Feed aggregator

2011 novemberében, amikor útjára indítottuk ezt a blogot, még a bemelegítő szakaszban jártak a 2014 és 2020 közötti időszak többéves keretéről folytatott tárgyalások. Aligha sejtettük akkor, hogy még további két évbe telik majd, mire az intézmények formálisan is elfogadják a következő időszak keretköltségvetését. Azon persze lehetne vitatkozni, hogy az érdemi tárgyalások mikor értek véget - hiszen az elmúlt fél évben már csak a formális jóváhagyás váratott magára – azt mindenképp kijelenthetjük, hogy a közel két és fél évig tartó tárgyalássorozat hosszabb volt annál, amire számítottunk. Azonban a megállapodás létrejötte – még ha kései is – siker egész Európának és benne Magyarországnak.

Két évvel ezelőtt valószínűleg nem gondoltuk volna, hogy ez lesz az első olyan MFF, amelynek a kiadási szintje reálértéken is elmarad majd a korábbi időszak kiadásaitól. Sajnos az elhúzódó pénzügyi válság nagymértékben rányomta a bélyegét a tárgyalásokra. Hiába támogatta volna a tagállamok számszerű többsége a kiadások növelését, ezt a célt nem sikerült elérni, a költségvetést legnagyobb részben finanszírozó nettó befizető országok erre nem voltak készek és képesek.

Ennél azonban sokkal fontosabb, a magyarok életét közvetlenül érintő célkitűzéseink teljesültek. Sikerült nagyságrendileg megvédeni a magyar kohéziós és agrártámogatásokat, pedig nem volt könnyű. A magyar nettó költségvetési pozíció továbbra is dobogós, előzetes kalkulációk szerint a második legkedvezőbb lesz a 28 tagúra bővült Európai Unióban. Szeretném kiemelni, hogy mindez egy olyan költségvetésben lesz így, amelynek a kiadási szintje csökken, és amelyben a kohéziós és az agrárpolitikára is egyre kevesebb forrás jut majd. A végeredménnyel tehát elégedettek lehetünk.

A tárgyalássorozat nemcsak hosszú volt, de sokszor igen intenzív is, különösen az Európai Tanács üléseit megelőzően. A napi munkánk mellett, annak részeként kollégáimmal igyekeztünk időt szakítani arra, hogy a fontos fejleményekről beszámoljunk ezen a blogon. Összesen félszáz bejegyzést tudhatunk magunk mögött, amelyek közül nem egy írás kifejezetten nagy olvasottságnak örvendhetett. Bízom benne, hogy a téma iránt érdeklődők megtalálták itt a számukra fontos információkat és időben értesültek a fejleményekről.

Mostantól  a blog nem frissül tovább, de a feltett bejegyzések mindegyike továbbra is elérhető lesz azok számára, akik az intenzív tárgyalási folyamat egyes szakaszaira szeretnének visszatekinteni, vagy tudományos munkájukhoz, témával kapcsolatos írásaikhoz keresnek muníciót. Nem maradt más hátra, mint hogy köszönetet mondjak mindazoknak, akik olvasták híreinket, akik eljöttek az általunk rendezett társadalmi egyeztetésekre és elmondták nekünk a véleményüket.


Megköszönve mindannyiuk megtisztelő figyelmét,

üdvözlettel

Győri Enikő
EU ügyekért felelős államtitkár

A mai napon az Európai Parlament megszavazta a 2014 és 2020 közötti időszak többéves pénzügyi keretét (MFF). Ahogy arról korábban többször beszámoltunk, a döntést többször elhalasztották, mert a képviselők csak mostanra érezték úgy, hogy minden, a költségvetési ügyekkel kapcsolatos kérésük teljesült. Egyrészt, a Tanács elfogadta a 2013-as költségvetéshez kapcsolódó módosítókat, másrészt a múlt héten a Tanács és az EP megállapodott a 2014-es uniós költségvetésről is. Ami talán ennél is fontosabb: a Tanács kötelezettséget vállalt arra, hogy már idén decemberben megkezdi működését a saját források jövőjével foglalkozó magas szintű munkacsoport, amelybe mindhárom intézmény (az EP, a Tanács és a Bizottság) delegál tagokat.
Az elfogadott szöveg, azaz az MFF-rendelet és a hozzá kapcsolódó nyilatkozatok hamarosan elérhetőek lesznek az EP honlapján. Sok meglepetést ugyanakkor nem tartogatnak, hiszen júniusban már létrejött a politikai megállapodás az intézmények vezetői között, csak a végső (formális) szavazás váratott magára. Most, hogy a plenáris ülésen is elfogadták a csomagot, igazán minden okunk megvan a pezsgőbontásra!

(Bajusz Anna)

Sven Biscop, Director of the Europe in the World Programme at the Egmont Institute in Brussels and jury chair of EDA-Egmont PhD Prize in Security, Defence and Strategy explains here below the aim of this prize and why young academics should hurry to send in their work. Deadline for submissions is 1 December 2013.

What is the aim of the EDA-Egmont PhD Prize in Security, Defence and Strategy?

Too many not only very interesting, but also very relevant PhD dissertations, offering insights that can bring real added value to policy-making, remain under the radar screen of “Brussels”. Our aim is to link those researching European defence and those who practice it very day, to the mutual benefit of both. For as an academic myself, I can only confirm that systematic contact with policy-makers is vital to producing quality research. 

Who should participate and why?
Every academic who has recently defended a PhD and therefore has a message he/she wants to get out there! If you feel you have something to say to the Brussels crowd: do submit. 

What is your experience from last year’s first edition of the PhD Prize?
The first edition attracted a lot of really good submissions, making my work as chair of the jury very difficult, for there were several potential winners. But even those who in the end did not win the prize, now know that their work was read by the head of the EDA, the chairman of the EUMC etc., which is an achievement in itself. 

Picture: Sven Biscop and Claude-France Arnould together with the winner of the first EDA-Egmont PhD Prize, Benjamin Pohl © EDA
 
More information

• News “EDA-Egmont Institute PhD Prize with Prestigious Jury” (7 Nov 2013)
• News "Call for Submissions: EDA-Egmont PhD Prize" (12 Sept 2013)
• Call for Submissions 2014 EDA-Egmont PhD Prize
• Submission form 2014 EDA-Egmont PhD Prize
• News "First EDA-Egmont PhD Prize Awarded" (12 March 2013)
• Video summary of the 2013 EDA Annual Conference "European Defence Matters"
• Pictures of the 2013 EDA Annual Conference "European Defence Matters"

A héten biztossá vált, hogy az Európai Parlament (EP) nem fog szavazni a többéves pénzügyi keretről (MFF) a jövő heti plenáris ülésén. Ezúttal is hasonló okok húzódnak a halasztás mögött, mint korábban: az EP azt várja a Tanácstól, hogy megfelelően kezelje a 2013-as (éves) költségvetésben jelentkező forráshiányt, amit politikailag összeköt az MFF ügyével.

Sajnos a dosszié szeptember óta csak tovább bonyolódott, ugyanis már nem egy elfogadásra váró költségvetés-módosító van az asztalon, hanem további kettő. A nyár óta húzódó, 3,9 milliárd eurós módosító mellett komoly fejtörést okoz a Tanácsnak az, hogy a vámbevételek kedvezőtlen alakulása miatt többletbefizetésre lesz szükség az idei évben (uniós szinten összesen 1,3 milliárd euró értékben). Továbbá, a Bizottság javaslatot tett arra, hogy négy tagállam kapjon támogatást a Szolidaritási Alapból: Románia a 2012-es szárazság és aszály okozta károk, Németország, Ausztria és Csehország pedig az idei árvízkárok miatt. Ugyan ez a módosító mindössze 400 millió eurós nagyságrendet képvisel, a jelenlegi szűkös viszonyok közepette erre is nehéz forrást találni.

A Tanács mindenesetre tett egy gesztust az EP felé, ugyanis október 14-én rendkívüli COREPER ülést tartottak, amelyen elfogadták mindhárom nyitott költségvetés-módosítót. Mivel azonban ezt a döntést formálisan még egyik tanácsi formáció sem erősítette meg, az EP nem tekinti valódi döntésnek, így továbbra is úgy látja, hogy nem teljesültek annak feltételei, hogy a jövő héten szavazzon az MFF-csomagról.

Az újabb céldátum november 19-e, amely már tényleg a legvégső lehetőségnek tűnik arra, hogy még az idén aláírás kerüljön a csomagra és sikeresen elindulhassanak a következő  időszak programjai! Reméljük, a lassan rétestésztához hasonlóvá váló EP jóváhagyási folyamat nem nyúlik még tovább, amely a politikai árukapcsolásoktól terhelve csak nem akar befejeződni.

(Bajusz Anna)

© apfelweile / Fotolia.com

6 language versions available in PDF format

Die maritimen Aspekte der GSVP der EU

La dimensión marítima de la PCSD de la UE

La dimension maritime de la PSDC

La dimensione marittima della PSDC dell’UE

Wymiar morski unijnej WPBiO

The maritime dimension of the EU’s CSDP

As piracy off Africa has become a global security issue, the need for the European Union (EU) to protect its interests at sea through a maritime dimension to its Common Security and Defence Policy (CSDP) has also been recognised.

Importance of the sea for the EU

With a coastline of 70 000 kilometres and with 90% of its external trade transported by sea, the EU has vital maritime interests: security of global maritime flows, safety of maritime transport, fish, energy resources etc. Protecting the world’s maritime routes and lines of communication is an essential dimension of the EU’s security. The EU requires to develop an active approach to the varied challenges and threats to maritime security (terrorism, transnational crime, piracy, environmental degradation, depletion of marine resources etc.) in its neighbourhood and other zones.

EU’s role in maritime security

Although no EU maritime strategy as such exists, a maritime dimension has developed across EU policy areas and through EU agencies, e.g. fisheries, marine pollution, maritime transport, maritime surveillance, and energy security, as well as maritime power projection through CSDP. The Integrated Mari­time Policy for the EU (2007) aimed at uniting the various approaches, but its underlying economic rationale left little room for security issues. Equally, neither the European Security Strategy (2003) nor its Implementation Report (2008) directly addresses maritime security.

Despite some initiatives taken under the CSDP, there are still calls for a maritime dimension to CSDP strategy. In particular, the EU should actively seek to safeguard key trade routes (“Suez to Shanghai”, the Arctic) and prevent state or non-state actors from disrupting them.

The surge in African piracy prompted the launch in 2008 of the EU’s first CSDP naval operation, EUNAVFOR-Atalanta, with the objective of combating piracy off the coast of Somalia and protecting UN food aid deliveries to the country. Two further CSDP missions (EUCAP Nestor – improving regional maritime capacities – and the EU Training Mission (EUTM) Somalia – to train Somali security forces) – are part of a broader EU approach, based on the EU Strategic Framework for the Horn of Africa (2011). Although Operation Atalanta enhanced the credibility of EU CSDP, the Somali case proves that a combination of threats (weak governance, piracy, illegal fishing, under-development) requires complex policies and tools.

Towards a Maritime Security Strategy

In this context, academics have called for an EU Maritime Security Strategy (EUMSS). This should take a holistic approach, integrating civil and military aspects, and state the EU’s maritime strategic objectives and the means to implement them, while avoiding duplication of capabilities at EU level. Cooperation with other maritime forces (NATO, the United States, China, Russia etc.) also needs to be tackled.

In 2010, EU Foreign Ministers launched the process of preparing “options for the possible elaboration of a security strategy for the global maritime domain.” The Commission and the European External Action Service are expected to present a formal proposal for the December 2013 European Council meeting, dedicated to CSDP matters.

European Parliament

The EP has adopted several resolutions addressing maritime security. The latest report on the Maritime dimension of the Common Security and Defence Policy (rapporteur Ana Gomes, S&D, Portugal) states the importance of global maritime flows and calls for an EUMSS combining approaches to maritime safety and maritime security, and considering the “nexus between human security, state governance and human development”. It also stresses the need for improved exchange of information and intelligence on maritime risks and threats between EU Member States, and proposes the creation of EU coastguards.

© apfelweile / Fotolia.com

6 language versions available in PDF format

Die maritimen Aspekte der GSVP der EU

La dimensión marítima de la PCSD de la UE

La dimension maritime de la PSDC

La dimensione marittima della PSDC dell’UE

Wymiar morski unijnej WPBiO

The maritime dimension of the EU’s CSDP

As piracy off Africa has become a global security issue, the need for the European Union (EU) to protect its interests at sea through a maritime dimension to its Common Security and Defence Policy (CSDP) has also been recognised.

Importance of the sea for the EU

With a coastline of 70 000 kilometres and with 90% of its external trade transported by sea, the EU has vital maritime interests: security of global maritime flows, safety of maritime transport, fish, energy resources etc. Protecting the world’s maritime routes and lines of communication is an essential dimension of the EU’s security. The EU requires to develop an active approach to the varied challenges and threats to maritime security (terrorism, transnational crime, piracy, environmental degradation, depletion of marine resources etc.) in its neighbourhood and other zones.

EU’s role in maritime security

Although no EU maritime strategy as such exists, a maritime dimension has developed across EU policy areas and through EU agencies, e.g. fisheries, marine pollution, maritime transport, maritime surveillance, and energy security, as well as maritime power projection through CSDP. The Integrated Mari­time Policy for the EU (2007) aimed at uniting the various approaches, but its underlying economic rationale left little room for security issues. Equally, neither the European Security Strategy (2003) nor its Implementation Report (2008) directly addresses maritime security.

Despite some initiatives taken under the CSDP, there are still calls for a maritime dimension to CSDP strategy. In particular, the EU should actively seek to safeguard key trade routes (“Suez to Shanghai”, the Arctic) and prevent state or non-state actors from disrupting them.

The surge in African piracy prompted the launch in 2008 of the EU’s first CSDP naval operation, EUNAVFOR-Atalanta, with the objective of combating piracy off the coast of Somalia and protecting UN food aid deliveries to the country. Two further CSDP missions (EUCAP Nestor – improving regional maritime capacities – and the EU Training Mission (EUTM) Somalia – to train Somali security forces) – are part of a broader EU approach, based on the EU Strategic Framework for the Horn of Africa (2011). Although Operation Atalanta enhanced the credibility of EU CSDP, the Somali case proves that a combination of threats (weak governance, piracy, illegal fishing, under-development) requires complex policies and tools.

Towards a Maritime Security Strategy

In this context, academics have called for an EU Maritime Security Strategy (EUMSS). This should take a holistic approach, integrating civil and military aspects, and state the EU’s maritime strategic objectives and the means to implement them, while avoiding duplication of capabilities at EU level. Cooperation with other maritime forces (NATO, the United States, China, Russia etc.) also needs to be tackled.

In 2010, EU Foreign Ministers launched the process of preparing “options for the possible elaboration of a security strategy for the global maritime domain.” The Commission and the European External Action Service are expected to present a formal proposal for the December 2013 European Council meeting, dedicated to CSDP matters.

European Parliament

The EP has adopted several resolutions addressing maritime security. The latest report on the Maritime dimension of the Common Security and Defence Policy (rapporteur Ana Gomes, S&D, Portugal) states the importance of global maritime flows and calls for an EUMSS combining approaches to maritime safety and maritime security, and considering the “nexus between human security, state governance and human development”. It also stresses the need for improved exchange of information and intelligence on maritime risks and threats between EU Member States, and proposes the creation of EU coastguards.

A nyári szünet után az Európai Parlamentben is újra elkezdődött a munka, a képviselők a jövő héten már plenáris ülést tartanak majd, amelynek napirendjén a 2014-2020-as többéves pénzügyi keretet (MFF) is viszontláthatjuk. A több mint két éve tartó történet azonban nem ér még véget a jövő héten, a képviselők ugyanis ezúttal csak vitát tartanak az MFF-ről, az egész csomagot várhatóan csak októberben hagyják majd jóvá. Az időzítés egyelőre bizonytalan, a képviselők számára csupán az a végszavazás előfeltétele, hogy a Tanács megfelelően rendezze a régóta nagy port kavaró, a 2013-as költségvetés forráshiányát kezelő, kettes számú költségvetés-módosítót.

Mint arról már beszámoltunk, a Tanács elfogadta a Bizottság által javasolt 11,2 milliárd euró első részletét (7,3 milliárd eurót), a második részlet jóváhagyása azonban még nem történt meg. Ehhez először a Bizottságnak kell egy újabb, a tavaszi becsléseknél pontosabb adatokkal alátámasztott javaslattal előállnia arról, hogy mekkora forrásbevonásra van még szükség az idei kifizetési igények zökkenőmentes teljesítéséhez.

Mindezek ellenére az MFF-csomagról, annak tartalmáról már nem várható érdemi vita, elvégre júniusban az intézmények vezetői már megállapodtak egy mindenki számára elfogadható kompromisszumról. Tényleg nincs más hátra, mint, hogy a képviselők formálisan is elfogadják azt, lehetővé téve ezáltal a kapcsolódó ágazati jogszabályok véglegesítését is.
 
(Bajusz Anna)

Du lundi au vendredi, les auditeurs réagissent à chaud sur les sujets qui rythment l'actualité. A Vous L'Antenne (2ème partie)

Du lundi au vendredi, les auditeurs réagissent à chaud sur les sujets qui rythment l'actualité. A Vous L'Antenne 1

Le sport dans sa diversité avec les réactions des acteurs, les opinions sur les réseaux sociaux, des directs et des chroniques. MultiSports (1ère partie)

Une compilation des meilleures réactions des auditeurs pour revivre les grands moments de l'actualité de la semaine. Le Meilleur d'A Vous L'Antenne

C'est le Moment C'est le Moment

Les échos de la culture africaine et de la diaspora africaine, dans toute sa vitalité, avec Valérie Bony tous les samedis à 06:45 GMT. Le Journal de la Culture

Un sujet traité en profondeur et qui fait appel aux différents genres journalistiques Le Grand Reportage

Ígéretünkhöz híven ma igyekszünk röviden összefoglalni a tegnap bejelentett végső megállapodás legfontosabb elemeit. Ugyan a szóban forgó alkut még mind a két intézménynek meg kell erősítenie (az első nagy próbatétel délután várható a COREPER II. rendkívüli ülésén), a legújabb elemek vélhetően mindkét intézmény számára elfogadhatóak lesznek.

A tartalom tekintetében alapvetően fontos, hogy a főösszegben sem a kötelezettségvállalások, sem a kifizetések tekintetében nem történt változás az Európai Tanács 2013. februári ülésén kialkudott számokhoz képest. Vagyis minden módosítás a tagállamok által elfogadott főösszegen és fejezeti összegeken belül valósul meg.
 
Az Európai Parlament (EP) azonban több területen „szépített” a februári megállapodáson. A legnagyobb előrelépés a rugalmasság területén figyelhető meg, hiszen olyan elemek kerültek a rendelkezések közé, amelyek révén biztosítható, hogy azokban az években is elegendő forrás álljon rendelkezésre, amelyekben egyébként esetleg nem lenne elég tartalék. Ennek érdekében létrejön egy ún. összesített tartalék (global margin) a kifizetések terén.  Ez lehetővé teszi, hogy az adott évben elköltetlenül maradt mozgástér egy részét átvigyék a későbbi – vélhetően szűkösebb – esztendőkre. Ennek  2018 és 2020 között lesz csak felső határa (7-9-10 milliárd euró évente). A korábbi években a kifizetési szint meglehetősen alacsony, azt vélhetően teljesen fel fogják használni, így kevéssé valószínű, hogy nagy összegek megmaradnak, ezért nem volt szükség felső plafon kialakítására az átvitel tekintetében.
 
A kötelezettségvállalásokat nézve kisebb eredményeket tud felmutatni az EP tárgyalódelegációja, de ezen a téren is történt előrelépés: 2014 és 2017 között a kötelezettségvállalások esetén is van lehetőség összesített tartalék kialakítására, ami szintén hozzájárul a források évek közötti átcsoportosításához.
 
A rugalmasság azonban ezzel még nem ért véget. Annak érdekében, hogy a legfontosabb kulcsterületeken (fiatalok munkanélküliségi problémáinak kezelése, kis- és középvállalatok segítése, kutatás-fejlesztés), már a hétéves időszak első felében érdemi források álljanak rendelkezésre, a források egy részét előre hozzák, ezt nevezzük frontloading-nak. Ez összesen 2543 millió eurónak megfelelő összeg átcsoportosítását jelenti 2014-re és 2015-re, amelyből a legnagyobb részt (2143 millió eurót) a fiatalkori munkanélküliség kezelésére létrehozott eszköz képvisel.
 
A menetrendet nézve megállapodás született arról, hogy az EP a 2013. július 3-ai plenáris ülésen fog szavazni a dossziéról. A képviselők várhatóan egy olyan határozatot fogadnak el, aminek melléklete lesz a teljes csomag (az MFF-rendelet, az intézményközi megállapodás és a csatolt nyilatkozatok). A jogszabályok formális jóváhagyása ugyanakkor csak szeptemberben lesz az EP-ben, azt követően, hogy az ECOFIN Tanács szavazott a 2013-as (éves) költségvetéshez kapcsolódó forráshiány kezeléséről. Ezt követően várhatóan szintén szeptemberben (esetleg október elején) lesz a formális szavazás a Tanácsban.
 
A menetrendhez tartozik az is, hogy a 2013-as költségvetési módosító javaslatot (DAB2) (amiről a politikai megállapodás a Tanácsban már megszületett, de a formális elfogadását a tagállamok az MFF-megállapodás EP általi elfogadásához kötötte) a Tanács a július 9-ei ECOFIN-on formálisan is elfogadja. Sőt, a Tanács kötelezettséget vállal, hogy minden indokolt forrásigényt kezel a továbbiakban is, szükség esetén a költségvetést módosítani fogja.
 
Összességében a Tanács által kialakított csomag alapvetően nem változott meg, a Parlament azonban kapott néhány „szépségflastromot”, elsősorban a rugalmasság területén. Annak mindannyian örülhetünk, hogy a józan belátás győzedelmeskedett az intézmények közötti kakaskodás felett, akkor is, ha az utolsó egy hét eseményeire egyik fél sem lehet büszke.

(Bajusz Anna, Hetényi Géza)

Egy héttel azt követően, hogy Eamon Gilmore ír miniszterelnök-helyettes először bejelentette a megállapodás létrejöttét, ma úgy tűnik, hogy végre valóban megszületett az alku a 2014-2020-as többéves pénzügyi keretről. Az elmúlt egy hétben alapvetően az Európai Parlament (EP) oldalán pattogott a labda, ennek jegyében záporoztak is a nyilatkozatok: a néppárti képviselőket kivéve valamennyi frakció elutasítóan vagy fenntartásokkal nyilatkozott a június 19-én megszületett állítólagos alkuról.

Mindez nem könnyítette meg az ír elnökség munkáját, amely így inkább azt az utat választotta, hogy az Általános Ügyek Tanácsának június 25-ei (keddi) ülésén nem kérte a tagállamok jóváhagyását a csomagról. Ennek valószínűleg nem is lett volna értelme az adott helyzetben, hiszen az EP nem vállalt kötelezettséget az alku elfogadására – márpedig akkor feleslegesen kéri a miniszterek hozzájárulását („nagyvonalúságát”) az elnökség.

A mai napon egyeztetésre került sor José Manuel Barroso bizottsági, Martin Schulz EP-elnök és Enda Kenny ír miniszterelnök között, amelyen végre megszületett a megállapodás az intézmények vezetői között. Ennek tartalmát holnap erősíti meg a COREPER II. rendkívüli ülése, így a részletekkel és a csomag tanácsi fogadtatásával holnap ismét jelentkezünk!

(Bajusz Anna)

Nehéz megjósolni, hogy rövid távon mi lesz a kimenetele a Tanács az Európai Parlament (EP) között tegnap elindult „üzengetésnek”. Az ír elnökség szerint az EP felrúgta a szerda éjjel tető alá hozott megállapodást, míg a képviselők többsége szerint a Tanács felelős a kialakult zűrzavarért, ugyanis elhamarkodottan jelentette be az alku létrejöttét.

Egyelőre annyit tudni, hogy mindkét intézményben zajlik a legújabb tervezetek vizsgálata. A korábbi változatokhoz képest a legnagyobb változás a rugalmasság területén figyelhető meg. Egyrészt nagyvonalúbb lenne a megállapodás a fel nem használt kifizetési előirányzatok átvitele terén (éves szinten akár 3-8 milliárd euró értékben lehetőség nyílna rá), másrészt bizonyos kiadási területeken a kötelezettségvállalási előirányzatok esetén is át lehetne csoportosítani. Az EP számára szintén kiemelt kérdésnek számító félidei felülvizsgálat szövege is módosult: már nem csak a kiadási oldalra, de a bevételi oldalra is érvényes lenne a felülvizsgálat, bár ez utóbbira csak korlátozott mértékben, mert az intézmények nem kötelezik magukat új saját forrás bevezetésére.

A további parlamenti menetrendről egyelőre annyi biztos, hogy június 25-én, kedden délelőtt tekintik át az egyes parlamenti frakciók a kialkudott csomagot, majd az Elnökök Értekezlete is megvizsgálja. A Tanács oldalán hasonló a helyzet, a tagállamok még vizsgálják az új elemeket. Az ír elnökség az előrehaladás, illetve az EP-ből érkező hírek függvényében dönt majd a „hogyan továbbról". Az mindenesetre valószínű, hogy az Általános Ügyek Tanácsának keddi ülésén szerepelni fog a csomag, kérdés, hogy csak vitát folytatnak róla a miniszterek vagy jóvá is hagyják a tervezetet.

(Bajusz Anna)

Eltérő hírek és nyilatkozatok terjednek arról, hogy vajon tegnap valóban létrejött-e a megállapodás a Tanács és az EP között a többéves keretről folytatott sokadik egyeztetésen. Jóllehet Gilmore ír külügyminiszter tegnap esti bejegyzésében azt közölte, hogy megszületett a megállapodás, parlamenti oldalról cáfolják ezt a hírt. Reimer Böge, a többéves keretről alkotandó rendelet parlamenti jelentéstevője állítólag be is jelentette, hogy lemond a megbízatásáról, mert nem találja elfogadhatónak a tegnap este kialakított alkut. Böge ráadásul következetlenséggel vádolja az ír elnökséget, amely szerinte nem volt egyenes a tárgyalások során.

Arról, hogy pontosan miben is egyezett meg az ír elnökség az EP tárgyalódelegációjával, kevés hír érkezett. Az elnökség a ma délután ülésező COREPER II-n fog részletesen beszámolni az eseményekről és eredményekről. A mai ülésen egyben arra is választ kapunk majd, hogy a tagállamok egyetértenek-e a kompromisszumos tervezetekkel és van-e realitása annak, hogy a jövő kedden megrendezésre kerülő Általános Ügyek Tanács valóban jóváhagyja a tervezeteket.

Holnap tehát ismét jelentkezünk a fejleményekkel…bízzunk benne, hogy a közel két éve tartó tárgyalássorozat nem fullad teljes bohózatba közvetlenül a vége előtt.

(Bajusz Anna)

On 12 June 2012, the European Defence Agency together with the Austrian Ministry of Defence and Sports and the Austrian Defence and Security Industry Association was hosting a workshop on Doing Business with European Security and Defence Bodies in Vienna.
The workshop targeting governmental and industrial representatives from Austria and the Visegrad countries brought together European customers and suppliers in the field of security and defence and provided specific guidance to industries on how to successfully engage with defence and security related entities in Europe. Speakers included the Austrian Armaments Director, LtGen Freyo Apfalter, the EDA’s Armaments Director, Giampaolo Lillo and NSPA’s Director of Procurement, Patrick Fesquet, as well as high-level representatives of the European Commission, Frontex, Athena and OCCAr.
The workshop tackled different fields of the European Security and Defence Market, including Security Research, Defence R&T, European Development Programmes and Off-the-Shelf Purchases of both goods and services, which are increasingly conducted through common or centralised procurement by or through EU bodies.
Co-organiser Karl-Heinz Dernoschegg from the Austrian Defence and Security Industry Association stated at the end of the event that this was a perfect way to bridge the gap between supply and demand in the area of defence and security. He continued by saying that his association would be happy to host events of this kind on a more regular basis and considers this a very good model for other countries and associations to follow.

 

On 30 May, Austria, the Czech Republic, Estonia, Greece, Finland, and the Netherlands signed a letter of intent to work towards the Pooling & Sharing of available and future resources for cyber defence training, exercise and testing. The project, called cyber ranges, aims at maintaining and improving cyber resilience as well as the levels of awareness, insight and expertise of personnel Member States. 
 
By signing the letter of intent, the Member States confirmed to participate and cooperate in the development of a Common Staff Target which will for example determine the functional requirements for cyber ranges. These requirements will have to be agreed by the EDA Steering Board at a later stage. The initiative on cyber ranges has also been recommended by the recently presented EDA cyber defence landscaping study as a viable opportunity with respect to the practical implementation of Pooling and Sharing.
 
Cyber ranges are multipurpose environments supporting three primary process: knowledge development, assurance and dissemination. Under the Pooling & Sharing initiative, cyber ranges may consist of three complementary functionality packages: Cyber Research Range, Cyber Simulation & Test Range as well as Cyber Training & Exercise Range. 

 

More information:

• Press release "EDA Study Identifies Cooperation Prospects in Cyber Defence" (7 June 2013)
• Factsheet on Cyber Defence (PDF file)
• News "EDA & Cooperative Cyber Defence Centre Of Excellence Establish Liaison" (10 April 2013)
• News "European Union Strategy for Cyber Security" (8 Feb 2013)
• News "EDA Participates in Cyber Defence Conferences" (6 Feb 2013)
• News "Cyber Defence Workshop coorganised by EDA, European Commission and European Space Agency" (25 Oct 2012)