Biztonságpiac

A résztvevők a II. János Pál pápa téren gyűltek össze, a szervezők – roma civil szervezetek, nemzetiségi önkormányzatok és aktivisták – zenét és verset egyaránt tartalmazó műsorral is készültek. Az áldozatoknak elhelyezett emléktáblát lepleztek le, amelynek közelében koszorúkat, virágokat, gyertyákat helyeztek el. Ezt követően a résztvevők fáklyákkal a Deák Ferenc térre vonultak: az ott található evangélikus templomban a program szerint istentiszteletet mutattak be a sorozatgyilkosság áldozatainak üdvösségéért.

A II. János Pál pápa téren Csóka János Pál, a Fővárosi Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnöke azt mondta, hogy fontos felvállalniuk a cigányságukat. Úgy fogalmazott, hogy tíz éve a vészkorszak eseményeihez hasonlók történtek, “elkezdték levadászni népünk tagjait”. Ez nem történhet meg többször – jelentette ki. Hidvégi Balogh Attila, a RomNet főszerkesztője szerint 2007 végén “hadrendbe állt és megkezdte menetelését a cigányokkal szembeni gyűlölet”, amikor egyenruhások vonultak fel Tatárszentgyörgyön. “Szárnyat bontott a kirekesztő retorika” – vélekedett.

A cselekményeket felidézve jelezte, hogy a támadók sörétes fegyvereket, Molotov-koktélokat vetettek be. Mindenre emlékezni kell, mert fontos történelmi események zajlottak – hangoztatta Hidvégi. A RomNet főszerkesztője arról is beszélt, hogy továbbra sem lehet tudni, kik voltak az ötletadók, valamint kik pénzelték a támadókat.

Setét Jenő, az Idetartozunk Egyesület elnöke többször hangsúlyozta, hogy nem felejtenek, és ezt a néhány száz fős tömeg elismételte. Nem lehet megfeledkezni az embertelenségről, a gyávaságról – mondta, hozzátéve: öröm, hogy Európa sok országában együttéreznek velük, hasonló megemlékezéseket tartva.

A Kúria 2016 januárjában jogerősen megállapította a vádlottak bűnösségét: hárman tényleges életfogytiglant kaptak, a negyedrendű vádlottra pedig 13 év fegyházbüntetést szabtak ki.

Borzalmas tragédiára ébredt az ország tíz évvel ezelőtt, amikor Tatárszentgyörgyön meggyilkolták Csorba Róbertet és kisfiát, Robikát – írta az Emmi. Langerné Victor Katalin társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkár a minisztérium dolgozóival közösen rótták le kegyeletüket a sírnál.

A Kúria 2016 januárjában jogerősen megállapította a vádlottak bűnösségét, a romák ellen rasszista indítékból elkövetett sorozatgyilkosságért hárman tényleges életfogytiglant, a negyedrendű vádlott pedig 13 év fegyházbüntetést kapott.

A Fehér Gyűrű Közhasznú Egyesület dolgozta ki a romák ellen elkövetett rasszista indíttatású bűncselekmény-sorozat közvetlen károsultjainak kárenyhítéséről szóló programot. A program során az áldozatok hozzátartozói kártérítésben részesültek – írták.

A 77 éves bostoni milliárdos ellen egy floridai tengerparti városban, Jupiterben emberkereskedelem és prostitúció ügyében folytatott hosszas nyomozás után emeltek vádat, valamint több mint két tucat ember ellen. Közülük 25 gyanúsítottat letartóztattak, így annak a masszázs-szalonnak a két tulajdonosát is, ahol a prostituáltak hálózatát működtették. Pénteken, helyi idő szerint kora délután tartott sajtókonferenciájukon a nyomozóhatóságok bizonyító erejű videófelvételeket mutattak be minden egyes gyanúsítottról. Köztük volt Kraft is.

Daniel Kerr jupiteri rendőrfőnök bejelentette azt is, hogy a hónapokig tartó nyomozás után a rendőrség tíz masszázs-szalont zárt be emberkereskedelem és prostitúció miatt. Kraft és a New England Patriots szóvivője, Aaron Salkin közleményt adott ki.

“Határozottan cáfoljuk, hogy Kraft úr bármiféle törvényellenes cselekedetben vett volna részt. Mivel folyamatban lévő jogi ügyről van szó, a továbbiakban elzárkózunk a kommentároktól” – olvasható a kommünikében. Az NFL szóvivője nem kívánta kommentálni a történteket.

Kraft 25 évvel ezelőtt 172 millió dollárért vásárolta meg a Patriots csapatát, amely az NFL legsikeresebb csapatainak egyike lett. Tíz alkalommal került a döntőbe és hatszor meg is nyerte. Az idei, február elején tartott Super Bowlon is a Patriots győzött. A csapat mai értékét szakértők négymilliárd dollárra becsülik, elsősorban a támadók vezérének, Tom Bradynek köszönhetően.

Pintér kiemelte: a további öt új intézet építésének előkészületei után már a települések önkormányzataival folynak az egyeztetések. A kiskunhalasi börtön ezekhez szolgál mintául a kivitelezés megvalósításában – tette hozzá. A belügyminiszter elmondta: a büntetés-végrehajtási intézet új kórházát speciálisan alakítják majd ki. Az teljesen más lesz, mint a tököli, egy kiválóan felszerelt városi kórházban az ellátásra szoruló fogvatartottakat egy új szárnyban helyezik majd el.

A kormány az eddig bevezetett életpályamodell továbbfejlesztésével a büntetés-végrehajtásban dolgozók megfelelő munkakörülményeinek és jobb anyagi feltételeinek megteremtésén dolgozik – közölte Pintér. A belügyminiszter beszélt arról is, hogy a kormány 2010-ben megfogalmazta a büntetés-végrehajtási intézet legfontosabb feladatát: a jól képzett hivatásos állomány és a biztonságos fogva tartási körülmények megteremtése mellett az elítéltek visszavezetését a munkaközpontú társadalomba.

Ismertetése szerint az akkori helyzetet a túlzsúfolt büntetés-végrehajtási intézetek, a kevés munkahely, és gyakran a képzetlen munkaerő jellemezte, a kormány éppen ezért férőhelybővítési programba kezdett, amelynek első lépéseiként kisebb átalakításokat, zárkabővítéseket végeztek. A Kiskunhalasi Országos Büntetés-végrehajtási Intézet kialakítása már egy más minőséget jelent – hangsúlyozta. A korábbi menekültügyi befogadóközpont átalakításával létrejött 472 férőhelyes börtönben a férfi és női elítéltek elhelyezése az európai normáknak is minden tekintetben megfelel – mondta a belügyminiszter.

Pintér üzenetértékűnek nevezte, hogy az új börtön kialakításában mintegy 250 fogvatartott vett részt. Bizonyították, hogy lehet a büntetés-végrehajtásban fogvatartottakkal megfelelő munkát végezni, és fel lehet szerelni egy börtönt saját gyártású eszközökkel – tette hozzá.

Tóth Tamás, az Országos Büntetés-végrehajtási Intézet parancsnoka elmondta: Kiskunhalason az ország legmodernebb börtöne készült el, a jelenleg létező legfejlettebb biztonságtechnikai rendszerrel. Az intézetben minden adott, hogy az ott dolgozók a jogszabályban foglalt kötelezettségeiket jó körülmények között, jó színvonalon végezhessék – jegyezte meg, emlékeztetve arra, hogy legutóbb 16 éve, 2003-ban, Veszprémben adtak át új börtönt Magyarországon.

Az országos parancsnok kiemelte: a 2001-ig honvédségi laktanyaként, majd később menekültügyi őrzött befogadóközpontként működő kiskunhalasi épületegyüttes jelentős megtakarítással járó külső és belső átalakításában olyan elítéltek vettek részt, akik a munkálatok elvégzéséhez szükséges szakképesítést és gyakorlati tapasztalatokat már a börtönben szerezték meg.

Így a 2018 őszén kezdődött kivitelezés egy része, a bontás, a kőműves és villanyszerelő munkák, a kertépítés, valamint a börtön felszerelése, a zárkaajtók, a rácsok, a kilátásgátlók, a zárkaszekrények és az ágyak gyártása a büntetés-végrehajtás gazdasági társaságainál foglalkoztatottak munkájával valósult meg – sorolta.

A börtön területén – arra törekedve, hogy a lehető legtöbb fogvatartott dolgozhasson – egy szabászatot és varrodát is kialakítottak, illetve megteremtették az elkészült termékek raktározásának feltételeit is. A varrógépek használatának betanítását követően kiskunhalasi varrodában egyebek mellett börtönöknek és kórházaknak készítenek ágyneműhuzatokat és lepedőket. Kialakítottak továbbá egy hatágyas, általános belgyógyászati és fogorvosi rendelővel ellátott egészségügyi körletet is. Az udvari sétálót a már meglévő edzőeszközök köré építették.

Hasonló fenyegetés ért továbbá 14 iskolát, két állami intézményt és három lakóházat is. Mindegyik bombariadó hamisnak bizonyult. Tavalyelőtt Oroszország-szerte több millió embert kellett kimenekíteni nyilvános helyekről hasonló, robbantásos merényletre figyelmeztető, külföldről érkezett telefonhívások miatt. A riasztások akkor is hamisnak bizonyultak. A fenyegetések idén januárban újrakezdődtek.

Az RBK gazdasági napilap szerint amíg 2017-ben a fenyegetések rendre telefonon, előre felvett hangüzenetben érkeztek, addig idén a bűnözők e-mailt részesítették előnyben.

A nyomozás adat szerint a 37 éves, budapesti F. Attila két társával együtt hőpapírszalagokat lopott, majd megbízta a szintén 37 éves, fegyverneki Cs. Norbertet, hogy azokból hamis bérleteket készítsen. A hamis jegyeket, bérleteket 26 embernek adták el – írták.

A tájékoztatás szerint a rendőrök F. Attilát és Cs. Norbertet 2016 októberében a IV. kerületben elfogták; a budapesti férfinél akkor több mint 180 ezer forint készpénz és 14 hamis bérletszelvény volt, amelyeken különböző személyiigazolvány-számok szerepeltek. A rendőrök a két elkövető lakásán több mint száz hamis bérletet, hőpapírtekercseket és hőnyomtatót foglaltak le – fűzték hozzá.

Az újpesti rendőrök a két férfit többek között tízrendbeli csalás, hatvanrendbeli hamis magánokirat felhasználása miatt, a hőpapírszalag eltulajdonításában részt vevő két férfit rongálás és lopás miatt, a 26 vásárlót pedig szintén hamis magánokirat felhasználása miatt hallgatták ki gyanúsítottként – tudatta a Budapesti Rendőr-főkapitányság. Az eljárás az ügyészségen folytatódik.

Azt, hogy a Cirkon létezik és hogy fejlesztése “a menetrend szerint halad”, Vlagyimir Putyin orosz elnök jelentette be a szerdán az orosz parlament két háza előtt elmondott beszédében. Állítása szerint a Kalibr szárnyas rakéták hordozására alkalmas hajókról vagy tengeralattjárókról felbocsátható, kilencszeres hangsebességgel haladó (a 9 Mach óránként 11025,4 kilométeres, másodpercenként pedig 3,0627 kilométeres sebességet jelent) rakéta hatótávolsága ezer kilométer.

Putyin beszédében arra figyelmeztetett, hogy ha az Egyesült Államok a szárazföldi állomásoztatású közepes és rövid hatótávolságú rakéták felszámolásáról szóló INF-szerződés felmondása nyomán ilyen eszközöket állít hadrendbe Európában, akkor Moszkva a kifejlesztés alatt álló új hiperszonikus eszközeivel nemcsak a befogadó országokat, hanem azokat a célpontokat is “kénytelen célba venni”, ahol a telepítésről döntöttek.

Az orosz elnök gyakorlatilag arra szólította fel az amerikai döntéshozókat, hogy végezzenek számításokat az új orosz fegyverek sebessége és hatótávolsága alapján, és hogy lássák be: azok hamarabb elérik a céljukat, mint a Moszkvára Európából kilőtt rakéták, amelyek repülési ideje szerinte 10-12 perc. Az állította, hogy az amerikai rakéták Ukrajnába vagy Georgiába telepítése sem jelentene “nagy nyereséget a számukra”.

Putyin hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az orosz nukleáris doktrína továbbra sem számol az első csapás lehetőségével – éppen az új fegyverek paramétereinek köszönhetően.

A TASZSZ állami hírügynökség által idézett Vszevolod Hmirov nyugállományú ellentengernagy, a műszaki tudományok kandidátusa azt mondta, hogy az amerikai partoktól 500 kilométerre lévő tengeralattjárókról vagy hadihajókról felbocsátott Cirkon rakéták segítségével öt perc alatt megsemmisíthetők a hadvezetés kulcsfontosságú egyesült államokbeli központjai a partvonaltól számított több mint 500 kilométeres sávban. Mint mondta, egyebek között azok az objektumok is, ahonnan a potenciálisan Európába telepítendő rakétákat irányítanák.

Hmirov úgy vélekedett, hogy ennyi idő alatt a cél felé tartó rakétákat a legjobb esetben csak észlelni lehet, de elfogni már nem. Állítása szerint a Cirkonhoz hasonló hiperszonikus eszközök bármilyen légvédelmi vagy rakétavédelmi rendszert képesek “átütni”, ezért nem lehet ellene védekezni. Az általa vázolt távlati elképzelés szerint ha a Csendes-óceán keleti és az Atlanti-óceán nyugati medencéjében, a nemzetközi vizeken két-három olyan orosz hajó vagy tengeralattjáró cirkálna, amely 40 ilyen rakétát hordoz, akkor ezeknek a központoknak a megsemmisítése garantált.

Alekszadr Mozgovoj, a Nacionalnaja Oborona című katonapolitikai és haditechnikai hetilap szerkesztője az orosz kormánylapnak, a Rosszijszaja Gazetának nyilatkozva azt mondta, hogy a Cirkon legnagyobb előnye röppályájának stabilitása; a rakéta “rángás és kilengés” nélkül halad a cél felé, ezért megbízhatóan irányítható. Mint mondta, az eszköz képes a nagyobb túlterhelés nélküli manőverezésre, de egyúttal ő is azt hangsúlyozta, hogy az egyenes röppályán haladó Cirkont sem lehet lelőni, mert nincs rá idő.

Az ugyancsak állami Sputnik rádió adásában Konsztantyin Szivkov, az Oroszországi Rakéta- és Tüzérségtudományi Akadémia (RARAN) elnökhelyettese, a haditudományok doktora arra hívta fel a figyelmet, hogy a NATO elhárító rakétarendszerei jelenleg legfeljebb másodperceként egy kilométeres sebességgel haladó célok megsemmisítésére alkalmasak. A Cirkon ezeknél háromszor gyorsabb, ezért elfogásának valószínűsége a százalékezredekkel mérhető, vagyis “elméletileg megsemmisíthetetlen”, és “úgy halad át a rakétavédelmi rendszereken, mind forró kés a vajon”.

Szivkov az mondta, hogy a Cirkon a tengeri hadszíntereken radikálisan megváltoztatja az erőviszonyokat, mert anélkül képes csapást mérni flottakötelékekre, hogy a fedélzeti légierő hatáskörébe érne. Közölte, hogy a Cirkon kilövésére az azonos méretű Onyiksz rakétákat hordozó cirkálók alkalmasak.

A The Insider című orosz ellenzéki hírportál Vagyim Lukasevicset, a Szuhoj fejlesztőiroda volt konstruktőrét szólaltatta meg, aki azt mondta, hogy a Cirkon hiperszonikus sebességű szárnyas rakéta. “Nincs benne semmilyen elvi újdonság. A hiperhangsebesség terén a az elvi újdonság a hiperhangsebességű hajtómű. Ilyen nincs benne. Hagyományos rakétahajtóművei vannak” — nyilatkozott Lukasevics.

A bűnügy vádlottja, egy üllői férfi fél évig Angliában dolgozott, majd 2017 elején tért haza Magyarországra. Elhatározta, hogy itthon úgy fog pénzt szerezni, hogy az Angliában összespórolt pénzét kábítószer, ketamin beszerzésére fordítja, melyet tovább értékesít. A vádlott 2017 szeptemberében száz darab 25 milliliteres ampulla ketamint vásárolt.

A férfi a folyadék formájában megvett ketamint mikrohullámú sütőben porrá alakította. A port nagyjából 0,2 grammos pakettekbe porciózta, és adagonként általában 4-5 ezer forintért árulta az ismerőseinek Üllőn, a lakása közelében. A vádlott a ketamin értékesítésével kapcsolatos találkozókat telefonon vagy internetes közösségi oldalakon egyeztette a vásárlókkal.

A férfit 2017 októberében a Monori Rendőrkapitányság nyomozói akkor fogták el, amikor két vásárlójával üzletelt. A vádlott lakásán megtartott kutatás során folyékony és porrá alakított ketamint, más kábítószereket és digitális mérleget találtak. A vádlott egy hónap alatt mintegy húsz dekagramm ketamint adott el. Ez a kábítószer büntetőjogi értelemben különösen jelentős mennyiség.

A Pest Megyei Főügyészség jelentős mennyiségű kábítószerre elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntettével vádolja a férfit. Az ügyészség fegyházbüntetés kiszabására tett indítványt a vádlottal szemben.

Grybauskaite kétnapos lengyelországi látogatásra érkezett. A két elnök megbeszélését követő sajtókonferencián Duda beszámolt arról, hogy megvitatták többek között biztonságpolitikai témákat, és “egyértelmű” álláspontot fogalmaztak meg az ukrán helyzetre vonatkozóan. “Úgy látjuk, nincs más út. Véget kell vetni a Krím-félsziget, a luhanszki és a donyecki körzet megszállásának, Oroszországnak vissza kell vonulnia onnan” – hangsúlyozta Duda.

Mindkét államfőt az is aggasztja, hogy Fehéroroszország megőrzi-e szuverenitását “keleti szomszédjától”. Moszkva – mint Duda mondta – az utóbbi években “sajnos határozott nagyhatalmi hajlamairól tesz tanúbizonyságot”, ami “Európa e részében fokozza a fenyegetettséget”.

Duda leszögezte: a térségbeli országok az említett orosz törekvésekre a katonai, a biztonsági és az energetikai együttműködéssel próbálnak választ adni.

Az energiabiztonság terén Duda és Grybauskaite határozottan ellenzi az orosz-német gázvezeték, az Északi Áramlat-2 felépítését a Balti-tenger alatt. A projekt veszélyezteti az energiabiztonságot nemcsak Lengyelországra és Litvániára, hanem a közép-európai térségre és az egész Európai Unióra nézve is – állapította meg Duda.

Grybauskaite támogatását fejezte ki Varsó igénye iránt, hogy az Egyesült Államok növelje lengyelországi katonai jelenlétét. Szerinte az amerikai fegyveres erők jelenléte Közép-Európában egyaránt szolgálja Lengyelország és Litvánia érdekeit.

Az államfői sajtóértekezlet elején a lengyel és a litván védelmi miniszter szándéknyilatkozatot írt alá, melynek értelmében a 2017 óta Lengyelországban és Litvániában állomásozó nemzetközi NATO-zászlóaljaknak otthont adó lengyel, illetve litván dandárt az északkelet-lengyelországi székhelyű, Nemzetközi Észak-Keleti Hadtest nevű testület parancsnokságának rendelik alá.

Grybauskaite a lengyel szejm és szenátus elnökeivel is találkozott. Tárgyalt Mateusz Morawiecki kormányfővel, majd Andrzej Dudával a kelet-lengyelországi Lublinba utazik, ott Petro Porosenko ukrán elnökkel együtt a 2014-ben létrejött lengyel-litván-ukrán gépesített lövész dandár (LITPOLUKRBRIG) parancsnokságát látogatják meg.

A France Inter francia közrádió értesülése szerint Fabien Clain fivére, Jean-Michel Clain a légicsapásokban súlyosan megsebesült. A nemzetközi koalíció a terrorszervezet utolsó csoportjait számolja fel Szíria keleti részén. A 41 éves Fabien Claint azonosították a francia nyomozók azon a hangfelvételen, amelyen az Iszlám Állam a párizsi merényletek másnapján elkövetőként jelentkezett. A 38 éves Jean-Michel Clain a felvételen vallási dalokat énekelt.

A francia vizsgálóbírók – miután minden bizonyítékot beszerezték a fivérek érintettségéről – 2018 júniusban adtak ki elfogatóparancsot ellenük.

Fabien Clain és testvérei a dél-franciaországi Toulouse-ban, katolikus családban nőttek fel. A 2000-es évek elején tértek át az iszlám hitre, majd radikalizálódtak és kapcsolatba kerültek a helyi iszlamista körökkel, amelyeket egy szíriai származású francia állampolgár, Olivier Corel vezetett, akire szellemi vezetőjükként tekintettek.

Fabien Clain, dzsihadista nevén Omar, az egyik szervezője volt annak a hálózatnak, amely Irakba küldött iszlamista harcosokat. A férfit ezért 2009 júliusában öt év szabadságvesztésre ítélték Thomas Barnouinnel együtt, aki a francia dzsihadisták fő toborzójának számított Franciaország délnyugati részén. Börtönévei alatt lefoglaltak nála egy levelet, amelyet annak a Mohamed Merahnak írt, akit néhány évvel korábban ismert meg és aki 2012 márciusában három katonát és egy zsidó iskola tanárát és három gyermeket ölt meg a dél-franciaországi Toulouse-ban és Montaubanban.

Fabien Clain szabadulása után Szíriába utazott, hogy a toulouse-i iszlamista körök több tagjával együtt csatlakozzon az Iszlám Állam dzsihadistáihoz. Onnan szervezte a francia dzsihadista-jelöltek toborzását. A hatóságok gyanúja szerint a Clain-testvérek eltökéltek voltak az iszlamista harcok folytatásában az Iszlám Állam katonai vereségei ellenére is.

A tilalom vonatkozik egyebek között a katonai egységek beazonosítását, elhelyezkedésük és feladataik meghatározását elősegítő értesülésekre, de a bajtársakra, családtagokra és hozzátartozókra vonatkozó információ megosztására is. A jogszabálytervezet értelmében a katonák és a kiképzésre behívott személyek nem továbbíthatnak a tömegtájékoztatási eszközöknek és nem terjeszthetnek az interneten olyan információt, amellyel felfedik, hogy ők vagy a társaik melyik és milyen rendeltetésű alakulathoz tartoznak.

Az indoklás szerint az orosz haderő tevékenységét, főleg a válságövezetekben, fokozott figyelemmel követik a külföldi hírszerző szolgálatok, valamint terror- és szélsőséges szervezetek is. A szöveget még a felsőháznak is jóvá kell hagynia, és Vlagyimir Putyinnak is alá kell írnia.

A kelet-ukrajnai válság kitörése, 2014 óta több olyan orosz katonát azonosítottak a közösségi médiában megosztott posztjai alapján, aki részt vett az ottani összecsapásokban, miközben Moszkva következetesen tagadja az orosz beavatkozást.

Miroslav Toman csütörtöki közleményében, amelyben lengyel kollégája, Krzysztof Ardanowski nyilatkozatára reagált, leszögezte: Prága nem kereskedelmi háborút akar Varsóval, hanem meg akarja védeni a cseh lakosság egészségét. A csehek az intézkedést azután hozták, hogy egy Prága melletti raktárban 700 kilogramm, szalmonellával fertőzött lengyel marhahúst találtak. Ardanowski korábban azt mondta: Prága feleslegesen felfújta az ügyet, s amennyiben a csehek zsarolni fogják Lengyelországot, a lengyelek bevezethetik a hozzájuk érkező cseh sör ellenőrzését.

“A lengyel miniszter kijelentését, hogy eltúloztuk a dolgot, az igazi problémáról való figyelemelterelésnek tartom. Már három héttel ezelőtt felhívtam a figyelmét arra, hogy továbbra sem bízunk a lengyel élelmiszerellenőrzési rendszerben és szükség esetén újabb intézkedéseket is elrendelünk. Miután a cseh piacra 700 kilogramm, veszélyes szalmonellával fertőzött lengyel hús került, reagálnunk kellett” – olvasható a cseh agrárminiszter közleményében.

Toman február 20-án rendkívüli prágai sajtótájékoztatóján jelentette be, hogy minden Csehországba behozott lengyel marhahús ezentúl kizárólag csak a cseh laboratóriumi vizsgálatok után kerülhet forgalomba. Ugyanakkor az illetékes szakhatóságok és a cseh rendőrség tovább erősítették a hússzállítmányok, a vendéglők, valamint a húst és húskészítményeket forgalmazó boltok ellenőrzését. A cseh rendőrség közölte, hogy már szerdától szigorúbban ellenőrzi a Lengyelországból érkező élelmiszereket szállító kamionokat.

A széleskörű csehországi húsellenőrzések már napok óta folynak. Azután vezették be őket, miután kiderült, hogy egy lengyelországi vágóhídon illegálisan beteg állatokat vágtak le. Erről a vágóhídról az Európai Unió 11 tagállama importált marhahúst, Csehországba 300 kilogramm került, amelynek többségét megtalálták és megsemmisítették. A cseh laboratóriumi vizsgálatok ennél a húsnál nem találtak fertőzést.

A most ellenőrzött 700 kilogramm fertőzött marhahús egy másik lengyelországi vágóhídról került Csehországba. A csehországi Makro nagykereskedelmi élelmiszer-üzletlánc bejelentette, hogy azonnali hatállyal leállította a lengyelországi marhahús behozatalát.

A 2017-es és 2018-as időszakban az Oroszországi Föderáció területén 24, jelentős visszhangot kiváltó bűntényt követtek el, fegyver és robbanószerkezetek felhasználásával, amelyek tanárok és tanulók különböző fokú sérülésével, valamint emberek, köztük gyerekek halálával jártak – mondta.

Patrusev szerint a tanulók és hallgatók tudatára, illetve magatartására káros hatást gyakorol, hogy az interneten terjed a nacionalizmus, a szeparatizmus és az újnácizmus ideológiája, a bűnözői szubkultúra, valamint az erőszak, az öngyilkosság és a személyes meggazdagodás kultusza. Mint mondta, az iskolákban megszaporodott a rendkívüli helyzetek száma az ott tanulók agresszivitása, türelmetlensége és individualizmusa miatt, valamint amiatt, hogy közülük egyesek semmibe veszik mások jogait.

A tisztségviselő az iskolai erőszak terjedésének okai között nevezte meg a nevelés és megelőzés hiányosságait, és elégtelennek minősítette a család és a “kollektivizmus” értékeinek terjesztését.

Tavaly egy permi iskolai verekedésben 15-en szenvedtek sérüléseket, Ulan-Udéban pedig egy kilencedikes tanuló támadásának következtében kilencen sérültek meg. Októberben egy ámokfutó a kercsi műszaki középiskolában pokolgépet robbantott fel, és tüzet nyitott diáktársaira és tanáraira. Az incidensben 21-en vesztették életüket, több mint félszázan pedig megsebesültek.

Csemezov szerint a rakétákat – amelyek akkor sérültek meg, amikor az őket szállító hajó viharba került – meg kellett semmisíteni. A vonatkozó kétoldalú szerződés értelmében most újakat szerelnek össze helyettük.

Dmitrij Sugajev, a külfölddel való hadiipari együttműködést koordináló szolgálat (FSzVTSz) vezetője az Interfax hírügynökségnek kijelentette, hogy Oroszország a szerződésnek megfelelően 2020 végéig leszállítja Kínának az Sz-400-as rakétarendszereket, függetlenül a Peking ellen Washington által bevezetett gazdasági büntető intézkedésekre.

Hivatalosan 2015 áprilisában jelentették be, hogy Kína Sz-400-as orosz légvédelmi rakétarendszereket kíván beszerezni, de az üzlet részleteit nem hozták nyilvánosságra.

Az írás szerzői kitértek arra, hogy Polt Péter magyar főügyész a napokban közölte: ukrán állampolgárok honosítása, illetve magyarországi letelepedése ügyében 370 esetben indítottak nyomozást. A bíróságok 108 ügyben hoztak ítéletet, amelyek közül kettő még nem jogerős. Hozzáfűzték, hogy az ellenőrzések főként a nyugdíjasokra irányultak.

Az újságírók szerint a helyzetben az a “legviccesebb”, hogy Budapest eddig maga osztogatta bőkezűen a magyar útleveleket az ukránoknak, nem törődve az ukrán törvények megsértésével, majd a kialakult helyzetet Ukrajna ellen használta fel, például az oktatási törvény körül kialakult vitában, amelyben a magyar kisebbség jogainak csorbításával vádolta Kijevet.

Megjegyezték, hogy az ukrajnai magyarság lélekszámát is mesterségesen megnöveli a magyar kormány, éppen a kettős állampolgároknak kiadott magyar útlevelek számára hivatkozva. Ironikusnak nevezték, hogy miközben Budapest amiatt vádolja jogkorlátozással Kijevet, mert ukrán állampolgárokat ukrán nyelven akar taníttatni az iskolákban, addig saját állampolgárai ellen indít büntetőeljárásokat a magyar nyelv ismeretének hiánya miatt.

Az újságírók utánajártak, és találtak olyan hirdetőt az interneten, aki azt ígérte, hogy magyar állampolgárságot intéz ukránoknak egy-másfél hónap alatt. Telefonon felhívták az egyik ilyen hirdetőt, aki először is elmondta, hogy volt már kijevi kliensük. Közölte, hogy az egész összesen 1900 euróba kerül. A magyar nyelvtudással kapcsolatos kérdésre az válaszolta, hogy emiatt ne aggódjanak, van Magyarországon emberük, aki ebben segít.

Dmitro Tuzsanszkij politológus a cikkben kifejtette: a leggyakoribb ok, ami miatt ellenőrzik a kettős állampolgárokat, az az úgynevezett nyugdíjmigráció, mivel a magyar nyugdíjak lényegesen magasabbak az ukrajnaiaknál. Rámutatott arra, hogy míg a magyar származású ukrajnai bevándorlók első hulláma le is telepedett Magyarországon, addig a második hullám már csak felveszi a magyar nyugdíjat, de visszatér Ukrajnába, ahol ebből jobban meg tud élni, sőt, nem egy esetben az ukrán nyugdíját is felveszi.

Szó sincs arról, hogy a kettős állampolgárokkal szembeni vizsgálatokkal a magyar vezetés Kijevhez közeledne, mégis kedvező fejlemény, mert eszerint most már mindkét fél érdekeltté vált a kérdés rendezésében – emelte ki a szakértő.

Ihar Tiskevics nemzetközi és belpolitikai szakértő a Magyarországon indított büntetőeljárások kapcsán rámutatott: előfordulhat, hogy a kettős állampolgárok között a felelősségre vonás elkerülése végett lesznek, akik nyilvánosan lemondanak majd magyar állampolgárságukról. Ukrajnának pedig meg kell védenie állampolgárait, ez pedig újabb diplomáciai problémákat okozhat a két ország között.

Piers Cazalet rövid nyilatkozatában kijelentette: a NATO, mint védelmi szövetség mindig készen áll arra, hogy megvédje bármely tagját minden veszélytől. A szóvivő hangsúlyozta, Oroszország továbbra is megsérti a közepes és rövid hatótávolságú, szárazföldi indítású nukleáris eszközökről szóló (INF) megállapodás rendelkezéseit. Kiemelte, a NATO nem akar újabb hidegháborút, sem újabb fegyverkezési versenyt.

Arra emlékeztetett, hogy a szövetség nem először szólítja fel Oroszországot arra, hogy tegye átláthatóvá a szerződésben foglalt fegyverek esetleges fejlesztésének és gyártásának dokumentumait, valamint teljes és ellenőrizhető módon feleljen meg kötelezettségvállalásainak a szerződés megőrzése érdekében.

” A NATO rakétavédelmi rendszerével kapcsolatos orosz állítások arra irányuló kísérletet jelentenek, hogy elvonják a figyelmet az INF-szerződés megsértéséről” – mondta. Mint azt a katonai szövetség világosan és többször is hangsúlyozta, a NATO rakétavédelme kizárólag védekező jellegű. A romániai és a lengyelországi telepítések pedig teljes mértékben megfelelnek a megállapodásban foglalt kötelezettségvállalásoknak – közölte a szóvivő.

“Oroszország nem szándékozik ilyen (szárazföldi telepítésű, közepes és rövid hatótávolságú) rakétákat elsőként telepíteni Európába. Ha ezeket valóban legyártják és Európába szállítják, márpedig az Egyesült Államoknak vannak ilyen tervei, legalábbis nem hallottuk ennek az ellenkezőjét, akkor hirtelen kiéleződik a helyzet a nemzetközi biztonság terén, ami komoly fenyegetést teremt Oroszország számára” – mondta Putyin, rámutatva, hogy a rakéták repülési ideje az orosz fővárosig 10-12 percre rövidül le.

“Ebben az esetben kénytelenek leszünk, hangsúlyoznám, kénytelenek leszünk tükör- és aszimmetrikus intézkedéseket előkészíteni. Egyenesen és nyíltan kijelentem, hogy mindenki számára előre világos legyen: Oroszország kénytelen lesz olyan fegyvereket kifejleszteni és telepíteni, amelyek nemcsak azokat a területeket képesek elérni, amelyekről bennünket veszély fenyeget, hanem azokat is, ahol az ilyen döntéseket meghozzák. Ezt meg fogjuk valósítani, amint a fenyegetés valóssá válik” – hangoztatta.

Az elnök ismételten a szárazföldi telepítésű közepes és rövid hatótávolságú rakéták megsemmisítéséről megkötött INF-egyezmény megsértésével vádolta meg az Egyesült Államokat. Megítélése szerint a megállapodást Washington nem “nyíltan és becsületesen” mondta fel, ahogyan azt 2004-ben a hadászati rakétavédelmi (ABM) megállapodás esetében tette, hanem Oroszország ellen “kitalált vádak” alapján.

“De még a szatellitáikat is mozgósítják, akik óvatosan, de aláröfögnek az amerikaiaknak ebben a kérdésben” – jellemezte Putyin a NATO többi tagországát. Ugyanakkor azt hangsúlyozta, hogy Oroszország senkit sem fenyeget, továbbra is kész a párbeszédre, válaszlépései védelmi jellegűek, valamint teljes értékű, egyenjogú és baráti viszonyra törekszik az Egyesült Államokkal.

Putyin bejelentette, hogy Oroszország tavasszal bocsátja majd vízre először azt az atommeghajtású tengeralattjárót, amely Poszejdon típusú, korlátlan hatótávolságú víz alatti eszközök szállítására is képes, decemberben állítja hadrendbe a Pereszvet lézerfegyvert, és folytatódik a MiG-31-es harci repülők felszerelése Kinzsal típusú hiperszonikus rakétákkal. Közölte, hogy sikeres kísérletek folynak a Cirkon típusú, tengeri indítású hiperszonikus rakétával, az orosz flotta újabb korszerű tengeralattjárókat és hadihajókat kap, a Szarmat interkontinentális ballisztikus rakétával folytatott kísérletek a menetrend szerint haladnak, valamint megkezdődött az Avangard hiperszonikus fegyverrendszer sorozatgyártása.

Az Avangard szárnyas blokk kipróbálásának jelentőségét egyébként Putyin az első műhold felbocsátásáéhoz hasonlította Oroszország védelmi képességeinek növelése szempontjából. Az orosz elnök arra kérte azokat az amerikai szakembereket, akik hisznek az Egyesült Államok kivételességében és fölényében, hogy számítsák ki a fejlesztés alatt álló orosz fegyverek hatótávolságát és sebességét, mielőtt olyan döntéseket hoznak meg, amelyek új, komoly veszélyt jelenthetnek Oroszország számára.

A képviselők egy civil szervezet aktivistáival együtt behatoltak a támaszpont területére, és szimbolikusan elállták a kifutópályát, amelyet a belga légierő F-16-os vadászgépei használnak, közben “Atomfegyvermentes Európát!” feliratú táblákat tartottak a magasba. A zöldpárti frakció tájékoztatása szerint a kontinensen állomásoztatott amerikai atomfegyverek kivonását, a nukleáris fegyverek tilalmáról szóló szerződés minden európai uniós tagállam általi ratifikációját és egy európai atomfegyvermentes övezet létrehozását követelték.

A demonstráció résztvevőit őrizetbe vették.

“Az atomfegyverek elavultak az aszimmetrikus és kiberhadviselés korszakában, nincs helyük a 21. századi európai védelempolitikában” – mondta Molly Scott Cato, az egyik őrizetbe vett képviselő.

Párttársa, Michele Rivasi arról számolt be, hogy még ma is 15 ezer nukleáris robbanófej van a világban, s ebből nagyjából húsz a Kleine Brogel bázison található. “Mintha mindenki megfeledkezett volna a jelenlétükről és a veszélyükről, pedig a Belgiumban tárolt bombák között 340 kilotonnás töltetek is vannak, amelyek mintegy 26-szor erősebbek a Hirosimára ledobottnál” – emelte ki.

A kelet-belgiumi Limburg tartományban lévő Kleine Brogel légibázison feltételezések szerint hosszú évek óta amerikai atomfegyvereket tárolnak, de ezt hivatalosan soha nem erősítették meg, igaz, nem is tagadták.

“Készen kell állnunk” – fogalmazott Trump, miközben az ovális irodában aláírta a Pentagonnak címzett elnöki rendeletet. Leszögezte, hogy a kormányzat számára “az űrhaderő felállítása nemzetbiztonsági kérdés”. Az aláírás után újságíróknak azt fejtegette, hogy “az Egyesült Államok ellenségei már a világűrben vannak, akár tetszik ez nekünk, akár nem”. Álláspontja szerint az amerikai űrhaderő nemcsak védelemre, hanem támadásra is alkalmas lesz, de – mint fogalmazott – “inkább országunk védelméről beszéljünk”.

Az űrhaderő felállításának tervét az elnök 2018 júniusában – az Egyesült Államok Nemzeti Űrtanácsa ülése előtt – jelentette be, hangsúlyozva, hogy az öt másik haderőnemtől elkülönülő, de azzal egyenrangú haderőnemet kell létrehozni. A végső döntés a kongresszusé, amelynek meg kell szavaznia az amerikai hadsereg átszervezését.

Az Egyesült Államok hadseregének fegyvernemei: a szárazföldi hadsereg, a légierő, a haditengerészet, a tengerészgyalogság és a parti őrség. Ehhez csatlakozik majd egyenrangúként az űrfegyvernem. Elemzők szerint ilyen jelentőségű átalakítás az amerikai hadseregen belül 1947-ben történt, amikor a légierő vált önálló fegyvernemmé.

A tervek szerint az űrhaderő eleinte a légierő keretei között létrehozott parancsnokság lesz, majd a kongresszus hozzájárulása után válik önálló haderőnemmé. Ennek menetrendjéről az elnöki rendelet nem ejt szót.

Az űrhaderő első feladata az lesz, hogy az esetleges támadásoktól megvédje az amerikai tulajdont, az amerikai eszközöket a világűrben. Ennek egyik módja a támadásokkal szemben ellenállóbb műholdak építése, vagy a műholdakat többször felhasználható hordozórakéták alkalmazása. Emellett megelőző lépés lehet az ellenséges műholdpusztító fegyverek megsemmisítése, még mielőtt azok eljutnának a céljukhoz. Katonai szakértők arra hívják fel a figyelmet, hogy e kapacitások kifejlesztése egyúttal elrettentő hatású lehet egy világűrbeli háború megindításával szemben.
Az űrhaderő további feladata lehet a világűr megtisztítása a veszélyes űrszeméttől. Ez háborús helyzetben az ellenséges műholdak kölcsönös, tömeges megsemmisítése esetén rendkívül fontos lehet.

Egyes kommentárok úgy vélik, hogy Trump militarizálni akarja a világűrt. A Space News című szaklap tavaly – az űrhaderő létrehozásának bejelentése után – közzétett egyik elemzése szerint azonban ez már évtizedekkel korábban megtörtént. A Dwight Eisenhower elnök idején az űrkutatási és űrrepülési hivatalt (NASA) létrehozó 1958-as űrtörvény ugyanis csakis a civil űrtevékenységet adta a NASA kezébe, a katonai jellegű űrtevékenységet a Pentagonhoz utalta. A tárcán belül működik is egy olyan hivatal, amely összefogja és irányítja a különböző fegyvernemeknél folyó űrtevékenységet.

A párizsi ügyészség tájékoztatása szerint a francia elnök volt biztonsági főnökét azért vették őrizetbe, mert megsértette azt a júliusi vád alá helyezésekor hozott bírói döntést, miszerint nem léphet kapcsolatba az ügy másik gyanúsítottjával, Vincent Crase-zal, a Köztársaság lendületben kormánypárt volt alkalmazottjával, aki kedd este szintén előzetes letartóztatásba került.

Benallát és Crase-t is azért idézték be kedden a vizsgálóbírók, mert a Mediapart tényfeltáró portál január 31-én közzétett egy, a két férfi között július 26-án, a vádemelésük után készült beszélgetésről készült hangfelvételt. A két férfi ekkor már nem léphetett volna egymással kapcsolatba a bírói döntés alapján, miután négy nappal korábban eljárás indult ellenük, amiért egy tavaly májusi diákmegmozduláson tüntetőket bántalmaztak. Benalla ügyvédje, Jacqueline Laffont azonnal tiltakozott az őrizetbe vétel ellen és jelezte, fellebbeznek a döntéssel szemben.

“Nevetséges, hogy azért börtönzik be, mert állítólag hét hónappal ezelőtt volt egy egyeztetés” – hangsúlyozta az ügyvéd, aki vitatja a Medipart által közzétett felvétel törvényességét.

A hét hónapja kirobbant úgynevezett Benalla-ügy továbbra is első helyen szerepel a francia médiában. Az államfő 27 éves volt bizalmi emberét januárban ismételten meghallgatta a francia szenátus jogügyi bizottsága, de Benalla nem válaszolt érdemben a kérdésekre. A közelmúltban kiderült, hogy Benalla az elbocsátása óta 23 alkalommal használta a diplomáciai útleveleit, amelyeket pedig be kellett volna szolgáltatnia. A szenátusi biztosság előtt megerősítette, hogy ezek az utak “semmilyen kapcsolatban” nem álltak az elnöki hivatalban korábban betöltött munkakörével. Benalla egyebek mellett egy héttel azelőtt járt Csádban a diplomáciai útlevelével, hogy ott Macron decemberben hivatalos látogatást tett.

A volt elnöki munkatárs ellen a májusi tüntetésen elkövetett bántalmazások miatt nyár óta, a diplomáciai útlevelek visszaélésszerű használata miatt pedig január óta folyik eljárás.