AMERIKA EGYESÜLT ÁLLAMOK
Operation Epic Fury – nő a feszültség az új katonai művelet körül
Az Egyesült Államok hadügyminisztériuma megerősítette az Operation Epic Fury elnevezésű katonai művelet elindítását, amely elsősorban Irán ellen irányul, és a Közel-Kelet stratégiai fontosságú térségeit érinti. A hadműveletek középpontjában az iráni területek mellett a Perzsa-öböl és különösen a Hormuzi-szoros áll, amely a globális olajszállítás egyik kulcsfontosságú útvonala. A Pentagon közlése szerint az akció célja az iráni katonai és biztonsági infrastruktúra gyengítése, beleértve rakétabázisok, haditengerészeti egységek és egyéb stratégiai létesítmények elleni csapásokat. A művelet több haderőnem összehangolt részvételével zajlik, légierő, haditengerészet és különleges egységek bevonásával. Amerikai tisztviselők szerint a hadjáratot hónapokig készítették elő, és hírszerzési információk alapján indították meg.
A konfliktus a beszámolók szerint február végén kezdődött, és rövid időn belül regionális feszültséggé szélesedett. Egyes források szerint több ezer iráni célpontot értek csapások, ami tovább növeli az eszkaláció kockázatát a térségben. A bejelentést követően nemzetközi és belföldi kritikák is megjelentek. Elemzők arra figyelmeztetnek, hogy a művelet könnyen kiszélesedhet, különösen a Perzsa-öböl térségében jelen lévő más államok bevonódásával. Emberi jogi szervezetek átláthatóságot követelnek, és a civil lakosságot érintő következményekre hívják fel a figyelmet.
Az amerikai Kongresszus több tagja részletes tájékoztatást kért a művelet céljairól és jogi alapjáról. A Fehér Ház ugyanakkor hangsúlyozta: az akció az Egyesült Államok nemzetbiztonsági érdekeit szolgálja, és szükség esetén további lépések is várhatók.
A következő napokban, hetekben várhatóan további részletek derülnek ki az Operation Epic Fury kiterjedéséről, miközben a nemzetközi közösség kiemelt figyelemmel követi a Közel-Kelet egyre feszültebbé váló helyzetét.
Szerző:
Merényi Vivien
KANADA
35 év után először: Kanada is elérte a NATO 2%-os védelmi célját
1990 óta először érte el a kanadai védelmi költségvetés a NATO által elvárt 2%-os szintet a 2025–2026-os évben. A több mint 63 milliárd dolláros befektetés mérföldkő, hiszen jól reflektálja az állam törekvéseit az ország biztonságának megerősítésére. Az említett összegből 14 milliárdot szánnak kibervédelemre, illetve a világűrbeli kapacitásokra. A befektetések nem kizárólag a harcképességek fejlesztésére irányulnak; nagy hangsúlyt kap a hírszerzés, a kritikus infrastruktúra, illetve az ipar és innováció is. Kanada Védelmi és Iparfejlesztési Stratégiája nemcsak az ország biztonságát erősíti meg, hanem a gazdaságra is rendkívül pozitív hatással lehet. A befektetésekkel és az új projekteken keresztül 65 ezer új munkahelyet hozhatnak létre, ezzel közel 7,7 milliárd dollárral nőhet az ország GDP-je jövőre.
Erősödő ottawai-canberrai kapcsolatok
Mark Carney kanadai miniszterelnök március elején tett ausztrál látogatásával erősítette meg a két ország közötti kapcsolatot. Ausztrália csatlakozott a Kanada által létrehozott Kritikus Ásványkincsek Szövetségéhez. Ez azért is kulcsfontosságú, mivel a két országban található a globális lítiumkészletek nagyjából harmada, illetve a globális vastermelés 40%-a, így ezen keresztül akár a Kínától való függés is enyhíthetővé válik a közeljövőben.
Az ásványkincseken kívül, Ausztrália talán a legfontosabb védelmi partnere Kanadának az indo-csendes-óceáni térségben. Ez több aspektusában is megjelenik, például a hírszerzés terén. Azonban az új megállapodások szerint megkezdik a kanadai katonák kiképzését az úgynevezett Arctic Over-The-Horizon radarokon, amellyel hatékonyabbá válik a sarkvidék védelme. További célja a megállapodásnak megkönnyíteni és megerősíteni a védelmi ipari cikkek, innovációk mozgását a két ország között.
Aláírtak továbbá egy egyetértési megállapodást a mesterséges intelligencia biztonságáról (MOU on AI Safety), azzal a céllal, hogy a két ország szakértői támogassák egymás munkáját az MI által okozott fenyegetésekkel kapcsolatban.
Szerző:
Faragó Bulcsú
LATIN-AMERIKA
Shield of the Americas – Trump új katonai kezdeményezése a drogkartellek ellen
Március 7-én a floridai Doralban tartott csúcstalálkozón jelentette be Trump elnök a „Shield of the Americas” (Amerika Pajzsa) kezdeményezést, egy Washington által vezérelt katonai és biztonsági koalíciót, melynek célja a transznacionális drogkartellek és szervezett bűnözői hálózatok elleni közös fellépés. Trump beszédében az ISIS-ellenes koalícióhoz hasonlította, hangsúlyozva a katonai erőt a kartellek „megsemmisítésére”.
Az amerikai elnök Miamiban 12 latin-amerikai ország vezetőjével találkozott, többnyire jobboldali és szélsőjobboldali politikusokkal (pl.: Argentína, Paraguay, El Salvador). A csúcstalálkozón nem volt jelen Mexikó, Brazília, és Kolumbia sem. Ez előrevetítheti a koalíció legnagyobb gyengeségét, hiszen a térség legnépesebb, baloldali vezetésű államai nincsenek benne. Mexikó elnöke, Claudia Sheinbaum, például határozottan elutasítja az Egyesült Államok katonai beavatkozását Mexikó területén, „inváziónak” tekinti.
A találkozón tartott munkaebéden mind Mark Rubio külügyminiszter, mind a nemrégiben kinevezett Kristi Noem, az „Amerika Pajzsa” különleges megbízottja kiemelte, hogy az Egyesült Államok prioritását a Nyugati-félteke élvezi, összhangban Washington legújabb Nemzeti Biztonsági Stratégiájával.
A koalíció elsődleges céljának eléréséhez Trump kifejezetten katonai megoldásokat szorgalmaz, amely már március 3-án az amerikai és ecuadori erők által közösen végrehajtott fegyveres, sőt bombázásos műveletek formájában meg is valósult feltételezett drogkereskedők ellen Ecuadorban.
A katonai célok mellett a kezdeményezés másik, kritikus célja a kínai befolyás („rosszindulatú külföldi beavatkozások”) visszaszorítása a térségben. „Nem engedjük meg, hogy ellenséges külföldi befolyás megvesse a lábát ezen a féltékén, beleértve a Panama-csatornát is.” – jelentette ki egyértelműen Trump. Ezzel az „Amerika Pajzsa”a drogellenes harcot egy szélesebb körű, geopolitikai szuverenitási játszmává emeli.
Szerző:
Rohoska Réka
A Amerika, 2026 Március bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.
Les Émirats arabes unis auraient introduit de nouvelles conditions pour l’obtention de visas touristiques qui viseraient les citoyens de 16 pays, dont l’Algérie, l’Égypte et […]
L’article Visa : les Émirats arabes unis durcissent les conditions pour 16 nationalités, dont l’Algérie est apparu en premier sur .
Face aux perturbations récentes dans la disponibilité de certains médicaments, le ministère de l’Industrie pharmaceutique a décidé de hausser le ton. Dans un communiqué ferme, […]
L’article Pénurie de médicaments : l’État durcit le ton et fixe un délai aux laboratoires algériens est apparu en premier sur .
Le dossier de la retraite sans condition d’âge avance. Le ministre du Travail, de l’Emploi et de la Sécurité sociale, Abdelhak Saihi, a annoncé l’installation […]
L’article Retraite anticipée : La bonne nouvelle de Saihi pour cette catégorie de travailleurs est apparu en premier sur .