Biztonságpiac

Varga a kinevezése esetén Darák Pétert váltja, aki 2021. január 1-éig tölti be a pozíciót. A Kúria elnökét az Országgyűlés választja meg az államfő javaslatára, kilenc évre, titkos szavazással.

Varga az Eötvös Loránd Tudományegyetemen végzett jogászként 1995-ben, később ugyanitt szerzett PhD fokozatot is, majd a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen habilitált. 2012 óta egyetemi tanár, emellett katekéta, lelkipásztori munkatárs.

Több fővárosi ügyészségen is dolgozott, majd az Országgyűlési Biztos Hivatalába került, ahol idővel hivatalvezető lett. Két alkalommal, összesen mintegy tíz éven át tevékenykedett a legfőbb ügyész helyetteseként, majd a Velencei Bizottság tagja lett. 2014 szeptemberétől alkotmánybíró. 2017 és 2019 decembere között a Velencei Bizottság Nemzetközi Jogi Albizottságának alelnöke, majd az Alkotmányírósági Albizottságának alelnöke lett.

Július 1-je óta határozatlan időre kinevezett bíró. Emellett a Magyar Tudományos Akadémia Köztestületének tagja, valamint az Európa Tanács mellett működő CPGE, valamint CCPE tudományos tanácsadója.

Tagja a Közigazgatási Továbbképzési Kollégiumnak, valamint az országgyűlési biztos Civil Konzultációs Testületének. Ugyancsak tag a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Doktori és Habilitációs Tanácsában, valamint számos szerkesztőbizottságban. Tagja az European Law Institutnak.

The post Varga Zsolt Andrást jelölik a Kúria elnökének appeared first on .

A Budapesti Rendőr-főkapitányság közleménye szerint az 53 éves férfi a villamoson hangosan hallgatta a zenét, ezért szólt rá az egy utas. A férfi ekkor övtáskájából elővette a fegyvert, hadonászott vele, majd ráfogta az őt csendre intő nőre. Az eset során senki nem sérült meg, a férfi a fegyverrel nem lőtt.

A férfi a Vörösvári úton leszállt a villamosról. A rendőrök a Bécsi út és Farkastorki út kereszteződésénél elfogták. A járőrök a budapesti férfinél megtalálták a riasztófegyvert is. Fegyveresen elkövetett garázdaság miatt indítottak ellene nyomozást, elszámoltatása folyamatban van – írta közleményében a rendőrség.

The post Gáz-riasztófegyverrel fenyegetőzött egy férfi az 1-es villamoson appeared first on .

A hamburgi rendőrkapitányság és a tartományi rangú város ügyészségének közös közleménye szerint a vasárnap elkövetett bűncselekmény feltárásán “az ügy jelentősége és a lehetséges szélsőséges háttér miatt” a tartományi bűnügyi hivatal államvédelmi osztálya dolgozik.

A gyanúsítottnak – egy 29 éves német állampolgárságú, kazahsztáni származású férfinak – a nyomozás első megállapításai szerint nem voltak társai, és eddig nem volt rendőrségi ügye. Lakását átkutatták, lefoglaltak adathordozókat, amelyek vizsgálatát még nem zárták le. Azt sem állapították még meg, hogy miként jutott hozzá a bűncselekmény idején viselt német katonai egyenruhához.

Az eddig rögzített adatok szerint a férfi vasárnap délután a hamburgi zsidó közösség temploma (Synagoge Hohe Weide) előtt egy gyalogsági ásóval rárontott egy 26 éves, zsidó vallású fiatalemberre, aki súlyos fejsérüléssel kórházba került. A feltételezett elkövetőt a helyszínen elfogták. A rendőrség és az ügyészség közleménye szerint egyik zsebében találtak egy cetlit, rajta egy kézzel rajzolt horogkereszttel.

Az incidensről elsőként a Süddeutsche Zeitung (SZ) című országos lap és két regionális közszolgálati médiatársaság, a Norddeutscher Rundfunk (NDR) és a Westdeutscher Rundfunk (WDR) közös tényfeltáró munkacsoportja számolt be, rámutatva, hogy az eset a legutóbbi súlyos németországi szélsőjobboldali és antiszemita indíttatású bűncselekmény, a hallei zsinagóga elleni tavaly októberi fegyveres támadás évfordulójához közeli időpontban történt.

A Hamburgban történteket elítélte a német politika és társadalom számos vezető szereplője. Steffen Seibert kormányszóvivő hétfői berlini tájékoztatóján Angela Merkel kancellár álláspontját ismertetve elmondta: egész Németország számára szégyenletes, hogy támadás ért egy zsidó vallású polgárt az utcán. A szövetségi kormány köszönetet mond a gyorsan és határozottan intézkedő rendőröknek, akik elfogták az elkövetőt – tette hozzá.

A legnagyobb németországi zsidó társadalmi szervezet, a Németországi Zsidók Központi Tanácsának (Zentralrat der Juden in Deutschland – ZDJ) elnöke, Josef Schuster hétfői nyilatkozatában aláhúzta: “egy olyan demokratikus jogállamban, mint Németország, senkit sem hagyhat hidegen az a helyzet, hogy a zsidók egyre inkább a gyűlölet céltáblái”.

Az újabb támadás tanulságai alapján meg kell vizsgálni, hogy miként lehet erősíteni a zsidó intézmények biztonságát, és a hamburgi vezetésnek az esettől függetlenül is ki kell neveznie egy kormánymegbízottat az antiszemitizmus visszaszorítását szolgáló erőfeszítések összehangolására, követve más tartományok példáját. A ZDJ az egész társadalomtól elvárja, hogy a demokrácia, a szabadság és a zsidóság korlátozások nélküli németországi életének védelme érdekében határozottan szálljon szembe a zsidók elleni gyűlölettel – nyilatkozott a szervezet vezetője.

The post Antiszemita indíttatású gyilkossági kísérlet lehetett a Hamburgban egy zsinagóga előtt elkövetett támadás appeared first on .

Bóna Gyula ismertette: a vádlottak különböző internetes hirdetési oldalakon és egy közösségi oldal adás-vételi csoportjaiban 2017 júliusától 2019 április végéig eladásra hirdettek meg különféle termékeket, így többek között olyan mobiltelefonokat, játékkonzolokat, számítógép-tartozékokat, gyermekjátékokat, mesekönyveket, babakocsikat és ruházati cikkeket, amelyekkel nem rendelkeztek. A termékek képeit az internetről töltötték le, úgy tették hirdetésük mellékletévé.

A hirdetésekre jelentkező sértettektől előre, utalással kérték az árat, és azt ígérték, hogy a termékeket postai úton vagy futárszolgálattal küldik meg, ám később a hirdetéseket törölték, a telefont nem vették fel, és minden platformon elérhetetlenné váltak. A főügyész hozzátette: a csalók elsőként használt számlaszámát 2018 júniusiában zárolták, de ők nem hagytak fel a csalássorozattal. Hat új folyószámlát nyitottak, melyekre újabb hamis hirdetések feladásával további jogtalanul szerzett pénzösszegeket utaltattak.

A vádlottak az évek során összesen 9 millió 300 ezer forintot csaltak ki 373 sértettől. Miután 2019 májusában a férfit letartóztatták, élettársa tovább folytatta a bűncselekmények elkövetését, így további 280.000 forintot sikerült szereznie még három sértettől. Az ügyészség mindkét vádlottal szemben végrehajtandó börtönbüntetés kiszabására tett indítványt. A nő, akit korábban már szabadságvesztésre ítéltek, ugyancsak csalások miatt, különös visszaesőnek minősül.

Bóna közölte: a sértettek közül 250-en kérték káruk megtérítését, ezen túl a vádlottak mintegy 2 millió 300 ezer forint vagyonelkobzásra is számíthatnak, és több mint 300 ezer forint bűnügyi költséget is meg kell fizetniük azzal, hogy számos, tőlük lefoglalt vagyontárgy visszatartását is indítványozta az ügyészség a vagyonelkobzás és a bűnügyi költség fedezetének biztosítására.

Az ügy sértettjei csak részben voltak Nógrád megyeiek, az eljárást azonban az együttes elbírálás érdekében – az ügyeket egyesítve – a Pásztói Rendőrkapitányság folytatta le.

The post Ne utalj előre! Közel négyszáz embert csaptak be internetes csalók appeared first on .

Kiss Róbert alezredes tájékoztatása szerint közérdekű üzem megzavarása, valamint a kereskedelmi üzletekben és közintézményekben a védelmi intézkedések megszegése miatt 43 rendőri intézkedést kezdeményeztek; húsz esetben pedig nem vagy nem megfelelő módon viselték a maszkot a tömegközlekedési eszközökön. Utóbbi miatt 16 embert figyelmeztettek a rendőrök, a többi esetben pedig szabálysértési feljelentést tettek.

Az üzletekben, vendéglátóhelyen vagy más intézmény területén 23 alkalommal intézkedtek csütörtökön, amiért az emberek nem tartották be a védelmi intézkedéseket: 17 embert figyelmeztettek, hárman helyszíni bírságot kaptak, hármat pedig feljelentettek a rendőrök. A járványügyi készültségi időszak védelmi intézkedéseiről szóló kormányrendelet szeptember 21-ei hatályba lépése óta 599-szer intézkedtek a rendőrök a védelmi intézkedések megszegése miatt – tette hozzá az alezredes.

Elmondta azt is, hogy csütörtökön az ország területén áthaladásra vonatkozó szabályok megsértése miatt 58 esetben intézkedtek.

Kiss ismertette azt is, hogy csütörtökön 2787 hatósági házi karantént rendeltek el – ebből 556-ot az ország területére lépőkkel szemben -, és jelenleg 22 906-an vannak karanténban. A rendőrök csütörtökön 11 290 alkalommal ellenőrizték a karanténszabályok betartását, a karantén elektronikus ellenőrzéséhez kapcsolódó mobiltelefonos applikációra pedig 1182-en regisztráltak. A járvánnyal összefüggésben március 4. óta 472 büntetőeljárást indítottak, és 89 embert gyanúsítottak meg – tette hozzá.

A határforgalomról elmondta: Röszke autópálya-átkelőnél teherforgalomban háromórás, Beregsuránynál a belépő személyforgalomban pedig kétórás a várakozás.

The post Az intézkedések megszegése miatt 599 esetben intézkedett a rendőrség appeared first on .

Az éjszaka folyamán Facebook-oldalak és Twitter-fiókok tucatjain élő közvetítéseken számoltak be az izraeli miniszterelnök távozását követelő, a város több pontján zajló tüntetésekről, amelyeken a felvételek tanúsága szerint brutális rendőri erőszakkal tartóztatták le a demonstrálókat.

Rendőrök verték a fiatalokat, lovas rendőrök közéjük hatoltak és feléjük rúgtak, motoros rendőrök pedig számos alkalommal szándékosan olyan közel haladtak el, hogy az gázolással fenyegette a tiltakozókat.

Az éjszaka folyamán 38 tüntetőt állítottak elő, de egy kivétellel reggelre szabadon engedték őket. Emellett több száz esetben jelentős bírságot osztottak ki a koronavírus-járvány megfékezésére megalkotott jogszabályok alapján, amelyeknek újabb, szigorított változata szerint csakis egymástól két méterre, maszkban állva, húszfős csoportokban lehet tüntetni.

A Habima színháznál kezdődött tüntetéseken – a felvételek szerint – a főként fiatalokból álló tömeg a szabályokat betartva tiltakozott, és több, Tel-Avivban élő baloldali és centrista parlamenti képviselő is megjelent védelmükre, azonban a számos lovas rendőr torlódást okozott, így a tüntetők kénytelenek voltak megszegni a szabályokat.

A rendőrök egy valójában nem létező kihágás ürügyén a munkájukat végző újságíróknak is szabálysértési bírságokat osztottak ki a katonai rádió vasárnap délelőtti műsora szerint. Az este során könnyebben megsebesült egy rendőri ütéstől Ron Huldai tel-avivi polgármester is, a képet, amelyen véres karját lépked, a helyi média azonnal közölte.

“Törvényt szegnek, nem engedelmeskednek a felszólításnak, és nem oszlottak szét a felhívásra. Nem volt más választásunk, mint hogy erővel lépjünk fel. A rendőrségnek jogában áll erőszakot alkalmazni, ez a munkánk” – mondta Ziv Szagív rendőrtiszt a Jediót Ahronót című újság hírportáljának, a ynetnek vasárnap.

Szombat este becslések szerint országszerte mintegy százezer ember tiltakozott lakóhelye ezer méteres körzetében az ezen a héten elfogadott drasztikus szabályokat betartva tereken és útkereszteződésekben, valamint autópályák fölötti hidakon. Izraeli és fekete zászlókat, valamint tiltakozó feliratokat tartalmazó táblákat tartottak magasba a tavasszal megalakult, a kormányfő távozását követelő és a demokrácia védelmét hirdető “Fekete zászlós mozgalom” szervezésében.

A tiltakozók száma ezen a hétvégén jelentősen megnőtt az új, a miniszterelnök Balfour utcai rezidenciájánál rendezett eddigi tömegtüntetéseket megtiltó rendelkezések nyomán.

Az otthonuk közelében, kisebb csoportokban demonstrálók demokráciaellenesnek tartják a szigorításokat, mivel a kormányzat nem tudott felmutatni bizonyítékokat arra, hogy a tüntetések miatt terjed a koronavírus. Az egészségügyi minisztérium kimutatásai szerint a járvány jelenleg elsősorban a maszkviselési és távolságtartási szabályokat kevésbé betartó ultraortodox lakosság körében terjed.

A bírálók szerint Benjámin Netanjahu azért szavaztatta meg szerda éjjel a tüntetések korlátozását a kneszetben, hogy megpróbálja elhallgattatni az ellene irányuló, hónapok óta tartó tiltakozó mozgalmat, de az újabb korlátozás csak olajat öntött a tűzre, jelentősen megnőtt a tüntetők száma.

A július közepe óta tartó tiltakozó mozgalom egyik legfőbb jelszava, hogy nem lehet miniszterelnök olyan személy, akit törvény elé állítottak korrupció, csalás és közhivatallal visszaélés miatt, de emellett bírálják a kormányfőt a koronavírus második, nyáron kezdődött hullámának kezelése miatt is.

The post Erő alkalmazásával számolták fel a tüntetéseket Tel-Avivban appeared first on .

Állatvédők már egy hónapja figyelik az északi kacsacsőrű ceteket a nyugat-skóciai Gare Loch-öbölben. Azért akarták kiterelni őket a tengeröbölből, mivel a brit haditengerészet, a NATO és a szövetséges erők közös Joint Warrior nevű hadgyakorlatán a hadihajók szonárjának hangja károsítja a tengeri emlősöket.

Európa legnagyobb idei hadgyakorlata szombaton kezdődik és október 15-ig tart, főhadiszállása a Gare Loch partján épült Faslane haditengerészeti támaszponton lesz. A terelést a tengeri állatok megmentését 1988 óta végző alapítvány (BDMLR) búvárai vezették. Csütörtökön háromszor is próbálkoztak, azonban a tengeri emlősök vissza úsztak az öbölbe. Az alapítvány szóvivője korábban elmondta, hogy öt bálnát láttak az öbölben és néhány betért a közeli kisebb öblökbe is.

Gavin Lemon, az alapítvány önkéntese közölte, hogy kezdetben minden jól ment, sikerült egészen az öböl bejáratáig terelni az állatokat, ám azok szinte azonnal visszaúsztak. Hozzátette, hogy figyelik a helyzetet, de egyelőre nem terveznek újabb próbálkozást, hacsak nem romlik a cetek állapota. A szakemberek úgy vélik, hogy a csoportban van egy nőstény is a borjával.

The post Nem sikerült kiterelni a bálnákat a skóciai tengeröbölből, ahol hadgyakorlat veszi kezdetét appeared first on .

Erdogan a török Konya városában egy kórház átadóján felszólalva azt mondta, hogy az azeri hadsereg sikerrel halad előre a fronton, és már igen sok helyet felszabadított az örmény megszállás alól a vasárnap fellángolt fegyveres harcok keretében. A török államfő nyomatékosította, hogy országa “minden lehetőségével és teljes szívével kiáll a baráti és testvéri Azerbajdzsán mellett”. Hozzátette: “ha Allah is úgy akarja, ez a küzdelem addig tart, amíg a megszállt Hegyi-Karabah fel nem szabadul a megszállás alól”.

Örményország azzal vádolja Törökországot, hogy közvetlen katonai támogatást nyújt Azerbajdzsánnak. Ankara bár leszögezte, hogy kérés esetén készségesen nyújt segítséget Bakunak, ugyanakkor rámutatott: Azerbajdzsánnak “egymagában is megvan az a kapacitása, hogy megvédje saját területeit”. Törökország egyúttal arra szólította fel Örményországot, hogy hagyja el a “megszállt azeri területeket”, és jelezte: “immár eljött az ideje véget vetni ennek a válságnak”.

Donald Trump amerikai, Vlagyimir Putyin orosz és Emmanuel Macron francia elnök csütörtökön kiadott közös nyilatkozatában a Hegyi-Karabahért vívott harcok azonnali beszüntetésére szólította fel a konfliktusban részt vevő felek fegyveres erőit. Erdogan csütörtökön elfogadhatatlannak nevezte, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek (EBESZ) a hegyi-karabahi konfliktusban 1992 óta közvetítő minszki csoportjának társelnök országai tűzszünetet sürgetnek, miközben “közel harminc éven át elhanyagolták a problémát”.

A többségében örmények lakta Hegyi-Karabah hovatartozása 1988 február óta ismét nyílt vita tárgya Baku és Jereván között. A terület Azerbajdzsántól az 1992-1994-ben, Örményország támogatásával megvívott háború eredményeként szakadt el, amelyben harmincezer ember veszítette életét és százezrek kényszerültek otthonuk elhagyására.

A tartomány parlamentje 1996-ban kikiáltotta Hegyi-Karabah függetlenségét, de ezt egyetlen ország, még Örményország sem ismerte el. Azerbajdzsán továbbra is saját területének tekinti a hegyi-karabahi enklávét, ahogy lényegében Örményország is. Az 1994 óta érvényes fegyvernyugvást mindkét oldalon rendszeresen megsértik. A harcok vasárnap robbantak ki ismét.

Az örmény külügyminisztérium közölte: Jereván kész tárgyalásokat kezdeni a tűzszünetről Hegyi-Karabahban az EBESZ minszki csoportjában részt vevő államok közvetítésével.

The post Hegyi-Karabah: Erdogan elszabadult, tovább tüzeli az indulatokat appeared first on .

A közleményben azt írták, hogy az embercsempész szervezet 2020 elején került a KR NNI látókörébe. A rendőrök megállapították, hogy a Szerbiában tevékenykedő banda ottani állampolgároktól 150-200 euróért útleveleket vesz, majd az azokban lévő fényképeken szereplőkhöz hasonlító koszovói embereket illegálisan lépteti át a magyar-szerb határon. Az úgynevezett személycserés módszerrel elkövetett bűncselekményért alkalmanként 3-4,5 ezer eurót kaptak a szervezők, akik az illegális bevándorlókat Ausztriába, Németországba vagy más nyugat-európai országba vitették.

Az ügyben a magyar nyomozók a szerb hatóságokkal június 26-án, a Röszke-Horgos autópálya-határátkelőhelyen találkozón vettek részt. A folyamatos információcserét követően a szerb rendőrök csütörtökön a magyar adatokra alapozva tizenegy embert fogtak el.

The post Magyar nyomozók adatai alapján embercsempész bűnszervezetet fogtak el a szerbek appeared first on .

Mukics Dániel tájékoztatása szerint a legtöbb gondot a hirtelen felerősödött szél okozta fakidőlések és ágleszakadások eredményezték. A katasztrófavédelem a legtöbb beavatkozást az ország nyugati részén végezte.

Elmondta, a Nógrád megye Jobbágyi községében egy fenyőfa leszakította az áramvezetéket, emiatt csaknem 800 fogyasztónál nem volt áramszolgáltatás. A viharos időjárás máshol is jelentős károkat okozott, így például a Tolna megyei Gyulaj községben az erős szél 13 lakóházat rongált meg, ezek közül egyet lakhatatlanná tett – fűzte hozzá, megjegyezve, hogy személyi sérülés nem történt.

Az OKF vasárnap reggeli közleményében azt írta, a viharkárok felszámolásához Budapesten, valamint Bács-Kiskun, Baranya, Fejér, Heves, Komárom-Esztergom, Nógrád, Pest és Tolna megye területén riasztották a katasztrófavédelem hivatásos, önkormányzati és önkéntes tűzoltóegységeit.

The post Katasztrófavédelem: 110 helyszínen okozott károkat a viharos időjárás appeared first on .

A közleményben azt írták, hogy szeptember 1. és 30. között 206 esetben volt szükség az iskolaőrök intézkedésére, elsősorban bűnmegelőzési célú figyelemfelhívásra. Testi kényszert kétszer kellett alkalmazniuk, egyéb kényszerítő eszköz alkalmazására nem volt szükség. Legtöbbször Nógrád (50) és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (32) intézkedtek.

Az iskolaőrök alapvetően segítőként vesznek részt az intézmények életében a tanítási idő alatt, munkájuk jellemzően bűnmegelőzési természetű: céljuk a belső rend fenntartása, az iskolai erőszak megelőzése. Kényszerítő eszközöket csak legvégső esetben használhatnak, ha saját vagy másvalaki élete, testi épsége veszélybe kerül – emlékeztettek.

Hozzátették: a rendőrség kapcsolatot tart az oktatási intézményekkel, és kiemelt feladatként kezeli az iskolaőrök utánképzését.

The post ORFK: kedvező az iskolaőrök fogadtatása appeared first on .

A vád szerint a Nógrád megyei férfi 2020 februárjában állattartó telephelyén több mint száz haszonállatot, köztük szamarakat, juhokat és mangalica sertéseket tartott. A telep az állatok tartására nem volt alkalmas, a területet ugyanis szemét és állati csontmaradványok borították, emellett az állatoknak takarmány, kiszolgáló épület, illetve szélvédett, száraz pihenőhely sem volt.

A vádlott harminckilenc szamarat és közel ötven, különböző fajtájú juhot tartott, melyek gondozására, ellátására és állatorvosi vizsgálatára nem fordított kellő figyelmet, megfelelő mennyiségű és minőségű takarmányt, vizet nem kaptak. Mivel a szamarak patájának megfelelő ápolása is elmaradt, ez olyan mértékű ízületi elváltozást eredményezett, hogy a szamarak járásképtelenné váltak, közülük hét el is pusztult. A szükséges gondozás elmulasztása miatt több juh is rühös lett, rendszeres nyírásuk, körmölésük szintén nem történt meg.

Bár a hatóság erre felszólította, a vádlott az állattetemeket sem szállíttatta el, ezzel pedig a még élő jószágokat fertőzésveszélynek tette ki.

Annak ellenére, hogy a hatóság 2018-ban a sertéstartástól már eltiltotta a vádlottat, több mangalicát is tartott egy fémhálóval elkerített részen, melyből éles drótdarabok álltak ki, mely miatt fennállt annak veszélye, hogy az állatok megsérülhetnek. A vádlott a sertéseket olyan területen tartotta, melyet mély iszap borított, száraz pihenőhelyük nekik sem volt.

Ezek a tartási körülmények, a megfelelő ápolás és gondozás elmaradása az állatoknak különös szenvedést okozott, több állat egészségkárosodást szenvedett vagy elpusztult. Az egykori állatorvos vádlott kamarai tagságát a Magyar Állatorvosi Kamara 2016-ban felfüggesztette, az állategészségügyi szolgáltatói engedélyét bevonta.

A Balassagyarmati Járási Ügyészség a korábban már állatkínzás miatt felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt vádlottal szemben végrehajtandó szabadságvesztés és közügyektől eltiltás kiszabását indítványozta vádiratában. Indítványt tett a vádlottal szemben korábban kiszabott felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtásának elrendelésére és az állatorvosi tevékenység gyakorlásától végleges hatállyal történő eltiltására, valamint a 258 175 forint összegű bűnügyi költség megfizetésére kötelezésére is.

The post Vád alatt az állatkínzó állatorvos appeared first on .

Jevgenyij Anosin, az orosz biztonsági tanács sajtótitkára elmondta, hogy Patrusev és O’Brien munkatalálkozójának célja a kétoldalú kapcsolatok normalizálása és a nemzetközi biztonság megerősítése volt. A felek megbeszélésük során kitértek a Hegyi-Karabahért vívott harcokra, a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozására, a fegyverzetellenőrzésre, a terrorizmus elleni harcra, valamint más, kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdésekre.

A két tisztségviselő pénteken találkozott először személyesen. O’Brien hivatali elődjével, John Boltonnal Patrusev 2019 júniusában, Jeruzsálemben folytatott eszmecserét.

The post Moszkva és Washington megállapodott, hogy nem avatkoznak bele egymás választásaiba appeared first on .

A kaposvári házaspár egy ideje külön élt, de telefonon és a közösségi oldalakon továbbra is kapcsolatban álltak. A vádlott többször kérte feleségét, hogy költözzön vissza hozzá. 2017. karácsonyán a feleség felkereste férjét, beszélgetni kezdtek, amelynek során a vádlott haragra gerjedt, feleségét többször megütötte, rugdosta, késével arcának megvágásával fenyegette, illetve hosszú haját levágta. A mintegy másfél óráig tartó bántalmazás következtében az asszony életveszélyes sérüléseket szenvedett.

A sértett feljelentése nyomán indult büntetőeljárás során letartóztatásba került vádlott – az ügyészi kapcsolattartási tilalom ellenére – a büntetésvégrehajtási intézetből 2018. januárjában több alkalommal telefonon hívta feleségét, és igyekezett rábírni, hogy feljelentését vonja vissza.

A Kaposvári Törvényszék első fokon a vádlott bűnösségét – a vádnak megfelelően – életveszélyt okozó testi sértés, valamint hamis tanúzásra felhívás bűntettében állapította meg, ezért öt év letöltendő szabadságvesztésre ítélte.

Az ítélet ellen az ügyész súlyosabb büntetés kiszabása iránt nyújtott be fellebbezést, amelyet a Pécsi Fellebbviteli Főügyészség fenntartott. A másodfokon eljáró Pécsi Ítélőtábla az elsőfokú ítéletet részben megváltoztatta, és a vádlottat a hamis tanúzásra felhívás bűntettének vádja alól felmentette. Egyebekben az ítéletet helybenhagyta.

A fellebbviteli főügyészség a táblabíróság ítélete ellen büntetés súlyosítása iránt terjesztett elő fellebbezést. Az eljárás harmadfokon folytatódik.

The post Életveszélyesen bántalmazta feleségét, súlyosbításért fellebbez a Pécsi Fellebbviteli Főügyészség appeared first on .

A gyanús tárgyra egy takarító bukkant rá egy helyközi vonaton péntek éjjel a Köln-Deutzerfeld rendező pályaudvaron. A szerelvény nem közlekedett, utasok nem voltak rajta. A rendőrség a helyszínt lezárta és átvizsgálta. Tűzszerészek szögeket, csavarokat és petárdákban használt robbanószert találtak a gyanús tárgyban.

A kölni rendőrkapitányság szombat késő délutáni közleménye szerint megállapították, hogy a szerkezet csekély mennyiségű robbanószert tartalmazott, nem volt működőképes, így nem jelentett veszélyt. Hozzátették: még ha valamiképpen mégiscsak működésbe hozták volna, “rendkívül valószínűtlen”, hogy bármi kárt okozott volna.

Mint írták, a rendező-pályaudvaron álló 27 szerelvény átvizsgálása még nem ért véget. A művelethez több tartományból szállítottak robbanószer-kereső kutyákat Kölnbe, húsznál is több rendőrkutya segítségével fésülik át a terepet.

Az ügy háttere ismeretlen. Egyelőre azt sem tudni, hogy a szerkezet mikor került a szerelvényre. A rendőrség szemtanúkat keres, akik esetleg felfigyeltek valami szokatlanra a Gummersbach-Köln vonalon közlekedő járaton.

The post Pokolgépnek látszó tárgyat találtak egy vonaton Kölnben appeared first on .

Rutte azt mondta, ha Törökország a jó irányt választja, akkor folytatódhat a 2016-ban a migrációval kapcsolatban megkötött partneri együttműködés.

Amennyiben azonban Ankara folytatja illegálisnak tartott tevékenységét a Földközi-tenger keleti medencéjében, az Európai Unió válaszul felhasználhatja minden rendelkezésére álló eszközét, beleértve a szankciókat is – figyelmeztetett. Rutte szerint Brüsszel készen áll a vámunió modernizálásra Ankarával a kereskedelmi kapcsolatok erősítésére, valamint kész fokozni együttműködését a migráció területén is.

Giuseppe Conte olasz miniszterelnök az érkezésekor arra szólította fel Törökországot, hogy tartózkodjon a további provokációtól és a nemzetközi jog megsértésétől. A fehérorosz válsággal kapcsolatban azt mondta, a minszki vezetésnek el kell ismernie, hogy a választások nem feleltek meg a nemzetközi előírásoknak, és új, szabad választások kiírását kell kezdeményeznie. Hozzátette: az unió hajlandó gazdasági támogatást nyújtani Fehéroroszország számára, ehhez azonban Minszknek előremutató lépéseket kell tennie. Conte az Örményország és Azerbajdzsán közötti konfliktus kapcsán óva intett bármiféle külső beavatkozástól, amely véleménye szerint tovább mérgesítené a kialakult helyzetet.

Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnök az érkezésekor arról beszélt, hogy az Európai Unió a határozottságával az egység, a szolidaritás és az elszántság üzenetét küldte Törökországnak. Világossá tette, hogy az Európai Unió és Törökország közötti kapcsolatok javításának előfeltétele az egyoldalú török fellépés beszüntetése – közölte.

Xavier Bettel luxemburgi miniszterelnök előremutatónak nevezte a Fehéroroszországgal és a Törökországgal összefüggő tanácsi megállapodásokat, ugyanakkor hangsúlyozta: “fontos, hogy ne csapjuk be a kaput szomszédjaink előtt”.

Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök elégedettségének adott hangot, hogy az Európai Tanács hosszú vita után elfogadta a Lengyelország által javasolt gazdasági tervet Fehéroroszország számára.

Krisjanis Karins lett miniszterelnök az érkezésekor úgy fogalmazott, a Fehéroroszországgal szembeni szankciókról szóló megállapodás és a Törökországgal kapcsolatos határozott fellépés megmutatta, hogy Európa képes a cselekvésre, ha valóban fontos ügyről van szó. Előremutatónak nevezte, hogy a tagállami vezetők közös álláspontot alakítottak ki a Földközi-tenger keleti medencéjében Görögország és Törökország, valamint Törökország és Ciprus között kialakult konfliktust illetően, és hangsúlyozta: “amikor összefogunk, képesek vagyunk befolyásolni a világ eseményeit”. Az uniónak minden területet illetően meg kell tanulnia, miként képes még jobban használni közös erejét – tette hozzá.

Az uniós tagországok állam-, illetve kormányfői a csütörtökön kezdődött, kétnaposra tervezett brüsszeli csúcstalálkozójuk első munkanapján úgy döntöttek, szankciókat vezetnek be Fehéroroszországgal szemben a vitatott tisztaságú augusztusi elnökválasztás, illetve az azt követő megmozdulások részvevői elleni erőszakos hatósági fellépés miatt.

Arról is határoztak, hogy felszólítják Törökországot, folytasson párbeszédet a Földközi-tenger keleti medencéjében kialakult konfliktus rendezése céljából.

A tanácskozás pénteki zárónapján napirenden lesz az EU és Kína közötti kapcsolatok ügye és Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus megmérgezése. A tagállami vezetők áttekintik a brit EU-tagság megszűnését (Brexit) követő jövőbeni kapcsolatrendszerről folytatott tárgyalások állását, valamint vitát folytatnak az egységes európai uniós piac lehetőségeiről, az iparpolitika fejlesztéséről és a legújabb digitális fejlesztések kínálta lehetőségek kihasználásáról.

The post EU: Törökországon a sor, hogy döntsön, hogyan akarja alakítani kapcsolatait az EU-val appeared first on .

A közlemény szerint hét – fővárosi és Pest megyei – helyszínen csaptak le a rendőrök szerda hajnalban a rablókra. Hét embert előállítottak, ötöt közülük a betörések miatt gyanúsítottként kihallgattak. A hatodik elfogott egy nő, aki a többiek ruháinak elrejtésében, lecserélésében segített, a hetedik pedig egy férfi, akitől a rablások előtt drogot szereztek a bandatagok. Utóbbinál egy motorkerékpár ülése alatti tárolórekeszbe rejtett ételhordóban 359 gramm kábítószergyanús port találtak.

A banda tagjai közül háromnak a terhére – a nyomozás jelenlegi állása szerint – hét betörés róható, a negyediket és az ötödiket egy bűncselekménnyel gyanúsítják.

A bandáról azt közölték, hogy Pest és Bács-Kiskun megyei helyszíneken elsősorban páncélszekrényekre “utaztak”. Terepjáróval érkeztek a kiszemelt üzemhez, bolthoz, áruházhoz. Míg egyikük a kocsiban várakozott, társai ajtók, rácsok felfeszítésével bejutottak az irodahelyiségekbe, ahonnan vagy elvitték a széfet, vagy helyben kinyitották és a tartalmával menekültek el. Előfordult, hogy nem boldogultak a páncélszekrényekkel. Az egyik élelmiszer-üzletláncnak például két boltját is meglátogatták, de zsákmány nélkül távoztak, pedig 16 millió forint volt a széfben. Egy dunaharaszti üzletből pedig mindössze 123 ezer forintot vittek el, miközben majdnem 17 milliót megóvott a “masszív trezor”. Egy isaszegi helyszínről azonban sikerült egy 12 millió forintot tartalmazó páncélszekrénnyel elmenekülniük.

A gyanúsítottak összesen 16 millió forintnál is több pénzt zsákmányoltak, a “veszélyeztetett érték” majdnem 34 millió, a rongálással okozott kár pedig legalább kétmillió forint volt – írták.

A Pest megyei rendőrök lopás bűntettének megalapozott gyanúja miatt őrizetbe vettek hat gyanúsítottat, és kezdeményezik letartóztatásukat – áll a közleményben.

The post Tizenhatmillió forintot zsákmányoló betörőbandát fogtak el appeared first on .

Emmanuel Macron februárban hirdette meg az iszlám szeparatizmus elleni harcot, de a koronavírus-járvány miatt tavasszal háttérbe szorult ez a probléma. A nyáron kinevezett kormány vezetője, Jean Castex azonban egyik legfőbb céljaként
jelölte meg a szekularizáció megerősítését a francia társadalomban.

A francia elnök a vallási szeparatizmusról régóta beharangozott beszédét azért is halasztotta el többször, mert a magát a centrumba helyező kormány a kérdésben két tűz közé szorult. A jobboldal túl megengedőnek tartja az iszlám társadalmi térnyerésével szemben, a baloldal viszont azzal vádolja rendszeresen az államfőt, hogy a jobboldali szavazatok reményében megbélyegzi a muzulmánokat.

A Párizshoz közeli harmincezer lakosú Les Mureaux-ban – ahol a muzulmán bevándorlók integrálása példaértékű – a mintegy másfél órás beszédet az elnök azzal kezdte, hogy az iszlám világszerte válságon megy keresztül.

Jelezte, hogy a francia kormány nem a muzulmánok ellen, hanem azon radiális ideológia ellen kíván harcolni, amely a vallási törvényeket a köztársasági berendezkedés fölé helyezi, és “időnként megpróbál vért is ontani”, mint ahogy az múlt pénteken a Mohamed-karikatúrákat közzétevő Charlie Hebdo szatirikus hetilap volt szerkesztőségénél történt, ahol egy 25 éves pakisztáni férfi hentesbárddal megsebesített két embert.

Macron szerint a radikális iszlám “egy tudatos projekt”, amely gyakran a köztársasági értékekkel ellentétes “ellentársadalom létrehozásában” nyilvánul meg. Példaként említette a vallási okokból be nem iskolázott gyerekeket, és olyan szeparatista kulturális és sporttevékenységeket szervező iszlám egyesületeket, ahol valójában a fiatalok ideológiai képzése a cél.

“Azt szeretném, ha nem lenne semmilyen összemosás vagy csúsztatás” – hangsúlyozta az államfő, aki szerint a muzulmánok megbélyegzése csapdahelyzetet szül.

A bejelentett intézkedések közül az egyik legfontosabb, hogy minden állami támogatást élvező egyesületnek el kell magát köteleznie a szekularizáció, azaz a közéletben az állam és a vallás szétválasztása mellett. Az állam megerősíti a felekezeti iskolák ellenőrzését, és szigorúan korlátozni fogja az intézményen kívüli magántanulás lehetőségét.

Hivatalos adatok szerint jelenleg ötvenezer tanuló, a kisiskolásoknak kevesebb mint egy százaléka nem oktatási intézményben, hanem az otthonában tanul, egy részük vallási meggyőződésből. A kormány célja, hogy 2021 szeptembertől kizárólag egészségi okokból ne lehessen iskolába járni.

A francia elnök szerint a tanfelügyelők minden héten találnak olyan gyereket, aki kimarad az iskolai rendszerből, és minden héten bezáratnak olyan magániskolát, amelyet “vallási szélsőségesek” hoztak létre, és arra is volt már példa, hogy a szülők vallási okokból nem engedték el a gyerekeiket zeneórára vagy úszásoktatásra.

A kihágások megakadályozását, valamint a szekularizációt és az állam világnézeti semlegességének megerősítését célzó törvényjavaslatot december 9-én vitatják meg a miniszterek a kormányülésen, 115 évvel a vallás és egyház szétválasztásáról szóló 1905-ös törvény elfogadása után – szögezte le Macron. A parlament elé 2021 januárban kerülhet a törvénytervezet.

A francia elnök hosszan beszélt arról, hogy Franciaország maga is felelős amiatt, hogy hagyta a bevándorlók gettósodását az elővárosokban.

“A származásuk szerint koncentráltuk az embereket, nem törekedtünk eléggé a keveredésre, nem teremtettünk elégséges gazdasági és társadalmi mobilitást (…), visszatekintve a mi gyávaságunkra építve hozták létre (az iszlamisták) a saját társadalmi projektjüket” – hívta fel a figyelmet Macron.

Arra is kitért, hogy “Franciaország gyarmati múltja még mindig hordoz olyan traumákat, amelyek nem rendeződtek a kollektív tudatban”, külön utalva az algériai háborúra. A francia elnök “az iszlám jobb megértéséért” és az arab nyelv oktatásáért emelt szót. Elmondta, szeretné, ha az iszlám békében élne a köztársasággal, és megszabadulna a “külföldi befolyásoktól”. Ennek érdekében a vallási helyek finanszírozásának ellenőrzését is megerősíti az állam.

“Nem a külföldi finanszírozás megtiltásáról van szó, hanem annak szabályozásáról” – mondta az elnök.

A francia elnök már februárban jelezte, hogy a kormány a következő négy évben fokozatosan meg akarja szüntetni azt a gyakorlatot, hogy muszlim országok imámokat küldhetnek Franciaországba. Jelenleg mintegy háromszáz török, marokkói és algériai imám hirdet igét a mintegy 2500 mecset egy részében.

The post Macron bemutatta az iszlám szeparatizmus elleni akciótervet appeared first on .

A közleményben azt írták, hogy az embercsempész szervezet 2020 elején került a KR NNI látókörébe. A rendőrök megállapították, hogy a Szerbiában tevékenykedő banda ottani állampolgároktól 150-200 euróért útleveleket vesz, majd az azokban lévő fényképeken szereplőkhöz hasonlító koszovói embereket illegálisan lépteti át a magyar-szerb határon. Az úgynevezett személycserés módszerrel elkövetett bűncselekményért alkalmanként 3-4,5 ezer eurót kaptak a szervezők, akik az illegális bevándorlókat Ausztriába, Németországba vagy más nyugat-európai országba vitették.

Az ügyben a magyar nyomozók a szerb hatóságokkal június 26-án, a Röszke-Horgos autópálya-határátkelőhelyen találkozón vettek részt. A folyamatos információcserét követően a szerb rendőrök csütörtökön a magyar adatokra alapozva tizenegy embert fogtak el – olvasható a honlapon.

The post Magyar nyomozók adatai alapján embercsempész bűnszervezetet fogtak el a szerbek appeared first on .

Michel arról tájékoztatott, hogy az európai uniós szankciós listán – amelynek elfogadását a Törökországgal szemben szorgalmazott szigorú fellépés késlekedése miatt Ciprus mind ez idáig ellenezte – mintegy negyven olyan ember szerepel, akik felelősek a hatósági erőszak elrendeléséért vagy részt vettek annak végrehajtásában.

Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök nincs a listán, de az EU szorosan figyelemmel kíséri az eseményeket, ezért ez még változhat – tette hozzá.

A kétnapos tanácskozás első, főként külpolitikai kérdésekkel foglalkozó munkanapján az uniós tagországok állam-, illetve kormányfői arról is határoztak, hogy felszólítják Törökországot, folytasson párbeszédet a Földközi-tenger keleti medencéjében kialakult konfliktus rendezése céljából.

“Kettős stratégiánk van. Egyrészt esélyt akarunk adni a politikai párbeszédnek, másrészt kifejezzük elszántságunkat értékeink védelme mellett. Továbbá újfent szolidaritásukat fejezzük ki Görögországgal és Ciprussal” – fogalmazott Michel.

Kiemelte, az EU kész részt venni egy “pozitívabb” menetrend kialakításában, feltéve, hogy Törökország szintén részt kíván venni abban. Amennyiben azonban nem sikerül közös nevezőre jutni Ankarával, az EU további egyoldalú lépések vagy a nemzetközi jogot sértő török provokációk esetén készen áll arra is, hogy minden rendelkezésére álló eszközt alkalmazzon.

Az Európai Tanács továbbra is teljes mértékben elkötelezett a vita átfogó rendezése mellett – szögezte le Michel. A tagállami vezetők decemberben visszatérnek arra a kérdésre, miként kívánják alakítani a Törökországgal fenntartott kapcsolatokat – tette hozzá.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a sajtótájékoztatón jó irányba mutató lépésnek nevezte, hogy megkezdődött a párbeszéd a görög és a török fél között. Sajnálatosnak tartotta ugyanakkor, hogy Ciprus irányába Ankara “nem tette meg ezt a gesztust”. Kiemelte: a konfliktus csakis békés párbeszéd útján és a nemzetközi jog tiszteletben tartásával oldóható meg. Szavai szerint az unió hosszú távú és előremutató kapcsolatot akar ápolni Törökországgal, erősíteni szeretné egyebek mellett a kétoldalú kereskedelmi és migrációs együttműködést, minderre azonban csak akkor van lehetőség, ha Törökország felhagy provokatív tevékenységével.

Emmanuel Macron francia elnök a csúcstalálkozó első munkanapjáról távozva kijelentette: Európa “nem kezdhet újra párbeszédbe” Törökországgal, ha közben hagyja, hogy Ankara átlépje a még elfogadható lépések határvonalát.

“Meg kell mutatnunk szilárdságunkat és elszántságunkat, miközben teszünk a konfliktus elmérgesedése ellen” – fogalmazott a francia államfő. Tájékoztatása szerint minden tárgyaló fél engedményeket tett azért, hogy az “elfogadott szöveg a legjobb lehessen”. Az EU nagyon világos és határozott jelzést küld Törökországnak Görögországgal és Ciprussal kapcsolatban, továbbá párbeszédre szólította fel – mondta Macron.

The post Az EU szankciókat rendel el Fehéroroszországgal szemben appeared first on .