Biztonságpiac

A tudósítás szerint a polgárháborúban a fegyverek segítségével mind a síita húszik, mind pedig a jemeni kormányerők, illetve az őket támogató Szaúd-Arábia vezette koalíció sok helyi törzs és milícia vezetőjének a hűségét igyekeztek megvenni. Az így szerzett fegyvereket pedig később eladták.

Az amerikai védelmi minisztérium (Pentagon) szerint azzal, hogy harmadik félnek átadták a fegyvereket, az arab koalíció megszegte a Washingtonnal kötött fegyvereladási szerződést. A CNN megkeresésére Johnny Michael, a Pentagon szóvivője leszögezte, hogy Washington nem adott engedélyt sem Szaúd-Arábiának, sem az Egyesült Arab Emírségeknek arra, hogy bármilyen katonai eszközt más harcoló csoportoknak átadjon Jemenben. Hozzáfűzte, vizsgálatot indítottak az ügyben.

Az al-Kaida terrorhálózat legveszélyesebb ágának tartott Al-Kaida az Arab-félszigeten (AQAP) csoport vélhetően szintén kapott a fegyverekből, miután 2015-ben szövetséget kötött Rijáddal, és a húszik ellen fordult. Az AQAP egyik magas rangú vezetőjét, Abú Abbászt Washington 2017-ben terroristának minősítette, az általa vezetett milícia azonban beolvadt a koalíció által támogatott jemeni hadseregbe, Abbász pedig továbbra is Rijád támogatását élvezi.

A jemeni kormány ellen harcoló, Irán által támogatott húszik a harcok során szintén sokféle hadi eszközt zsákmányoltak. A fegyverek, páncélozott járművek és egyéb eszközök – névtelenséget kérő húszi katonai források szerint – nagyon gyorsan Teherán és a vele szövetséges Hezbollah birtokába kerültek. Ugyanezen források szerint az irániak igyekeznek lemásolni az amerikai hadi technológiát: “Nincs egyetlen amerikai fegyver sem, amelyet ne vizsgálnának tüzetesen át, miből készült, hogyan működik” – közölték a húszi források.

Ha Irán megszerzi az amerikai hadi technológiát, akkor több konfliktuszónában állomásozó amerikai katona élete is veszélybe kerülhet – írta a CNN.

Donald Trump többször hangsúlyozta, nem áll szándékában felmondani a Rijáddal kötött, több milliárd dollár értékű fegyvereladási megállapodásokat, és hálás a szaúdiaknak, hogy alacsonyan tartják az olajárakat. Azzal érvelt, hogy ha Washington felmondaná ezeket a szerződéseket, Oroszország és Kína húzna belőle hasznot. A megállapodások ellenzői viszont úgy gondolják, az amerikai fegyverek bizonytalan sorsa Jemenben csupán Szaúd-Arábia megbízhatatlanságát bizonyítja.

Rijád a hírtelevíziónak az üggyel kapcsolatos felkereséseire egyelőre nem reagált, Abu-Dzabi pedig tagadta a CNN állításait.

Jemenben 2014 óta dúl polgárháború. Az arab koalíció 2015 tavaszán avatkozott be a konfliktusba, miután a húszik elfoglalták a fővárost, és elűzték az ország nemzetközileg elismert kormányát, amely most Szaúd-Arábiában működik.

Az európai főügyész kiválasztásával foglalkozó, 12 tagú tanácsadó testület 24 pályázat áttanulmányozása és 11 jelölt meghallgatása után január 31-én készítette el három nevet tartalmazó javaslatát, a lista élére helyezve Kövesit, akit Jean-Francois Bohnert francia és Andrés Ritter német ügyész követ. A javaslatot az európai főügyész kinevezésében illetékes Európai Parlament elnökének, Antonio Tajaninak és az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét ellátó Románia igazságügyi miniszterének, Tudorel Toadernak küldték meg: az erről szóló levél másolatát közölte az Adevarul.

Így az EU igazságügyi minisztereinek hétvégi tanácskozását – a román uniós elnökség képviselőjeként – Bukarestben vendégül látó Toaderra vár az a feladat, hogy a DNA-főügyészi posztjáról éppen az ő kezdeményezésére eltávolított Kövesi európai főügyészi kinevezését napirendre tűzze, vagy éppenséggel elnapolja.

Kövesi esélyessé válásának hírére reagálva a román igazságügyi miniszter úgy vélekedett: az európai főügyészi kiválasztásával foglalkozó testület tagjai “nem ismerik azokat a visszaéléseket, amelyeket Kövesi az állampolgárok és a jogállamiság ellen elkövetett”. A miniszter kijelentette, hogy még a hétvégi informális találkozó előtt megküldi az EU bel- és igazságügyi minisztereinek azt az alkotmánybírósági döntést, amely tavaly nyáron Kövesi leváltására kötelezte a DNA-főügyész tevékenységével a maga részéről elégedett jobboldali Klaus Iohannis államfőt.

A bukaresti szociálliberális koalíció szerint a DNA-t Kövesi főügyészi ténykedése idején a titkosszolgálatok irányították a háttérből, a vádhatóság pedig zsarolással és megfélemlítéssel szerzett hamis bizonyítok alapján ártatlan embereket hurcolt meg, politikai tisztogatást végez a korrupcióellenes harc ürügyén.

A 2020-ig létrehozandó, az EU pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények felderítésére hivatott Európai Ügyészséghez az EU 28 tagállama közül 22 csatlakozott, a többi viszont nem, köztük Magyarország sem. Az európai főügyészt az Európai Parlament és az EU tanácsa közös megegyezéssel hét évre nevezi ki. Az európai főügyész hivatali ideje nem újítható meg, személyéről a tanács egyszerű többséggel határoz.

Az amszterdami Schipol repülőtéren 2005 elején 72 millió dollárra (20,9 milliárd forintra) becsült értékű gyémántokat és ékszereket raboltak el fegyveresek a KLM légitársaság páncélozott járműve elleni támadásban.

Az üggyel kapcsolatban összesen hét embert vettek őrizetbe 2017-ben Hollandiában és Spanyolországban, s közülük négyet ítélt most el a haarlemi bíróság. Az akció kitervelője, a csoport vezetője még a tárgyalás előtt meghalt, ketten pedig végül felmentést kaptak – írta a De Telegraaf című holland napilap.

A vádlottakra hét, hat, öt, illetve három és fél éves szabadságvesztést szabott ki a törvényszék. A gyémántok nagy részét közvetlenül a rablás után megtalálták a bűnözők által menekülésre használt járműben, a mintegy 43 millió dollár értékű többi ékszert máig keresik. Ez volt Hollandia történelmének egyik legsúlyosabb rablása.

Ezt Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főmegbízottja jelentette be csütörtök este Bukarestben az EU külügyminisztereinek aznapi tanácskozását követő sajtónyilatkozatában.

A 90 napos időszakra felállítandó kontaktcsoportban EU-tagállamok és latin-amerikai országok vesznek majd részt, célja pedig az, hogy elősegítse a válság békés és demokratikus megoldását, előrehozott demokratikus, független nemzetközi megfigyelők részvételével lebonyolítandó új elnökválasztás megszervezését, az ehhez szükséges bizalmi légkör megteremtését.

A kontaktcsoport első találkozójára várhatóan a jövő héten kerül sor, a testület titkárságát az Európai Unió biztosítja. Az EU mellett annak néhány tagállama – Franciaország, Németország, Olaszország, Spanyolország, Svédország, Hollandia és az Egyesült Királyság – vesz részt a kontakcsoportban, latin-amerikai részről pedig Ecuador, Costa Rica, Uruguay és Bolívia igazolta vissza részvételi szándékát, de továbbiak csatlakozására számítanak – magyarázta Mogherini.

Kifejtette: az EU külügyminiszterei bukaresti tanácskozásukon is megerősítették azt a korábban is többször hangoztatott álláspontjukat, hogy a tavaly májusi venezuelai elnökválasztás nem volt demokratikus, ezért is döntöttek úgy az uniós országok, hogy nem vesznek részt Nicolás Maduro január 10-én megtartott beiktatásán.

“Egységesen és határozottan kiállunk a venezuelai törvényhozás mellett, amelyet az ország egyedüli legitim képviseleti szerveként ismerünk el, és a lehető leghatározottabb támogatásunkról biztosítjuk a törvényhozás elnökét hivatali kötelezettségeinek ellátásában” – szögezte le az EU kül- és biztonságpolitikai főmegbízottja.

A külügyminiszteri találkozón további irányzott szankciók bevezetését helyezték kilátásba, nem az ország egésze ellen, mert nem annak nélkülöző lakosságát akarják büntetni, hanem azon vezetők ellen, akik a tüntetőkkel szembeni erőszakért, a demokratikus folyamatok elgáncsolásáért felelősek – mondta Mogherini. Hozzátette: az EU kész növelni a Venezuelába és a környező országokba juttatott – eddig mintegy ötvenmillió euróra tehető – humanitárius segítséget.

Az uniós külügyminiszterek informális találkozóját megelőzően csütörtökön az Európai Parlament (EP) elismerte Venezuela ideiglenes államfőjeként Juan Guaidót, az ellenzéki többségű törvényhozás elnökét. A brüsszeli plenáris ülésen nagy többséggel jóváhagyott határozatában a képviselőtestület arra szólította fel az Európai Unió intézményeit és tagállamait, hogy járjanak el hasonlóképpen, s ismerjék el Guaidót a dél-amerikai ország egyetlen legitim elnökének, amíg ki nem írnak szabad, átlátható és tisztességes választásokat.

“Hoztunk egy döntést, miszerint az ellenőrzést előnyben részesítjük és a franciaországi hazaszállítást preferáljuk” – mondta a tárcavezető az RTL kereskedelmi rádióban, megerősítve, hogy a francia hatóságok “több lehetőséget” is mérlegeltek.

“Az amerikai csapatkivonás bejelentése által teremtett új helyzet megkavart mindent, és természetes, hogy felkészülünk azon franciák hazatérésére, aki Szíria északi részén vannak” – tette hozzá.

Megerősítette, hogy Párizs doktrínát váltott, miután eddig csak a gyerekeket tervezte hazaszállítani, amennyiben ahhoz az anyák hozzájárulnak, s jelezte, hogy a dzsihadistáknak és a feleségeiknek a helyszínen kell bíróság elé állniuk, és ott is kell letölteniük a büntetésüket.

“Most még persze semmi nem biztos. Nem ez az egyetlen forgatókönyv, de magától értetődik, hogy amennyiben a kurdok által fogva tartott franciákat szabadon engednék és kiutasítanák, mindannyiunk érdeke, hogy tudjuk, mi történik velük, minthogy hagyjuk őket szabadon, anélkül, hogy tudnánk, hol vannak” – fogalmazott Belloubet.

Christophe Castaner belügyminiszter is úgy vélte kedden, hogy a Szíriában fogva tartott francia dzsihadistákat “szabadon fogják engedni” az amerikai csapatkivonás után, és az emberek haza szeretnének majd térni Franciaországba. A tárcavezető megerősítette, hogy azok a franciák, akik esetleg kiszabadulhatnak az amerikaiak által fenntartott börtönökből az amerikai csapatkivonás következtében, azonnal bíróság elé kerülnek Franciaországban, ha hazaszállítják őket.

Edouard Philippe miniszterelnök pedig szerdán erősítette meg, hogy kívánatosabb a francia dzsihadistákat Franciaországban bíróság elé állítani, mint hagyni szabadon engedni Szíriában. Ugyanakkor nem zárkózott el attól a lehetőségtől sem, hogy az Irakban található francia dzsihadistákat viszont ott állítsák bíróság elé.

A Le Figaro című napilap értesülése szerint a kurdok által fogva tartott francia dzsihadisták “Irakba kerülnének át”. A lap úgy tudja, hogy 82 francia dzsihadistát francia kísérettel már átszállítottak Irakba, s már csak 28 nő és 48 gyerek van a szíriai kurdok fogságában. Az információt azonban Párizsban senki nem kívánta megerősíteni, a francia vezérkar pedig azt mondta a Reutres hírügynökségnek, hogy nincs tudomása az átszállításról.

Hivatalos információk szerint az Iszlám Állam dzsihadista szervezet ellen az Egyesült Államok által vezetett nemzetközi koalícióban harcoló, Szíriai Demokratikus Erők (SDF) nevű kurd-arab koalíció mintegy 130 francia férfit, nőt és gyereket tart fogva francia források szerint.

Az igazságügyi miniszter szerint elsősorban kiskorú gyerekek találhatók a francia állampolgárságú foglyok között a kurdok szíriai táboraiban, akik a szüleikkel utaztak el a térségbe vagy pedig ott születtek. A tárcavezető becslése szerint 75 százalékuk hét évesnél fiatalabb kisgyerek.

“Ismerünk néhány nevet, de nem tudom megerősíteni, hogy a lista végleges. A franciákat különböző táborokban tartják fogva és még ellenőriznünk kell, hogy tényleg a táborokban vannak-e” – mondta a miniszter. Megerősítette, hogy a hazatérőket bíróság elé állítják.

“Már az a tény, hogy a harci területekre utaztak, önmagában büntethető bűncselekmény” – hangsúlyozta a miniszter, emlékeztetve arra, hogy hét év 30 év közötti szabadságvesztéssel sújthatók ezek a francia állampolgárok.

“Több olyan börtön is van Franciaországban, ahol az ilyen típusú elítélteket fogadni tudjuk. Ami a kiskorúakat illeti, ők a kiskorúakkal foglalkozó bírók elé kerülnek, és nekik is megoldást kell találni. Minden intézkedést megteszünk, a franciák biztonságának szavatolása a legfontosabb” – jelezte a miniszter elsősorban azoknak az ellenzéki politikusoknak, akik nem támogatják a dzsihadisták hazaszállítását.

Donald Trump december végén jelentette be, hogy kivonják az amerikai katonákat Szíriából, mivel szerinte már legyőzték az Iszlám Államot a polgárháború sújtotta arab országban. A döntést több ország, köztük Franciaország is bírálta.

A helyzet alakulásával 43 százalék elégedett. A mért értékek erősen eltérnek a tavalyi adatoktól, amikor még csak 28 százalék gondolta úgy, hogy rossz irányban mennek a dolgok, és még 55 százalék volt elégedett Oroszország haladási irányával.

A felmérés szerint 64 százalék elégedett Vlagyimir Putyinnak az elnöki poszton végzett tevékenységével, 34 százalék viszont nem. Dmitrij Medvegyev kormányfő esetében csaknem fordított az arány: a megkérdezettek 33 százaléka helyesli, 66 százalék pedig kifogásolja, amit csinál.

Elemezők rámutattak, hogy noha a tavaly újraválasztott Putyin támogatottsága a különböző januári mérések egybehangzó adatai szerint továbbra is meghaladják a 60 százalékot, annak szintje 13 éve nem tapasztalt alacsony szinten áll. Az okok között a nyugdíjkorhatár és az áfa emelését szokták megnevezni.

Az orosz kormányt a Levada-központ felmérésében a válaszadók 38 százaléka támogatta, 61 százaléka viszont nem. A szövetségi parlament alsóháza esetében ez az arány 33, illetve 64 százalék. Elismerően vélekednek ugyanakkor az oroszok tulajdon régiójuk vezetőjének teljesítményéről: 58 százalék elégetett, 39 százalék pedig elégedetlen a teljesítményével.

A Levada-központ csütörtökön azt közölte, hogy az oroszok 56 százaléka tart a mások országokból származó katonai fenyegetéssel, 39 százalék pedig nem.

A NATO nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy Oroszország megsérti az INF-megállapodás rendelkezéseit. Moszkva továbbra is tagadja a megállapodás megszegését, noha évtizedeken át tartó tagadást követően a közelmúltban elismerte egy 9M729 nevű, új fejlesztésű rakétarendszer létezését – mutatott rá a dokumentum.

“Egy ilyen rakétarendszer titkos tesztelése, gyártása és telepítése közvetett fenyegetést jelent az euroatlanti térség biztonságra” – figyelmeztettek.

A szövetségesek sajnálatukat fejezték ki, hogy Oroszország részéről nem tapasztalható semmilyen tényleges előrelépés az egyezménynek való megfelelés irányába. Amennyiben Moszkva nem teljesíti kötelezettségeit, “Oroszország kizárólagos felelősséggel tartozik a szerződés megszűnéséért” – írták.

A szövetség ismételten arra szólítja fel Oroszországot, hogy tegye átláthatóvá a szerződésben foglalt fegyverek esetleges fejlesztésének és gyártásának dokumentumait, valamint teljes és ellenőrizhető módon feleljen meg kötelezettségvállalásainak a szerződés megőrzése érdekében – tették hozzá.

“Tükörválaszt fogunk adni. Amerikai partnereink bejelentették, hogy felfüggesztik részvételüket a szerződésben, és mi is felfüggesztjük azt” – jelentette ki Putyin a Szergej Sojgu védelmi és Szergej Lavrov külügyminiszterrel megtartott tanácskozásán.

Az elnök utasítást adott arra, hogy az orosz fél szüntesse be tárgyalási kísérleteit az INF-szerződéssel kapcsolatban. A közepes és rövid hatótávolságú rakéták korlátozásának ügyében javaslataik “az asztalon maradnak, az ajtó nyitva áll a tárgyalás előtt. Mindezzel együtt arra kérem mindkét tárcát, hogy ne kezdeményezzen tárgyalásokat ezzel a problémával kapcsolatban” – mondta.

“Megvárjuk, amíg partnereink megérnek arra, hogy egyenjogú, tartalmas párbeszédet folytassanak velünk ebben a számunkra, a partnereink és az egész világ számára is nagyon fontos témában” – tette hozzá.

Putyin kijelentette: Moszkva évek óta tárgyalásokat szorgalmaz a leszerelés minden aspektusával kapcsolatban, de partnerei nem támogatják kezdeményezéseit, hanem ürügyeket keresnek a nemzetközi biztonság meglévő rendszerének lebontására.

Oroszország az INF-szerződésben való részvételének felfüggesztése után új fegyverzeteket fog kifejleszteni – közölte -, mindezt anélkül, hogy növelné katonai költségvetését és bekapcsolódna a fegyverkezési versenybe. Putyin jóváhagyta Sojgu védelmi miniszter kezdeményezését, hogy az orosz haderő kezdje meg a Kalibr típusú, tengeri indítású manőverező repülőgépek szárazföldi változatának és egy szárazföldi indítású, közepes hatótávolságú, hiperszonikus rakétának a kifejlesztését.

Közölte, hogy Oroszország nem telepít közepes és rövid hatótávolságú rakétákat Európába és a világ más régióiba sem, amíg az Egyesült Államok nem tesz így. Sojgu ismételten az INF-szerződés megsértésével vádolta meg az Egyesült Államokat.

Pelosi újságírók előtt azt hangoztatta, hogy az amerikai kormányzat döntése a fegyverkezési verseny veszélye mellett “aláássa a nemzetközi biztonságot és stabilitást” is. A házelnök egyúttal elítélte azt is, hogy Oroszország nem tartja be az INF-szerződésben vállalt kötelezettségeit. A demokrata párti politikus “arcátlannak” nevezte az orosz magatartást.

Pelosi felszólította az amerikai kormányzatot, hogy a Moszkvának adott hat hónapot arra használja fel, hogy NATO-partnereivel tárgyaljon a szerződés esetleges megmentésének lehetőségeiről. Ezzel az Egyesült Államok Pelosi szerint elkerülheti, hogy “veszélyes fegyverkezési versenybe” bonyolódjék.

Közben Donald Trump a Fehér Házban újságírók kérdéseire válaszolva azt hangsúlyozta, hogy olyan új megállapodás tető alá hozásában reménykedik, amely jobb az eddiginél, és amelyet mindenki tiszteletben tart. A jelenlegi szerződésről így fogalmazott: “az egyik oldal nem tartotta be, mi ugyan betartottuk, de a másik oldal nem”.

Terdik Tamás elmondta, hogy a katasztrófavédelemmel végzet közös munka eredményeként megállapították: a január 23-i tűzeset szándékos gyújtogatás következménye, az ügyben három budapesti fiatalt gyanúsítottként hallgattak ki közveszélyokozás miatt. Ők ténybeli beismerő vallomást tettek, tettüket megbánták, szabadlábon védekeznek. A fiatalok közül az egyik 16, a másik kettő 15 éves – közölte.

Terdik elmondta: a három fiatal január 23-án egyikük otthonában találta ki, hogy valamit fel kellene gyújtani. Kétszáz forintból körömlakklemosót vettek, majd a Markusovszky térre mentek, hogy ott egy kukát vagy valami mást felgyújtsanak. A kollégium falának volt támasztva egy szivacs, azt az egyikük lelocsolta a körömlakklemosóval, másikuk pedig meggyújtotta. Ezt követően sietve távoztak a helyszínről.

Felelősen kijelenthetjük, hogy a három fiatal együttes ténykedése hozzájárult a kollégium kiégéséhez – közölte Terdik.

Palotai Zsolt Gábor, a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatóhelyettese arról beszélt, hogy a tűzoltók a riasztást követően nyolc percen belül a helyszínre érkeztek, a kollégium épülete nagy terjedelemben, több szinten égett. A tűzoltás három órán át tartott, a végleges munkák másnap délelőttig tartott, a helyszínen mintegy száz tűzoltó dolgozott. Már az oltás során sikerült meghatározniuk, hogy hol keletkezett a tűz. Vizsgálatok még mindig zajlanak.

Az oltás során egy elhunyt embert, egy 45 éves családos férfit találtak – közölte.

Kérdésekre válaszolva Terdik elmondta: a fiatalokat csütörtökön fogták el, a tettüket “egyfajta heccnek” tekintették, motivációjuk ebből fakadt.

Palotai közölte, a falhoz támasztott szivacs mögött egy használaton kívüli ajtó volt, és a mögötte lévő berendezési tárgyak is begyulladtak. Az ajtó egy lépcsőházba nyílt, amelynek tetején nyitva volt az ablak, így “mintegy kéményhatással” tudott a tűz terjedni. Ez volt az oka, hogy a tűzoltókat a kiérkezésükkor már komoly tűz fogadta.

A Magyarországi Református Egyház (MRE) kommunikációs szolgálata korábban azt közölte, a kollégiumban 125 diák lakott, de a tűzeset idején sokan nem voltak bent, mert a vizsgaidőszakban hazautaztak.

A rádiós műsorvezető úgy tette fel a kérdést, hogy lesz-e katonai beavatkozás akár Kolumbia, akár Brazília által, akár e két ország és az Egyesült Államok közös akciójával, és Bolton erre adott nemleges választ. Azt azonban hozzátette: minden lehetőséggel számol.

“Az elnök kijelentette, hogy minden lehetőséggel számol, de a mi célunk a békés hatalomátadás elérése” – fogalmazott a nemzetbiztonsági tanácsadó.

Bolton csütörtökön egyik Twitter-bejegyzésében békés visszavonulást javasolt Nicolás Maduro venezuelai elnöknek. “Nicolás Madurónak és legfőbb tanácsadóinak hosszú, nyugodt visszavonulást kívánok, jó életet valahol egy kellemes tengerparton, távol Venezuelától” – írta. “Minél előbb él ezzel a lehetőséggel, annál valószínűbb lesz, hogy a visszavonulás kellemes lesz, ahelyett, hogy egy olyan tengerparti vidékre kerüljön, mint Guantánamo”- tette hozzá.

A CNN hírtelevízió pénteken reggel arról sugárzott tudósítást, hogy Juan Guaidó, az Egyesült Államok és több ország által ideiglenes államfőként elismert ellenzéki politikus készen lenne rá, hogy katonai segítséget kérjen Washingtontól. A tudósítást az amerikai kormányzat részéről nem kommentálták.

Washington az elmúlt napokban szankciókat hozott a legnagyobb venezuelai állami olajvállalat, a PdVSA ellen, és arra szólított fel más országokat is, hogy ne kereskedjenek venezuelai értékpapírokkal, vagy venezuelai arannyal.

Jacek Czaputowicz a közepes és rövid hatótávolságú nukleáris eszközök felszámolásáról szóló INF-szerződésben rögzített amerikai kötelezettségvállalások felfüggesztésével kapcsolatban a Der Spiegelnek elmondta, hogy Lengyelország, a három balti ország és Románia erősebben tart Oroszországtól, mint Európa nyugati részének államai. Ezek az országok tudják, hogy Moszkva “csak az erő nyelvét érti”. Ezért erősíteni kell az amerikai nukleáris fegyverek jelenlétét Európában, Washingtonnak atomrakétákat kell telepítenie a kontinensre.

“Nincs miért azt gondolni, hogy a nukleáris fegyverek nem tudják a jövőben is biztosítani a békét” – fogalmazott az orosz vezetés tevékenységével szemben kritikus konzervatív lengyel kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) politikusa. “Európai érdek, hogy amerikai csapatok, és atomrakéták is állomásozzanak a kontinensen” – mondta Czaputowicz.

A Der Spiegel szerint a lengyel diplomácia vezetője nem zárta ki, hogy akár hazája területére is telepítenek amerikai atomrakétákat, ami szakítás lenne az 1997-es NATO-Oroszország Alapító Okirattal, amelynek alapján a felek tartózkodnak attól, hogy jelentős újabb állandó katonai erőt telepítsenek a másik területével határos térségekben.

Amerikai atomrakétákat Lengyelországban “egyáltalán nem kívánunk, de minden attól függ, hogy Oroszország miként viselkedik a jövőben, hogy folytatja-e agresszív fegyverkezési politikáját” – mondta a miniszter a Der Spiegel digitális formátumban pénteken kiadott, nyomtatott változatban szombaton megjelenő számában, hozzátéve, hogy a NATO közösségének együtt kell ebben az ügyben.

A védelmi szövetség vezetője Bukarestben beszélt erről csütörtökön, miután Klaus Iohannisszal, az EU soros elnökségét ellátó Románia elnökével tárgyalt.

Közös sajtóértekezletükön kifejtette: Oroszország olyan nukleáris töltettel felszerelhető, nehezen felderíthető rakétát fejlesztett ki, amely elérheti az európai városokat. Decemberben a NATO-tagországok külügyminiszterei felszólították Moszkvát az INF-szerződés tiszteletben tartására, az erre megszabott hatvan nap azonban már lejárt, és Oroszország nem mutatott hajlandóságot álláspontja megváltoztatására – állapította meg a NATO főtitkára.

Az észak-atlanti szövetségnek alkalmazkodnia kell a kiszámíthatatlan biztonsági környezethez, és a NATO-ba 15 éve belépett Romániának is jelentős szerepe van ebben. Több száz román katona vesz részt Afganisztán stabilizálásában, Romániában található a NATO rakétavédelmi rendszerének egyik bázisa, a dél-romániai Craiován pedig nemzetközi dandárt létesítettek – sorolta Stoltenberg.

Méltányolta, hogy Románia teljesítette vállalt kötelezettségét, és már jelenleg a GDP két százalékát fordítja katonai kiadásokra.

Iohannis megerősítette Románia eltökéltségét, hogy a NATO megbízható, erős tagállama maradjon, amely hozzá is járul a közös biztonsághoz, nemcsak haszonélvezője annak. A román elnök – egyéb pontosítás nélkül – aggodalmának adott hangot a Fekete-tenger térségét fenyegető súlyos biztonsági kihívások, a nemzetközi jog megsértése és a katonai erő alkalmazása miatt.

Mindez szerinte elengedhetetlenné teszi, hogy a NATO prioritásai között maradjon a keleti szárny, a Fekete-tenger térségének megerősítése.

A NATO-főtitkár szerda este érkezett Bukarestbe, ahol az EU védelmi minisztereinek kétnapos informális találkozóján üdvözölte, hogy az Európai Unió erősíteni akarja védelmi képességeit, ugyanakkor fontosnak nevezte, hogy ezekkel az erőfeszítésekkel az EU ne versengjen a NATO-val, hanem egészítse ki annak tevékenységét.

Közleményében Donald Trump úgy fogalmazott: a kivonulás hat hónapon belül befejeződik, hacsak Oroszország nem tér vissza a szerződés teljesítéséhez, “megsemmisítve az egyezményt sértő minden rakétáját, rakétaindítóját és a hozzájuk tartozó berendezést”.

Az elnök figyelmeztette Oroszországot arra is, hogy szerinte Kína előnyt akar kovácsolni magának az INF-szerződésből a saját rakétakapacitásainak megnövelésére. “Nem lehetünk mi az az egyetlen ország a világon, amelyet ez a szerződés egyoldalúan korlátoz. Tovább folytatjuk katonai válaszlehetőségeink kidolgozását és a NATO-val és szövetségeseinkkel közösen dolgozunk majd azon, hogy megakadályozzuk, Oroszország bármilyen katonai előnyt is kovácsoljon törvényellenes viselkedésével” – olvasható az elnök közleményében.

A közleményt percekkel azt követően adta ki a Fehér Ház, hogy a külügyminisztériumban tartott sajtóértekezleten Mike Pompeo bejelentette az amerikai kormány döntését.

“Oroszország éveken keresztül lelkiismeret-furdalás nélkül megsértette a közepes hatótávolságú nukleáris erőkről szóló szerződést” – fogalmazott az amerikai diplomácia vezetője. Pompeo azt hangoztatta: a szerződés megsértésével “Oroszország európaiak és amerikaiak millióit sodorja nagyobb veszélybe”. Hozzáfűzte, hogy: “kötelességünk erre megfelelő választ adni”.

“Az országokat felelősségre kell vonni, ha megszegik a szabályokat” – fogalmazott a külügyminiszter és hangsúlyozta, hogy Washington álláspontja szerint “Oroszország kockára tette az Egyesült Államok nemzetbiztonsági érdekeit”. Leszögezte: az Egyesült Államok “bőséges időt” biztosított Oroszországnak, hogy visszatérhessen a szerződéses kötelezettségei teljesítéséhez.

Az INF-szerződést 1987-ben írta alá az Egyesült Államok és az akkori Szovjetunió Az egyezmény a szárazföldi indítású, hagyományos és nukleáris robbanótöltetekkel felszerelt közepes (500-5500 kilométeres) hatótávolságú ballisztikus rakéták és manőverező robotrepülőgépek megsemmisítéséről rendelkezett. A szerződés, amely mérföldkő volt a hidegháború lezárásában, megtiltotta az ilyen eszközök gyártását, birtoklását és tesztelését.

Trump és közvetlen munkatársai, köztük John Bolton nemzetbiztonsági tanácsadó régóta fenntartásait hangoztatta a megállapodással kapcsolatban, bár az INF-szerződés miatti amerikai csalódottság régebbi keletű. Már 2014-ben Barack Obama, akkori elnök azzal vádolta Oroszországot, hogy nem tartja be a szerződés kötelezettségeit.

Klaus Iohannis román elnök a tavalyi év utolsó napjaiban hosszabbította meg elnöki rendelettel Nicolae Ciuca tábornok mandátumát, miután nem fogadta el a román szociálliberális kormány által javasolt jelöltet. A román kormánnyal nyílt belpolitikai konfliktusban levő elnök arra hivatkozva utasította el a védelmi miniszter javaslatát, hogy “nem felelt meg a törvényes követelményeknek”. Gabriel Les védelmi miniszter Dumitru Scarlat tábornokot, Románia brüsszeli katonai képviselőjét javasolta a vezérkari főnöki posztra.

Ciuca tábornok mandátuma december 31-én járt le, Iohannis ezért meghosszabbította elnöki rendelettel a kinevezését. A kormány a közigazgatási bíróságon támadta meg, két pert is indítottak, egyiket a rendelet azonnali felfüggesztése érdekében.

A csütörtöki ítélet elrendelte a Iohannis által kiadott rendelet felfüggesztését mindaddig, amíg az érintett bíróság érdemben tárgyal annak tartalmáról. Az első tárgyalás ebben a második perben február 12-ére van kitűzve. A mostani elsőfokú ítélet ellen öt napon belül lehet fellebbezni.

Az elnöki hivatal jogi képviselője szerint a rendelet felfüggesztése miatt veszélybe kerülhetnek Románia külföldi katonai missziói és súlyos fennakadást okozhat a román hadsereg vezetésének folyamatos biztosításában. A védelmi minisztérium jogi képviselője szerint ugyanakkor ez a veszély nem áll fenn, mert más tábornokok is elláthatják a vezérkari főnöki posztot.

A román média emlékeztetett, hogy a román hadsereg éppen akkor maradt vezérkari főnök nélkül, amikor Bukarestben tartózkodik Jens Stoltenberg NATO-főtitkár.

A hatóság csütörtöki közleményében nem hozta nyilvánosságra a jogsértések mibenlétét, csak annyit árult el, hogy jelenleg azt mérlegelik, milyen eljárást folytassanak ebben az ügyben. A Roszkomnadzor január 10-én azt állította, hogy a BBC műsorszolgáltató egyes online anyagai nemzetközi terrorszervezetek ideológiai álláspontját közvetítik, és megsérthetik a szélsőséges megnyilvánulásokkal szemben meghozott orosz törvényeket.

A Roszkomnadzor – megemlítve, hogy az Iszlám Állam terrorszervezetet megalapító Abu Bakr al-Bagdaditól származó idézetekre bukkant a BBC internetes oldalain – bejelentette akkor, hogy január 14. és 31. között ellenőrzést tart majd a BBC World News adásait Oroszországban sugárzó és ott bejegyzett Britis Televizsn nyilvánosan működő részvénytársaságnál.

A Roszkomnadzor december 21-én jelentette be, hogy törvényességi ellenőrzést tart a BBC internetes felületeinek és a BBC World News üzemeltetésével kapcsolatban. Ezt azt követően tette, hogy a brit távközlési felügyelet (Ofcom) megállapította: az orosz RT állami tévécsatorna 2018 tavaszán hét alkalommal sértette meg pártatlanság követelményét és ezzel Nagy-Britanniában hatályos műsorszórási jogszabályokat is. Az Ofcom 250 ezer fontig (hozzávetőleg 90 millió forintig) terjedő bírsággal vagy akár a műsorszórási engedély megvonásával sújthatja az RT-t.

Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő, ugyancsak december 21-én, úgy fogalmazott, hogy a BBC-nél végrehajtandó ellenőrzés válaszreakció Londonnak az RT-vel szembeni fellépésére. Mint mondta, orosz intézményeknél kérdések merültek fel azzal kapcsolatban, ahogyan a BBC az Oroszországgal kapcsolatos eseményekről, egyebek között az orosz fegyveres szíriai hadműveletéről beszámol.

A BBC többször alkalommal is közölte azt, hogy a helyi törvényekkel összhangban működik Oroszországban.

A tájékoztatás szerint a nyereményjátékra való felhívás emailben vagy internetes böngészés közben felugró ablakként jelenhet meg.

A Magyar Posta közölte, hogy nem kér sem telefonon, sem emailben érzékeny személyes adatokat, nem hirdet böngészés közben felugró ablakokban, az általa meghirdetett akciókhoz minden esetben tartozik játékszabályzat.

A Magyar Posta szerint ha az adott weboldalon nem találnak játékszabályzatot, javasolják, hogy gyanakodjanak és zárják be az ablakot.

A bűnügy gyanúsítottja, egy abonyi férfi, különösen nagy értékre elkövetett lopás bűntette miatt vádlottként állt a Ceglédi Járásbíróság előtt. A férfi az abonyi házára rendelt bűnügyi felügyelet alatt állt 2017 decembere óta.

A gyanúsított 2018 elejétől kezdve az illegális forgalomban „kristály”, „crac”, „pára”, és „herbál” fantázianéven ismert új pszichoaktív anyagokat szerzett be. A pszichoaktív anyagokat napi rendszerességgel adta el a kialakult vevőkörének. Egyes vevői a férfi őrizetbe vételéig, 2019. január 24-ig 800 ezer forinttól csaknem egymillió forintig terjedő összegeket hagytak nála.

A gyanúsított ellen folyamatban lévő büntetőügyben a Ceglédi Járásbíróság 2018. november 16-ára tűzött ki tárgyalást. Fennállt annak lehetősége, hogy ezen a napon a bíróság ítéletet hirdet. Azért, hogy ezt a tárgyalást ne lehessen megtartani, a férfi előző este áthívta magához egy ismerősét. Rábeszélte arra, hogy másnap reggel hívja fel telefonon a Ceglédi Járásbíróságot, és azzal fenyegetőzzön, hogy bombát robbant az épületben.

A gyanúsított társa így is tett. A telefonhívás alapján a rendőrök kiürítették a bíróság épületét, bombakutatóval átvizsgálták az épületet. Nem találtak robbanóanyagot, azonban a Ceglédi Járásbíróságon aznapra kitűzött tárgyalásokat meg kellett szakítani.

Az új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűntettével és közveszéllyel fenyegetés bűntettével gyanúsított férfi esetében okkal lehet tartani attól, hogy szabadon hagyva megszökne vagy újabb bűncselekményt követne el. Mindez kizárólag a letartóztatásával akadályozható meg.

A Ceglédi Járási Ügyészség ezért tett indítványt a férfi letartóztatásának elrendelésére. A nyomozási bíró egyetértett az ügyész állásponttal és elrendelte a kényszerintézkedést.

Osztovits András elmondta: polgári és büntetőeljárásban, közös tulajdonnal, kölcsön visszafizetésével, valamint zseblopással, bolti garázdasággal kapcsolatos ügyekben kellett helytállniuk a bírósági fogalmazóknak, titkároknak.

A jog tudása szükséges, de nem elégséges feltétele a jó bírói munkának – magyarázta. Ezen a pályán tudni kell fegyelmet tartani, tekintélyt teremteni, érthetően indokolni és adott esetben váratlan helyzetekre, emberi drámákra is reagálni. Ilyen és ehhez hasonló képességeket tesztelt nagyon sikeresen ez a verseny – emelte ki.

Várhatóan ezentúl rendszeresen meg fogják rendezni a bírósági fogalmazók és titkárok országos pervezetési versenyét – tette hozzá a Magyar Igazságügyi Akadémia igazgatója.

Bolton a Fehér Házban tartott hétfői sajtótájékoztatón a kezében tartotta sárga jegyzetfüzetét, amelynek a kihajtott oldalon volt olvasható a kézzel írt jegyzet. A feljegyzést egy újságíró látta meg, amit telefonjával le is fényképezett, és rá is kérdezett az amerikai katonai beavatkozás lehetőségére. Bolton válaszában leszögezte: az amerikai elnök “nagyon egyértelművé tette, hogy minden megoldás elképzelhető”. Megismételte vasárnapi kijelentését, mely szerint az Egyesült Államok által ideiglenes elnöknek elismert Juan Guaidó és a Venezuelában lévő amerikai diplomaták elleni bármilyen erőszakra az Egyesült Államok “jelentős mértékű választ” ad. Amerikai újságírók megkérdeztek egy külügyi tisztségviselőt is a jegyzet jelentőségéről, de a neve elhallgatását kérő tisztségviselő csupán annyit közölt: erről nincsenek információi.

Az AP amerikai hírügynökség tudósítója megkereste a Fehér Házat is, az elnöki hivatal azonban nem kívánta kommentálni az “ötezer katonáról” szóló feljegyzést.

A Venezuelával szomszédos Kolumbia külügyminisztériuma közleményben reagált a feljegyzésre. Közölte: nem világos, mit jelent és milyen okból szerepelt a feljegyzés Bolton füzetében.