Biztonságpiac

Őrizetbe vették pénteken Prágában Dér Csaba csantavéri születésű bérgyilkost, aki ellen három ország is elfogatóparancsot adott ki.

A férfi, akit több bérgyilkossággal is gyanúsítanak, legutóbb a Belgrád melletti Banovo Brdóban lőtte le január 5-én Nebojsa Markovicot fényes nappal. A szerb rendőrség közleménye szerint Szerbia kérni fogja a gyanúsított kiadatását.

A letartóztatott Dért több állam is körözi, európai elfogatóparancsot adtak ki ellene. Feltételezések szerint több egyelőre megoldatlan gyilkosság is fűződik a nevéhez. Hollandiában, Budapesten, legutóbb pedig Belgrádban gyilkolt. Szerbiai lapértesülések szerint Markovic meggyilkolásakor tévedés történhetett, az áldozat ugyanis Aleksandar Saracnak, a hírhedt Pink Panther bűnbanda tagjának a sógora volt. Ezért azt gyanítják, hogy valójában nem ő volt a kiszemelt célpont.

A 39 éves Dér 2018. június 30-án Amszterdamban egy vendéglő teraszán lőtte agyon a horvát származású, de holland állampolgársággal is rendelkező Ivan Serdusicot. Az áldozat kábítószerekkel kereskedett, de egy nagyobb értékű szállítmányt lefoglalt a rendőrség, és feltehetően az így keletkezett adóssága miatt kellett meghalnia. A biztonsági kamerák rögzítették a gyilkosságot, de Dér DNS-mintáit is megtalálták a tetthelyen. Budapesten 2018. szeptember 20-án egy kétes hírnevű vállalkozóval, V. Lászlóval végzett egy parkolóban. A férfit térdre kényszerítette, majd fejbe lőtte.

Dér korábban is volt már őrizetben gyilkosság miatt. 2004. május 11-én Újvidéken Branislav Jelacicot, a Firma bűnbanda egyik tagját lőtte agyon a helybeli Marina vendéglőben vitás kábítószerügyek miatt. Akkor 15 évre ítélték, de 13 év után szabadlábra helyezték. Néhány hónappal azt követően, hogy kijött a börtönből, 2017 szeptemberében Szarajevóban fogták el. Fegyver volt nála, és azt feltételezték, hogy gyilkosságra készült. Alan Kozart, a bári bűnbanda vezetőjét kellett volna megölnie a gyanú szerint.

Hírek szerint korántsem biztos, hogy ennyi Dér bűnlajstroma. Feltételezhető, hogy más olyan gyilkosságok is hozzá köthetők, amelyeknek elkövetőit egyelőre nem sikerült felderíteni. A szerb sajtó szerint Dér kisstílű tolvajból vált a Balkán egyik legtöbbet foglalkoztatott bérgyilkosává. A gyilkosságok közti időszakokban Dér luxuséletet élt, jachtokon pihent, drága gépkocsikat vezetett, edzőtermekbe járt.

Kétórás figyelmeztető sztrájkot tartottak a fegyveres biztonsági őrség kiszervezésében érintett munkavállalók szombaton a Paksi Atomerőműben, miután nem született megoldás a kiszervezés miatt kialakult konfliktusra.

Teljes körűen megvalósult a figyelmeztető sztrájk, miután a munkára kész állomány mind a 35 tagja aláírta a sztrájkban való részvételről szóló nyilatkozatot, közülük a szombaton munkába lépők tartottak kétórás munkabeszüntetést – közölte a Paksi Atomerőmű Dolgozóinak Szakszervezetének elnöke.

Lőrincz László azt is elmondta, hogy a folytatásról egyeztetnek. A munkabeszüntetés idején az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. gondoskodott a létesítmény védelméről.

A társaság a száz százalékos tulajdonában lévő Atomix Kft. keretében működtetné tovább a fegyveres őrséget a munkavállalók változatlan bérezésével. A felek a béren kívüli juttatásokat illetően nem jutottak egyezségre, ezért a szakszervezetek kedden az Innovációs és Technológiai Minisztérium elé tüntetést, majd szombatra munkabeszüntetést szerveztek. Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. korábbi közleményében túlzónak és méltánytalannak nevezte a szakszervezetek követelését.

Két évvel ezelőtti gyilkossággal gyanúsítanak egy szegedi nőt, aki egykori barátnőjét fojtotta meg, a holttestet az áldozat házának kertjében elásta, majd csaknem egy évig élt az ingatlanban – közölte a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság.

Szabó Szilvia közölte, a rendőrség 2018 júliusában indított eljárást egy helybeli asszony eltűnése ügyében. Felvetődött a gyanú, hogy az eltűnés hátterében bűncselekmény áll, a feltételezett elkövető pedig egy egykori barátnő.

A megalapozott gyanú szerint a két nő 2017 májusában összeveszett, a 44 éves asszony pedig megfojtotta a sértettet. A holttestet az áldozat házának udvarában egy ismerőse segítségével elásta. Ezt követően csaknem egy évig élt az ingatlanban, miközben a nő családját különböző történetekkel nyugtatgatta az áldozat hollétével kapcsolatban – közölte a százados.

A rendőrség kedden tartott helyszíni szemlét a háznál, és a kertben megtalálták az asszony holttestét. A 44 éves szegedi nő ellen emberölés, társa, egy 45 éves férfi ellen bűnpártolás megalapozott gyanúja miatt indult büntetőeljárás. A nyomozók mindkettőjüket őrizetbe vették és kezdeményezték letartóztatásukat.

Egy európai haderő létrehozásáról csak a NATO kiegészítéseként lehet gondolkodni, de semmiképpen sem annak helyettesítéseként – jelentette ki Andrej Kiska, szlovák államfő.

Kiska erről egy újságírói kérdésre adott válaszában beszélt. Hozzátette: a csütörtöki találkozó egyetlen résztvevője sem beszélt arról, hogy új védelmi) struktúrák kiépítésén kellene gondolkodni. A sajtótájékoztatót, Kiska, lengyel és román hivatali partnereivel, Andrzej Dudával és Klaus Iohannisszal közösen tartotta.

A Bukaresti Kilencek – Magyarország, Szlovákia, Csehország, Lengyelország, Románia, Bulgária, Lettország, Litvánia és Észtország – államfőinek, illetve a NATO főtitkárának, Jens Stoltenbergnek a részvételével megvalósult találkozóra az észak-atlanti szövetség létrejöttének hetvenedik, illetve Szlovákia a NATO-hoz való csatlakozásának tizenötödik évfordulója alkalmából került sor. A találkozón aktuális európai biztonságpolitikai kérdések kerültek terítékre, köztük a NATO keleti szárnyának biztonsági helyzete, illetve az észak-atlanti szövetség a régión belüli jelenlétének lehetséges erősítése és a kiberbiztonság kérdése is.

A szlovák államfő beszédében többször is az állam alapvető feladatának nevezte a lakosság biztonságának szavatolását. Az időszerű biztonsági kihívásokat említve rámutatott: a találkozó résztvevői érzékelik a fenyegetéseket, “főként a keletről érkezőket” s tudatosítják, hogy a legerősebb ország sem tud megküzdeni önmagában a biztonsági kihívásokkal. Hozzátette: ezért prioritásnak tartják, hogy a szövetségen belüli kollektív védekezés hatékony legyen, illetve azt is, hogy a szövetségen belüli egység egyértelmű legyen. “El kell utasítani bármilyen olyan igyekezetet, amely irányultságunk megváltoztatásáról szól” – szögezte le Kiska.

Duda, lengyel államfő beszédében azt hangsúlyozta, hogy “elrettentő erőként” erősíteni kell a NATO katonai jelenlétet a szövetség keleti szárnyán. Duda szerint ezt az teszi indokolttá, hogy “erős a katonai fenyegetettség Európa ezen részén.” Duda a Kercsi -szoros-ban történt incidenst, valamint az ukrajnai helyzetet említve azt mondta: “Oroszország birodalmi ambícióira reagálni kell.”

Iohannis román államfő a kassai találkozóról azt mondta: annak résztvevői világos üzenetet küldtek az egybetartozásukról és egymással szembeni szolidaritásukról. Iohannis, a lengyel államfőhöz hasonlóan kiállt amellett, hogy erősíteni kell a NATO jelenlétet a keleti régióban. Úgy vélekedett: a Fekete.-tengeren erősíteni kell a NATO jelenlétét és be kell biztosítani, hogy a jelenlét állandó maradjon.

Újabb öt megyére terjesztették ki a tűzgyújtási tilalmat az illetékes hatóságok, így az március elsejétől már összesen 12 megyére érvényes – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih).

A tilalmat péntektől Békés, Csongrád, Hajdú-Bihar, Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékre is kiterjesztik. Változatlanul tilos a tűzgyújtás Bács-Kiskun, Borsod-Abaúj-Zemplén, Fejér, Jász-Nagykun-Szolnok, Heves, Pest és Veszprém megyében.

A megjelölt megyékben tilos a tűzgyújtás a kijelölt tűzrakóhelyeken, valamint az erdők és fásítások határától számított kétszáz méteres körzetben lévő ingatlanokon. Az érvényben lévő tűzgyújtási tilalomról a www.erdotuz.hu és a www.katasztrofavedelem.hu honlapokon elhelyezett térkép segítségével tájékozódhatnak az érdeklődők.

A fegyvervásárláshoz szükséges ellenőrzések kiszélesítéséről fogadott el törvénytervezetet az amerikai képviselőház.

A demokrata párti többségű képviselőház 240:190 arányban szavazta meg a törvényjavaslatot szerdán. Életbe lépéshez még a szenátusnak is el kell fogadnia, a törvényhozás felsőházában azonban a republikánusok vannak többségben, akik jellemzően elutasítják a fegyvervásárlás szigorítását. Az új törvényjavaslat – amely az utóbbi 25 év első jelentős fegyverkorlátozási jogszabálytervezete – értelmében a vásárlás előtti háttérellenőrzéseket kiterjesztenék a vásárokon és bemutatókon, illetve az interneten tűzfegyvereket vásárlókra is.

A javaslatot előterjesztő demokrata párti politikusok a fegyverrel elkövetett erőszakos bűncselekmények visszaszorítását remélik, a republikánusok viszont azon az állásponton vannak, hogy a szigorításokkal sem lehet elejét venni a tömegmészárlásoknak.

Doug Collins, a képviselőház igazságügyi bizottságának republikánus politikusa azt mondta: a törvény hatástalan lenne, mert “őrült módon azt feltételezi, hogy a bűnözők, akik képesek kijátszani a létező törvényeket, egyszeriben alávetik magukat a fegyvervásárláskor előírt ellenőrzéseknek”.

A Fehér Ház jelezte: tanácsadói azt javasolják Donald Trumpnak, hogy éljen az elnöki vétóval, amennyiben a szenátus is elfogadná a törvényt.

Az amerikai elnök még tavaly, a floridai Parkland iskolájában elkövetett és 17 halálos áldozatot követelő tömegmészárlás után azt nyilatkozta, hogy támogatja a fegyvervásárlásra vonatkozó ellenőrzések szigorítását és betiltatná a bump stock, vagyis rugós válltámaszú fegyver-kigészítők forgalmazását is.

Átadták a Készenléti Rendőrség határvadász bevetési osztályának debreceni központját. A létesítményt az egykori menekülttábor területén alakítottak ki.

Balogh János országos rendőrfőkapitány az átadóünnepségen hangsúlyozta: a kormány 2016 augusztusában hozott döntése nyomán a határőrizet megerősítésére az elmúlt időszakban háromezerrel növelték a készenléti rendőrség létszámát.

Hozzátette: a létszámfejlesztésre, az infrastruktúra modernizálására és a szükséges eszközök beszerzésére 2017-ben és 2018-ban csaknem 97 milliárd forintot fordíthattak. Ennek eredményeként ma már Debrecen mellett Győrben, Szombathelyen, Pécsett, Nagykanizsán, Szegeden és Kiskunhalason is új, modern épületben dolgozhatnak a készenléti rendőrök.

A rendőrfőkapitány elmondta: a debreceni határvadászoknál 309 rendőr teljesít szolgálatot. Az alegységek a határrend és a közterületek védelmének fenntartása mellett készenléti jellegű szolgálatot is elláthatnak.

Az 5,7 milliárd forintos beruházásról szólva Balogh kifejtette: a csaknem kilencezer négyzetméteres új központot részben már meglévő épületek felújításával, részben új építésével alakították ki. Az épületekben irodák, szociális blokkok, raktárak, fegyverszoba, kondicionáló terem és mosókonyhák kaptak helyet, a rendőrök elhelyezésére pedig egy különálló garzonszállót építettek, kétágyas szobákkal.

Három év börtönre ítélte a Mohácsi Járásbíróság azt a férfit, aki tavaly májusban drog hatása alatt balesetet okozott, majd rátámadt az őt ellátó mentőtisztre – közölte a Pécsi Törvényszék.

A közlemény szerint a férfit közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűntettében, bódult állapotban elkövetett járművezetés és testi sértés vétségében találta bűnösnek az elsőfokú bíróság kedden. Mellékbüntetésként négy évre eltiltották a vezetéstől. A férfi 2018. május 6-án kábítószer hatása alatt vezetett Mohácson, nekiütközött egy előtte haladó autónak, amely emiatt egy parkoló járműnek ütközött. A vádlott kocsija előtt haladó járműben utazó két ember nyolc napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett.

A vádlott ezután továbbhajtott, majd egy harmadik kocsinak, végül egy családi ház vaskapujának ütközött. A férfi őt ellátó mentőtisztet egyszer halántékon ütötte, aki ettől a földre rogyott, és könnyű, nyolc napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett. Az ítéletet nem jogerős.

A Sin Bet izraeli belbiztonsági szolgálat őrizetbe vett és kihallgat két, veszélyes terror tevékenységgel gyanúsított palesztint – jelentette a Jediót Ahronót című újság.

Egyikük, Zakaria Zabajdi a 2000-ben kezdődött második intifáda idején Nabluszban egy terror csoportot vezetett, amely számos akciót hajtott végre izraeliek ellen. Vele együtt Rámalláhnál elfogták a Tarek Bargut nevű palesztin férfit, s mindkettejüket azzal gyanúsítják, hogy súlyos terrorakcióra készültek, de ennél többet nem hoztak nyilvánosságra.

Mindkettejüket a jogász végzettségű, izraeli állampolgársággal rendelkező, kelet-jeruzsálemi illetőségű Bargut lakóhelyén tartóztatták le.

Az izraeli tájékoztatás szerint a két palesztin férfi nem tanúsított ellenállást. Zabaidi korábban a Fatah fegyveres, terrorral foglalkozó szárnyának, az Al-Aksza Mártírjainak Brigádja egyik egységét vezette, és jelenleg jelentős tisztséget visel a Ciszjordániát vezető Fatah pártban. A 10-es kereskedelmi tévécsatorna néhány hete arról számolt be, hogy békés útra tért, és egyetemi tanulmányokat folytat. Zabajdival az izraeli hatóságok a második intifáda végén megállapodást kötöttek, melynek értelmében a férfi kegyelmet kapott cserébe pedig felhagyott a fegyveres harccal.

A Török Köztársaság történetének legnagyobb tengeri hadgyakorlatát kezdte meg a török haditengerészet – jelentette az Anadolu török állami hírügynökség.

Egyúttal ez az első tengeri hadgyakorlat, amely a Törökországot övező vizek mindegyikére, a Fekete-tengerre, az Égei-tengerre és a Földközi-tengerre is kiterjed. A gyakorlat, amely összesen mintegy 462 ezer négyzetkilométernyi vízfelületet érint, a Kék Haza 2019 nevet viseli és március 8-ig tart.

A manőverekben 103 hajó vesz részt, egyebek mellett 13 fregatt, hat korvett, 16 rohamcsónak, hét tengeralattjáró, hét aknászhajó, 14 járőrhajó, 22 partraszállító hajó és egy oktatóhajó, de repülők, helikopterek és drónok is segítik a csapatmozgást.

A hadgyakorlat célja a műveleti készültségi szint növelése.

Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter múlt csütörtökön közölte: Törökország két fúróhajóval megkezdi a Ciprus környéki szénhidrogénmezők (kőolaj, földgáz) feltárását. Cavusoglu hangsúlyozta: a Földközi-tenger tartaléka Ankara számára stratégiai kérdés. Nem fogják hagyni, hogy a törökök, köztük a ciprusi törökök jogai sérüljenek – szögezte le. A Földközi-tengeren Törökország nélkül semmit nem lehet tenni – hangoztatta Cavusoglu.

Ankara szerint a sziget déli részén található, nemzetközileg elismert Ciprusi Köztársaságnak nincs joga földgázmezők után kutatni a térségben. A török külügyminisztérium korábban úgy vélekedett, hogy a ciprusi görögök nem tartják tiszteletben a sziget török lakosságának természeti erőforrásokhoz való elidegeníthetetlen jogait, és veszélybe sodorják a régió békéjét. Ankara ugyanakkor a külföldi vállalatokat is felszólította, hogy ne támogassák Nicosia tevékenységeit.

A szigetország 1974-ben, egy görög katonai puccsot követő török invázió miatt két részre szakadt. Törökország nagyjából 35 ezer katonát állomásoztat a sziget másik felén, a kizárólag általa elismert Észak-ciprusi Török Köztársaság területén.

Szerbia újabb négy MiG-29-es vadászgépet kapott Fehéroroszországtól, így tovább növelte az orosz gyártmányú gépekből álló légierejét.

A Vecernje Novosti című belgrádi napilap keddi beszámolója szerint Aleksandar Vulin szerb védelmi miniszter hétfőn azért utazott Fehéroroszországba, hogy átvegye a gépeket, amelyek a javítási munkálatok után állhatnak hadrendbe.

A tárcavezető a helyszínen rámutatott, hogy ezzel a négy géppel Szerbiának jelentősen megnő a katonai ereje. Ilyen mértékű megújulásra az utóbbi majdnem harminc évben, a délszláv háborúk óta nem volt példa. A felújítási munkálatok után a nyugat-balkáni országnak 14 működőképes MiG-29-es vadászgépe lesz. “Szerbia ege újra biztonságos, szabad és független lesz” – hangsúlyozta a miniszter.

Belgrád a közelmúltban kapott hat MiG-29-est Moszkvától, amelyeknek szintén csak a javítási költségeit kellett a szerb félnek állnia. Emellett a közeljövőben várhatóan hatvan páncélozott járművet, légvédelmi rendszert és harci helikoptert is kaphat Szerbia Oroszországtól.

Moszkva ezekkel az intézkedésekkel szeretné tovább erősíteni jelenlétét a Balkánon, abban a térségben, ahol egyre több ország csatlakozik a NATO-hoz. A várakozások szerint 2020-ban Észak-Macedónia is a nyugati katonai tömb tagjává válik.

A környező országok közül Horvátországgal folyik valamifajta fegyverkezési verseny, ám az EU- és NATO-tag Zágráb a tervek ellenére, Washington tiltakozása miatt nem tudott 12 F-16-os vadászgépet vásárolni Izraeltől.

Erős hazai védelmi és biztonsági ipar nélkül nincs erős hadsereg – jelentette ki Szabó István honvédelmi ügyekért felelős államtitkár a Biztonságpiac 2018-2019 Konferencia és Kiállításon.

Az államtitkár azt mondta: a lehető legnagyobb mértékben csökkenteni kell a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek külföldi beszállítóktól való függőségét. Ezt a célt szolgálja az a fegyvergyár is, ahol cseh licenc alapján gyártanak fegyvereket magyar fegyveres és rendvédelmi szerveknek. Ezzel együtt van még teendő – tette hozzá Szabó, hangsúlyozva: a tényleges igények alapján, innovatív megoldásokkal kell tervezni a jövőt, építeni a magyar haderőt.

Az államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy az elmúlt öt évben is nagyot változott a világ, számos új globális kihívás jelent meg. Példaként említette az ukrán válságot, a nyugat-balkáni instabilitást, a terrorizmus erősödését és az illegális migrációt. A világban és Európában is komoly biztonsági kihívások jelentek meg – közölte.

Mint mondta, mindemellett a technológia változásai is napról napra tapasztalhatók. Példaként említette, hogy a kibertérben akár egy nap alatt is több száz támadás érhet egy országot. Hangsúlyozta: a biztonság egyik záloga a Magyar Honvédség. Ahhoz, hogy a biztonságot minél magasabb szinten tudják garantálni, jól felszerelt, kiképzett és motivált katonákra és az őket támogató hátországra van szükség.

Közösen többet tehetünk a magyar honvédelem ügyéért – hangoztatta az államtitkár, aki szerint fontos, hogy valamennyi, a védelmi iparban érintett szereplő bizalommal tekintsen az e célú kormányzati szándékokra és lehetőség szerint támogassa azokat. Szabó fontos üzenetnek nevezte, hogy a rendezvénynek a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) ad otthont, szerinte ez is jelzi a felsőoktatás és a kutatás védelmi iparban betöltött fontos szerepét.

Pénzbüntetésre ítélt és másfél évre eltiltott a járművezetéstől az elsőfokú bíróság gyorsított eljárásban, nem jogerősen egy volt rendőr őrmestert, aki szolgálaton kívül ittasan vezetett Tokaj környékén február 1-jén – közölte a Központi Nyomozó Főügyészség.

Keresztes Imre főügyész a közleményben azt írta, az őrmester autójával ittasan, biztonságos vezetésre képtelen állapotban, begipszelt kézzel, körülbelül óránkénti 170 kilométeres sebessséggel száguldott Tokaj felől Szerencs irányába a 37-es főúton három utassal, amikor elvesztette uralmát a jármű felett és nekiütközött egy közvilágítási lámpának.

A rendőr az eset után maga kérte szolgálati viszonyának megszüntetését az illetékes rendőrkapitányság vezetőjétől.

A közlemény szerint a bíróság a volt rendőr őrmestert ittas állapotban elkövetett járművezetés vétsége miatt első fokon 160 ezer forint pénzbüntetésre ítélte és egy év hat hónapra eltiltotta a közúti járművezetéstől. Az ítélet ellen az ügyész súlyosításért fellebbezett.

Életben van, de nem akar orosz diplomatákkal találkozni a tavaly Angliában megmérgezett Szergej Szkripal volt orosz-brit kettős ügynök és lánya – jelentette ki Laurie Bristow brit nagykövet.

“Meg tudom erősíteni, hogy életben vannak. Meg tudom erősíteni, hogy eljuttatták hozzájuk az orosz nagykövetség kérelmét, hogy találkozhassanak velük” – mondta a diplomata. Korábban a londoni orosz nagykövetség azt közölte, nem tud megerősítést szerezni arra a tényre, hogy Szergej és Julija Szkripal életben van.

Bristow szerint “nem olyan nehéz megérteni”, hogy Szkripalék miért nem akarnak találkozni az orosz állam képviselőivel. Hozzátette, hogy ők maguk döntöttek így. A misszióvezető azt mondta, hogy a brit fél biztosítani fogja a találkozást az orosz nagykövetség alkalmazottjaival, ha az érintettek úgy akarják.

“Ha nem, nincs jogunk rájuk erőltetni a találkozást orosz tisztségviselőkkel. Természetesen biztonságos helyen tartózkodnak. Idegbénító szer felhasználásával próbálták megölni őket. Megvédeni őket a kötelességünk” – hangoztatta.

Az orosz fél többször nehezményezte, hogy Szkripalék tartózkodási helye a hosszú kórházi kezelés után ismeretlen. Kettőjük közül csak Julija Szkripal jelent meg a nyilvánosság előtt, egy tavaly május 23-án közreadott videofelvételen nyilatkozva.

Szkripal anyja a közelmúltban bejelentette a moszkvai rendőrségen, hogy a fia és az unokája eltűnt. Viktorija Szkripal, a volt hírszerző unokahúga több alkalommal is megpróbált Nagy-Britanniába utazni, hogy ott találkozzon rokonaival, de vízumkérelmét rendre elutasították.

A jeruzsálemi bíróság jóváhagyta Gonen Szegev volt izraeli energia- és infrastruktúraügyi miniszter 11 éves börtönbüntetését, melyet vádalku keretében kért az ügyészség, miután a politikus beismerte, hogy Iránnak kémkedett – jelentette a Jediót Ahronót című izraeli újság.

A büntetés mértékét azt követően határozták meg, hogy az alku alapján törölték a vádiratból a háború idején az ellenségnek nyújtott segítség vádját, ami esküszegésnek és árulásnak számít. A kényes ügyben azért születhetett vádalku, mert ha bírósági tárgyalás lett volna az ügyből, akkor az eljárás során az állambiztonság érdekeit sértő, a hírszerzők módszereit leleplező információk kerülhettek volna napvilágra, és ezt megpróbálták megakadályozni.

Móse Mazor, Szegev ügyvédje arányosnak és megfelelőnek vélte a büntetés mértékét. Elmondta, hogy védence őszintén megbánta tettét. A 2007-ben Nigériában letelepedett Szegev a vádirat szerint hat éven keresztül szolgáltatott Iránnak Izraelről szóló információkat. Üzletkötések lehetőségével Nigériába csábított több, az izraeli hadseregtől leszerelt tisztet, és mellesleg találkozókat szervezett számukra kereskedőknek álcázott iráni kémekkel.

Beszervezése után többször találkozott a világ különböző pontjain iráni hírszerző ügynökökkel, sőt kétszer Iránba is elutazott titkos találkozókra. Az eredetileg orvos végzettségű Szegevet hosszas nyomozás után, tavaly májusban fogták el. Szegev korábban már öt évet ült börtönben, miután a Ben Gurion repülőtéren nagy mennyiségű extasy tablettával kábítószer-csempészésen kapták. Büntetésének letöltése után, 2007-ben telepedett le Nigériában.

Csak a kiegyezés aranykorához hasonlítható a magyar bíróságok jelenlegi helyzete – mondta Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság új épületének átadó ünnepségén.

Tizenegyezer ember dolgozik a bíróságokon, évente másfél millió ügyet intéznek és több millió ember fordul meg ezekben az épületekben, tehát nem mindegy, hogy milyenek – mondta Handó. Az OBH stratégiai célja a bírósági épületek megújítása. Magyarországon 188 bírósági épület van, ebből 55 műemlék vagy műemléki jellegű. Ezt kell összeegyeztetni a 21. századi követelményekkel – tette hozzá.

Minden kolléga átérezheti, mit jelent a bírósági menedzsment, a gondoskodás, amelynek az a célja, hogy a bíráknak csak az ítélkezéssel kelljen foglalkozniuk. Az ítéletekből ismerszik meg a bíró, a bíróság. Az igazságszolgáltatás pedig az állam lelkiismerete – mondta Handó.

Polgárné Vida Judit, a Fővárosi Törvényszék elnöke a rendezvényen elmondta: a II. és III. kerületi bíróság 1991-es létrejötte óta kinőtte a III. kerületi, Miklós utcai épületét, és az infrastruktúrája sem felelt meg a 21. századi követelményeknek. Az új, a III. kerületi Lajos utca 48-66. szám alatti irodaépület azonban jó munkakörülményeket biztosít.

A katonáknak szükségük van a hitre, amely megkönnyíti szolgálatukat, és szükségük van a tábori lelkészekre, akik közéjük viszik a szeretetet és a törődést – mondta a honvédelmi miniszter a tábori lelkészi szolgálat újraalapításának 25. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen.

Benkő Tibor hangsúlyozta: 25 éve a katonai tábori szolgálatot “nem parancsszóra alapították újra”, hanem “belső indíttatásból”, abból felismerésből, hogy a katonáknak szükségük van a lelkészek támogatására. Rámutatott: a tábori lelkészek munkáját “ugyanaz az odaadás, tenni akarás” jellemzi ma is, mint 25 éve.

“Ők is, akárcsak a katonák, a hazát, a nemzetet szolgálják”

A miniszter hozzátette: a tábori lelkészek nemcsak a katonákat gondozzák, hanem azok családjait is.

Áder János köztársasági elnök levélben köszöntötte a résztvevőket. Azt írta: a honvédségben az egyházi jelenlét nem pusztán a vallásukat gyakorlók támasza, hanem “felekezeteken túli lelki gondozás, a sajátos élethelyzethez alkalmazkodó egyedi pasztoráció”. “A tábori lelkész kísér, segít, meghallgat. Pótolhatatlan munkatárs abban, hogy a katonák mentális egészsége megmaradjon” – fogalmazott.

Felidézte: a magyar alakulatokban minden időkben ott voltak az egyes felekezetek és egyházak képviselői, gondoskodtak a vallásukat gyakorlók hitéletéről, és rendelkezésére álltak mindazoknak, akik folytonos életveszélyben hittel vagy kétkedéssel, de az örök élet képviselőitől vártak biztatást.

Lelkész és katona ma mis mindenekelőtt bajtársai egymásnak. Mindkettejük feladata többszörösen átalakult a 21. századra, de a katona ma is hazája védelmét választja hivatásának, a lelkész pedig támogatja őt e nem könnyű vállalásban – tette hozzá a köztársasági elnök.

Julija Timosenko, a Haza (Batykivscsina) párt vezetője és államfőjelöltje kedden az ukrán parlament ülésén bejelentette, hogy több frakcióval együtt Petro Porosenko elnök leváltására irányuló alkotmányos vádeljárást indít, miután egy újságírói oknyomozás arra derített fényt, hogy az elnök környezete érintett egy állítólagos nagyszabású hadiipari beszerzési botrányban.

Timosenko szerint Porosenko hazaárulást követett el.

Az interneten videofelvételen közzétett beszámoló szerint Oleh Hladkovszkijnak, a közvetlenül az elnök alá rendelt Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) helyettes vezetőjének a fia, Ihor állítólag közvetlenül érintett jelentős összegű, védelmi célú beszerzésekre szánt költségvetési összegek elsikkasztásában. Ihor Hladkovszkij és üzleti partnerei ugyanis két éven át Oroszországból csempészett, illetve ukrán katonai raktárakból beszerzett, rossz minőségű fegyveralkatrészeket adtak el az értékénél jóval magasabb áron az Ukroboronprom állami fegyvergyártó vállalatnak. Utóbbi vezetőinek tudomása volt arról, honnan származnak az alkatrészek. Az üzleten Hladkovszkijék legalább 250 millió hrivnyát, azaz csaknem 2,6 milliárd forintot kerestek. Az idősebb Hladovszkijnak is tudomása volt, aki mellesleg a védelmi tanácsban betöltött tisztsége mellett üzleti kapcsolatban is áll Porosenko elnökkel – állítják az újságírók.

A botrány kirobbanása után Hladkovszkij kérte, hogy mentsék el az RNBO helyettes vezetői tisztségéből az ügy kivizsgálásáig, amit Porosenko támogatott. Az elnök sajtótitkára, Szvjatoszlav Ceholko a Facebookon közölte: Porosenko követeli a rendvédelmi szervektől, hogy mihamarabb vizsgálják ki az újságírók által nyilvánosságra hozott információkat.

Az elnöki hivatalnál mellesleg emlékeztettek arra, hogy nincs törvény Ukrajnában, amely szabályozná az államfővel szembeni alkotmányos vádeljárást eljárás menetét. Az ukrán alkotmány szerint a parlament impeachment eljárással leválthatja az államfőt, ha az hazaárulást vagy más bűncselekményt követ el, de ilyen eljárást még sohasem indítottak az ukrán törvényhozásban. Timosenko egyébként már próbált impeachment eljárást indítani 2008-ban Viktor Juscsenko és 2010-ben Viktor Janukovics ellen – emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda hírportál.

Az ügyben megszólalt a március 31-i elnökválasztásnak a felmérések szerinti jelenlegi legnépszerűbb jelöltje is, a humorista Volodomir Zelenszkij. A Facebookon közzétett videoüzenetében megállapította, hogy azok akik “vérrel” kerültek hatalomra, most “vérrel” keresnek pénzt. “Eszerint csempészni Oroszországból szabad, alkatrészeket cserélni katonák életére szabad, édességet szabad, de MARUV – már tilos” – állapította meg, utalva Porosenko oroszországi csokoládégyárára, illetve arra, hogy az ukrán énekesnő, MARUV, a hazai válogató győztese nem utazhat Izraelbe az Eurovíziós Dalfesztiválra oroszországi fellépései miatt.

“Most értettem meg, mit is jelent a hadsereg, nyelv, hit (Porosenko kampányszlogenje). Kifosztani a hadsereget, mesterségesen megosztani nyelv szerint az embereket, azért mert nincs is hitük Önöknek” – tette hozzá Zelenszkij.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a magyar védelmi fejlesztésekről tájékoztatta Rose Gottemoeller NATO-főtitkárhelyettest Budapesten – közölte a tárca.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) közleményében hangsúlyozták: Szijjártó beszámolt tárgyalópartnerének arról, hogy Magyarországon átfogó haderőfejlesztés zajlik, amely nemcsak az ország biztonságát, hanem a NATO megerősítését is szolgálja.

A tárcavezető megerősítette, hogy Magyarország továbbra is erején felül vesz részt a NATO-műveletekben, ennek jegyében hetvennel növeli koszovói kontingense létszámát, negyven katonával pedig a hozzájárulását az afganisztáni misszióhoz. Ezáltal a NATO-műveletekben részt vevő magyar katonák száma száz fölé emelkedik – tették hozzá.

Emellett Magyarország az idén négy hónapon keresztül részt vesz a balti államok légvédelmében.

Végezetül Szijjártó jelezte a szövetség főtitkárhelyettesének, hogy “Magyarország semmilyen geopolitikai vonatkozásban nem fogja feláldozni a kárpátaljai magyar közösséget, és elvárja Ukrajnától, hogy tartsa tiszteletben az ott élő magyarok jogait” – áll a KKM közleményében.

Gottemoeller Budapesten részt vett a KKM szervezésében hétfőn kezdődött nagyköveti értekezleten, továbbá tárgyalt Benkő Tibor honvédelmi miniszterrel is.

Szabadlábra helyezték kedd este Párizsban az egy héttel ezelőtt letartóztatásba került Alexandre Benallát, Emmanuel Macron francia elnök volt biztonsági főnökét, aki ellen azért folyik eljárás, mert egy tavaly májusi diákmegmozduláson tüntetőket bántalmazott rendőrségi rohamsisakot és karszalagot viselve.

Benalla elmondása szerint “boldogan és megkönnyebbülten” hagyta el kamerák kereszttüzében a párizsi Santé börtönt, és köszönetet mondott az ügyvédjének, Jacqueline Laffont-nak azért, hogy “a végsőkig harcolt” a szabadlábra helyezésért.

A párizsi fellebbviteli bíróság kedden semmissé nyilvánította a múlt heti bírósági döntést, amely alapján Alexandre Benalla és az ügy másik gyanúsítottja, Vincent Crase, a Köztársaság lendületben kormánypárt volt alkalmazottja előzetes letartóztatásba került. A fogva tartást az után rendelték el, hogy a Mediapart tényfeltáró portál január 31-én közzétett egy, a két férfi között július 26-án, a vádemelés utáni beszélgetésükről készült hangfelvételt. A két férfi ekkor már nem léphetett volna egymással kapcsolatba, mert négy nappal korábban eljárás indult ellenük, amiért egy tavaly májusi diákmegmozduláson tüntetőket bántalmaztak.

A fellebbviteli bíróság elfogadta az ügyvédek érvelését, miszerint megalapozatlan volt az illegális módon készített, ismeretlen eredetű hangfelvétel alapján elzárni a két gyanúsítottat.

A két férfi ugyanakkor a szabadlábra helyezést követően rendőrségi felügyelet marad, és nem léphet kapcsolatba egymással.

A hét hónapja kirobbant úgynevezett Benalla-ügy továbbra is a francia média első számú témája. Az államfő 27 éves volt bizalmi emberéről a közelmúltban kiderült, hogy a bántalmazást követő elbocsátása óta 23 alkalommal használta diplomáciai útleveleit, amelyeket be kellett volna szolgáltatnia. Benalla egyebek mellett egy héttel az előtt járt Csádban az egyik útlevelével, hogy Emmanuel Macron decemberben hivatalos látogatást tett az afrikai országban.

A volt elnöki munkatárs ellen a májusi tüntetésen elkövetett bántalmazások miatt nyár óta, a diplomáciai útlevelek visszaélésszerű használata miatt pedig január óta folyik eljárás. Február 7-én az ügyészség azt a sajtóértesülést is megerősítette, hogy vizsgálat folyik egy szerződés ügyében, amelyet Vincent Crase írta alá Iszkander Mahmudov orosz milliárdossal, s amelyben Benalla közvetítő szerepet játszott amikor még az elnöki hivatalban dolgozott. A két férfi ellen február végén még egy eljárás indult, bizonyítékok eltüntetésének gyanúja miatt.

A francia szenátus jogi bizottsága – amely az elmúlt fél évben negyven embert hallgatott meg a Benalla-ügyben – múlt héten hamis tanúzás miatt feljelentést javasolt a két férfi ellen, a francia elnöki hivatal három vezetőjét, Patrick Strzodát, a francia elnök kabinetfőnökét, Alexis Kohlert, az elnöki hivatal vezetőjét és Lionel Lavergne tábornokot, a köztársasági elnök biztonságáért felelős csoport vezetőjét pedig azzal vádolta meg, hogy “ellentmondásosan, nem érthetően” nyilatkoztak a bizottság előtt, és elhallgattak dolgokat.

A szenátus március 21-én dönt a feljelentésről.