Marsi Gabriella, a RepTár Szolnok Nonprofit Kft. marketing igazgatója az MTI-nek elmondta: március 9-én második alkalommal rendezik meg a MiG-29 Szimulátor Bajnokságot. A zsűrizést idén is neves repülős szakemberek vállalták, a versenyt a látogatók kivetítőn keresztül követhetik.
Március 15-én Minyó 50 címmel kamarakiállítás nyílik a RepTárban a Mi-8 helikopter magyarországi szárnyalásának 50 évéről. Ezen a napon a RepTár Esték előadásának témája a Mi-8-as helikoptercsalád elmúlt öt évtizede a Magyar Légierőben lesz, előadó Lente Zoltán, az MH 86. Szolnok Helikopter Bázis századosa.
Április 13-án pizsamapartira hívják a családokat, ahol a résztvevők élményeken keresztül, szórakoztató módon ismerkedhetnek meg a helyszínekhez kapcsolódó tematikákkal.
Május 26-án a gyermeknap alkalmából izgalmas programokkal várják a látogatókat. A meglévő élményelemek mellett – akadálypálya, 4D mozi, szimulátorok, játszótér, pilótapont – további meglepetéseket kínálnak az érdeklődőknek.
Június 22-én, a Múzeumok éjszakáján hosszabb nyitva tartás mellett tartanak tárlatvezetéseket. Emellett a RepTár Esték keretein belül az Eltérített, lelőtt, elszabadult, eltűnt repülőgépek című előadást hallhatják az érdeklődők Kositzky Attila nyugállományú repülő altábornagytól.
Augusztus 31-én piknik keretében a látogatók kipróbálhatják az akadálypályát, a 4D-s mozit, a szimulátorokat, a játszóteret és a pilótapontot. Emellett további repülős tematikájú meglepetésekkel, izgalmas programokkal várják az érdeklődőket.
Október 23-án Roncsok új élete címmel nyílik kiállítás. A második világháború idején mintegy háromezer repülőgép zuhant le a mai Magyarország területén. A lezuhant roncsokat tilos volt a civil lakosságnak elszállítania, ennek ellenére nagyon sok esetben a helyi lakosok szinte teljesen újrahasznosították a lezuhant repülőgépek darabjait, ezáltal repüléstörténeti értékmentést hajtottak végre. Sok esetben az eltett roncsdaraboknak köszönhetően sikerült egy-egy történetet kideríteni. Ezeknek a történeteknek a nyomába eredt Magó Károly roncskutató, az este előadója.
Marsi arról is beszámolt, hogy ritkaságokkal bővült a RepTár kiállítása. A múzeum megnyitása óta folyamatosan érkeztek értékes felajánlások, amelyek felölelték a repüléstörténetet a korai aviatikától (Ujvári-hagyaték) a második világháborún át (Zoltay-hagyaték) egészen napjainkig. A felajánlások mellett a RepTár megvásárolt második világháborús tárgyi emlékeket és különböző könyvgyűjteményeket. A Magyar Katonai Repülés Története kiállítás a felajánlásoknak és a vásárlásoknak köszönhetően olyan ritkán látható tárgyakkal bővült, mint a Taube modellje, a Magyar Aviatikai évkönyv 1929-ből vagy a MALERT tablója 1939-ből.
Kiemelte: repüléstörténeti szempontból is jelentős gép került a RepTár hangárjába, amely a Lepke, a Június és a Góbé mellett negyedikként hirdeti a vitorlázórepülés szépségét. A Délvidéki Aero Club Vitorlázórepülőgép Szakosztálya ajánlotta fel “nyugdíjazott” kedvenc fagépét, a Piratot.
A vádirat szerint a vádlott, egy 49 éves férfi 2017. november 20-án, a kora délutáni órákban a III. kerület, Miklós téren és környékén sétált a kutyáival. A Harrer Pál utcában a férfi felfigyelt a 62 éves, ittas állapotban lévő sértettre, aki az utcán vizelt. A vádlott ezt szóvá tette a sértettnek, ami miatt rövid szóváltásba keveredtek egymással, majd a sértett elindult a Miklós tér irányába. Az azonos irányba tartó vádlott kissé lemaradva követte. A 62 éves férfi útközben hangosan és trágár módon szidalmazta a 49 éves férfit, aki felgyorsítva utolérte, és folytatták a korábbi szóváltásukat.
A vita hevében a vádlott egy alkalommal fejen ütötte a sértettet, aki hanyatt esett, beütötte a fejét, elveszítette az eszméletét. A sértettet a mentők kórházba szállították, ahol szakszerű ellátást kapott, azonban a sérülése miatt 2018. elején elhunyt. A Fővárosi Főügyészség a férfi ellen halált okozó testi sértés bűntette miatt nyújtott be vádiratot a Fővárosi Törvényszékre, amely bűncselekményt a törvény kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel rendeli büntetni.
A Fővárosi Főügyészség felhívja a figyelmet arra, hogy a tipikus és sokak által egyszerű indulati cselekménynek tartott egyszeri ütés is könnyen végződhet tragédiával.
A közlemény szerint a 35 éves W. Péter ellen a BRFK VIII. kerületi rendőrkapitánysága kábítószer birtoklás miatt bocsátott ki elfogatóparancsot, a Fővárosi Törvényszék pedig azért kereste, mert csalás és sikkasztás miatt kiszabott büntetésének letöltésére nem vonult be a büntetés-végrehajtási intézetbe. W. Pétert a rendőrök átszállították a kijelölt büntetés-végrehajtási intézetbe – tették hozzá.
A amerikai katonák kivonását Afganisztánból Donald Trump vetette fel a napokban. Metnar azt mondta, ha az Egyesült Államok kivonja vagy csökkenti katonái számát Afganisztánban, Prága is követni fogja.
“Amennyiben (Afganisztánban) változásokra kerül sor, például az amerikai katonák számának csökkentésére vagy kivonására, mi is hasonló módon fogunk reagálni. Ha az amerikaiak távoznak Afganisztánból, mi úgyszintén” – mondta a cseh védelmi tárca vezetője az interjúban.
Metnar ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy az amerikaiak még nem döntöttek, s jelenleg csak mérlegelik az Afganisztánból való távozás lehetőségét. Úgy vélte, bárhogy is alakulnak a dolgok, hosszú és bonyolult folyamatra kell számítani.
Afganisztánban 2018 végén mintegy 350 cseh katona teljesített szolgálatot. A tavalyi év folyamán öt cseh katona vesztette életét az ázsiai országban, s többen megsebesültek. Ezekkel az áldozatokkal együtt a cseh hadsereg 1989 utáni külföldi missziói során már 29 katonáját veszítette el.
A tragikus afganisztáni események kapcsán Csehországban újra fellángolt a politikai és a társadalmi vita arról, hogy szükséges-e a cseh katonák részvételére a külföldi missziókban.
A kormányzat és a politikai pártok többsége szerint a csehek részvételére a külföldi katonai missziókban továbbra is szükség van, ezt a parlamenti pártok közül csak Cseh- és Morvaország Kommunista Pártja, valamint a Szabadság és Közvetlen Demokrácia mozgalom ellenzi.
A cseh lakosság jelentős része a prágai sajtóban megjelent információk szerint azonban megkérdőjelezi a katonák külföldi bevetésének szükségességét.
A közlemény szerint két biztonsági elemet vezettek be a gyógyszerek eredetiségvizsgálatára: a már említett egyedi azonosítót és az úgynevezett manipulálás elleni eszközt (dézsmazárat). Az utóbbi a doboz sértetlenségét garantálja, az azonosító pedig egy kétdimenziós kódban elhelyezett adatsor, amely minden egyes dobozon egyedi, és amelynek adattartalmát elsősorban a gyógyszerészek és gyógyszer-nagykereskedők ellenőrzik.
Az adatok ellenőrzéséhez szükség van az európai gyógyszerellátási lánc digitalizálása, vagyis uniós és tagállami szinten üzemeltetett, egymással összekapcsolt adattároló rendszereket létrehozására. Ezek együttesen alkotják az európai gyógyszer-azonosítási rendszert. Az európai rendszer 28 országban működik, kétezer gyógyszergyártót és -forgalmazót, hatezer gyógyszer-nagykereskedőt, 140 ezer közforgalmú gyógyszertárat és ötezer kórházi gyógyszertárat kapcsol össze.
Mint írták, a HUMVO alapítói a Generikus Gyógyszergyártók és Forgalmazók Magyarországi Érdekvédelmi Egyesülete, a Gyógyszer-nagykereskedők Szövetsége, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete, a Magyar Gyógyszerészi Kamara, a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetsége és a “VÉDETTSÉG” Oltóanyag és Immunbiológiai Termék Gyártók és Forgalmazók Egyesülete.
A szerencsétlen eset péntek este történt, amikor a rendőrök egy olyan gépkocsit próbáltak megállítani, amelyik sofőrje egy korábbi ellenőrzőpontnál elmenekült a rendőrök elől. A száguldó gépkocsi sofőrje az elfogására Magyaróra kirendelt rendőröknek sem engedelmeskedett, ezért az egyik rendőr fegyvert rántott, és lőtt, ám nem az autót, hanem az utcán gyalogosan közlekedő asszonyt találta el.
Az 59 éves nőt előbb a marosvásárhelyi, majd a kolozsvári sürgősségi kórházba szállították, az orvosok küzdenek az életéért.
A gyanú szerint a harmincnégy és harminckilenc éves elkövetők 2019. február 6-án, kora este, egy szegedi üzlethez mentek, azzal a szándékkal, hogy onnan pénzt visznek el. Az idősebbik gyanúsított bement a boltba, majd felszólította az eladót, hogy adja át a bevételt. Az elkövető elővett a ruházatából egy bárdot, valamint egy kést, amelyekkel fenyegető mozdulatokat tett. A másik elkövető eközben a bolt előtt várakozott és figyelt. A boltba belépett egy vásárló, ennek hatására az elkövető elrakta a bárdot és a kést, majd távozott az üzletből.
A Szegedi Járási Ügyészség az öt-tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, felfegyverkezve elkövetett rablás bűntettének kísérlete miatt folyamatban lévő nyomozásban a gyanúsítottak letartóztatását indítványozta, szökés, elrejtőzés veszélye, valamint annak a veszélye miatt, hogy szabadlábon hagyásuk esetén a gyanúsítottak a bizonyítási eljárás megnehezítésére törekedhetnek.
A Szegedi Járásbíróság az indítványról a mai napon ülésen dönt.
A közlemény szerint az autóbuszvonalak üzemeltetésével foglalkozó cég 2013-ban közbeszerzési eljárásra jelentkezett résztvevőként egy 17 milliárd forintot meghaladó értékű ajánlattal. A cég ügyvezetőjét, a sértettet megkereste egy 46 éves férfi, és megkísérelte rávenni, hogy – egy ismeretlen megbízói kör részére – adja el a cégét, mert csak ebben az esetben nyerheti meg a cég a közbeszerzési eljárást.
A 46 éves férfi többször – egy alkalommal 47 és 57 éves társai jelenlétében – azzal fenyegette a cég vezetőjét, hogy ha nem adja el a vállalkozást, és az nem nyeri meg a közbeszerzési eljárást, akkor több milliárd forintos bevételtől esik el a cég.
A Fővárosi Főügyészség a három férfi ellen kényszerítés bűntettének kísérlete miatt nyújtott be vádiratot a Pesti Központi Kerületi Bíróságra. A bíróság – nem jogerős ítéletében – a vádlottakat a váddal egyezően bűnösnek mondta ki, a 46 éves férfit 8 hónap, végrehajtásában két év próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre és egymillió 250 ezer forint pénzbüntetésre, társait pedig egymillió és 800 ezer forint pénzbüntetésre ítélte.
A katasztrófavédelem statisztikai adatai szerint januárban eddig átlagosan óránként keletkezett egy lakástűz Magyarországon. A legtöbb lakástűz egy-két négyzetméteres, azonban naponta három-négy otthon semmisül meg az emberi gondatlanságra visszavezethető tüzek miatt.
A téli időjárás kedvez a lakástüzek kialakulásának. Az emberek több időt töltenek otthon, többet főznek, többet kell világítani, intenzíven kell fűteni. Január utolsó hétvégéjén öt ember vesztette életét lakástűzben. A halállal végződő lakástüzek áldozatai szinte kivétel nélkül egyedül élő idős emberek. A katasztrófavédelem mindenkit arra kér, hogy figyeljenek egyedül élő idősebb szomszédjukra, ismerősükre. Egy füstérzékelő beszerzése megoldást jelenthet, hiszen a statisztikák szerint nem csak haláleset nem következett be, de még nagyobb tűz sem keletkezett azokban a lakásokban, házakban, ahol volt füstérzékelő.
Egy jó minőségű füstérzékelő néhány ezer forintba kerül és a tűz keletkezésének legelején jelez. Az érzékelő hangos sípolását meghallva még van idő kimenekülni a lakásból, vagy az otthon lévők akár még saját maguk is meg tudják fékezni a kezdeti lángokat anélkül, hogy testi épségüket kockáztatnák.
A legtöbb lakástűz a fűtéssel, főzéssel, dohányzással, hibás, nem megbízható elektromos eszköz használatával hozható összefüggésbe. Ezekre érdemes odafigyelni:
Benkő Tibor, aki kedden tartotta éves értékelő és feladatmegszabó értekezletét, az M1-en úgy fogalmazott: a honvédség a katonák egyéni felszerelését és a haditechnikai eszközeit egyaránt modernizálja.
A miniszter kiemelte: nem szabad azzal foglalkozni, hogy a lemaradást pótolják. Előrébb kell tekinteni, olyan innovációt kell bevonni a Magyar Honvédség fejlesztésébe, amely a jövő kihívásainak megfelel – mondta, példaként említve, hogy a kibertérben is kutatás-fejlesztésre van szükség. Ezért is hozták létre a kiberhadműveleti központot a Magyar Honvédségben, s folyamatban van a kiberakadémia megalakítása.
Benkő leszögezte: olyan honvédséget kell építeni, amely az ország védelmi képességét szolgálja. Olyan képességet kell fejlesztenünk, amely Magyarország biztonságát szolgálja – közölte. A miniszter a feladatok közül kiemelte a fiatalok megszólítását, amelynek egyik fontos eleme a honvédségi életpályamodell felvázolása.
Jens Stoltenberg arról számolt be, hogy a csúcsértekezlet jó alkalom lesz a szövetséges országok állam-, illetve kormányfői számára, hogy megvitassák az aktuális és jövőbeli kihívásokat, s biztosítsák a NATO alkalmazkodóképességét annak érdekében, hogy továbbra is képes legyen szavatolni a tagállamok lakosságának biztonságát.
“Hálásak vagyunk az Egyesült Királyságnak, hogy helyszínt ad a NATO 70. évfordulós találkozójának. Az alapítást követően Londonban volt a NATO első székhelye. Az Egyesült Királyság egyike volt a tizenkét alapító tagnak, és máig kulcsfontosságú szerepet játszik a szövetségben” – közölte a főtitkár.
Pénteken kiadott közleményében Bukarest “irrelenvánsnak” minősítette az orosz védelmi minisztérium erről szóló álláspontját, leszögezve, hogy a dél-romániai Deveselun felállított, ballisztikus rakéták elfogását szolgáló rakétaelhárító rendszer nem képezi az INF-szerződés tárgyát.
A Teodor Melescanu román külügyminiszter és Jens Stoltenberg NATO-főtikár közti egyeztetés nyomán kiadott bukaresti kommüniké a NATO-csúcstalálkozók záródokumentumaira hivatkozik, amelyek leszögezik, hogy az euroatlanti térség védelme szempontjából nélkülözhetetlen rakétaelhárító rendszer – amelynek egy részét Románia fogadta be – nem rendelkezik támadó jellegű kapacitásokkal, és telepítése nem sért semmilyen hatályos nemzetközi megállapodást.
“Az Oroszországi Föderáció nyilvánvalóan félretájékoztat, amikor ennek ellenkezőjét állítja, és csak arról próbálja elterelni a figyelmet, hogy maga sérti meg az INF-szerződést” – állítja a bukaresti külügyminisztérium.
A bukaresti tárca arra reagált, hogy Oroszország a Romániában telepített Mk-41-es típusú amerikai rakétavédelmi rendszer és csapásmérő drónok megsemmisítését követelte az Egyesült Államoktól csütörtökön.
Washington múlt pénteken, Moszkva pedig szombaton jelentette be, hogy felfüggeszti részvételét az 1988-ban hatályba lépett INF-szerződésben. A hidegháború lezárásában mérföldkőnek számító paktum a szárazföldi indítású, hagyományos és nukleáris robbanótöltetekkel felszerelt, közepes (500-5500 kilométeres) hatótávolságú ballisztikus rakéták és manőverező robotrepülőgépek megsemmisítéséről rendelkezett.
Az Egyesült Államok 2013 óta állítja, hogy Oroszország megsérti az INF-szerződést. 2018-ban azt közölte, hogy ezt a 9M729 típusú manőverező robotrepülőgép tesztelésével követi el, mert a fegyver hatótávolsága szerinte meghaladja az 500 kilométert.
Moszkva tagadja ezt, és a maga részéről azzal vádolja Washingtont, hogy a Lengyelországba és Romániába, valamint a Távol-Keletre telepített vagy telepítendő ballisztikusrakéta-elhárító rendszerének kilövőállásai Tomahawk típusú manőverező robotrepülőgépek indítására is alkalmasak, ami ellentétes a megállapodással.
Azt írták, hogy a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda kábítószer birtoklása bűntettének megalapozott gyanúja miatt nyomoz a 41 éves szegedi K. Péter és társai ellen. A férfi abban állapodott meg négy bűntársával, hogy lakóhelyeiken kannabisz növényt fognak termeszteni az ő útmutatása alapján.
Az ültetvények kialakításában egymást segítették, összesen négy helyszínen kezdték meg a termesztést.
Szerda reggel összehangolt akciót tartottak a rendőrök. A három szegedi, egy makói és egy magyarcsanádi helyszínen elfogták a bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható öt férfit, és felszámolták a négy ültetvényt.
Összesen 196 tő kannabisz növényt, mintegy tíz kilogramm már leszüretelt és szárított marihuánát, 7,5 millió forint készpénzt, két nagy értékű autót, valamint a termesztéshez és porciózáshoz szükséges eszközöket foglaltak le a különböző helyszíneken.
K. Pétert és a szintén 41 éves szegedi L. Mihályt jelentős mennyiségű kábítószerre elkövetett kábítószer birtoklása bűntett, három társukat bűnszövetségben elkövetett kábítószer birtoklása bűntett megalapozott gyanúja miatt hallgatták ki.
Az öt férfinak kezdeményezték a letartóztatását – olvasható a közleményben.
“Mindent megteszek, hogy ez ne következzen be. Biztos vagyok benne, hogy mindenki, akinek részünkről köze van a külpolitikai tevékenységhez, a védelmi szférához és a biztonság szavatolásához, egy csapatként fog dolgozni azon, hogy megakadályozza egy olyan helyzet kialakulását, amely mindannak az összeomlását jelentené, ami évtizedeken át az európai biztonság lényegét jelentette” — fogalmazott a diplomata.
Elmondta, Oroszország kész arra, hogy fontolóra vegye azokat az amerikai javaslatokat, amelyek a szárazföldi telepítésű közepes és rövid hatótávolságú nukleáris eszközök felszámolásáról szóló (INF) orosz-amerikai szerződés kiszélesítésére és más országoknak az abba történő bevonására vonatkoznak. Nem vetette el annak lehetőségét, hogy Oroszország ezekre kedvezően reagáljon, de hozzátette, hogy Washington részéről mindeddig egyetlen konkrét javaslat sem érkezett az új paktum lehetőségével kapcsolatban.
Rjabkov arra reagált, hogy Donald Trump az unió állapotáról szóló, szerdán elmondott éves beszédében kijelentette: nem zárja ki, hogy az Egyesült Államok egy új szerződés megkötéséről tárgyaljon Oroszországgal, illetve Kínával és más országokkal. Az orosz diplomáciai tárca helyettes vezetője rámutatott, hogy azok az államok, amelyek rendelkeznek az INF-szerződés által betiltott eszközökkel, nem érdekeltek egy mindenkire kiterjedő megállapodás megkötésében.
Rjabkov szerint Moszkva arra számít, hogy Washington “nagyon kemény” intézkedéseket léptet életbe Oroszország katonai feltartóztatására. Kilátásba helyezte, hogy az orosz fél válaszolni fog ezekre.
Washington pénteken, Moszkva pedig szombaton jelentette be, hogy felfüggeszti részvételét az 1988-ban hatályba lépett INF-szerződésben. A paktum a szárazföldi indítású, hagyományos és nukleáris robbanótöltetekkel felszerelt, közepes (500-5500 kilométeres) hatótávolságú ballisztikus rakéták és manőverező robotrepülőgépek megsemmisítéséről rendelkezett. Az egyezmény, amely mérföldkő volt a hidegháború lezárásában, megtiltotta ilyen eszközök gyártását, birtoklását és tesztelését.
Az Egyesült Államok 2013 óta állítja, hogy Oroszország megsérti az INF-szerződést. 2018-ban azt közölte, hogy ezt a 9M729 típusú manőverező robotrepülőgép tesztelésével követi el, mert a fegyver hatótávolsága szerinte meghaladja az ötszáz kilométert.
Moszkva tagadja ezt, és azzal vádolja Washingtont, hogy a Lengyelországba és Romániába, valamint a Távol-Keletre telepített vagy telepítendő ballisztikusrakéta-elhárító rendszerének kilövőállásai Tomahawk típusú manőverező robotrepülőgépek indítására is alkalmasak, ami ellentétes a megállapodással. Azt is mondja, hogy az amerikai csapásmérő drónokra és a ballisztikusrakéta-elhárítási gyakorlatok célpontjául kifejlesztett rakétákra szintén vonatkoznak a szerződésben foglalt korlátozások.
Trump a dzsihadista szervezet által valaha uralt területek “100 százalékos felszabadításának” bejelentését ígérte a jövő hétre. Úgy fogalmazott: “az Egyesült Államok, a terrorellenes akcióban részt vevő partnerei és a (kurdok és arabok szövetségéből álló) Szíriai Demokratikus Erők” ezeket a vidékeket Irakban és Szíriában már megszabadították a terroristáktól.
“Nem akarom elkiabálni, de a kalifátus területének 100 százalékos visszavételét jelentem majd be” – fogalmazott. Elismerte ugyanakkor, hogy a még harcoló dzsihadisták “nagyon veszélyesek lehetnek”, de hozzátette, hogy “egyre kevesebben lesznek”.
Az amerikai elnök beszéde előtti felszólalásában Mike Pompeo amerikai külügyminiszter szintén arra hívta fel a figyelmet, hogy az Iszlám Állam “változatlanul veszélyes fenyegetést” jelent. Azt mondta, hogy a terrorszervezet egyre inkább decentralizált, és a harcmodora is változik.
A terrorellenes koalícióban részt vevő 74 ország külügyminisztereit és öt nemzetközi szervezet képviselőit Pompeo arra sürgette, tegyenek meg mindent a terrorcsoport végleges legyőzéséért. Kiemelte a hírszerzés fontosságát, és ismét arra ösztökélte a koalíció résztvevőit, hogy járuljanak hozzá a terrorellenes küzdelem költségeihez. A tárcavezető szerint csak az idén még 350 millió dollár hiányzik Irak stabilizálásához.
Az amerikai külügyminiszter megerősítette: az amerikai katonák kivonása Szíriából nem jelenti azt, hogy az Egyesült Államok ezzel be is fejezi a terrorellenes harcot. “Amerika továbbra is irányító szerepet vállal a dzsihadisták elleni küzdelemben” – hangsúlyozta. Pompeo felvetette, hogy az elfogott európai dzsihadistákat az egyes európai országoknak vissza kell fogadniuk, azoknak kell felelősségre vonniuk és megbüntetniük őket.
A lap meg nem nevezett jelenlegi és volt kormányzati tisztségviselőkre hivatkozva tette közzé értesüléseit, hozzáfűzve, hogy a Trump-kormányzat még mindig nem terjesztette elő tervét a Szíriában harcoló kurd szövetségesei védelmére a kivonulás után.
A lap információi szerint, hacsak az amerikai kormányzat menetközben nem változtat a tervein, a Pentagon (védelmi minisztérium) március közepére már kivonja a Szíriában állomásozó amerikai katonák többségét, és a teljes csapatkivonás április végéig mindenképpen befejeződik. A lap megjegyezte, hogy az amerikai külügyminisztérium változatlanul azt közli a nyilvánossággal: a kivonulásnak nincs időponthoz kötött menetrendje.
A The Wall Street elemzése szerint az amerikai kormányzatnak egyelőre nem sikerült előterjesztenie olyan megállapodást, amelynek értelmében a szíriai kurdok védelemben részesülnek egy esetleges török támadással szemben. Washington ugyan próbál egyezségre jutni erről Ankarával, de egyelőre sikertelenül. Törökország a szíriai kurdokat terroristáknak tartja, és mivel ez utóbbiaknak kapcsolataik vannak a függetlenséget követelő törökországi kurdokkal, Ankara aggódik, hogy destabilizálhatják Törökországot.
“A lényeg az, hogy döntéseket kell hozni. Egy adott ponton vagy politikai megoldást érünk el, vagy azt kell mondani a hadseregnek, hogy lassítsanak, illetve politikai egyezség nélkül haladunk előre (a kivonulással)” – idézett egy szintén neve elhallgatását kérő kormányzati tisztségviselőt a The Wall Street Journal.
Az Egyesült Államok a héten, az Iszlám Állam nevű terrorszervezet ellen harcoló koalíció washingtoni tanácskozásán már el is kezdte tájékoztatni európai szövetségeseit a szíriai kivonulásról – írta a lap. A tanácskozáson egyébként Donald Trump kifejtette: valószínűleg a jövő héten bejelenti, hogy az Iszlám Állam által kalifátusnak nevezett terület száz százalékát felszabadították.
A Pentagon elhárította a lap értesüléseinek kommentálását. Sean Robertson, a minisztérium szóvivője kijelentette: nem tárgyalják meg nyilvánosan a szíriai kivonulás menetrendjét.
Az SZBU információi szerint az orosz zsoldosok 2018. februári részvételét a szíriai ellenzék elleni támadásokban közvetlenül a Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz közel álló, a “Kreml szakácsaként” emlegetett étteremtulajdonos oligarcha, Jevgenyij Prigozsin pénzelte. “A Prigozsin által finanszírozott Wagner katonai magánvállalkozás több mint száz zsoldosa esett el 2018. február 7-én Deir-ez-Zór tartományban egy, a szíriai ellenzéki erők ellen tűzszünet idején végrehajtott támadásban” – közölte az SZBU.
Az ukrán titkosszolgálat hozzátette: mind az 57 útlevél az orosz belügyi nyilvántartásban érvénytelen iratként szerepel, de közülük csak négyen szerepel olyan megjegyzés, hogy tulajdonosuk elhalálozott. A többi érvénytelenítésének indoka vagy az, hogy bevonták vagy az, hogy megsemmisült. Az említett zsoldosok halálát ugyanakkor megerősítették különböző beszámolók, továbbá a halotti bizonyítványukról, illetve sírhelyükről készült fotók, amelyeket az SZBU szintén nyilvánosságra hozott a honlapján.
A Wagner zsoldoshadsereg először a kelet-ukrajnai fegyveres konfliktusban tűnt fel az oroszbarát szakadár fegyveresek oldalán, majd megjelent Szíriában és a Közép-afrikai Köztársaságban is.
Az SZBU 2017 októberében kezdett információkat nyilvánosságra hozni a Wagner ukrajnai tevékenységéről. A honlapjukon egyebek mellett hangfelvételeket tettek közzé a Wagnerhez tartozó fegyveresek és az orosz hadsereg tisztjei között lezajlott, rögzített beszélgetésekről, amelyek az ukrán titkosszolgálat megfogalmazása szerint “nem hagynak kétséget afelől, hogy a Wagner zsoldosai az Oroszország által az egész világ ellen indított hibridháború eszközei”. A Wagner zsoldosai videofelvételek tanúsága szerint nagy valószínűséggel részt vettek egyebek mellett a Donyeck megyei Debalceve városának a szakadár erők által végrehajtott elfoglalásában is 2015 elején.
Az SZBU sajtóközpontja által még tavaly ősszel közölt adat szerint a Wagner eddig Ukrajnában és Szíriában összesen több mint 600 zsoldosát veszítette el. Az SZBU információi alapján Putyin 2018. szeptember 3-án rendeletet adott ki, amelyben államtitoknak minősített minden információt a Wagner katonai magánvállalkozás tagjairól – emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda hírportál.
Puskás Csilla sajtószóvivő tájékoztatása szerint az elsőrendű vádlottat 19 rendbeli, a bűncselekmény felismerésére vagy elhárítására idős koránál fogva korlátozottan képes személy sérelmére elkövetett csalás, valamint 48 rendbeli csalási kísérlet bűntettében találták bűnösnek. A másodrendű vádlottat 18 rendbeli csalás és 48 rendbeli csalási kísérlet, valamint egy rendbeli kifosztás miatt ítélték el.
A vádlottak 2016 januárjától az ország területén véletlenszerűen hívtak fel telefonon embereket. Ha a jelentkező a hangja alapján idős volt, akkor az elsőrendű vádlott azt mondta neki, hogy az unokájának valamilyen okból (például szerencsejáték, uzsoratartozás) azonnal jelentős összegű készpénzre, több százezer forintra van szüksége.
A két vádlott azután együtt ment el a pénzért, amit a sértettektől a másodrendű vádlott vett át, majd azon a két férfi egyenlő arányban megosztozott. A vádlottaknak nem volt bejelentett munkahelyük és jövedelmük, a bűncselekményekkel akartak rendszeres bevételre szert tenni.
Az ítélet nem jogerős, az ügyész súlyosításért, a vádlottak és védőik enyhítésért fellebbeztek. A bíróság a tárgyaláson elrendelte mindkét vádlott letartóztatását.
A NATO-főtitkár történelmi jelentőségűnek nevezte, hogy hosszú évek diplomáciai előkészítését követően megnyílhat a csatlakozási folyamat, amely szavai szerint a szélesebb régió békéjének és stabilitásának megszilárdítását szavatolja.
Gratulált Athénnak és Szkopjénak, hogy sikerült megegyezésre jutniuk a volt jugoszláv köztársaság nevét illetően. Noha Macedóniában még nem fejeződött be a névváltoztatás folyamata, a csatlakozásról szóló NATO-jegyzőkönyvben az ország megnevezéseként már Észak-Macedónia szerepel.
Stoltenberg azt mondta, hogy a csatlakozási tárgyalások megkezdése egyedülálló eredmény, amely lendületet adhat a szélesebb nyugat-balkáni régió euroatlanti integrációjának, és példát mutat arra, hogyan lehet megszilárdítani a békét és a stabilitást a régióban.
Kiemelte: a leendő Észak-Macedónia már eddig is nagyban hozzájárult a NATO tevékenységeihez, csatlakozása tovább fogja erősíteni a szövetséget és az euroatlanti biztonságot.
Nikola Dimitrov macedón külügyminiszter kijelentette, országa nem tér le a kijelölt útról, és folytatja a csatlakozáshoz szükséges reformintézkedéseit, egyebek mellett a jog és a biztonság területén. Észak-Macedónia erejét a jól működő demokratikus intézmények, a védelmi képességek biztosítása, valamint közeli barátai és a velük ápolt kapcsolatai biztosítják – mondta.
A szövetségi dokumentumokban korábban Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság nevet viselő délszláv állam a NATO tavaly júniusi csúcstalálkozóján kapott meghívást a csatlakozási tárgyalások megkezdésére, amelynek feltétele volt a Görögországgal fennálló névvitájának lezárása.
Macedónia és Görögország között azóta folyt vita az ország nevéről, hogy Macedónia 1991-ben függetlenné vált Jugoszláviától. Mivel Görögország északi tartományát, ahol jelentős macedón kisebbség él, Makedóniának hívják, a görögök úgy vélték, a macedónok területi követelésekkel állhatnának elő. Ezt megelőzendő tiltakoztak a hasonló névválasztás ellen, és mindeddig akadályozták a nyugat-balkáni ország euroatlanti integrációját.
A több mint két és fél évtizedes vita azzal zárult le, hogy a görög-macedón-albán hármashatárnál található Preszpa-tónál tavaly júniusban Athén és Szkopje aláírta a megállapodást. A macedón parlament január 11-én szavazta meg az ország nevének megváltoztatásáról szóló alkotmánymódosítást, a görög parlament pedig január végén hagyta jóvá a névmegállapodást.
A miniszter rámutatott: keveset érnek a jól képzett katonák és a modern felszerelések, ha a vezetési módszerek elavultak. Ezért változott a honvédelmi törvény, és január elsejétől korszerű, a kihívásoknak megfelelő, felsőszintű stratégiai vezetést hoztak létre – mondta. Benkő emlékeztetett, korábban a miniszter irányította és vezette a Magyar Honvédséget, ám a katonai szervezetek szakmai vezetését nem politikai vezetőnek kell ellátnia, hanem az új szervezet parancsnokának, Korom Ferenc altábornagynak.
A miniszter elmondta, hogy azért esett a választás Székesfehérvárra, mert komoly katonamúlttal rendelkezik és “mindig is katonaváros volt”. Benkő bejelentette, hogy a NATO-struktúra keretében – magyar kezdeményezésre – létrehoznak egy több nemzetiségű hadosztályt, amely 2020 végére alakulhat meg. Az egység állandó felelősséggel tartozik majd a közép-európai térség biztonságáért, a székhelye szintén Fehérvár lesz – tette hozzá.
Korom Ferenc a Magyar Honvédség Parancsnokságának vezetője közölte, jelenleg 1400 katona szolgál a városban. Kérdésre elmondta, hogy a fehérvári katonák létszáma jelentősen megnő, és a következő években – családtagokkal együtt – mintegy kilencezren költöznek a városba.