Biztonságpiac

Az ügy “központi része” egy dél-alföldi húsipari cég felhasználásával elkövetett adócsalás – írták. A társaság irányítói egyúttal több külföldi cégnek is tulajdonosai, ezért a NAV és a főügyészség nemzetközi szervezetek – így az Europol és az Eurojust – bevonásával, külföldi hatóságokkal együttműködve göngyölítette fel az ügyet.

A Bács-Kiskun megyében vágóhidat működtető cég kisebb mértékben saját munkaerőt, nagyrészt pedig alvállalkozókat vett igénybe. Utóbbiak a szolgáltatásaikat áfával növelten számlázták ki. Ténylegesen azonban munkaerő-kölcsönzésről volt szó, vagyis az alvállalkozói szerződés valótlan tartalmú volt. Ennek az volt a célja, hogy a foglalkoztatottak után az adó és a járulék megfizetését elkerüljék, valamint a húsipari cégnek áfás költségszámlákat “produkáljanak” – olvasható a közleményben.

A színlelt ügyletek és az adóelkerülés haszonhúzója a húsipari cég volt, a munkaerőt biztosító társaságok ehhez nyújtottak segítséget – írták.

A húsipari cég irányítói olyan vállalkozókat vettek igénybe, akik fiktív számlákkal kerülték meg az adófizetést, a munkavállalókat pedig a tényleges fizetésüknél kisebb összegre jelentették be, így csökkentve járulékköltségeiket.

Az alkalmazottak fizetésének egy részét ráadásul “adómentes” utalványban adták, amit szinte azonnal vissza is váltottak készpénzre, további adóforintokat csalva el a költségvetésből – fogalmaztak.

A NAV nyomozói 2018 áprilisától tizenegy akcióban 217 helyszínen tartottak házkutatásokat.

A húsipari cég irányítói nyolc év alatt 6,1 milliárd forint vagyoni hátrányt okoztak a költségvetésnek. A cég tulajdonosai és az ügyvezető ezt az összeget a vádemelés előtt önként visszafizették a NAV-nak, vagyis a teljes kár megtérítették.

A húsipari cég tulajdonosa és ügyvezetője bűnügyi felügyelet alatt áll, a tulajdonos szintén vádlott fia pedig letartóztatásban várja a tárgyalást.

Negyvenhét – köztük egy külföldi – vállalkozással szemben rendeltek el büntetőjogi intézkedést: pénzbírságot, illetve cégmegszüntetést.

The post Hatmilliárdos adócsalás miatt vádat emeltek száztíz ember ellen appeared first on .

A közleményben kiemelték, a megállapodással a felek hatékonyabban tudnak majd együttműködni a szervezett bűnözés speciális területe, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozás elleni küzdelemben.

Az OTP-csoport kilenc olyan országban van jelen leánybankjaival, amelyben a SELEC is tevékenykedik. Az együttműködésnek köszönhetően hatékonyabbá és eredményesebbé válhat a határokon átnyúló pénzmosás és terrorizmus finanszírozás elleni küzdelem. A fellépést a mesterséges intelligencia, illetve a Big Data adatbázisok is képesek hatékonyan segíteni – írják a közleményben.

A SELEC tagja Albánia, Bosznia Hercegovina, Bulgária, Görögország, Észak-Macedónia, Moldávia, Montenegró, Románia, Szerbia, Törökország, Magyarország, a gyors információcserét és közös regionális aktivitásokat lebonyolító szervezetként – többek között -, a határokon átnyúló, szervezett bűncselekményekkel veszi fel a harcot – tájékoztatott az OTP.

The post Együttműködési megállapodást kötött az OTP és a Délkelet-európai Rendészeti Központ appeared first on .

Stoltenberg a Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszterrel tartott közös sajtótájékoztatón hangsúlyozta: “rendkívül fontos, hogy minden félnek nagyon világos üzenetet közvetítsünk arról, hogy azonnal be kell szüntetniük be a harcot, és hogy támogatnunk kell minden erőfeszítést annak érdekében, hogy békés, tárgyalás alapú megoldást találjunk”.

A NATO-főtitkár leszögezte: az azeri-örmény konfliktusnak nincs katonai megoldása. A NATO-t mélyen aggasztja az ellenségeskedés eszkalációja – közölte Stoltenberg, majd aláhúzta: azt várja Ankarától, Baku legfőbb szövetségesétől, hogy felhasználja befolyását a feszültség csillapítására.

Cavusoglu a sajtótájékoztatón azt sürgette, hogy a nemzetközi közösség és a NATO szólítsa fel Örményországot: mihamarabb vonuljon ki Azerbajdzsán területéről. Más lehetséges megoldása nincs ennek a problémának – hangoztatta. A török diplomácia vezetője egyúttal úgy vélte, hogy “lényegében háborús bűn az, hogy Örményország közvetlenül civileket is célba vesz”.

Az azeri és az örmény erők között szeptember 27-én robbantak ki a harcok Hegyi-Karabah miatt. Mindkét országban rendkívüli állapotot hirdettek, és mozgósítást rendeltek el. A harcok örmény források szerint eddig több mint kétszáz halálos áldozatot és sebesültet hagytak maguk után, az azeri fél hétfő reggel 24 civil halálos áldozatról és 121 sebesültről számolt be.

A nagyhatalmak – Oroszország, az Egyesült Államok és az Európai Unió – egyelőre hasztalanul próbálják rávenni a szembenállókat a harcok beszüntetésére.

Stoltenberget a nap folyamán később Ankarában még Recep Tayyip Erdogan is fogadja az államfői palotában.

The post A NATO-főtitkár azonnali tűzszünetre szólította fel az azeri és az örmény erőket appeared first on .

A legfőbb bírói fórum azt követően küldte közleményét, hogy az Országgyűlés honlapján nyilvánosságra hozták, Áder János köztársasági elnök Varga Zsolt András bírót jelöli a Kúria elnökének.

A közleményében felidézték: a Kúria elnöke az öt legfőbb közjogi méltóságának egyike, akit a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával választ kilenc évre. Mint írták, Darák Péter kilenc éves elnöki megbízatása 2020. december 31-ig szól.

A Kúria a magyar igazságszolgáltatási és közjogi hagyományok tiszteletben tartása mellett biztosítja az ítélkezési gyakorlat magas színvonalát, egységét, kiszámíthatóságát, és törekszik az igazságosság érvényesítésére. Működési és szervezeti rendszerét az átláthatóság és hatékonyság, valamint a bírói hivatásrend által elfogadott értékek és etikai elvek szem előtt tartásával alakítja ki – tették hozzá.

A közleményben kiemelték: a Kúria elnökének számos speciális hatásköre van, többek között vezeti és képviseli a Kúriát, évente beszámol az Országgyűlésnek a Kúria által a bírósági jogalkalmazás egységének biztosítása érdekében kifejtett tevékenységéről, véleményezi a Kúria tekintetében a bíróságok költségvetésére vonatkozó javaslatot és az annak végrehajtására vonatkozó beszámolót. Emellett költségvetési, gazdálkodási feladatokat lát el a Kúriát illetően, munkáltatói jogokat gyakorol a Kúria bírái és munkatársai felett, irányítja és ellenőrzi a Kúria további vezetőinek igazgatási tevékenységét, ellenőrzi a Kúria vonatkozásában az eljárási határidők megtartását és gondoskodik az ügyviteli és igazgatási szabályok megtartásáról.

Ezek mellett a Kúria elnöke az OBH elnöke által meghatározott alapelveknek megfelelően szervezeti és működési szabályzatot készít, meghatározza a Kúria munkatervét és munkarendjét, jóváhagyja az ügyelosztási rendet, a Kúria kollégiumainak munkatervét és ellenőrzi megtartásukat. A Kúria elnökének feladata továbbá a bírói testületek működési feltételeinek biztosítása, összehívja a Teljes Ülést és a vezetői értekezletet, továbbá az érdekképviseleti szervek jogainak gyakorlását. Ezeken túl kezdeményezheti az Alkotmánybíróságnál a jogszabályok Alaptörvénnyel való összhangjának felülvizsgálatát, és meghatározott körben az Alaptörvényben foglalt eljárási követelmények megtartásának vizsgálatát is.

A Kúria elnöke vezetheti a jogegységi panasz tanácsot, lehetősége van jogegységi eljárás kezdeményezésére és joggyakorlat-elemző csoportok felállítására. Egyes feladatait a Kúria elnökhelyettese, a Kúria főtitkára, valamint a Kúria főtitkár-helyettese közreműködése útján is gyakorolhatja.

Mindazonáltal a Kúria elnöke nem utasíthat sem más bíróságot, sem a Kúria adott ügyben eljáró tanácsát, az ügy érdemi elintézésébe nem avatkozhat bele, befejezett ügyet nem vizsgálhat felül, és nem vehet el ügyet annak jogszerűen kijelölt bírájától illetve bírói tanácsától – közölte a legfőbb bírói fórum.

The post A Kúria mindent megtesz, hogy a hivatali átadás gördülékenyen legyen appeared first on .

Varga a kinevezése esetén Darák Pétert váltja, aki 2021. január 1-éig tölti be a pozíciót. A Kúria elnökét az Országgyűlés választja meg az államfő javaslatára, kilenc évre, titkos szavazással.

Varga az Eötvös Loránd Tudományegyetemen végzett jogászként 1995-ben, később ugyanitt szerzett PhD fokozatot is, majd a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen habilitált. 2012 óta egyetemi tanár, emellett katekéta, lelkipásztori munkatárs.

Több fővárosi ügyészségen is dolgozott, majd az Országgyűlési Biztos Hivatalába került, ahol idővel hivatalvezető lett. Két alkalommal, összesen mintegy tíz éven át tevékenykedett a legfőbb ügyész helyetteseként, majd a Velencei Bizottság tagja lett. 2014 szeptemberétől alkotmánybíró. 2017 és 2019 decembere között a Velencei Bizottság Nemzetközi Jogi Albizottságának alelnöke, majd az Alkotmányírósági Albizottságának alelnöke lett.

Július 1-je óta határozatlan időre kinevezett bíró. Emellett a Magyar Tudományos Akadémia Köztestületének tagja, valamint az Európa Tanács mellett működő CPGE, valamint CCPE tudományos tanácsadója.

Tagja a Közigazgatási Továbbképzési Kollégiumnak, valamint az országgyűlési biztos Civil Konzultációs Testületének. Ugyancsak tag a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Doktori és Habilitációs Tanácsában, valamint számos szerkesztőbizottságban. Tagja az European Law Institutnak.

The post Varga Zsolt Andrást jelölik a Kúria elnökének appeared first on .

A Budapesti Rendőr-főkapitányság közleménye szerint az 53 éves férfi a villamoson hangosan hallgatta a zenét, ezért szólt rá az egy utas. A férfi ekkor övtáskájából elővette a fegyvert, hadonászott vele, majd ráfogta az őt csendre intő nőre. Az eset során senki nem sérült meg, a férfi a fegyverrel nem lőtt.

A férfi a Vörösvári úton leszállt a villamosról. A rendőrök a Bécsi út és Farkastorki út kereszteződésénél elfogták. A járőrök a budapesti férfinél megtalálták a riasztófegyvert is. Fegyveresen elkövetett garázdaság miatt indítottak ellene nyomozást, elszámoltatása folyamatban van – írta közleményében a rendőrség.

The post Gáz-riasztófegyverrel fenyegetőzött egy férfi az 1-es villamoson appeared first on .

A hamburgi rendőrkapitányság és a tartományi rangú város ügyészségének közös közleménye szerint a vasárnap elkövetett bűncselekmény feltárásán “az ügy jelentősége és a lehetséges szélsőséges háttér miatt” a tartományi bűnügyi hivatal államvédelmi osztálya dolgozik.

A gyanúsítottnak – egy 29 éves német állampolgárságú, kazahsztáni származású férfinak – a nyomozás első megállapításai szerint nem voltak társai, és eddig nem volt rendőrségi ügye. Lakását átkutatták, lefoglaltak adathordozókat, amelyek vizsgálatát még nem zárták le. Azt sem állapították még meg, hogy miként jutott hozzá a bűncselekmény idején viselt német katonai egyenruhához.

Az eddig rögzített adatok szerint a férfi vasárnap délután a hamburgi zsidó közösség temploma (Synagoge Hohe Weide) előtt egy gyalogsági ásóval rárontott egy 26 éves, zsidó vallású fiatalemberre, aki súlyos fejsérüléssel kórházba került. A feltételezett elkövetőt a helyszínen elfogták. A rendőrség és az ügyészség közleménye szerint egyik zsebében találtak egy cetlit, rajta egy kézzel rajzolt horogkereszttel.

Az incidensről elsőként a Süddeutsche Zeitung (SZ) című országos lap és két regionális közszolgálati médiatársaság, a Norddeutscher Rundfunk (NDR) és a Westdeutscher Rundfunk (WDR) közös tényfeltáró munkacsoportja számolt be, rámutatva, hogy az eset a legutóbbi súlyos németországi szélsőjobboldali és antiszemita indíttatású bűncselekmény, a hallei zsinagóga elleni tavaly októberi fegyveres támadás évfordulójához közeli időpontban történt.

A Hamburgban történteket elítélte a német politika és társadalom számos vezető szereplője. Steffen Seibert kormányszóvivő hétfői berlini tájékoztatóján Angela Merkel kancellár álláspontját ismertetve elmondta: egész Németország számára szégyenletes, hogy támadás ért egy zsidó vallású polgárt az utcán. A szövetségi kormány köszönetet mond a gyorsan és határozottan intézkedő rendőröknek, akik elfogták az elkövetőt – tette hozzá.

A legnagyobb németországi zsidó társadalmi szervezet, a Németországi Zsidók Központi Tanácsának (Zentralrat der Juden in Deutschland – ZDJ) elnöke, Josef Schuster hétfői nyilatkozatában aláhúzta: “egy olyan demokratikus jogállamban, mint Németország, senkit sem hagyhat hidegen az a helyzet, hogy a zsidók egyre inkább a gyűlölet céltáblái”.

Az újabb támadás tanulságai alapján meg kell vizsgálni, hogy miként lehet erősíteni a zsidó intézmények biztonságát, és a hamburgi vezetésnek az esettől függetlenül is ki kell neveznie egy kormánymegbízottat az antiszemitizmus visszaszorítását szolgáló erőfeszítések összehangolására, követve más tartományok példáját. A ZDJ az egész társadalomtól elvárja, hogy a demokrácia, a szabadság és a zsidóság korlátozások nélküli németországi életének védelme érdekében határozottan szálljon szembe a zsidók elleni gyűlölettel – nyilatkozott a szervezet vezetője.

The post Antiszemita indíttatású gyilkossági kísérlet lehetett a Hamburgban egy zsinagóga előtt elkövetett támadás appeared first on .

Bóna Gyula ismertette: a vádlottak különböző internetes hirdetési oldalakon és egy közösségi oldal adás-vételi csoportjaiban 2017 júliusától 2019 április végéig eladásra hirdettek meg különféle termékeket, így többek között olyan mobiltelefonokat, játékkonzolokat, számítógép-tartozékokat, gyermekjátékokat, mesekönyveket, babakocsikat és ruházati cikkeket, amelyekkel nem rendelkeztek. A termékek képeit az internetről töltötték le, úgy tették hirdetésük mellékletévé.

A hirdetésekre jelentkező sértettektől előre, utalással kérték az árat, és azt ígérték, hogy a termékeket postai úton vagy futárszolgálattal küldik meg, ám később a hirdetéseket törölték, a telefont nem vették fel, és minden platformon elérhetetlenné váltak. A főügyész hozzátette: a csalók elsőként használt számlaszámát 2018 júniusiában zárolták, de ők nem hagytak fel a csalássorozattal. Hat új folyószámlát nyitottak, melyekre újabb hamis hirdetések feladásával további jogtalanul szerzett pénzösszegeket utaltattak.

A vádlottak az évek során összesen 9 millió 300 ezer forintot csaltak ki 373 sértettől. Miután 2019 májusában a férfit letartóztatták, élettársa tovább folytatta a bűncselekmények elkövetését, így további 280.000 forintot sikerült szereznie még három sértettől. Az ügyészség mindkét vádlottal szemben végrehajtandó börtönbüntetés kiszabására tett indítványt. A nő, akit korábban már szabadságvesztésre ítéltek, ugyancsak csalások miatt, különös visszaesőnek minősül.

Bóna közölte: a sértettek közül 250-en kérték káruk megtérítését, ezen túl a vádlottak mintegy 2 millió 300 ezer forint vagyonelkobzásra is számíthatnak, és több mint 300 ezer forint bűnügyi költséget is meg kell fizetniük azzal, hogy számos, tőlük lefoglalt vagyontárgy visszatartását is indítványozta az ügyészség a vagyonelkobzás és a bűnügyi költség fedezetének biztosítására.

Az ügy sértettjei csak részben voltak Nógrád megyeiek, az eljárást azonban az együttes elbírálás érdekében – az ügyeket egyesítve – a Pásztói Rendőrkapitányság folytatta le.

The post Ne utalj előre! Közel négyszáz embert csaptak be internetes csalók appeared first on .

Kiss Róbert alezredes tájékoztatása szerint közérdekű üzem megzavarása, valamint a kereskedelmi üzletekben és közintézményekben a védelmi intézkedések megszegése miatt 43 rendőri intézkedést kezdeményeztek; húsz esetben pedig nem vagy nem megfelelő módon viselték a maszkot a tömegközlekedési eszközökön. Utóbbi miatt 16 embert figyelmeztettek a rendőrök, a többi esetben pedig szabálysértési feljelentést tettek.

Az üzletekben, vendéglátóhelyen vagy más intézmény területén 23 alkalommal intézkedtek csütörtökön, amiért az emberek nem tartották be a védelmi intézkedéseket: 17 embert figyelmeztettek, hárman helyszíni bírságot kaptak, hármat pedig feljelentettek a rendőrök. A járványügyi készültségi időszak védelmi intézkedéseiről szóló kormányrendelet szeptember 21-ei hatályba lépése óta 599-szer intézkedtek a rendőrök a védelmi intézkedések megszegése miatt – tette hozzá az alezredes.

Elmondta azt is, hogy csütörtökön az ország területén áthaladásra vonatkozó szabályok megsértése miatt 58 esetben intézkedtek.

Kiss ismertette azt is, hogy csütörtökön 2787 hatósági házi karantént rendeltek el – ebből 556-ot az ország területére lépőkkel szemben -, és jelenleg 22 906-an vannak karanténban. A rendőrök csütörtökön 11 290 alkalommal ellenőrizték a karanténszabályok betartását, a karantén elektronikus ellenőrzéséhez kapcsolódó mobiltelefonos applikációra pedig 1182-en regisztráltak. A járvánnyal összefüggésben március 4. óta 472 büntetőeljárást indítottak, és 89 embert gyanúsítottak meg – tette hozzá.

A határforgalomról elmondta: Röszke autópálya-átkelőnél teherforgalomban háromórás, Beregsuránynál a belépő személyforgalomban pedig kétórás a várakozás.

The post Az intézkedések megszegése miatt 599 esetben intézkedett a rendőrség appeared first on .

Az éjszaka folyamán Facebook-oldalak és Twitter-fiókok tucatjain élő közvetítéseken számoltak be az izraeli miniszterelnök távozását követelő, a város több pontján zajló tüntetésekről, amelyeken a felvételek tanúsága szerint brutális rendőri erőszakkal tartóztatták le a demonstrálókat.

Rendőrök verték a fiatalokat, lovas rendőrök közéjük hatoltak és feléjük rúgtak, motoros rendőrök pedig számos alkalommal szándékosan olyan közel haladtak el, hogy az gázolással fenyegette a tiltakozókat.

Az éjszaka folyamán 38 tüntetőt állítottak elő, de egy kivétellel reggelre szabadon engedték őket. Emellett több száz esetben jelentős bírságot osztottak ki a koronavírus-járvány megfékezésére megalkotott jogszabályok alapján, amelyeknek újabb, szigorított változata szerint csakis egymástól két méterre, maszkban állva, húszfős csoportokban lehet tüntetni.

A Habima színháznál kezdődött tüntetéseken – a felvételek szerint – a főként fiatalokból álló tömeg a szabályokat betartva tiltakozott, és több, Tel-Avivban élő baloldali és centrista parlamenti képviselő is megjelent védelmükre, azonban a számos lovas rendőr torlódást okozott, így a tüntetők kénytelenek voltak megszegni a szabályokat.

A rendőrök egy valójában nem létező kihágás ürügyén a munkájukat végző újságíróknak is szabálysértési bírságokat osztottak ki a katonai rádió vasárnap délelőtti műsora szerint. Az este során könnyebben megsebesült egy rendőri ütéstől Ron Huldai tel-avivi polgármester is, a képet, amelyen véres karját lépked, a helyi média azonnal közölte.

“Törvényt szegnek, nem engedelmeskednek a felszólításnak, és nem oszlottak szét a felhívásra. Nem volt más választásunk, mint hogy erővel lépjünk fel. A rendőrségnek jogában áll erőszakot alkalmazni, ez a munkánk” – mondta Ziv Szagív rendőrtiszt a Jediót Ahronót című újság hírportáljának, a ynetnek vasárnap.

Szombat este becslések szerint országszerte mintegy százezer ember tiltakozott lakóhelye ezer méteres körzetében az ezen a héten elfogadott drasztikus szabályokat betartva tereken és útkereszteződésekben, valamint autópályák fölötti hidakon. Izraeli és fekete zászlókat, valamint tiltakozó feliratokat tartalmazó táblákat tartottak magasba a tavasszal megalakult, a kormányfő távozását követelő és a demokrácia védelmét hirdető “Fekete zászlós mozgalom” szervezésében.

A tiltakozók száma ezen a hétvégén jelentősen megnőtt az új, a miniszterelnök Balfour utcai rezidenciájánál rendezett eddigi tömegtüntetéseket megtiltó rendelkezések nyomán.

Az otthonuk közelében, kisebb csoportokban demonstrálók demokráciaellenesnek tartják a szigorításokat, mivel a kormányzat nem tudott felmutatni bizonyítékokat arra, hogy a tüntetések miatt terjed a koronavírus. Az egészségügyi minisztérium kimutatásai szerint a járvány jelenleg elsősorban a maszkviselési és távolságtartási szabályokat kevésbé betartó ultraortodox lakosság körében terjed.

A bírálók szerint Benjámin Netanjahu azért szavaztatta meg szerda éjjel a tüntetések korlátozását a kneszetben, hogy megpróbálja elhallgattatni az ellene irányuló, hónapok óta tartó tiltakozó mozgalmat, de az újabb korlátozás csak olajat öntött a tűzre, jelentősen megnőtt a tüntetők száma.

A július közepe óta tartó tiltakozó mozgalom egyik legfőbb jelszava, hogy nem lehet miniszterelnök olyan személy, akit törvény elé állítottak korrupció, csalás és közhivatallal visszaélés miatt, de emellett bírálják a kormányfőt a koronavírus második, nyáron kezdődött hullámának kezelése miatt is.

The post Erő alkalmazásával számolták fel a tüntetéseket Tel-Avivban appeared first on .

Állatvédők már egy hónapja figyelik az északi kacsacsőrű ceteket a nyugat-skóciai Gare Loch-öbölben. Azért akarták kiterelni őket a tengeröbölből, mivel a brit haditengerészet, a NATO és a szövetséges erők közös Joint Warrior nevű hadgyakorlatán a hadihajók szonárjának hangja károsítja a tengeri emlősöket.

Európa legnagyobb idei hadgyakorlata szombaton kezdődik és október 15-ig tart, főhadiszállása a Gare Loch partján épült Faslane haditengerészeti támaszponton lesz. A terelést a tengeri állatok megmentését 1988 óta végző alapítvány (BDMLR) búvárai vezették. Csütörtökön háromszor is próbálkoztak, azonban a tengeri emlősök vissza úsztak az öbölbe. Az alapítvány szóvivője korábban elmondta, hogy öt bálnát láttak az öbölben és néhány betért a közeli kisebb öblökbe is.

Gavin Lemon, az alapítvány önkéntese közölte, hogy kezdetben minden jól ment, sikerült egészen az öböl bejáratáig terelni az állatokat, ám azok szinte azonnal visszaúsztak. Hozzátette, hogy figyelik a helyzetet, de egyelőre nem terveznek újabb próbálkozást, hacsak nem romlik a cetek állapota. A szakemberek úgy vélik, hogy a csoportban van egy nőstény is a borjával.

The post Nem sikerült kiterelni a bálnákat a skóciai tengeröbölből, ahol hadgyakorlat veszi kezdetét appeared first on .

Erdogan a török Konya városában egy kórház átadóján felszólalva azt mondta, hogy az azeri hadsereg sikerrel halad előre a fronton, és már igen sok helyet felszabadított az örmény megszállás alól a vasárnap fellángolt fegyveres harcok keretében. A török államfő nyomatékosította, hogy országa “minden lehetőségével és teljes szívével kiáll a baráti és testvéri Azerbajdzsán mellett”. Hozzátette: “ha Allah is úgy akarja, ez a küzdelem addig tart, amíg a megszállt Hegyi-Karabah fel nem szabadul a megszállás alól”.

Örményország azzal vádolja Törökországot, hogy közvetlen katonai támogatást nyújt Azerbajdzsánnak. Ankara bár leszögezte, hogy kérés esetén készségesen nyújt segítséget Bakunak, ugyanakkor rámutatott: Azerbajdzsánnak “egymagában is megvan az a kapacitása, hogy megvédje saját területeit”. Törökország egyúttal arra szólította fel Örményországot, hogy hagyja el a “megszállt azeri területeket”, és jelezte: “immár eljött az ideje véget vetni ennek a válságnak”.

Donald Trump amerikai, Vlagyimir Putyin orosz és Emmanuel Macron francia elnök csütörtökön kiadott közös nyilatkozatában a Hegyi-Karabahért vívott harcok azonnali beszüntetésére szólította fel a konfliktusban részt vevő felek fegyveres erőit. Erdogan csütörtökön elfogadhatatlannak nevezte, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek (EBESZ) a hegyi-karabahi konfliktusban 1992 óta közvetítő minszki csoportjának társelnök országai tűzszünetet sürgetnek, miközben “közel harminc éven át elhanyagolták a problémát”.

A többségében örmények lakta Hegyi-Karabah hovatartozása 1988 február óta ismét nyílt vita tárgya Baku és Jereván között. A terület Azerbajdzsántól az 1992-1994-ben, Örményország támogatásával megvívott háború eredményeként szakadt el, amelyben harmincezer ember veszítette életét és százezrek kényszerültek otthonuk elhagyására.

A tartomány parlamentje 1996-ban kikiáltotta Hegyi-Karabah függetlenségét, de ezt egyetlen ország, még Örményország sem ismerte el. Azerbajdzsán továbbra is saját területének tekinti a hegyi-karabahi enklávét, ahogy lényegében Örményország is. Az 1994 óta érvényes fegyvernyugvást mindkét oldalon rendszeresen megsértik. A harcok vasárnap robbantak ki ismét.

Az örmény külügyminisztérium közölte: Jereván kész tárgyalásokat kezdeni a tűzszünetről Hegyi-Karabahban az EBESZ minszki csoportjában részt vevő államok közvetítésével.

The post Hegyi-Karabah: Erdogan elszabadult, tovább tüzeli az indulatokat appeared first on .

A közleményben azt írták, hogy az embercsempész szervezet 2020 elején került a KR NNI látókörébe. A rendőrök megállapították, hogy a Szerbiában tevékenykedő banda ottani állampolgároktól 150-200 euróért útleveleket vesz, majd az azokban lévő fényképeken szereplőkhöz hasonlító koszovói embereket illegálisan lépteti át a magyar-szerb határon. Az úgynevezett személycserés módszerrel elkövetett bűncselekményért alkalmanként 3-4,5 ezer eurót kaptak a szervezők, akik az illegális bevándorlókat Ausztriába, Németországba vagy más nyugat-európai országba vitették.

Az ügyben a magyar nyomozók a szerb hatóságokkal június 26-án, a Röszke-Horgos autópálya-határátkelőhelyen találkozón vettek részt. A folyamatos információcserét követően a szerb rendőrök csütörtökön a magyar adatokra alapozva tizenegy embert fogtak el.

The post Magyar nyomozók adatai alapján embercsempész bűnszervezetet fogtak el a szerbek appeared first on .

Mukics Dániel tájékoztatása szerint a legtöbb gondot a hirtelen felerősödött szél okozta fakidőlések és ágleszakadások eredményezték. A katasztrófavédelem a legtöbb beavatkozást az ország nyugati részén végezte.

Elmondta, a Nógrád megye Jobbágyi községében egy fenyőfa leszakította az áramvezetéket, emiatt csaknem 800 fogyasztónál nem volt áramszolgáltatás. A viharos időjárás máshol is jelentős károkat okozott, így például a Tolna megyei Gyulaj községben az erős szél 13 lakóházat rongált meg, ezek közül egyet lakhatatlanná tett – fűzte hozzá, megjegyezve, hogy személyi sérülés nem történt.

Az OKF vasárnap reggeli közleményében azt írta, a viharkárok felszámolásához Budapesten, valamint Bács-Kiskun, Baranya, Fejér, Heves, Komárom-Esztergom, Nógrád, Pest és Tolna megye területén riasztották a katasztrófavédelem hivatásos, önkormányzati és önkéntes tűzoltóegységeit.

The post Katasztrófavédelem: 110 helyszínen okozott károkat a viharos időjárás appeared first on .

A közleményben azt írták, hogy szeptember 1. és 30. között 206 esetben volt szükség az iskolaőrök intézkedésére, elsősorban bűnmegelőzési célú figyelemfelhívásra. Testi kényszert kétszer kellett alkalmazniuk, egyéb kényszerítő eszköz alkalmazására nem volt szükség. Legtöbbször Nógrád (50) és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (32) intézkedtek.

Az iskolaőrök alapvetően segítőként vesznek részt az intézmények életében a tanítási idő alatt, munkájuk jellemzően bűnmegelőzési természetű: céljuk a belső rend fenntartása, az iskolai erőszak megelőzése. Kényszerítő eszközöket csak legvégső esetben használhatnak, ha saját vagy másvalaki élete, testi épsége veszélybe kerül – emlékeztettek.

Hozzátették: a rendőrség kapcsolatot tart az oktatási intézményekkel, és kiemelt feladatként kezeli az iskolaőrök utánképzését.

The post ORFK: kedvező az iskolaőrök fogadtatása appeared first on .

A vád szerint a Nógrád megyei férfi 2020 februárjában állattartó telephelyén több mint száz haszonállatot, köztük szamarakat, juhokat és mangalica sertéseket tartott. A telep az állatok tartására nem volt alkalmas, a területet ugyanis szemét és állati csontmaradványok borították, emellett az állatoknak takarmány, kiszolgáló épület, illetve szélvédett, száraz pihenőhely sem volt.

A vádlott harminckilenc szamarat és közel ötven, különböző fajtájú juhot tartott, melyek gondozására, ellátására és állatorvosi vizsgálatára nem fordított kellő figyelmet, megfelelő mennyiségű és minőségű takarmányt, vizet nem kaptak. Mivel a szamarak patájának megfelelő ápolása is elmaradt, ez olyan mértékű ízületi elváltozást eredményezett, hogy a szamarak járásképtelenné váltak, közülük hét el is pusztult. A szükséges gondozás elmulasztása miatt több juh is rühös lett, rendszeres nyírásuk, körmölésük szintén nem történt meg.

Bár a hatóság erre felszólította, a vádlott az állattetemeket sem szállíttatta el, ezzel pedig a még élő jószágokat fertőzésveszélynek tette ki.

Annak ellenére, hogy a hatóság 2018-ban a sertéstartástól már eltiltotta a vádlottat, több mangalicát is tartott egy fémhálóval elkerített részen, melyből éles drótdarabok álltak ki, mely miatt fennállt annak veszélye, hogy az állatok megsérülhetnek. A vádlott a sertéseket olyan területen tartotta, melyet mély iszap borított, száraz pihenőhelyük nekik sem volt.

Ezek a tartási körülmények, a megfelelő ápolás és gondozás elmaradása az állatoknak különös szenvedést okozott, több állat egészségkárosodást szenvedett vagy elpusztult. Az egykori állatorvos vádlott kamarai tagságát a Magyar Állatorvosi Kamara 2016-ban felfüggesztette, az állategészségügyi szolgáltatói engedélyét bevonta.

A Balassagyarmati Járási Ügyészség a korábban már állatkínzás miatt felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt vádlottal szemben végrehajtandó szabadságvesztés és közügyektől eltiltás kiszabását indítványozta vádiratában. Indítványt tett a vádlottal szemben korábban kiszabott felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtásának elrendelésére és az állatorvosi tevékenység gyakorlásától végleges hatállyal történő eltiltására, valamint a 258 175 forint összegű bűnügyi költség megfizetésére kötelezésére is.

The post Vád alatt az állatkínzó állatorvos appeared first on .

Jevgenyij Anosin, az orosz biztonsági tanács sajtótitkára elmondta, hogy Patrusev és O’Brien munkatalálkozójának célja a kétoldalú kapcsolatok normalizálása és a nemzetközi biztonság megerősítése volt. A felek megbeszélésük során kitértek a Hegyi-Karabahért vívott harcokra, a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozására, a fegyverzetellenőrzésre, a terrorizmus elleni harcra, valamint más, kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdésekre.

A két tisztségviselő pénteken találkozott először személyesen. O’Brien hivatali elődjével, John Boltonnal Patrusev 2019 júniusában, Jeruzsálemben folytatott eszmecserét.

The post Moszkva és Washington megállapodott, hogy nem avatkoznak bele egymás választásaiba appeared first on .

A kaposvári házaspár egy ideje külön élt, de telefonon és a közösségi oldalakon továbbra is kapcsolatban álltak. A vádlott többször kérte feleségét, hogy költözzön vissza hozzá. 2017. karácsonyán a feleség felkereste férjét, beszélgetni kezdtek, amelynek során a vádlott haragra gerjedt, feleségét többször megütötte, rugdosta, késével arcának megvágásával fenyegette, illetve hosszú haját levágta. A mintegy másfél óráig tartó bántalmazás következtében az asszony életveszélyes sérüléseket szenvedett.

A sértett feljelentése nyomán indult büntetőeljárás során letartóztatásba került vádlott – az ügyészi kapcsolattartási tilalom ellenére – a büntetésvégrehajtási intézetből 2018. januárjában több alkalommal telefonon hívta feleségét, és igyekezett rábírni, hogy feljelentését vonja vissza.

A Kaposvári Törvényszék első fokon a vádlott bűnösségét – a vádnak megfelelően – életveszélyt okozó testi sértés, valamint hamis tanúzásra felhívás bűntettében állapította meg, ezért öt év letöltendő szabadságvesztésre ítélte.

Az ítélet ellen az ügyész súlyosabb büntetés kiszabása iránt nyújtott be fellebbezést, amelyet a Pécsi Fellebbviteli Főügyészség fenntartott. A másodfokon eljáró Pécsi Ítélőtábla az elsőfokú ítéletet részben megváltoztatta, és a vádlottat a hamis tanúzásra felhívás bűntettének vádja alól felmentette. Egyebekben az ítéletet helybenhagyta.

A fellebbviteli főügyészség a táblabíróság ítélete ellen büntetés súlyosítása iránt terjesztett elő fellebbezést. Az eljárás harmadfokon folytatódik.

The post Életveszélyesen bántalmazta feleségét, súlyosbításért fellebbez a Pécsi Fellebbviteli Főügyészség appeared first on .

A gyanús tárgyra egy takarító bukkant rá egy helyközi vonaton péntek éjjel a Köln-Deutzerfeld rendező pályaudvaron. A szerelvény nem közlekedett, utasok nem voltak rajta. A rendőrség a helyszínt lezárta és átvizsgálta. Tűzszerészek szögeket, csavarokat és petárdákban használt robbanószert találtak a gyanús tárgyban.

A kölni rendőrkapitányság szombat késő délutáni közleménye szerint megállapították, hogy a szerkezet csekély mennyiségű robbanószert tartalmazott, nem volt működőképes, így nem jelentett veszélyt. Hozzátették: még ha valamiképpen mégiscsak működésbe hozták volna, “rendkívül valószínűtlen”, hogy bármi kárt okozott volna.

Mint írták, a rendező-pályaudvaron álló 27 szerelvény átvizsgálása még nem ért véget. A művelethez több tartományból szállítottak robbanószer-kereső kutyákat Kölnbe, húsznál is több rendőrkutya segítségével fésülik át a terepet.

Az ügy háttere ismeretlen. Egyelőre azt sem tudni, hogy a szerkezet mikor került a szerelvényre. A rendőrség szemtanúkat keres, akik esetleg felfigyeltek valami szokatlanra a Gummersbach-Köln vonalon közlekedő járaton.

The post Pokolgépnek látszó tárgyat találtak egy vonaton Kölnben appeared first on .

Rutte azt mondta, ha Törökország a jó irányt választja, akkor folytatódhat a 2016-ban a migrációval kapcsolatban megkötött partneri együttműködés.

Amennyiben azonban Ankara folytatja illegálisnak tartott tevékenységét a Földközi-tenger keleti medencéjében, az Európai Unió válaszul felhasználhatja minden rendelkezésére álló eszközét, beleértve a szankciókat is – figyelmeztetett. Rutte szerint Brüsszel készen áll a vámunió modernizálásra Ankarával a kereskedelmi kapcsolatok erősítésére, valamint kész fokozni együttműködését a migráció területén is.

Giuseppe Conte olasz miniszterelnök az érkezésekor arra szólította fel Törökországot, hogy tartózkodjon a további provokációtól és a nemzetközi jog megsértésétől. A fehérorosz válsággal kapcsolatban azt mondta, a minszki vezetésnek el kell ismernie, hogy a választások nem feleltek meg a nemzetközi előírásoknak, és új, szabad választások kiírását kell kezdeményeznie. Hozzátette: az unió hajlandó gazdasági támogatást nyújtani Fehéroroszország számára, ehhez azonban Minszknek előremutató lépéseket kell tennie. Conte az Örményország és Azerbajdzsán közötti konfliktus kapcsán óva intett bármiféle külső beavatkozástól, amely véleménye szerint tovább mérgesítené a kialakult helyzetet.

Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnök az érkezésekor arról beszélt, hogy az Európai Unió a határozottságával az egység, a szolidaritás és az elszántság üzenetét küldte Törökországnak. Világossá tette, hogy az Európai Unió és Törökország közötti kapcsolatok javításának előfeltétele az egyoldalú török fellépés beszüntetése – közölte.

Xavier Bettel luxemburgi miniszterelnök előremutatónak nevezte a Fehéroroszországgal és a Törökországgal összefüggő tanácsi megállapodásokat, ugyanakkor hangsúlyozta: “fontos, hogy ne csapjuk be a kaput szomszédjaink előtt”.

Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök elégedettségének adott hangot, hogy az Európai Tanács hosszú vita után elfogadta a Lengyelország által javasolt gazdasági tervet Fehéroroszország számára.

Krisjanis Karins lett miniszterelnök az érkezésekor úgy fogalmazott, a Fehéroroszországgal szembeni szankciókról szóló megállapodás és a Törökországgal kapcsolatos határozott fellépés megmutatta, hogy Európa képes a cselekvésre, ha valóban fontos ügyről van szó. Előremutatónak nevezte, hogy a tagállami vezetők közös álláspontot alakítottak ki a Földközi-tenger keleti medencéjében Görögország és Törökország, valamint Törökország és Ciprus között kialakult konfliktust illetően, és hangsúlyozta: “amikor összefogunk, képesek vagyunk befolyásolni a világ eseményeit”. Az uniónak minden területet illetően meg kell tanulnia, miként képes még jobban használni közös erejét – tette hozzá.

Az uniós tagországok állam-, illetve kormányfői a csütörtökön kezdődött, kétnaposra tervezett brüsszeli csúcstalálkozójuk első munkanapján úgy döntöttek, szankciókat vezetnek be Fehéroroszországgal szemben a vitatott tisztaságú augusztusi elnökválasztás, illetve az azt követő megmozdulások részvevői elleni erőszakos hatósági fellépés miatt.

Arról is határoztak, hogy felszólítják Törökországot, folytasson párbeszédet a Földközi-tenger keleti medencéjében kialakult konfliktus rendezése céljából.

A tanácskozás pénteki zárónapján napirenden lesz az EU és Kína közötti kapcsolatok ügye és Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus megmérgezése. A tagállami vezetők áttekintik a brit EU-tagság megszűnését (Brexit) követő jövőbeni kapcsolatrendszerről folytatott tárgyalások állását, valamint vitát folytatnak az egységes európai uniós piac lehetőségeiről, az iparpolitika fejlesztéséről és a legújabb digitális fejlesztések kínálta lehetőségek kihasználásáról.

The post EU: Törökországon a sor, hogy döntsön, hogyan akarja alakítani kapcsolatait az EU-val appeared first on .