Biztonságpiac

Zubov szerint a CIA számára elsőrendű feladat az orosz rendvédelmi rendszer alkalmazottainak lejáratása. A miniszterhelyettes úgy vélekedett, hogy várhatóan növekedni fog a külföldre költözött és ott tulajdont szerzett oroszokra gyakorolt nyomás.

Kijelentette, hogy a nyugati hírszerző szervek oroszországi régiókban végbemenő lehetséges, szélsőséges vagy terrorista indíttatású fegyveres összecsapások forgatókönyveit tanulmányozzák. A szóba jöhető helyszínek egyike Zubov szerint a Volga mente.

Elmondta, hogy az Iszlám Állam dzsihadista szervezet nagyszabású provokációra készülhet Tádzsikisztán határai mentén. Beszámolója szerint a terrorszervezet Pakisztánból helikopterrel tömegesen szállítja át fegyvereseit a volt szovjet köztársaságba, ahol “újabb feszültséggóc van kialakulóban”, s onnan menekülthullám indulhat el Oroszország felé.

Az orosz külügyminisztérium pénteken arra figyelmeztette a külföldre utazó orosz állampolgárokat, hogy felkelthetik az amerikai bűnüldöző szervek vagy szakszolgálatok érdeklődését. A tárca szerint 2008 és 2018 között harmadik országokban 46 orosz állampolgárt vettek őrizetbe. A külügyi közlemény arra hívta fel a figyelmet, hogy az amerikai hatóságok és bíróságok előítélettel viszonyulnak a kiadott oroszokhoz, és pszichológiai nyomásgyakorlással igyekeznek információt szerezni tőlük.

A vádirat szerint a két férfi egy másfél literes műanyag palack ginát próbált eladni egy váci utcában, amikor a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság tetten érte.

A rendőrök kábítószer-kereső kutyával átkutatták a gyanúsítottak házait. Egyikük istállójából műanyag kannákban tárolt, mintegy harminc liter gina és más kábítószer került elő, amit a nyomozók lefoglaltak.

A Váci Járási Ügyészség indítványt tett a két férfi letartóztatásának elrendelésére, szökés veszélyének fennállása miatt. A nyomozási bíró az ügyészi állásponttal egyetértett, és elrendelte a kényszerintézkedést – írták.

Interjújában az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének (NATO) főtitkára úgy vélte, hogy nincs jelentőségük azoknak a bírálatoknak, amelyek szerint az amerikai elnök retorikája és egyes cselekedetei alááshatják a katonai szövetséget.

“Trump elnök nagyon világosan fogalmaz, elkötelezettje a NATO-nak, de ugyanakkor egyértelműen közölte, hogy a tagországoknak többet kell költeniük a védelemre” – hangsúlyozta Stoltenberg.

Leszögezte azt is, hogy a szervezet tagországai beleegyeztek védelmi hozzájárulásuk növelésébe, és ez szerinte erősítette a NATO-t. “Valódi eredményeket látunk, és azt is világosan látjuk, hogy Trump elnök világos üzenetének megvan a hatása” – fogalmazott a NATO-főtitkár.

Az interjú után nem sokkal Trump Twitter-bejegyzésben reagál: “Jens Stoltenberg NATO-főtitkár éppen most közölte, hogy nekem köszönhetően a NATO évekig tartó hanyatlás után minden korábbinál nagyobb összeget teremtett elő a tagállamaitól, ezt hívják tehermegosztásnak. Egységesebb is lett (a NATO). Demokraták és hamishír-gyártók szeretik ennek az ellenkezőjeként bemutatni a helyzetet” – fogalmazott Trump.

Az amerikai elnök – de az alelnök és a külügyminiszter is – korábban gyakran bírálta a NATO-t a védelmi kiadások alacsony szintje miatt. Trump rendszeresen azzal érvelt, hogy az Egyesült Államok aránytalanul többet költ a szervezetre, mint a többi NATO-tagország, és ez szerinte tarthatatlan.

A szervezet tagországai 2014-ben egyetértettek abban, hogy 2024-ig a hazai össztermékük két százalékának megfelelő összegre megnövelik védelmi kiadásaikat. Az amerikai képviselőház a múlt héten kétpárti határozatot fogadott el, amely támogatásáról biztosítja az észak-atlanti szervezetet.

A Holokauszt Emlékközpont által szervezett rendezvényen a tárcavezető kiemelte: a kormány mindig világosan fogalmazott, amikor a magyar állam felelősségéről volt szó. Tény, hogy a harmincas években az antiszemitizmus erősödése Magyarországot és a magyar társadalmat is elérte, ez a zsidóság tűrhetetlen jogkorlátozásában öltött testet, és tény, hogy a zsidók elhurcolása a német megszállás után történt, de mindez a magyar közigazgatás tevékenysége nélkül nem történhetett volna meg – magyarázta.

Gulyás Gergely kijelentette: a kormány büszke arra, hogy jelenleg Magyarországon virágzó kulturális és hitéletben, biztonságban élhetnek egymás mellett zsidók és nem zsidók. Magyarország tanult a múltból, és tudja – tette hozzá -, hogy a zsidósággal együtt kell eltervezni és megvalósítani a közös jövőt.

Kifejtette: a holokauszt olyan korban történt, amikor az egyes ember léte megkérdőjeleződött, az emberiség és minden emberi érték megőrzése komoly döntést igényelt. Olyan korban, amikor az egész zsidóságot halálra szánták, és milliókat gyilkoltak meg. Még ha szabadulás követte is a szenvedést, a túlélőket életük végéig elkísérték az átéltek.

A miniszter szerint az áldozatok sokaságát jelző számok mögött meg kell látni az emberi sorsokat, őrizni kell az áldozatok emlékét, azokét, akiket a fajelmélet által vezérelt gyilkos hatalom elpusztított.

Gulyás azt mondta: a veszteség nemcsak a zsidóságé, hanem egész Európáé, nemcsak a magyar zsidóságé, hanem az egész magyar nemzeté. A holokauszt a zsidó-keresztény alapokon álló nyugati civilizáció tagadásának következménye, ugyanis a zsidó és a keresztény erkölcsi tanítás az ember életet szentnek tekinti, ez él tovább a szabadságjogok eredeti deklarációiban is – mondta.

Jószéf Amrani, Izrael budapesti nagykövete hangsúlyozta: a holokauszt felfoghatatlan, leírhatatlan tragédia, amelyre kötelességünk emlékezni. A túlélők súlyos terhet cipelnek, szinte elviselhetetlen emléket, és nincs vigasz a fájó emlékeikre.

Véleménye szerint a túlélők történetei mutatják be a második világháború alatti és az ahhoz vezető szörnyűségeket, amikor az élet egyet jelentett a félelemmel, az alapjogok megtagadásával. “Erkölcsi kötelességünk emlékeztetni embertársainkat a velünk történt tragédiára”, hogy senki ne lehessen megsemmisítés célpontja – hangoztatta.

A diplomata kiemelte: kötelességük elmondani a történetüket, a zsidóság és az antiszemitizmus történetét. Küldetésük, hogy ne kössenek kompromisszumot az igazsággal és azt kimondják, mert ezzel tartoznak a történelemnek és az áldozatoknak is.

Grósz Andor, a Holocaust Közalapítvány elnöke arról beszélt, hogy fontos év áll előttünk, hiszen márciusban lesz a 75. évfordulója Magyarország náci megszállásának, amely elindította “a szörnyűségbe torkolló események vészjósló láncolatát”, a vészkorszakot. Azon kevesek, akik kisgyermekként élték át az akkori eseményeket, már 80 évnél idősebbek, ezért a közalapítvány fontos célja, hogy minél több emléket rögzítsenek a túlélőktől, hogy “örök bizonyságként megőrizhessék az utókornak” – mutatott rá.

Közölte: a vészkorszak kutatását és oktatását, az emlékezetkultúra formálásával és a tolerancia erősítésével kapcsolatban még rengeteg a teendő, “messze vagyunk még az ideális állapottól”.

Kovács Tamás, a Holokauszt Emlékközpont igazgatója elmondta: Auschwitz áldozatainak egyharmada magyar zsidó volt, és feladatként jelölte meg az ő emlékük ápolását és a fiatal generációk oktatását, hogy mindez még egyszer ne történhessen meg.

Az auschwitzi haláltábor 1945. január 27-én szabadult fel, ennek emlékére az ENSZ Közgyűlése 2005. november 1-jén január 27-ét a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapjává nyilvánította. Az egyhangúlag elfogadott határozat hangsúlyozza “az emlékezés és a tanítás kötelességét”, hogy a jövő nemzedékei megismerjék a hatmillió, túlnyomórészt zsidó áldozatot követelő náci tömeggyilkosságok történetét.

Erdogan beszédében kifejtette: ha az ígéret ellenére, amelynek értelmében a pufferzóna Törökország védelmét szolgálná, a biztonsági övezet mégsem jönne létre, Ankara maga alakítja azt ki Szíriában. A török elnök egyúttal leszögezte: a zóna létrehozásának folyamatában a tulajdonképpeni irányításnak Törökország kezében kell lennie, Ankarának minden egyéb megoldási javaslat előtt “zárva az ajtaja”. Törökország a biztonsági övezet kialakításához csak logisztikai támogatást vár – tette hozzá Erdogan.

Ankara terrorszervezetnek, védelmi szempontból pedig fenyegetésnek tartja azt a Népvédelmi Egységek (YPG) nevű szíriai kurd milíciát, amely az Eufrátesz folyó és az iraki határ között több száz kilométer hosszan tartja fennhatósága alatt a török határ menti területeket. Törökország emellett úgy tartja, hogy az YPG a Délkelet-Törökországban évtizedek óta fegyveres felkelést folytató, nemzetközileg is terrorszervezetnek minősített Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) szövetségese. Ankara neheztelése ellenére az Egyesült Államok a leghatékonyabb partnerének tekinti az YPG-t az Iszlám Állam dzsihadistái ellen folytatott harcban és fegyverekkel látja el a kurd milíciát.

Erdogan pénteki felszólalásában a Törökország és Szíria között 1998-ban aláírt adanai megállapodásra hivatkozva jelezte: Ankarának “nincs szüksége senki meghívására, a szerződés megnyitja az utat a török beavatkozás előtt”.

Törökország úgy véli, hogy az adanai egyezmény feljogosítja őt egy újabb szíriai műveletre, miután Damaszkusz vállalásai ellenére nem lépett fel a PKK egyik szíriai “leágazásával”, az YPG-vel szemben.

Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter csütörtökön egy televíziós interjújában azt mondta, hogy egyelőre semmit nem tisztáztak kellően a mintegy harminc kilométer szélesre tervezett észak-szíriai biztonsági övezettel kapcsolatban, miként az sem egyértelmű, hogy Washington mit ért pontosan a pufferzóna alatt. A miniszter kiemelte: Ankara és Washington még egyeztetéseket folytat arról, hogy az Egyesült Államok milyen mértékben szakítja meg kapcsolatait az YPG-vel.

Cavusoglu rámutatott: Törökország a biztonsági övezetet képes lenne akár egymaga kialakítani, ugyanakkor nem ellenzi, hogy az Egyesült Államok vagy más országok együttműködjenek a folyamatban.

A tábornok harminc éven át szolgált a magyar rendőrségnél – olvasható a közleményben. A teljes testület osztozik a család fájdalmában – tették hozzá. Bezsenyi 2014. július 1-jétől töltötte be posztját.

A pestisracok.hu információi szerint főbe lőtte magát a dandártábornok, aki hosszabb ideje súlyos betegséggel küzdött. Bezsenyi nyomozóként korábban számos nagy ügy, mások mellett Fenyő János médiamágnás megölésének vizsgálatában is részt vett.

Négyessyné Bodó Marianna helyettes szóvivő elmondta: a 65 éves férfi az 1980-as, 1990-es években Budapesten, Tiszaföldváron és Ausztriában vásárolt engedély nélkül lőfegyvereket, lőszereket és robbanóanyagokat, amelyeket később különféle rejtekhelyeken tárolt.

Az udvart – névtelen bejelentésre – fémdetektorral átvizsgáló nyomozók húsz centi mélyen egy sörétes duplacsövű puskát, egy magyar gyártmányú revolvert, 73 pisztolytöltényt, 49 kispuskatöltényt, három kézigránátot, 35 sörétes töltényt és kiszóródott lőport találtak. Mindhárom kézigránát száz gramm TNT típusú robbanóanyagot tartalmazott és működőképes volt.

A Kiskőrösi Járási Ügyészség a büntetlen előéletű, szabadlábon lévő vádlottat lőfegyverrel, lőszerrel és robbanóanyaggal visszaéléssel vádolja, és börtönbüntetés kiszabását indítványozza rá.

Közleményükben felidézték: a 2018. július 1-jén hatályba lépett új büntetőeljárásról szóló törvény módosította az ügyészségi nyomozás kizárólagos hatáskörébe tartozó bűncselekmények körét. A jogszabály – egy kivételtől eltekintve – az igazságszolgáltatás elleni bűncselekmények nyomozását a rendőrség hatáskörébe utalta. Ezért egyebek mellett az igazságszolgáltatás elleni bűncselekmények közül a hamis vád, hatóság félrevezetése, hamis tanúzás, ügyvédi visszaélés és zugírászat nyomozását a büntetőeljárásról szóló törvény hatályba lépését követően a rendőrség végzi.

A jogszabályváltozás miatt és az ügyészségi nyomozás hatékonyságának növelése érdekében megújítják az ügyészségi szervezetet.

Ennek nyomán a járási és nyomozó ügyészségeken az ügyészségi nyomozással kapcsolatos tevékenység január 31-ével megszűnik. A szervezeti egységek elnevezése ismét járási ügyészség lesz. Megszűnik továbbá az eddigiekben szintén ügyészségi nyomozást végző Pestvidéki Nyomozó Ügyészség és Budapesti Nyomozó Ügyészség is.

Ezzel együtt február elsejétől a kizárólagos ügyészségi hatáskörbe tartozó bűncselekmények nyomozását teljes körűen átveszi a Központi Nyomozó Főügyészség és az alárendeltségében működő járási szintű, regionális ügyészséggé átalakuló ügyészségek.

A Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség illetékességébe tartozik a főváros, Fejér, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Komárom-Esztergom, Nógrád és Pest megye. A Debreceni Regionális Nyomozó Ügyészséghez tartozik Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye. A Győri Regionális Nyomozó Ügyészséghez tartozik majd Győr-Moson-Sopron, Vas és Veszprém megye. A Kaposvári Regionális Nyomozó Ügyészség illetékességébe került Baranya, Somogy, Tolna és Zala megye, míg a Szegedi Regionális Nyomozó Ügyészség Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megyéért felel majd.

A Központi Nyomozó Főügyészségen a nyomozást a Nyomozó Osztály végzi, míg a regionális nyomozó ügyészségek közvetlen felettes szerve a Központi Nyomozó Főügyészség Nyomozás Felügyeleti Osztálya lesz.

További változás az ügyészségi nyomozás megújítása kapcsán, hogy a fővárosra kiterjedő illetékességgel szintén február elsejével létrejön a Fővárosi Nyomozó Ügyészség. A Fővárosi Főügyészségnek alárendelt ügyészi szerv fogja többek között ellátni az igazságszolgáltatás elleni bűncselekmények rendőrségi nyomozásának felügyeletével és irányításával, a nyomozást befejező érdemi döntésekkel, valamint a büntetőbíróság előtti ügyészi tevékenységgel kapcsolatos feladatokat. A Fővárosi Nyomozó Ügyészség látja el továbbá az előkészítő eljárások felügyeletét is a fővárosban – olvasható a közleményben.

A név nélkül nyilatkozó forrásokat idéző beszámoló szerint a Falkland-szigeteken, Cipruson és Gibraltáron, illetve Nagy-Britanniában működő támaszpontokon gyűjtik a hivatalosan “előbeszerzésnek” nevezett program keretében vásárolt készleteket.

Az értesülés szerint a hadvezetés eddig 23 millió fontot (8,5 milliárd forintot) fordított e beszerzésekre.

A brit védelmi minisztérium szóvivője a Sky News érdeklődésére csak annyit közölt, hogy a tárca gyakorlatszerűen folytat készenléti tervezést, és teljesen helyénvaló, hogy a kormány számos forgatókönyv figyelembe vételével biztosítja a fegyveres erők felkészültségét és ellátottságát az EU-tagság megszűnése utáni időszakra.

A szóvivő annyit elismert, hogy az “előbeszerzési program” keretében a minisztérium “korlátozott mennyiségű általános ellátmányt” vásárolt a működőképesség fenntartása érdekében arra az esetre, ha fennakadások támadnának a beszerzési láncolatban.

A brit kormány már néhány héttel ezelőtt bejelentette, hogy kompkapacitásokat bérelt arra az esetre, ha nem lépne érvénybe a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszeréről szóló megállapodás, és emiatt fennakadások keletkeznének az általános nagy-britanniai áruellátásban.

A közlekedési minisztérium 107,7 millió font (39 milliárd forint) értékben a francia Brittany Ferries, a dán DFDS és a brit Seaborne Freight hajózási társaságokkal kötött szerződést havi félmillió tonna pótlólagos kapacitás biztosítására. Ez heti négyezer kamion szállítására elegendő pótkapacitást jelent.

A cél az, hogy ha a megállapodás nélküli Brexit miatt a legnagyobb brit kompkikötőben, a délkelet-angliai Doverben fennakadások támadnának, legyen készenlétben elegendő kapacitás a forgalom átirányítására más nagy-britanniai kikötőkbe.

A patinás University College London (UCL) egyetem által a brit közlekedési minisztérium számára összeállított bizalmas hatásvizsgálati jelentés szerint – amely a minap eljutott a Financial Times című londoni üzleti napilaphoz – járművenként mindössze 70 másodpercnyi átlagos vámvizsgálati idő is akkora torlódást okozna a Doverbe, illetve a szemközti Calais kikötőjébe vezető utakon, hogy egy-egy kamion akár hat napot is várhat az átjutásra.

Doverben évente 2,5 millió kamion fordul meg.

Megdöbbentő eredményt hozott a közösségi médiumok felhasználóinak biztonságérzetét illetően a Groupama Biztosító megbízásából készült országos kutatás, amely a social médiát legaktívabban használó 18 és 45 év közötti korosztály véleményére volt kíváncsi. A megkérdezettek 81 százalékát aggasztja személyes adatainak biztonsága: a válaszadók 31 százaléka „egyértelműen nem”, 50 százaléka pedig „inkább nem” érzi biztonságban azokat. Ez azonban nem is olyan meglepő, annak fényében, hogy a válaszadók ötödének visszaéltek már adatával, ráadásul köztük sokan vannak – a válaszadók 6 százaléka –, akikkel ez többször is előfordult.

A kutatás arra is kíváncsi volt, hogy az atrocitások miként befolyásolják a felhasználók ragaszkodását a közösségi felületekhez: azok, akik átéltek már valamilyen visszaélést adataikkal kapcsolatban, jóval nagyobb arányban tesznek lépéseket, mint a többi felhasználó. A személyes adataikkal visszaélést elszenvedők negyede már törölte is profilját valamelyik közösségi média felületről, további 20 százalékuk pedig valószínűsíti, hogy törölni fogja. Elgondolkodtató az is, hogy az összes válaszadó 43 százaléka úgy nyilatkozott, hogy bár a maradást valószínűsíti, de megfordult már a fejében, hogy elhagynak egy-egy közösségi média felületet.

Abban a tekintetben, hogy milyen típusú adatainkat féltjük a közösségi térben, ugyancsak izgalmas eredményt hozott a kutatás: a megkérdezettek legnagyobb hányada, 37 százaléka, az ügyintézéshez szükséges, például banki vagy ügyfélkapus jelszavait félti. Minden ötödik felhasználó számára a személyes adatok biztonsága a legfontosabb, de érdekes, hogy fotóikat, videóikat csak fele annyian (7 százalék) féltik, mint például a levelezésüket, üzenetüket (14 százalék).

A biztosító online kommunikációjáért felelős kreatív ügynökség, a Greenroom szerint az emberek félelmei egyrészt jogosak, hiszen minél több adat van bármilyen online nyilvános felületen, az a digitális tér egyre növekvő erejéből következően nagyon magas értékkel bír az adatkalózok számára. Másrészt azonban megnyugtatóak a különböző social site-ok megvalósuló intézkedései illetve az, hogy folyamatosan kimagasló figyelmet fordítanak az adatok védelmére. Ezeknek az oldalaknak is az érdeke, hogy megóvja a felhasználókat az esetlegesen felmerülő veszélyektől, hisz ennek hiánya azzal járna, hogy sokan törölnék profiljukat az adott felületről.

A túlnyomó többségünk, 79 százalékunk úgy gondoljuk, hogy ismerjük a közösségi oldalak adatvédelmi beállításait, és a válaszadók 68 százaléka az elmúlt egy év során végre is hajtott valamilyen adatvédelmi módosítást. A kutatásban megmutatkozó magabiztosság ellenére számos olyan beállítás létezhet, amiről a legtöbb felhasználó nem tud.

Számtalan lehetőség kínálkozik arra vonatkozóan is, hogy adott posztunk, képeink, videóink ki számára legyen látható. Értesítéseket kérhetünk, ha bármi gyanúsat észlel a Facebook a bejelentkezésünkkel kapcsolatosan. Javasoljuk, nézd át a Facebook profilod Beállításait. Ne hagyd ki az Adatvédelem, a Biztonság és bejelentkezés mellett, a Helyadatok valamint az Idővonal és megjelölés menüpontok áttekintését sem. Amikor mindent beállítottál, ne dőlj hátra, ezt a műveletet ellenőrizd kéthavonta. Biztos találkozni fogsz valamilyen új lehetőséggel, amely segíthet az adataid védelmében. Néhány jó tanács, hogy nagyobb biztonságban érezzük magunkat:

1. Ne hagyd, hogy bekukucskáljanak a Facebook fiókodba
Folyamatosan nyomon követheted, hogy milyen eszközről és honnan léptek be a Facebook profilodba. Ehhez kattints a Beállítások -» Biztonság és bejelentkezés menüpontra és a Bejelentkezett helyek felsorolja, milyen eszközökről és böngészőből, mikor történt belépés a Facebook fiókodba. Ha valamelyiket gyanúsnak tartod, azonnal kiléptetheted.

2. Biztonságos bejelentkezés kétfaktorosan
Lehetőség nyílik arra, hogy amikor ismeretlen/új telefonról vagy számítógépről, laptopról, stb. jelentkeznek be a profilodba, akkor kiegészítő védelemként kérje a rendszer, hogy újból add meg a jelszavad, majd egy hitelesítő kódot, amit akár SMS-ben is elküldenek egy általad megadott és ellenőrzött telefonszámra. Ez nem alapbeállítás, így a felhasználó szükséges ahhoz, hogy ezeket a biztonsági lépéseket beállítsa.

3. Bizalmi kapcsolatok – segítenek, ha kizárnád magad
Előfordulhat, hogy valami miatt kizárod magad a fiókból vagy csupán áldozatául esel egy kizárásnak. Megadhatsz 3-5 bizalmi kapcsolatot (Facebook ismerőst), akik egy kód és egy Facebooktól kapott URL-cím elküldésével segíthetnek neked, hogy újra be tudj jelentkezni a fiókodba.

4. Alkalmazás jelszavak – jobb, ha mindenki saját magával foglalkozik
Szinte alig találunk alkalmazást, amely ne engedné, hogy azonnal a Facebook profiloddal regisztrálhass vagy jelentkezhess be az adott alkalmazásba. Ebben az esetben az adott alkalmazás az engedélyezett adataid (főként email cím és jelszó) felhasználja. A Facebook lehetőséget biztosít, hogy a Beállítások -» Alkalmazásjelszavak menüpontban beállíts egy külön jelszót, ami elkülönül a Facebook profilodhoz rendelt jelszótól.

Makó Zoltán azt mondta, a könnyű pénzszerzési lehetőséget ajánló álláshirdetések mögött gyakran pénzmosás áll, legtöbbjük azért ad pénzt, hogy a dolgozó továbbutalja a számlájára érkező pénzt. A kampány célja, hogy megakadályozza, hogy az emberek ezeknek az áldozataivá váljanak, ugyanis a rendőrség azokat is felelősségre vonja, akik nem tudnak róla, hogy bűncselekményt követnek el – tudatta.

Hozzátette, a bűnözők nemcsak pénzszerzési lehetőséget ajánlanak, hanem például magányos emberek bizalmába férkőznek, hogy utána hozzáférjenek a bankszámlájukhoz. Érdemes mindig utánajárni az állást ajánló cégnek, és gyanakodni kell akkor is, ha valaki tört magyarsággal ír – javasolta Makó.

A gyilkosságban való bűnrészesség miatt csütörtökön indított eljárásnak három másik gyanúsítottja is van Alena Zs. mellett, aki a Kuciak-gyilkosság ügyében tavaly október óta vizsgálati fogságban van.

Az új bűnvádi eljárás megindítása a szlovák hatóságok tájékoztatása szerint azokkal a rendőrségi rajtaütésekkel van összefüggésben, amelyeket szerdán hajtottak végre több nyugat-szlovákiai helyszínen. Ennek során összesen hét személyt vettek őrizetbe, akiket főként súlyos erőszakos cselekmények elkövetésével gyanúsítanak. Az akcióról a rendőrség további részleteket nem közölt.

Szlovák sajtóinformációk szerint a szerdai rajtaütések Bastrnák László, Ógyalla (Hurbanovo) egykori polgármesterének meggyilkolásával lehetnek összefüggésben. Bastrnákot 2010 júliusában a háza előtt lőtték le egy vadászfegyverrel. A gyilkosság elkövetőjét elfogták, elítélték, de segítői és a gyilkosság megrendelői nem kerültek elő.

A szlovák rendőrség tavaly szeptemberben nyolc személyt vett őrizetbe Ján Kuciak oknyomozó újságíró és menyasszonya meggyilkolásának ügyében. Később gyilkosság elkövetésének alapos gyanúja miatt hármójuk ellen eljárást indítottak. Köztük volt a kettős gyilkosság állítólagos elkövetője, Tomás Sz., akit a pozsonyi sajtó a révkomáromi rendőrség egy volt nyomozójaként azonosított, és Alena Zs. is, akit a rendőrség a bűntény közvetlen megrendelőjének tart – annak a személynek, aki hetvenezer eurót juttatott a gyilkosság végrehajtójának.

A kettős gyilkosság áldozataira tavaly február végén találtak rá a galántai járásban lévő Nagymácsédon lévő családi házukban. A rendőrség feltételezése szerint a gyilkosság összefüggésben állt Kuciak munkájával. Az eset közfelháborodást váltott ki az országban, s heteken belül korábban sosem látott tüntetéssorozathoz, illetve mély belpolitikai válsághoz vezetett. A történések végül a kormány több tagjának távozásához, köztük Robert Fico kormányfő lemondásához és a kabinet széles körű átalakításához vezettek.

Állampolgárság kizárólag Bulgáriában, Cipruson és Máltán vásárolható. Bizonyosféle letelepedési kötvényprogramot viszont jelenleg húsz EU-tag működtet: Bulgária, Ciprus, Csehország, Észtország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Horvátország, Írország, Lengyelország, Lettország és Litvánia, Luxemburg, Málta, Nagy-Britannia, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország és Szlovákia.

Az Európai Bizottság szerint ezek a programok komoly biztonsági kockázatokat jelentenek, aggályosak a pénzmosás és az adóelkerülés elleni küzdelem szempontjából, továbbá nem eléggé átláthatóak. A brüsszeli testület kiemelte, hogy az aranyútlevél-programokat működtető három országban nem előírás az ottani lakóhely vagy a valódi helyi kötelékek megléte az állampolgárság megszerzéséhez.

“Nagyobb átláthatóságot akarunk, hogy mi alapján adják meg az állampolgárságot, és szorosabb együttműködést a tagállamok között. Nem lehet gyenge láncszem az EU-ban” – jelentette ki Vera Jourová uniós igazságügyi biztos.

“Az érintettek nem pusztán valamely tagország, hanem egyúttal az Európai Unió állampolgárává is válnak, az azzal járó minden joggal, köztük a szabad mozgással és a belső piaci hozzáféréssel együtt. Azaz ezen országok olyasmit árulnak, ami nem az övék” – mutatott rá.

Dimitrisz Avramopulosz, az EB uniós belügyekért és polgárságért is felelős tagja arról számolt be, hogy az aranyvízum-programok elég különbözőek. Vannak, amelyek keretében állampapírt, ingatlant kell vásárolni, munkahelyeket teremteni vagy egyszeri hozzájárulást tenni a költségvetéshez. Eltér az is, hogy mekkora beruházást kell eszközölni, egyes államokban már 100 ezer euró alatti összeg is elegendő, máshol viszont ötmillió eurót kell befektetni. A legtöbb hasonló program keretében rövidtávú, 6 hónapos vagy 1-2 éves letelepedési engedélyt kínálnak, de van példa 3-4-5-10 évesre is, utóbbiak ráadásul gyakran végül az állampolgárság megszerzéséhez vezetnek.

“Nem szabad kockára tenni az elmúlt évek közös eredményeit a biztonság és a határvédelem megerősítése terén. Az uniós tagállamoknak teljes mértékben tiszteletben kell tartaniuk a fékekre és ellensúlyokra vonatkozó kötelezettségeiket, és ez alól a letelepedési kötvényprogramok sem jelentenek kivételt” – mondta Avramopulosz.

Tájékoztatása szerint az Európai Bizottság szorosan figyelemmel fogja követni, hogy az érintett országok a közösségi jognak megfelelően járnak-e el. A bolgár kormány előző nap bejelentette, hogy februártól megszüntetik a komoly bírálatokat kiváltó aranyútlevél-programot.

Bulgáriában októberben állami tisztségviselők által működtetett irathamisítói hálózatot számoltak fel a hatóságok. A gyanúsítottak a vádak szerint külföldieknek olyan hamis dokumentumokat értékesítettek, amelyek azt voltak hivatottak igazolni, hogy az irat tulajdonosának egyik felmenője bolgár állampolgár. Az igazolások révén a külföldiek állampolgársághoz, illetve útlevelekhez tudtak jutni, lehetővé téve számukra az Európai Unió területén a lakhatást és a munkavállalást.

A bíróság döntése 5:4 arányban született meg, a konzervatív bírák az elnöki döntés bevezetése mellett, a liberális bírák pedig ellene szavaztak. A döntést az első kommentárok a Trump-kormányzat egyértelmű győzelmeként értékelték.

Néhány évvel ezelőttig a transzneműeket elbocsáthatták a hadsereg kötelékeiből, de aztán az előző elnök, a demokrata párti Barack Obama idején ez a politika megváltozott: 2016-ban a hadsereg vezetői bejelentették, hogy azok a transzneműek, akik addig a hadseregben szolgáltak, maradhatnak, és egyúttal közölték, hogy 2017. július 1-jétől nyílik meg ismét a lehetőség, hogy a transzneműségüket nyíltan felvállalókat ismét besorozhassák.

Trump elnöki beiktatása után az új kormányzat másként döntött: az elnök először közölte, majd az akkori védelmi miniszter James Mattis hivatalosan is bejelentette, hogy ezt az időpontot módosítják, és a helyzet tanulmányozására hivatkozva a besorozásokat meghatározatlan időre elhalasztják. Trump 2017 júliusának végén azonban közölte: a transzneműek semmilyen körülmények között nem szolgálhatnak az amerikai hadseregben. Az elnök úgy rendelkezett, hogy vissza kell térni az Obama-kormányzat változtatásai előtti politikához.

A transzneműek és a homoszexuálisok érdekeit védő csoportok több helyen is bírósághoz fordultak, és az alsóbb szintű bíróságok nekik adtak igazat. Jogértelmezésükkel arra kötelezték a védelmi minisztériumot, hogy az elnöki döntést az egész országra kiterjedően függessze fel, és 2018. január 1-jéig engedélyezze a transzneműek besorozását.

A legfelsőbb bíróság kedden hozott döntése ezeket a felfüggesztéseket semmisítette meg, egyúttal azonban lehetővé téve az alsóbb szintű bíróságoknak, hogy tovább dolgozzanak az ügyön.

A Trump-kormányzat 2018 márciusában bejelentette, hogy a vizsgálódások eredményeképpen megváltoztatja a politikáját, és transzneműek egyáltalán nem szolgálhatnak a hadseregben, ahová csakis a biológiai nemüknek megfelelő férfiakat és nőket sorozhatják be.

A Sin Bét nevű izraeli belbiztonsági szolgálat nyomozása után azzal vádolják a három hete őrizetbe vett tizenhat éves izraeli fiatalt, hogy egy palesztin rendszámú autóra dobott kővel tavaly október 12-én, péntek este fejbe talált egy nyolcgyermekes, várandós palesztin nőt, aki sebesülésébe a helyszínen belehalt.

A Ciszjordániában, a főúthoz közeli Rehelim telepesfalu Föld Gyümölcse (Prí Haárec) nevű jesivájában, vallási középiskolájában tanuló tizenéves DNS-nyomait megtalálták a halálos sérülést okozó kövön.

A vádirat szerint súlyosbító körülmény, hogy csak palesztin nemzetisége miatt, terror indíttatásból követte el a szándékos vandalizmusként meghatározott bűncselekményt. A kődobálást ideológiai okból, arabokkal szembeni rasszizmus és ellenségesség miatt hajtotta végre.

Aisa Rabi, a 47 éves, nyolcgyermekes palesztin családanya kilencéves lányával és férjével utazott egy autóban, amikor a kő eltalálta. Férje, aki az autót vezette, könnyebb sérüléseket szenvedett. Az ügyészség szerint a számukra ismeretlen, palesztin rendszámtáblás járműre dobott kő közel két kilogramm súlyú volt, és teljes erővel hajították az autó felé, hogy kárt okozzanak az utasok testi épségében, nem törődve egy esetleges halálos sebesüléssel sem.

A kiskorúsága miatt meg nem nevezett izraeli fiatal kihallgatásán hetekig élt a hallgatás jogával, majd amikor szembesítették a DNS-vizsgálat eredményével, ügyvédje tanácsára megszólalt, és azt állította, hogy nyomai azért lehettek a kövön, mert korábban sokat járkált azon a területen, a közeli szikláknál. A rendőrség szerint ez nem zárja ki a feltételezett elkövetők köréből. A nyomozók korábban öt, az úthoz közeli jesivában tanuló fiatalt vettek őrizetbe és hallgattak ki.

Szélsőjobboldali telepesek számos alkalommal tüntettek az elmúlt hetekben a letartóztatások ellen, és kegyetlen bánásmóddal vádolták a Sin Bétet. Izraelben az utóbbi években megszigorították az ilyen támadások elkövetőinek büntetését. Egy 2015-ben elfogadott törvény szerint akár húsz évet is kaphat, aki kővel dobál autókat.

Lambe a harmincperces filmdrámát a rendőrségi jegyzőkönyvek, a két gyermekkorú elkövető, Jon Venables és Robert Thompson kihallgatásairól készül eredeti magnófelvételek alapján készítette el. A két tízéves fiút 1993-ban egy liverpooli bevásárlóközpontból édesanyjától csalták el és egy vasúti töltésen brutálisan megkínozták, majd agyonverték a kétéves James Bulgert.

A Detainment filmdráma számos nemzetközi filmfesztiválon díjat nyert és az amerikai filmakadémia már decemberben kiválasztotta rövidfilm kategóriában Oscar-jelölésre a kilenc filmes rövidlistát meghirdetve.

James Bulger szülei már ekkor a film bojkottjára és a jelölési folyamatból való kizárásra szólítottak fel, mondván a hozzátartozókkal senki nem konzultált a film elkészítéséről. Az általuk indított internetes tiltakozást 98 ezren írták alá. Ráadásul szerintük a film egyfajta szimpátiát kelt a gyilkosok iránt.

“Egy dolog filmet készíteni úgy, hegy nem lépnek kapcsolatba a szülőkkel és nem kérik engedélyüket. A másik viszont, hogy egy gyerekkel eljátszatják James életének utolsó óráit, és engem és családomat arra kényszerítenek, hogy ismét átéljük azt” – idézte az anyát a The Guardian című brit napilap honlapja.

“Hollywoodnak szégyellnie kellene magát. Vannak dolgok, amelyekhez nem lenne szabad nyúlni, és egy kisgyermek megölése ezek egyike. Hollywood számára ez csak egy újabb film, de számomra és családom számára egy élő rémálom. A jelölések mögött állók tudták, hogyan érzünk a film és rendezője iránt” – mondta Ralph Bulger, az édesapa a Daily Mirror című brit bulvárlapnak.

A 38 éves Lambe 2012-ben határozta el, hogy filmet készít a ügyről. “Évek óta eszemben járt a Bulger-ügy horrorja. Tizenkét éves voltam, amikor az eset történt, és nagyon az agyamba vésődött. Nekem mindig azt mondták, hogy azok a fiúk sátánok. Még most is úgy tekintenek erre az ügyre, ami egyértelműen fekete és fehér. Úgy gondolom, szükség van arra, hogy ennél jóval mélyebben megértsük. A szürke egy kis árnyalatát akartam hozzáadni” – nyilatkozta a rendező korábban.

Cáfolta, hogy szimpátiát akart volna kelteni a gyilkosok iránt és mint mondta, mentségeket sem akart találni. Nem akarta azt sem, hogy a családnak újabb szenvedést okozzon.

Thompsont és Venablest annak idején meghatározatlan idejű elzárásra ítélték, majd 2001-ben szigorú feltételekkel szabadlábra helyezték, ami hatalmas felháborodást váltott ki Nagy-Britanniában. Mindkettő új személyazonosságot kapott. Venablest azonban 2010-ben ismét börtönbüntetésre ítélték gyermekpornográfia miatt. 2013-ban szabadulhatott. Jelenleg is börtönben ül, mert tavaly ismét elítélték gyermekpornográfia vádjával.

A másodfokú eljárásban a törvényszék megállapította: a Füzesabonyi Járásbíróság 2017. október 26-án meghozott ítélete az eljárási szabályok betartásával született és megalapozott volt, indokoltan mondták ki a vádlottak bűnösségét, ám cselekményüket részben tévesen minősítették.

A 2014. Újév hajnalán Poroszlón történt verekedés ügyében az Egri Törvényszéken jogerősen úgy határozott, hogy a vádlottak az érintett szórakozóhely előtt állókat nem magyarságuk miatt bántalmazták, hanem azért, mert korábban nem engedték be őket a helyiségben tartott szilveszteri zártkörű rendezvényre. Így tettük közösség tagja elleni erőszak helyett garázdaságnak minősül. A törvényszék minden más tekintetben helybenhagyta az elsőfokú eljárásban kiszabott ítéletet mindhárom, a járásbíróság döntése ellen fellebbezést benyújtó vádlott esetében.

Ennek megfelelően az elsőrendű vádlottat társtettesként elkövetett garázdaság bűntette és két rendbeli súlyos testi sértés bűntettének kísérlete miatt két év börtönbüntetésre, valamint három év közügyektől eltiltásra ítélte, továbbá az ellene korábban kiszabott és próbaidőre felfüggesztett egy év két hónap börtönbüntetés végrehajtását is elrendelte.

Feleségét mint az ügy másodrendű vádlottját társtettesként elkövetett garázdaság bűntette és társtettesként elkövetett súlyos testi sértés bűntettének kísérlete miatt ugyancsak két év börtönbüntetésre és három év közügyektől eltiltásra ítélte, továbbá korábbi, próbaidőre felfüggesztett egy év börtönbüntetésének végrehajtását is elrendelte.

A harmadrendű vádlottat társtettesként elkövetett garázdaság bűntette, társtettesként elkövetett súlyos testi sértés bűntettének kísérlete, könnyű testi sértés vétsége és garázdaság vétsége miatt két év hat hónap börtönbüntetésre és három év közügyektől eltiltásra ítélte. Ezenkívül esetében is elrendelte az ellene korábban kiszabott és próbaidőre felfüggesztett, összesen 17 hónapnyi fogházbüntetés végrehajtását.

A vádirat szerint 2014. január elsején hajnali két óra körül a vádlottakat nem engedték be Poroszlón az egyik sörözőbe, mert ott zártkörű rendezvényt tartottak. Ezután távoztak, ám később visszatértek a helyszínre; először az épület előtt állókkal kiabáltak, illetve megfenyegették őket, majd ököllel és üvegekkel támadtak rájuk, eközben folyamatosan a magyar nemzetet sértő kijelentéseket tettek. Miután a sértetteknek sikerült bemenekülniük a szórakozóhelyre, az ittas állapotú harmadrendű vádlott az ajtót berúgva követte őket. A bántalmazás következtében a sértettek nyolc napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedtek. közösség tagja elleni erőszakot garázdaságnak átminősítve az Egri Törvényszék kedden másodfokon jogerősen helybenhagyta a Füzesabonyi Járásbíróság korábbi ítéletét a 2014. Újév hajnalán, Poroszlón történt verekedés kapcsán indult büntetőügyben.

A beruházás a Széchenyi 2020 program vállalatok kutatás-fejlesztési és innovációs (k+f+i) tevékenységének támogatása kombinált hiteltermékkel elnevezésű pályázatból valósul meg.

A tájékoztatás szerint a tervezett új “Mirázs” fedélzeti védelmi rendszer rendeltetése a helikopterek és repülőgépek védelme lesz az infravörös rávezető fejjel ellátott irányított rakétákkal szemben. A “Mirázs” rendszer fő előnye az analóg rendszerekkel szemben az, hogy ez a rendszer képes lesz egy időben két spektrális tartományban – ultraibolya és infravörös – rögzíteni és elemezni a rakéták sugárzását, ami jelentősen megnöveli a felderítés megbízhatóságát. A jelenleg működő, rakétatámadást felderítő rendszerek többségében csak egy tartományt használnak: vagy az ultraibolyát, vagy az infravöröset. A megbízható rakéta indításjelző berendezések hiánya miatt komoly perspektívát jelent a fejlesztés – olvasható a közleményben.

A várhatóan 2020 április végéig tartó projekt keretében új műszaki, tudományos eredmény kidolgozásával létrejövő “Mirázs” rendszer feladata lesz, hogy pásztázza a környező területet a légijármű alatt, idejében felderítse a rakétaindítást, jelezze a pilóta számára, hogy milyen irányból indították ezt a rakétát, és bekapcsolja az infracsapdákat kilövő rendszert annak érdekében, hogy a repülőgép vagy helikopter felé repülő rakétát ezekre az infracsapdákra vezesse rá. Ekkor a pilóta légelhárítás elleni – kitérő – manővert hajt végre. A rakéta felderítését követően automatikusan kilőtt infracsapdák az infravörös tartományban sugároznak, azonban az a sugárzás nem zavarásként, hanem “csaliként” működik a repülő rakéta számára, hogy a rávezető feje változtassa meg az elfogás tárgyát, átváltson az infracsapdára, és békén hagyja a repülőgépet, vagy a helikoptert – közölték.

Közölték: a repülőeszközök hatékony önvédelme csak a felderítés, észlelés csökkentésével érhető el, és a veszély nemcsak a katonai, hanem a kereskedelmi és utasszállító légijárművekre is ugyanúgy vonatkozik. A fejlesztés eredményeként létrehozandó rendszer számos multi-spektrális tartományban működő adót fog tartalmazni, amely mindegyikében a jelet egy speciális interferenciaszűrőn bontja fel és komplexen dolgozza fel, ennek megfelelően az eredmény is sokkal megbízhatóbb lesz – írták.

A védelmi tárca képviselőjével közösen megtartott tájékoztatóján Rjabkov elmondta, hogy az orosz félnek amerikai részről egy washingtoni diplomáciai csatornán keresztül erősítették meg a “legmagasabb szinten bejelentett szándékot”.

“Emellett világos magyarázat hangzott el, amely szerint a bejelentett lépés nem jelent felhívást párbeszédre, azt a körülmények összessége alapján hozták meg és véglegesen” – mondta az orosz diplomata a követségi katonai attasék és újságírók számára megtartott, élőben közvetített tájékoztatón.

Rjabkov emlékeztetett rá, hogy Washington korábban jelezte: február 2-tól felfüggeszti az INF-szerződésben rögzített kötelezettségeinek teljesítését, ha Moszkva nem semmisíti meg a 9M729 típusú manőverező robotrepülőgépét, amely az amerikai fél szerint sérti a megállapodást. A külügyminiszter-helyettes és Mihail Matvejevszkij altábornagy, az orosz rakéta- és tüzérségi erők parancsnoka valótlannak nevezte a szerződésszegésről szóló állítást.

Matvejevszkij azt állította, hogy a 9M729-es “szárnyas rakéta”, amely az Iszkander-M rendszer részét képezi, és műszaki paraméterei alapján nem képes arra, hogy megsértse az INF-szerződést. Mint mondta, az eszköz nem alkalmas annyi üzemanyag hordozására, hogy a hatótávolsága elérje a megállapodásban megszabott ötszáz kilométeres korlátozást.

A szóban forgó manőverező robotrepülőgépet szerdán Kubinkában be is mutatták a katonadiplomatáknak és a médiának.

A tábornok tájékoztatása szerint a 9M728 és a 9M729 típusú fegyvereket gyárilag szerelik fel robbanótöltettel és töltik fel üzemanyaggal, konténerben szállítják a csapategységekhez, ahol az utántöltés már műszakilag megvalósíthatatlan. A tábornok kifogásolta, hogy az Egyesült Államok nem támasztotta alá “objektív adatokkal” azt az állítását, miszerint Oroszország 500 kilométert meghaladó hatótávolságú, szárazföldi indítású manőverező robotrepülőgépet fejlesztett ki, mert a 9M729 kipróbált maximális tesztelt repülési távolsága 480 kilométer volt. Mint mondta, a Kapusztyin Jar-i gyakorlótérről felbocsátott, ennél nagyobb hatótávolságú eszközök mind interkontinentális ballisztikus rakéták voltak.

Rjabov közölte: Moszkva abból indul ki, hogy az INF szerződés végrehajtása abban az időszakban is kötelező marad, amelyre az Egyesült Államok “felfüggeszti” az abban való részességét.

Az INF-szerződés, amelyet 1987. december 8-án Washingtonban írt alá Ronald Reagan amerikai elnök és Mihail Gorbacsov szovjet államfő, a kommunista párt főtitkára, 1988. június 1-jén lépett hatályba. A paktum a szárazföldi indítású, hagyományos és nukleáris robbanótöltetekkel felszerelt közepes (500-5500 kilométeres) hatótávolságú ballisztikus rakéták és manőverező robotrepülőgépek megsemmisítéséről rendelkezett. Az egyezmény, amely mérföldkő volt a hidegháború lezárásában, megtiltotta az ilyen eszközök gyártását, birtoklását és tesztelését.

Az Egyesült Államok 2013 óta azt állítja, hogy Oroszország a 9M729 típusú manőverező robotrepülőgép tesztelésével – amely az Iszkander-M rakétarendszer és a tengeri indítású Kalibr manőverező robotrepülőgép továbbfejlesztett elemeit tartalmazza – megsérti az INF-szerződést, mert a fegyver hatótávolsága meghaladja az ötszáz kilométert.

Moszkva ezt tagadja, és a maga részéről azzal vádolja Washingtont, hogy a Lengyelországba és Romániába, valamint a Távol-Keletre telepített ballisztikusrakéta-elhárító rendszerének kilövőállásai Tomahawk típusú manőverező robotrepülőgépek indítására is alkalmasak, ami ellentétes a megállapodással. Az orosz fél azt is kifogásolja, hogy az amerikai csapásmérő drónokra és a ballisztikusrakéta-elhárítási gyakorlatok célpontjául kifejlesztett rakétákra szerinte szintén vonatkoznak a szerződésben foglalt korlátozások.

Benkő azt mondta, felesleges volt az elmúlt napokban a Honvédkórházzal kapcsolatos hisztériakeltés is, hiszen semmilyen valós alapja nem volt. Közölte: a Honvédkórház mintegy háromezer érintett dolgozója közül 54 közalkalmazott döntött úgy, hogy nem vállalja a honvédelmi alkalmazotti jogviszonyt. Az új státuszt többségében azok nem fogadták el, akik korábban már elhatározták, hogy távozni akarnak az intézménytől – fogalmazott a miniszter, hozzátéve: ők ezzel a döntésükkel kihasználták a lehetőséget, tulajdonképpen időt nyertek, hiszen ezzel az eljárással a felmondási idő letöltése nélkül tudták megszüntetni munkaviszonyukat.

A miniszter leszögezte: így a Honvédkórház minden osztályán továbbra is zökkenőmentes a betegek ellátása. Az ellenzéki politikusoktól önmérsékletet kért, hogy “hamis híresztelésekkel ne kérdőjelezzék meg” a Honvédkórház dolgozóinak elhivatottságát és az egészségügyi ellátás iránti felelősségérzetüket, ezáltal ne nehezítsék a Honvédkórházban dolgozó orvosok és szakápolók elkötelezett munkáját.

Benkő szerint a honvédséggel kapcsolatos változások nemcsak a technikai eszközök fejlesztéséről és az új jogszabályi környezet megalkotásáról, hanem a katonákról és a honvédségnél dolgozó civil munkatársakról való körültekintőbb gondoskodásról is szólnak. Úgy fogalmazott: a honvédelmi tárca vezetése számára fontos valamennyi dolgozójának – legyen katona vagy polgári foglalkoztatott – megbecsülése, a stabil, megbízható munkahely és a versenyképes fizetés megteremtése. “A mostani döntésekkel a dolgozóink tovább erősítették a tárca és a Honvédség egységét” – mondta a tárcavezető.