Biztonságpiac

Mint írták, hiába kötelező maszkot viselni a vonatokon, az elmúlt héten tíz esetben kellett intézkednie jegyvizsgálónak azért, mert néhány utas nem viselte a védőeszközt, így többek között négy elővárosi vonalon – a pusztaszabolcsi, a szolnoki, az esztergomi és a váci vonalon is – félórás késést okozott “néhány utas figyelmetlensége vagy nemtörődömsége”. Egy balatoni vonaton pedig az utast figyelmeztette a vezető jegyvizsgáló a maszkhasználatra, mire az utas megütötte a vezető jegyvizsgálót, ezért rendőri intézkedés történt és a vasúttársaság feljelentést tett. A jegyvizsgálónak orvosi segítségre volt szüksége, a vonat emiatt nem közlekedett tovább – írták.

Kiemelték: ezekből az esetekből jól látható, hogy aki a felszólítás ellenére sem tartja be az előírásokat, nemcsak a maga és utastársai egészségét veszélyezteti, hanem felesleges, elkerülhető bosszúságot is okoz a vonaton közlekedőknek.

Hozzátették: a szeptember 18-án megjelent kormányrendelet értelmében szeptember 21-től a maszk használata már nemcsak a vonatokon, hanem azon állomási és megállóhelyi helyiségekben is kötelező, ahol az utas a felszállás előtt vagy után tartózkodik. Megjegyezték: ezek alapján kötelező a maszk használata a váróteremben, az aluljáróban, a zárt felüljáróban, a pénztárcsarnokban, valamint a budapesti fejpályaudvarok esetén a vágánycsarnokban.

A vasúttársaság a nyitott peronokon, továbbá a nyitott felüljárókon is javasolja mind saját, mind utastársaik egészségének védelmében a maszkhordást.

Kiemelték: a rendelet a hatodik életévét be nem töltött kiskorú kivételével mindenkire vonatkozik, és a vasúttársaság minden olyan utasát kizárja az utazásból, aki nem a rendeletben előírt módon viseli az orrot és a szájat eltakaró maszkot.

The post MÁV: egy hét alatt összesen 172 perces vonatkésés a maszkviselés hiánya miatt appeared first on .

A közleményükben azt írták: a testület “elsöprő többsége” a volt igazságügyi miniszterre voksolt az elektronikus szavazáson. Az új elnök az egylet feladatának nevezte, hogy a jog szolgálata érdekében összetartsa a magyar jogászokat – tették hozzá. Trócsányi a tagsághoz írt nyílt levelében Vladár Gábor egykori igazságügyi minisztert idézve úgy fogalmazott: “a jog arra szolgál, hogy az emberek élete jobb legyen általa”. “A jog az emberért van, a jogász pedig a jogért, ez identitásunk egyik alapköve” – írta Trócsányi.

Az elnöki tisztség a 79 éves Sárközy Tamás jogászprofesszor 2020 februári halálával üresedett meg.

The post Trócsányi László a Magyar Jogász Egylet új elnöke appeared first on .

A hágai székhelyi szervezet tájékoztatása szerint 197 bűnöző több tízezer illegális termékkel kereskedett. Több mint 6,5 millió dollárt foglaltak le készpénzben és különféle virtuális pénznemekben, mintegy ötszáz kilogramm kábítószer mellett többféle pszichoaktív anyagot vagy azokat tartalmazó gyógyszert koboztak el, valamint 64 lőfegyvert találtak.

Az Egyesült Államokban 121, Németországban 42, Hollandiában nyolc, az Egyesült Királyságban négy, Ausztriában három, Svédországban egy embert vettek őrizetbe, s számos vizsgálat továbbra is folyamatban van.

Az Europol rámutatott: az együttműködő országok hatóságainak műveletei nem pusztán az illegális piacterek megszüntetését célozzák, hanem megpróbálják felkutatni az illegális árukat kínáló, illetve az ilyen termékeket vásárló bűnözőket is.

The post Csaknem kétszáz, a darkneten illegális termékkel kereskedő bűnözőt állítottak elő appeared first on .

A beszámolók szerint az észak-rajna-vesztfáliai igazságügyi minisztérium a tartományi törvényhozás (Landtag) illetékes bizottságának megküldött jelentésében azt írta, hogy a szeptember 11-re virradóra végrehajtott támadásban a DoppelPaymer nevű kártékony szoftvert vetették be, amelyet régóta használnak Oroszországban működő hackercsoportok.

A nyomozás előzetes megállapításai alapján a támadás egy “globális zsarolószoftver-művelet” része volt, amelynek egyedüli célja a haszonszerzés, az ügynek nincs politikai vonatkozása.

A támadásban a düsseldorfi Heinrich Heine egyetem klinikáján használhatatlanná vált harminc szerver. Az informatikai rendszer összeomlása megzavarta a kórház működését. Ezért nem tudtak fogadni egy sürgős ellátásra szoruló beteget, akit a Düsseldorf melletti Wuppertalba kellett szállítani. A beteg meghalt. Az eset miatt elindítottak egy második nyomozást is, gondatlanságból elkövetett emberölés gyanújával. Az eljárásban tisztázni kell, hogy a páciens túlélési esélyei jobbak lettek volna-e, ha el tudták volna látni a düsseldorfi klinikán.

A támadók pénzt követeltek a szerverek működőképességének helyreállításáért. A rendőrség a zsarolólevélre válaszul közölte az ismeretlen elkövetőkkel, hogy műveletük minden bizonnyal célt tévesztett, hiszen egy kórház működését akadályozza. A támadók erre megadták a zsarolószoftver ártalmatlanításához szükséges kódokat. Azonban a informatikai rendszer még mindig nem állt helyre teljesen, így Észak-Rajna-Vesztfália tartomány fővárosának legnagyobb klinikáján továbbra sincs betegfelvétel a központi sürgősségi osztályon.

The post Orosz hackerek miatt halhatott megy egy német beteg appeared first on .

Chapman 1980. december 8-án este lőtte agyon John Lennont a házaspár New York-i otthona előtt. 1981-ben életfogytiglani börtönbüntetést kapott, és leghamarabb húsz év után kérhette feltételes szabadságra bocsátását. Múlt hónapban tizenegyedik alkalommal kérte feltételes szabadon engedését, de ismét megtagadták tőle. A férfi a New York állam nyugati részében fekvő Wende fegyházban raboskodik.

Az augusztus 19-én tartott meghallgatáson Chapman azt mondta, hogy “hírnevet” akart szerezni a 40 éves rocksztár megölésével, és hangoztatta, hogy halálbüntetést érdemelt volna. Hozzátette, hogy állandóan gondol “hitvány tettére” és elfogadja, hogy valószínűleg egész életét börtönben fogja tölteni.

“Csak meg akarom ismételni, hogy sajnálom az elkövetett bűncselekményt. Nincs mentségem. Saját hírnevemért tettem. Úgy vélem, hogy a legborzasztóbb bűncselekmény az, amelyet egy ártatlan ember ellen követnek el” – mondta a testület előtt.

“Nagyon híres volt. Nem a jelleme miatt öltem meg, vagy azért, amilyen ember volt. Egy családszerető ember volt. Egy ikon” – hangoztatta.

“Azért gyilkoltam meg, mert (Lennon) nagyon, nagyon, nagyon híres volt, és az egyetlen ok az volt, hogy én nagyon, nagyon, nagyon, nagyon szerettem volna hírnévre szert tenni, nagyon egoista voltam” – mondta.

“Ez egy borzasztóan önző cselekedet volt. Sajnálom, hogy fájdalmat okoztam Onónak. Mindig erre gondolok” – tette hozzá.

2015-ben a japán képzőművész, aki minden egyes alkalommal küzdött Chapman szabadon engedése ellen, egy interjúben elmondta, abban a félelemben él, hogy kiengedik őt a börtönből.

“Amit egyszer megtett, megteheti ismét, más ellen fordulva. Ez lehetek én, lehet Sean (Lennon és Ono fia), lehet bárki” – mondta akkor.

Az augusztusi meghallgatás dokumentumait az AP amerikai hírügynökség szerezte meg és hozta nyilvánosságra.

The post Yoko Onó nem bocsát meg appeared first on .

A közlemény szerint Erdogan a videokonferencián leszögezte, hogy kölcsönös lépésekre van szükség a feszültség csökkentése, a párbeszéd fenntartása érdekében, és jelezte, a tengerjogi tárgyalások felélénkítéséről szóló megállapodás előrehaladása szempontjából Athén lépései fontosak. Törökország mindig is a párbeszéd és a diplomácia jelentőségét hangsúlyozta, amiből még megannyi provokáció ellenére sem engedett – húzta alá, majd elismeréssel szólt Németország erőfeszítéseiről az Ankara és Athén közötti közvetítés terén.

Erdogan meggyőződésének adott hangot azzal kapcsolatban, hogy egy regionális konferencia megrendezése minden érdekelt fél javát szolgálná, beleértve a ciprusi török lakosságét is. Kiemelte azt is: nincs kétsége afelől, hogy a vámuniót, a vízumliberalizációt, illetve a migrációs egyezményt érintő jóindulatú és konkrét lépések újból “pozitív mederbe tudják terelni” a török-uniós kapcsolatokat.

Az Európai Unió “egészséges” együttműködése Törökországgal hozzájárul a térség gondjainak megoldásához – húzta alá a török államfő, majd elégedettségét fejezte ki, amiért Merkel és Michel egy “pozitív napirend megteremtésén” fáradozik Ankara és Brüsszel között.

Törökország az EU-tag Görögországgal és Ciprussal már régóta vitázik a tengeri határokról, de a Földközi-tenger keleti medencéjében az utóbbi években felfedezett hatalmas földgázmezők a közelmúltban még inkább kiélezték a feszültséget. A török kutató- és fúróhajók a haditengerészet támogatásával próbafúrásokat végeznek a vitatott területen. Görögország és Ciprus is szuverenitása megsértésének tekinti a tevékenységet.

Az Európai Parlament múlt csütörtökön arra szólította fel Ankarát, hogy azonnal állítsa le “illegális fúrásait”, tartózkodjon a görög és a ciprusi felségvizek megsértésétől, és hagyjon fel a “nacionalista háborúra uszító retorikával”. Az EP felkérte az uniós tagországok kormányait képviselő tanácsot, hogy álljon készen további célzott szankciók kidolgozására, olyanokra, amelyek nincsenek káros hatással a török népre és az ország területén tartózkodó menekültekre.

Ankara előzőleg visszahívta egyik kutatóhajóját a vitatott hovatartozású térségből, azonban egy fúróhajója és később egy másik kutatóhajója küldetését is meghosszabbította október közepéig.

The post Törökország és Görögország kész tárgyalni a Földközi-tenger alatti energiahordozók kutatásáról appeared first on .

Soltész Bálint közölte: az 59 éves nő ellen a Gyöngyösi Rendőrkapitányság indított büntetőeljárást felfegyverkezve elkövetett garázdaság bűntett miatt, fegyverét lefoglalták. A tájékoztatás szerint a gyanúsított szombat este, feltehetőleg a hangos zenét kifogásolva, veszett össze szomszédnőjével és két férfival.

A szóváltás hevében elővette engedéllyel tartott gáz-riasztófegyverét, és több lövést is leadott a szomszédokra, akik könnyebb sérüléseket szenvedtek.

The post Perpatvar: egy csapásra, három sebesült appeared first on .

A nőt, akinek a nevét nem hozták nyilvánosságra, a kanadai határon, a New York államban fekvő Buffalo mellett vették őrizetbe az amerikai határőrizeti szervek. Fegyverrel a kezében akart belépni az Egyesült Államokba. Az amerikai hatóságok további részleteket egyelőre nem közöltek.

A ricint szombaton küldték levélben, s a postabélyegzőből kiderült, hogy Kanadában adták fel. A levél címzettje kifejezetten Donald Trump volt, de az NBC televízió értesülései szerint már a Fehér Házba küldött levelek és küldemények első ellenőrzésén fennakadt.

A kanadai rendőrség már szombattól szorosan együttműködött az amerikai Szövetségi Nyomozó Irodával (FBI). A ricin már kis mennyiségben is halált okozó méreg, amelynek nincs ellenszere.

Két évvel ezelőtt az amerikai haditengerészet egyik veteránját tartóztatták le ugyanilyen bűncselekményért. Az illető be is vallotta, hogy ricin tartalmú levelet küldött Trumpnak és az amerikai kormányzat több tagjának. A levelek akkor is fennakadtak az előzetes ellenőrzésen, így senkiben nem okoztak kárt. 2014-ben a déli Mississippi államban 25 év börtönbüntetésre ítéltek egy férfit, mert ricines levelet küldött Barack Obama akkori amerikai elnöknek.

The post Letartóztattak egy nőt, aki a gyanú szerint a ricint küldte a Fehér Házba appeared first on .

Mint írták, szeptember kilencedikétől visszavonásig csak a kétnapos “iratkarantén” után lehet foglalkozni a további ügykezeléssel. Ezért azt kérik, hogy – lehetőség szerint – mindenki elektronikus úton forduljon az ügyészséghez. Az elektronikus ügyintézés lehetőségeiről és szabályairól az említett honlap E-ügyintézés menüpontjában lehet tájékozódni.

The post Iratkaranténba kerülnek az ügyészségen a papíralapú dokumentumok appeared first on .

Ibolya Tibor közleménye szerint a 35 éves férfi az esti órákban a 41-es villamoson ütni kezdte a jármű ablakát, megrángatta az egyik utast, majd mellkason lökte a villamosvezetőt, amikor az leszállította a járműről. A férfi még egyszer a villamos üvegébe ütött, majd felszállt a 17-es villamosra, ahol belekötött négy nigériai állampolgárba. Egyiküket fejen akarta ütni, egy másik sértett felé pedig üveget dobott, de a támadásokat elhárították.

A férfi a villamosról leszállva továbbra is erőszakos, garázda magatartást tanúsított, végül a rendőrök elfogták.

A Budapest XI. és XXII. Kerületi Ügyészség a férfi ellen közfeladatot ellátó személy elleni erőszak, több rendbeli, felfegyverkezve elkövetett közösség tagja elleni erőszak és más bűncselekmények miatt vádat emelt. A bíróság a férfit egy rendbeli súlyos testi sértés kísérlete miatt felmentette, de három év letöltendő börtönbüntetésre ítélte, valamint ügyészi indítványra fenntartotta bűnügyi felügyeletét – olvasható a közleményben.

The post Üvegekkel dobálta a külföldieket, három éve van lehiggadni appeared first on .

Az ellenzéki politikus elmondta, hogy hazája mély politikai válságot él át, a fehéroroszok többsége immáron 44 napja harcol a szabadságért, az új jövőért, valamint a szabad és tisztességes választások kiírásáért.

“Mi próbáljuk kezelni a válsághelyzetet, de Lukasenka úr nem akar tárgyalni. Azzal fordulunk a nemzetközi közösségekhez, hogy ne ismerjék el Lukasenkát mint legitim vezetőjét Fehéroroszországnak, mert állampolgáraink szemében, ő nem az” – mondta.

David Sassoli parlamenti elnök emlékeztetett, hogy “ezreket kínoznak meg a hatóságok saját hazájukban már több mint két hónapja, csak azért mert szabadon akarnak választani”. Felszólította továbbá Minszket, hogy haladéktalanul engedje szabadon a fogvatartott tüntetőket, és kezdje meg a párbeszédet a koordinációs bizottsággal és a népképviselettel. Hozzátette: az Európai Parlament múlt hetén nagy többséggel szavazta meg azt a határozatot, amely az emberi, politikai és polgári jogok tiszteletben tartására szólítja fel a Lukasenka rezsimet és támogatja a szankciók bevezetését az erőszakos fellépések elkövetői ellen.

“A fehérorosz nép kell saját sorsát irányítania. Az egyetelen járható út a békés hatalomátadás” – hangsúlyozta.

Már több mint két hónapja hogy nagyszabású tüntetések folynak Minszkben, Fehéroroszország fővárosában, Aljakszandr Lukasenka távozását követelve. A fehérorosz ellenzék azzal vádolja Lukasenkát, hogy elcsalta az augusztus 9-i elnökválasztást.

The post Fehérorosz válság: Cihanouszkaja szerint csak nemzetközi segítséggel nyerhetnek appeared first on .

Az írták, a férfi álneveken regisztrálta magát a legnépszerűbb közösségi oldalon, majd faházat vagy autóalkatrészeket kínált megvételre. A hirdetés iránt érdeklődők egy számlaszámra átutalták a kért, alkalmanként 25-205 ezer forint közötti összeget, a termék azonban nem érkezett meg, eladójuk elérhetetlenné vált.

Előfordult, hogy egy nap alatt hat vevőt több mint félmillió forinttal vert át – tették hozzá. A jelenleg 16 rendbeli csalás bűntettével, valamint ötrendbeli csalás vétségével megalapozottan gyanúsítható férfi néhány hónap alatt csaknem kétmillió forintot csalt ki áldozataitól.

A csaló ellen a Dabasi Rendőrkapitányságon kívül több Pest megyei, fővárosi, valamint vidéki rendőrkapitányság is eljárást folytat. A férfit őrizetbe vették és kezdeményezik letartóztatását – áll a közleményben.

The post A tizennyolcadik elfogatóparancs után sikerült elfogtak egy csaló appeared first on .

Az amerikai diplomácia irányítója arra reagált, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának többségi álláspontja mellett a brit, a francia és a német külügyminiszter, valamint Josep Borrell az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője is közleményben utasította el, hogy az Egyesült Államok visszaállítja az ENSZ-szankciókat Iránnal szemben. Az amerikai kormány szombaton jelentette be, hogy visszaállított minden ENSZ-szankciót Irán ellen.

“Sok minden történne, ha nem állítottuk volna vissza az ENSZ Biztonsága Tanácsa szankcióit” – jelentette ki Pompeo. Kifejtette, hogy e büntető intézkedések visszaállítása nélkül Teherán “fegyvereket, páncélozott járműveket, légvédelmi rendszereket vásárolt volna. Hozzáfűzte: e vásárlásokra “heteken belül” sor került volna. “És az európaiak nem csatlakoztak hozzánk ebben a kérdésben” – szögezte le a miniszter. Konkrétumok említése nélkül közölte, hogy több európai politikus “magánúton” támogatásáról biztosította Washingtont. “Tudják, hogy igazunk van” – fogalmazott, hozzátéve, hogy az európaiak “fel sem emelték az ujjukat”.

Pompeo bírálta az európai döntés esetleges következményeit, és példaként Libanont hozta fel.

“Mindenki azt akarja, hogy Libanonban jobban menjenek a dolgok. De azok a fegyverek, amelyeket Irán elad majd, a Hezbollah kezében végzik, és ezzel tragikusan rosszabbá válik a libanoniak élete” – hangoztatta. Utalva Emmanuel Macron francia államfőre, aki aktív diplomáciát folytat Libanonnal kapcsolatban, leszögezte: “Macron kezdeményezése ellenére sem csatlakoztak az európaiak hozzánk, hogy véget vethessünk az iráni fegyverkereskedelemnek”.

Vasárnap délelőtt Pompeo egy texasi templomban szólva, politikai változásokat szorgalmazott Iránban. “Imádkozunk az iráni népért, hogy olyan kormánya legyen, amelyet megérdemel, amely tiszteletben tartja az iráni életeket” – mondta.

A külügyminiszter harmincnappal ezelőtt jelentette be, hogy Washington újra bevezetné Irán ellen azokat az ENSZ-szankciókat, amelyek fokozatos feloldása az Iránnal 2015-ben megkötött atomalkuban szerepel. Az amerikai kormány álláspontja szerint ugyanis Teherán megszegte a megállapodásban vállalt kötelezettségeit. Washington el is indította a szankciók visszaállítását célzó mechanizmust, és ennek értelmében szombat este bejelentette, hogy – mivel a Biztonsági Tanács nem hosszabbította meg az Iránnal szembeni fegyverszállítási embargót -, újra életbe léptette a büntetőintézkedéseket.

The post Pompeo Európát bírálja appeared first on .

A nyomozás adatai szerint, a két gyanúsított 2020. augusztus 22-én délután megjelent az egyedül élő, idős sértett Miskolc egyik peremterületén lévő lakásánál. Miután csengetésükre a férfi ajtót nyitott közölték vele, hogy használati cikkeket akarnak ingyenesen átadni neki. A sértett a gyanúsítottaktól átvett egy terméket és visszament a lakásába. A elkövetők egyike azonban utána ment és felajánlotta neki, hogy az autójukban lévő összes tárgyat megvásárolhatja 120 ezer forintért. A sértett ebbe beleegyezett és a gyanúsított jelenlétében elővette a pénzkazettáját, abból készpénzt vett ki, majd a kazettát a szobában lévő ágyra tette. Ekkor már a másik elkövető is a lakásban tartózkodott, társával együtt a bűncselekmény felismerésére koránál fogva korlátozottan képes sértett figyelmét különféle kérdésekkel elterelték, majd ezt kihasználva egyikük a pénzkazettát az abban tárolt 1 280 000 forint készpénzzel, arany nyaklánccal és egy női pénztárcával együtt magához vette és távoztak a sértett lakásából.

A Miskolci Rendőrkapitányság a két férfit társtettesként elkövetett kifosztás bűntettével gyanúsítja, mely bűncselekmény egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A Miskolci Járásbíróság az ügyészi indítványban foglaltakkal egyezően állapította meg, hogy a gyanúsítottak esetében fennáll a szökés, a bűnismétlés valamint az idős sértett befolyásolásán keresztül a bizonyítás megnehezítésének veszélye, ezért elrendelte a letartóztatásukat.

The post Milliós értéket vittek el a gyanútlan nyugdíjastól appeared first on .

Az Egyesült Államokban élő Mirzajanov úgy vélekedett, Navalnijnak körülbelül egy évre lesz szüksége ahhoz, hogy az egészsége helyre álljon. Mint mondta, 1993-ban találkozott egy novicsokmérgezést túlélt emberrel, akinek hasonló tünetei voltak, mint Navalnijnak, és aki egyebek között arra panaszkodott, hogy nem tudott a táblára írni, ami a vegyész szerint az agy és a funkcionális szervek közötti jelátadás megszakadásának jele.

Navalnijnak “türelmesnek kell lennie, végül meg fog gyógyulni” – nyilatkozott a volt szovjet vegyész.

Leonyid Rint biokémikus, akit az orosz sajtó gyakran szólaltat meg a novicsok egyik fejlesztőjeként, a RIA Novosztyi hírügynökségnek nyilatkozva ugyanakkor azt mondta, hogy Mirzajanov sohasem volt a harci mérget kidolgozó csoport tagja.

“Neki semmi köze sincs a biokémiához. Ő egy egyszerű kromatográfus. Ő nem volt a csoportunkban, a csatornák ellenőrzésével foglalkozott, azzal, ami az üzemből kifolyik, vagy a kéményből kiszáll. A novicsok létrehozásához semmi köze sincs” – nyilatkozott.

Rink úgy vélekedett, hogy Mirzajanov nem ismerheti a novicsokmérgezés tüneteit és biológiai hatásmechanizmusait, most pedig megrendelésre nyilatkozhatott. Hozzátette: a Navalnijnál észlelt tüntetek és pusztán az a tény, hogy életben maradt, kizárják ennek a méregnek a jelenlétét.

A biokémikus korábban is állította már az orosz médiában, hogy Mirzajan feladata annak idején a novicsok környezetbe való kijutásának megakadályozása volt.

The post Navalnij-botrány: bocsánatot kért a novicsok egyik létrehozója appeared first on .

A török tárca egyúttal úgy vélekedett, hogy az indítvány “összeegyeztethetetlen a jóindulattal és a józan ésszel”. Ugyanakkor arra is felhívták a figyelmet, hogy sem az Európai Parlament, sem az Európai Unió, sem a tagállamok nem illetékesek “harmadik országok” határainak vagy joghatósági területeinek kijelölésében.

Törökország az EU-tag Görögországgal és Ciprussal már régóta vitázik a tengeri határokról, de az utóbbi években a Földközi-tenger keleti medencéjében felfedezett hatalmas földgázmezők a közelmúltban még inkább kiélezték a feszültséget. A török kutató- és fúróhajók a haditengerészet támogatásával vizsgálódnak energiahordozók után a vitatott területen. Görögország és Ciprus is szuverenitása megsértésének tekinti a tevékenységet.

Az EP képviselői csütörtöki indítványukban arra szólították fel Törökországot, hogy tartózkodjon a görög és a ciprusi felségvizek megsértésétől, és hagyja abba a “nacionalista háborúra uszító retorikát”. Hangot adtak aggodalmuknak, miszerint a Földközi-tenger keleti térségében zajló konfliktus katonai fellépésbe torkollhat, és felhívták a figyelmet, hogy a feszültségeket csak “jóhiszemű diplomáciai párbeszéden” keresztül lehet enyhíteni.

Az uniós állásfoglalás felkérte a tagországok kormányait képviselő Tanácsot, hogy álljon készen további célzottabb szankciók kidolgozására, olyanokra, amelyek nincsenek káros hatással a török népre és az ország területén tartózkodó menekültekre.

A török külügyminisztérium reagálásában rámutatott: az unió intézményeinek békítő hozzáállást kéne tanúsítaniuk, előítélet nélkül kéne közelíteniük a tagjelölt Törökországhoz, az országok közötti vitás ügyekben pedig a méltányosság pártján kéne állniuk, nem az egyik fél oldalán.

Recep Tayyip Erdogan telefonon beszélt Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével. A török államfői hivatal beszámolója szerint Erdogan arra szólította fel az Európai Uniót és annak tagállamait, hogy legyenek objektívek, következetesek, és a provokációk se tévesszék meg őket. A török elnök az egyeztetés során ismételten hangsúlyozta, hogy országa olyan megoldás híve, amely őszinte párbeszéden és méltányosságon alapul, illetve megóvja minden érdekelt fél jogait.

Ankara a héten visszahívta egyik kutatóhajóját a vitatott hovatartozású térségből, azonban egy fúróhajója küldetését meghosszabbította.

The post Ankara: elfogadhatatlan az EP állásfoglalása appeared first on .

Gondatlanságból elkövetett emberölés címén emeltek vádat ellenük, mert a gyanú szerint áprilisban túlzott erőszakot alkalmaztak a 44 éves Tommie McGlothen igazoltatásakor, és a férfi kórházban meghalt.

Az eset Shreveportban, a déli állam harmadik legnagyobb városában történt. A négy rendőr megállította McGlothent, de nem vette észre – vagy nem akart tudomást venni róla -, hogy a férfi mentálisan sérült. Földre teperték és ököllel verték, illetve az egyik rendőr gumibottal ütötte. A férfit rendőrautójuk hátsó ülésére lökték és ott hagyták, később fedezték fel, hogy leállt a légzése. Néhány nap múlva McGlothen kórházban meghalt.

A jelenetet egy járókelő rögzítette a mobiltelefonján, és júniusban a helyi televízióban is bemutatták.

Az orvosi jelentés szerint McGlothen halálát szívbetegség és izgalmi állapotból eredő zavarodottság okozta. A halál “valószínűleg megelőzhető lett volna” – állapította meg Todd Thoma megyei igazságügyi orvos szakértő. A nyomozás megerősítette, hogy az izgalmi állapotot a rendőrök erőszakos fellépése idézte elő.

Az illetékes helyi ügyészi hivatal pénteken kiadott közleménye szerint a férfi haláláért a rendőröket terheli a felelősség. A vizsgálatot a család ügyvédjének bejelentése nyomán indították meg az ügyben. A shreveporti rendőrség mint folyamatban lévő ügyet nem kommentálta azt. Az elhunyt férfi családja és ügyvédjük azonban a szintén pénteken tartott sajtókonferencián köszönetet mondott a vádesküdtszéknek a döntésért.

The post Vádat emeltek négy rendőr ellen egy afroamerikai halála miatt appeared first on .

“Ha vegyi fegyver nyomai lennének Oroszországban, arról feltétlenül haladéktalanul jelentést tennének az elnöknek. Az abszolút rendkívüli helyzet lenne” – fogalmazott a szóvivő.

Peszkov arra reagált, hogy Alekszej Navalnij orosz munkatársai csütörtökön azt állították: a német vizsgálat Novicsok típusú harci mérget talált annak a három ásványvizes műanyag palacknak az egyikén, amelyet ők gyűjtöttek össze az ellenzéki politikus szállodai szobájában, miután kiderült, hogy kómába esett. Georgij Alburov, a Navalnij által alapított Korrupcióellenes Küzdelem Alapítvány (FBK) kutatórészelegének tagja, aki maga is jelen volt a Xander Hotel 239-es szobájában az üvegek és más tárgyak összegyűjtésénél, csütörtök este a Navalnij Live YouTube-csatornán, német szakértőkre hivatkozva azt állította, hogy a méreg nem a vízben volt, hanem a palackon, amelyből a politikus “ivott, miután megmérgezték”.

Alburov szerint a palackok azon a kórházrepülőn kerültek ki Oroszországból, amelyet a Cinema for Peace Foundation elnevezésű, németországi bejegyzésű civil szervezet bérelt ki Navalnij Berlinbe szállítására. Mint mondta, a szálloda alkalmazottjai az FBK munkatársainak és alkalmazottjainak nem engedtek bepillantást a biztonsági kamerák felvételeibe.

A Kreml szóvivője emlékeztetett arra, hogy toxikológusok szerint ha az üvegen valóban Novicsok nyomai lettek volna, akkor azt mindenki megszenvedte volna, aki hozzáért, vagy akár csak a közelében tartózkodott.

Vjacseszlav Vologyin, az orosz parlament alsóháznak elnöke sürgette, hogy a német és más európai törvényhozások vizsgálják ki, milyen szerepet játszottak országuk titkosszolgálatai és állami tisztségviselői a Navalnij-ügyben. Vologyin korábban külföldi provokációt sejtetett az incidens mögött, amelynek célja szerinte az volt, hogy ürügyet szolgáltasson Oroszország elleni újabb szankciókra, és blokkolja az orosz fellépést Fehéroroszországban.

Peszkov nem kívánt állást foglalni azzal kapcsolatban, hogy a külföldi titkosszolgálatokat kell-e keresni az ügy mögött, ahogyan Vologyin sejtteti. Rámutatott, hogy Oroszországnak “korlátozottak a lehetőségei” az incidens kivizsgálására, egyebek között azért, mert nem ismerhette meg Navalnij leleteit, emellett pedig “egyes tárgyakat, úgymond, likvidáltak, elszállítottak Oroszországból. Megfogalmazása szerint “egyre több a kérdés, mint a válasz”.

“Ebben a történetben túl sok az abszurdum ahhoz, hogy bárki szavának is higgyünk” – mondta. Hozzátette, nem tud választ adni arra kérdésre, hogy együttműködött-e Navalnij külföldi hírszerző szervekkel.

A szóvivő elmondta, hogy Moszkva továbbra is igyekszik az ügyről információt szerezni a Vegyifegyver-tilalmi Szervezettől (OPCW), de annak technikai titkársága azt közölte, hogy nem tud semmiről, és az ügyben Berlinhez kell fordulni. (Korábbi orosz hivatalos nyilatkozatok szerint a német korány az OPCW-hez irányította az orosz adatigénylési kísérleteket.)

Megismételte, hogy Omszkban és Moszkvában – ellentétben a német, francia és svéd laboratóriumi eredménnyel – nem találtak méreganyagot a Navalnijtól vett mintákban. Úgy vélekedett, hogy csak az információk és a biológiai minták kicserélése deríthetne fényt az állítólagos megmérgezésre.

The post Navalnij-botrány: a Kreml szerint az is egy érv, hogy azonnal jelentenék Putyinnak, ha vegyi fegyvert vetnének be Oroszországban appeared first on .

A Miskolci Törvényszék közlése szerint a két gyanúsított a sértettel egy ingatlanon, de külön lakrészben élt Miskolcon.

Horváth Dóra azt közölte, hogy a három férfi szeptember 12-én a sértettnél italozott, majd amikor a vasárnap letartóztatott gyanúsított el akarta venni a későbbi áldozattól az otthon tartott alkoholját, az seprűnyéllel megütötte. Erre mindkét férfi a sértettre támadt, az utóbb letartóztatott gyanúsított pedig többször megrúgta, majd egy késsel a hátán és az arcán is megszúrta. Ezután a már nem mozduló áldozatot a vasárnap letartóztatott férfi kérésére a társa ágyneműbe csomagolta és az udvaron lévő kútba dobta.

A gyanúsítottakkal szemben emberölés miatt indult eljárás, ez akár 15 évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető – közölte a törvényszék. A két férfit egy-egy hónapra letartóztatták. A bíróság végzése ellen a letartóztatott gyanúsított és védője fellebbezett.

The post Újabb letartóztatás a miskolci gyilkosság ügyében appeared first on .

A térségben – ahol az Egyesült Államok immár csak korlátozott számú katonával van jelen – több olyan incidens történt az elmúlt időszakban, amelyben amerikai és orosz katonák kerültek konfliktusba egymással. Bill Urban, a Centcom szóvivője a közleményben nem tett említést ezekről, hanem csak általában az elmúlt időszak incidenseit említette, amelyek az amerikai álláspont szerint szükségessé tették a szóban forgó hadfelszerelés oda vezénylését.

Az amerikai erők a rövid hatótávolságú légvédelmi rakéták riasztására alkalmas Sentinel radarokat és Bradley típusú gyalogsági szállító harcjárműveket telepítettek a térségbe. A Bradleyket tavaly Donald Trump döntésére már kivonták e térségből. A Centcom közleménye szerint a mostani lépések célja “a koalíciós erők védelme és annak biztosítása, hogy a térségben nyugodtam folytathassák küldetésüket”.

Augusztus végén hét amerikai katona sebesült meg egy orosz harci járművel történt összeütközésben. Az erről készült videofelvételek megjelentek a Twitteren is, és a képkockákon jól látható volt, hogy orosz páncélosok és helikopterek próbálták meg feltartóztatni az amerikai járműveket, amelyeket aztán a térség elhagyására is késztettek.

“Az Egyesült Államok nem akar konfliktust egyetlen más országgal sem Szíria területén, de ha szükséges, meg fogja védeni a koalíciós erőket” – hangsúlyozta Urban. Ebben a török határ mentén fekvő térségben – az Ankarával kötött egyezmény értelmében – orosz katonák állomásoznak.

The post Újabb kacskaringó: az USA páncélozott harci járműveket és radarrendszereket telepített Északkelet-Szíriába appeared first on .