Biztonságpiac

Handó Tünde az OBH Digitális nyílt nap című rendezvénysorozatának záró programján, a Budapest Környéki Törvényszéken (BKT) azt mondta, ha a bíróságok nem alkalmaznák ezeket a technológiai újításokat, akkor az ügyfelek más, gyorsabb, hatékonyabb, olcsóbb elintézési módokat választanának. Felhívta a figyelmet arra, az informatikai eszközök, lehetőségek használatára úgy kell felkészülnie a bíróságoknak, hogy egyszerre tudják megszerezni és megtartani az ügyfelek bizalmát, ugyanakkor ne nehezítsék, hanem könnyítsék a bírák munkáját.

Megjegyezte: az új technológia bevezetése mindig komoly nehézséget jelent, de ezen felül kell emelkedni.
Az OBH elnöke elmondta: a rendezvénysorozat záró programján bemutatják a bíráknak, mit jelent a Digitális Bíróság projekt, és annak keretében milyen alkalmazásokat fejlesztenek ki.

Maka Mária kollégiumvezető, a Digitális Bíróság projekt szakmai vezetője előadásában kitért arra, hogy a projekt átfogó célja a bürokráciacsökkentés. A megvalósuló fejlesztések eredményeként az ügyfelek gyorsabban és kisebb költséggel intézhetik ügyeiket, a bíróságokon pedig csökkennek az adminisztratív terhek, így hatékonyabb munkavégzés biztosítható – jegyezte meg.

A Digitális nyílt nap roadshow az ország valamennyi törvényszékén bemutatta a bírósági szervezet Digitális Bíróság elnevezésű projektjét és annak várható fejlesztéseit, így az elektronikus kapcsolattartás jövőjét, a beszédfelismerő szoftver alkalmazhatóságát, a távmeghallgatás előnyeit, és a projekt keretében hamarosan megvalósuló e-aktát is.

A Digitális Bíróság projekt mind az ügyfelek, mind a bírósági dolgozók számára újításokat hoz: lehetővé teszi a bírósági iratokhoz, határozatokhoz, valamint a közhiteles nyilvántartáshoz való hatékonyabb hozzáférést. A bírósági periratok elektronizálásával a bírák és az ügyfelek online is betekinthetnek majd folyamatban lévő ügyeik irataiba a létrejövő “e-akta” segítségével.

A fejlesztések érintik a jelenlegi bírósági határozatkereső rendszert, így hamarosan egy korszerű, jól kereshető határozattár lesz elérhető a bíróságok központi honlapján. A projekt során kialakítanak egy, a közhiteles nyilvántartásokhoz való kapcsolódást lehetővé tevő informatikai alkalmazást is, ami az ügyfelek bírósághoz való hozzáférésének egyszerűsítésén túl az egységes jogalkalmazást is elősegíti.

A projekt a Széchenyi 2020 program keretében, több mint 2,5 milliárd forint vissza nem térítendő uniós támogatással valósul meg.

A gyanúsított 2018. január 13- án kora reggel, az üzemanyagtöltő állomáson három csomag chipset vett magához 1050 forint értékben, majd egy százeurós címletű bankjeggyel fizetett, melyet követően visszajáró összegként 29 505 forintot kapott.

A benzinkút dolgozói a gyanúsított által átadott bankjegyet gyanúsnak találták, végül alaposabban megvizsgálva egyértelműen felismerték annak hamis voltát. Az alkalmazottak ekkor további pénzváltás ürügyén visszahívták az üzletbe a még a benzinkút területén tartózkodó férfit, aki ekkor egy újabb hamis százeurós bankjegyet akart beváltani. Ekkor a töltőállomás személyzete tájékoztatta a gyanúsítottat a pénz hamis voltáról, melyet tudomásul vett, majd a korábban visszajáróként átvett 29 505 forintot visszaadta és távozott az üzletből.

A bűncselekményt követően a dolgozók értesítették a rendőrséget, akik rövid időn belül otthonában elfogták, majd őrizetbe vették a gyanúsítottat. Az Ózdi Rendőrkapitányság pénzhamisítás bűntettével gyanúsítja a férfit, mely bűncselekmény 2-8 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A bíróság az ügyészi indítványban foglaltakkal egyezően állapította meg, hogy a gyanúsított esetében fennáll a szökés, elrejtőzés, a bűnismétlés és a bizonyítás megnehezítésének veszélye, ezért egyelőre egy hónapra elrendelte a letartóztatását.

A testület a házelnök panaszának helyt adva megállapította, hogy a legfőbb ügyészség “hozzátett” a törvényhez, amikor bevonta a SRI-t a nyomozati munkába. A vádhatóság ezáltal alkotmányos konfliktusba keveredett a parlamenttel, illetve a legfelsőbb bírósággal és az igazságszolgáltatás más szerveivel is.

Az alkotmánybíróság azonban szerdán közzétett határozatában nem írt elő általános érvényű megoldást, nem rendelt el perújrafelvételt minden olyan jogerősen lezárt ügyben, amelyben a vádat az – ezek szerint alkotmánysértő módon végzett – titkosszolgálati lehallgatásokra alapozták, hanem a bíróságok belátására bízta annak eldöntését, milyen mértékben sértette a vádhatóság és a titkosszolgálat együttműködése a büntetőeljárási törvénykönyv előírásait.

A megfellebbezhetetlen döntés jelentős politikai győzelem a szociálliberális kormánykoalíció számára, amely két éve indított átfogó hadjáratot az ügyészségi visszaélések visszaszorítása érdekében, arra hivatkozva, hogy a jobboldali államfő és Románia nyugati partnerei által méltatott korrupcióellenes harc ürügyén a vádhatóságot háttérből irányító titkosszolgálat politikai tisztogatást végzett.

Az alkotmányos panaszt a képviselőház nevében Florin Iordache alelnök, volt szociáldemokrata igazságügyi miniszter nyújtotta be, azt állítva, hogy a titkosszolgálati beavatkozás az igazságszolgáltatásba a sztálinista perek módszereit idézi. A legfőbb ügyészség képviselője az alkotmánybíróság előtt úgy értékelte, hogy ez csak a kommunizmussal szembeni ellenérzések kihasználását célzó retorikai fordulat, valójában azonban a vádhatóság és a SRI együttműködése mindig az adott törvényes keretek között zajlott, a sérelmezett megállapodások pedig mindössze a munkafolyamatot szabályozó technikai pontosításokra korlátozódtak.

Romániában 2016-ig szinte kizárólag a SRI végezhetett lehallgatásokat, nemcsak “saját felhasználásra”, hanem az ügyészek által indított büntetőeljárásokban is. Miután ennek jogalapját egy alkotmánybírósági döntés hatálytalanította, a büntetőeljárás módosításával egyértelműen elkülönítették egymástól a titkosszolgálatok által nemzetbiztonsági céllal, illetve az ügyészek és rendőrök által bűnügyi nyomozások érdekében végzett titkos megfigyeléseket és lehallgatásokat.

Az alkotmánybíróság szerdán hozott határozata akkor válik hatályossá, amikor – az indoklással együtt – megjelenik a hivatalos közlönyben.

Oroszországot terheli a szárazföldi telepítésű közepes és rövid hatótávolságú nukleáris eszközök megsemmisítéséről szóló szerződés (INF) megőrzésének felelőssége – jelentette ki Heiko Maas német külügyminiszter az orosz kollégájával, Szergej Lavrovval közösen tartott moszkvai sajtóértekezletén.

“Úgy gondoljuk, hogy Oroszország megmentheti ezt a szerződést, és nem titok, hogy a többi NATO-tagállamhoz hasonlóan mi is úgy gondoljuk, van olyan rakéta, amely megsérti ezt az egyezményt, és azt meg kell semmisíteni” – mondta. Maas elmondta, hogy Berlin tavasszal nemzetközi fegyverzetkorlátozási konferenciát fog rendezni, amelyre meghívta Oroszországot.

Négy Mi-35-ös és három Mi-17-es gép érkezik Oroszországból még az idén, 2020 második felére pedig még tovább erősödhet Szerbia védelmi ereje – mutatott rá Vucic, aki további részleteket nem közölt a védelmi megállapodásról, csak annyit, hogy a jövőben is jó kapcsolat lesz ezen a téren a két ország között.

Az energetikai együttműködés létfontosságú Szerbia számára, mert csak úgy biztosítható az ország energiabiztonsága, ha Oroszország támogatást nyújt. A két fél megállapodott abban, hogy Moszkva 3 milliárdról 3,5 milliárd köbméterre emeli a Szerbiának szállított gáz mennyiségét, valamint orosz támogatással bővítik az udvarnoki (Banatski dvor) gáztározót.

Vucic felhívta a figyelmet arra, hogy Alekszej Miller, a Gazprom vezérigazgatója kijelentette: az év végéig kiépül a Szerbiát Bulgáriával összekötő interkonnektor, valamint a bolgár-szerb határtól a szerb-magyar határig vezető, több mint 400 kilométeres szerbiai gázvezeték, így ha úgy döntenek, hogy a Török Áramlat gázvezeték Szerbián is keresztülhalad majd, akkor a nyugat-balkáni ország azonnal rá tud kapcsolódni a Bulgáriában épülő vezetékre. Emellett kiépítenek egy 750 millió köbméter gáz befogadására alkalmas tározót is, hogy fennakadás esetén a szerbiai lakosság ne érezze meg a hiányt. A szerb elnök rámutatott, hogy 1,5 milliárdról 2,15 milliárd köbméterre nőtt a szerbiai gázfogyasztás az utóbbi néhány évben, és 2020-ra várhatóan már eléri a 3 milliárd köbmétert is.

Szerbia és Oroszország csütörtökön 21 megállapodást írt alá, amelyek főként a gazdasági együttműködésre vonatkoznak.

A megfigyelőcsoport ezt az IÁ újságjára hivatkozva jelentette, amely szerint a terroristák egy magnyitogorszki iránytaxi újévi felrobbanását is a saját merényletük “eredményének” vallották.

Egy magnyitogorszki sorházban december 31-én történt detonáció – a hatóságok szerint háztartási gázrobbanás -, amelynek következtében az épület egyik lépcsőházának fele a 10. emelettől a földszintig teljesen leomlott. Harminckilencen meghaltak, többtucatnyi embert azonban sikerült élve kimenteni. Másnap a városban kigyulladt egy iránytaxi, az incidensnek három halálos áldozata volt.

A kiemelt ügyekben eljáró orosz Nyomozó Bizottság (SZK) pénteken megerősítette korábbi nyilatkozatát, amely szerint szakértői a házrobbanás helyszínén robbanóanyagot nem találtak. Szvetlana Petrenko, a hatóság szóvivője által kiadott közlemény rámutatott, hogy az SZK kezdettől fogva az összes lehetséges verziót mérlegelte, amelyek közül továbbra is a háztartási gázrobbanást tekinti elsődlegesnek.

Petrenko szerint a történtek okát csak az átfogó nyomozás és elemzések lezárása után lehet majd végérvényesen megnevezni. A szóvivő arra hívta fel a média munkatársait, hogy ne higgyenek a terroristáknak, akik köztudomásúlag világszerte magukkal hozzák összefüggésbe az összes nagy figyelmet felkeltő incidenst.

A 74.ru és a Znak.com hírportálok ugyanakkor, saját forrásaikra hivatkozva azt közölték, hogy a hatóságok nem vetették el a terrorcselekmény lehetőségét. Állításuk szerint az iránytaxiban a merénylet három gyanúsítottja vesztette életét.

A vád szerint a vádlott, egy 27 éves férfi, 2019. január 7-én a délelőtti órákban a nyitva hagyott ablakokon bemászott a XIV. kerület, Benkő utcában és az Egressy úton egy-egy lakásba, azért, hogy lopással szerezzen értékeket. A férfi az egyik lakásban kutatni kezdett, a sértett azonban észlelte a cselekményét, így a vádlott csak egy kabátot szerzett meg, de ezt is eldobta menekülés közben. A vádlott a másik lakásból egy mobiltelefont és egy pénztárcát tulajdonított el, benne igazolványokkal és 180 ezer forinttal.

A két eset után a férfi egy harmadik lakásba is megpróbált bejutni a XIV. kerület, Szugló utcában, oly módon, hogy az ablakredőnyt felfeszítette. Ekkor azonban észlelte, hogy a lakásban tartózkodnak, ezért elfutott a helyszínről.

Az értesített rendőrök a vádlottat a közelben elfogták és őrizetbe vették.

A Budapesti XIV. kerületi Rendőrkapitányság kiváló munkájának köszönhetően a Budapesti XIV. és XVI. Kerületi Ügyészség a terheltet az elfogásától számított kettő napon belül – gyorsított eljárásban – bíróság elé állította. A bíróság a férfit a váddal egyezően bűnösnek mondta lopás bűntettében, valamint lopás bűntettének és vétségének kísérletében, ezért őt két év három hónap fegyházbüntetésre és három év közügyektől eltiltásra ítélte.

Az ítélet nem jogerős, az ügyészség súlyosításért fellebbezett. A bíróság – ügyészi indítvány alapján – az ítéletet követően elrendelte a vádlott letartóztatását.

Az állam elleni súlyos bűncselekmények ügyében illetékes nyomozóhatóság közleményében Abdul Hamid S. néven azonosított férfit azzal gyanúsítják, hogy eljuttatott egy iráni hírszerző szolgálathoz adatokat, amelyeket a Bundeswehrnél tanácsadóként folytatott munkája révén szerzett. Az ötvenéves férfi ellen még december elején adtak ki elfogatóparancsot, Rajna-vidék Pfalz tartományban fogták el.

A Spiegel Online hírportál értesülése szerint az afgán származású férfi Afganisztán-szakértőként dolgozott a Bundeswehrnek, és több éve kémkedett az iráni hírszerzési minisztériumnak. Hozzáfért érzékeny adatokhoz, például a Bundeswehr afganisztáni műveletével kapcsolatos információkhoz.

A biztonsági szervek növekvő aggodalommal figyelik az iráni hírszerző szolgálatok európai tevékenységét – tette hozzá a hírportál, felidézve, hogy tavaly őrizetbe vettek Németországban egy Ausztriában akkreditált iráni diplomatát, akit azzal gyanúsítanak, hogy szerepe volt egy meghiúsított robbantásos merényletben, amelyet egy Párizs környéki településen júniusban tartott iráni ellenzéki gyűlésen akartak végrehajtani.

A Szent család című XVI. századi kép, amely a zelei templom lelkésze, Jan Van Raemdonck (képünkön a meglovasított kép mellett)  szerint meghökkentő hasonlóságot mutat a reneszánsz mesternek egy brit gyűjteményben őrzött rajzával, péntek hajnalban tűnt el helyéről az oltár közelében. A hiányát – és azt, hogy a külső kapu nyitva volt – két asszony vette észre, akik reggel virágot hoztak az oltárra.

Egy közelben lakó asszony hajnali öt órakor egy húsz év körüli férfit látott ólálkodni a templom környékén, de az illető eltűnt, amikor a nő felkapcsolta a villanyt – mondta el a pap a The Guardian című brit napilapnak.

A festményt pár nappal azelőtt lopták el, hogy a templom lelkésze által felkért elismert Michelangelo-szakértő, Maria Forcellino megvizsgálta volna.

A flandriai templom 16 éve kapta a festményt adományként Étienne Cooreman volt belga szenátortól. A lelkész szerint a kép akár százmillió angol fontot (36,3 milliárd forint) is érhet, ha valóban Michelangelo műve.

Az egyházközségben úgy vélik, hogy a betörés egyetlen célja a vélt Michelangelo-festmény megszerzése volt, a betörők más műkincseket figyelemre sem méltattak. Több elkövetőről lehet szó, mert a fára festett kép súlya egy mázsa körül van.

Jan Van Raemdonck értetlenül áll a történtek előtt, mert csak szűk körben osztotta meg gyanúját a kép eredetéről, szerinte legfeljebb húszan tudhattak róla, családtagok, barátok, egyházközségi vezetők.

A lelkész szerint valaki talán azokból az elektronikus levelekből kapott tippet, amelyet több múzeumnak is elküldött az üggyel kapcsolatban, de amelyre egyetlen választ sem kapott.

A rakétavédelmi stratégiát áttekintő beszédében az elnök hangsúlyozta: “célunk egyszerű, biztosítani akarjuk, hogy bárhol, bármikor, bárhonnan az Egyesült Államok irányában felbocsátott bármilyen rakétát azonosítsunk és elpusztítsunk”.

Trump kifejtette: “minden amerikait megvédünk minden típusú rakétatámadástól, és ehhez elsődleges fontosságúnak mondta új elfogó berendezések és radarok meghonosítását, a rakétafelismerő rendszerek képességeinek javítását. Kiemelte az űrvédelmi rendszerek fontosságát is.

Leszögezte továbbá, hogy az Egyesült Államok “100 százalékig a NATO-val tart”. Ezúttal is hozzátette, hogy a NATO-tagországoknak nagyobb hozzájárulást kell fizetniük. Az elnök nem említette az észak-koreai, iráni, kínai vagy orosz fenyegetést, jobbára az amerikai-mexikói határvédelemről beszélt.

Az amerikai sajtóban nyilvánosságra hozott rakétavédelmi beszámoló azonban részletesen szól Washington aggodalmairól az iráni, orosz és kínai katonai képességek erősödése miatt és “különleges fenyegetésnek” nevezi Észak-Koreát.

A jelentés számba veszi azokat az erőfeszítéseket, amelyeket az Egyesült Államok az ellenséges rakétatámadások elleni védelem érdekében tesz, beleértve a világűrbe telepítendő érzékelők és a szintén a világűrbe telepítendő fegyverzetek kifejlesztésének szorgalmazását.

A dokumentum erőteljesen fogalmaz Észak-Koreával kapcsolatban.”Miközben most megvan a békéhez vezető út, Észak-Korea továbbra is különleges fenyegetést jelent, és az Egyesült Államoknak muszáj ébernek maradnia” – fogalmaz a jelentés. Elemzők szerint e megállapítás éles ellentétben áll Trump tavaly júniusban, a Kim Dzsong Un észak-koreai vezetővel tartott csúcstalálkozója után közzétett Twitterében megfogalmazottakkal. Az amerikai elnök akkor azt írta: “immár nincs többé nukleáris fenyegetés Észak-Korea felől”.

A rakétavédelmi stratégiát áttekintő dokumentum – Ronald Reagan elnök csillagháborús terveit idézve – új, kísérleti technológiák, egyebek között a világűrbe telepített rakétarendszerek kifejlesztését javasolja, amelyek segítségével a világűrből lehetne megsemmisíteni ellenséges rakétákat. Ehhez beruházásokat sürget.

A jelentés szerint Iránnak van a közel-keleti térségben a legnagyobb ballisztikusrakéta-készlete. A dokumentum megerősítette, hogy egy nagyhatalommal szembeni háborúban az Egyesült Államok a földi indítású, “útközben” megsemmisítő rakétavédelmi rendszert (GMD) használná.

Felidézte: a kormány határozatban vállalta, hogy évi 0,1 százalékos emeléssel Magyarország 2024-re eléri a 2 százalékos GDP-arányos honvédelmi költségvetési szintet. A magyar gazdaság teljesítése nyomán viszont a tavalyra tervezett 1,07 százalékos arány végül 1,4 százalék lett. Így a miniszter szerint, ha a fejlődési ütem megmarad, előbb is teljesíteni tudják a GDP 2 százalékos arányát.

Kiemelte továbbá: a Zrínyi 2026 Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program költségvetési háttere biztosított.

Benkő nyolc éven keresztül volt vezérkari főnök az integráltan működő Honvédelmi Minisztériumban. Mint mondta, így együtt tud gondolkodni a katonával, amikor döntést kell hozni, és tudja, milyen nehézségekkel, kihívásokkal kell megküzdeni a katonai és milyenekkel a politikai vezetésnek. Kiemelte: a katonai vezetésnek pártpolitikától függetlennek kell lennie.

Magyarország biztonsága az első, ehhez felkészült és kiképzett katonákkal rendelkező, jól felszerelt, ütőképes, és korszerű fegyverzeti eszközökkel ellátott Magyar Honvédségre van szükség, ezt a célt szolgálják a fejlesztések – hangsúlyozta, hozzátéve: ehhez a következő fél évben a vezetést is átalakítják. A minisztérium feladata a feltételek – köztük az anyagi források – megteremtése, a feladatok végrehajtásának ellenőrzése lesz.

“Nem a politikai vezetés, hanem a katona mondja meg, milyen harcjárműre, repülőgépre van szükség” – emelte ki a miniszter, aki szerint az új vezetési struktúra nagy önállóságot, de egyben rendkívül nagy felelősséget is jelent a Magyar Honvédség parancsnokának.

Benkő azt is elmondta, 37 500 főben határozták meg a honvédség létszámkeretét, amelynek folyamatos feltöltését 2026-ig tervezik, a feladatok és az azokhoz szükséges létszámigény függvényében. Ilyen például, hogy Magyarország vállalta: 2023-ra egy közepes, 2028-ra egy nehéz dandárt ajánl fel a NATO kötelékébe. Ehhez a katonák mellett tüzéreszközök, harckocsik, légvédelmi eszközök, csapatszállító repülők, helikopterek is kellenek.

A miniszter elmondta, a légierő a technikai eszközeinek elöregedése, hiánya miatt a megszűnés határára került, ezért kezdték a haderőfejlesztést a légierő haderőnemmel. Az eddig bejelentett és megvalósult beszerzéseken túl a következő lépésben olyan rámpás repülőket vesznek, amelyek nehéz technikai eszközök szállítására, deszantolásra is alkalmasak. A honvédségnek viszont kevesebb embert is szállítania kell, ezért kisgépekre is szükség van. Az e célra beszerzett Falconok közül az egyik speciális, többcélú feladatra is alkalmas, amelynek katonai célú átalakítása zajlik.

A helikopterflottába idén két új helikopter érkezik. A meglévő orosz gépek nagyjavításon estek át, így rendszerben tarthatók addig, amíg az új helikoptereket leszállítják Magyarországnak.

A légvédelem kapcsán elmondta, hogy az év első felében egy új rakétakomplexum-rendszer és az ahhoz tartozó rakéták beszerzését tervezik.

Benkő kiemelte: a szárazföldi haderőnemet is fejleszteni kell. Ehhez kapcsolódóan újjáélesztik a magyar hadiipart, amelynek keretében cseh licenc alapján, de a magyar igényeknek megfelelő fegyvereket állítanak elő. A kiskunfélegyházi üzemben idén megkezdődik a sorozatgyártás. Az itt készült fegyverekkel nemcsak a katonákat, hanem a társfegyveres szervezeteket is ellátják, az export mellett. Emellett a jövőben lőpor- és lőszergyártás indítását is tervezik Magyarországon.

A miniszter azt mondta, a területi elven szerveződő tartalékos rendszer kiépítése jó ütemben halad. Az önkéntes tartalékos katonák számát nyolcezerről – a következő tíz év alatt 20 ezerre kívánják növelni. Két területvédelmi ezredet alakítottak meg, a járásokban kialakítandó századok feltöltése folyamatos.

Kitért arra, a honvédség utánpótlásának biztosítása, a fiatalok megszólítása kiemelt céljuk. Ezért oktatják a honvédelmi ismereteket, különböző ösztöndíjrendszereket működtetnek, sikerrel működik a kadétképzés, és bővítik a katonai középiskolai és kollégiumi hálózatot. Jelenleg Debrecenben működik honvédségi középiskola, de hamarosan megkezdődik a hódmezővásárhelyi intézmény építése.

Szólt arról is, hogy tavaly 47 honvédelmi táborban mintegy 1500 fiatal vett részt, idén már 72 tábort terveznek, ahol csaknem 2200 fiatal táborozhat majd.

Benkő azt mondta, a honvédség mérlege pozitív: több fiatal jelentkezik katonának, mint amennyi távozik. Egyre többen vannak, de ezt az arányt növelni kell – hangsúlyozta, hozzátéve: ehhez igyekeznek vonzóbbá tenni a honvédséget, egyrészt új technikai eszközökkel, korszerű felszereléssel, másrészt kiszámítható életpályával. A honvédségi életpályamodellben olyan juttatási rendszert kínálnak, amelyben az illetményen felül számos támogatás – például nevelési, iskolakezdési – is van – közölte.

Mint megjegyezte, 2002 óta először 2015-ben volt bérfejlesztés a honvédségnél. Felidézte: bár “13 év koplalás után mindenki vágyott az illetményemelésre”, mégis azt kezdeményezte, hogy első lépésben az alacsonyabb rendfokozatú katonák kapjanak nagyobb arányú emelést, sokan közülük ugyanis megélhetési nehézségekkel küzdöttek. A most januári, átlagosan öt százalékos emelés viszont már mindenkit érintett.

2015 és 2019 között átlagosan ötven százalékkal emelkedett a katonák illetménye, Benkő ugyanakkor közölte azt is, 2015 óta a honvédség munkaerőpiaci versenyelőnye csaknem elfogyott, így meg kellett kezdeniük az illetményrendszer újragondolását.

Szanka Ferenc közölte, a férfi ellen kötelesség megszegésére irányuló hivatali vesztegetés bűntette miatt emeltek vádat.

A vádirat szerint a jogerős szabadságvesztését töltő fogvatartott tavaly május 9-én szólította meg a körletfelügyelői szolgálatot teljesítő börtönőrt. Egy motozást követően – miután a többi elítélt már távozott -, megkérdezte a börtönőrt, hogy százezer forintért behozna-e neki egy mobiltelefont. A kérést a börtönőr visszautasította, és azt kérdezte a vádlottól, hogy ezt komolyan gondolja-e. Ezt követően a vádlottra csukta a zárkaajtót, és jelentette parancsnokának a történteket.

A börtönőr hivatalos személynek minősül, a vádlott a pénz felajánlásával pedig kötelességének megszegésére próbálta meg rábírni a körletfelügyelőt – tudatta a csoportvezető ügyész.

A közleményben felhívták a figyelmet arra, hogy a pilóta nélküli légijárművek nem megfelelő alkalmazásának repülésbiztonsági szempontból komoly kockázata van. Az egyik legkirívóbb eset Magyarországon tavaly novemberben történt, amikor egy érkező járat pilótája azt jelezte a HungaroControl irányítónak, hogy egy drón mindössze hatvan méterrel volt a repülőgép alatt – ismertették.

A társaság minden alkalommal megtette a szükséges intézkedéseket, továbbá megkezdte egy olyan felderítőrendszer beszerzését, amely képes a drónokat a repülőtér környezetében érzékelni – közölte a vállalat. A beruházásról részletesen később adnak tájékoztatást.

A közleményben felidézték, legutóbb a London-Heathrow-i repülőtéren függesztették fel a forgalmat drónészlelés miatt. Korábban, ugyancsak Nagy-Britanniában a gatwicki futópályát zárták le másfél napra.

A kamara elnökeként tagja volt annak a kilenc főből álló testületnek, amely kinevezi és előlépteti a bírókat Izrael háromszintű igazságszolgáltatási rendszerében. A rendőrség azért tartóztatta le szerda reggel, majd a bíróság azért rendelte el házi őrizetét, mert a gyanú szerint néhány évvel ezelőtt elősegítette egy jogásznő bírói kinevezését szexért cserébe.

Azzal is vádolják, hogy hatalmi helyzetével visszaélve viszonyt folytatott egy másik bíró feleségével, akinek azt ígérte, hogy férjét kinevezteti a fellebbviteli bírósághoz – de az előléptetés később meghiúsult. Két további hasonló ügy részletei egyelőre hírzárlat alatt vannak.

A kamara elnökére már tavaly ősszel felfigyelt a helyi média, amikor az 50 éves, válófélben lévő férfi megpróbálta barátnőjét útlevelének ellenőrzése nélkül átcsempészni a határon, de közös külföldi útjukról hazatérőben elkapták a biztonságiak, amikor egyszerre próbáltak egymáshoz simulva átjutni a beléptetőkapun. Emiatt az ügyészség már akkor vádiratot nyújtott be ellene.

A Nave személye körüli botrány jóval túlmutat egy szexuális bűnügyön, ugyanis megkérdőjelezi a jogrendszer tisztaságát és pártatlanságát. A botrány kényelmetlen helyzetbe hozta Ajelet Saked igazságügyi minisztert is, akinek Nave szövetségese és jó barátja volt. Saked az utóbbi években Nave segítségével többséget szerzett a bírókat kinevező grémiumban, amit számos köztudottan jobboldali beállítottságú jogász megbízatásához használt fel.

“Ez egy nagyon nehéz nap számomra igazságügyi miniszterként és nőként”- mondta Ajelet Saked egy konferencián ezzel kapcsolatban szerdán. A Jediót Ahronót című újság honlapja, a ynet szerint nyomozók kutatták át az ügyvédi kamara jeruzsálemi irodáját, és számos tanút beidéztek kihallgatásra.

Nehéz helyzetbe került Nave letartóztatásával Aviháj Mandelblitt főügyész is, aki szintén Nave közeli barátja, akit számos alkalommal láttak együtt vendéglőkben Sakeddel és Navével. Ezért ebben az ügyben nem ő, hanem helyettese képviseli majd az ügyészséget.

A közlemény szerint összesen 12 480 L.O.L. Surprise védjeggyel ellátott gyermekjátékot, hat Mercedes védjeggyel ellátott felnit, 290 Avengers védjeggyel ellátott játékfigurát, valamint 10 150 Samsung matricát és 9800 Samsung emblémát találtak.

A Kínából feladott küldemények címzettje egy ukrajnai lakcímmel rendelkező személy volt – tették hozzá.

A NAV pénzügyőrei elrendelték a küldemények megsemmisítését, melyhez a jogtulajdonos és a küldemény címzettje is hozzájárult. A hamis termékekkel okozott kár meghaladja a 28 millió forintot – írták.

Donald Trump rendezési terve a palesztinoknak adná államuk megteremtéséhez Ciszjordánia területének nyolcvanöt-kilencven százalékát, és területcseréket is végrehajtanának, melyekben 1967 előtt is Izraelhez tartozó földekkel váltanának ki olyan 1967-ben elfoglalt területeket, melyeket Izrael megtarthatna. A területcserék pontos mértéke egyelőre nem világos.

A terv három részre osztja az izraeli telepeket: településblokkokra, melyeknek nagy része Izrael részévé válna, elszigetelt telepekre, melyeket nem számolnának fel, de nem nőhetnének tovább, és a felszámolásra ítélt, az izraeli törvények szerint is illegális “előretolt helyőrségekre”.

Jeruzsálem közös, de megosztott fővárossá válna, Izrael fővárosa lenne Nyugat-Jeruzsálem, Palesztináé pedig Kelet-Jeruzsálem jelentős része, az ottani arab lakónegyedek többsége. Az óváros és közvetlen környékének vallási szempontból fontos részei izraeli fennhatóság alatt maradnának, de fennmaradna az eddigi helyzet a muzulmán szent helyeken a palesztinok, Jordánia és talán más muszlim országok felügyeletével.

Az amerikai elképzelést Barak Ravid, a néhány napja megszűnt, illetve a Reset nevű tévével összeolvadt, és jelenleg tizenhármas néven működő egykori tízes kereskedelmi tévé politikai újságírója szerezte meg egy meg nem nevezett amerikai forrástól, aki néhány nappal ezelőtt részt vett egy amerikai vezető belső tájékoztatóján.

Az is elhangzott, hogy az amerikaiak arra számítanak, hogy a palesztinok a hivatalos bejelentés után azonnal elutasítják a tervet. Izraeltől viszont kedvező választ várnak. Trump néhány héttel ezelőtt már szerette volna nyilvánosságra hozni a tervet, de az áprilisi izraeli választások utánra halasztották ezt a lépést.

Jason Greenblatt, az amerikai elnök közel-keleti különmegbízottja Twitter üzenetében pontatlannak nevezte Ravid értesülését, amely szerinte felelőtlen és árt a békefolyamatnak.

Izraeli jobboldali politikusok, az újonnan megalakult Új Jobboldal (Jamin Hadas) nevű párt nevében közleményt adtak ki, amelyben közölték, hogy nem lépnek be a választások után olyan kormánykoalícióba, amely megosztja Jeruzsálemet és létrehozza a palesztin államot.

A Palesztin Hatóság elnöke, Mahmúd Abbász is tiltakozott az elképzelés ellen, azt közölte, hogy elutasít minden olyan megoldást, amely nem egyezik az 1967 előtti tűzszüneti vonallal.

A palesztin-izraeli viszály megoldását célzó békefolyamat tárgyalásai 2014 tavaszán megszakadtak, és az amerikai nagykövetség tavaly májusi Jeruzsálembe költöztetése után a palesztinok bejelentették, hogy a továbbiakban nem tekintik közvetítőnek Washingtont a békefolyamat megújítását kitűző megbeszéléseken.

Szabó Ferenc a közleményben azt írta, az üllői férfi korábbi munkahelyein többször levette a villanyórákról az Országos Mérésügyi Hivatal hitelesítésre szolgáló pecsétjeit, a plombákat, és azokat megtartotta. Később egy szerszámkészítő ismerősét megkérte, hogy a megszerzett plombák mintájára gyártson olyan plombanyomó fejeket, amelyekkel hamis plombákat lehet készíteni.

2015 októbere és 2016 decembere között azokon a helyeken, ahova villanyszerelés miatt hívták, felajánlotta, hogy visszatekeri a fogyasztásmérőket. Ezt Üllőn, Maglódón, Fóton és Budapest különböző kerületeiben összesen 19 helyen fogadták el – tette hozzá.

A közlemény szerint a férfi levágta a hiteles ólomplombákat, különböző árammennyiséggel visszatekerte a számlálókat, majd a készített plombanyomó fejekkel rögzítette a hamis plombákat. Ezzel mintegy félmillió forint kárt okozott az áramszolgáltatónak – ismertette a főügyész.

A Ceglédi Járási Ügyészség a villanyszerelőt bélyeghamisítás és lopás, a szerszámkészítőt bélyeghamisítás bűntettével, kilenc, villanyóráját visszatekertető embert pedig lopás vétségével vádolja.

A vádlottak bűnösségéről a Budakörnyéki Járásbíróság dönt.

Az Anadolu török állami hírügynökség beszámolója szerint Arslan annak a gülenista hálózatnak volt a tagja, amelyet a török vezetés a 2016. július 15-ei katonai puccskísérletért vádol.

A nemzetközi mozgalom vezetője, a hatalomátvételi kísérlet állítólagos kitervelője, a török származású muzulmán hitszónok, Fethullah Gülen, 1999 óta önkéntes száműzetésben az Egyesült Államokban él. Bár Gülen tagadja, hogy bármi köze lett volna a történtekhez, hálózatát Ankara a puccskísérletet követően fegyveres terrorszervezetnek nyilvánította. A hivatalos álláspont értelmében a mozgalom tagjai céltudatosan, hosszú évek alatt szivárogtak be az állami szférába, így az igazságszolgáltatásba is.

A hatalomátvételi incidens után a török vezetés rendkívüli állapotot vezetett be és 2018 nyaráig sok esetben törvényerejű rendeleteket kibocsátva irányította az országot. Ankara az egyik intézkedés keretében záratta be az Arslan által vezetett YARSAV-ot is. Arslan mindemellett még a török alkotmánybíróság jelentéstevőjeként is dolgozott.

Az egykori bírót 2016 októberében tartóztatták le, azóta előzetesben ült. A börtönben tartózkodott akkor is, amikor 2017 októberében az Európa Tanács Parlamentáris Közgyűlése kitüntette a Václav Havel emberi jogi díjjal. Arslan egykor a török alkotmánybíróság jelentéstevőjeként dolgozott.

A feltételezett gülenisták elleni hatósági fellépés 2016 júliusa óta szakadatlan. Összesen csaknem 220 ezer embert, köztük katonákat, rendőröket, bírákat, ügyészeket, tanárokat, orvosokat, üzletembereket és újságírókat vettek őrizetbe azzal a gyanúval, hogy közük lehet a Gülen-hálózathoz és azon keresztül az összeesküvéshez. Az incidenssel kapcsolatos perek folyamatban vannak, mintegy 17 ezer embert már elítéltek, közülük csaknem kétezret életfogytiglanra, nagyjából 14 ezren pedig még továbbra is előzetes letartóztatásban ülnek.

Az Európa Tanács tagja – amelynek Törökország csaknem a kezdetek óta tagja – az elmúlt két és fél évben számos alkalommal bírálta Ankarát a szerinte túlzó megtorlásért, amely nem közvetlenül csak a puccsistákat, de a gülenista mozgalom támogatóit is sújtja.

A Fehér Ház költségvetési hivatala pénteken tudatta, hogy a kormány megtiltotta a kongresszusi politikusoknak, hogy a részleges kormányzati leállás idején a kormány, vagy a kormány által működtetett repülőgépeket vegyenek igénybe utazásaikhoz, a Fehér Ház külön engedélye nélkül.

Pelosi újságíróknak azt mondta: megfogadva az elnök tanácsát, menetrendszerű járattal tervezte volna az utazást, de az elnök veszélybe sodorta az ő és a küldöttség biztonságát azzal, hogy nyilvánosságra hozta ezt a tényt. Rendkívül felelőtlen lépésnek minősítette Trump lépését.

A házelnök azt állította, hogy ezt a tervet szerinte a Fehér Ház szivárogtatta ki. Arra az újságírói kérdésre, hogy honnan tudja, hogy az információt a Fehér Ház szivárogtatta ki, Pelosi nem válaszolt.

A házelnök helyettes kabinetfőnöke, Drew Hammill közleményt adott ki, amelyben tudatta, hogy a külügyminisztériumnak a diplomaták biztonságával foglalkozó részlege arról tájékoztatta Pelosit és a delegáció tagjait, hogy a katonai gép megtagadása és az utazás nyilvánosságra kerülése miatt jócskán megnövekedett mind a delegáció, mind az Afganisztánban lévő amerikai katonák fenyegetettsége és biztonsági kockázata. “Ma reggel megtudtuk, hogy a kormányzat kiszivárogtatta a menetrendszerű járattal tervezett utazást is” – olvasható Hammill közleményében.

A The New York Times című lap idézett egy neve elhallgatását kérő fehér házi tisztségviselőt, aki cáfolta a kormányzati kiszivárogtatást. “Egyszerűen hazugság” – fogalmazott a tisztségviselő. Hangsúlyozta azt is, hogy amúgy sem maradt volna titokban, ha a házelnök és a mintegy húsztagú delegáció Afganisztánba induló menetrendszerű járatra vásárol jegyet.

A Fehér Ház hivatalosan nem reagált a demokrata párti házelnök által elmondottakra.

Trump pénteken levélben fejezte ki elégedetlenségét, hogy Pelosi a részleges kormányzati leállás idején utazni akar Washingtonból. Egyúttal arról tájékoztatta őt, hogy a tervezet utazáshoz nem veheti igénybe a Pentagon által ilyen esetekben mindig biztosított katonai különgépet. Helyette azt javasolta, hogy a házelnök – ha akar – utazzon menetrendszerű járattal.

Az elnöknek, mint a hadsereg főparancsnokának, jogában áll megvonni a Pentagon által biztosított katonai repülőgép használatát.

A közösségi médiát legaktívabban használó 18-45 év közötti korosztály 81 százalékát aggasztja személyes adatainak biztonsága a kutatás szerint. A válaszadók 31 százaléka “egyértelműen nem”, ötven százaléka pedig “inkább nem” érzi biztonságban személyes adatait.

A válaszadók ötödének visszaéltek már adatával, ráadásul köztük sokan vannak – a válaszadók hat százaléka -, akikkel ez többször is előfordult a január 28-i nemzetközi adatvédelmi világnapra készített kutatás szerint.

A Groupama megbízásából készített felmérésből az is kiderült, hogy a személyes adataikkal visszaélést elszenvedők negyede már törölte is profilját valamelyik közösségi média felületről, további húsz százalékuk pedig tervezi azt. A válaszadók 43 százaléka úgy nyilatkozott, hogy megfordult már a fejében, hogy elhagy egy-egy közösségi média felületet.

A megkérdezettek legnagyobb hányada, 37 százaléka, az ügyintézéshez szükséges, például banki vagy ügyfélkapus jelszavait félti. Minden ötödik felhasználó számára a személyes adatok biztonsága a legfontosabb, de érdekes, hogy fotóikat, videóikat csak fele annyian (7 százalék) féltik, mint a levelezésüket, üzenetüket (14 százalék).

A felmérés szerint a 18-45 évesek 79 százaléka úgy gondolja, hogy ismeri a közösségi oldalak adatvédelmi beállításait, és a válaszadók 68 százaléka az elmúlt egy év során végre is hajtott valamilyen adatvédelmi módosítást. A profil beállításait a szakértő szerint kéthavonta ellenőrizni szükséges.