Biztonságpiac

Az Egyesült Államok és az Európai Unió “agresszív” politikája miatt erősödik a bizalmatlanság Európában – vélekedett Vlagyimir Putyin egy Németországban megjelent írásában, amely szerint a Krím félsziget “kilépett” Ukrajnából.

A Die Zeit című liberális német hetilap hírportálján a Szovjetunió elleni náci hadjárat kezdetének 80. évfordulója alkalmából közölt vendégkommentárban az orosz államfő úgy vélte, hogy a Vörös Hadsereg “hősei” nemcsak szülőföldjük függetlenségét és méltóságát védelmezték, hanem “megmentették Európát és az egész világot a rabszolgaságtól”, és nem azért léptek német földre, hogy bosszút álljanak a németeken, hanem hogy “beteljesítsék nagy és nemes felszabadító küldetésüket”.

A világháború szörnyűségei ellenére az európai nemzeteknek sikerült visszatérni a kölcsönös bizalomhoz és tisztelethez, és elindultak az integráció felé, hogy lezárják a huszadik század első felének “európai tragédiáit” – írta Putyin. Kiemelte: “reméltük, hogy a hidegháború vége győzelem lesz egész Európának”, és megvalósul a “Lisszabontól Vlagyivosztokig” egységes kontinens eszméje.

Oroszország éppen ebben a szellemben, a “közös értékek és érdekek” által összetartott “nagy Európa” kiépítésének logikája alapján igyekezett formálni kapcsolatait az európaiakkal. Azonban egy más megközelítés érvényesült, amelynek alapja a konfrontációra építő “hidegháborús relikvia”, a NATO bővítése – fejtette ki Putyin, rámutatva, hogy öt bővítési hullámban 14 új tagot vettek fel a szervezetbe, köztük egykori szovjet tagköztársaságokat.

Úgy vélte, az erősödő bizalmatlanság fő oka a katonai szövetség kiterjesztése keletre, azaz Oroszország határai felé. Hozzátette: sok ország “ultimátumot” kapott, választania kellett a “kollektív Nyugat” és Oroszország között. Ennek az “agresszív politikának” a következményeit szemlélteti a 2014-es “ukrajnai tragédia”, amelyben Putyin szerint Európa tevőlegesen támogatott egy “fegyveres, alkotmányellenes államcsínyt” Ukrajnában.

“Ezzel kezdődött minden” – vélekedett az orosz elnök, aki szerint az Egyesült Államok által szervezett és az Európai Unió tagállamai által támogatott puccs vezetett Ukrajna megosztottságához és ahhoz, hogy a Krím félsziget “kilépett” Ukrajnából. Ugyanakkor Oroszország mindennek ellenére továbbra is nyitott a “fair és kreatív együttműködésre” – fejtette ki az orosz elnök.

The post Putyin szerint a Krím félsziget “kilépett” Ukrajnából appeared first on .

Szerdától megszűnt a határellenőrzés Magyarország schengeni belső határain – közölte a rendőrség.

Az Országos Rendőr-főkapitányság kommunikációs szolgálata közleményében köszönetét fejezte ki a türelemért, a megértésért és azért a toleranciáért, amelyet a járványhelyzet miatt bevezetett intézkedések következtében tanúsítaniuk kellett mindenekelőtt a szomszédos országokba ingázóknak vagy az üzletembereknek, illetve mindazoknak, akiknek külföldre kellett utazniuk.

A koronavírus-járvány miatt a kormány tavaly szeptember elsejétől állította vissza ideiglenesen Magyarország teljes schengeni belső határszakaszán a határforgalom-ellenőrzést és a határőrizetet. Ezt azóta többször meghosszabbították, legutóbb június 23-áig. A rendőrség közleménye szerint korlátozás nélkül utazhat Magyarországra állampolgárságtól függetlenül az, aki – a polgári légijárművel történő beutazást leszámítva – Horvátország, Ausztria, Románia, Szerbia, Szlovákia és Szlovénia területéről lép Magyarországra.

Ugyancsak korlátozás nélkül utazhat, aki a Magyarországra belépés során hitelt érdemlően igazolja, hogy a határátlépésre jelentkezés napját megelőző hat hónapon belül átesett a Covid-19 betegségen vagy felmutatja – akár applikáción keresztül – védettségi igazolványát, valamint az azon feltüntetett személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványát. Beléphet vele a felügyelete alatt álló 18 éven aluli is.

Beléphet továbbá az is, aki a védettségi igazolások elismeréséről szóló rendelet szerinti ország által kiállított védettséget igazoló hatósági igazolvány felmutatásával igazolja a koronavírus elleni védettségét, valamint a felügyelete alatt álló 18 éven aluli is.

A rendőrség honlapján részletes tájékoztató olvasható többi között a magyar állampolgárok, a magyar állampolgársággal nem rendelkezők határátlépéséről, a sporteseményekre és a kulturális rendezvényekre belépés szabályairól, a Magyarországon átutazókra vonatkozó szabályokról, a repülőtérre vagy repülőtérről történő tranzit speciális szabályairól.

The post Megszűnt a határellenőrzés Magyarország schengeni belső határain appeared first on .

Oroszország agresszív és provokatív politikája a Fekete- és az Azovi-tengeren, a Krím félsziget megszállása és militarizálása állandó veszélyt jelent Ukrajnára és szövetségeseire – jelentette ki Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter.

A kijevi diplomácia vezetője hangsúlyozta, hogy ezért minőségileg új együttműködésre van szükség a NATO és Ukrajna között a Fekete-tengeren.

Kuleba arra reagált, hogy az orosz védelmi minisztérium közlése alapján egy orosz őrhajó figyelmeztető lövéseket adott le egy brit romboló felé a Fekete-tengeren, az Oroszország által 2014-ben Ukrajnától önkényesen elcsatolt Krím félsziget partjai közelében. Az orosz fél szerint a brit romboló megsértette Oroszország határait. Egy SzU-24M típusú repülőgép később figyelmeztető bombavetést is végrehajtott a romboló útvonalán, amely ezt követően elhagyta Oroszország területi vizeit – közölte az orosz védelmi tárca.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál hozzáfűzte, hogy a “HMS Defender” elnevezésű brit romboló Ukrajna, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok különleges erőinek egy közös tengeri hadgyakorlatában vett részt. A jövő héten kezdődik a “Sea Breeze-2021” elnevezésű ukrán-amerikai hadgyakorlat a Fekete-tengeren, amelyen idén rekordszámú, 32 ország vesz részt mintegy ötezer katonával, 32 hadihajóval és 40 repülőgéppel. Az Egyesült Államok haditengerészetének hatodik flottája kedden erősítette meg hivatalosan, hogy részt vesz a hadgyakorlaton. Szerdán Oroszország washingtoni nagykövetsége a Twitteren arra szólította fel az Egyesült Államokat, hogy mondjon le idén a “Sea Breeze” hadgyakorlatról, mert az még inkább fokozza Kijev “militarista érzelmeit”.

The post Kijev szerint Oroszország állandó veszélyt jelent a Fekete-tengeren appeared first on .

Tagadta a brit védelmi minisztérium, hogy az orosz haditengerészet figyelmeztető lövéseket adott volna le a Fekete-tengeren egy brit hadihajó irányában.

Nem sokkal a londoni cáfolat előtt az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy egy orosz őrhajó két figyelmeztető lövést adott le a HMS Defender nevű brit romboló felé, miután a brit királyi haditengerészet hajója három kilométerre behatolt az orosz területi vizekre a Fekete-tenger északnyugati térségében. A moszkvai bejelentés szerint a műveletben egy Szu-24M típusú orosz katonai repülőgép is részt vett, amely ugyancsak figyelmeztetésként négy bombát vetett a tengerbe a HMS Defender nyomvonalában.

A londoni védelmi minisztérium sajtóosztálya szerda délutáni reagálásában közölte ugyanakkor, hogy a HMS Defenderre senki nem adott le figyelmeztető lövést, a brit romboló folytatja “az ártatlan célú áthaladást az ukrajnai területi vizeken” a nemzetközi jognak megfelelően. A tárca közleménye szerint a brit fél úgy tudja, hogy az oroszok tüzérségi gyakorlatot tartottak a Fekete-tengeren, és erre előzetesen fel is hívták a hajózó közösség figyelmét.

A brit védelmi minisztérium a kommüniké végén megismétli, hogy a HMS Defender felé senki nem adott le figyelmeztető lövést. A közlemény megfogalmazása szerint a tárca nem tudja azonosítani azokat az állításokat sem, hogy a brit hadihajó nyomvonalában bombákat dobtak volna le.

Ben Wallace brit védelmi miniszter személyes nyilatkozatban is cáfolta az incidensről szóló beszámolókat. Wallace a tárca Twitter-oldalán ismertetett közleményében leszögezte: a HMS Defender rutinjellegű áthaladást hajtott végre Odesszából Georgia felé a Fekete-tengeren. A miniszter szerint a brit hadihajó – ahogy ezen az útvonalon ez szokás – nemzetközileg elismert forgalomelkülönítő folyosón haladt, és ezt a tengeri folyosót brit idő szerint délelőtt háromnegyed tízkor biztonsággal el is hagyta.

Áthaladása idején a HMS Defendert szintén rutinjellegű módon orosz hajók kísérték, és az orosz fél tudatta a brit hajóval, hogy tágabb környezetében kiképzési célú gyakorlat folyik – áll a brit védelmi miniszter nyilatkozatában. A londoni védelmi tárca szerdai ismertetése szerint Odesszában a HMS Defender fedélzetén írták alá brit és ukrán illetékesek azt a memorandumot, amely az ukrajnai haditengerészet képességnövelését célzó, tavaly októberben kötött kétoldalú egyezmény végrehajtásáról intézkedik.

A brit védelmi minisztérium tájékoztatása szerint az egyezmény egyebek mellett rakétaeladásokról, a majdani új és a már szolgálatba állított ukrajnai haditengerészeti járőrözési és légi eszközrendszerek integrálásáról, valamint nyolc, rakétákkal felszerelt gyorshadihajó közös gyártásáról szól. Szerepel a megállapodásban egy új ukrán haditengerészeti támaszpont kiépítése a Fekete-tengeren – ez lesz az ukrán haditengerészet elsődleges flottatámaszpontja -, valamint egy új támaszpont létesítése az Azovi-tengeren is. A szerződés alapján a Babcock International nevű brit védelmi ipari vállalatcsoport részt vesz a korszerű ukrán fregattkapacitás létrehozását célzó programban is, emellett a brit kormány elad Ukrajnának két felújított hajót, amelyek tengeri aknák felkutatására és megsemmisítésére alkalmasak.

The post London cáfolja, hogy Oroszország figyelmeztető lövéseket adott volna le egy brit hadihajó felé appeared first on .

Figyelmeztető lövéseket adott le egy határsértő brit romboló felé egy orosz őrhajó a Fekete-tengeren – közölte az orosz védelmi minisztérium.

Egy SzU-24M típusú repülőgép később figyelmeztető bombavetést hajtott végre a romboló útvonalán, amely ezt követően elhagyta Oroszország területi vizeit. A moszkvai tájékoztatás szerint az orosz Fekete-tengeri Flotta a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) határőrszolgálatával közösen határsértő hajót fordított vissza.

Az orosz katonai tárca szerint a HMS Defender romboló a Fekete-tenger északnyugati részén, a Fiolent-fok közelében közép-európai idő szerint 10 óra 52 perckor sértette meg a határt, és három kilométer mélyen hatolt be az orosz felségvizekre. A brit hajó a tájékoztatás értelmében nem reagált arra a figyelmeztetésre, hogy fegyvert fognak használni ellene. Az őrhajó 11 óra 06 perckor és 11 óra 08 perckor adott le figyelmeztető lövést, a figyelmeztető bombavetés 11 óra 19 perckor történt, a brit romboló 11 óra 19 perckor hagyta el az orosz felségvizeket.

Valerij Geraszimov vezérkari főnök még az incidenst megelőzően, a IX. moszkvai nemzetközi biztonsági konferencián arra figyelmeztetett, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei hadihajóinak manőverei az orosz határok közelében “nyilvánvalóan provokatív természetűek. Ily módon incidensek előfeltételei jönnek létre, ami nem kedvez a katonai feszültség csökkentésének”.

A tábornok példaként hozta fel, hogy 2020. október 13-án a Dragon irányítható rakétákat hordozó brit romboló Szevasztopoltól két kilométerre nyugatra megsértette az orosz felségvizeken való békés áthaladás jogát azzal, hogy a fegyverzetirányító és légi célfelderítő radarjait az áthaladás közben sugárzásra kapcsolta.

Geraszimov felidézte továbbá, hogy az amerikai John McCain rombolóhajó november 24-én a Japán-tenger északnyugati részén, a Nagy Péter-öböl közelében, Vlagyivosztoktól 93 kilométerre délre, megsértette az orosz államhatárt, 2,4 kilométerre behatolva az orosz felségvizekre. A vezérkari főnök kifogásolta, hogy jelentősen megnőtt a NATO-országok haditengerészeti aktivitása az orosz határok közelében.

“A Fekete-tengeren és a Balti-tengeren gyakorlatilag állandó jelleggel nagy hatótávolságú, nagy pontosságú rakétafegyverekkel felszerelt hajók tevékenykednek, valamint felderítő, járőröző és csapásmérő repülőgépek, valamint drónok repülnek” – mondta.

A washingtoni orosz nagykövetség kedden a Twitteren arra szólította fel az Egyesült Államokat és szövetségeseit, hogy mondják le a június 28.-július 10. között Ukrajna területén és a Fekete-tenger medencéjében Sea Breeze – 2021 kódnéven megtartandó nemzetközi hadgyakorlatot. A misszió szerint a manőverek mérete és “agresszív jellege” nem segíti elő a régió biztonságát, “megnöveli a nem szándékos incidensek kockázatát”, és ösztönzi Kijev “militarista hajlamait”. Az orosz diplomáciai képviselet szerint a fekete-tengeri országok a régió problémát anélkül is meg tudják oldani, hogy külső segítséget “erőltetnének” rájuk.

A kijevi amerikai nagykövetség korábban adott ki tájékoztatást, hogy a hadgyakorlaton az Egyesült Államok mellett 31 ország vesz majd részt, mintegy ötezer katonával, 32 hajóval és 40 repülőgéppel.

The post Figyelmeztető lövéseket adott le egy orosz hadihajó egy brit romboló felé a Fekete-tengeren appeared first on .

A jövőben Szlovénia határőrizeti tevékenységét is segítik magyar rendőrök – közölte a rendőrség.

A Készenléti Rendőrség közleménye szerint Szlovéniába, a határőrizeti tevékenység ellátására az első magyar rendőri kontingens hétfőn indult el Budapestről, a Készenléti Rendőrség központi objektumából.

A magyar rendőrök fő feladatként járőrszolgálatot látnak el a jogellenes határátlépések megelőzése és felderítése érdekében, illetve közreműködnek az embercsempészek és az illegális migránsok előállításában. A rendőrök nemcsak a határ közvetlen közelében teljesítenek szolgálatot, hanem a mélységi területeken található utakon is. A kontingens terepjáróval, éjjellátó készülékekkel, kézi hőkamerákkal támogatja az érintett határszakasz védelmét.

A kontingens tagjai szolgálati felszerelésükkel látják el feladataikat, intézkedési jogosultságukat a fogadó ország rendvédelmi szervének irányítása, felügyelete mellett gyakorolják.

A Szlovéniából hazatérő kontingens tagjaira a magyar állampolgárokkal azonos járványügyi szabályok vonatkoznak. Ha a külszolgálatról visszatérő rendőr részére szükséges a SARS-CoV-2 teszt végrehajtása, annak költségeit a rendőrség állja.

The post A szlovén-horvát határon is segítenek magyar rendőrök appeared first on .

Három rendbeli felfegyverkezve elkövetett rablás bűntettében, illetve annak kísérletében, valamint kényszerítés bűntettében bűnösnek mondott ki és fegyházbüntetésre ítélt két férfit a Szombathelyi Járásbíróság – közölte a Szombathelyi Törvényszék szóvivője.

Tóth András ismertetése szerint az elsőrendű vádlottat, mint különös visszaesőt 10 év fegyházra, míg társát 6 év 6 hónap, fegyházban letöltendő szabadságvesztésre ítélték nem jogerősen.

A szóvivő közleményében felidézte: a vádlottak 2020. június 4-én hajnalban Szombathely főterén belekötöttek négy, zenét hallgató fiatalba, akiket késsel fenyegetve bírtak rá mobiltelefonjaik és pénzük átadására. Két fiatalt meg is ütöttek. A nyomozók megtalálták és lefoglalták a fiataloktól eltulajdonított értékeket, így a kár megtérült.

Az ítéletet az ügyész minkét vádlott esetében tudomásul vette, a vádlottak és védőik viszont a kiszabott szabadságvesztés enyhítése érdekében fellebbeztek.

The post Fegyházbüntetést szabott ki a bíróság két, tizenéveseket kirabló férfira Szombathelyen appeared first on .

A Tatabányai Törvényszék első fokon 12 év fegyházbüntetésre ítélt egy férfit, aki társaival egy betörés során egy gyermeket is megkínzott, hogy a szülőket rábírja értéktárgyaik átadására – közölte a Komárom-Esztergom megyei főügyész.

Reszl Ildikó tájékoztatása szerint az elkövető és négy ismeretlenül maradt társa 2017. március 27-én, hajnali két órakor az ablakon behatolt egy tatai ház hálószobájába, majd az ott lévő férfit, nőt és két gyermeket megkötözte. A bíróság elé állított férfi az egyik gyermek ujját késsel szurkálta, ezzel akarta rávenni az áldozatokat az értékeik átadására.

A sértetteket végül egy alagsori szobába zárták, amelynek ajtajáról leszerelték a kilincset. A házból órákat, ékszereket és készpénzt vittek el, összesen hétmillió forintot meghaladó értékben.

A Tatabányai Törvényszék az elkövetővel szemben 12 fegyházbüntetést szabott ki. Az ítélet nem jogerős: az ügyész három nap gondolkodási időt tartott fenn, a vádlott és védője pedig fellebbezett a döntés ellen.

The post Gyermeket megkínzó aljas rablót ítéltek 12 év fegyházra appeared first on .

Magyarországon is megjelent a paradicsom barna termés-ráncosodását okozó, de az emberi egészségre nem veszélyes vírus (Tomato brown rugose fruit virus, ToBRFV) – közölte hétfőn a honlapján a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih).

A vizsgálatok egy Csongrád-Csanád és egy Győr-Moson-Sopron megyei termelőnél igazolták a vírust, mindkettőnél elrendelték a növényegészségügyi zárlatot. Az illetékes kormányhivatalok növényvédelmi szakemberei megkezdték a hatósági intézkedéseket, a fertőzések forrásának felderítését – írták.

A közlemény szerint a ToBRFV 2018 óta Európa több országában felbukkant, könnyen terjed, eladhatatlanná teszi a termést, és nincs ellene hatékony technológia, ezért óvatosságra intik a termelőket. A körültekintés a szaporítóanyagok beszerzésére, a termesztés és a forgalmazás higiéniai szabályaira, a felhasznált eszközök, például göngyöleg, munkaruha, metszőolló fertőtlenítésére egyaránt vonatkozik.

Gondoskodni kell az üvegházakból kikerülő zöld melléktermék ártalmatlanításáról is, a tünetek észlelését pedig be kell jelenteni a területileg illetékes megyei kormányhivatalnál – tették hozzá.

The post Mi jöhet még? Magyarországon is megjelent a paradicsomot károsító új vírus appeared first on .

A Készenléti Rendőrség parancsnoka bruttó ötszázezer forintot tűzött ki a velencei Hauszmann-Gschwindt kastélyból ellopott neobarokk kandalló megtalálására, valamint az elkövető felkutatására – közölte a rendőrség.

Azt írták, a rendőrség ismeretlen tettes ellen “nagyobb értékre, dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás” bűntett gyanúja miatt nyomoz. Az eddigi adatok alapján tavaly július 23. és augusztus 29. között egy ismeretlen az ajtót befeszítve behatolt a kastélyba, ahol az aulában lévő, neobarokk stílusú kandalló fából készült keretét, valamint márványburkolatát lebontotta és eltulajdonította.

A rendőrség – a kastély tulajdonosa, a SinbusCon Befektetési és Ingatlanhasznosító Zrt. felajánlása alapján – ötszázezer forint nyomravezetői díjat tűzött ki a műemléki oltalom alatt álló tárgy és a tolvaj megtalálása érdekében. A nyomravezető személyét bizalmasan kezelik. A díjkitűzés visszavonásának jogát a Készenléti Rendőrség parancsnoka fenntartja – tették hozzá.

The post Félmilliós díjat ajánlottak egy neobarokk kandalló nyomravezetőjének appeared first on .

Az Európai Unió tagállamainak külügyminiszterei az Aljakszandr Lukasenka elnök vezette fehérorosz rezsimet támogatók ellen meghozott büntetőintézkedések mellett Fehéroroszországgal szembeni célzott gazdasági szankciók bevezetéséről tárgyaltak – közölte Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője.

Borrell a tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását követően közölte: a fehérorosz gazdaságot érintő intézkedések “nagyon fájni fognak”, és súlyosan fogják érinteni Fehéroroszország gazdaságát. Kijelentette, az Európai Unió mély aggodalmát fejezi ki a fehérorosz rezsim folyamatos, az emberi jogokat, az alapvető szabadságokat és a nemzetközi jogot célzó támadásai miatt, aggodalmában Kanada, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok is osztozik.

Az EU elkötelezett Fehéroroszország népe régóta elnyomott demokratikus törekvéseinek támogatása mellett, és kész a jövőben is határozottan fellépni, ha Minszk figyelmen kívül hagyja nemzetközi kötelezettségvállalásait – húzta alá.

“Arra szólítjuk fel a fehérorosz rezsimet, hogy vessen véget a saját népével szembeni elnyomásnak. Csalódottságunkat fejezzük ki, hogy a minszki vezetés úgy döntött, nem tesz eleget az emberi jogi kötelezettségeinek, eltávolodik a demokratikus elvek betartásától és a nemzetközi közösséggel ápolt kapcsolatoktól” – fogalmazott.

Kiemelte: az EU elvárja, hogy a Lukasenka-rezsim teljes mértékben működjön együtt a Ryanair járatának május 23-án történt, minszki kényszerített leszállása körülményeinek feltárását célzó nemzetközi nyomozásában. Elvárja, hogy haladéktalanul engedje szabadon az összes politikai foglyot, hajtsa végre az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet moszkvai mechanizmusának keretében folytatott független szakértői misszió összes ajánlását, és azt, hogy kezdjen átfogó, valódi politikai párbeszédet hatóságaik, valamint a demokratikus ellenzék és a civil társadalom képviselői között.

Elmondta, azt is, hogy a Tanács napirendjén szerepelt azon terv megvitatása is, amelynek alapján az Európai Unió hárommilliárd eurós gazdasági csomagot tenne elérhetővé Fehéroroszország számára, a többi között a demokratikus átmenet és a legfontosabb strukturális reformok támogatására, valamint a zöld és digitális fejlesztésekre. A tervezett csomag segítené az innováció fellendítését, az éghajlatvédelmi intézkedéseket, valamint a demokrácia, az átláthatóság és az elszámoltathatóság megteremtését – mondta. A gazdasági csomag mellett a javaslat kétoldalú keretmegállapodás megkötését is kilátásba helyezi az EU és a demokratikus Fehéroroszország közötti hosszabb távú kapcsolatok megerősítésére – tette hozzá az uniós diplomácia vezetője.

Fehéroroszországgal szemben az Európai Unió október elején vezetett be büntetőintézkedéseket, felvette szankciós listára a fehérorosz ellenzéki tüntetések elfojtásának vélelmezett felelőseit. A listán jelenleg 88 ember és hét szervezet szerepel, közöttük Aljakszandr Lukasenka elnök és legidősebb fia, Viktor Lukasenka, aki korábban apja nemzetbiztonsági tanácsadója volt.

Az EU emellett június elején abban állapodott meg, hogy megtiltja a fehérorosz légitársaságok számára, hogy átrepüljenek az EU légterén, és hozzáférjenek az Unió területén fekvő repülőterekhez. A lépésre az után került sor, hogy Fehéroroszország leszállásra kényszerítette a minszki repülőtéren a Ryanair Görögországból Litvániába tartó, és éppen a fehérorosz légtérben tartózkodó utasszállító repülőgépét, majd letartóztatta a fedélzeten utazó fehérorosz ellenzéki aktivistát, Raman Prataszevicset.

The post Az EU célzott gazdasági szankciók bevezetését fontolgatja Fehéroroszországgal szemben appeared first on .

Hat év börtönbüntetéssel sújtott hétfőn a Szegedi Törvényszék első fokon egy szegedi jogászt, aki tavaly egy pisztollyal megpróbált kirabolni egy postát, majd két nap múlva ötezer forintot zsákmányolt egy virágboltból.

A bíróság az 52 éves férfit fegyveresen elkövetett rablás, lőfegyverrel visszaélés, valamint kényszerítés bűntettében mondta ki bűnösnek

A 2013-ban ittas járművezetés vétsége miatt öt hónap – egy évre felfüggesztett – szabadságvesztésre ítélt vádlott a lakás- és helyiséggazdálkodási csoportot vezette a hódmezővásárhelyi polgármesteri hivatalban. Tavaly márciusban köztisztviselői megbízatása azonban megszűnt, egy hónapig még megbízási jogviszonyban alkalmazták. Miután a felélte tartalékait, kétségbeesésében úgy döntött, hogy rablással szerez pénzt.

A vádlott május 21-én magához vett egy már évtizedek óta engedély nélkül tartott pisztolyt, és napszemüveget, szájmaszkot viselve megjelent egy szegedi postán, ahol csak három alkalmazott volt bent. A férfi odalépett az egyik ügyfélablakhoz, a betárazott pisztolyt rászegezte a postás hölgyre, és pénzt követelt. A sértett a pénzes fiók kinyitására készült, de kihasználta a vádlott figyelmetlenségét, felállt és a kolléganőivel együtt kirohant a hátsó ajtón az utcára, ahol segítséget kértek a járókelőktől. A vádlott ezt látva zsákmány nélkül kiment, majd a kerékpárjával hazahajtott.

A sikertelen rablás után két nappal a vádlott szájmaszkot viselve egy szegedi virágüzletbe ment be, ahol a korábbi rablásnál használt pisztolyt rászegezte a pult mögött álló hölgyre és felszólította, hogy adja át a bevételt. A sértett a pénztárgépből öt darab ezer forintos bankjegyet adott át a vádlottnak és közölte, hogy több pénzt nem ad. Eközben az üzlet hátsó részében tartózkodó másik alkalmazott felhívta a segélyhívót. Ezt a vádlott is észrevette, és elsietett a helyszínről.

A rendőrök a vádlottat a postán rögzített ujjlenyomatok alapján azonosították, és még a második bűncselekmény napján elfogták egy söröző teraszán, majd a lakásán a rablásokhoz használt, 6,35 mm-es kaliberű pisztolyt és az ahhoz tartozó lőszereket is lefoglalták.

A pszichiátriai szakvélemény szerint a vádlott személyisége rendszeres napi alkoholfogyasztása miatt megváltozott, hangulatzavara miatt korábban pszichiátriai kezelés alatt állt, gyógyszereket is szedett, de azt abba hagyta, a bűncselekmények elkövetésekor pedig enyhe fokban korlátozott volt a beszámítási képessége.

A tárgyaláson a bűnösségét elismerő vádlott bocsánatot kért a tanúként meghallgatott postai dolgozótól, aki elmondta, a mai napig hatással van rá a bűncselekmény, kollégáival azóta is összerezzennek, ha ügyfél lép a hivatalba, és a táskájába kezd kotorászni.

A bíróság a férfi a postán elkövetett bűncselekményét az ügyészség által indítványozott közfeladatot ellátó személy sérelmére fegyveresen elkövetett rablás kísérlete helyett kényszerítés bűntettének minősítette. Kóbor Jenő bíró az ítélet indoklása során kifejtette, a vádlott a rablástól önkéntesen elállt, amikor a postán egyedül maradt, és bár lehetősége lett volna rá, semmit nem tulajdonított el, hanem elhagyta az épületet.

A döntéssel szemben az ügyészség fellebbezést jelentett be, súlyosítás és a vád szerinti minősítés megállapítása érdekében. A vádlott és védője fellebbezésében a kiszabott büntetés enyhítését kérte.

The post Hat évet kapott a lecsúszott jogász appeared first on .

A genfi csúcs nem teremtette meg a feltételeit annak, hogy az Egyesült Államok lekerüljön az Oroszországgal szemben barátságtalan országok listájáról – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.

A szóvivő szerint a találkozón az orosz és az amerikai elnök azt mérte fel, hogy a felek mely területeken tudnak együttműködni, és melyeken nem. Rámutatott, hogy a csúcs eredményeinek konkrét megvalósítására még várni kell. Amíg ez nem történik meg, nincs ok változtatni a listán.

A Moszkvával szemben barátságtalan országoknak az orosz külügyminisztérium által május 14-én közzétett listáján az Egyesült Államok és Csehország szerepel.

Peszkov az Oroszországgal szemben Alekszej Navalnij ellenzéki politikus megmérgezése címén bevezetendő amerikai szankciókkal kapcsolatban azt mondta, hogy azok egy részét törvény írja elő az Egyesült Államokban. Ezeket a gazdasági büntetőintézkedéseket a szóvivő szerint nem befolyásolja Joe Biden álláspontja.

“Szankciós törekvéseit és szankciófüggőségét tekintve Washington egyszerre mutat következetességet és kiszámíthatatlanságot” – mondta Peszkov. Hozzátette, hogy az amerikai elnöknek a konkrét intézkedések kiválasztásával módja van árnyalni a törvény által előírt szankciópolitikát. Nehezményezte, hogy az elmúlt években az orosz-amerikai kapcsolatokban a legmagasabb szinten elért egyetértés “munkaszinten” vagy a “mélyállam” részéről teljes passzivitásra ítéltetett, megvalósítása a megállapodásétól eltérő pályán haladt, vagy elakadt. Kifejezte reményét, hogy Genf után másképp lesz.

Peszkov elmondta, hogy függetlenül a genfi csúcs egészében véve pozitív mérlegétől Moszkva arra számít, hogy Washington folytatni fogja az Oroszország feltartóztatását célzó politikáját. Közölte, hogy az orosz fél folytatni fogja a párbeszédet az Egyesült Államokkal és európai partnereivel az Északi Áramlat-2 földgázvezeték mielőbbi beindításáról. Megjegyezte, hogy amerikai részről Genf után is elhangzott a projektet ellenző hivatalos nyilatkozat.

The post Kreml: az Egyesült Államok nem kerül le a barátságtalan országok listájáról appeared first on .

Az Európai Unió egy évvel, 2022. június 23-ig meghosszabbította a Krím és Szevasztopol Oroszország általi jogellenes annektálása nyomán bevezetett korlátozó intézkedések hatályát – közölte az EU Tanácsa.

A tájékoztatás szerint az intézkedések uniós állampolgárokra és uniós székhelyű vállalkozásokra vonatkoznak, területi hatályuk a Krím és Szevasztopol területére korlátozódik.

A szankciók értelmében tilos a Krím félszigetről vagy Szevasztopolból származó termékek behozatala az EU-ba, és tilos a Krímbe, valamint Szevasztopolba irányuló mindenfajta beruházás. Ez utóbbi azt jelenti, hogy európai magánszemélyek és uniós székhelyű vállalkozások nem vásárolhatnak sem ingatlant, sem cégeket a Krím félszigeten, továbbá nem finanszírozhatnak krími vállalkozásokat, illetve azok számára nem nyújthatnak tevékenységükhöz kapcsolódó szolgáltatásokat sem.

Tilos mindenfajta turisztikai szolgáltatás nyújtása a Krím és Szevasztopol területén, így európai kirándulóhajók csak vészhelyzet esetén köthetnek ki a félszigeten. Tiltott továbbá a közlekedési, távközlési és energiaágazatban használatos, valamint a kőolaj, a földgáz és az ásványi anyagok kutatásához, feltárásához, illetve kitermeléséhez szükséges termékek és technológiák exportja krími vállalkozások részére. A tilalom az ezeket az ágazatokat kiszolgáló infrastruktúrához kapcsolódó technikai segítségnyújtásra, valamint építési és mérnöki szolgáltatásokra is vonatkozik – közölték.

Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének korábbi nyilatkozatával összhangban az EU nem ismeri el a Krím és Szevasztopol Oroszország általi jogellenes elcsatolását, és változatlanul elítéli az orosz fél lépését, amely sérti a nemzetközi jogot – közölték.

Az Európai Unió külügyi tanácsának korábbi álláspontja szerint az unió továbbra is töretlenül elkötelezett Ukrajna szuverenitása és területi integritása mellett. A tanács hangsúlyozta, hogy nem ismeri el és változatlanul elítéli az orosz fél lépését. A félsziget annektálása továbbra is közvetlen veszélyt jelent a nemzetközi biztonságra, és súlyos következményekkel jár az államok egységét és szuverenitását védő nemzetközi jogrendre nézve is – húzták alá.

A szankciókat először 2014-ben vezették be, válaszul az Ukrajna területi egységének szándékos aláásására és az ukrajnai helyzet destabilizálására irányuló kísérletekre. Az ukrajnai válságra reagálva az EU más intézkedéseket is bevezetett, így például az orosz gazdaság bizonyos ágazatait célzó szankciókat és egyedi korlátozó intézkedéseket.

The post Krím: az EU egy évvel meghosszabbította a szankciókat appeared first on .

Tizenegy megyében, 404 településen, összesen 81 ezer hektárnyi területen irtják a szakemberek a szúnyogokat a héten — közölte a program végrehajtásáért felelős Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF).

A tervek szerint Budapesten a III., IV., X., XIII., XIV., XV., XXI., XXII. kerületben, a Balaton környéki településeken, Sopron környékén, a csornai régióban, néhány Dráva menti településen, továbbá Borsod-Abaúj-Zemplén, Baranya, Csongrád-Csanád, Bács-Kiskun, Somogy, Veszprém és Zala megye több településén irtanak – tartalmazza a közlemény.

Az alkalmazott szúnyogirtó szert minimális mennyiségben juttatják ki, az csak az érzékenyebb rovarokat pusztítja el, melegvérűekre, így emberre és háziállatokra nem jelent veszélyt – teszik hozzá. Emlékeztetnek: az elmúlt időszakban főként a folyóparti településeken jelentek meg tömegesen csípőszúnyogok. Ebben a helyzetben a múlt héten a szakemberek több mint háromszáz településen gyérítették a vérszívókat.

A kezelésre használt gépjárművekkel a munkát a szúnyogok aktivitási időszakához igazodva, este 9-kor kezdik meg, vagyis a technológiát nem befolyásolja az érvényben lévő hőségriasztás. A beavatkozások pontos időpontja és az érintett települések listája megtalálható a katasztrófavédelem honlapján, valamint a szúnyoggyérítésre vonatkozó információkat az érintett települések is közzéteszik a honlapjukon vagy közösségi oldalaikon.

Ha az időjárás nem teszi lehetővé a munka elvégzését a meghirdetett napon, a következő két este valamelyikén pótolnak – közölte az OKF.

The post Tizenegy megyében irtják a szúnyogokat a héten appeared first on .

Életveszélyesen megsebesítette válófélben lévő felesége barátját egy férfi Budapesten – közölte a rendőrség.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság közleménye szerint a férfi vasárnap hajnali négy órakor a főváros XIV. kerületében, az utcán késsel támadt válófélben lévő feleségére. A nő barátja a támadó elé állt, aki erre kilencszer megszúrta, illetve megvágta őt. Az asszony megpróbálta kicsavarni férje kezéből a kést, és közben ő is megsérült. Végül a nő apjának sikerült lefegyvereznie az “őrjöngőt”, aki autójával elmenekült.

A megkéselt férfit életveszélyes állapotban vitték kórházba.

A BRFK nyomozói két és fél órán belül elfogták a feltételezett elkövetőt. A 44 éves L. Attilát emberölés kísérlete megalapozott gyanújával kihallgatták. A férfit – aki a bűncselekmény elkövetését elismerte, de vallomást nem tett – őrizetbe vették és kezdeményezték letartóztatását.

The post Őrjöngő féltékenységi dráma Budapesten appeared first on .

Öthetes kutatás után vasárnap megtalálták a szélsőjobboldali elveket valló Jürgen Conings katona holttestét, aki májusban eltűnt, miután megfenyegette a belga járványvédekezést vezető belga virológust. A hatóságok szerint Conings öngyilkosságot követhetett el – közölte a belga sajtó.

A különleges katonai kiképzést kapott férfi megtalálására május 17-én indult hajóvadászat Belgiumban. Conings aznap ugyanis több fegyvert tulajdonított el egy laktanya fegyverraktárából, előzőleg pedig megfenyegette az ország legismertebb virológusát, a belga járványvédekezést vezető Marc van Ranstot.

Conings holttestére az ország észak-keleti felében található Dilserbos melletti erdőben talált rá egy vadász vasárnap reggel. A halott mellett lőfegyvert, baltát, zsebkést és lőszert talált. A belga sajtó szerint a kiérkezett hatóságok megerősítették a halott személyazonosságát, valamint megállapították, hogy halálát a fejet ért lőtt seb okozta. Az öngyilkosság elkövetését további vizsgálatoknak kell igazolniuk.

Az Irakot és Afganisztánt is megjárt Conings hátrahagyott levelei és üzenetei alapján a hatóságok korábban arra a következtetésre jutottak, hogy a virológus mellett tucatnyian, köztük jogászok és ügyvédek is a célpontjai lehetnek. Van Ranstot és családját ismeretlen helyre költöztették, mások lakása előtt állandó rendőri jelenlétet rendeltek el.

A terrorfenyegetéseket elemző belga központ (OCAM) javaslatára az ország észak-keleti, Limburg nevű tartományának egyes területein a terrorfenyegetettség szintjét a négyfokozatú skálán a hármas fokozatra emelték május végén, a tartomány több mecsetje is megerősített katonai védelemben részesült, amit Coning szélsőjobboldali nézeteivel indokoltak.

Belgiumban szélsőségesek Facebook-csoportot hoztak létre, és több alkalommal rokonszenvtüntetést szerveztek a gyakran Robin Hoodnak nevezett, az “árulók és zsarnokok meggyilkolását” ígérő szökött katona támogatására.

A belga sajtó vasárnapi beszámolója szerint Conings rokonai lehetetlennek nevezték, hogy a katona öngyilkos lett volna és további vizsgálatot követeltek. Marc van Ranst részvétét fejezte ki a katona családjának.

The post Megtalálták az öt hete keresett belga Robin Hood holttestét appeared first on .

Egy őrzés-védelemmel foglalkozó bűnszervezetet számolt fel a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), amely fizetendő áfáját úgy csökkentette, hogy bevételeit egy strómanok vezette, gyakran váltott fantomcégekből kiépített hálózaton keresztül futtatta át.

A hivatal közleménye szerint a bűnszervezet ezzel csaknem egymilliárd forintos kárt okozott a költségvetésnek, és a piacon is kedvezőbb helyzetbe került versenytársaival szemben.

A bűnbanda tagjainak elfogásában a budapesti nyomozók munkáját járőrök, revizorok, it-szakemberek, a MERKUR bevetési egység és a Terrorelhárítási Központ is segítette. Az akcióban részt vevő mintegy kétszáz ember 105 helyszínen tartott kutatást, amelynek során egy 76 millió forint értékű autót, muzeális jellegű autókat és egy kishajót is foglaltak, valamint körülbelül 120 milliós bankszámlavagyont és 170 millió forint értékben hat ingatlant zároltak – ismertették.

Hozzátették: a bűnszervezet irányítóinál éles lőszereket és lőfegyvereket is találtak, néhányat csőre töltve.

A nyomozók különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó, bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás miatt 16 embert gyanúsítottként hallgattak ki, a bíróság a bűnbanda négy irányítójának letartóztatását már el is rendelte – olvasható a közleményben.

The post Ismét egy örző-védő bűnszervezetet számolt fel a NAV appeared first on .

A feltételezett ellenség repülőgéphordozó-harccsoportjának megsemmisítését gyakorolták az orosz Csendes-óceáni Flotta hajói – közölte az orosz védelmi minisztérium.

A flottagyakorlatnak ezt a részét a Kuril-szigetektől 2500 mérföldre (mintegy négyezer kilométerre) tartották, a Hawaii-szigetek irányában, amelyek több mint ötezer kilométerre vannak Oroszországtól. A manővereken részt vevő két, egymástól háromszáz mérföldre elhelyezkedő hajóraj egyike a feltételezett ellenség szerepét kapta a flottacsoport fő erőivel szemben.

A feladat a hordozó-harccsoport felderítése, az ellentevékenység és a feltételezett ellenségre mért rakétacsapás volt. A szimulált rakétacsapást a flotta zászlóshajója, a Varjag rakétacirkáló, a Marsall Saposnyikov fregatt, az Aldar Cidenzsapov, a Szoversennij és a Gromkij korvett hajtotta végre.

A közös gyakorlaton részt vett egy tengeralattjáró és a Csendes-óceáni Flotta légierejének több nagy hatótávolságú Tu-142M3 típusú tengeralattjáró-elhárító repülőgépe is. A gyakorlatok során a hajócsoport a repülőgépekkel együttműködve azt gyakorolta, hogy cirkálórakétákkal támadást hajt végre a feltételezett ellenség katonai infrastruktúrájának kritikus fontosságú létesítményei ellen.

A moszkvai katonai tárca tájékoztatása szerint tengeralattjáró-elhárító repülőgépek Kamcsatkáról felszállva több mint 14 órán át repültek, közel 10 ezer kilométert megtéve. A hadgyakorlathoz közeli térségben a flotta MiG-31BM nagy magasságú vadász-felderítő gépei kísérték őket. A Tu-142M3-asok légi utántöltését Il-78-as repülőgépekről végezték el, ötezer méteres magasságban, mintegy 500-600 kilométeres sebesség mellett.

Az Ohotszki-tenger és a Csendes-óceán felett emellett hat, IL-38 és IL-38N típusú gépből álló páros végzett tengeralattjáró-elhárító gyakorlatot. A repülőgépek mindegyike legalább 8 órát töltött a levegőben.

Június 10-i közlés szerint az orosz Csendes-óceáni Flotta a szovjet idők óta példátlan gyakorlatba kezdett, mintegy húsz hadihajó és tengeralattjáró részvételével.

The post Az orosz flotta repülőgéphordozó-harccsoport megsemmisítését gyakorolta Hawaii irányában appeared first on .

Joe Biden telefonon egyeztetett Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel és meghívta őt nyárra, egy személyes találkozóra az Egyesült Államokba – jelentette be Jake Sullivan, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója.

Sullivan közölte, hogy Biden – aki a hónap közepén, Svájcban találkozik Vlagyimir Putyin orosz elnökkel – támogatásáról biztosította Zelenszkijt. “Lehetőségük volt hosszasan beszélni az Egyesült Államok és Ukrajna kapcsolatának minden kérdéséről, és Biden elnök elmondta Zelenszkij elnöknek, hogy határozottan ki fog állni Ukrajna szuverenitása, területi integritása és törekvései mellett” – fogalmazott a nemzetbiztonsági tanácsadó.

“Biden azt is elmondta Zelenszkij elnöknek, hogy várja, hogy idén nyáron vendégül láthassa a washingtoni Fehér Házban, miután visszatér Európából” – tette hozzá Sullivan.

Az amerikai elnök a tervek szerint szerdán Európába utazik. Hivatalba lépése óta ez lesz az első külföldi útja. Péntektől a délnyugat-angliai Cornwallban, Carbis Bay városában részt vesz a világ hét vezető ipari hatalmának (G7) háromnapos csúcstalálkozóján, majd ellátogat a NATO-tagországok vezetőinek június 14-i találkozójára Brüsszelbe. Végül Genfbe utazik, ahol négyszemközti találkozón vesz részt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.

Egy, az Axios című amerikai hírportálon megjelent hétvégi interjúban Zelenszkij arra ösztönözte Bident, hogy találkozzanak személyesen a Putyinnal tervezett csúcstalálkozó előtt. Szakértők szerint a hétfői telefonhívással és Zelenszkij meghívásával az volt a Fehér Ház célja, hogy még a genfi találkozó előtt demonstrálja Ukrajna támogatását, és jelezze, hogy Biden Putyinnal folytatandó megbeszélésekor meg fogja védeni a kelet-európai államot. Hétfői sajtótájékoztatóján Jake Sullivan nem említette, hogy az amerikai és az ukrán elnök találkozna egymással a svájci csúcs előtt.

Az amerikai sajtó beszámolói szerint a Biden-adminisztráció csalódást okozott Ukrajnának, valamint számos washingtoni demokrata párti és republikánus törvényhozónak is, amikor a múlt hónapban bejelentette, hogy az Egyesült Államok “nemzeti érdekeire” hivatkozva lemond az Északi Áramlat-2 gázvezeték kivitelezőjére és annak vezérigazgatójára kiszabott szankciókról. Az amerikai elemzők szerint Zelenszkij “reménykedett” abban, hogy Biden megakadályozza a projekt megvalósulását.

Az Északi Áramlat-2 egy 9,5 milliárd eurós projekt, amelynek keretében két új, összesen évi 55 milliárd köbméter szállítási kapacitású vezetékkel bővül a Balti-tenger fenekén húzódó Északi Áramlat. Nyomvonala az oroszországi Viborgtól a németországi Greifswaldig tart. A mintegy ezerkétszáz kilométer hosszú új vezeték befejezéséhez még nyolcvan kilométer hosszúságban kell lerakni csöveket. Kiépítésével Oroszország elvileg kiiktathatná Ukrajnát, mint tranzitországot, és egyetlen útvonalra terelhetné át az Európának szánt orosz gázszállítmányok nyolcvan százalékát.

Sullivan azt is bejelentette, hogy Biden a jövő héten, a brüsszeli NATO-csúcstalálkozó keretében várhatóan találkozik Recep Tayyip Erdogan török elnökkel is. A tárgyalásokon szó lesz majd Szíriáról és Afganisztánról, valamint arról, hogy “miként lehetne kezelni Washington és Ankara néhány nézeteltérését”. A nemzetbiztonsági tanácsadó úgy fogalmazott: “Biden és Erdogan, akik már évek óta ismerik egymást, alig várják, hogy lehetőségük legyen átfogóan áttekinteni a kétoldalú kapcsolatokat”.

The post Amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó: Biden meghívta Zelenszkijt a Fehér Házba appeared first on .