Biztonságpiac

Miroslav Toman csütörtöki közleményében, amelyben lengyel kollégája, Krzysztof Ardanowski nyilatkozatára reagált, leszögezte: Prága nem kereskedelmi háborút akar Varsóval, hanem meg akarja védeni a cseh lakosság egészségét. A csehek az intézkedést azután hozták, hogy egy Prága melletti raktárban 700 kilogramm, szalmonellával fertőzött lengyel marhahúst találtak. Ardanowski korábban azt mondta: Prága feleslegesen felfújta az ügyet, s amennyiben a csehek zsarolni fogják Lengyelországot, a lengyelek bevezethetik a hozzájuk érkező cseh sör ellenőrzését.

“A lengyel miniszter kijelentését, hogy eltúloztuk a dolgot, az igazi problémáról való figyelemelterelésnek tartom. Már három héttel ezelőtt felhívtam a figyelmét arra, hogy továbbra sem bízunk a lengyel élelmiszerellenőrzési rendszerben és szükség esetén újabb intézkedéseket is elrendelünk. Miután a cseh piacra 700 kilogramm, veszélyes szalmonellával fertőzött lengyel hús került, reagálnunk kellett” – olvasható a cseh agrárminiszter közleményében.

Toman február 20-án rendkívüli prágai sajtótájékoztatóján jelentette be, hogy minden Csehországba behozott lengyel marhahús ezentúl kizárólag csak a cseh laboratóriumi vizsgálatok után kerülhet forgalomba. Ugyanakkor az illetékes szakhatóságok és a cseh rendőrség tovább erősítették a hússzállítmányok, a vendéglők, valamint a húst és húskészítményeket forgalmazó boltok ellenőrzését. A cseh rendőrség közölte, hogy már szerdától szigorúbban ellenőrzi a Lengyelországból érkező élelmiszereket szállító kamionokat.

A széleskörű csehországi húsellenőrzések már napok óta folynak. Azután vezették be őket, miután kiderült, hogy egy lengyelországi vágóhídon illegálisan beteg állatokat vágtak le. Erről a vágóhídról az Európai Unió 11 tagállama importált marhahúst, Csehországba 300 kilogramm került, amelynek többségét megtalálták és megsemmisítették. A cseh laboratóriumi vizsgálatok ennél a húsnál nem találtak fertőzést.

A most ellenőrzött 700 kilogramm fertőzött marhahús egy másik lengyelországi vágóhídról került Csehországba. A csehországi Makro nagykereskedelmi élelmiszer-üzletlánc bejelentette, hogy azonnali hatállyal leállította a lengyelországi marhahús behozatalát.

A 2017-es és 2018-as időszakban az Oroszországi Föderáció területén 24, jelentős visszhangot kiváltó bűntényt követtek el, fegyver és robbanószerkezetek felhasználásával, amelyek tanárok és tanulók különböző fokú sérülésével, valamint emberek, köztük gyerekek halálával jártak – mondta.

Patrusev szerint a tanulók és hallgatók tudatára, illetve magatartására káros hatást gyakorol, hogy az interneten terjed a nacionalizmus, a szeparatizmus és az újnácizmus ideológiája, a bűnözői szubkultúra, valamint az erőszak, az öngyilkosság és a személyes meggazdagodás kultusza. Mint mondta, az iskolákban megszaporodott a rendkívüli helyzetek száma az ott tanulók agresszivitása, türelmetlensége és individualizmusa miatt, valamint amiatt, hogy közülük egyesek semmibe veszik mások jogait.

A tisztségviselő az iskolai erőszak terjedésének okai között nevezte meg a nevelés és megelőzés hiányosságait, és elégtelennek minősítette a család és a “kollektivizmus” értékeinek terjesztését.

Tavaly egy permi iskolai verekedésben 15-en szenvedtek sérüléseket, Ulan-Udéban pedig egy kilencedikes tanuló támadásának következtében kilencen sérültek meg. Októberben egy ámokfutó a kercsi műszaki középiskolában pokolgépet robbantott fel, és tüzet nyitott diáktársaira és tanáraira. Az incidensben 21-en vesztették életüket, több mint félszázan pedig megsebesültek.

Csemezov szerint a rakétákat – amelyek akkor sérültek meg, amikor az őket szállító hajó viharba került – meg kellett semmisíteni. A vonatkozó kétoldalú szerződés értelmében most újakat szerelnek össze helyettük.

Dmitrij Sugajev, a külfölddel való hadiipari együttműködést koordináló szolgálat (FSzVTSz) vezetője az Interfax hírügynökségnek kijelentette, hogy Oroszország a szerződésnek megfelelően 2020 végéig leszállítja Kínának az Sz-400-as rakétarendszereket, függetlenül a Peking ellen Washington által bevezetett gazdasági büntető intézkedésekre.

Hivatalosan 2015 áprilisában jelentették be, hogy Kína Sz-400-as orosz légvédelmi rakétarendszereket kíván beszerezni, de az üzlet részleteit nem hozták nyilvánosságra.

Az írás szerzői kitértek arra, hogy Polt Péter magyar főügyész a napokban közölte: ukrán állampolgárok honosítása, illetve magyarországi letelepedése ügyében 370 esetben indítottak nyomozást. A bíróságok 108 ügyben hoztak ítéletet, amelyek közül kettő még nem jogerős. Hozzáfűzték, hogy az ellenőrzések főként a nyugdíjasokra irányultak.

Az újságírók szerint a helyzetben az a “legviccesebb”, hogy Budapest eddig maga osztogatta bőkezűen a magyar útleveleket az ukránoknak, nem törődve az ukrán törvények megsértésével, majd a kialakult helyzetet Ukrajna ellen használta fel, például az oktatási törvény körül kialakult vitában, amelyben a magyar kisebbség jogainak csorbításával vádolta Kijevet.

Megjegyezték, hogy az ukrajnai magyarság lélekszámát is mesterségesen megnöveli a magyar kormány, éppen a kettős állampolgároknak kiadott magyar útlevelek számára hivatkozva. Ironikusnak nevezték, hogy miközben Budapest amiatt vádolja jogkorlátozással Kijevet, mert ukrán állampolgárokat ukrán nyelven akar taníttatni az iskolákban, addig saját állampolgárai ellen indít büntetőeljárásokat a magyar nyelv ismeretének hiánya miatt.

Az újságírók utánajártak, és találtak olyan hirdetőt az interneten, aki azt ígérte, hogy magyar állampolgárságot intéz ukránoknak egy-másfél hónap alatt. Telefonon felhívták az egyik ilyen hirdetőt, aki először is elmondta, hogy volt már kijevi kliensük. Közölte, hogy az egész összesen 1900 euróba kerül. A magyar nyelvtudással kapcsolatos kérdésre az válaszolta, hogy emiatt ne aggódjanak, van Magyarországon emberük, aki ebben segít.

Dmitro Tuzsanszkij politológus a cikkben kifejtette: a leggyakoribb ok, ami miatt ellenőrzik a kettős állampolgárokat, az az úgynevezett nyugdíjmigráció, mivel a magyar nyugdíjak lényegesen magasabbak az ukrajnaiaknál. Rámutatott arra, hogy míg a magyar származású ukrajnai bevándorlók első hulláma le is telepedett Magyarországon, addig a második hullám már csak felveszi a magyar nyugdíjat, de visszatér Ukrajnába, ahol ebből jobban meg tud élni, sőt, nem egy esetben az ukrán nyugdíját is felveszi.

Szó sincs arról, hogy a kettős állampolgárokkal szembeni vizsgálatokkal a magyar vezetés Kijevhez közeledne, mégis kedvező fejlemény, mert eszerint most már mindkét fél érdekeltté vált a kérdés rendezésében – emelte ki a szakértő.

Ihar Tiskevics nemzetközi és belpolitikai szakértő a Magyarországon indított büntetőeljárások kapcsán rámutatott: előfordulhat, hogy a kettős állampolgárok között a felelősségre vonás elkerülése végett lesznek, akik nyilvánosan lemondanak majd magyar állampolgárságukról. Ukrajnának pedig meg kell védenie állampolgárait, ez pedig újabb diplomáciai problémákat okozhat a két ország között.

Piers Cazalet rövid nyilatkozatában kijelentette: a NATO, mint védelmi szövetség mindig készen áll arra, hogy megvédje bármely tagját minden veszélytől. A szóvivő hangsúlyozta, Oroszország továbbra is megsérti a közepes és rövid hatótávolságú, szárazföldi indítású nukleáris eszközökről szóló (INF) megállapodás rendelkezéseit. Kiemelte, a NATO nem akar újabb hidegháborút, sem újabb fegyverkezési versenyt.

Arra emlékeztetett, hogy a szövetség nem először szólítja fel Oroszországot arra, hogy tegye átláthatóvá a szerződésben foglalt fegyverek esetleges fejlesztésének és gyártásának dokumentumait, valamint teljes és ellenőrizhető módon feleljen meg kötelezettségvállalásainak a szerződés megőrzése érdekében.

” A NATO rakétavédelmi rendszerével kapcsolatos orosz állítások arra irányuló kísérletet jelentenek, hogy elvonják a figyelmet az INF-szerződés megsértéséről” – mondta. Mint azt a katonai szövetség világosan és többször is hangsúlyozta, a NATO rakétavédelme kizárólag védekező jellegű. A romániai és a lengyelországi telepítések pedig teljes mértékben megfelelnek a megállapodásban foglalt kötelezettségvállalásoknak – közölte a szóvivő.

“Oroszország nem szándékozik ilyen (szárazföldi telepítésű, közepes és rövid hatótávolságú) rakétákat elsőként telepíteni Európába. Ha ezeket valóban legyártják és Európába szállítják, márpedig az Egyesült Államoknak vannak ilyen tervei, legalábbis nem hallottuk ennek az ellenkezőjét, akkor hirtelen kiéleződik a helyzet a nemzetközi biztonság terén, ami komoly fenyegetést teremt Oroszország számára” – mondta Putyin, rámutatva, hogy a rakéták repülési ideje az orosz fővárosig 10-12 percre rövidül le.

“Ebben az esetben kénytelenek leszünk, hangsúlyoznám, kénytelenek leszünk tükör- és aszimmetrikus intézkedéseket előkészíteni. Egyenesen és nyíltan kijelentem, hogy mindenki számára előre világos legyen: Oroszország kénytelen lesz olyan fegyvereket kifejleszteni és telepíteni, amelyek nemcsak azokat a területeket képesek elérni, amelyekről bennünket veszély fenyeget, hanem azokat is, ahol az ilyen döntéseket meghozzák. Ezt meg fogjuk valósítani, amint a fenyegetés valóssá válik” – hangoztatta.

Az elnök ismételten a szárazföldi telepítésű közepes és rövid hatótávolságú rakéták megsemmisítéséről megkötött INF-egyezmény megsértésével vádolta meg az Egyesült Államokat. Megítélése szerint a megállapodást Washington nem “nyíltan és becsületesen” mondta fel, ahogyan azt 2004-ben a hadászati rakétavédelmi (ABM) megállapodás esetében tette, hanem Oroszország ellen “kitalált vádak” alapján.

“De még a szatellitáikat is mozgósítják, akik óvatosan, de aláröfögnek az amerikaiaknak ebben a kérdésben” – jellemezte Putyin a NATO többi tagországát. Ugyanakkor azt hangsúlyozta, hogy Oroszország senkit sem fenyeget, továbbra is kész a párbeszédre, válaszlépései védelmi jellegűek, valamint teljes értékű, egyenjogú és baráti viszonyra törekszik az Egyesült Államokkal.

Putyin bejelentette, hogy Oroszország tavasszal bocsátja majd vízre először azt az atommeghajtású tengeralattjárót, amely Poszejdon típusú, korlátlan hatótávolságú víz alatti eszközök szállítására is képes, decemberben állítja hadrendbe a Pereszvet lézerfegyvert, és folytatódik a MiG-31-es harci repülők felszerelése Kinzsal típusú hiperszonikus rakétákkal. Közölte, hogy sikeres kísérletek folynak a Cirkon típusú, tengeri indítású hiperszonikus rakétával, az orosz flotta újabb korszerű tengeralattjárókat és hadihajókat kap, a Szarmat interkontinentális ballisztikus rakétával folytatott kísérletek a menetrend szerint haladnak, valamint megkezdődött az Avangard hiperszonikus fegyverrendszer sorozatgyártása.

Az Avangard szárnyas blokk kipróbálásának jelentőségét egyébként Putyin az első műhold felbocsátásáéhoz hasonlította Oroszország védelmi képességeinek növelése szempontjából. Az orosz elnök arra kérte azokat az amerikai szakembereket, akik hisznek az Egyesült Államok kivételességében és fölényében, hogy számítsák ki a fejlesztés alatt álló orosz fegyverek hatótávolságát és sebességét, mielőtt olyan döntéseket hoznak meg, amelyek új, komoly veszélyt jelenthetnek Oroszország számára.

A képviselők egy civil szervezet aktivistáival együtt behatoltak a támaszpont területére, és szimbolikusan elállták a kifutópályát, amelyet a belga légierő F-16-os vadászgépei használnak, közben “Atomfegyvermentes Európát!” feliratú táblákat tartottak a magasba. A zöldpárti frakció tájékoztatása szerint a kontinensen állomásoztatott amerikai atomfegyverek kivonását, a nukleáris fegyverek tilalmáról szóló szerződés minden európai uniós tagállam általi ratifikációját és egy európai atomfegyvermentes övezet létrehozását követelték.

A demonstráció résztvevőit őrizetbe vették.

“Az atomfegyverek elavultak az aszimmetrikus és kiberhadviselés korszakában, nincs helyük a 21. századi európai védelempolitikában” – mondta Molly Scott Cato, az egyik őrizetbe vett képviselő.

Párttársa, Michele Rivasi arról számolt be, hogy még ma is 15 ezer nukleáris robbanófej van a világban, s ebből nagyjából húsz a Kleine Brogel bázison található. “Mintha mindenki megfeledkezett volna a jelenlétükről és a veszélyükről, pedig a Belgiumban tárolt bombák között 340 kilotonnás töltetek is vannak, amelyek mintegy 26-szor erősebbek a Hirosimára ledobottnál” – emelte ki.

A kelet-belgiumi Limburg tartományban lévő Kleine Brogel légibázison feltételezések szerint hosszú évek óta amerikai atomfegyvereket tárolnak, de ezt hivatalosan soha nem erősítették meg, igaz, nem is tagadták.

“Készen kell állnunk” – fogalmazott Trump, miközben az ovális irodában aláírta a Pentagonnak címzett elnöki rendeletet. Leszögezte, hogy a kormányzat számára “az űrhaderő felállítása nemzetbiztonsági kérdés”. Az aláírás után újságíróknak azt fejtegette, hogy “az Egyesült Államok ellenségei már a világűrben vannak, akár tetszik ez nekünk, akár nem”. Álláspontja szerint az amerikai űrhaderő nemcsak védelemre, hanem támadásra is alkalmas lesz, de – mint fogalmazott – “inkább országunk védelméről beszéljünk”.

Az űrhaderő felállításának tervét az elnök 2018 júniusában – az Egyesült Államok Nemzeti Űrtanácsa ülése előtt – jelentette be, hangsúlyozva, hogy az öt másik haderőnemtől elkülönülő, de azzal egyenrangú haderőnemet kell létrehozni. A végső döntés a kongresszusé, amelynek meg kell szavaznia az amerikai hadsereg átszervezését.

Az Egyesült Államok hadseregének fegyvernemei: a szárazföldi hadsereg, a légierő, a haditengerészet, a tengerészgyalogság és a parti őrség. Ehhez csatlakozik majd egyenrangúként az űrfegyvernem. Elemzők szerint ilyen jelentőségű átalakítás az amerikai hadseregen belül 1947-ben történt, amikor a légierő vált önálló fegyvernemmé.

A tervek szerint az űrhaderő eleinte a légierő keretei között létrehozott parancsnokság lesz, majd a kongresszus hozzájárulása után válik önálló haderőnemmé. Ennek menetrendjéről az elnöki rendelet nem ejt szót.

Az űrhaderő első feladata az lesz, hogy az esetleges támadásoktól megvédje az amerikai tulajdont, az amerikai eszközöket a világűrben. Ennek egyik módja a támadásokkal szemben ellenállóbb műholdak építése, vagy a műholdakat többször felhasználható hordozórakéták alkalmazása. Emellett megelőző lépés lehet az ellenséges műholdpusztító fegyverek megsemmisítése, még mielőtt azok eljutnának a céljukhoz. Katonai szakértők arra hívják fel a figyelmet, hogy e kapacitások kifejlesztése egyúttal elrettentő hatású lehet egy világűrbeli háború megindításával szemben.
Az űrhaderő további feladata lehet a világűr megtisztítása a veszélyes űrszeméttől. Ez háborús helyzetben az ellenséges műholdak kölcsönös, tömeges megsemmisítése esetén rendkívül fontos lehet.

Egyes kommentárok úgy vélik, hogy Trump militarizálni akarja a világűrt. A Space News című szaklap tavaly – az űrhaderő létrehozásának bejelentése után – közzétett egyik elemzése szerint azonban ez már évtizedekkel korábban megtörtént. A Dwight Eisenhower elnök idején az űrkutatási és űrrepülési hivatalt (NASA) létrehozó 1958-as űrtörvény ugyanis csakis a civil űrtevékenységet adta a NASA kezébe, a katonai jellegű űrtevékenységet a Pentagonhoz utalta. A tárcán belül működik is egy olyan hivatal, amely összefogja és irányítja a különböző fegyvernemeknél folyó űrtevékenységet.

A párizsi ügyészség tájékoztatása szerint a francia elnök volt biztonsági főnökét azért vették őrizetbe, mert megsértette azt a júliusi vád alá helyezésekor hozott bírói döntést, miszerint nem léphet kapcsolatba az ügy másik gyanúsítottjával, Vincent Crase-zal, a Köztársaság lendületben kormánypárt volt alkalmazottjával, aki kedd este szintén előzetes letartóztatásba került.

Benallát és Crase-t is azért idézték be kedden a vizsgálóbírók, mert a Mediapart tényfeltáró portál január 31-én közzétett egy, a két férfi között július 26-án, a vádemelésük után készült beszélgetésről készült hangfelvételt. A két férfi ekkor már nem léphetett volna egymással kapcsolatba a bírói döntés alapján, miután négy nappal korábban eljárás indult ellenük, amiért egy tavaly májusi diákmegmozduláson tüntetőket bántalmaztak. Benalla ügyvédje, Jacqueline Laffont azonnal tiltakozott az őrizetbe vétel ellen és jelezte, fellebbeznek a döntéssel szemben.

“Nevetséges, hogy azért börtönzik be, mert állítólag hét hónappal ezelőtt volt egy egyeztetés” – hangsúlyozta az ügyvéd, aki vitatja a Medipart által közzétett felvétel törvényességét.

A hét hónapja kirobbant úgynevezett Benalla-ügy továbbra is első helyen szerepel a francia médiában. Az államfő 27 éves volt bizalmi emberét januárban ismételten meghallgatta a francia szenátus jogügyi bizottsága, de Benalla nem válaszolt érdemben a kérdésekre. A közelmúltban kiderült, hogy Benalla az elbocsátása óta 23 alkalommal használta a diplomáciai útleveleit, amelyeket pedig be kellett volna szolgáltatnia. A szenátusi biztosság előtt megerősítette, hogy ezek az utak “semmilyen kapcsolatban” nem álltak az elnöki hivatalban korábban betöltött munkakörével. Benalla egyebek mellett egy héttel azelőtt járt Csádban a diplomáciai útlevelével, hogy ott Macron decemberben hivatalos látogatást tett.

A volt elnöki munkatárs ellen a májusi tüntetésen elkövetett bántalmazások miatt nyár óta, a diplomáciai útlevelek visszaélésszerű használata miatt pedig január óta folyik eljárás.

Az NKM felhívta a figyelmet arra, hogy alkalmazottai és megbízottjai külön kérés nélkül kötelesek felmutatni arcképes igazolványukat. A gázmérőt leolvasó, vagy szerelési munkákat végző dolgozóknak nincs felhatalmazásuk arra, hogy készpénzt vegyenek át az ügyfelektől, és az NKM semmilyen esetben nem végez helyszínen készpénzben fizetendő munkát – közölte a társaság.

Kiemelték azt is, hogy a cég szerelői nem kötnek helyszíni szerződéseket, az ügyfeleket kéretlenül nem keresik meg. A közlemény szerint a Nemzeti Közművek elhatárolódik minden nem hivatalos úton történő megkereséstől, csalási kísérlettől, ezek felderítésében együttműködik a rendőrséggel.

“Kedden elküldtük a bejelentést a rendőrségre, azt kérve, hogy Szergej Szkripalt és a lányát minősítsék eltűntnek. Az iratokat postán a Julija moszkvai lakhelye szerinti illetékes rendőrséghez juttattuk el” – jelentette ki a hírügynökségnek Viktorija Szkripal, a volt hírszerző unokahúga.

Szergej Szkripalt és lányát sikertelenül próbálták meg megmérgezni tavaly március 4-én az angliai Salisburyben. A brit hatóságok szerint a meghiúsult merényletet az orosz katonai hírszerzés követte el, a Novicsok idegméreg-családhoz tartozó hatóanyaggal. Moszkva bizonyítékokat követelt az általa megalapozatlannak minősített váddal kapcsolatban, és kifogásolta, hogy London nem engedélyezte a konzuli hozzáférést az orosz állampolgársággal is rendelkező két áldozathoz. Az incidens diplomaták kölcsönös kiutasításához és Oroszországgal szembeni büntetőintézkedésekhez vezetett.

Az orosz fél többször nehezményezte, hogy Szkripalék tartózkodási helye a hosszú kórházi kezelés után ismeretlen. Kettőjük közül csak Julija Szkripal jelent meg a nyilvánosság előtt, egy tavaly május 23-án közreadott videofelvételen nyilatkozva. Szergej Szkripallal kapcsolatban, akiről a történtek óta egy fotót sem közöltek, a The Sunday Times legutóbbi számában azt írták, hogy állapota rosszabbra fordult.

Viktorija Szkripal, aki a volt kettős ügynök anyjával együtt Jaroszlavlban lakik, több alkalommal is megpróbált Nagy-Britanniába utazni, hogy ott találkozzon rokonaival, de vízumkérelmét rendre elutasították.

A vádirat szerint a 33 éves férfi 2018. május 25-én éjjel a IX. kerületi Nagyvárad térnél leintett egy taxit, majd az utazás közben – minden előzmény nélkül – hátulról megragadta a sofőr ingének nyakát és többször megszúrta, megvágta őt. A taxis – hogy szabaduljon – nagy sebességgel éles manőverekbe kezdett az autóval, de a vádlott tovább szurkálta őt, míg végül az jármű a XX. kerületi Ady Endre térnél lefulladt és megállt.

A sértett ekkor átadta pénztárcáját a támadónak, aki elmenekült a helyszínről. A közleményben megjegyezték, hogy a támadó még azt is ellenőrizte, van-e gyűrű a sofőrön. A Fővárosi Főügyészség a férfi ellen nyereségvágyból elkövetett emberölés bűntettének kísérlete miatt nyújtott be vádiratot a Fővárosi Törvényszékre. Mivel a férfi többszörös erőszakos visszaeső, a törvény a bűncselekményt – kötelezően – életfogytig tartó szabadságvesztéssel bünteti.

Federica Mogherini az uniós tagállamok külügyminisztereinek egynapos tanácskozását követően tartott sajtóértekezletén kijelentette, az újabb szankciók bevezetését az indokolja, hogy az unió úgy látja, semmi sem utal arra, hogy Moszkva lépéseket tenne az Ukrajnával fennálló konfliktusa rendezése érdekében.

“Megerősíthetem, hogy politikai konszenzus van a tagállamok között néhány további, célzott korlátozó intézkedés bevezetéséről. A döntést formális elfogadása az elkövetkező napokban megtörténhet” – fogalmazott.

Az unió pozitív fejlődést és annak előremutató eredményeit akarja látni Moszkva részéről, és mindig kész arra, hogy megvizsgálja a helyzetet és az esetleges intézkedéseket. Pillanatnyilag azonban ennek épp az ellenkezője látható: “egyre több a negatív hatás”- mondta Mogherini.

Kijelentette, amíg a helyzet nem javul, a tagállamok “továbbra is egységesek lesznek a már korábban, a Krím annektálása nyomán 2014-ben bevezetett korlátozó intézkedések támogatásában, amelyeket újabbak követhetnek.

Arra emlékeztetett, hogy az elmúlt öt évben az EU “nemcsak szankciókat szabott ki, hanem egységes álláspont szerint fent is tartotta, és folyamatosan meg is újította azokat, mivel nem látott semmiféle szándékot Moszkva részéről a Minszki megállapodások végrehajtására.

A szankciókat az EU az ukrajnai helyzetet destabilizáló orosz intézkedésekre válaszul vezette be 2014 júliusában, eredetileg egyéves időtartamra, majd azok eltörlését a minszki megállapodások teljes körű végrehajtásához kötötték. A korlátozó intézkedések egyebek mellett fegyverkiviteli és -behozatali tilalomra, a kettős felhasználású termékek katonai célokra vagy oroszországi katonai végfelhasználók részére történő kivitelére terjed ki, továbbá korlátozza Oroszország hozzáférését a kőolajtermeléshez és -feltáráshoz felhasználható egyes érzékeny technológiákhoz és szolgáltatásokhoz.

A szankciók emellett 164 ember és 44 vállalkozás uniós számlákon tárolt vagyonát fagyasztja be, valamint tiltja uniós beutazásukat.

A felmérés, amelyet az afganisztáni szovjet csapatkivonás 30. évfordulója alkalmából végeztek el, megállapította, hogy az oroszok 77 százalékának tudomása van a közép-ázsiai ország megszállásáról. A megkérdezettek 72 százaléka nem kíván többet megtudni az ott történtekről, mint amennyivel eddig is tisztában van. Ezzel ellentétes igényt 26 százalék képviselt; azok aránya akik több információt szeretnének az akkori eseményekről a 18 és 24 év közötti korosztály körében a legmagasabb (39 százalék). Egyébként a beavatkozás támogatottsága is ebben a korcsoportban a legmagasabb (48 százalék). A telefonos felmérést egy 1600 fős reprezentatív mintán február 13-án végezték el.

A csapatkivonás évfordulója alkalmából Vlagyimir Putyin az Oroszország Hőse címet adományozta Vlagyimir Koftunnak az Afganisztánban az élete kockáztatásával elvégzett különleges feladatokért. Az afganisztáni háborúban 86-an kapták meg a Szovjetunió Hőse aranycsillagot, közülük 25-en posztumusz.

“A legfontosabb számunkra, hogy emlékezzünk azokra a hősökre, akik internacionalista kötelességüket teljesítették (Afganisztánban)” – elevenítette fel Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a szovjet szófordulatot. “De ezeket a hősöket senki nem is feledi” – tette hozzá. Peszkov nem kívánta kommentálni azt a kezdeményezést, hogy vissza kellene vonni a szovjet népképviselők kongresszusának (parlamentnek) az inváziót elítélő határozatát.

Az évforduló alkalmából Oroszország számos településén megemlékezést tartottak.

Vlagyimir Samanov, az orosz parlament alsóháza védelmi bizottságának elnöke egy interjújában kijelentette, hogy az Egyesült Államok Afganisztánban első ízben alkalmazta a Szovjetunió ellen a szomszédos ország területéről irreguláris erőkkel vívott háború taktikáját. Úgy vélekedett, hogy az orosz haderő az Afganisztánban és a kaukázusi háborúban szerzett tapasztalatait felhasználta a szíriai hadművelet és rendezési folyamat megtervezésekor.

A TASZSZ összesítése szerint 1979 és 1989 között a szovjet hadsereg 416 nagyobb hadműveletet hajtott végre Afganisztánban. A közép-ázsiai országban 620 ezer szovjet katona teljesített szolgálatot, közülük mintegy 15 ezer életét vesztette. A hivatalos adatok szerint a Szovjetunió vesztesége haditechnikában 147 tank, 118 repülőgép, 333 helikopter, 1314 páncélozott harcjármű és 433 tüzérségi eszköz volt. A kivonulás előtt a szovjet erők mintegy 2300 objektumot, köztük 179 katonai lakótelepet (32 helyőrséget), 990 páncélozott járművet, 3 ezer gépkocsit, 142 tüzérségi eszközt, 43 sorozatvetőt, 82 aknavetőt, 231 légvédelmi eszközt, 14400 lőfegyvert és 1706 gránátvetőt adtak át az afgán félnek.

A gibraltári helyi kormány szerint a spanyol járőrhajó brit felségvizeken próbált utasításokat adni két brit kereskedelmi hajónak – jelentette az Europa Press spanyol magánhírügynökség a Gibraltar Chronicle beszámolójára hivatkozva hétfőn.

A cikk szerint a spanyolok azt közölték a part közelében horgonyzó brit hajókkal, hogy megsértették a “békés áthaladás” elvének előírásait, és felszólították őket, hogy hagyják el a spanyol vizeket. Amikor megjelent a brit haditengerészet hajója, a spanyolok elhagyták a helyszínt.

A történteket “ostoba játéknak” minősítette a gibraltári kormány egyik szóvivője, aki szerint ezt “azok játsszák, akik nem fogadják el a brit fennhatóság érinthetetlenségét” Gibraltáron, és azt hiszik, hogy csúfot űzhetnek a nemzetközi jogból” – írták a lapok.

A gibraltári szorosnál időről-időre előállnak a mostanihoz hasonló feszült helyzetek. Legutóbb egy decemberi esetről számolt be a spanyol sajtó, amikor egy spanyol hadihajó úgy haladt el a gibraltári partok közelében, hogy fedélzeti hangszóróiból a spanyol himnusz szólt teljes hangerővel. A helyiek provokációként értékelték az ügyet, amelynek azonban nem lett hivatalos következménye.

Gibraltár fennhatóságának vitája több mint háromszáz éve terheli Spanyolország és Nagy-Britannia viszonyát. Spanyolország 1713-ban, a spanyol örökösödési háborút lezáró utrechti szerződésben mondott le a stratégiai helyen fekvő terület feletti felségjogról London javára, ám azóta a spanyol kormányok többször is megkérdőjelezték a szerződés érvényességét.

Még az EU-tagságról rendezett brit népszavazás előtt felvetették, hogy ha a britek távoznak az unióból, a Spanyolországba ékelt, 6,5 négyzetkilométeres, 33 ezer lakosú Gibraltár kerüljön közös brit-spanyol fennhatóság alá, mert a terület így a kilépést követően is megtarthatná hozzáférését a belső uniós piachoz. A javaslatot nemcsak a brit, de a gibraltári helyi kormány is kezdettől fogva elutasította.

Szombaton mindkét nagyvárosban üzletközpontokkal kapcsolatban érkeztek alaptalannak bizonyult fenyegetések. A Fontanka című szentpétervári hírportál és az RBK gazdasági napilap egybehangzó értesülése szerint a postán befutott üzenetek feladója Vlagyimir Putyinnak adta ki magát.

Korábban, a hét folyamán Moszkvában hasonló ok miatt irodákat, szerkesztőségeket és börtönöket kellett kiüríteni. Február 5-én a fővárosban és környékén több mint harmincezer embert evakuáltak a hatóságok közintézményekből.

Tavalyelőtt Oroszország-szerte több millió embert kellett kimenekíteni nyilvános helyekről hasonló, robbantásos merényletre figyelmeztető, külföldről érkezett telefonhívások miatt. A riasztások akkor is hamisnak bizonyultak. A fenyegetések idén januárban újrakezdődtek.

A vizsgálatot január 24-én indította a vádhatóság, miután a nunciust azzal vádolta meg a párizsi önkormányzat egyik munkatársa, hogy szexuálisan zaklatta a városházán tartott újévi fogadáson. “Történt egy incidens a diplomáciai testületeknek tartott újévi fogadáson, és a döntés gyorsan megszületett arról, hogy jelezzük az ügyészségnek” – mondta Patrick Klugman, nemzetközi ügyekért felelős főpolgármester-helyettes.

A tájékoztatás szerint a január 17-én rendezett ünnepségen, amelyre a diplomáciai testületek és a vallási szervezetek képviselői voltak hivatalosak, a 74 éves nuncius, aki 2009 óta teljesít szolgálatot Párizsban, háromszor is fogdosni próbálta – eleinte a kezén, majd a fenekén – a városházának azt a fiatal munkatársát, aki a kíséretével foglalkozott az este folyamán. Az esetnek szemtanúja is volt.

A harminc év körüli sértett a párizsi városháza nemzetközi kapcsolatok osztályán dolgozik, azonnal jelentette feletteseinek, mi történt.

A Vatikán párizsi nagykövetsége egyelőre nem erősítette meg az eljárás megindítását. Ventura, aki a Vatikán karrierdiplomatája és párizsi misszióját megelőzően több afrikai országban, majd Chiliben és Kanadában is dolgozott, diplomáciai mentességet élvez Franciaországban.

A 39 éves Witt 1997 és 2008 között az amerikai légierő különleges ügyekkel foglalkozó hivatalában dolgozott a védelmi minisztériumban, és 2013-ban “ideológiai megfontolásokból” Teheránba menekült.

John Demers, az igazságügyi minisztérium helyettes vezetője szerdai washingtoni sajtóértekezletén közölte: a gyanú szerint Witt bizalmas katonai hírszerzési információkat adott át az irániaknak, továbbá felfedte egy amerikai hírszerző identitását és titkos kódjait, veszélybe sodorva a leleplezett személy életét.

Az amerikai hatóságok nemzetközi elfogató parancsot adtak ki Witt ellen. Egyúttal vádat emeltek négy iráni állampolgár ellen is, akik számítógépes támadásokat intéztek Witt legalább nyolc egykori munkatársa informatikai rendszere ellen. Az iráni Forradalmi Gárdának dolgozó négy személy kémvírusokat próbált meg telepíteni a Pentagon munkatársainak számítógépeire.

“Szomorú nap ez az Egyesült Államok számára, hiszen egy polgára elárulta az országot. Még szomorúbb, hogy a fegyveres erők egyik tagjáról van szó” – fogalmazott Demers.

Az amerikai pénzügyminisztérium szankciókat jelentett be a New Horizon nevű iráni kutatóintézet ellen. A teheráni székhelyű, nemzetközi politikával foglalkozó, magát nem kormányzati szervezetként meghatározó intézmény – a pénzügyminisztérium közlése szerint – konferenciákat szervezett Witt részvételével. Az amerikai kormányzat büntető intézkedéseket hozott egy iráni vállalat ellen is, amely a gyanú szerint részt vett kibertámadásokban.

Az átadás annak a fejlesztésnek az egyik állomása, amelynek során az Európai Unió az Energiahatékonysági Operatív Program keretében az idén 1,5 milliárd forinttal támogatja a magyarországi önkéntes mentőszervezetek, önkéntes tűzoltó egyesületek tevékenységét. Mukics Dániel, az OKF szóvivője ez alkalomból elmondta: a támogatás nyomán 260 áramfejlesztőt, 260 zagyszivattyút, húsz kárhelymegvilágító reflektort, húsz sátorkészletet, 240 tábori ágyat és hálózsákot, 45 kisteherautót, 45 quadot, kétszáz utánfutót, két targoncát, illetve 962 egyéni és speciális védőfelszerelést vehetnek át az önkéntesek.

A teljes új eszközparkot a nyár közepéig osztja ki az OKF – tette hozzá.

Arról is beszámolt, hogy országszerte mintegy 1500 megyei és helyi mentőszervezetben 26 ezer önkéntes végez mentési és kárelhárításai feladatokat, kiegészítve a katasztrófavédelem tevékenységét. A többi között olyan speciális mentési feladatokban vesznek részt, mint eltűnt személyek felkutatása, vízből mentés, viharkárok felszámolása vagy éppen árvíz elleni védekezés – ismertette a szóvivő.

“Aláírom a rendkívüli állapotot, ilyet már korábban is sokszor aláírtak, 1977 óta más elnökök is hirdettek rendkívüli állapotot” – fogalmazott Trump a Fehér Ház Rózsakertjében tartott sajtókonferencián.

Az elnök leszögezte: nem egyszerűen azért kell megépíteni a falat az amerikai-mexikói határon, mert ez szerepelt a választási ígéretei között, hanem mert a déli határokon keresztül – mint fogalmazott – “kábítószerek, emberkereskedők és bűnöző bandák ömlenek az országba”. Hozzátette: “nem ellenőrizzük a határainkat”. Később, újságírói kérdésre válaszolva azt hangsúlyozta: “ahol nincsenek államhatárok, ott nincs állam sem”.

Trump hangsúlyozta, hogy “nemzetbiztonsági válság van a déli határon”, és hozzátette, hogy ezt mindenki tudja, kiemelte Nancy Pelosi demokrata párti házelnök és Chuck Schumer a demokraták kisebbségi szenátusi frakcióvezetője nevét.

Közölte: arra számít, hogy döntését bírósági úton támadják meg. Mint fogalmazott: a kormányzat veszíteni fog, azután a fellebbviteli bíróságon is veszít, de az ügy az alkotmánybíróság szerepét betöltő szövetségi legfelsőbb bíróságra kerül majd, és ott a kormányzatnak adnak majd igazat. Utalt az egyes országra vonatkozó átmeneti beutazási tilalomról szóló korábbi elnöki rendeletére, amelyet szintén megtámadtak, de végül a legfelsőbb bíróság a kormányzatnak adott igazat.

Trump megerősítette azokat a sajtóértesüléseket, amelyek szerint a falépítésre szánt pénzt részben a védelmi minisztérium költségvetéséből csoportosítja át. Azt hangoztatta, hogy néhány tábornok szerint a falépítés fontosabb, mint azok a célok, amelyekre a minisztérium egyébként költené az átcsoportosított összeget.

A sajtókonferencia közben – amikor beszéde után az elnök már a kérdésekre válaszolt – Sarah Huckabee Sanders, a Fehér Ház szóvivője Twitteren tette közzé azt a fekete-fehér fotót, amelyen Trump aláírja a rendkívüli állapot kihirdetéséről szóló elnöki rendeletet.

Az elnök sajtókonferenciája után percekkel a Demokrata Párt két kongresszusi vezetője, Pelosi és Schumer szenátusi frakcióvezető bejelentette: a kongresszusban és a bíróságokon “minden rendelkezésre álló” eszközt igénybe vesznek az elnök tervének megakadályozására. A két politikus úgy vélte, hogy a rendkívüli állapot “törvényellenes” és megfosztja a kongresszust a költségvetési kiadások ellenőrzésének jogától. “A kongresszus nem hagyhatja, hogy az elnök megtépázza az alkotmányt”.

Közös közleményében Pelosi és Schumer megismételte korábbi álláspontját, miszerint a déli határokon “nincs rendkívüli állapot”. Sürgették republikánus kollégáikat is, hogy lépjenek fel az elnöki döntés ellen.

Közben New York állam ügyésze jelezte, hogy jogi úton támadja meg a rendkívüli állapot kihirdetését. “Nem fogjuk eltűrni e hatalmi visszaélést, a rendelkezésünkre álló összes jogi eszközzel ellen fogunk állni” – írta közleményében Letitia James demokrata ügyész.