Biztonságpiac

A balesetet az okozta, hogy a környék füves területén tűz keletkezett, amelyet az erős szélben a csapatalegység tűzoltói nem tudtak eloltani, a lángok pedig átterjedtek a katonai objektumra. A környező falvakból öt kilométeres körben kitelepítettek több mint 2300 embert, és lezárták a Kaszpij szövetségi autópályát. A Gazprom elzárta 13 település és egy laktanya gázellátását.

Az orosz védelmi tárca szerint az oltásban csütörtök reggel 650 tűzoltó és katona mellett 194 egységnyi technika, köztük két tűzoltótank és több páncélozott autó vett rész. A helyszínre vezényeltek egy tűzoltóvonatot, valamint készültségbe helyeztek négy Il-76-os repülőgépet és három Mi-8-as helikoptert, és a tervek szerint robotokat is bevetnek a tűz megfékezésére.

A helyszínre érkezett egy 120 fős tűzszerészcsoport is. A környék megfigyelésére 17 drón szállt föl. Jelen van a rendkívüli helyzetek minisztere, Jevgenyij Zinyicsev. A jelentések szerint a felrobbant lőszerek repeszei a raktár három kilométeres körzetében szóródtak szét. A lökéshullám és a szanaszét repülő törmelék többtucatnyi lakóház ablakait betörte.

The post Rendkívüli állapotot hirdettek ki a kigyulladt lőszerraktár miatt Rjazany megyében appeared first on .

Geraszimov szerint a Cirkon, amelyet az Admiral Gorskov fregatt fedélzetéről, a Fehér-tengerről indítottak el, sikerrel semmisítette meg 450 kilométerre levő célját a Barents-tengeren. Átlagsebessége másodpercenként 1,6 kilométer, vagyis óránként 5700 kilométer volt, a csúcssebessége pedig meghaladta az óránkénti 9500 kilométert, vagyis megközelítette a 8 Machot. A repülés maximális magassága 28 kilométer, időtartama pedig 4,5 perc volt.

Az orosz vezérkari főnök közölte, hogy a hiperszonikus rendszert 2020-ban és 2021-ben állítják hadrendbe a haditengerészet hajóin és tengeralattjáróin. Putyin korábban említést tett arról, hogy kifejlesztés alatt áll a Cirkon szárazföldi változata. A RIA Novosztyi szerint a fegyver csúcssebessége kilencszeresen haladhatja majd meg a hangét.

Az indításról az orosz védelmi tárca videofelvételeket tett közzé. Putyin hangsúlyozta, hogy a hiperszonikus fegyver kifejlesztése nemcsak a fegyveres erők, de egész Oroszország számára fontos lépés. Mint mondta, a hadsereg és a flotta felszerelése a világban példa nélküli fegyverekkel szavatolja az állam védelmi képességeit.

The post Sikeresen tesztelték a hiperszonikus Cirkon rakétát az oroszok appeared first on .

Az ügyről azt írták, a Budapesten élő szír férfi irányítása alapján egy magyar férfi 2019 októbere és 2020 januárja között legalább 33 alkalommal szállított a szerb-magyar határt illegálisan átlépő bevándorlókat Szeged és Baja térségéből a fővárosba, illetve Ausztriába. A rendőrök még január 14-én az M5-ös autópálya jakabszállási lehajtójánál – egy ellenőrzés során – öt szír menekültet találtak a férfi kocsijában, akiket Nyugat-Európába akart szállítani.

A rendőrök a férfit őrizetbe vették és a bíróság letartóztatásba helyezte – tették hozzá.

A nyomozás során kiderült, hogy a szállításokat minden esetben az elfogott szír férfi szervezte, aki a bűnszervezet másik irányítója, egy budapesti nő közvetítésével telefonon adta az utasításokat a szállítónak arról, hogy hány embert kell elvinnie, illetve hogy hol és mikor vegye fel őket. A szír vezető utasítására a nő biztosította a szállítónak a csempészjárműveket is, az embercsempészek a telefonbeszélgetéseik során a lelepleződés elkerülése érdekében “kódnyelvet” használtak.

A nyomozók a szír férfire október 6-án csaptak le, őrizetbe vették és szervezőként, üzletszerűen, bűnszervezetben elkövetett embercsempészés bűntette miatt hallgattak ki gyanúsítottként. A főügyészség indítványozta az őrizetbe vett gyanúsított letartóztatását, mert a bűncselekmény súlyossága, a kiszabható büntetés mértéke – 10 évtől 25 évig terjedő szabadságvesztés – és a férfi külföldi kötődése miatt tartani kell attól, hogy a hatóságok elől elszökne, elrejtőzne.

A Kecskeméti Járásbíróság nyomozási bírója csütörtökön elrendelte a férfi letartóztatását. A bíró végzése ellen a gyanúsított és védője fellebbezést jelentettek be enyhébb kényszerintézkedés, bűnügyi felügyelet alkalmazása miatt – áll a közleményben.

The post Letartóztatták egy embercsempész bűnszervezet vezetőjét appeared first on .

Az ítélet kivonatát a romániai bíróságok portálján tették közzé. A másodfokon eljáró táblabíróság elutasította Darmanesti polgármesteri hivatala fellebbezését a hasonló első fokú határozat ellen.

“Innen egy új fejezet nyílik a temetővel kapcsolatos pereskedésben és ez csakis a mi javunkra fog szólni” – értelmezte a döntést videoüzenetében Gergely András, Csíkszentmárton polgármestere, aki azt is elárulta, hogy születésnapjára kapta ajándékul az ítéletet.
Darmanesti város tavaly augusztus elején indított pert Csíkszentmárton ellen annak a 2007-es önkormányzati határozatnak a részleges érvénytelenítése céljával, amelyik a székelyföldi település közvagyonaként tüntette fel az úzvölgyi katonatemetőt és a közelében álló használaton kívüli kaszárnyasort. A csíkszentmártoni önkormányzati határozatot 2010-ben a 299-es kormányhatározat is megerősítette.

A per során – a Székelyhon portál korábbi tájékoztatása szerint – Darmanesti (Dormánfalva) önkormányzata arra hivatkozott, hogy a temető területe már 1990-ben a moldvai kisváros magánvagyonának leltárában szerepelt, és az 1997-ben elfogadott, most is érvényes általános rendezési terv (PUG) is a város belterületeként jelölte meg. Azt is érvként hozta fel, hogy az INSPIRE térinformatikai geoportál is Darmanesti területeként jelöli a temetőt.

A szentmártoniak viszont olyan, az 1800-as évek végéről származó telekkönyveket mutattak be a bíróságnak, amelyek szerint a vitatott terület Csíkszentmárton község földbirtokos közösségének és Csíkcsekefalva földbirtokos közösségének a tulajdona.

A mára elnéptelenedett Úzvölgye település, valamint a település területén fekvő katonatemető és kaszárnyasor hovatartozása, illetve a katonatemetőben tavaly létrehozott román parcella kapcsán számtalan per van folyamatban a romániai bíróságokon. Ezek egyik csoportját Csíkszentmárton, másikat Darmanesti önkormányzata, harmadikat pedig Bákó megye prefektusa indította.

Darmanesti önkormányzata 2019 áprilisában önkényesen román parcellát alakított ki a Hargita és Bákó megye határán fekvő katonatemetőben, melyet korábban a székelyföldi Csíkszentmárton község gondozott és a magyar közösség magyar katonatemetőként tartott számon. Tavaly június 6-án több ezer román megemlékező erőszakkal nyomult be a temetőbe, hogy részt vegyen a román parcella és emlékmű román ortodox felszentelésén, miután székelyek élőlánccal próbálták megakadályozni ezt.

The post Úzvölgye: a jogerős ítélet szerint Csíkszentmárton tulajdona a temető appeared first on .

Bartalné Mentes Judit közölte: a vádlott 2018 karácsonyán biztonsági őrként dolgozott egy zalaegerszegi szórakozóhelyen, ahova hajnalban érkezett a későbbi sértett a barátaival. Miután italt rendeltek, a férfi a tánctér felé indult, de a DJ-pulthoz érve a biztonsági őr kérdőre vonta, hogy “Mit akar más nőjétől?”.

A konfliktus elkerülése érdekében a férfi el akarta hagyni a helyiséget, de megbotlott és a földre esett. Ekkor a biztonsági őrök felsegítették a férfit, de a vádlott váratlanul két-háromszor ököllel megütötte. Végül a vérző sérültet visszakísérték a barátaihoz. A bántalmazás miatt a férfinak eltörött többek között az állkapocs- és arccsontja, valamint a szemgödörcsontja, sérülései maradandó testi fogyatékosságot eredményeztek.

A bíróság maradandó fogyatékosságot okozó testi sértés bűntette miatt egy év és kilenc hónap, három évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte a biztonsági őrt. Az ítélet jogerős.

The post Fogyatékossá verte a vendéget, felfüggesztett börtönbüntetéssel megúszta a biztonsági őr appeared first on .

Az egyik őrizetbe vett személy Nyika Nyikulsina – tájékoztatta a hírügynökséget a nő védője, Szergej Tyelnov. A másik tagot, Marija Aljohinát akkor vették őrizetbe, amikor éppen elhagyta a Dozsgy nevű független orosz televíziós csatorna épületét. A banda további két tagját, Vaszilij Andrianovot és Jelizaveta Gyigyerihet már szerdán őrizetbe vették.

A rendőrség megjelent a mozgalom egyik tagjának, Alekszandr Szofejevnek a házánál is. A rendvédelmi szervek munkatársai ezenkívül kimentek Marija Aljohina anyjának és Ljuszja Stejn önkormányzati képviselőnek a házához is.

Bár azt nem tudni, hogy a Pussy Riot tagjait miért vették őrizetbe, az Interfax beszámolójából kiderül, hogy Andrianovot és Gyigyerihet később elengedték az őrizetből azzal a feltétellel, hogy megjelennek a jegyzőkönyv felvételéhez, amelyet a gyülekezésre vonatkozó szabályok megsértése címén rögzítenek.

Facebook-oldalán a Pussy Riot tettüket “arányos válasznak” minősítette azzal szemben, hogy – állításuk szerint – az orosz állam beavatkozik az LMBTQ-közösség tagjainak (leszbikusok, melegek, biszexuálisok, transzneműek és queerek) életébe. A mozgalom ennek igazolására megemlítette, hogy szerinte a kormány “meleg embereket gyilkoltat Csecsenföldön, transzfób törvényeket fogad el (a család intézményének kizárólagos erősítésével), és béranyától született gyerekek szüleit üldözi”. A Pussy Riot emlékeztetett arra, hogy Putyin korábban azt mondta: “Oroszországban semmiféle korlátozás nem fog érni senkit az orientáció alapján”. A mozgalom úgy fogalmazott: a szivárványzászlót ajándéknak szánta Putyinnak, a szeretet és a szabadság hiányának jelképeként.

The post Őrizetbe vették Oroszországban a Pussy Riot feminista mozgalom újabb két tagját appeared first on .

A tájékoztatás szerint a Ceglédi Rendőrkapitányság által koordináltan közel kilencven rendőr mintegy harminc szolgálati autóval szállt meg több helyszínt Pest, Bács-Kiskun és Jász-Nagykun-Szolnok megyében. A rendőrök 12 embert előállítottak és közülük két, kereskedéssel foglalkozó gyanúsított letartóztatását kezdeményezték. Két előállítottat kábítószer birtoklása vétségével, egy jászkarajenői család három előállított tagját értékesítéssel gyanúsították meg – fűzték hozzá.

A rajtaütés helyszínein új pszichoaktív anyaggal szennyezett tasakokat, alufóliákat, csomagoló anyagokat, tucatnyi mobiltelefont és okos eszközt, közel kilencmillió forint értékben gépkocsikat, laptopot, elektronikai berendezéseket és arany ékszereket foglaltak le.

Hat – köztük a két őrizetbe vett – gyanúsítottal szemben bűnszövetségben elkövetett új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűntettének, három gyanúsítottal szemben új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűntettének, illetve két gyanúsítottal szemben kábítószer birtoklása vétségének megalapozott gyanúja miatt folytatja le a további eljárást a Ceglédi Rendőrkapitányság.

The post Új pszichoaktív anyaggal kereskedő bűnbandára csaptak le a rendőrök appeared first on .

Gabler Gergely jelezte: Magyarországon kimondottan alacsony a csalások száma, az MNB és a társhatóságok közös munkával szűrik ki az ilyen eseteket. Hangsúlyozta ugyanakkor, az ügyfeleket célzó támadások elkerülése érdekében lényeges, hogy az érintettek tisztában legyenek a védekezés fontosságával.

Luspay Miklós, az MNB főosztályvezetője kiemelte: az Európai Központi Bank statisztikája szerint Magyarország a harmadik legbiztonságosabb ország az Európai Unióban, az elektronikus fizetések kapcsán nagyon kevés visszaélés történik, a bankszektor kellőképpen felkészült a csalások kivédésére. A legtöbb csalás az internetes kártyás vásárlásoknál fordul elő.

Kitért arra, hogy a bankoknak csalásmonitoring rendszert kellett kialakítani, korábban ilyen előírás nem volt. A fogyasztói oldalt is megerősítette a pénzforgalmi szabályozás; ha egy ügyfelet kár ér, akkor a banknak kell igazolnia, hogy az ügyfél csalást követett el vagy súlyosan gondatlanul járt el – tette hozzá.

Az adatszolgáltatási szabályok is változtak, a hitelintézeteknek jelenteniük kell minden esetet, amikor csalás történt vagy csalást hiúsítottak meg. Ezeket az eseteket az MNB mellett az európai bankfelügyeleti szervezetek is monitorozzák. Ha valamelyik tagállamban megjelenik egy új csalási módszer, arról Magyarország is tájékoztatást kap, hogy a bankszektor fel tudjon készülni – ismertette a főosztályvezető.

Luspay felhívta a figyelmet arra, hogy 2021. január 1-jétől a webes felületeken történő kártyás fizetésnél nem lesznek elegendőek azok az információk, amelyek jelenleg megfelelőek egy-egy tranzakció kezdeményezéséhez, erős ügyfelhitelesítésre lesz szükség. A MNB a szeptember 14-i határidőt határozta meg a magyarországi hitelintézeteknek és webáruházaknak. A fejlesztés a hazai bankoknál megvalósult, hamarosan elkezdődik az ügyfelek tájékoztatása, hogy milyen módon változik az elektronikus kártyás fizetés az internetes vásárlásoknál.

Az MNB azt szeretné, ha már a karácsonyi vásárlásoknál is egyre több helyen megjelenne az új megoldás – mondta Luspay.

Biró Gabriella, az MNB főosztályvezetője ismertette: a jegybank ügyfélszolgálatához 2019-2020-ban érkezett jelzések alapján a leggyakoribb az online bankkártyás visszaélés, a második a számlaváltásos csalás, a harmadik pedig az adathalászat és SIM-cserés támadás.

A számlaváltásos csalásnál a kiszemelttel azt hitetik el, hogy üzleti partnerének számlaszáma megváltozott és azt kérik tőle, hogy új számlaszámra utaljon. A főosztályvezető szerint érdemes ilyen esetben a hivatalos kapcsolattartót felhívni és ellenőrizni, hogy tényleg történt-e változás.

Az adathalászok jellemzően egy hamis weboldalon keresztül próbálják megszerezni az áldozat banki adatait; ha sikerül, a csalók elutalják a számlán található pénzt másik számlákra vagy felveszik készpénzben. A módszert segít kiszűrni egyebek mellett a feladó és a webcím alapos ellenőrzése. Ha az áldozat átutalást tapasztal a számlájáról, azonnal értesíteni kell a bankot, akkor még jó esély lehet a pénz visszaszerzésére.

A SIM-cserés támadásnál az ügyfél azt hiszi, hogy szerződést köt, és megadja személyes adatait. Ezekkel a csaló új SIM-kártyát igényel a távközlési szolgáltatónál, majd az új kártyával banki tranzakciókat végez. Ha az ügyfél SIM-kártyája használhatatlanná válik, érdemes minél rövidebb időn belül értesíteni bankját – hívta fel a figyelmet Biró.

A sikeres csaláshoz minden esetben szükség van az áldozat adataira, ezért különösen fontos a körültekintés az adatok megadásakor – fogalmazott a főosztályvezető.

The post MNB: fejlettek a banki információbiztonsági rendszerek, de… appeared first on .



A Legfőbb Ügyészség Polt videoüzenete alapján szerdán kiadott közleménye szerint ezúttal “rendhagyó módon – az írásban benyújtott országgyűlési beszámolóval egyidejűleg – a legfőbb ügyész a kollégái felé videoüzenetben számolt be az ügyészség tavalyi tevékenységéről”.

Az ügyészség 98,3 százalékos váderedményessége az utóbbi tíz év legmagasabb értéke – közölte Polt Péter. Kiemelte: a 2018. július 1-jén hatályba lépett új büntetőeljárási törvény szerinti eljárások “időszerű” befejezése, a “hagyományos” vádemeléstől elterelő, valamint a sértetti jóvátételt eredményező intézmények alkalmazása az új törvény legfőbb célkitűzései közé tartozott. Az ügyészség tevékenysége megfelelt az új eljárási környezetnek, valamint a törvényes működés elvárásainak- jelentette ki.

Tavaly a legfontosabb szervezeti változás az ügyészségi nyomozás egységes struktúrába szervezése volt. A kizárólagos ügyészségi hatáskörbe tartozó bűncselekmények nyomozását átvette a Központi Nyomozó Főügyészség, és az alárendeltségében működő járási szintű regionális nyomozó ügyészségek, valamint a fővárosra kiterjedő illetékességgel létrejött a Fővárosi Nyomozó Ügyészség. A Központi Nyomozó Főügyészség kiemelten foglalkozott a korrupció elleni küzdelemmel. A hivatali korrupciós bűncselekmények miatt iktatott eljárások száma egyenletesen növekedett, annak ellenére, hogy az összes regisztrált korrupciós bűncselekmény száma csökkent – jelezte.

Bár az összes regisztrált bűncselekmény száma a korábbi évek tendenciáját követve csökkent, jelentősen növekedett az ügyészségi ügyiratforgalom, mivel az új büntetőeljárási törvénnyel bevezetett jogintézmények számos pluszfeladatot róttak az ügyészekre. Tavaly jelentősen csökkent az ügyészségi határozatok elleni panaszok száma. Az ügyészség a múlt évben is kiemelt figyelmet fordított az eljárások gyors és hatékony befejezésére, a vádemelések 73,3 százalékában eljárást gyorsító intézkedésekkel – büntetővégzés meghozatalára irányuló eljárás és bíróság elé állítás – sikerült lezárni az ügyeket. Ez az arány az előző években elért jelentős eredményeket is meghaladta – emelte ki a legfőbb ügyész.

A beismerésen alapuló terhelti együttműködés meghatározhatja a vádemelés formáját, illetve a vádirat tartalmát. Az ügyészek tavaly 91 ügyben emeltek vádat nyomozás során létrejött egyezség alapján, és 3984 esetben tettek indítványt a vádiratban az alkalmazandó joghátrány mértékére, ha a terhelt az előkészítő ülésen beismeri tettét és lemond a tárgyaláshoz való jogáról. Az előkészítő üléseken “a hatékony ügyészi tárgyalási jelenlétnek köszönhetően” a bűncselekmény elkövetését beismerő vádlottak 88 százalékánál már első fokon jogerős elmarasztaló ítélet született – ismertette.

Polt külön kiemelte a magyar ügyészség és az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) együttműködését. Az OLAF közigazgatási vizsgálatokat folytat az Európai Unió költségvetéséből származó pénzeszközök szabályszerű felhasználásáról, és ennek eredményeképpen ajánlással fordulhat a tagállamok igazságügyi hatóságaihoz. Az OLAF tavaly három igazságügyi ajánlást küldött, ezeket már folyamatban lévő nyomozásokban értékelték a hatóságok. A magyar ügyészség 2015 és 2019 között a 39 százalékos uniós átlagot lényegesen meghaladó mértékben, az OLAF által kezdeményezett ügyek 47 százalékában emelt vádat – mondta el a legfőbb ügyész.

The post Polt: az ügyészség elismerésre méltó eredményeket ért el tavaly appeared first on .

A hágai székhelyű szervezet tájékoztatása szerint a kedden tartott, egynapos akció az al-Kaida, az Iszlám Állam és más terrorszervezetek, valamint az azokhoz kötődő csoportok tagjai és támogatói által terjesztett online tartalmak felkutatására irányult.

A részt vevő hatóságok dzsihadista toborzó- és propagandaanyagokat, például oktatóvideókat, illetve erőszakra buzdító tartalmakat, valamint a terrorszervezeteknek a közösségi média oldalaira feltöltött beszámolóit találták meg. Az összegyűjtött hivatkozások és az azokon tárolt tartalmak ügyében a hatóságok felvették a kapcsolatot az internetes platformok üzemeltetőivel.

Az akcióban az uniós Horvátország és Szlovénia mellett Albánia, Bosznia-Hercegovina, Észak-Macedónia, Montenegró és Szerbia szakosodott egységei vettek részt.

The post Nyugat-balkáni nyelveken elérhető dzsihadista propagandaanyagok százait azonosították az interneten appeared first on .

A helyszínen a TASZSZ jelentése szerint tíz másodpercenként robbannak fel tüzérségi lövedékek, a repeszek pedig három kilométerre is elszállnak. A lökéshullám és a szanaszét repülő törmelék több tucatnyi lakóház ablakait betörte. A balesetet az okozta, hogy a környék füves területén tűz keletkezett, és az erős szélben a csapatalegység tűzoltói nem tudták megakadályozni, hogy lángok átterjedjenek a katonai objektumra.

A raktárból és könyékéről evakuálták a katonákat. A környező falvakból is kitelepítettek több mint 1600 embert. Az oltásban több tucatnyi tűzoltó és katona mellet, két tűzoltótank és több páncélozott autó vesz rész. A helyszínre vezényeltek egy tűzoltóvonatot, valamit készültségbe helyeztek egy Il-76-os repülőgépet és két Mi-8-as helikoptert, s a tervek szerint robotokat is bevetnek majd a tűz megfékezésére.

A rendkívüli helyzetek minisztere, Jevgenyij Zinyicsev a helyszínre utazott.

The post Kigyulladt az orosz hadsereg egyik lőszerraktára Rjazany közelében appeared first on .

Dávid Zoltán alezredes elmondta, a pénzügyőrök egy rendszám nélkül közlekedő mikrobuszt ellenőriztek Kékcsén, a jármű rakterében bukkantak rá a dohányárura és egy dohányvágó gépre. A sofőr lakhelyén megtartott házkutatás során további több száz kilogramm, vágásra előkészített leveles dohányt találtak.

A körülbelül 31 millió forintot érő dohányárut lefoglalták, a tulajdonos ellen költségvetési csalás miatt tettek feljelentést. A sajtóreferens megjegyezte, a másfél tonna dohányból mintegy hetvenezer doboz cigarettát állíthattak volna elő.

The post Vágott dohányt foglalt le Szabolcsban a NAV appeared first on .

A tárca közlése szerint Charles W. Ray admirálisnak, az amerikai parti őrség parancsnok-helyettesének vírustesztje pozitív lett, és ezért mindenki, aki kapcsolatba került vele, karanténba vonult. A parti őrség közleménye szerint az admirális fertőzésének enyhe tünetei vannak.

Karanténban van Mark Milley tábornok, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának vezetője, a helyettese, John Hyten tábornok, és önkéntes karanténba vonultak a szárazföldi haderő, a haditengerészet és a légierő parancsnokai is. Ugyancsak elkülönítette magát Paul Nakasone, a kiber-parancsnokság vezetője.

Hoffman szóvivő szerint nem tudni, hogy a parti őrség helyettes parancsnoka hol fertőződhetett meg. Kedden valamennyi, már karanténba vonult katonai vezetőn elvégezték a koronavírus-tesztet, de eddig mindegyik negatív lett, és senkin nem is jelentkeztek a fertőzés tünetei.

A legfelsőbb katonai vezetők körében eddig senki nem fertőződött meg, jóllehet az amerikai aktív és tartalékos haderőnél eddig több mint 47 ezer katonánál diagnosztizálták a vírusfertőzést, 625 katona kórházi kezelésre is szorult, és nyolcan belehaltak a fertőzés szövődményeibe.

The post Karanténban van az amerikai vezérkari főnökök és a katonai csúcsvezetők jó része appeared first on .

Keresztes Imre azt írta: a főügyészség emberölés előkészületének bűntette miatt nyomoz az ügyben. A gyanú szerint a fiatal férfi péntek délután a bevásárlóközpontnál lévő pályaudvaron egy rendőr mögé lépett, és megpróbálta elvenni a fegyverét a derékszíján lévő tokból. A rendőr a mozdulatot észlelve ezt megakadályozta, bár az elkövető többször is megpróbálta kirántani a fegyvert. A többi rendőr ezután a férfit megbilincselte.

Az ügyészség szerint a 24 éves gyanúsított célja az volt, hogy a szolgálati lőfegyvert és a benne lévő lőszereket megszerezze, majd a rendőröket megölje. A férfi elismerte, hogy meg akarta szerezni a fegyvert, azt azonban tagadta, hogy meg akarta volna ölni őket. A fiatalember és védője panasszal élt a gyanúsítás ellen.

A Központi Nyomozó Főügyészség indítványozta az őrizetbe vett gyanúsított letartóztatását, ezt a bíróság hétfőn el is rendelte, a végzést pedig az eljárás valamennyi szereplője tudomásul vette.

The post Letartóztattak a férfit, aki megpróbálta elvenni egy rendőr fegyverét appeared first on .

Ruszin Romulusz, a Honvédelmi Minisztérium humánpolitikai államtitkára a képzés keddi zalaegerszegi bejelentésekor elmondta: országszerte több mint hetven iskolában folyik már kadétképzés valamilyen szinten, szeretnék elérni, hogy ezzel a tanulási lehetőséggel minél jobban lefedett legyen Magyarország.

A zalaegerszegi képzés kiváló példája a magyar haderőfejlesztési program átgondoltságának, hiszen a közeljövőben a városban harcijárműgyártás indul és a szükséges ismeretek oktatása is megvalósul – jelezte az államtitkár. Úgy fogalmazott: a honvédelem nemzeti ügy, minden magyar ember felelőssége. “Mindenkinek meg kell értenie, miért fontos a XXI. században is a honvédség, és miért van szükség a magyar katonákra határon belül és kívül”.

Amikor valaki “önként vállalja, hogy élete árán is megvédi Magyarországot és a polgárait”, annál nemesebb cél kevés van – hangsúlyozta a HM államtitkára. A zalaegerszegi képzés keretében felkészítik a fiatalokat arra, hogy a XXI. századi technológiában készítőként, alkalmazóként vegyenek részt, ezért zajlik a képzés a mechatronikai oktatás részeként, a magyar hadiipar jövőjét is meghatározva. A végzős diákok ezután továbbtanulhatnak a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen vagy bármilyen műszaki egyetemen – jegyezte meg Ruszin.

Németh Dezső, a képzésnek helyet adó Zalaegerszegi Szakképzési Centrum Munkácsy Mihály Technikumának igazgatója arról beszélt, hogy az intézményben fakultációs szinten már oktatnak katonai alapismereteket, amelynek gyakorlati részét – mint a fegyver- és alaki ismeretek vagy a tereptani ismeretek – a honvédség közreműködésével végzik. A honvédkadét-szakképzést a már egy éve tartó előkészületek után a 2021-22-es tanévtől vezetik be Zalaegerszegen.

The post Honvédkadét-szakképzés indul Zalaegerszegen appeared first on .

A francia, a belga és a brit bíróságok kérése alapján indított, egyesített ügyekben hozott ítéletében a luxembourgi székhelyű uniós bíróság hozzátette, hogy csak súlyos bűncselekmények elleni küzdelem esetén, amikor egy tagállam a nemzetbiztonságára leselkedő súlyos fenyegetéssel szembesül, térhetnek el attól a kötelezettségtől, amely a hírközléssel kapcsolatos adatok titkosságának biztosítását írja elő.

Az ilyen veszélyek megelőzésére a tagállamok előírhatják a személyes adatok célzott megőrzését, valamint azok továbbítását is. Az alapjogokba való ilyen beavatkozásnak, az adatok általános és válogatás nélküli megőrzésének azonban az EU-bíróság szerint feltétlenül csak a szükséges időre kell korlátozódnia, valamint hatékony biztosítékokkal kell járnia, amelyet bíróságnak vagy független közigazgatási hatóságnak kell ellenőriznie.

Az internetes kommunikációs forrásokhoz rendelt IP-címek, illetve az elektronikus kommunikációs eszközök felhasználói identitására vonatkozó más adatok megőrzésére nem vonatkozik külön határidő – tette hozzá az uniós bíróság.

The post Uniós jogot sért az elektronikai eszközökön tárolt adatok általános megőrzésének kötelezettsége appeared first on .

Bércesi Zoltán közleményében felidézi: a galamboki férfi 2018 novemberében ittas állapotban volt, amikor lakásából a közeli presszóba igyekezett. Útközben szembetalálkozott az ugyancsak ittas ismerősével, akivel egyébként jó viszonyban volt. A vádlott az ismerősét a mellkasán hirtelen nagyobb erővel meglökte, amitől a férfi hanyatt esett, és feje az esés lendületétől a járdának csapódott. A földre került és eszméletét vesztett áldozatát a vádlott kikerülte és folytatta útját a presszó felé.

A fejsérülést szenvedett férfi valamivel később magához tért, hazagyalogolt, majd az esti órákban elaludt. Másnap reggel azonban nem ébredt fel, testvére a háziorvost hívta, aki már csak a halál beálltát tudta megállapítani.

Az első fokon eljáró Zalaegerszegi Törvényszék a vádlottat halált okozó testi sértés miatt öt év börtönbüntetésre ítélte. A védelem fellebbezése miatt másodfokon a Pécsi Ítélőtábla elé került ügyben – a fellebbviteli főügyészség indítványával egyetértve – az ítélőtábla helybenhagyta az elsőfokú elmarasztaló ítéletet.

The post Nem vicc: két, jó viszonyban lévő ittas galamboki találkozott, öt év börtön lett a vége appeared first on .

A közlemény szerint az emberrablók – akik közül négy feltételezett elkövetőt a budapesti nyomozók júliusban elfogtak – egy férfit hurcoltak el otthonából, majd összeverték, és szabadon engedéséért húszmilliós váltságdíjat követeltek. Az ügy miatt most elfogatóparancsot adtak ki a 47 éves Vujkov Ákos és a 40 éves Bereczki Zoltán Róbert ellen.

Kifejtetté: július 6-án délelőtt az emberrablók megjelentek egy 44 éves férfi XIV. kerületi házának garázsánál, ahol megverték, majd egy autó hátsó ülésére tuszkolták és egy műhelybe vitték. A férfinak a műhelyben – hogy ne tudjon elmenekülni – eltörték a lábát, ezután baseballütővel és vascsővel még több ütést mértek rá, így eltört a kulcscsontja, az arccsontja és a testén számos zúzódás keletkezett.

A gyanú szerint az emberrablók a férfit azzal fenyegették meg, hogy ha nem szerez húszmillió forintot, akkor elássák és a családján is bosszút állnak; végül a férfitől nem sikerült pénzt szerezniük és másnap a Gyömrői úti felüljárónál szabadon engedték.

A BRFK azt kéri, hogy aki Vujkov Ákos vagy Bereczki Zoltán Róbert tartózkodási helyével vagy a bűncselekménnyel kapcsolatban információval rendelkezik – akár névtelensége megőrzése mellett -, tegyen bejelentést a nap 24 órájában elérhető Telefontanú zöldszámán, illetve a 112-es, díjmentes segélyhívó számon.

The post Két férfit keres a rendőrség emberrablás miatt appeared first on .



Mint írták, a rendőrök délelőtt akarták megállítani az autóst gyorshajtás miatt, sikertelenül. Üldözése során előbb egy járőrkocsinak ütközött, majd egy másik rendőrautó miatt jelzőlámpának ment, végül egy harmadik autóval karambolozott; kocsijából kiugrott és futva próbált menekülni, de a rendőrök elfogták.

A fiatalemberről kiderült, hogy nem rendelkezik vezetői engedéllyel, a vele szemben elvégzett drogteszt pedig pozitív lett. A hivatalos személy elleni erőszak elkövetésének tényét az ügyészség vizsgálja.

A BMRFK azt is közölte, hogy Mohácson is hasonló eset játszódott le hétfő este, miután a Duna-parti városban egy 37 éves férfi hajtott tovább közúti ellenőrzéskor. A járőrök követni kezdték az autóst, aki pár perccel később belehajtott egy parkoló autóba, majd kiszállt a járműjéből, és ő is futva próbált menekülni. A vezetéstől már korábban eltiltott férfi autójában kábítószergyanús anyagot találtak és a vele szemben alkalmazott drogteszt szintén pozitív lett.

The post És még ez is: jogsi nélkül tört össze három rendőrautót a drogos appeared first on .

Aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a terroristák átszivároghatnak az Azerbajdzsánnal és Örményországgal szomszédos államokba, köztük Oroszországba is. Rámutatott, hogy az SZVR értesülései szerint a térségbe ezerszámra érkeztek olyan terrorszervezetek tagjai, mint az an-Núszra Front, a Fikrat al-Hamza és a Szultan Murad, valamint jelen vannak szélsőséges kurd csoportok is.

A kémfőnök “alapvetőn új külső tényezőnek” nevezte, hogy Törökország nyíltan és egyértelműen Azerbajdzsánt támogatja.

Nariskin úgy vélekedett, hogy a nemzetközi közösség közreműködésével a konfliktusban szemben álló felek be fogják szüntetni a harci cselekményeket és vissza fognak térni a tárgyalóasztalhoz. Oroszország számára – az EBESZ-nek a konfliktusban közvetítő minszki csoportja társelnöki minőségében – megengedhetetlen egy újabb háború a térségben.

“Számunkra távolról sem közömbös az sem, hogy a harci cselekmények közben a számunkra baráti örmény és azeri nép képviselői halnak meg” – tette hozzá.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kedden újságíróknak nyilatkozva ismételten hangot adott a Kreml aggodalmainak, valamint fegyvernyugvásra és tárgyalásra szólított fel. Mint mondta, Oroszország egyike azoknak az országoknak, amelyek közvetíthetnek a konfliktusban, de jelenleg nem kell nagyobb aktivitást elvárni tőle.

Az orosz médiában megszólaló biztonságpolitikai szakértők arra hívták fel a figyelmet, hogy a szíriai vereségük után török segítséggel a Dél-Kaukázusban megjelenő iszlamista erők megkísérelhetik lángba borítani az Oroszországhoz tartozó észak-kaukázusi köztársaságokat.

Ebből a szempontból is jelentősége van annak, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn Szergej Melikov 55 éves szenátort, volt katonai hírszerzőt és terrorelhárítót, az orosz nemzeti gárda nyugállományú tábornokát, és volt észak-kaukázusi elnöki megbízottat nevezte ki a nemzeti és vallási szempontból sokszínű Dagesztán ügyvezető kormányzójává.

A régió eddigi vezetője, a 71 éves Vlagyimir Vasziljev, aki a politikai karrierjét megelőzően a szervezett bűnözés elleni küzdelemben szerzett érdemeket és belügyminiszter-helyettes is volt, elnöki tanácsadó lett.

The post Orosz kémfőnök: új hídfőállása lehet a terroristáknak a Dél-Kaukázus appeared first on .