magyar szolgálati felszereléssel látja el feladatait, intézkedési jogosultságukat a fogadó ország rendvédelmi szervének irányítása, felügyelete mellett gyakorolják.

Az ORFK beszámolt arról is, hogy az Észak-Macedóniából és a Szerbiából hazatérő kontingensek tagjaira a magyar állampolgárokkal azonos járványügyi szabályok vonatkoznak. Amennyiben a külszolgálatról visszatérő rendőrök részére szükséges koronavírusteszt, annak költségeit a rendőrség állja – írták.

The post Újabb magyar rendőri kontingens indult Észak-Macedóniába és Szerbiába appeared first on .

Az Egyesült Államok és az Európai Unió “agresszív” politikája miatt erősödik a bizalmatlanság Európában – vélekedett Vlagyimir Putyin egy Németországban megjelent írásában, amely szerint a Krím félsziget “kilépett” Ukrajnából.

A Die Zeit című liberális német hetilap hírportálján a Szovjetunió elleni náci hadjárat kezdetének 80. évfordulója alkalmából közölt vendégkommentárban az orosz államfő úgy vélte, hogy a Vörös Hadsereg “hősei” nemcsak szülőföldjük függetlenségét és méltóságát védelmezték, hanem “megmentették Európát és az egész világot a rabszolgaságtól”, és nem azért léptek német földre, hogy bosszút álljanak a németeken, hanem hogy “beteljesítsék nagy és nemes felszabadító küldetésüket”.

A világháború szörnyűségei ellenére az európai nemzeteknek sikerült visszatérni a kölcsönös bizalomhoz és tisztelethez, és elindultak az integráció felé, hogy lezárják a huszadik század első felének “európai tragédiáit” – írta Putyin. Kiemelte: “reméltük, hogy a hidegháború vége győzelem lesz egész Európának”, és megvalósul a “Lisszabontól Vlagyivosztokig” egységes kontinens eszméje.

Oroszország éppen ebben a szellemben, a “közös értékek és érdekek” által összetartott “nagy Európa” kiépítésének logikája alapján igyekezett formálni kapcsolatait az európaiakkal. Azonban egy más megközelítés érvényesült, amelynek alapja a konfrontációra építő “hidegháborús relikvia”, a NATO bővítése – fejtette ki Putyin, rámutatva, hogy öt bővítési hullámban 14 új tagot vettek fel a szervezetbe, köztük egykori szovjet tagköztársaságokat.

Úgy vélte, az erősödő bizalmatlanság fő oka a katonai szövetség kiterjesztése keletre, azaz Oroszország határai felé. Hozzátette: sok ország “ultimátumot” kapott, választania kellett a “kollektív Nyugat” és Oroszország között. Ennek az “agresszív politikának” a következményeit szemlélteti a 2014-es “ukrajnai tragédia”, amelyben Putyin szerint Európa tevőlegesen támogatott egy “fegyveres, alkotmányellenes államcsínyt” Ukrajnában.

“Ezzel kezdődött minden” – vélekedett az orosz elnök, aki szerint az Egyesült Államok által szervezett és az Európai Unió tagállamai által támogatott puccs vezetett Ukrajna megosztottságához és ahhoz, hogy a Krím félsziget “kilépett” Ukrajnából. Ugyanakkor Oroszország mindennek ellenére továbbra is nyitott a “fair és kreatív együttműködésre” – fejtette ki az orosz elnök.

The post Putyin szerint a Krím félsziget “kilépett” Ukrajnából appeared first on .

Szerdától megszűnt a határellenőrzés Magyarország schengeni belső határain – közölte a rendőrség.

Az Országos Rendőr-főkapitányság kommunikációs szolgálata közleményében köszönetét fejezte ki a türelemért, a megértésért és azért a toleranciáért, amelyet a járványhelyzet miatt bevezetett intézkedések következtében tanúsítaniuk kellett mindenekelőtt a szomszédos országokba ingázóknak vagy az üzletembereknek, illetve mindazoknak, akiknek külföldre kellett utazniuk.

A koronavírus-járvány miatt a kormány tavaly szeptember elsejétől állította vissza ideiglenesen Magyarország teljes schengeni belső határszakaszán a határforgalom-ellenőrzést és a határőrizetet. Ezt azóta többször meghosszabbították, legutóbb június 23-áig. A rendőrség közleménye szerint korlátozás nélkül utazhat Magyarországra állampolgárságtól függetlenül az, aki – a polgári légijárművel történő beutazást leszámítva – Horvátország, Ausztria, Románia, Szerbia, Szlovákia és Szlovénia területéről lép Magyarországra.

Ugyancsak korlátozás nélkül utazhat, aki a Magyarországra belépés során hitelt érdemlően igazolja, hogy a határátlépésre jelentkezés napját megelőző hat hónapon belül átesett a Covid-19 betegségen vagy felmutatja – akár applikáción keresztül – védettségi igazolványát, valamint az azon feltüntetett személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványát. Beléphet vele a felügyelete alatt álló 18 éven aluli is.

Beléphet továbbá az is, aki a védettségi igazolások elismeréséről szóló rendelet szerinti ország által kiállított védettséget igazoló hatósági igazolvány felmutatásával igazolja a koronavírus elleni védettségét, valamint a felügyelete alatt álló 18 éven aluli is.

A rendőrség honlapján részletes tájékoztató olvasható többi között a magyar állampolgárok, a magyar állampolgársággal nem rendelkezők határátlépéséről, a sporteseményekre és a kulturális rendezvényekre belépés szabályairól, a Magyarországon átutazókra vonatkozó szabályokról, a repülőtérre vagy repülőtérről történő tranzit speciális szabályairól.

The post Megszűnt a határellenőrzés Magyarország schengeni belső határain appeared first on .

Oroszország agresszív és provokatív politikája a Fekete- és az Azovi-tengeren, a Krím félsziget megszállása és militarizálása állandó veszélyt jelent Ukrajnára és szövetségeseire – jelentette ki Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter.

A kijevi diplomácia vezetője hangsúlyozta, hogy ezért minőségileg új együttműködésre van szükség a NATO és Ukrajna között a Fekete-tengeren.

Kuleba arra reagált, hogy az orosz védelmi minisztérium közlése alapján egy orosz őrhajó figyelmeztető lövéseket adott le egy brit romboló felé a Fekete-tengeren, az Oroszország által 2014-ben Ukrajnától önkényesen elcsatolt Krím félsziget partjai közelében. Az orosz fél szerint a brit romboló megsértette Oroszország határait. Egy SzU-24M típusú repülőgép később figyelmeztető bombavetést is végrehajtott a romboló útvonalán, amely ezt követően elhagyta Oroszország területi vizeit – közölte az orosz védelmi tárca.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál hozzáfűzte, hogy a “HMS Defender” elnevezésű brit romboló Ukrajna, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok különleges erőinek egy közös tengeri hadgyakorlatában vett részt. A jövő héten kezdődik a “Sea Breeze-2021” elnevezésű ukrán-amerikai hadgyakorlat a Fekete-tengeren, amelyen idén rekordszámú, 32 ország vesz részt mintegy ötezer katonával, 32 hadihajóval és 40 repülőgéppel. Az Egyesült Államok haditengerészetének hatodik flottája kedden erősítette meg hivatalosan, hogy részt vesz a hadgyakorlaton. Szerdán Oroszország washingtoni nagykövetsége a Twitteren arra szólította fel az Egyesült Államokat, hogy mondjon le idén a “Sea Breeze” hadgyakorlatról, mert az még inkább fokozza Kijev “militarista érzelmeit”.

The post Kijev szerint Oroszország állandó veszélyt jelent a Fekete-tengeren appeared first on .

Tagadta a brit védelmi minisztérium, hogy az orosz haditengerészet figyelmeztető lövéseket adott volna le a Fekete-tengeren egy brit hadihajó irányában.

Nem sokkal a londoni cáfolat előtt az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy egy orosz őrhajó két figyelmeztető lövést adott le a HMS Defender nevű brit romboló felé, miután a brit királyi haditengerészet hajója három kilométerre behatolt az orosz területi vizekre a Fekete-tenger északnyugati térségében. A moszkvai bejelentés szerint a műveletben egy Szu-24M típusú orosz katonai repülőgép is részt vett, amely ugyancsak figyelmeztetésként négy bombát vetett a tengerbe a HMS Defender nyomvonalában.

A londoni védelmi minisztérium sajtóosztálya szerda délutáni reagálásában közölte ugyanakkor, hogy a HMS Defenderre senki nem adott le figyelmeztető lövést, a brit romboló folytatja “az ártatlan célú áthaladást az ukrajnai területi vizeken” a nemzetközi jognak megfelelően. A tárca közleménye szerint a brit fél úgy tudja, hogy az oroszok tüzérségi gyakorlatot tartottak a Fekete-tengeren, és erre előzetesen fel is hívták a hajózó közösség figyelmét.

A brit védelmi minisztérium a kommüniké végén megismétli, hogy a HMS Defender felé senki nem adott le figyelmeztető lövést. A közlemény megfogalmazása szerint a tárca nem tudja azonosítani azokat az állításokat sem, hogy a brit hadihajó nyomvonalában bombákat dobtak volna le.

Ben Wallace brit védelmi miniszter személyes nyilatkozatban is cáfolta az incidensről szóló beszámolókat. Wallace a tárca Twitter-oldalán ismertetett közleményében leszögezte: a HMS Defender rutinjellegű áthaladást hajtott végre Odesszából Georgia felé a Fekete-tengeren. A miniszter szerint a brit hadihajó – ahogy ezen az útvonalon ez szokás – nemzetközileg elismert forgalomelkülönítő folyosón haladt, és ezt a tengeri folyosót brit idő szerint délelőtt háromnegyed tízkor biztonsággal el is hagyta.

Áthaladása idején a HMS Defendert szintén rutinjellegű módon orosz hajók kísérték, és az orosz fél tudatta a brit hajóval, hogy tágabb környezetében kiképzési célú gyakorlat folyik – áll a brit védelmi miniszter nyilatkozatában. A londoni védelmi tárca szerdai ismertetése szerint Odesszában a HMS Defender fedélzetén írták alá brit és ukrán illetékesek azt a memorandumot, amely az ukrajnai haditengerészet képességnövelését célzó, tavaly októberben kötött kétoldalú egyezmény végrehajtásáról intézkedik.

A brit védelmi minisztérium tájékoztatása szerint az egyezmény egyebek mellett rakétaeladásokról, a majdani új és a már szolgálatba állított ukrajnai haditengerészeti járőrözési és légi eszközrendszerek integrálásáról, valamint nyolc, rakétákkal felszerelt gyorshadihajó közös gyártásáról szól. Szerepel a megállapodásban egy új ukrán haditengerészeti támaszpont kiépítése a Fekete-tengeren – ez lesz az ukrán haditengerészet elsődleges flottatámaszpontja -, valamint egy új támaszpont létesítése az Azovi-tengeren is. A szerződés alapján a Babcock International nevű brit védelmi ipari vállalatcsoport részt vesz a korszerű ukrán fregattkapacitás létrehozását célzó programban is, emellett a brit kormány elad Ukrajnának két felújított hajót, amelyek tengeri aknák felkutatására és megsemmisítésére alkalmasak.

The post London cáfolja, hogy Oroszország figyelmeztető lövéseket adott volna le egy brit hadihajó felé appeared first on .

Figyelmeztető lövéseket adott le egy határsértő brit romboló felé egy orosz őrhajó a Fekete-tengeren – közölte az orosz védelmi minisztérium.

Egy SzU-24M típusú repülőgép később figyelmeztető bombavetést hajtott végre a romboló útvonalán, amely ezt követően elhagyta Oroszország területi vizeit. A moszkvai tájékoztatás szerint az orosz Fekete-tengeri Flotta a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) határőrszolgálatával közösen határsértő hajót fordított vissza.

Az orosz katonai tárca szerint a HMS Defender romboló a Fekete-tenger északnyugati részén, a Fiolent-fok közelében közép-európai idő szerint 10 óra 52 perckor sértette meg a határt, és három kilométer mélyen hatolt be az orosz felségvizekre. A brit hajó a tájékoztatás értelmében nem reagált arra a figyelmeztetésre, hogy fegyvert fognak használni ellene. Az őrhajó 11 óra 06 perckor és 11 óra 08 perckor adott le figyelmeztető lövést, a figyelmeztető bombavetés 11 óra 19 perckor történt, a brit romboló 11 óra 19 perckor hagyta el az orosz felségvizeket.

Valerij Geraszimov vezérkari főnök még az incidenst megelőzően, a IX. moszkvai nemzetközi biztonsági konferencián arra figyelmeztetett, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei hadihajóinak manőverei az orosz határok közelében “nyilvánvalóan provokatív természetűek. Ily módon incidensek előfeltételei jönnek létre, ami nem kedvez a katonai feszültség csökkentésének”.

A tábornok példaként hozta fel, hogy 2020. október 13-án a Dragon irányítható rakétákat hordozó brit romboló Szevasztopoltól két kilométerre nyugatra megsértette az orosz felségvizeken való békés áthaladás jogát azzal, hogy a fegyverzetirányító és légi célfelderítő radarjait az áthaladás közben sugárzásra kapcsolta.

Geraszimov felidézte továbbá, hogy az amerikai John McCain rombolóhajó november 24-én a Japán-tenger északnyugati részén, a Nagy Péter-öböl közelében, Vlagyivosztoktól 93 kilométerre délre, megsértette az orosz államhatárt, 2,4 kilométerre behatolva az orosz felségvizekre. A vezérkari főnök kifogásolta, hogy jelentősen megnőtt a NATO-országok haditengerészeti aktivitása az orosz határok közelében.

“A Fekete-tengeren és a Balti-tengeren gyakorlatilag állandó jelleggel nagy hatótávolságú, nagy pontosságú rakétafegyverekkel felszerelt hajók tevékenykednek, valamint felderítő, járőröző és csapásmérő repülőgépek, valamint drónok repülnek” – mondta.

A washingtoni orosz nagykövetség kedden a Twitteren arra szólította fel az Egyesült Államokat és szövetségeseit, hogy mondják le a június 28.-július 10. között Ukrajna területén és a Fekete-tenger medencéjében Sea Breeze – 2021 kódnéven megtartandó nemzetközi hadgyakorlatot. A misszió szerint a manőverek mérete és “agresszív jellege” nem segíti elő a régió biztonságát, “megnöveli a nem szándékos incidensek kockázatát”, és ösztönzi Kijev “militarista hajlamait”. Az orosz diplomáciai képviselet szerint a fekete-tengeri országok a régió problémát anélkül is meg tudják oldani, hogy külső segítséget “erőltetnének” rájuk.

A kijevi amerikai nagykövetség korábban adott ki tájékoztatást, hogy a hadgyakorlaton az Egyesült Államok mellett 31 ország vesz majd részt, mintegy ötezer katonával, 32 hajóval és 40 repülőgéppel.

The post Figyelmeztető lövéseket adott le egy orosz hadihajó egy brit romboló felé a Fekete-tengeren appeared first on .

A jövőben Szlovénia határőrizeti tevékenységét is segítik magyar rendőrök – közölte a rendőrség.

A Készenléti Rendőrség közleménye szerint Szlovéniába, a határőrizeti tevékenység ellátására az első magyar rendőri kontingens hétfőn indult el Budapestről, a Készenléti Rendőrség központi objektumából.

A magyar rendőrök fő feladatként járőrszolgálatot látnak el a jogellenes határátlépések megelőzése és felderítése érdekében, illetve közreműködnek az embercsempészek és az illegális migránsok előállításában. A rendőrök nemcsak a határ közvetlen közelében teljesítenek szolgálatot, hanem a mélységi területeken található utakon is. A kontingens terepjáróval, éjjellátó készülékekkel, kézi hőkamerákkal támogatja az érintett határszakasz védelmét.

A kontingens tagjai szolgálati felszerelésükkel látják el feladataikat, intézkedési jogosultságukat a fogadó ország rendvédelmi szervének irányítása, felügyelete mellett gyakorolják.

A Szlovéniából hazatérő kontingens tagjaira a magyar állampolgárokkal azonos járványügyi szabályok vonatkoznak. Ha a külszolgálatról visszatérő rendőr részére szükséges a SARS-CoV-2 teszt végrehajtása, annak költségeit a rendőrség állja.

The post A szlovén-horvát határon is segítenek magyar rendőrök appeared first on .

Három rendbeli felfegyverkezve elkövetett rablás bűntettében, illetve annak kísérletében, valamint kényszerítés bűntettében bűnösnek mondott ki és fegyházbüntetésre ítélt két férfit a Szombathelyi Járásbíróság – közölte a Szombathelyi Törvényszék szóvivője.

Tóth András ismertetése szerint az elsőrendű vádlottat, mint különös visszaesőt 10 év fegyházra, míg társát 6 év 6 hónap, fegyházban letöltendő szabadságvesztésre ítélték nem jogerősen.

A szóvivő közleményében felidézte: a vádlottak 2020. június 4-én hajnalban Szombathely főterén belekötöttek négy, zenét hallgató fiatalba, akiket késsel fenyegetve bírtak rá mobiltelefonjaik és pénzük átadására. Két fiatalt meg is ütöttek. A nyomozók megtalálták és lefoglalták a fiataloktól eltulajdonított értékeket, így a kár megtérült.

Az ítéletet az ügyész minkét vádlott esetében tudomásul vette, a vádlottak és védőik viszont a kiszabott szabadságvesztés enyhítése érdekében fellebbeztek.

The post Fegyházbüntetést szabott ki a bíróság két, tizenéveseket kirabló férfira Szombathelyen appeared first on .

A Tatabányai Törvényszék első fokon 12 év fegyházbüntetésre ítélt egy férfit, aki társaival egy betörés során egy gyermeket is megkínzott, hogy a szülőket rábírja értéktárgyaik átadására – közölte a Komárom-Esztergom megyei főügyész.

Reszl Ildikó tájékoztatása szerint az elkövető és négy ismeretlenül maradt társa 2017. március 27-én, hajnali két órakor az ablakon behatolt egy tatai ház hálószobájába, majd az ott lévő férfit, nőt és két gyermeket megkötözte. A bíróság elé állított férfi az egyik gyermek ujját késsel szurkálta, ezzel akarta rávenni az áldozatokat az értékeik átadására.

A sértetteket végül egy alagsori szobába zárták, amelynek ajtajáról leszerelték a kilincset. A házból órákat, ékszereket és készpénzt vittek el, összesen hétmillió forintot meghaladó értékben.

A Tatabányai Törvényszék az elkövetővel szemben 12 fegyházbüntetést szabott ki. Az ítélet nem jogerős: az ügyész három nap gondolkodási időt tartott fenn, a vádlott és védője pedig fellebbezett a döntés ellen.

The post Gyermeket megkínzó aljas rablót ítéltek 12 év fegyházra appeared first on .

Magyarországon is megjelent a paradicsom barna termés-ráncosodását okozó, de az emberi egészségre nem veszélyes vírus (Tomato brown rugose fruit virus, ToBRFV) – közölte hétfőn a honlapján a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih).

A vizsgálatok egy Csongrád-Csanád és egy Győr-Moson-Sopron megyei termelőnél igazolták a vírust, mindkettőnél elrendelték a növényegészségügyi zárlatot. Az illetékes kormányhivatalok növényvédelmi szakemberei megkezdték a hatósági intézkedéseket, a fertőzések forrásának felderítését – írták.

A közlemény szerint a ToBRFV 2018 óta Európa több országában felbukkant, könnyen terjed, eladhatatlanná teszi a termést, és nincs ellene hatékony technológia, ezért óvatosságra intik a termelőket. A körültekintés a szaporítóanyagok beszerzésére, a termesztés és a forgalmazás higiéniai szabályaira, a felhasznált eszközök, például göngyöleg, munkaruha, metszőolló fertőtlenítésére egyaránt vonatkozik.

Gondoskodni kell az üvegházakból kikerülő zöld melléktermék ártalmatlanításáról is, a tünetek észlelését pedig be kell jelenteni a területileg illetékes megyei kormányhivatalnál – tették hozzá.

The post Mi jöhet még? Magyarországon is megjelent a paradicsomot károsító új vírus appeared first on .